2015. augusztus 22., szombat

Európában keresztül-kasul csak a latorszövetség páncélosainak masírozgatása zajlik. Az USA szemmel láthatólag is elhatározta az öreg kontinens felperzselését! Sovány vigasz-tán nem is vigasz-de Amerika is belekerül az olvasztóba.

Tankok lepték el a szolnoki pályaudvart

Tankokat és más harci járműveket fotózott kolléganőnk a szolnoki vasútállomáson szombaton délután.

Harckocsikról küldött képeket az éppen Szolnoknál vonatozó kolléganőnk.

Megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy hova tartanak a tankok.

Azt a választ kaptuk, hogy amerikai eszközökről van szó, és egy bulgáriai NATO hadgyakorlatra viszik őket, a Hegyeshalom-Lőkösháza vasútvonalon.

(origo)

Olajvagyonból épült hiper miniváros a tajga mélyén

Nyugat-Szibériai nyelvrokonaink különleges településén a legjobb tanárok oktatnak, csillagászati összegért, földalatti folyosó köti össze az óvodát az uszodával, telepítettek egy egész Szibériára „rálátó” antennát, és jégsztráda-hálózat segíti az ott élőket a közlekedésben. Hanti-Manszkijban jártunk.

„Én hosszú évek óta élek Hanti-Manszijszkban” – mondja Szergej Vojasko operatőr helyi lakos, aki tisztes órabérért dolgozik nekem. „Itt tervezem a jövőmet, mert jobban keresek, mint Oroszország európai területén és településünk minden kényelemmel ellátott.”

Az olajban mérhetetlenül gazdag nyugat-szibériai terület fővárosában, Hanti-Manszijszkban vagyunk, amelyről azt beszélik, hogy a jövő városa. Az Irtis és az Ob találkozásánál épült település ugyanúgy hét dombra épült, mint Róma, vagy éppen Moszkva.

„Az ősidők óta itt élő hanti és manysi népek számára ezek a dombok Olümposzként szolgáltak. Időről időre itt gyűltek össze a vadász-halász és rénszarvastenyésztő őslakók, hogy áldozatot mutassanak be a mindent látó Numi-Torum legfelsőbb istennek, továbbá a panteon többi tagjának és ezzel a szertartással kiérdemeljék jóindulatukat. Egészséget kívántak szeretteiknek, jószágaiknak és persze önmaguknak vadászszerencsét” – mesélte első jugrai utam alkalmával Schmidt Éva magyar néprajzkutató, aki olyan mélyen megmerítkezett legközelebbi nyelvrokonaink szellemekkel és mítoszokkal teli kultúrájában, hogy lassan ő is hantivá vált.

A nyugat-szibériai terület, amelyet az oroszok Jugrának neveztek el, zord időjárásának dacára igen gazdag volt prémes állatokban, egyéb vadász- és halászzsákmányban, nem is szólva a rénszarvascsordák tengeréről. „Legendás gazdagságának híre már a középkorban eljutott az oroszok földjére, mígnem 1502-ben Jermak Tyimofejics atamán 840 kozákkal és egyéb hivatásos fegyveressel megindult Szibéria meghódítására és a hét dombra lépett. Nem sokkal később a mostani főváros helyén felépítették a Szamarov hanti törzsfőnökről elnevezett Szamarovo falut, ahol az utazók megszállhattak, lovakat cserélhettek. Miközben Moszkva fokozatosan meghódította Szibériát, Szamarovo jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát” – mondja Erdélyi István történész professzor.

Később Szamarovo mellett a szovjetek Osztyako-Vogulszk néven munkatelepet építettek, amelyet később Hanti-Manszijszkra cseréltek. Az előbbi a tősgyökeres népek idegen elnevezéséből származott, míg az utóbbi, azok saját neve.

Élhető település

„Ma már szinte semmi sem emlékeztet az egykori fakitermelő telepre. A Hanti-Manysi Autonóm Körzet fővárosa lendületesen fejlődő korszerű város, hála az itt fellelt mérhetetlen olajkincsnek és abból befolyó mesés összegeknek. Ebben a városban elhatározták, hogy az ideiglenesen itt dolgozó bányászoknak nem munkásszállásszerű olajvárost építenek, hanem valami mást: élhető települést, amelyben az olajkorszak után is lesz jövőjük a hanti-manszijszkiaiaknak” – magyarázza Natalja Komarova kormányzó.

Az utazónak először az tűnik fel, hogy Jugra fővárosa a végtelen tajga kellős közepén áll, ráadásul nyáron ezer, meg ezer, tó és mocsár zárja el a külvilágtól. Télen azonban ezek a vizek a folyókkal együtt befagynak és rajtuk „zimnyikeket”, vagyis jégsztrádákat alakítanak ki, így egyszerűsödik Hanti-Manszijszk és a vidék kapcsolattartása.

Ellentétek városa

„Adminisztrációs központunkat a várostervezők úgy igyekeztek megálmodni, hogy minél több helyi népi motívumot, valamint a vidékre jellemző, jelképnek alkalmas tárgyakat, állatokat, használjanak fel. Ezek által varázsolták egyedivé az utcaképünket. Sok épületről köszön vissza az észak-amerikai indián tipire emlékeztető csum, az őslakosok sátrainak formája, lépten-nyomon láthatjuk ruháik geometrikus díszítőelemeit, vagy a legfontosabb állatuk, a rénszarvas életszerű, vagy szimbolikus képét” – mutat rá a város egyedi hangulatának gyökereire Natalja Komarova kormányzó.

Hanti-Manszijszk valóban az ellentétek városa, hiszen például az őskori sátrak vonalát követő épületek a legfejlettebb technológiákkal épültek, és a tudományos-fantasztikus filmek technikáját, vagy éppen az orosz képzőművészet legszínvonalasabb alkotásait rejtik magukban. Ilyen például a Nemzedékek Alapítvány Képzőművészeti Galéria.

A város egyik jelképe az adakozásból épült Megváltó Krisztus-székesegyház, amelynek magassága eléri az 59 métert, harangtornya pedig 62 méter fölé tör. A városközponthoz legközelebb álló dombról szinte uralja a várost és olyan szerencsés helyen áll, hogy majdnem mindenhonnan látszik. „Jó időben az Irtis folyó felől akár száz kilométerről is észreveszi a jó szemű utas – magyarázza Szergij atya.

A székesegyház olyan nagy, hogy egyszerre ezer hívő is imádkozhat benne. Isten házához egyházi gimnázium és vasárnapi iskola is tartozik. Hatalmas parkjában szobrok és szökőkutak gyönyörködtetik a látogatók szemét.

Itt jó lenni tanárnak

A „Napocska” óvodába 200 gyermek jár, de a városban még ma is jelentős a helyhiány, mert a gyermekszülési kedvet számtalan országos és helyi szociális juttatás ösztönzi, támogatja. A „Napocska” az egyik legkorszerűbb gyermekintézmény, ahol például az uszodába a földalatti folyósokon juthatnak el a gyermekek, amikor odakint mínusz negyven fok tombol.

Azokat a hanti-manszijszki, illetve vidéki gyermekeket, akik a világot jelentő deszkákról álmodoznak, vagy éppen kiállítások főszereplői szeretnének lenni, esetleg híres divattervezőkké, képzőművészekké akarnak válni, az Észak Tehetséges Gyermekei Művészeti Központ várja tárt karokkal. A magas szintű oktatáshoz itt minden feltétel adott, hiszen a bentlakásos oktatási központban színház-, kiállító- és balett terem ugyanúgy megtalálható, mint a legkorszerűbb zeneszerszámok, műszaki eszközök és persze az országos szinten is kiemelkedő szaktudással rendelkező oktatógárda, akiket csillagászati tiszteletdíjakkal csábítottak „Szibéria kapujába”.

Hanti-Manszijszk megkapta az egyetemi város kitüntető címet is. A mindössze tizennégy éves Jugriai Állami Egyetem már tagja az országos Egyetemi és Tudományos intézmények hálójának. Jelenleg több mint hatszáz hanti és manysi hallgatót képeznek itt. Megjegyzendő, hogy csak 19 ezer hanti és 10 ezer manysi él a körzetben, akiknek a többsége sajnos már nem beszéli anyanyelvét, sőt, gyermekeink a nemzetiségi iskolákban idegen nyelvként tanulják azt.

„Napjainkban kitűnően fejlődnek a nemzetközi kapcsolataink, az első ország, amellyel hallgatókat cseréltünk, éppen az önök hazája volt. Szoros tudományos kapcsolatokat tartunk fenn a magyar kollégákkal, akik évente rendszeresen járnak hozzánk. Hallgatóink anyanyelvi oktatónktól százhetvenen tanulják a magyar nyelvet” – mondja Gyina Geraszimova igazgató.

Finnugor hagyományok

„Hanti-Manszijszk harmadik dombján áll a szabadtéri néprajzi múzeum, amelyet Torum Maa-nak neveznek, ez magyarul annyit tesz, hogy Szentföld. Ez a hely a városlakók kedvenc pihenőhelye, ahol rendszeresen rendezünk látványos finnugor ünnepeket és egyéb fesztiválokat. Az egyik a legörömtelibb és leglátványosabb a Varjú Nap, amikor a nép a tavaszt köszönti. Errefelé úgy tartják, hogy a varjú az élet hírvivője és a nőket, valamint a gyermekeket oltalmazó madár” – mutatja be az intézményüket Valentyina Kocsegitova igazgató.

Itt tartották 2008-ban az V. Finnugor Világtalálkozót is, amelyen részt vett Sólyom László magyar, Dmitrij Medvegyev orosz, Toomas Hendrik Ilves észt, valamint Tarja Halonen finn köztársasági elnök.

Hanti-Manszijszkból jelentkezik az őshonos népek anyanyelvén a Jugra Rádió és Jugra TV nemzetiségi műsora, valamint újságokat is kiadnak itt számukra. Az egyik a Hanti Jaszan (Hanti Szó) hanti hetilap és a Luima Szeriposz (Északi Pirkadat) manysi kiadvány. Mindkettőhöz ingyen juthat hozzá az „előfizető”, csupán fel kell keresnie a legközelebbi település postahivatalát.

A helyi televíziónak van manysi nyelvű híradója is.

Sportváros

A városban álló, koncerttermeket és színházat magába foglaló hatalmas Jugra Classic bármelyik, magát tisztelő, turnézó művészeti kollektíva álma. A kulturális palota számtalan műszaki és egyéb újítással büszkélkedhet. Az orgonatermének a nézőtere és színpada is pillanatok alatt átalakítható egy különleges komputer segítségével működtetett berendezés segítségével. Orgonájának a billentyűi pedig mamutcsontból készültek. Volt szerencsém hallani a muzsikáját – mennyei élmény volt.

Hanti-Manszijszkot sokan, mint sportvárost ismerik, elsősorban a nemzetközi biatlon versenyek, vagyis a sílövészet köthető ide. A település valóságos sportparadicsom, a 95 ezres városban 154 sportlétesítmény van, amelyekbe egyszerre 45 ezer ember fér be.

A városban szállodák, bevásárlóközpontok, uszodák, diszkók, bowling pályák, body building klubok és egyéb kikapcsolódásra csábító intézmények várják a vendégeiket, mégpedig európai színvonalú kiszolgálással. Ez minden egyes alkalommal meglep, hiszen a tajga mélyén vagyunk, sok száz kilométerre a civilizációtól, ahol sokszor kilenc hónapig tombol a szibériai tél.

A sztyeppei mamut

A vidék élő történelmét a Természet és Ember Múzeuma gyűjti szorgosan, restaurálja gondosan és mutatja be a szokásosnál érdekesebb formában. A múzeum egyik büszkesége a sztyeppei mamut (Mammuthus trogontherii) teljes csontváza, amely a közismert gyapjas mamut őse volt. Oroszországban mindössze három ilyen lelet került elő.

A város tudományos gyöngyszeme a Szamarovszkij kiugrónak nevezett domb, amely egy rendkívül ritka, sok-sok rétegből álló geológiai „torta”. Olyan eróziós magaslat, amelyről számos tudós úgy tartja, hogy itt volt az ősi eljegesedés határa. A páratlan és világhírű tájat az Archeopark kelti éltre, amelyben egész sor szoborból áll – mamutok, bölények, barlangi medvék, más kihalt állatok és persze ősemberek alakjai szemléltetik a letűnt korokat – mutatja Jurij Reutov igazgató.

A jövő alapja

„A kommunikáción, a kapcsolattartáson múlik minden, ezért a telefonhálózattal kezdtük a fejlesztést, amit a kikötő, majd a repülőtér nagyarányú korszerűsítése követett. Ismeretes, hogy az áruszállítás zöme a folyókon zajlik, de folyóinkat hat hónapig jégpáncél takarja, emiatt csupán az év másik felében hajózhatóak. Az eddig egyetlen közutunkkal ellentétes irányba is kiépítettünk egy főutat, amelyhez 1316 méter hosszú híddal kellett áthidalnunk a széles Irtis folyót. Az emberek mozgása egyet jelent az áruk mozgásával, vagyis a pénz mozgásával, amelyek meghatározzák a jövőnk lehetőségeit” – fogalmazott Alekszandr Filipenko egykori kormányzó, aki tizenkilenc évig vezette a körzetet.

Jugria gazdasági ereje sokban függ a világviszonylatban is jelentős gáz-, illetve olajtartalékaitól. Mindazonáltal a tervezett ésszerű kiaknázásához megfelelő helyi kutatóközpontra van szükség. Ezért hozták létre tizenhárom esztendeje a Jugoria Információs Technológiák Tudományos Kutatóintézetét.

„Intézményünk több irányú kutatást végez, amelyek közül a kozmikus-információs és geoinformációs technológiák kutatása és fejlesztése a legfontosabb” – avat be a tudományos munka rejtelmeibe a korábbi igazgató. „Épületünk tetején kilenc méter átmérőjű antennát szereltünk fel. Ez a legnagyobb ilyen berendezés az Urálon túl. Ez az antenna lehetővé teszi, hogy műholdas támogatással ne csak a mi területünket, de jóval azon túli térségeket is megfigyeljünk. Oroszország 75%-át „látjuk”, gyakorlatilag az Északi-pólustól Kínáig. Munkánk során szuperkomputeres technológiákat, matematikai modelleket és egyedi méréstechnológiai megoldásokat használunk fel. Létrehoztunk két olyan technológiát, amelyeknek nincs párja a világban. Valójában az a célunk, hogy minél pontosabban tárjuk fel a föld mélyén megbúvó gáz- és olajkészleteinket. Annyit már most mondhatok, hogy az egyre intenzívebb kitermeléssel számolva is, készleteink akár száz évre is elegendőek lesznek” – árulta el Gennagyij Jerohin.

Mi lesz az olaj után?

Bár az olajkorszaknak még sokáig nem lesz vége, ráadásul az olaj nem csupán energiahordozó, hanem a vegyi ipar alapanyaga is, de fejlesztéseikkor a jugorcsányok már az „olaj utáni korszakra” gondolnak, terveikben 2030-ig tekintenek.

„Városunk a körzet logisztikai központjaként működik, igaz, még sok tennivalónk van a szociális ellátás terén, például az egészségügy, vagy az oktatás terén. Gyors ütemben fejlődik Hanti-Manszijszk, mint turisztikai központ. Leginkább az úgynevezett eseményturizmus, illetve a sportolási lehetőségek vonzzák az érdeklődőket, például az extrém sportok. Fontos kiemelni a vadászatot, horgászatot, amelyekhez egyéb szolgáltatások járulnak, például a lovaglás. A turistákat harminc szálloda várja, összesen több mint 2200 hellyel” – sorolja a lehetőségeket Vaszilij Filipenko polgármester.

Azt is hozzáteszi, hogy nagy lehetőségük mutatkozik a vadon élő növények, például a gombák, bogyók, mogyoró begyűjtésében és feldolgozásában. Jelentős bevételt jelent továbbá az erdőkitermelés, fafeldolgozás, illetve a haltermelés és feldolgozás is.
(HVG)

Áttörték a rendőrsorfalat Macedóniában! Holnapután-legkésőbb-itt vannak!

Több ezer bevándorló törte át a rendőrsorfalat a macedón-görög határon Gevgelia közelében, írja a BBC. A macedón hadsereg fénygránátokat vetett be a bevándorlók ellen.

A macedón rendőrök éppen pár száz bevándorlót akartak átengedni, hogy ők aztán elérhessék a Szerbiába tartó vonatot. Amikor egy gyerekekből álló csoportot engedtek át, a tömeg elszabadult, és ezrek szabadultak át a sorfalon. A rendőrök igyekeztek megállítani a tömeget, de nem igazán sikerült nekik. Ekkor többen megsérültek a migránsok közül. Az AP Hírügynökség értesülése szerint a menekültek tömegesen mentek át a határon lévő szögesdróttal borított határzáron.

Az AP szerint akkor alakult ki káosz, amikor a tömeg hátsó soraiból előre lökték az embereket. A rendőrökhöz közel állókat így hozzányomták a rendőrsorfalhoz. Közöttük sok nő és gyerek, és terhes nők is voltak, akik közül sokan elájultak. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy hányan sérültek meg, és hogy milyen súlyos a sérülésük.

http://player.ooyala.com/iframe.js#pbid=ZTIxYmJjZDM2NWYzZDViZGRiOWJjYzc5&ec=AydWU1dzqvlm8Upyuo-FRh5KPrstXQ5Q

Az Európában zajló NATO-hadgyakorlatok-Oroszország katonai zsarolása! MOST KÖZÖLVE LETT EGY SZIGORÚ TÉNY! A LATORSZÖVETSÉGEKKEL! NAGY BAJOTOK LESZ HA TOVÁBB FOLYTATJÁTOK!

Gennagyij Zjuganovnak, a KPRF elnökének nyilatkozata

Az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Portugália, Bulgária, Olaszország, Görögország, Spanyolország és Lengyelország légierőinek és légideszant-csapatainak augusztus 15-től szeptember 13.ig Európa szerte tartó széleskörű NATO-hadgyakorlatok zajlanak amerikai generálisok irányítása alatt “Gyors Válasz” elnevezéssel több mint ötezer katona részvételével.

Ez a hadgyakorlat a hidegháborút követő időszak legnagyobb ilyen manőver Európában.

A gyakorlat időtartama és területi kterjedtsége (Németország, Olaszország, Románia és Bulgária) valamint elnevezése arra utalnak, hogy ez a ténykedés messze túlmutat egy hagyományos katonai képzésen. Ezzel egyidejűleg Litvánia területén amerikai hadgyakorlat is zajlik. És csodálatos módon, ezek a gyakorlatok időben egybeesenek az újoroszországi helyzet kiéleződésével. Ismerve a “partnerek” agresszív természetét, ez aligha lehet véletlen.

Újoroszország határain a banderista kijevi junta példátlan erőkoncentrációt hajt végre. Az ukrán fegyveres erők mintegy 65 ezer katonája, több mint 400 tankja, 2400 páncélozott járműve, 132 “Grad” vetőgépe, és több mint 800 tüzérségi lövege és aknavetője sorakozott fel. Parancsra várnak a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság megtámadására.

Az elmúlt évben a két donbasszi népkoztársaságbékés városainak és falvainak értelmetlen bombázása zajlott. Sok-sok civil halálát, otthonok elpusztítását okozva. Mindezek hírnökei a banderisták új támadásának.

Ürügyként a fasiszták az általuk megszállt, és mint kiderült-az általuk ágyúzott-Szartanát kívánják felhasználni. Ez a módszer élénken emlékeztet a nácik piszkos trükkjeire. A NATO is hasonló módszerekkel igyekezett igazolni 1999-ben a Jugoszlávia elleni agresszióját.

Oroszország már több alkalommal felhívta a világ figyelmét arra a tényre, hogy a kijevi junta a helyzet súlyosbításán munkálkodik. Ugyanakkor a nyugati “demokráciák” is minden esetben a két donbasszi Népköztársaságra próbálják hárítani a felelősséget, és szemet hunynak az ukrán fegyveres erők háborús bűnei és emberiség ellenes rémtettei fölött.

Egyre egyértelműbb, hogy a nemzetközi jog normáira támaszkodni olyan körülmények között, amikor azokat az USA és szövetségesei lábbal tapossák!-nem lehet. Ez nem jelent békét és védelmet Újoroszországnak és lakóinak!

Oroszország vezetésének nyilatkozataiból ítélve, hazánk nem hagyja kiszolgáltatott helyzetben a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság lakosságát a banderista fasiszta bandáknak. Az Európa területén zajló NATO hadgyakorlatok a vazallus Kijevet bátorítja, azt sugallván, hogy a NATO-erejére számíthatnak a Donbassz elleni katonai kalandban. Ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy mindezek Oroszország katonai zsarolását is szolgálják.

Az Orosz Kommunista Párt határozottan elítéli a szándékos bujtogatást egy új európai háború kirobbantására. A növekvő háborús feszültségért és annak minden következményéért a felelősség az USA és az EU vezetőit, és kijevi bábjaikat terheli!

Az Orosz Kommunista Párt (KPRF) támogatja az orosz kormányt azon elhatározásában, hogy megvédje a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság oroszajkú lakosságát. Úgy itéljük meg, hogy ezen szándék határozott és következetes végrehajtásával hazánk képes lesz meggátolni a közelgő vérfürdőt.

Oroszországnak meg kell mutatnia, hogy el van szánva nemzeti érdekei és honfitársai érdekeinek megvédelmezésére, az USA és szatelitállamainak mindennemű gazdasági és katonai zsarolása ellenére.
(kprf.ru)

https://balrad.wordpress.com/2015/08/22/az-europaban-zajlo-nato-hadgyakorlatok-oroszorszag-katonai-zsarolasa/

Sokan Magyarországra érve öltik magukra a szegény sorsú menekültek álruháját

Menetrend szerint közlekedő buszokkal szállítják a magyar határra a szerb hatóságok a menekülteket. A magyarkanizsai ideiglenes befogadóállomáson wifit építettek ki, hogy a bevándorlók minél könnyebben felvehessék a kapcsolatot a már Nyugat-Európában tartózkodó ismerőseikkel, rokonaikkal. A vajdasági kisváros egyik önkormányzati képviselője arról beszélt a Hír TV Látótér című műsorában, hogy a migránsok egy részének nincsenek anyagi gondjai.

Ideiglenes befogadóállomás áll Magyarkanizsa mellett, a határ szerb oldalán. A tábor lakói döntően a Közel-Keletről, Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból indultak útnak. Magyarországon vagy Nyugat-Európában tartózkodó rokonaikat hívják telefonon, hogy merre menjenek tovább.

Az egyik fiatalember Irakot hagyta maga mögött, de nem a polgárháború vagy a muszlim terroristák miatt. Egyszerű gazdasági bevándorló, aki jobb életet remél Nyugat-Európában.

– Működik az információáramlás, én elmondom neked, te elmondod a barátodnak, hogy merre kell menni.
– A te barátod Németországból vagy Belgiumból üzent?
– Az előttünk járók elmondják, hogy hogyan jutottak el oda, innen tudjuk mi is, akik itt vagyunk, hogy merre kell menni – nyilatkozta a Látótérnek a Muhrad nevű iraki bevándorló.

A táborban a Vöröskereszt vizet és konzervet oszt a rászorulóknak. De a jól öltözött fiataloknak nem kellett az ingyenkoszt. Inkább kimentek hamburgerért.

A szerb hatóságok buszokkal hordják a migránsokat a magyar határra, a fővárosból, Belgrádból óránként érkeznek bevándorlókkal tömött járatok Magyarkanizsára. Többségük nem úgy néz ki, és nem is úgy viselkedik, mint a nincstelen menekültek – mondja az egyik önkormányzati képviselő. „Valaki csak küldi őket, mert ezeknek az embereknek, akik leszállnak itt a buszról, az az első, hogy keresik a bankot, keresik a postát, felveszik a pénzüket, telefonálnak stb., stb.” – jelentette ki Bimbó Mihály, a Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület elnökhelyettese.

A magyarkanizsai táborból többen gyalog vágnak neki a zöldhatárnak. Kalauzt, magyarán embercsempészt bármelyik határmenti faluban találnak.

– A bevándoroltakat a határon vezetik által…
– Igen?
–Tán ábrándőrök vagytok…?
– Ábrándőr?
– Hát, már az összes rendőr tudja, hogy ki mit csinál, még azok is segítenek nekik.
– Sokan élnek ebből itt?
– Hát, nem mondok sokat tizenegynehány ember. De aki abból él, az jól él. Van, aki már abból vett házat is. Kettőt – mondta egy helybéli.

Szeged alatt, a Tisza árterében pedig áll a szemét és eldobált márkás ruhák. Egyes bevándorlók Magyarországra érve a szegény sorsú menekült álruháját öltik magukra. A szegedi piacon kollégánk azt is megtudta, hogy mi lesz a hátrahagyott ruhák sorsa:

– Szokták a cigányok összeszedni…
– És elviszik?
– Kihozzák a kukasorra, azt árulják.
– Komolyan?
– Hát, mit vársz tőlük.
– És eladják azt a ruhát, amit ott összeszedtek?
– Hát, lehet, hogy kimossák, azt úgy adják el.

Szeged és Ásotthalom között a rendőrök a Hír TV kamerájának jelenlétében fogtak el embercsempészeket. Az egyenruhások az egyik gyanúsítottat úgy fektették a motorháztetőre, ahogy az amerikai akciófilmekben szokás.
(mno)

Dán külügyminiszter: meg kell állapodni Moszkvával

Dánia külügyminisztere, Kristian Jensen a sajtónak nyilatkozva kommunikációs szakadéknak nevezte az Európai Unió és Oroszország közt kialakult helyzetet. Szerinte új alapokra kell helyezni a diplomáciai kapcsolatokat, és egy a Balti-tengeren folytatott új együttműködést is elképzelhetőnek tart.

A külügyminiszter szerint Dánia eljelentéktelenedett a nyugati tömbön belül, és gyakorlatilag semmilyen befolyással nem bír az ukrán válságra, ami ma Európa egyik legmeghatározóbb problémája. Jensen a Jyllands-Posten napilapnak nyilatkozva a következő hónapokra egyik elsődleges feladatának az Oroszországgal folytatott párbeszéd újraindítását nevezte. Ennek során arra fog törekedni, hogy Dánia nagyobb befolyásra tegyen szert az ukrán válság kezelésében, és más térségi konfliktusgócokon is befolyást építsen ki. A külügyminiszter szerint Oroszország és az Európai Unió közt kommunikációs szakadék jött létre.

Hetekkel ezelőtt Oroszország nagykövete figyelmeztette a dán kormányt; saját magukat tették célponttá azzal, hogy beengedték az amerikaiak rakétarendszereit. Azóta több olyan eset is történt, melynek során orosz vadászrepülőgépek sértették a dán légteret, majd Moszkva kezdeményezett egy a két ország magas rangú vezetői közti találkozót. Jensen szerint Dánia elfogadja a meghívást, és hajlandó lenne Oroszországgal egy új együttműködést kezdeni a Balti-tengeren. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Oroszország “veszély, de egy olyan veszély, amit nem lehet elmozdítani”, emiatt meg kell állapodni Moszkvával, és törekedni kell a jó kapcsolatokra.

Július 7-én ismeretlen hackerek vették át az ellenőrzést a NATO Törökországba telepített rakétavédelmi rendszerei felett. Az eset után Németország, és az Egyesült Államok is bejelentette, kivonják a Patriot rendszereket Törökországból. Ezzel számos térségi ország, így Dánia is kínos helyzetbe került. A július 7-én történt eset ugyanis egyértelművé tette, hogy a NATO rakétavédelme nem véd meg semmilyen veszéllyel szemben, miközben már önmagában az amerikai rakétarendszerek elhelyezése miatt is célponttá válnak egy lehetséges háború esetén. A történtek egyértelművé tették, hogy egy Oroszország elleni háború során a NATO rakétavédelme nem jelent védelmet, de az amerikaiak ott elhelyezett fegyverei miatt az ország katonai célponttá válik.

http://hidfo.ru/2015/08/dan-kulugyminiszter-meg-kell-allapodni-moszkvaval/

LÁZÁR LÁZÁLMAI

Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Lázár Jankó, Isten jobbkeze, melyet az Úr precíziós feladatokra használ, egy darab papír közbeiktatásával.

Rengeteg a dolga, nem is csoda, ha a nagy megterhelés okán egyre inkább egy olyan elmebeteghez kezd hasonlítani, akinek hozzátartozói nem viszik be a gyógyszert, ezért látomásai támadnak és kényszeresen próbálja sorbaállítani a zárt osztály népét a folyosókon.

Lázár a többi tolvaj és rabló lankadt figyelmét kihasználva aktivizálta magát, és a „mindegy, hogy mit, csak rólam beszéljenek” Gábor Zsazsai elvét átülteti a gyakorlatba.
Ehhez persze ad bőven muníciót a rá vaktölténnyel lövöldöző médiamunkások seregének is – ne unatkozzon a nép.

A legütősebb történet a kancelláriaminiszter kivonulása a politikából.
Hetek óta tartja magát a hír, mely szerint a Hódmezővásárhelyi Hangyász visszavonul a gazdasági életbe, ami nagyon kedves ötlet lenne tőle, ha lenne gazdasági élet.
De nincs, merthogy itt ezen a címen csak a javak átcsoportosítása folyik, melyet nagyobb zűrzavarok nélkül a Geckó személyesen vezényel, mintegy szemaforként is működve a Brüsszel – Budapest-Rákosrendező útvonalon, melynek honi végpontján a jelzőberendezések karjait személyesen ő rángatja.
Így aztán a gazdasági élet olyan, mint Rákosi pajtás idejében, csak szovjet tanácsadók nélkül, a pénz oda megy, ahova ő akarja.
Namármost ebben a környezetben valakinek azt sejtetni, hogy ő majd megtalálja számítását gazdasági szereplőként is – minimálisan is butuskaság.

A maffiából egyébként sem vezet kifelé út, aki ki akar lépni, az valószínűleg ki akar halni – első menetben gazdaságilag, de később leeshet a létrája is, vagy elviheti egy váratlan szívroham, szinte mindegy is.
És – egymás közt – hol van egy Lázár egy Simicskához?
A maffia tagja majd akkor megy, amikor mondják neki, addig húzza az igát és – mint a viccbeli nyuszika – reszelgeti körmöcskéit és hülyeségeket beszél.
Mára ugyanis oda jutottunk, hogy a tettestársak zsarolási potenciálja a nulla felé konvergál, meg se fordulhat a fejükben, hogy a nekik eledelt adó kezekbe harapjanak, mert tudják, a következő harapásuk a füvet célozza majd.
Lázárnak akkor lesz majd szerepe, ha a Vezér a Várba költözik, akkor lesz szüksége az új királynak egy jósvádájú miniszterelnökre, addig dolgozgasson szorgalmasan.
Hogy Rogánnal behelyettesíthető lenne?
Nem hiszem, hiszen a mai kurzus inkább favorizálja a dzsentri díszmagyarját, mint a tuggyukkik kaftánját, és az egészséges újmagyar úr gyanakvása nem múlik el csak attól, hogy valaki szorgalmasan nyalja a hátsóját.

Mindenesetre Lázár felvázolta korszakos kormányzati elképzeléseit, ki nem találod, melyek az ország legfontosabb problémája!
Jaj, butuska, – hát a menetrend!
A kancelláriaminiszter szerint a kormány az utazók javára próbálja megváltoztatni a tömegközlekedést, mivel a menetrendek jelenleg nem veszik figyelembe az emberek igényeit.
Hogy milyen ostoba voltam, eddig úgy képzeltem, hogy a menetrend összeállítása a szállító vállalatok kompetenciája, de lám, tévedtem.
Majd a kormány rendet tesz, mint tett az egészségügyben is.
Ettől lett mára fényes a helyzet – idáig ugyanis csak a pénzhiány miatt nem működött, de mostanában már orvos sincs.
Kevés orvos kevesebb pénzt szór a levegőbe leamortizált nyuggerek generálozására, így a kereslet és kínálat lassan egyensúlyba kerül.
Járulékos hozadékként felvirágzik a temetkezési szakma is…

Lázár szakértett is, megállapította, hogy az ország három térségében érdemes próbálkozni a vasúti és a villamoshálózat összekötésével, ezek közül az egyik a Szeged-Hódmezővásárhely vonal, mely Botka szegedi polgármester támogatását is élvezi.
Harminc milliárdba kerül a kísérlet, melynek lényege, hogy a villamosok a vasúti pályán közlekedjenek.
Hát, nem is tudom, szép elképzelés, de ha például a villamos repülne, még szebb lenne.
A két pálya összekötését egyébként a világban már sok helyen megoldották, úgy hívják, hogy megálló a pályaudvarnál, ahonnan aztán vonatok indulhatnak a szomszéd városba, ez egy fillér többletkiadással se járna, legfeljebb a villamos sűrűbben csilingelne a pályaudvar előtt és a vonatok járatszámát kellene sűríteni.
De hát ez eléggé logikus, ergo semmiképpen nem lehet kormányzati elképzelés.
Emellett a harminc milliárd mehetne akár azokba a térségekbe is, ahol nem Lázár a képviselő, az meg nem lenne egészséges választástechnikai szempontból – nem igaz?

Azt is mondta az MTI szerint, hogy a kormányzásból az emberek életminőségét javító kérdések foglalkoztatják leginkább.
“Komoly gondnak tartom azt, hogy harmincéves hülyeségeken vitatkozunk” ahelyett, hogy az emberek egészségének megőrzésével, valamint szórakozási, sportolási lehetőségeik megteremtésével foglalkozna a politika – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd hozzátette, utóbbiakat fontosabb kérdéseknek tartja, mint a “mögöttünk lévő harminc év nagy közjogi vitáit”.
Hát bizony, a szórakozási lehetőségek megteremtése komoly feladat, például fel lehetne építeni az ominózus villamosvonal helyett akár a Nemzeti Szellem Vasútját is – a tervek készen állnak a Tanú című film forgatókönyvében-, apróbb kiigazításokkal azonnal megvalósítható lenne.
Az összes szereplő fellelhető, csak a díszleten kell kicsit változtatni, vörös csillag helyett turul, Bástya elvtárs helyett Kövér elvtárs, és így tovább…
A sporttal viszont nem is értem, hogy mi a baja, hiszen igen népszerűek a patkányok és nyugdíjasok közötti „Kapd el a kukát!” futóversenyek, legfeljebb télen a megfagyott emberek tetemeit kell elhúzni a pályáról, de ez könnyen megoldható közmunkások foglalkoztatásával.

Szóval, Lázár karrierje töretlen, békésen szervezheti tovább a libák ezreire és fácánok tízezreire boldogságot hozó vadászatait Uborkafa – pusztán a maradék magyar arisztokrácia tevékeny részvételével.
Mi meg nézegethetjük közben a délceg ketrecharcos által felképelt idős asszonyt.
A ketrecharcos lehetne akár az új kor reklámarca is, ha ezt a szerepet nem Lázár tervezné betölteni.
Nem kétséges, alkalmas rá…
(PuPu)

Észak és Dél tárgyalnak

Magyar idő szerint délelőtt 11-órakor a panmindzsoni demarkációs vonalon lévő állandó tárgyalási helyszínen kezdődtek tárgyalások a Koreai NDK és Dél-Korea magasrangú kormánytisztviselőinek tárgyalásai a két ország határán keletkezett feszültség enyhítésére!-vagy a helyzet további eszkalációjára kerülhet sor, ha nem tudnak megállapodni.

Tegnap este az USA-Dél-koreai duó már nekilátott egy “feszültségoldó” akciónak. Közös légigyakorlatokba kezdtek. Az ilyen demonstrációk általában nagymértékben váltanak ki osztatlan elismerést a térségben.

Milliós nyugdíjat vesznek fel Matolcsy emberei?

Nem nézi rossz szemmel Mekkmester ezt a buzgó öngondoskodást

A Magyar Nemzeti Bankban a fizetésen és a cafeterián felül busás nyugdíj-hozzájárulásokkal jutalmazzák a vezetőket és a dolgozókat – írja a Blikk. A lap számításai szerint a vezető beosztású dolgozók fejenként több mint egymillió forintot kapnak évente.

Éves szinten 380 millió forintot utalnak a jegybankosok önkéntes nyugdíjpénztárainak, ebből közel 50 milliót a 47 vezető beosztású vághat zsebre, így jön ki a több mint egymillió forint évente. A jegybank az adatokról szóló listát megküldte a lapnak, de Matolcsy Györgynél kihagyták, hogy az MNB-elnök kap-e ilyen juttatást. Pedig a két évvel ezelőtti szabályozás szerint még Matolcsy fizetésének 5,6 százalékának megfelelő összeget utalnak a pénztárba. Ha ez most is áll, akkor az elnök számlájára havi 133 ezer forint érkezik.

Ez az összeg csak alig marad el a 155 ezer forintos magyar nettó átlagbértől, ám korántsem lenne ennyi pénzzel listavezető a jegybankban. A rekorder fejes havonta 272 ezer forinttal gyarapíthatja nyugdíjalapját. Hogy ki a szerencsés, az a tájékoztatásból nem derült ki, csak annyit tudni, hogy a hat ügyvezető igazgató egyike. Az ügyvezetők mindannyian havi bruttó közel 5 milliós bért kapnak, de a csúcstartó kollégáinak nyugdíjalapjába már „csak” havi 188 ezer forint áramlik.

Néhány éve gazdasági miniszterként Matolcsy György még az állami nyugdíjrendszerben bízott, legalábbis ő vezényelte le a kötelező magánnyugdíjpénztárak államosítását – emlékeztet a lap. Mostanra azonban már a kormány sem tagadja, hogy húsz-harminc év múlva valószínűleg nem lesz elegendő az állami nyugdíj a csökkenő lakosságszám miatt.
(nepszava)

KEZDŐDIK A CÉL MEGJELÖLÉSE, ELŐSZÖR EGY KSH “MUNKAANYAG” LÁT NAPVILÁGOT! A migránsok hadának megjelenésével egyidejűleg! Amikor az EU-új migránspolitika kiagyalását jelenti be!

Komoly krízisről ír a KSH – ez mentheti meg Magyarországot

Állandó téma a 2008-as gazdasági válság, de nem beszélünk az 1981-től kezdődő demográfiai krízisről Magyarországon, pedig immár három évtizede csökken a népesség – hívja fel a figyelmet friss kiadványában a KSH, amelyben az itt élő külföldieket veszi górcső alá.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarországon belátható időn belül leginkább “a nemzetközi migráció lehetőségei képesek mérsékelni a népességfogyást”. A hivatal kiadványában arra a kérdésre kereste a választ, hogy kik jönnek, honnan jönnek, miért jönnek Magyarországra, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, illetve hol telepednek le.

Az anyag szerint a migráció motivációja folyamatosan változik, így a letelepedésre vagy pusztán a jövedelemszerzésre irányuló bevándorlás mellett megjelent a tanulási célú és az időskori migráció (a Balaton térségét például sok német, osztrák, holland és svájci nyugdíjas, magasabb életkorú választja új lakóhelyül a nyugdíjak jobb vásárló erejének kihasználása, illetve a természeti értékek miatt). A családegyesítéssel kapcsolatos motivációk is hangsúlyosak, sokszor a nemzetközi migráció egyik fő befogadási csatornáját jelentik.

Kik az itt élő külföldiek?

A Magyarországon élő külföldiek összesen 161 állampolgársággal rendelkeznek és 195 különböző országban (társult országokkal és külbirtokokkal együtt) születtek. Magyarán a KSH felmérése szerint szinte nincs a világnak olyan része, ahonnan ne érkeztek volna Magyarországra külföldiek letelepedési szándékkal. Ennek is köszönhető, hogy a migráns eredetű népesség aránya lassan eléri a lakónépesség 5 százalékát.

Persze nem mindegy, ki, honnan és milyen szándékkal jött: hazánk elsősorban az európaiak számára jelent célpontot, inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások a jellemzőek, így a legtöbben a szomszédos országokból érkeztek. Sokan például akkor, amikor a rendszerváltás után kisebbségellenes politika volt Romániában, vagy valamivel később a délszláv háború miatt. Ide kapcsolódó érdekes adat, hogy a Romániában született, de Magyarországon élő személyek száma magasabb, mint Szeged teljes népessége.

Magyarországon a vándorlások mérete és összetétele jelentősen különbözik a nyugat-európai országok profiljától. A 2001-es adatok szerint Magyarország a globális, kontinenseken átívelő világméretű migrációban (a többi közép-európai országhoz hasonlóan) geopolitikai helyzeténél fogva kisebb mértékben vett részt. Hazánk inkább a Kárpát-medence népessége számára jelentett célpontot, azaz inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások voltak a jellemzőek. Ez a meghatározottság azonban 2011-re csökkent : a nyugat-európai, ázsiai, afrikai, amerikai migránsok száma dinamikusabban emelkedett, mint a Kárpát-medence országaiból érkezőké. A más kontinensekről bevándorló népesség száma duplájára emelkedett, a német, az angol, a francia, az olasz állampolgárok száma megháromszorozódott, a hollandoké, a belgáké és a spanyoloké pedig ennél is nagyobb mértékben ugrott meg.

Hol telepednek le a migránsok?

A KSH kimutatta azt is, hogy a Magyarországon élő migránsok által leginkább preferált öt településen (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Kecskemét) élt 2011-ben a külföldiek 49,7 százaléka. A hivatal szerint ez a tény önmagában megkérdőjelezheti egy országos migrációs stratégia relevanciáját, hiszen ilyen koncentrációk esetén sokkal inkább a helyi stratégiák lehetnek alkalmasak arra, hogy válaszokat adjanak a külföldiekkel kapcsolatos kérdésekre.

A külföldiek aránya 2011-ben Rajkán volt a legmagasabb, egészen pontosan 37,4 százalék. Ezen felül Somogysimonyiban 25,8, Gosztolán 23,5, Iborfián 22,2, Balatongyörökön 20,7, Komlódtótfaluban 18, Nemesbükön és Vindornyafokon pedig 17-17 százalékot mért a KSH. Budapest a 3,4 százalékos migránsarányával a települések között a 224-edik, Szeged (3,1 százalék) pedig a 270-edik volt. Érdekesség, hogy a települések több mint felében úgy növekedett a külföldiek száma, hogy közben a magyar népesség csökkent. Több határ közeli nagyváros esetén (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza) a magyar népesség stagnálása a külföldiek számának növekedésével járt együtt.

Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut

A migránsok fiatalabbak a lakónépességnél, így a vándorlásnak fiatalító effektusa van Magyarországon – állapította meg a statisztikai hivatal. A 2001-es népszámlálás alkalmával hazánkban a lakónépesség átlagéletkora 39,2 év volt, 2011-ben pedig 41,5 év, miközben a külföldiek átlagos életéveinek száma 34,2-ről 38,7-re változott.

A statisztikai hivatal megállapította azt is, hogy a külföldiek átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a lakónépesség. Ez a tendencia a vizsgált tíz év alatt nem változott. Magyarországon 2011-ben a 25 éves vagy idősebb népesség 47,7 százalékának volt legalább érettségije. A külföldi állampolgároknál ez a ráta 58,6 százalék volt. A 24 évnél idősebb népesség 36,7 százalékának volt érettségije 2001-ben, a külföldiek esetén ez az arány már akkor is 55,1 százalék volt. A KSH szerint a felsőfokú végzettségeknél még markánsabban tetten érhető, hogy “Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut a migrációs folyamatokban”: a 25 éves vagy idősebb külföldiek csaknem harmada rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel.

Érdekesség, hogy minél messzebbről érkeznek a migránsok, annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Földrészenként vizsgálva összességében a legalacsonyabb az európaiak végzettségi szintje: 2011-ben a 25 éves vagy idősebb korosztály 56 százaléka rendelkezett érettségivel vagy magasabb végzettséggel. Az azonos korcsoportba tartozó afrikai országokból érkező állampolgárok 76, az amerikai kontinensről érkezők 81, az Ázsiából érkezettek 68 százalékának van legalább érettségije.

Ezek után nem meglepő, hogy amíg a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyar 25-64 éves korosztály 64,4 százaléka volt foglalkoztatott, addig ez az arány a külföldieknél 70,2 százalék volt. A munkanélküliek aránya a 25-64 éves korcsoportban a lakónépességre 2001-ben 5,7 százalék volt, ami 2011-re 8,7 százalékra emelkedett. A külföldiek esetén ellentétesek a tendenciák, a munkanélküliségi ráta a fenti korcsoportra 5 százalék volt 2001-ben, mely a legutolsó népszámlálás adata alapján 4,6 százalékra csökkent. Éppen ezért a KSH szerint a Magyarországon élő migránsok a helyben születettekhez képest alacsonyabb szegénységi kockázattal rendelkeznek.

Kellenek a migránsok

A szakanyag szerzője, Kincses Áron összefoglalójában úgy véli, hogy bár Magyarország elmozdult a lokális migrációtól a globális felé, ám ez utóbbi során a befogadó országokban általánosan tapasztalható negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak: fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest.

Magyarország migrációs bevándorlási tere folyamatosan bővül, ami azt jelenti, hogy a szomszédos országok súlya meghatározó marad, de folyamatosan csökkenni fog, több ázsiai és afrikai migránssal számolhatunk a jövőben. A nemzetközi migráció jelensége a szerző véleménye szerint a következő évtizedekben is pozitívan hat majd nemcsak Magyarország népességszámára, hanem gazdasági és társadalmi szerkezetére is.
(napi.hu)

Donbassz

Vad és heves összecsapások nem jellemezték mára virradóan Donbassz fronthelyzetét. A front teljes hosszában voltak kisebb csatározgatások, de komolyabb összetűzések sehol. Egyre erősebb a feltételezés, hogy a jövő hétfői berlini-brüsszeli Valcman raport eredménye fogja alakítani a történéseket-hétfő után.

De amúgy zajlik a csörtetés a kijevi ordashad részéről. Már a Krím mentén is ássák-dúrják a határvidéket Nyalókakirály latorjai, hogy “védjék magukat” a …

Pedig a Gazda kijevi kihelyezett helytartója-Geoffry Payette amerikai nagykövet-már a minap “elküldte” Jacenyjuk hiénát egy kis pihenőre a Krímbe! Annyira felidegesítette Jacenyjuk az amerikai nagykövetet az állandó “a Krím Ukrajna része” nyafogásával, hogy azt találta neki mondani: “akkor mi tart vissza, hogy elutazz a Krímbe egy kicsit pihenni, mert úgy látpm nagyon rád férne már!” De hát árkokon keresztül Jacenyjuk nem akar bukdácsolni!

Rossz érzéseik vannak a donbasszi húsdarálóba küldött valcmanista latorhad egyedeinek. “Katlant” szimatolnak, amiben nagyon nem szeretnének saslikká válni. Az alábbi videon elpanaszolja az ATO “hős”, hogy igencsak rosszak a körülményeik. “Se pénz, se posztó, se kaja”! Illetve jóval kevesebb, mint az igéret. Ami a kijevi urak bűne. És most ráadásul rettegnek mindenfelé, hogy hol esnek csapdába?-tehetségtelen, hanyag parancsnokaik miatt.

Szcsasztyénál van jó esélyük-szerintük-egy katlanba beleugrani. De nem tartják kizártnak, hogy lesznek még máshol is “kotyelok”!

De ha így lesz, akkor ők maguk fognak csinálni egy kijevi katlant!-fenyegetőzik Valcman martalóca.

Pedig Nyalókakirályék ömlesztik Donbassz irányába a “főzelék-alapanyagot”! Technikát, élőerőt számolatlanul.

Mára virradóan egyébként Telmanovo környékén volt a legaktívabb a latortüzérség. A vidékről kimenekült az EBESZ, így aztán bőszen ágyúzták egész éjjel Novolaszpát és Bjelaja Kamenykát.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/22/donbassz-62/

Ezek a vasúti kocsik mennek a Döbrögi-lakig

Balatonfenyvesen pihennek a felcsúti kisvasút szerelvényei

– Ez Kecskemétről érkezett – mondja a helyre kis hirtelenpiros MK48-asról az egyik szerelő, aki két társával ügyködik a mozdonyon a balatonfenyvesi gazdasági vasút, vagyis a fenyvesi kisvasút végállomásánál. – Ott állnak, amiket keresnek – int aztán két nyitott személykocsi felé –, azok a nyíregyháziak.
A tehervagonokból nyári kisvasutazásra átalakított zöld kocsikon valóban látszik a törődés, melyet az elmúlt években kaptak: a hírek szerint a szabolcsi megyeszékhelyen gondos kezek újították fel őket, persze helyi használatra. Aztán úgy alakult, hogy mégis a nagyberek keskeny nyomtávú vonalán szállítják az utasokat – egyes hírek szerint csak az idén nyáron, ugyanis végső szolgálathelyük a majdani felcsúti vonalon lesz.

Ahogyan – legalábbis a hírek erről szólnak – a többi , jelenleg felújítás alatt álló, s hasonló funkciójú nyíregyházi kocsinak is. A Nyírvidéki Regionális Kisvasút ugyanis bő fél évtizede nem üzemel, így a keskeny nyomtávú mozdonyok és személyvagonok arrafelé bizonyosan nem futnak majd. A kisvasutak közül pedig jelenleg Felcsúton lesz szükség új szerelvényekre, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök falujában 857 millió forintból gőzerővel épül a pálya, mely a tervek szerint október végére készül el.

Az alcsútdobozi Puskás Sporthoteltől a felcsúti Pancho Arénáig – vagyis tulajdonképpen a kormányfő háza végéig – tartó, s a futballakadémiát és érintő 5,7 kilométeres keskeny nyomtávú vasútnak 600 milliós uniós támogatás is jutott, igaz, az EU már vizsgálódik az ügyben, ugyanis kiderült, a pályázati tervekben napi (!) 2500-7000 utassal számoltak, ami azt jelenti, hogyéves szinten félmillióan utaznának a két település között – a budapesti gyermekvasutat a csúcsnapokon úgy másfélezren használják… A terveket aztán évi tízezer utasra korrigálták.

– Úgy tudom, ezek maradnak, nem csak nyárra érkeztek – cáfolja a két új fenyvesi kocsival kapcsolatos híreket beszélgetőpartnerünk –, a többi nyíregyháziról viszont mi is azt hallottuk: az a megtiszteltetés éri őket, hogy a királyi vasútvonalon futhatnak majd…
(sonline)

Bal-Rad komm: A Királyi Hóbort legújabb ékköve. Ahol “…a pályázati tervekben napi (!) 2500-7000 utassal számoltak…” – Ehelyett az “utókalkulációban” már csak napi majdnem 27 és fél (!) utas! A KALKULÁCIÓ SZERINT 600 MILLIÓB KERÜLŐ KIRÁLYI VASÚTVONALON! (Persze többe fog az kerülni!) Amit persze üzemeltetni is kell majd. Legalább húsz fős személyzet. Plusz a karbantartás.

Vajon mikor fog omnibusz közlekedni Döbrögházán?

(Szerintünk hamarabb, mint egy mentőápoló havi netto fizetése százezerre “ugrik”!)