Minden út Moszkvába vezet?

A Merkeli nyilatkozat után itt a Kreml mai közleménye, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarország és Szerbia vezetőivel az energia terén történő együttműködésről egyeztetett. A Kreml egyéb részleteket nem közölt. Az oroszok által kezdeményezett Déli Áramlat Szerbián és Magyarországon keresztül haladt volna át. Hétfőn azonban Vlagyimir Putyin törökországi látogatása során bejelentette, hogy leállítják teljesen a projektet, mert az EU akadályaiba ütköztek. Itt külön megemlítette Bulgária esetét. A hír jelzi, hogy korántsem véletlenül ápol az energia terén komoly kapcsolatokat az Orbán-kabinet a szerbekkel, akik - nyelvük és vallásuk okán az oroszok egyik legkomolyabb európai szövetségesei. Ismeretes, hogy miközben hazánk a betáplálásra való hivatkozással leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, addig Szerbiának azt jelezte: bármikor hajlandóak vagyunk őket kisegíteni a gáztározókból.

Minden út Moszkvába vezet?

Pénteken azonban Orbán arról beszélt, hogy a Déli Áramlat ügye lekerült az állampárti napirendről, hiszen az orosz döntés után nem volna értelme tovább érvelni a megvalósítás mellett az Unióval szembe menve. Magyarország vajon kezdene elfordulni kelet felől vagy továbbra is játsza a kétkulacsos politikát? Nem véletlenek az Ukrajnához hasonlatos nyugati-atlantista felforgatáskezdemények Budapest utcáin is mostanában. A miniszterelnök szerint egyrészt az a cél, hogy Ukrajnát elkerülve is gázhoz juthasson Magyarország, másrészt ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy ne pusztán egy forrásból kapjon hazánk energiát, hogy versenyeztetni lehessen a beszállítókat. (Érdekes, ez az érv, a Déli Áramlat támogatása kapcsán még nem került elő.) Orbán szerint egyebek mellett azért írtunk alá stratégiai partneri megállapodást Azerbajdzsánnal, hogy akár egy onnan kiinduló vezetékkel pótoljuk a Déli Áramlatot. Ugyanakkor a téma szakértői arra emlékeztetnek, hogy a tervbe vett Azerbajdzsán-Grúzia-Románia (AGRI) gázszállítói rendszerhez - melyhez 2010-ben Orbán Viktor aláírta hazánk csatlakozását - Azerbajdzsánban jelenleg nem áll rendelkezésre a szükséges évi 5-8 milliárd köbméter lekötetlen fűtőanyag. Ráadásul a projekt költsége a Déli Áramlatéval vetekedik, 50 milliárd eurót tesz ki - de Oroszország, mint finanszírozó nélkül. Ennél relatíve olcsóbb megoldások is léteznek - a határon átívelő román és horvát gázvezetékhez is csatlakozhatnánk. Így például megnyílna az út a tengeri betápláláshoz is - megépülhetne a horvát gázlefejtő. Ugyancsak alternatíva a szlovák-magyar gázvezeték északi irányú folytatása is Lengyelország felé  - bár ott is orosz gáz jön a Jamal vezetéken, de az elkerüli Ukrajnát.

Gölöncsér Miklós

Alig néhány nappal azután, hogy Oroszország bejelentette, Brüsszel részéről történő akadályoztatás miatt mégsem valósítja meg a Déli Áramlat projektet, megdöbbentő találgatások kezdtek terjedni. A liberálisok reményei szerint emiatt a paksi bővítés is vissza lesz mondva. Pedig szó nincs ilyesmiről: Vlagyimir Putyin - miután megvárta, hogyan reagál a magyar kormány a kaotikus helyzetben - telefonon egyeztetett Orbán Viktorral és Tomislav Nikolic szerb államfővel, a Déli Áramlat helyett alternatív energetikai együttműködés kialakításáról.

A Kreml szerint a török-görög határon létrehozandó földgázelosztó központról tárgyaltak, innen indulna ki a Déli Áramlat alternatívája. Magyar részről a közlemény szintén általános jellegű információra korlátozódott.

A korábbi Déli Áramlat projekt annyit módosul, hogy nem Déli Áramlatnak fogják hívni. Nyomvonala pedig annyit változik, hogy nem Bulgárián (EU-tagállam) halad majd át, hanem a Kék Áramlat nyomvonalát folytatva és kibővítve, egy új projektként.

Két nappal az után, hogy a Gazprom bejelentette a Déli Áramlat projekt leállítását, Ahmet Davutoglu török kormányfő Görögországba látogatott, és a találkozóról nem sok információ jutott nyilvánosságra.

Azonban, ha a görög kormánnyal le van tárgyalva az új gázvezeték-projekt megkezdése, Brüsszelnek már egészen Magyarországig nincs beleszólása az új energetikai együttműködés megvalósításába. Macedónia nem EU-tag és nem NATO-tag. Szerbia szintúgy, emiatt egy olyan helyzet alakul ki, hogy hazánk uniós közvetítés nélkül, egy független csatornán át juthat az orosz energiaforráshoz.

Az alternatíva lényege, röviden-tömören: Törökország-Görögország-Macedónia-Szerbia nyomvonalon felvezetik az orosz gázt Magyarországra, ahonnan hazánknak jó lehetősége lesz azt - tranzitországként - továbbítani az Európai Unióba.

Megkerülve a problémákat és akadályokat

Ez egyben azt is jelenti, hogy az a stratégiai (zsaroló)tényező, ami eddig az ukránoknál volt, a projekt megvalósulása után Magyarországnál lesz. A mindenkori magyar kormány bármikor bejelentheti, hogy "további költségek merülnek fel" a gáztranzittal kapcsolatban, ha Brüsszel tovább fokozza a nyomásgyakorlást. Ezzel valójában nem rosszabb helyzetbe kerültünk, hanem egy ütőkártya kerül hazánk kezébe, Brüsszellel szemben - amit a politikusok vagy kihasználnak, vagy nem, képességeiktől és lojalitásuk irányától függően.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/08/az-aramlat-terv-szerint-halad-uj-nyomvonalon