Rituális öngyilkosságot követ el Európa

Európa rituális öngyilkosságot követ el a migránsok beengedésével, és egyes politikusok még mindig az egyébként szükségtelen kvótarendszerrel vannak elfoglalva, ahelyett, hogy megvédenék Európa határait.

Robert Fico szlovák kormányfő kedden a Právo napilapnak nyilatkozva mondta ezt, hozzátéve, hogy az Európai Unió nem várhat tovább a migránsáradat leállításával, mert az eddig alkalmazott bevándorláspolitika már önmagában is öngyilkosságnak minősül. A lapnak adott interjú során a kormányfőt Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének azon kijelentése kapcsán kérdezték, miszerint egyre sürgősebbé válik kontrollálni az Európába érkező migránsok számát – amelyre Fico a következőket felelte; “úgy érzem, Európa rituális öngyilkosságot követ el, jelenleg ennek lehetünk szemtanúi”.

Donald Tusk január 19-én az Európai Parlamentben felszólalva kijelentette, hogy “két hónapunk van a helyzet ellenőrzés alá vonására”, utána a schengeni övezet összeomlik. Fico szerint elsősorban a Törökországgal kötött megállapodást kellene “ellenőrzés alatt tartani”, mert a Törökország irányából történő határátlépések ellenőrzés alá vonása lenne a leghatékonyabb eszköz a migráció kontroll alatt tartására – ennek ellenére Ankara nem tartja be a megállapodás rá vonatkozó részét, ezért az egyezmény nem funkcionál megfelelően.

A szlovák kormányfő arra szólította fel az Európai Uniót, hogy “hatékonyabb járőröket” szervezzen a schengeni övezet külső határán, beleértve a tengeri határokat is, ahelyett, hogy a korlátlanul érkező bevándorlótömegek elosztására vonatkozó kvótákon vitatkozna.

“A mi filozófiánk, hogy előbb állítsuk le az illegális bevándorlást, utána lehet foglalkozni azzal, hogy mi zajlik Európa határain belül.”

Fico hangsúlyozta, hogy a kvótarendszerről vitatkozni értelmetlen, ameddig naponta több ezer bevándorló lépi át a határokat, és a migránsáradat leállítására semmilyen érdemi lépés nem születik. “Most kevesebben jönnek, de nem amiatt, mert védelmi intézkedések születtek volna – hanem egyszerűen azért, mert hideg van. Attól tartok, hogy amennyiben 2016-2017 végéig nem sikerül végleges megoldást találni erre a problémára, Európa rituális öngyilkossága beteljesül.”

A kormányfő emlékeztetett, hogy Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország kritikák és támadások kereszttüzébe került pusztán amiatt, mert egyértelműen megnevezte a problémát, és kimondta, hogy amennyiben egyetlen év leforgása alatt több mint egymillió bevándorló érkezik, annak veszélyes következményei lesznek. Ennek ellenére igaza volt a közép- és kelet-európai országoknak, és kiderült, hogy egyedül mi adtunk hatékony választ a kialakult helyzetre, miközben a Nyugat-Európában a bevándorlás miatt megbomlott a közbiztonság, és fennáll a veszélye annak, hogy anarchikus állapotok alakulnak ki.

Fico kijelentette, hogy a híresztelések ellenére a visegrádi csoport szolidáris a nyugat-európai országokkal, ennek jegyében fogadott be Szlovákia 800 menedékkérőt, köztük 100 asszíriai keresztényt, akik elkötelezettséget mutatnak a beilleszkedésre. Azért ennyi menekültet fogadtak be, mert az ország gazdasági kapacitása és a rendőrség személyi állománya ennyi bevándorló kezelését teszi lehetővé. Szlovákia emellett létrehozott egy 300 főből álló különleges rendőri alakulatot, amely kifejezetten határvédelmi feladatokra lett kiképezve. “Küldhetjük őket bárhova igény esetén, akár Magyarországra, vagy Szlovéniába. Februárban újabb rendőri alakulatokat küldünk Macedóniába.”

A migrációs válság kiváltó oka kapcsán Fico hangsúlyozta, hogy arra számos alternatív elmélet létezik, de elsősorban az Európai Unió külpolitikáját lehet felelőssé tenni, amiért támogatta a szíriai polgárháborút. Kadhafi idejében Líbia figyelmeztette Európát, hogy Szíria egy olyan platformmá válhat, ami lehetővé teszi, hogy a térségben működő terrorszervezetek tagjai tömegesen utazzanak Európába. “Az Európai Unió válasza erre a figyelmeztetésre Líbia bombázása és a rezsim eltávolítása volt.” Fico szerint bár Kadhafi egy diktátor volt, regnálása alatt az országnak volt kormánya, ellenségeivel kíméletlen módon leszámolt, de mint utólag kiderült, ezzel közvetett módon Európát is védelmezte. Ellenben az Európai Uniónak nem volt B-terve arra vonatkozóan, mit kezdjen Líbiával, miután Kadhafi hatalmát a demokrácia nevében megdönti. Ennek eredményeit láthatjuk ma a migrációs válság formájában.



http://www.hidfo.ru/2016/01/ritualis-ongyilkossagot-kovet-el-europa/

Változik a leányzó fekvése Szíriailag!

Szíriában rutinszerűen zajlik a háború. Már legalább 300 ezer áldozatot követelt az öt éve tartó vérontás. Az Európában is támadó Iszlám Állam terrorszervezetet bombázza a Nyugat, az orosz légierő pedig Bassár al-Aszad diktátor “mérsékeltekből” verbuválódott demokratikus ellenzékét, nem sok eredménnyel, de annál több civil áldozattal – a fősodrú nyugati médiumok tudósításaiból körülbelül ez a kép rajzolódhat ki az arab országban zajló eseményekről.

A tény, hogy a szeptember óta tartó orosz intervenció nyomán a kormányerők kulcsfontosságú területek felett nyerik vissza az uralmat, csak most kezdi áttörni a „szabad világot” övező kommunikációs falakat.

A nyugati fősodratú nagyon nem említi, hogy az orosz kontingens a dzsihadista szörnyszervezetet éppúgy pusztítja, mint a legitim szír kormány ellen fegyverrel háborúzó, “mérsékelt terroristákból” verbuválódott bűnbandáit.

Alaposan megfordult a hadi helyzet Szíriában. Míg tavaly nyáron a Bassár al-Aszadhoz hű kormányerők a sok tízezres veszteség hatására a kimerültség jeleit mutatták, és lassan, de biztosan teret vesztettek az Egyesült Államok, illetve térségi szunnita szövetségesei által támogatott – javarészt iszlamista – lázadószervezetekkel, köztük a káoszból kinőtt Iszlám Állammal szemben, addig az elmúlt hetekben-hónapokban lépésről lépésre pozíciókat nyernek vissza. Bár vannak más fontos folyamatok is a szíriai hadszíntereken – különösen északon a kurd csoportok előretörése –, stratégiai értelemben a Nyugat által megdönteni kívánt damaszkuszi kormány megmenekülése és a helyzetének megtartásához nélkülözhetetlen súlypontok ismételt birtokbavétele messze a legkiemelkedőbb fejlemény.

Az oroszok színre lépése

A változás mögött elsősorban a szeptember 30-án kezdődött, főként légierőre támaszkodó, nyílt orosz katonai intervenció áll. Oroszország az arab tavasz 2011. tavaszi szíriai kitörése óta politikailag és fegyverszállítással egyaránt támogatta a síita alaviták vezette damaszkuszi kormányt, de ez a terrorista bandák fokozott külső támogatásával szemben – az amerikai TOW páncéltörő rakéták tömeges megjelenése különösen megnehezítette a kormányerők dolgát – 2015-re elégtelenné vált. Nem bizonyult már elégségesnek a damaszkuszi kormány fennhatóságának biztosításához a síita Irán, illetve a libanoni Hezbollah támogatása sem, amely a háború korábbi fázisaiban fontos és tevőleges segítséget jelentett számára, jelentős ellenoffenzívákra is lehetőséget adva.

Az orosz segítség színre lépése azonban megváltoztatta a helyzetet.

Az országba települt orosz légierő gépei klasszikus légi előkészítést folytatnak a tervezett szárazföldi előrenyomulás útjában, illetve az ellenség hátában pusztítják utánpótlási vonalait, készleteit, tartalékait. Nagy előnyük ugyanakkor, hogy a terepet és az ellenséget legjobban ismerő, öt éve harcoló szír kormányerőkkel legszorosabb együttműködésben teszik mindezt, ami azt jelenti, hogy sokkal pontosabb felderítő-célpontkijelölő információkra építhetnek, mint a megbízható helyi szövetségeseket nélkülöző nyugati légi hadművelet. Nem mellékes az sem, hogy Moszkva nemcsak Damaszkusszal, hanem Teheránnal és Bagdaddal is szorosan együttműködik, és ez utóbbiakat az erőteljes amerikai nyomásgyakorlás ellenére sikerült megnyernie szíriai műveletei támogatására, amelyek ezek nélkül ráadásul teljességgel lehetetlenek is lennének (az orosz légi híd a Kaszpi-tengertől Iránon és Irakon át vezet a szíriai orosz légibázisnak otthont adó Latakiába).

A szír–orosz offenzíva sikere

A nyugati közvélemény mindeddig javarészt lemaradt ezekről a fejleményekről, ami leginkább a nyugati médiumok elfogultságára, illetve a szíriai háborút övező nyugati információs hadviselésre vezethető vissza. Az orosz intervenciót a „diktátornak nyújtott segítségként” mutatták be, amely legfőképpen nem az Iszlám Állam, hanem a „mérsékelt ellenzék” ellen folyik, ugyanakkor nagy súlyt fektettek – elsősorban egy londoni emigránsszervezet „jelentései” alapján – az oroszok okozta civil áldozatokra. Közben a kibontakozó harctéri fordulat nem kapott teret a nyugati nyilvánosságban. Pedig ehhez nem kellett volna mást tenni, csak legalábbis figyelembe venni az orosz védelmi minisztérium rendszeres, képekkel, videókkal és hadműveleti térképekkel bőségesen illusztrált jelentéseit, amelyek nyilván nem mentesek a propagandától és a dezinformációtól, de főbb vonalakban mutatják a harctéri folyamatokat. Az sem mellékes, hogy míg a nyugati haderők csak rendkívül korlátozott hozzáférést adnak a médiumoknak az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekhez, addig az orosz hadtörténelemben példátlan módon Moszkva már többször szervezett sajtóutat nyugati tudósítók részére is Latakiába és a földközi-tengeri flottillájához, legutóbb pedig már a lázadóktól visszafoglalt területekre is.

A számos fronton, több stratégiailag fontos település és csomópont körül zajló szír–orosz offenzíva sikere csak az nemrégiben törte át a nyugati média hallgatásának falát. Azt már nem lehetett elhallgatni, hogy az Aszad-kormány hátországának számító Latakia tartomány utolsó jelentős településéről, Raíjából is kiszorították a lázadókat, akik azt 2012 óta kezükben tartották.

Az előrenyomulás politikai jelentősége abban áll, hogy a hét végén Genfben újrakezdődnek a konfliktus lezárásáról, Szíria jövőjéről folytatandó tárgyalások. Míg nem is olyan régen sokan megkérdőjelezték a Kreml Aszad melletti kiállását, a 2015-ös évet értékelve Szergej Lavrov külügyminiszter tegnapelőtt határozottan cáfolta a nyugati híreszteléseket, és kijelentette, hogy „senki sem kért semmilyen politikai menedékjogot, senki semmi ilyet nem is ajánlott”.
(mno-nyomán)

Bal-Rad komm: A nyugati hírfogyasztók is meglepve tapasztalhatták a fordulatot ami Szíriában bekövetkezett. Nem igazán értik hogy ez miként lehetséges, hiszen ŐK EDDIG ILYESMIKRŐL NEM IS HALLOTTAK!

Még a múlt héten is arról zengedezett pl. a francia hadügyér, hogy a nyugati koalíció az, amely háborúzik Szíriában az Iszlám Állam ellen!

Sajnálatos módon a nyugati médiumok elfogultsága és russzofób magatartása egy irányított folyamat része, melynek célja a tömegek dezinformálása!

De igazez a magyar fősodratúakra is.

Miközben a kormány folyamatosan azt mantrázza, hogy mindent megtesz a családokért, a gyermekes fiatalok közel fele azon töpreng, hogy egy másik országban kellene szerencsét próbálni.

Apának lenni jó, biztat minket a kormány mostanában már plakátokon is, vagy például ebben a szobahőmérsékletű videóban:

És ez így, ebben a tálalásban ma Magyarországon legfeljebb annyira igaz, mint az, hogy a menekültek tavaly nyáron idejöttek és elvették a magyarok munkáját. A jómódú szereplők és lakásbelsők jócskán felüllövik az átlagmagyar valóságot.

Miközben a kormány úton-útfélen azt mantrázza, hogy mindent megtesz a családokért és családbarát politikát folytat, az emberek nem ezt érzik. A magyar fiatalok, akik családot alapítanának, nyomorognak és azon törik a fejüket, hogyan menekülhetnének el a családbarát Magyarországról.

Mire tippel, a gyermeket nevelő 20-35 évesek mekkora arányban képesek időben befizetni a számláikat?

Alig több mint a negyedük. A „maradék” 71 százalék az elmúlt egy évben megcsúszott a fizetéssel, gyakran nem is egy számla esetében, és nem azért, mert nem figyelt, hanem azért, mert éppen nem tudott fizetni – derült ki az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató tavaly ősszel Európa 21 országában 22 ezer fogyasztótól gyűjtött információt, hogy átfogó képet alkothasson mindennapi pénzügyeikről, fizetési moráljukról, gazdasági várakozásaikról.

A kutatásból az is kiderült, hogy leginkább a gyermekes fiataloknak gyűlik meg a baja a számlákkal, a gyermektelen magyar fiatalok “csupán” 59 százalékának voltak ilyen problémáik. Az a gyermekesek és a gyermektelenek esetén is igaz, hogy amennyiben késtek a fizetéssel, ezt általában több mint egy számla esetében tették. A különbség viszont jelentős: a több számlával késés a gyermekesek több mint felére jellemző, míg a gyermektelenek esetén ez a szám “csak” 39 százalék.

Magyarán a gyermekes magyar fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben. Ha a teljes magyar lakosságot vesszük, a 63 százalékával fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni.

Elvándorolnának

Az eredmények alapján nem meglepő, hogy a kutatásban megkérdezett fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy külföldre költözzön. Ez magasabb, mint az egyébként is magas 35 százalékos magyar átlag. A gyermekes fiatalok az átlagnál magasabb arányban hagynák el az országot, 41 százalékuknak fordult már meg ez a fejében. A gyermektelen fiatalok között még többen gondolkodtak már ezen, a kutatás szerint a 45 százalékuk.

A végzettség alapján már nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30 százaléka, az ennél alacsonyabban képzettek 48 százalékának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.

Az elvándorlási szándék mögött nem csak az gyanítható, hogy elégedetlenek a pénzügyeikkel, hanem az is, hogy a kilátásaik sem valami fényesek. A kutatás szerint a fiatal felnőttek többsége meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében. A gyerekeseknek csak a tizede érzékelt gazdasági javulást az elmúlt időszakban, és a fiatal felnőttek 65 százaléka látja úgy, hogy a gazdasági helyzet romlott Magyarországon.

Sokan mennek külföldre

Noha riasztóak az eredmények, igazából semmi meglepő nincs. Régóta látszik, hogy most egy ideig megállíthatatlan a magyarok elvándorlása, és a hivatalos statisztika szerint az ütem még jelentősen emelkedik is. Minden évben egy közepes város lakosságának népességével, 31 500 emberrel csökken az itthoniak száma, itthon pedig az agyelszívás és a kontraszelekció riasztó méreteket ölt.

A tényleges kivándorlás ráadásul ennél jóval nagyobb lehet, mert a belső uniós határok megszűnése óta nem kell a tagállamokba irányuló munkavállalást olyan módon lepapírozni, amelyből azok pontosan visszakövethetőek lennének.

London már évek óta a második legnépesebb magyar városnak számít, az Egyesült Királyságban körülbelül 350 ezerre teszik a magyar munkavállalók számát, de Németországba és Ausztriába is nagyobb városnyi lakosság költözött már ki.

A Tárki felmérése szerint a 25 év alattiak 39 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét, a tanulók között ez az arány 45 százalékos. A teljes lakosságban ez az arány 15 százalékos. Az utóbbi adat is jóval magasabb, mint például 2005-ben, amikor még csak a lakosság 5-6 százaléka tervezte a kivándorlást.

A KSH egyik szakértője egy 2014-es nyilatkozatban úgy saccolta, a szülőképes korú magyarok 7-8 százaléka él külföldön, 2004 környékén ez az arány még egy-két százalék volt.
(Forrás: HVG)

Bal-Rad komm: “…Minden évben egy közepes város lakosságának népességével, 31 500 emberrel csökken az itthoniak száma…a fiatal felnőttek többsége meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében…”

-Hát igen! A Szózat emlékeztető sorai: “…Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned ‘s halnod kell…” kevesek, ha fiataljaink az éh, dög és fagyhalálra látnak több esélyt, semmint az emberi életre. Mert a Szózat mantrázása mellé jó lenne egy kis szociális biztonság is! Nem csak az Intrum Justitiaval való kommunikáció!

Fiataljainkat nem hatják meg a qrmányzati szervezett párkeresők, a szaporodásra ösztökélő felszólítások, a csaliként bedobott nemmzetthyszínű csomagolású CSOK-és NOK csapdák. ŐK létbiztonságra, kiszámítható jövőképre vágynak, amelyben képesek emberi életet élni. Huszonegyedik századit, európait!

Fiataljaink vágynak legalább két gyerekre, három szobára, négy kerékre! Ám a többségük számára a kilátás csak egy izzasztó mókuskerék! És ez még a jobbik eset.

Sokadszor állapítjuk meg itt a Bal-Rad-on, hogy a helyzet minden vonatkozásban katasztrofális! Amit már a “Magyarország jobban teljesít!” és hasonló qrmányzati diadaltirádák sem képesek elfedni! Pedig komoly igyekezet van rá!

Az utolsó óra utolsó percében vagyunk!

Ha rövidesen nem történik alapvető-RENDSZERSZINTŰ VÁLTÁS-Magyarország örökre elvész!

A rendszerváltás óta elszenvedett veszteség már így is olyan mértékű, hogy annak pótlása egyszerűen lehetetlen! Az ország óriási problémája viszont az, hogy minden politikai maffia hazug módon ezt eltagadja! Amivel viszont csak a válság elmélyítését szolgálják.

Lengyel politikus: amerikai katonai fenyegetés Kelet-Európában

Egy lengyel EP-képviselő szerint Oroszországnak minden oka megvan arra, hogy veszélyként kezelje a NATO jelenlétét, hiszen az bekebelezte a térségi országokat, és lépésről lépésre haladva néhány helyen már elérte az orosz határt is.

Janusz Korwin-Mikke, az Európai Parlament egyik lengyel képviselője kijelentette, hogy miközben orosz veszélyről beszélnek a politikusok, a térségben egyedül Washington folytat expanzív politikát. Az Egyesült Államok arra használja a NATO szervezetét, hogy a világon mindenhol megvesse az amerikai katonai jelenlét alapjait. Kelet-Európában szintén az Egyesült Államok folytat katonai terjeszkedést, hiszen a NATO fő ellenségképére, Oroszországra hivatkozva mindenhol megjelennek az amerikai katonák, miközben a NATO más tagállamai nem vonulnak be az Egyesült Államokba. Washington fegyveresei országról országra haladva közelítenek az orosz határhoz, emiatt hibás megállapítás, ha valaki Oroszországot tartja katonai fenyegetésnek.

A képviselő éles kritikával illette a lengyel kormányt, amiért az lehetővé teszi a NATO jelenlétét Lengyelország területén, és ezzel hozzájárul az amerikaiak terjeszkedéséhez. Korwin-Mikke kijelentette, hogy a Jog és Igazságosság párt politikája őt a második világháború előtti lengyel politikára emlékezteti, ami – mint az 1939 szeptemberében kiderült – felelőtlenségnek bizonyult és katasztrófával zárulhat. Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a lengyel kormány ma szintén egy felelőtlen politikát folytat, mert miközben az Európai Unió már semleges viszonyt próbál kialakítani Oroszországgal, a lengyel kormány Moszkvát ellenségnek tartja, és erre hivatkozva lehetővé teszi az amerikai hadsereg jelenlétét Lengyelországban.

Korwin-Mikke a Polska Times napilapnak nyilatkozva kifejti, hogy Oroszország aggodalmai a NATO fenyegetése kapcsán teljességgel megalapozottak. “Az ő nézőpontjukból ez a következőképpen néz ki: a Varsói Egyezmény felbomlott, és a NATO bekebelezte Kelet-Németországot; majd elnyelte Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Szlovákiát, utána Litvániát, Lettországot és Észtországot, majd Romániát és Bulgáriát. Most a NATO Ukrajnát próbálja elnyelni.”

A lengyel politikus a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a NATO hajt végre agressziót Oroszország ellen, mert továbbterjeszkedik keleti irányba, és már több országban közvetlen az orosz határ mentén jelen van az amerikai csapásmérő erő. “Ez a veszély nem Oroszország képzelgése, hanem ténylegesen létezik. Mindez nem arról szól, hogy szeretjük-e Oroszországot vagy nem, hanem ezek tények; nem az orosz csapatok állomásoznak az amerikai határ mentén, hanem amerikai katonák vannak az orosz határon.” Hogy ennek ellenére továbbra is Moszkva jelenik meg ellenségképként a nemzetközi sajtóban, az a NATO azon szándékait árulja el, hogy később mihez akar kezdeni az orosz határ mellett állomásozó haderővel.


http://www.hidfo.ru/2016/01/lengyel-politikus-amerikai-katonai-fenyegetes-kelet-europaban/

Hát kérem! “Összmagyar” ez az állami földrablás akárhonnan is nézzük!

Gyur­csány ál­lam­tit­kára 750 hek­tárt szer­zett, még a na­gyit is be­vet­ték a boltba!

Jól belehúztak a szocialisták Hajdú-Biharban. Gyurcsány államtitkára és a família előhúzott 500 milliót és gyorsan vett 750 hektár földet. Még a 90 éves nagyit is bevették az üzletbe…

Kismacs, 2005. január 11.
El Qro és egy tehenész között a Forgács apuka. 2005-ben. Diadalmas-szép idők voltak!

Fél milliárd(!), azaz 500 millió forintot meghaladó értékben vásárolt készpénzért földeket a szocialista párthoz illetve magához Gyurcsány Ferenchez erősen kötődő Forgács család Hajdú-Bihar megyében.

A Hajdú-Bihar megyei árveréseken összesen 750 hektárnyi termőföldre licitáltak eredményesen az elmúlt év végén, a családi vevők között még a nagymama, a kilencven év körüli nehezen mozgó asszony is megtalálható.

Ki lett stafírozva az egész família! Akik közül a legismertebb a Gyurcsány kormány államtitkára Forgács Barnabás, aki most családostul készpénzért megszerzett magának több, mint 168 hektárnyi földet.

Forgács alig hogy kikerült az egyetemről, villámkarrier csinált még Gyurcsányék idejében. A Földművelésügyi Minisztérium­ban hamar főosztályvezető lett, aztán az őt nagyon kedvelő miniszterelnök feltűnő módon tolta előre. Amikor az európai uniós forrásokat felügyelő főosztály vezetője lett, édesapja cége gyorsan kapott 112 millió forintnyi európai uniós támogatást. Mondhatni a botrány hatására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – Gráf József miniszter javaslatára – gyorsan közösségi ügyekért felelős szakállamtitkárrá nevezte ki.

Előhúztak összesen 500 millát

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapjára felkerült eredményösszesítő táblázatot a Magyar Idők böngészte végig. Gyurcsány exállamtitkárának testvére Forgács Beáta is négy parcellára licitált eredményesen, a közel 200 hektáros területért mintegy 142 millió forintot fizetett. Élettársa, Majtényi László Ákos szintén alaposan kiköltekezett az árveréseken. A debreceni árverésen több mint 250 hektárt vásárolt 201 millió forint értékben.

Még a 90 éves nagymamát is sikerült bevonni a nagy költekezésbe. Forgács Barnabásné, az államtitkár nagyija összesen 129 hektárt vásárolt az év végi árveréseken.

Az ex-államtitkár apja a Magyar Idők kérdésére elmondta, nem tartja kizártnak, hogy a következő körben, vagyis a várhatóan március közepén kezdődő új árveréseken ismét versenybe szálljanak az állami területekért. Úgy tűnik nem elég tehát a családi 750 hektár… S futja még többre is…
(ripost)

Ukrajna a grúziai forgatókönyvet készül megismételni

Az ukrán hatóságok megszegték a minszki egyezmény feltételeit, és ugyanazt a lépést készülnek elkövetni, amit Grúzia 2008-ban. Egy orosz katonai szakértő szerint, ha Ukrajna háborút provokál, az nagyjából ugyanazzal az eredménnyel zárulna, mint a Grúziában történtek.

Alekszandr Perendzsijev úgy értékelte az Ukrajnában kialakult helyzetet, mint egy a kijevi kormány által folytatott háborús provokációt, amivel szándékosan ellehetetleníti a konfliktus békés rendezését. Elmondása szerint Kijevnek nem áll érdekében a békés megoldás, amit alátámaszt, hogy a napokban az ukrán hadseregnek parancsba adták a fegyveres konfliktus eszkalálódásának megakadályozását célzó kontrollcsoportból kivonulást. Az orosz többségű, szakadár régiókban történteket monitorozó JCCC az ukrán és orosz hadsereg tisztviselőiből állt, akik a Donyecki Népi Köztársaság minden régiójában jelen voltak. Kijev kivonulásával azonban egyértelművé vált, hogy az ukrán fél már nem érdekelt a konfliktus megoldásában. Perendzsijev szerint ezzel ugyanolyan helyzetet alakít ki, ami a 2008-as grúziai háborút megelőzően volt tapasztalható.

Oroszország állandó EBESZ képviselője, Alekszandr Lukasevics számolt be arról, hogy az ukrán hadsereg parancsot kapott a kontrollcsoportból kivonulásra. Ezt az információt később a JCCC egy orosz képviselője is megerősítette. Perendzsijev arra hívja fel a figyelmet, hogy Kijev ezzel a lépéssel kifejezte, szándékában áll a minszki egyezmény feltételeinek sértése, következésképp nem a békében, hanem a háború újraindításában érdekelt.

Alekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népi Köztársaság vezetője az ukrán fél lépését kommentálva kijelentette, hogy a donyecki fegyveres erők készen állnak megtorló akciókat kezdeni és a régió egészét felszabadítani. Elmondása szerint Mihail Szaakasvili azon lépése, hogy személyes látogatást tett a térségben állomásozó ukrán alakulatoknál, majd nyilvánosságra hozta azok elhelyezkedését, egyértelműen egy provokációnak tekinthető, és szintén arra utal, hogy Kijev a grúziai forgatókönyvet akarja megismételni. Zaharcsenko szerint az ukrán alakulatok elhelyezkedésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozása egyszerű dezinformáció, amit újabb ellenséges lépések előkészületének kell tekinteni. Kijev kivonulása a JCCC struktúrájából pedig jelként értékelhető, és megerősíti ezt a feltételezést.

A donyecki vezető szerint Kijevnek érdekében áll a háború folytatása, mert ezzel el tudja terelni a figyelmet arról, hogy az új kormány két év alatt lebontotta az ukrán gazdaságot. Az ukrán kormánynak emiatt szüksége van az “orosz veszélyre” mint ellenségképre, és a háború folytatására, hogy az emberek ne a megélhetési viszonyok romlásával és a kormány alkalmatlanságával foglalkozzanak.

A JCCC létrehozását egyébként maga az ukrán kormány kezdeményezte, hogy lehetővé váljon a Donbassz régióban a feszültség csökkentése. Kivonulásával és a háború folytatása mellett történő elköteleződéssel az ukrán válság valóban a grúziai helyzetre kezd emlékeztetni. A szintén NATO-tagságra várományos Grúziától függetlenedő Dél-Oszétia ellen 2008-ban elrettentő erővel lépett fel a grúziai hadsereg, amely augusztus 8-án össztűz alá vette a főváros lakónegyedeit. A tömegessé váló civil halálesetek miatt az Oroszországi Föderáció békére kényszerítő katonai beavatkozásról hozott döntést, és megkezdte a Chinvalit megszálló grúz csapatok kiszorítását. A nyugati haditechnikával rendelkező, a NATO által modernizált grúziai hadsereg látványos vereséget szenvedett a konfliktus során.

2008-ban államfőként Mihail Szaakasvili volt a grúziai fegyveres erők főparancsnoka. Egy háborút már kiprovokált Oroszország ellen. Provokátori munkakörét ezúttal Ukrajnában folytatja, ahol kormányzóként egy újabb, NATO-csatlakozás előtt álló országot próbál konfliktusba keverni Oroszországgal, ezáltal betagozni azt a NATO háborús gépezetébe.

http://www.hidfo.ru/2016/01/ukrajna-a-gruziai-forgatokonyvet-keszul-megismetelni/

Amerikai virológiai fegyver szabadult el Harkovnál?

A Maradék-Ukrajna keleti végeinél lévő Harkovtól mintegy 30 kilométerre fekvő Selkosztancija nevű faluban komoly gondok keletkeztek.

Pontosabban a faluban az amerikai hadsereg által működtetett biológiai laboratóriumban. Egész konkrétan az történt, hogy kiszabadult onnan valamiféle halálosnak bizonyult “sertésinfluenza vírus”.

A kijevi junta hadseregének húsz katonája már belehalt a fertőzésbe mintegy két hét alatt, másik kétszáz pedig Dnyepropetrovszk és Harkov kórházaiban van karantén alatt.

Eduard Baszurin DNR katonai szóvivő szerint valamiféle rezisztens vírusról van szó, amelyre nem hatnak az eddig ismert gyógyszerek. Ezt az újfajta vírustalálmányt Kaliforniában alkották meg az amerikai katonai kutatók, és szállították Maradék-Ukrajnába. Az orosz határ közelébe. Hogy miért? No ez jó kérdés.

Ugyanakkor Oroszország Harkov-régióval szomszédos délnyugai régióiban, Rosztov na Donu, Volgograd és Belgorod régiókban hirtelen ütötte fel a fejét a SARS-vírus. Ez is valamiféle “állatinfluenza”, ami a normál influenzával együtt jelenleg is “hódít”. De megnövekedtek az influenzás megbetegedések Donbasszban is, bár tegnap már a járvány csökkenéséről számoltak be.


http://www.balrad.com/2016/01/27/amerikai-virologiai-fegyver-szabadult-el-harkovnal/

Azonnal kilépnek az Európai Unióból, ha a lakosság megszavazza

Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette; az Egyesült Királyság azonnal kezdeményezi az Európai Unióból való kilépést, ha a britek a referendumon az unió elhagyása mellett döntenek.

A Telegraph jelentése szerint Hammond emlékeztetett, hogy bár a referendum eredménye jogi kötelezettségeket nem von maga után, politikai értelemben kötni fogja a kormányt, és amennyiben a lakosság többsége megszavazza az unióból kilépést, az Egyesült Királyság a római szerződés 50. cikke alapján erről értesítést ad és azonnal megkezdi a kilépési procedúrával kapcsolatos tárgyalásokat.

A nemzetközi sajtóban brexit néven emlegetett esemény bekövetkezte sokkhatás lenne az Európai Unió egészére nézve, elsősorban annak okán, hogy a britek azok közé tartoznak, akik legtöbbet fizetnek be a “közös uniós kasszába”. Másodsorban pedig egyértelművé tenné, hogy az Európai Unió létrehozása nem az európai országok végső, ideális állapota, hanem esendő együttműködés, ami néhány év leforgása alatt felbomolhat, ahogy a történelem folyamán minden más, az európai országok által létrehozott szövetségi rendszer is felbomlott.

Az Egyesült Királyság 2017 vége előtt tart referendumot a kilépésről. A brit kormány szándéka azonban nem a kilépés, hanem az Európai Egyesült Államok létrehozásának megakadályozása. David Cameron legalábbis azt próbálja elérni, hogy az Egyesült Királyság kimaradjon belőle, ha az európai politikusok az “integráció mélyítése” (a tagállamok felszámolása) mellett döntenek.

Ez egy reális célkitűzés; ahogy a britek kimaradtak az euró bevezetéséből és megtarthatták saját nemzeti fizetőeszközüket, Cameron kormánya elég erős tárgyalási pozícióval bír ahhoz, hogy az integráció mélyítése alól mentesülhessen. Ebben a tárgyalási folyamatban egy Brüsszellel szembeni “ösztönző tényező” a kilépésről tartandó referendum: a brit kormány ezzel azt juttatja kifejezésre, hogy amennyiben nem mentesülhetnek a további tagállami jogkörök Brüsszelnek történő átadása alól, készek az Európai Unió jelenlegi állapotának is hátat fordítani.

http://www.hidfo.ru/2016/01/azonnal-kilepnek-az-europai-uniobol-ha-a-lakossag-megszavazza/

A Golan-fennsíkon tanyázó “Ahrar al-Sham” és “Dzshabhat en Nusra” banditahordák minden képzeletet felülmúló, egymással való marakodása talán a tegnapi nap legfontosabb harci híre Szíria-ügyben.

Öröm nézni ahogyan a martalócok egymásnak ugrottak. Hihetelen mértékben irtják egymást.

A szír kormányerők Sheikh Miskin környékén újabb településekről verték ki a pribékbandákat. Felszabadult Nava, Itbay, Dailami.

Aleppo tartományban a légicsapások Aveyshiya, Biza, Vadiya, Jubb-Gabsha, Jubb es Safa, Jubb al Calabi, Rasmi al-Alam, Szin, Taiba, Tell Rifaat, Tuman, Sheikh -Dann és Al-Bab terrorbandáit ritkították. Ez pedig annak a jele, hogy a kormányhadsereg tankjai is hamarosan megjelennek.

Deir el-Jamalnál “mérsékelt” martalócok támadást indítottak a kurd milícia ellen. Nagyon rossz ötlet volt.

Török oldalról ismét muníció érkezett a “An-Nusra Dzshabhat” részére a Aleppotól északnyugatra 12 kilométerre fekvő Hraytanból. Még az úton oda is veszett az egész szállítmány. A levegőből észrevették.

Egyébként pedig a török határ mentén al-Hasakah környékén a kurdok nagyon szurtyongatják az IÁ hóhérbrigádot.

A határmenti Al-Rabija elfoglalását követően tegnap a kormányerők bevonultak a turkomán terroristák környező falvakban lévő fészkeibe is. Készültek az alkalomra. Az Oleg Peskov orosz pilótát legyilkoló bűnbanda falujába a Peskov arcképével díszített pólóban érkeztek. Persze élő-eleven latorra ott már nem akadtak. Amely latoregyedeknek lehetősége volt rá, átszeleltek a török oldalra, és ott dühöngenek.

Homsz Az-Zahra lakónegyedében két öngyilkos dzsihadista féreg 24 civilt megölt, mintegy százan súlyosan megsebesültek.

http://www.balrad.com/2016/01/27/sziria-46/

A kínaiak szerint Soros háborút indított ellenük

Soros Györgyöt támadja a kínai központi pártlap, amiért “háborút indított Kína ellen”. Megfigyelők szerint spekulánsok miatt gyengült kedden a hongkongi dollár és a kínai jüan. A sanghaji tőzsdeindex 13 havi mélypontra, 6,4 százalékkal zuhant.

A központi bankok nem avatkoztak be, de a média ismét a veszélyre figyelmeztetett, csakúgy, mint Soros György múlt heti kijelentése után, amikor a magyar származású pénzügyi guru a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy a kínai gazdaság “kemény földet érése” elkerülhetetlen. Akkor azt is jelezte, hogy shortolni készül az ázsiai devizákat.

Soros közismerten sikeres volt már több, a tőzsdeindexek zuhanására játszó üzletéről. Ázsiában 1997-ben, a gazdasági válság idején is elsősorban a maláj ringgit és a thai baht gyengülésére játszva shortolt, sikerrel. Nevét összekapcsolják az 1992. szeptember 16-ai “fekete szerdával”, a brit font összeomlásának napjával is.

Szakértők szerint leegyszerűsítve a kínai jegybank aktuális politikai dilemmája, hogy stabilan tartsa-e a nemzeti valutát vagy a gazdaság talpon maradását ösztönözze. Úgy vélik, előbb-utóbb a kötelező banki tartalékráta csökkentése elkerülhetetlenné válik majd.

Mindeközben Peking igyekszik az állami média segítségével elriasztani a spekulánsokat, nemcsak a gazdasági, pénzügyi következményekre, hanem jogi lépésekre, számonkérésre is figyelmeztet. Egyúttal azt bizonygatja, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának alapjai – noha strukturális átalakításon mennek keresztül – meglehetősen erősek.

Mej Hszin-jü, a Kereskedelmi Minisztérium kutatója a Zsenmin Zsipao című vezető pártlapban úgy fogalmazott, hogy Soros “nyilvánosan háborút indított Kína ellen”, de szerinte kiszemelt “áldozatai”, a jüan és a hongkongi dollár a támadást túl fogják élni.

Csen Hszing-tung, egy másik gazdasági szakértő úgy vélte, Soros szavai, hatása a közvéleményre kárt okoznak Kínának, hiszen egyfajta támadási kísérlet bejelentéseként hatnak. Ezért – fogalmazott – Kínának megvan az oka az “idegességre”. Más szakértők szerint Soros nem háborúzni akar, csupán “pénzt csinálni” – írja a hongkongi South China Morning Post című lap szerdai számában.
(MTI)

ROSSZAKARÓINK BIZONY NEM OROSZORSZÁGBAN VANNAK!

Ezt nagyon benézték: ideje békén hagyni az oroszokat

A nyugati országok, ezen belül különösen az európaiak, most már meg akarják szüntetni az Oroszország elleni szankciókat. Rájöttek, hogy sokkal fontosabb az oroszokkal együttműködni, mint Ukrajnáért hadakozni hiábavalóan. Amerika még kéreti magát, de ennek már alig van jelentősége, a szankcióknak rövidesen vége.

Benézték

A Bloomberg szerint jó esély van rá, hogy két évvel a kizárása után visszahívják a nyugati országok az oroszokat a népek barátságának kötelékébe, vége a kiközösítésnek. Nem volt sok értelme, nem érte el a célját, miközben az Iszlám Állammal és a menekültválsággal nyakig ülnek a slamasztikában, és nagyon is szükség van az orosz baráti jobbra.

Amerika tavaly előtt azt hitte, talán hidegháborús emlékeinek hatására, hogy Ukrajna a megmentendő leendő virágzó mintademokrácia, akit azok a fránya oroszok le akarnak tiporni, ezért harcolni kell ellenük, ők a főgonoszok. Európa csak ímmel-ámmal csatlakozott ehhez, egyrészt kissé realistábban ítélve meg Ukrajna helyzetét, másrészt részben a gázfüggőség, részben a földrajzi közelség miatt nem igazán akart összeakaszkodni a medvével.

Mégsem fekete és fehér

Aztán kezdett minden másként alakulni, mint ahogy Samu bácsi gondolta. Katonailag Ukrajna egy bukta lett, hisz Putyin jelezte, ha ott igazi mérkőzés lesz, ő beveti az atomfegyvert, úgyhogy jobb, ha távol maradnak az ő előszobájától. Az ukrán kormányerők sem vehették fel a versenyt az elszakadni vágyó orosz kisebbség mögött álló mackóval, így aztán kialakult a kvázi elszakadási status quo, amit Minszkben sikerült francia és német segítséggel fegyverszünetté alakítani.

Utóbbiak már kissé elégedetlenek Ukrajnával, mert képtelen a minszki megállapodást teljes mértékben betartani, és amúgy sem lett belőle az a nyugati mintaállam, amit két éve elképzeltek. Azt is látják, hogy az oroszok megálltak az oroszajkú területek támogatásánál, vagyis nem lett igaza azoknak, akik attól féltek, hogy az orosz gyarmatbirodalom újraépítése zajlana, Ukrajna lenyelésével.

Kisebb gondjuk is nagyobb

Na de az igazi gond még csak ezután következett. Kiderült, hogy nem Ukrajna az igazán bizonytalan térség, hanem az arab tavasz által diktátoraikat vesztett országok, ahol a különféle csoportok, leginkább a síiták és a szunniták egymásnak esnek. A főgonosz pedig az Iszlám Állam lett, elhíresült cselekményeivel, a fél világra kiterjesztett terrorral, és az általa elüldözött emberek millióinak menekültként való megjelenésével.

Ezek olyan súlyos gondok, hogy nem csak hogy békén kell ezek után hagyni az oroszokat, de egyenesen szükség van rájuk, nélkülük nem oldhatók meg. A német pénzügyminiszter és a francia gazdasági miniszter a napokban egyaránt az nyilatkozta, hogy össze kell fogni Oroszországgal a közel-keleti rendezés érdekében, és hogy szeretnék, ha a szankciók rövid időn belül feloldásra kerülnének.

Sürgetővé vált

A dolog most különösen aktuálissá vált, hisz pár nap múlva kezdődik a Szíriával kapcsolatos békekonferencia, ahol Oroszország az egyik legfontosabb résztvevő. Most már Szíria, az Iszlám Állam, a terrorizmus és a menekültkérdés a súlyos problémák, ehhez képest Ukrajna a béke szigete. Amerika kissé vonakodik, nehezebben ismeri be, hogy értelmetlenek a szankciók, de ez talán csak kárenyhítés, hogy kisebbnek látsszon a tévedés. Az európai partnerek már döntöttek, a szankciók napjai meg vannak számlálva.
(privatbankar)

A világ első televíziós mozgóképe, egy szélmalom forgó szárnyai kilencven évvel ezelőtt kerültek adásba Nagy-Britanniában

Napra pontosan kilencven esztendeje, 1926. január 27-én indult el, a világon először Nagy-Britanniában, a televíziós közvetítés. Korábban, 1911-ben az orosz Boris Rosing és asszisztense, Vladimir K. Zworykin már továbbított mozgóképeket.

Fontos tudni: Mihály Dénes, a Hungária körúti Telefongyárban 1919-ben kísérletezett effélével. Nehezen megválaszolható kérdés, hogy valójában ki találta fel a tévét – s ugyancsak bajos felelni arra, hol indult el a világon elsőként a televíziós közvetítés.

Ami bizonyos, 1926-ban a Bell Telephone Labs volt az első, amely jelentősebb távolságra közvetített filmet a mai értelemben vett televízióval. Természetesen ezt
véletlenül sem úgy kell elképzelni, hogy széles tömegek ültek az akkoriban „távolbalátóként” is emlegetett villódzó dobozok előtt, hanem inkább olyanformán, hogy kiválasztott kevesek kiváltsága volt a műsor szemlélése. Kérdés persze, hogy egy ma használatos okostelefon méretű képcső rendkívül durva felbontású fekete-fehér ábráit bámulni mennyiben számított élvezetnek. A televízió szóösszetétellel elsőként 1900-ban illetett találmányt sokan tekintik saját gyermeküknek. Így például a németek, náluk Paul Nipkow már 1884-ben tárcsával továbbított képeket. De az elsőségre joggal tarthatnak igényt az oroszok is, hiszen 1911-ben Boris Rosing és asszisztense, Vladimir K. Zworykin már mozgóképeket vitt át egyik helyről a másikra.

A távolságok persze nem voltak nagyok, néhány szoba, esetleg pár száz méter már szenzációszámba ment. Néhány esztendővel később, 1923-ban az amerikai Charles Jenkins mozgó tárgyak körvonalait közvetítette rádióvízió nevű elektromechanikus készülékén, 1924-ben pedig Oskar Barnack hordozható kamerát készített. Az első igazi mozgókép, egy szélmalom forgó szárnyai 1926. január 27-én mentek adásba Nagy-Britanniában.

Természetesen mi, magyarok is büszkék lehetünk egy honfitársunk e téren elért sikereire. Így Mihály Dénes mérnökre, aki 1919-ben a budapesti Telefongyárból küldött több kilométerre állóképeket.
(mh)

Bal-Rad komm: És mint oly sok jobb sorsra érdemes találmány, a televízió is a néphülyítés, az agymosás kelléktárába került. A legelgyötörtebbek vigaszdoboza, a legigénytelenebbek elvarázsló eszköze lett.

Hírlik, hogy manapság már ennél többre is képes. Ma már a tévékészülék képernyője nézi-hallgatja az előtte gyanútlanul bámulót.