Dánia külügyminisztere, Kristian Jensen a sajtónak nyilatkozva kommunikációs szakadéknak nevezte az Európai Unió és Oroszország közt kialakult helyzetet. Szerinte új alapokra kell helyezni a diplomáciai kapcsolatokat, és egy a Balti-tengeren folytatott új együttműködést is elképzelhetőnek tart.
A külügyminiszter szerint Dánia eljelentéktelenedett a nyugati tömbön belül, és gyakorlatilag semmilyen befolyással nem bír az ukrán válságra, ami ma Európa egyik legmeghatározóbb problémája. Jensen a Jyllands-Posten napilapnak nyilatkozva a következő hónapokra egyik elsődleges feladatának az Oroszországgal folytatott párbeszéd újraindítását nevezte. Ennek során arra fog törekedni, hogy Dánia nagyobb befolyásra tegyen szert az ukrán válság kezelésében, és más térségi konfliktusgócokon is befolyást építsen ki. A külügyminiszter szerint Oroszország és az Európai Unió közt kommunikációs szakadék jött létre.
Hetekkel ezelőtt Oroszország nagykövete figyelmeztette a dán kormányt; saját magukat tették célponttá azzal, hogy beengedték az amerikaiak rakétarendszereit. Azóta több olyan eset is történt, melynek során orosz vadászrepülőgépek sértették a dán légteret, majd Moszkva kezdeményezett egy a két ország magas rangú vezetői közti találkozót. Jensen szerint Dánia elfogadja a meghívást, és hajlandó lenne Oroszországgal egy új együttműködést kezdeni a Balti-tengeren. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Oroszország “veszély, de egy olyan veszély, amit nem lehet elmozdítani”, emiatt meg kell állapodni Moszkvával, és törekedni kell a jó kapcsolatokra.
Július 7-én ismeretlen hackerek vették át az ellenőrzést a NATO Törökországba telepített rakétavédelmi rendszerei felett. Az eset után Németország, és az Egyesült Államok is bejelentette, kivonják a Patriot rendszereket Törökországból. Ezzel számos térségi ország, így Dánia is kínos helyzetbe került. A július 7-én történt eset ugyanis egyértelművé tette, hogy a NATO rakétavédelme nem véd meg semmilyen veszéllyel szemben, miközben már önmagában az amerikai rakétarendszerek elhelyezése miatt is célponttá válnak egy lehetséges háború esetén. A történtek egyértelművé tették, hogy egy Oroszország elleni háború során a NATO rakétavédelme nem jelent védelmet, de az amerikaiak ott elhelyezett fegyverei miatt az ország katonai célponttá válik.

http://hidfo.ru/2015/08/dan-kulugyminiszter-meg-kell-allapodni-moszkvaval/