Német sajtó: az EU szervezte a budapesti kormányellenes tüntetéseket

A Die Zeit német lap szerint az Európai Unió szervezte a kormányellenes tüntetéseket Budapesten, és erre sikerként kell tekinteni.

A jelenleg számos délkelet-európai országban zajló kormányellenes tüntetések pozitív megítélés alá kell essenek, mert ezek demonstrálják, hogy az EU képes a „puha erő” alkalmazására – írja a Die Zeit német napilap.

„Legyen szó Romániáról, Szerbiáról vagy Magyarországról, délkelet-Európában egyre több ember tüntet a kormányok ellen. Ez az Európai Unió számára hatalmas siker.” – mondta Ulrich Ladurner, az „Ahol kék zászlók lengenek” című publicisztikában.

„Hol az EU-zászló, hol az EU-zászló? Tűzzük ki, tűzzük ki!”

Minden bizonnyal ismerősek ezek a rigmusok az olvasó számára, mert minden egyes kormányellenes demonstráción rendszeres időközönként megismétlődik ez a jelenet, ami után színpadiasan valaki előhozza az Európai Unió zászlaját. A Die Zeit publicistája ma elismerte, hogy ezek megszervezett koreográfiák, abban az értelemben, hogy az ilyen kormányellenes tüntetéseken nem spontán civil megmozdulásokat, hanem az EU által alkalmazott „puha erő” alkalmazását, azaz enyhe külföldi nyomásgyakorlást láthatunk.

Az elmúlt hónapok folyamán a délkelet-európai országokban számos kormányellenes tüntetés történt. Romániában februárban kezdődtek tömegdemonstrációk a kormánypárt egy kezdeményezése ellen, civil szervezetek és ismeretlen hátterű Facebook-csoportok vitték utcára a tömeget. Szerbiában áprilisban kezdődtek tömegdemonstrációk, szintén NGO-k és Facebook-csoportok szervezésében. Magyarországon szintén ugyanilyen hátterű tömegdemonstrációk zajlottak, melyek a G. Soros által alapított Közép-európai Egyetem kapcsán váltak egyre kiterjedtebbé.

A Die Zeit publicistája elismeri, hogy ezek a tüntetések demokratikusan választott vezetők ellen zajlanak, és konkrétan kijelenti, hogy a tömeges tüntetések az Európai Unió nyomásgyakorlásának részei, az úgynevezett „soft power” (puha erő) megnyilvánulásai. A szerző ráadásul meg is indokolja, hogy az Európai Uniónak jogában áll nyomásgyakorlásként kormányellenes demonstrációkat szervezni a nemzeti kormányok ellen, ha az „európai értékek védelmében” ez szükségessé válik.

http://www.hidfo.ru/2017/04/nemet-sajto-az-eu-szervezte-a-budapesti-kormanyellenes-tunteteseket/

Terrortámadást akart elkövetni egy német katona

Egy a Bundeswehr kötelékében szolgáló német állampolgárt tartóztattak le a hatóságok, aki januárban fegyvert rejtett el a bécsi repülőtéren. A német katona szíriai menekültként regisztráltatta magát, és a gyanú szerint terrortámadást akart elkövetni.

A frankfurti ügyészség közlése szerint a 28 éves német katona menekültként regisztráltatta magát; egy hamis történetet adott elő a hatóságoknak, miszerint ő korábban Damaszkuszban élt. Miután szíriai menekültként regisztráltatta magát, januárban fegyvert rejtett el a bécsi repülőtéren, amit februárban próbált újra magához venni. Ekkor léptek közbe az osztrák hatóságok, a német katonát terrortámadás előkészületének gyanúja miatt letartóztatták.

A német hatóságok szerint egy másik, 24 éves személy is segédkezett volna a terrorakció végrehajtásában, őt szintén őrizetbe vették. A történtek után a nyomozás részeként 16 objektumot kutattak át Németországban, Ausztriában és Franciaországban.

http://www.hidfo.ru/2017/04/terrortamadast-akart-elkovetni-egy-nemet-katona/

Bevándorláspárti politikus ellen tervezett merényletet egy német katona

A német hatóságok letartóztattak egy újabb a Bundeswehr kötelékében szolgáló katonát, akit bevándorláspárti politikus elleni merénylet előkészületével vádolnak.

A 27 éves gyanúsítottat, Maximilian T-t Kehl területén tartóztatták le Baden-Württembergben, miután a katonai hírszerzés kapcsolatot talált közte és az áprilisban letartóztatott két gyanúsított közt.

A nyomozás során kiderült, hogy az őrizetbe vett személy rendszeresen ismeretlen helyre távozott a Strasbourg mellett működő francia-német katonai létesítményből, ahol elszállásolva volt, és ezekhez a távolmaradásokhoz a korábban őrizetbe vett Franco Albrecht szolgáltatott alibit.

Albrechtet először az osztrák rendőrség hallgatta ki februárban, miután rajtakapták, amint magához akart venni egy korábban a bécsi repülőtér mosdójában elrejtett lőfegyvert. Az őrizetbe vétel után kiderült, hogy a 28 éves személy ujjlenyomata már szerepel a menekültügyi rendszer adatbázisaiban, mert korábban szíriai menekültnek adta ki magát, és ehhez egy hamis történetet adott elő a hatóságoknak. Ezt a hamis személyazonosságot akarta később felhasználni egy terrortámadás végrehajtásához, ami így szíriai menekült által elkövetett merényletnek tűnt volna. Egy társát, a 24 éves Mathias F-et április 26-án tartóztatták le.

Az ügyészség szerint a német katonák azt tervezték, hogy olyan politikusok ellen követnek el merényleteket, akik támogatják a kormány bevándorláspolitikáját. Az állítólagos listán szerepelt Joachim Gauck is, aki 2012 és 2017 közt volt Németország elnöke, emellett Heiko Maas igazságügyi miniszter ellen is merényletet terveztek.

Német sajtóértesülések szerint a gyanúsítottak célja az volt, hogy a merényletek muszlim menekültek által elkövetett terrortámadásnak tűnjenek, és ezzel ösztönözzék a német lakosságot a bevándorlók elleni erőszakos fellépésre. Az ügyészség szerint valamennyi gyanúsított szélsőjobboldali aktivistaként működött és bevándorlásellenes nézeteket terjesztett az interneten.

Korábban nagy nyilvánosságot kaptak azok az értesülések, melyek szerint a Bundeswehr kötelékében rengeteg szélsőjobboldali nézeteket valló személy működik, emellett az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is sikeresen kihasználta a „sokszínűségre törekvést”, és megpróbálta saját embereit beépíteni a német hadsereg soraiba, hogy azok így kiképzést kapjanak a robbanóanyagok használatával kapcsolatban.

http://www.hidfo.ru/2017/05/bevandorlasparti-politikus-ellen-tervezett-merenyletet-egy-nemet-katona/

Magyarország vereséget mér a Soros-ideológiára

A Soros-egyetem ügye nem pusztán egy egyetemről szól; egy a Russia Today által publikált írás szerint megkezdődött az ideológiai harc, ami a következő években uralni fogja az európai és amerikai közéletet. Ez a harc a Soros-féle ideológia végső vereségével végződik.

Bryan MacDonald véleménypublicisztikája hangsúlyozza: Soros György egy megosztó személyiség, akit Európa-szerte gyűlölnek a nacionalisták. Emiatt került egy ideológiai harc középpontjába az általa alapított egyetem, ahol a saját maga által kidolgozott ideológia mentén képzik ki a régió vezető politikusait, hogy ezek a személyek aztán a balliberális nézeteket ültessék át a gyakorlatba.

A szerző emlékeztet, hogy Soros egyeteme eredetileg Prágában kezdte meg működését, de a cseh kormány néhány év után kiűzte őket. Akkoriban a CEU-nak hivatalos meghatározása szerint is az volt a célja, hogy „regionális vezetők új alakulatait képezze ki, akik segítik a demokratikus átmenet előmozdítását a régió országaiban”. Ezt a meghatározást a 2000 környékén felváltotta a „demokrácia és emberi jogok képviselete”, és nem ok nélkül: a társadalomban eközben jobbra tolódás zajlott le, az emberek egyre inkább elutasítják a Soros-féle ideológiát.

MacDonald levezeti, hogy korábban Magyarországon még kormányzó erőt tudott alkotni a szocialisták és „szabad demokraták” szövetsége, de a gazdasági világválság előrehaladtával a két oldal állandó harcából a Fidesz került ki győztesen, a korrupció terjedésével kapcsolatos vádak pedig halálos sebet ejtettek a szocialista párton. Mostanra megkérdőjelezhetetlen, hogy a társadalom többsége támogatja a kormánypártokat a Soros György elleni harcban, és ebben az ideológiai vitában nem a külföldi milliárdos áll nyerésre, annak ellenére sem, hogy a régió számos vezető politikusa már az ő nézeteit képviseli.

„Az Európai Unióban gyakran felháborodást vált ki Magyarország bevándorlással kapcsolatos hozzáállása. Amikor Angela Merkel meghirdette Németország kapuinak megnyitását, Orbán kerítést épített a migránsok kizárása érdekében.” – mondta.

A szerző szerint Soros György mostanra olyan személlyé vált, aki végletesen megosztja az országot, a nacionalisták pedig Európa-szerte megvetik őt, emiatt nem kérdéses, hogy kinek a vereségével fog végződni az ideológiai harc, ami a következő években az európai és az amerikai közélet meghatározó törésvonalává válik.

(A publicisztika végén a RT feltünteti, hogy a megfogalmazottak nem a Russia Today nézeteit képviselik, hanem a szerző magánvéleménye.)

http://www.hidfo.ru/2017/04/magyarorszag-vereseget-mer-a-soros-ideologiara/

Macron kitiltotta a Russia Todayt a kampányrendezvényekről

Emmanuel Macron francia elnökjelölt kampányközpontja elutasította a Russia Today hírügynökség akkreditációját, mert szerintük az orosz sajtó beavatkozik a demokratikus választási folyamatba.

A Russia Today beszámolója szerint a vasárnapi rendezvényre már nem akarták beengedni a riportereiket, szerdán pedig Macron sajtófőnöke látványosan félrenézett, amikor a RT újságírói megpróbáltak a közelébe férkőzni, hogy megkérdezzék, beengedik-e őket. Az utólagos magyarázat szerint a sajtófelelős túl elfoglalt volt ahhoz, hogy újságírókkal foglalkozzon.

Macron kampányfőnöke, Richard Ferrand azzal vádolta a Russia Todayt, hogy hamis híreket terjeszt és „megpróbálja befolyásolni Franciaország demokratikus életét”. A RT sajtófőnöke visszautasította ezeket a vádakat, a főszerkesztő Margarita Simonyan pedig azt mondta, hízelgő, hogy a centrista kampányban ilyen fontos szerepet töltenek be az orosz sajtóorgánummal kapcsolatos hazugságok.

Nincs visszaút: a multipolaritás betört a globális hírközlésbe

http://www.hidfo.ru/2017/04/macron-kitiltotta-a-russia-todayt-a-kampanyrendezvenyekrol/

A liberálisok szerint csak ők korlátozhatják a demokratikus jogokat

A francia sajtó Marine Le Pen médiacenzúrájával riogatja a választókat, de eközben meg sem említik, hogy Emmanuel Macron kitilt egyes sajtóorgánumokat saját kampányközpontjából.

32 francia sajtóorgánum tiltakozott az ellen, hogy a Nemzeti Front egyesével megválogatja, melyik újságíró férkőzhet az elnökjelölt Marine Le Pen közelébe az elnökválasztás május 7-i második fordulója előtt.

A többek közt az AFP, a Le Monde, a Le Figaro napilapok, a TF1 és BFM TV-csatornák képviselői által aláírt közös nyilatkozatban az áll, hogy

„a mi társadalmunkban nem egy politikai párt feladata, hogy megválogassa, milyen sajtóorgánum élhet demokratikus jogaival”.

Miközben a fent említett médiafelületek képviselői fel vannak háborodva azon, hogy Marine Le Pennek nem tehet fel kérdéseket akárki, az általuk favorizált elnökjelölt, Emmanuel Macron egyszerűen kiválasztott néhány neki nem tetsző tudósításokat közlő sajtóorgánumot, és kitiltotta őket a kampányközpontból. Utóbbin nem voltak felháborodva a demokrácia bajnokai.

A Russia Today nemzetközi hírügynökség április 27-én számolt be arról, hogy képviselőiket kitiltották Emmanuel Macron kampányközpontjából. Az elnökjelölt kampányfőnöke, Richard Ferrand azzal vádolta a Russia Todayt, hogy hamis híreket terjeszt és „megpróbálja befolyásolni Franciaország demokratikus életét”. A Szputnyik hírügynökség tudósítóit szintén nem engedik Macron közelébe. Ugyanakkor, erről a tiltásról kiderült, hogy semmivel nem tudják alátámasztani; később még a Reuters hírügynökség is elismerte, hogy Macron kampánystábja nem tudott bizonyítékként felhozni egyetlen tudósítást sem az orosz sajtóorgánumoktól, ami az elnökjelölttel kapcsolatban hazugságot tartalmazott volna.

http://www.hidfo.ru/2017/04/a-liberalisok-szerint-csak-ok-korlatozhatjak-a-demokratikus-jogokat/