Május
10-én Macedónia kormánya egyértelmű jelzést kapott a nyugati országok
részéről, amit – a líbiai, szíriai, ukrajnai események tapasztalatait
figyelembe véve – ultimátumnak kell tekinteni.
Észak-Macedóniában, Kumanovo területén ismeretlen fegyveresek lelőttek
öt rendőrt, majd a kibontakozó fegyveres összecsapásban több mint 30
rendőr sérült meg. Macedónia belügyminisztériuma szerint egy “jól
felkészült terrorista csoport” érkezett egy szomszédos országból, amit
nem nevezett meg, de a hatóságok közölték, hogy a terrorista csoport
közintézmények ellen tervezett támadásokat. Ez a “szomszédos ország”
nyilvánvalóan Koszovó, ami Szerbiától elszakítást követően gyakorlatilag
amerikai megszállás alatt áll.
Történt
azonban egy másik eset, amit mindenféleképpen össze kell kötni a
macedóniai történésekkel, mert a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják,
hogy ezzel a jelenséggel igenis számolni kell, Magyarország
nemzetbiztonságát is fokozottan érintheti. 2013 augusztusában Szergej
Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje arról számolt be, hogy
az Egyesült Államok több mint kétezer zsoldost vont össze Bécs
környékén, és Ukrajna destabilizálására készül. A Razumovszkij által
kiszivárogtatott információk valósnak bizonyultak; Ukrajnában 2014 február végéig államcsíny történt, melynek katalizátoraként civilnek látszó,
később a rendfenntartás ellen láthatóan szakszerű utcai harcot, majd
nyílt fegyveres felkelést folytató csoportok tevékenykedtek Kijevben.
Ezekről a csoportokról “feltételezhető volt”, hogy a korábban Bécs
környékén összevont nemzetközi zsoldosok, de nem nyert egyértelműen
bizonyítást, leszámítva azt a néhány esetet, melynek során orosz
sajtóorgánumok a Kijevben zajló forradalom képi- és videoanyaga alapján
bizonyították, hogy az eseményekben olyan személyek vesznek részt,
melyek korábban a NATO afganisztáni missziójának képi anyagain is
feltűnnek. Beazonosították többek között egy mesterlövész személyét, aki
korábban Afganisztánban harcolt a NATO-misszió részeként, majd
Kijevben vett részt az EuroMajdanról induló felkelésben. 2014 során
később kiszivárgott egy hangfelvétel, amely szerint Victoria Nuland
amerikai külügyi államtitkár elismerte, hogy a Majdan-tér vezetői
rendeltek mesterlövészeket.
2014
nyarára egyértelművé vált, hogy a kormány eltávolításában részt vevő
“ismeretlen fegyveresek” részt vesznek a délkeleti régiókban zajló
harcokban is. Az orosz felkelések közvetlen kiváltó oka nem csak a
nyelvtörvény, vagy a Kijevben lezajlott antidemokratikus puccs, hanem,
hogy a tüntetők és rendőrök közti első összecsapások során Harkov
környékén tömeges lincselések kezdődtek, ahol kiderült, hogy az ukrán
rendőri egyenruha időnként amerikai állampolgáron van, és a tüntetők
ellen fellépő “ukrán rendőr” nem beszél ukránul, csak angolul.
Hónapokkal később vált közismertté, hogy többek között Igor Kolomojszkij
és Szergej Taruta, az akkor még demokratikus felhatalmazással nem
rendelkező atlantista kormány által kinevezett kormányzók magán katonai
vállalatokat béreltek fel a tüntetése elfojtására, és szabad kezet
kaptak a lázongó területek Ukrajnán belül tartására. Kolomojszkij magán
katonai vállalatokhoz fűződő viszonya nem “összeesküvés-elmélet”, hanem
tény; Petro Porosenko ukrán államfő azt követően távolította el őt a
kormányzói székből, hogy Kolomojszkij saját fegyvereseivel besétált az
UkrTranszNafta állami olajtársaság irodájába, és saját emberét akarta az
igazgatói székbe ültetni. Porosenko azt követően bejelentette, hogy
ideje leszámolni a magánhadseregeket működtető “kiskirályokkal”, és
leváltotta kormányzói posztjáról Igor Kolomojszkijt.
Mindezeket a történéseket amiatt muszáj figyelembe venni, mert van még egy esemény,
ami a macedóniai felforgatás közvetlen előzményének tekinthető. 2014
decemberében orosz alternatív sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok mintegy 2000 zsoldost kivont a Donbassz régióból, és átirányította őket Magyarországra. Az ügy annak kapcsán került be a sajtóba, hogy a határátlépés során halálesetek történtek az ukrán-magyar határon,
a beregsurányi határátkelőhelynél. A “Birodalom” nevű sajtóorgánum
szerint december 16-án 3 busz érkezett a határátkelő ponthoz több mint
száz külföldivel, akik ugyan civil ruhát viseltek, de az ukrán
“terrorellenes” művelet alakulatai számára kiosztott legmodernebb
fegyverekkel voltak felszerelve. A forrás szerint az első csoportok
határátkelésekor konfliktus alakult ki a határőrséggel a külföldre
szállított fegyverek miatt. Az ukrán határrendészet kérdéseket tett fel,
válaszul az amerikaiak két határőrt ott helyben lelőttek. Egy másik
sajtóorgánum (newsli.ru) szerint a zsoldosok csoportját magas rangú
ukrán tiszt kísérte, aki a történtek után Magyarországon akart menedéket
találni, de a CIA hazatoloncolta. Az eset után az orosz és ukrán
sajtóban terjedtek az erre vonatkozó hírek, a történtek azonban nem
kaptak hivatalos megerősítést. A források beszámolói annyiban
megegyeznek, hogy egy M. Pancsenko nevű ukrán határőrt a helyszínen
agyonlőttek, és az amerikai zsoldosok elkezdték elhagyni a Donbassz
régiót.
A fenti
események feltehetően egy ahhoz hasonló csapatösszevonás kezdetét
jelentették, mint amiről Razumovszkij is beszámolt, hónapokkal a kijevi
puccs előtt. 2013 augusztusában kezdődött Bécsben a “gyülekező”, majd
2014 februárra jutott odáig a helyzet, hogy a zsoldosok nagy része
civilként beszivárgott és megkezdték a fegyveres harcot Kijevben. A
fent említett, első határincidens 2014 decemberében történt, – majd 2015
május 10-én megtörtént az első fegyveres összecsapás Macedóniában. Ez
egy egyértelmű jelzés Macedónia kormánya számára: ne adja meg a térségi
hatalmak által tervezett “Török Áramlat” gázprojekt építési
engedélyét. Ellenkező esetben az ukrán forgatókönyv zajlik le
Macedóniában.
Miután a
kormány “nem értette” ezt a jelzést, a terrortámadást követően tömeges
kormányellenes megmozdulások kezdődtek Macedónia fővárosában. A tömeg
igen hamar radikalizálódott, számos rendőr megsérült az
összetűzésekben. Az események egy jellegzetes vonása, hogy a rendőrök
ellen agresszívan fellépő összes tüntető azonos “dress-code” mentén
öltözött, valamennyiükön vörös póló volt. Látszólag jelentéktelen
tényezőnek tűnik, a tüntetésekről készült videofelvételeken azonban
egyértelműen látható, hogy ezek a vörös pólót viselő személyek lépnek
fel legagresszívabban a rendőrökkel szemben, majd a tömegdemonstráció
feloszlatását követően egy kemény magot képezve együtt maradtak és
szervezett módon kezdtek utcai harcot a rendőrökkel, látható módon
együtt mozogtak a belvárosban, és mindvégig Szkopje központjában
maradtak. A tüntetés szervezői egyébként be is jelentették, hogy addig nem hagyják el a belvárost, ameddig a kormány és a miniszterelnök le nem mond,
vagyis az ukrán forgatókönyv kezdeti szakaszát láthatjuk Macedóniában
is. Amennyiben a kormány nem hajlandó elállni a Török Áramlat helyi
szakaszának megépítésétől, a felforgatás folytatódni fog, és Macedónia
állandó terrorfenyegetésnek, tömeges kormányellenes megmozdulásoknak
lesz kitéve. Nem árt megemlíteni azonban, hogy bár egyelőre Macedónia az
új konfliktusgóc, ez a vonatkozás valamennyi, a Török Áramlat
építésében részt vevő országra, így hazánkra is érvényes.
A Török Áramlat és a Macedóniában kezdődő felforgatás összefüggéséről, Macedónia elhelyezkedésének fontosságáról ITT olvashat.
http://hidfo.ru/2015/05/atlantista-puccs-keszul-macedoniaban/
http://hidfo.ru/2015/05/atlantista-puccs-keszul-macedoniaban/