Gyorshír Szíriából - Izrael hadrendbe állt ellene

A SANA hivatalos hírügynökség azt közölte, hogy Izrael légitámadással - izraeli felségjelzésű harci gépek - szíriai célpontokat bombázott Damaszkusz nemzetközi repülőtere közelében és a libanoni határtól nem messze lévő Dimasz településen. Ami megengedhetetlen arcátlanság Asszád, szíriai elnök szerint. A tájékoztatás szerint a bombázásban egyelőre senki nem sebesült meg, de a támadások este sem szünnek. Damaszkusz lakosai hangos robbanásokról számolnak be.

Izrael egyelőre nem kommentálta a bombázásról szóló híreket. Nyílván az Iszlám Állam-ürügyet fogják emlegetni...

Hírfigyelő Szolgálat

Minden út Moszkvába vezet?

A Merkeli nyilatkozat után itt a Kreml mai közleménye, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarország és Szerbia vezetőivel az energia terén történő együttműködésről egyeztetett. A Kreml egyéb részleteket nem közölt. Az oroszok által kezdeményezett Déli Áramlat Szerbián és Magyarországon keresztül haladt volna át. Hétfőn azonban Vlagyimir Putyin törökországi látogatása során bejelentette, hogy leállítják teljesen a projektet, mert az EU akadályaiba ütköztek. Itt külön megemlítette Bulgária esetét. A hír jelzi, hogy korántsem véletlenül ápol az energia terén komoly kapcsolatokat az Orbán-kabinet a szerbekkel, akik - nyelvük és vallásuk okán az oroszok egyik legkomolyabb európai szövetségesei. Ismeretes, hogy miközben hazánk a betáplálásra való hivatkozással leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, addig Szerbiának azt jelezte: bármikor hajlandóak vagyunk őket kisegíteni a gáztározókból.

Minden út Moszkvába vezet?

Pénteken azonban Orbán arról beszélt, hogy a Déli Áramlat ügye lekerült az állampárti napirendről, hiszen az orosz döntés után nem volna értelme tovább érvelni a megvalósítás mellett az Unióval szembe menve. Magyarország vajon kezdene elfordulni kelet felől vagy továbbra is játsza a kétkulacsos politikát? Nem véletlenek az Ukrajnához hasonlatos nyugati-atlantista felforgatáskezdemények Budapest utcáin is mostanában. A miniszterelnök szerint egyrészt az a cél, hogy Ukrajnát elkerülve is gázhoz juthasson Magyarország, másrészt ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy ne pusztán egy forrásból kapjon hazánk energiát, hogy versenyeztetni lehessen a beszállítókat. (Érdekes, ez az érv, a Déli Áramlat támogatása kapcsán még nem került elő.) Orbán szerint egyebek mellett azért írtunk alá stratégiai partneri megállapodást Azerbajdzsánnal, hogy akár egy onnan kiinduló vezetékkel pótoljuk a Déli Áramlatot. Ugyanakkor a téma szakértői arra emlékeztetnek, hogy a tervbe vett Azerbajdzsán-Grúzia-Románia (AGRI) gázszállítói rendszerhez - melyhez 2010-ben Orbán Viktor aláírta hazánk csatlakozását - Azerbajdzsánban jelenleg nem áll rendelkezésre a szükséges évi 5-8 milliárd köbméter lekötetlen fűtőanyag. Ráadásul a projekt költsége a Déli Áramlatéval vetekedik, 50 milliárd eurót tesz ki - de Oroszország, mint finanszírozó nélkül. Ennél relatíve olcsóbb megoldások is léteznek - a határon átívelő román és horvát gázvezetékhez is csatlakozhatnánk. Így például megnyílna az út a tengeri betápláláshoz is - megépülhetne a horvát gázlefejtő. Ugyancsak alternatíva a szlovák-magyar gázvezeték északi irányú folytatása is Lengyelország felé  - bár ott is orosz gáz jön a Jamal vezetéken, de az elkerüli Ukrajnát.

Gölöncsér Miklós

Alig néhány nappal azután, hogy Oroszország bejelentette, Brüsszel részéről történő akadályoztatás miatt mégsem valósítja meg a Déli Áramlat projektet, megdöbbentő találgatások kezdtek terjedni. A liberálisok reményei szerint emiatt a paksi bővítés is vissza lesz mondva. Pedig szó nincs ilyesmiről: Vlagyimir Putyin - miután megvárta, hogyan reagál a magyar kormány a kaotikus helyzetben - telefonon egyeztetett Orbán Viktorral és Tomislav Nikolic szerb államfővel, a Déli Áramlat helyett alternatív energetikai együttműködés kialakításáról.

A Kreml szerint a török-görög határon létrehozandó földgázelosztó központról tárgyaltak, innen indulna ki a Déli Áramlat alternatívája. Magyar részről a közlemény szintén általános jellegű információra korlátozódott.

A korábbi Déli Áramlat projekt annyit módosul, hogy nem Déli Áramlatnak fogják hívni. Nyomvonala pedig annyit változik, hogy nem Bulgárián (EU-tagállam) halad majd át, hanem a Kék Áramlat nyomvonalát folytatva és kibővítve, egy új projektként.

Két nappal az után, hogy a Gazprom bejelentette a Déli Áramlat projekt leállítását, Ahmet Davutoglu török kormányfő Görögországba látogatott, és a találkozóról nem sok információ jutott nyilvánosságra.

Azonban, ha a görög kormánnyal le van tárgyalva az új gázvezeték-projekt megkezdése, Brüsszelnek már egészen Magyarországig nincs beleszólása az új energetikai együttműködés megvalósításába. Macedónia nem EU-tag és nem NATO-tag. Szerbia szintúgy, emiatt egy olyan helyzet alakul ki, hogy hazánk uniós közvetítés nélkül, egy független csatornán át juthat az orosz energiaforráshoz.

Az alternatíva lényege, röviden-tömören: Törökország-Görögország-Macedónia-Szerbia nyomvonalon felvezetik az orosz gázt Magyarországra, ahonnan hazánknak jó lehetősége lesz azt - tranzitországként - továbbítani az Európai Unióba.

Megkerülve a problémákat és akadályokat

Ez egyben azt is jelenti, hogy az a stratégiai (zsaroló)tényező, ami eddig az ukránoknál volt, a projekt megvalósulása után Magyarországnál lesz. A mindenkori magyar kormány bármikor bejelentheti, hogy "további költségek merülnek fel" a gáztranzittal kapcsolatban, ha Brüsszel tovább fokozza a nyomásgyakorlást. Ezzel valójában nem rosszabb helyzetbe kerültünk, hanem egy ütőkártya kerül hazánk kezébe, Brüsszellel szemben - amit a politikusok vagy kihasználnak, vagy nem, képességeiktől és lojalitásuk irányától függően.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/08/az-aramlat-terv-szerint-halad-uj-nyomvonalon

“Békegalambok”

Lettországban a Dalbe nevű településnél egy amerikai katonai szerelvényről készítettek felvételt december 7-én. A helyszín Oroszország határához háromszáz kilométerre található.

Merkel álságosan panaszkodik

Oroszország nemcsak Ukrajnának, hanem az EU-val társulási szerződésre lépett valamennyi államnak nehézségeket okoz, a Balkánon pedig gazdasági és politikai függőségbe akar vonni országokat – mondta a német kancellár egy vasárnapi lapinterjúban.

Angela Merkel a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy az EU keleti partnerségi programjának három tagja, Moldova, Grúzia és Ukrajna “saját szuverén döntése” alapján társulási szerződést kötött az EU-val, Oroszország pedig éppen ezeknek az országoknak okoz “nehézségeket”.

Moldova “évek óta szenved” a Dnyeszter melléki terület körül kialakult konfliktus miatt, Grúzia pedig a Dél-Oszétia és Abházia körüli “befagyott konfliktus” miatt, míg Ukrajnát a Krím elcsatolása és az ország keleti részén dúló harcok sújtják, és a Nyugat-Balkánon az tapasztalható, hogy Moszkva “politikai és gazdasági függőségek kialakításra törekszik egyes országokban” – mondta a kancellár.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e a balti államokat is a Moszkva által nehézségekkel sújtott országok csoportjába sorolni, kijelentette, hogy a kollektív védelem elve valamennyi NATO-tagországra vonatkozik, így a három balti államra, de akár Lengyelországra is. Ennek jegyében a szövetség például hozzájárul a Baltikum légterének biztosításához és létrehoz egy új gyorsreagálású erőt – tette hozzá.

Ugyanakkor “a baltikumi háború kérdése nem merül fel”, és a NATO az Oroszországgal kötött szerződés előírásaihoz igazodva erősíti jelenlétét a szövetség keleti határvidékén – emelte ki Angela Merkel.

Azzal kapcsolatban, hogy mind a három élő elődje – Helmut Schmidt, Helmut Kohl és Gerhard Schröder – helytelennek tartja az ukrán válságban követett politikáját, és elsősorban az Oroszország elleni gazdasági szankciókat bírálja, Merkel hangsúlyozta: az a meggyőződése, hogy az Oroszország tevékenységére adott közös európai válasz helyes, és nem maradhat következmények nélkül, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és területi épségét, amelynek biztosítására az 1994-es budapesti memorandum aláírójaként kötelezettséget vállalt.

Arra a kérdésre, zavarja-e, hogy miközben a szankciók meghosszabbítására törekszik, német gazdasági vezetők Moszkvába utaznak tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a kancellár elmondta, hogy a személyre szabott büntetőintézkedések csupán azt tiltják, hogy bizonyos személyek Oroszországból beutazzanak az EU-ba, az pedig nem tilos, hogy német gazdasági vezetők tárgyaljanak orosz vállalkozókkal és politikusokkal. Hangsúlyozta, hogy kormányának az ukrán válságban folytatott politikája a német gazdaság “széles körű támogatását” élvezi, annak ellenére, hogy némelyik céget megterhelik a szankciók.
(MTI)

Bal-Rad komm: Ez ám az igazi álságosság: “…a személyre szabott büntetőintézkedések csupán azt tiltják, hogy bizonyos személyek Oroszországból beutazzanak az EU-ba, az pedig nem tilos, hogy német gazdasági vezetők…”

Tehát amit az EU – USA – latorszövetség megtehet, azt Oroszország nem! Mert CSAK!

Ám ha Oroszország ellenlépéseket tesz, Angéla is haját tépve kezd el jajongani. Mert hogy jön ahhoz Oroszország, hogy nehézségeket okoz a vele szemben ellenséges latortábor országainak?

Már a Honfoglalás előtt a Kárpátok közt éltek őseink

Az "ismeretlen évszázad", így is nevezik azt a IX. századot, amelynek történelme Szőke Béla Miklós régész több évtizedes munkájának is köszönhetően végre bemutatásra került. Miért "ismeretlen" a Kárpát-medence IX. századi történelme, s nekünk magyaroknak miért fontos mégis ez a Honfoglalást megelőző időszak? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársa. Az interjú első részét közöljük.

- A tanulmányát olvasva számos eddig ismeretlen tézis keltette fel az érdeklődésem, főként a honfoglaló magyar őseinkre vonatkozólag. Miért ismeretlen ez az évszázad, s melyek azok a legfontosabb tények, melyekről beszélni kell a Kárpát-medence IX. századi története szempontjából? Gondolok itt az erőviszonyok alakulására is.

- Sokáig még a nagy történeti összefoglalásokban is csak néhány mondatot szenteltek az avar kaganátus összeomlása és a honfoglaló magyarok megjelenése közötti időszaknak, s kritikátlanul elfogadták a forrásoknak azokat az értelmezéseit, amely szerint az avarok olyan katasztrofális vereséget szenvedtek el a VIII. század végén és a IX. század elején nyugatról támadó Karoling birodalomtól, hogy ebben megsemmisült a nép is. Úgy vélték, hogy helyükre részben nyugati (morva) és déli (bolgár) szlávok nyomultak be, részben pedig - főleg az Alföldön - nagy lakatlan pusztaságok jöttek létre. Ezt a meglehetősen sötét képet először Deér József bontotta meg azzal, hogy Nagy Károly 791. évi, avarok elleni hadjárata közel sem volt olyan megsemmisítő hatású, mint azt életrajzírója, Einhard állította. Az avarok tehát nem pusztultak ki - a régészek mégsem nem tudtak megfelelő 9. századi emlékanyagot hozzájuk rendelni. A lelethiányt ezért ismét csak történetileg igyekeztek megmagyarázni, am ihez a magyarázatot most a X. században összeállított bizánci Suda lexikonban vélték megtalálni. Eszerint a bolgár Krum kán avar foglyokat hallgatott ki, és országuk romlásának okairól kérdezte őket. A foglyok felpanaszolták, hogy "elszaporodtak az egymás elleni vádaskodások, s elpusztították a bátor és okos férfiakat; bűnözők és tolvajok lettek a bírák szövetségesei, ehhez járult a részegeskedés, mert egyre több lett a bor, s az emberek részegeskedők lettek; aztán jött a megvesztegethetőség, továbbá az üzletelés, mert mindenki kereskedő lett, s egymást csalta." Mivel pedig a lexikonban ezt követően az olvasható, hogy "az avarokat teljesen és mind egy szálig megsemmisítették a bolgárok", könnyen jött a következtetés, hogy a népirtó maga Krum kán volt, aki 804-805 táján vezetett hadjáratot az avarok ellen. Csakhogy egyetlen más történeti forrás sem erősíti meg a tisztán logikai alapon feltételezett hadjárat tényét és idejét, nem beszélve arról, hogy a bolgár hódításnak sincs régészeti nyoma. Szükségessé vált tehát a történeti és régészeti források újabb alapos kritikai elemzése. A történeti értékelés eredményeként az derült ki, hogy a kaganátus a belső hatalmi harcok következtében gyengült meg annyira, hogy szinte ellenállás nélkül hullt a Karoling birodalom ölébe. A 8. század végére ugyanis a két legfőbb avar méltóság, a kagán és a jugurrus közötti ellentétek polgárháborús állapotokig fokozódtak, aminek 796-ban "övéik" vetettek véget azzal, hogy mindkettőt megölték. Az új uralmi viszonyokat 811-ben Aachenben szentesítették. A Dunántúl és a Dráva-Száva köze - antik nevét felelevenítve - Pannónia tartományként a Karoling birodalom közvetlen uralma alá került, míg tőle északra a morvák, délre a horvátok és más déli szláv törzsek gentilis fejedelemségei alakultak ki. Ezek uralkodóik hűségesküje és keresztény hitre térése révén csak közvetve tartoztak a frank uralkodó alá. Nagy valószínűséggel ez történt az avarok Dunától keletre maradt részével is, akiknek utolsó uralkodója, Ábrahám kagán 805-ben a Fischa folyónál keresztelkedett meg, és lett Nagy Károly vazallus alattvalója.

- A frank császárság keleti szegletében Mosaburg mennyire játszott szerepet a birodalom teljes rendszerében? A központ jelentőségére mi a legeklatánsabb példa?

- A Pannóniában berendezkedő Karoling birodalom a 830-as, 840-es években grófságok hálózatát építette ki. Az alsó-ausztriai tullni és a nyugat-dunántúli savariai (szombathelyi) grófságokról létükön kívül többet nemigen tudunk, a délnyugat-dunántúli mosaburgi (zalavári) grófságról azonban szerencsére bővebben szólnak a források. Mosaburg a salzburgi misszionáriusok keleti térítési központja, grófja pedig "egy bizonyos Priwina", aki korábban Moimar morva fejedelem udvarában tevékenykedett, majd miután onnan menekülnie kellett, Német Lajos keleti frank uralkodótól 838-840 táján a Zala folyó alsó folyásvidékét előbb hűbérbirtokba, majd néhány év múlva teljes tulajdonba kapta. Priwina székhelye Mosaburg (Mocsárvár) Zalavár-Várszigeten épült fel, ahol 60 év intenzív régészeti ásatásának köszönhetően ma már Mosaburg mind a három, történeti forrásban említett templomát azonosítani tudjuk. A Keresztelő Szent János-templom 840 táján a Vársziget közepén fából épült. Tőle délre 850-r e készült el Priwina magántemploma Szűz Mária tiszteletére. Végül ugyancsak a Vársziget közepe táján állt Kelet-Közép-Európa eddig ismert legnagyobb korai temploma, a salzburgi érsek által küldött mesteremberek keze nyomán 855 tájára felépült Hadrianus mártír zarándoktemplom, amelynek mérete és összetett liturgiai programja révén minden adottsága megvolt ahhoz, hogy idővel a salzburgi érsekség új, pannóniai püspökségének főtemploma legyen. Mosaburg virágkorát a 880-as, 890-es években élte, amikor Arnulf király pannóniai székhelyévé, "királyi városává" tette - ahogy egy 890-ben kiállított oklevelében nevezi: regia civitas Mosaburg. Előkerültek annak a nagyméretű palotaépületnek a maradványai is, amely a rétegviszonyok alapján nagy valószínűséggel Arnulf itteni palotájával azonos. Mosaburg a IX. század végére egész Pannónia vallási és közigazgatási központjává vált, s nemcsak nevében, de gazdasági és kulturális vonatkozásban is a "birodalmi" városok rangjára emelkedett.

- A magyarság számára miért lehetett fontos célpont Mosaburg? A források alapján hogyan rekonstruálható a két világ találkozása?

- A honfoglaló magyarok Mosaburgot, mint Pannónia székhelyét, minden bizonnyal jól ismerték, vonzó célpont lehetett számukra. Néhány itt előkerült ékszer, övdísz és használati tárgy arra utal, hogy már a "hivatalos" honfoglalás előtt jártak itt magyarok. Nagy valószínűséggel az egyre fokozódó magyar veszély miatt kerítik körbe az addig csak mocsaraktól védett Várszigetet egy szárazon rakott köpenyfalú, föld-fa sánccal. Nem lehetetlen, hogy Arnulf királlyal is itt kötöttek szövetséget, mielőtt 899-ben az I. Berengár itáliai király elleni hadjáratra indultak. S bár onnan 900-ban visszatérve Pannónia nagy részét megszállták, Mosaburgot szemmel láthatóan kihagyták. A régészeti feltárások sem mutatják erőszakos pusztítás nyomát, feltehetően azért, mert a lakosság nagy része még időben biztonságosabb tájakra menekült. Csak a legszegényebbek maradtak helyben, és használták tovább az elhagyott települést. Érdekes módon a honfoglaló magyarok sem települtek Mosaburg falai közé, bár több, a környéken nyitott temető bizonyítja, hogy a térség fennhatóságuk alá került.

- Tanulmányában számos olyan tézist is megmagyaráz, melyekről eddig keveset vagy egyáltalán nem hallhatott a nagyközönség. Mit lehet tudni a magyarság IX. századi Kárpát-medencei jelenlétéről?

- Ahogy korábban is említettem már, a IX. századi történeti rekonstrukciót nagyban hátráltatta, hogy a történeti és régészeti adatok nem korreláltak egymással. Először is azt kellett tisztázni, hogy mik azok a megbízható adatok, amelyekből szilárd alapokra lehet helyezni a Kárpát-medence IX. századi történetét. Láthattuk, hogy a volt avar kaganátus nyugati felében, akár közvetlen, akár közvetett Karoling uralom alatt állt is a terület, ez eléggé részletesen rekonstruálható. Nem mondható el ugyanez a Dunától keletre eső országrészről. Némely történész máig úgy véli, hogy ez lakatlan "avar pusztasággá" vált. Más a Suda lexikon és nyelvészeti adatok alapján a bolgár birodalom északi határtérségének tekinti. Elég nagyszámú híve van annak az elméletnek is, miszerint a morva fejedelemség nem a Dunától északra, hanem attól keletre és délre terült el. Mindezek az elképzelések azért is találhattak táptalajra, mert azt a kevés történeti forrást, ami mégiscsak a Dunától keletre fekv ő területről szólt, nem értékének megfelelően értelmezték. Az utolsó avar követ 822-ben a frankfurti birodalmi gyűlésen vett részt, mivel a vazallus fejedelmek joga és kötelessége, hogy a birodalmi gyűlésen követség révén képviseltessék magát. Más kérdés, hogy az évkönyvírók is kötelességüknek érezték-e minden alkalommal s minden nép esetében beszámolni erről, vagy csak olyankor tették ezt, ha volt is miről írni. Talán ez is az oka annak, hogy 822 után négy évtizedig hallgattak a források. S amikor újra megszólaltak, már nem az avarokról, hanem a magyarokról szóltak.

- Mikor jelentek meg az első hírek őseinkről?

- Az első híradás 862-ből származik, amikor a reimsi Hinkmar érsek arról tudósít, hogy "eddig ismeretlen ellenséges népek, akiket magyaroknak (ungri) neveznek, pusztították az ő (Német Lajos) királyságát." A helyszín nyilvánvalóan a keleti frank birodalom keleti határvidéke, ahol 861-ben a Német Lajos és fia, Karlmann közötti, váltakozó szerencsével zajló hatalmi küzdelemben nemcsak a morvák vettek részt, akik Mosaburg urát, Priwinát is megölik, de a magyarok is, akik Karlmann és a morva Rastislav fejedelem megbízásából támadtak Német Lajos birtokaira. Szokás a magyarok feltűnésének erre a korai adatára úgy tekinteni, mint valami korai kalandozásra. A magyarok azonban a IX. század végéig mindig csak a Duna völgyében zajló, helyi konfliktusokban vettek részt. Márpedig, ha ez a hadjárat a kalandozások nyitánya, miért nem követték ezt Etelközből újabb, más térségek felé irányuló támadások; ha meg Karlmann és Rastislav csak alkalmi segítségért fordultak hozzájuk, miért nem ta láltak közelebbi segítséget? S vajon a magyaroknak megérte-e vállalni a hosszú utat, kockáztatva, hogy amikorra ideérnek, oka fogyottá válik a megbízás? A fenti kérdésekre csak akkor kapunk logikus választ, ha feltételezzük, hogy a magyarok egy része már 861-ben a Kárpátok koszorúján belül élt, s olyan jól kiismerte magát a helyi politikai-hatalmi viszonyokban, hogy nem riadt vissza alkalmi katonai feladatok vállalásától sem.

Bárány Krisztián
mon.hu

Vajon a zuhanó olajárak megakadályozzák vagy felgyorsítják az összeomlást?

Lehetséges, hogy az alacsony olajárak kicsit tovább fenntartják a gazdasági illúziót, de egyúttal az összeomlást is közelebb hozzák.

Sokan gondolják, hogy a gazdasági összeomlás egy drámai pillanat műve lesz, hirtelen tőzsdekrachhal és a dollár összeomlásával kísérve. Bár az ilyen és ehhez hasonló események is könnyen előfordulhatnak, már most komoly összeomlások tapasztalhatók a gazdaságban.

A zuhanó olajárak pedig minden jel szerint szintén ebbe a kategóriába tartoznak.

A gazdasági aktvitás talán egyik legjobb indikátora az üzemanyag eladás, ami az elmúlt hat év során hozzávetőleg 66 százalékot zuhant az Egyesült Államokban.

(Bár Magyarországon a tavalyi adatokhoz képest egy egészen kicsit nőtt az üzemanyag eladás, 2008-hoz viszonyítva a visszaesés nálunk is 54%. forrás, forrás)

Érdekes módon a csökkenő forgalom ellenére az üzemanyag árak továbbra is magasak maradtak az Egyesült Államokban (ahogy Magyarországon is), így az olajárakban bekövetkezett esést akár a kínálat-kereslet arányából adódó korrekcióként is fel lehet fogni, ez azonban azt jelentené, hogy az áresést megelőzően az olaj ára egy mesterségesen gerjesztett lufi volt, amit nem a kínálat és a kereslet határozott meg. Erre még visszatérünk.

A fenti táblázatból azt is láthatjuk, mennyire kevés köze van a valós gazdasági tevékenységnek a hamis tőzsdei csúcsokhoz. Az üzemanyag sokkal kevésbé idomul a gazdasághoz, mint más termékek vagy szolgáltatások. Más szóval az embereknek szüksége van üzemanyagra, új ekönyv olvasókra, lapostévére vagy okostelefonra viszont nem.

Természetesen itt meg kell jegyeznünk, hogy az üzemanyag megtakarítás jelentősen nőtt az elmúlt években, hiszen a kereskedelem egy jelentős hányada a fizikai világ helyett az Interneten történik. Ettől függetlenül, ha a tőzsde a gazdaság valós mércéje lenne, a tőzsdei indexek inkább a fenti táblázathoz hasonlítanának, és nem annak tükörképéhez.

Márpedig a tőzsde nem mutatja, hogy a fogyasztói bizalom öt hónapos mélypontra zuhant novemberben és a fogyasztói adósságok is csúcsokat döntögetnek. A Fekete Pénteken mért értékesítési adatok például 11 százalékkal maradtak el a tavalyihoz képest (az Egyesült Államokban). A hivatalos indok: a sarkvidéki hideg. Pedig a kiskereskedelemben már jóval az ünnepek előtt hihetetlen számú bolt zárt be és nagyon sok ember vált munkanélkülivé. A kiskereskedelmi óriás Amazon pedig, amelyik a piac jelentős részét megszerezte a fizikai boltoktól, egy egész robotsereget alkalmaz az ilyen fizikai munkára. Fennállásuk óta első alkalommal, még a McDonalds és a Burger King is kénytelen alacsonyabb sebességbe kapcsolni.

Tehát a valós gazdaság helyzete nem javul, a munkahelyek száma pedig egyre csökken.

Amennyiben elfogadjuk, hogy a kínálat és kereslet törvénye váltotta ki az olajárak legutóbbi zuhanását, akkor ez más árucikkekkel, például a gépjárművekkel is előfordulhat, mivel ezek kereslete is csökken, amit az el nem adott leltárkészletek is jól mutatnak.

Úgy tűnik, hogy a tömeges pénzügyi manipuláció korában, a kínálat és kereslet alakulása nem sokat jelent az árak (érték) szempontjából. A kínálat-kereslet törvénye azonban a gravitációhoz hasonlóan folyamatosan hat a gazdaságra és erejét csupán időlegesen lehet megtörni és azt is csak nagy igyekezet árán.

Az egyik feltételezés szerint a jelenlegi olajárzuhanást a Federal Reserve idézte elő, amikor októberben felhagyott a mennyiségi enyhítés programmal. A mennyiségi enyhítés nem egyéb, mint a fizetésképtelen bankok folyamatos kimentése, amely során a beinjekciózott pénzt leginkább az eszközárak (részvények, értékpapírok, ingatlan, stb.) megtámogatására használták. Sok elemző azt feltételezte, hogy a mennyiségi enyhítés vége az értékpapír árfolyamok zuhanását eredményezi majd, de ez egyelőre nem történt meg. Nem valószínű, hogy az elemzők tévedtek. Csupán arról van szó, hogy az eszközárak visszatérése a valósághoz az értékpapírok helyett az olajjal kezdődik.

Mellesleg az alacsonyabb árak erősebb dollárt jelentenek, ami sajnos a jelen esetben nem az egészséget jelzi, ha az árfolyamot a gyenge hazai fogyasztás mellett semmi egyéb nem támogatja. Az alacsonyabb árak jó hírt jelenthetnek az adósságtól mentes fogyasztók számára, akiknek jövedelme képes fedezni kiadásaikat, vagy azon bankok számára, akik el vannak árasztva dollárral, de nem jó senkinek, akinek adóssága van. Egy adósságalapú gazdaságban a tegnapi inflálódott adósságot a mai drága dollárból megfizetni súlyos megszorításokat eredményezhet.

Érdekes módon a dollár éppen akkor erősödött meg, amikor a világon mindenki teljes gőzzel próbál megszabadulni dollártartalékaitól. A dollár értékének csökkenni, nem pedig emelkedni kellene.

Az olajárak zuhanása tehát inkább a dollár iránti kereslet mesterséges növeléséről, nem pedig az olaj iránti kereslet tényleges változásáról szól.

Amikor a dollár iránti kereslet megemelkedik, a dollár drágább lesz, ami tökéletes ürügyet szolgáltat majd a Fed számára a kamatemelésre. A pénz árfolyamának növelése egy olyan időben, amikor a valós gazdasági aktivitás lassul, igencsak felgyorsíthatja a gazdasági összeomlást.

Így néz ki egy tartalékvaluta és monetáris rendszer haláltusája.
Forrás: Activist Post
Kapcsolódó írás: A készülő világkormány