Belügyminiszter: le kell állítani a muszlimok tömeges bevándorlását

Lengyelország belügyminisztere, Mariusz Blaszczak felszólította az Európai Uniót, hogy a „keresztény értékeket” tegye elsődlegessé, és állítsa le a muszlimok tömeges bevándorlását.

A nemrég az Egyesült Királyságban történt terrortámadások kapcsán Lengyelország belügyminisztere kijelentette; közvetlen összefüggés áll fenn a terrorfenyegetettség fokozódása és az Európába érkező muszlimok növekvő száma közt, emiatt az Európai Unió felül kell vizsgálja migrációs politikáját.

„Ez egy tény, a terrortámadásokat muszlim terroristák követték el.” – mondta Blaszczak a TVP.info hírügynökségnek nyilatkozva.

„Nyugat-Európa identitásválságot él át, eltávolodik az európai civilizáció gyökereitől, a kereszténységtől. Ennek tragikus következményei vannak. A multikulturalizmusnak és politikai korrektségnek tragikus következményei vannak.” – mondta.

Vissza a gyökerekhez: a kármentés lehetőségéről szól a francia elnökválasztás

A belügyminiszter egyúttal visszautalt az Európai Bizottság arra vonatkozó terveire, hogy szétossza a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekülteket az EU területén – Lengyelország számára „elfogadhatatlan” ez a tervezet, a fentiek miatt.

„Amit az Európai Bizottság megpróbál ráerőltetni Lengyelországra, és amelybe a korábbi kormánykoalíció beleegyezett, teljességgel elfogadhatatlan. Ezek ahhoz vezetnének, hogy amilyen tragikus események most Nyugat-Európában történnek, megtörténjenek Lengyelországban is. […] Szerencsére a választás lehetővé tette a kormányváltást és a migránsok kizárását. A Jog és Igazságosság párt nem enged ennek a nyomásgyakorlásnak.” – mondta.

Blaszczak hozzátette, hogy az EU meg kell változtassa migrációs politikáját, és vissza kell térjen az „európai civilizáció keresztény értékeihez”. A miniszter azzal összegezte a problémát, hogy határozott fellépéssel ki kell irtani a terrorizmust Európából, és ennek a feladatnak egyik aspektusa, hogy le kell állítani az észak-afrikai és közel-keleti muszlimok tömeges bevándorlását.

http://www.hidfo.ru/2017/06/belugyminiszter-le-kell-allitani-a-muszlimok-tomeges-bevandorlasat/

Az USA elkezdi ellenőrizni az újságírók névtelen forrásait

Nehéz időszak jöhet azoknak az újságíróknak, akik gyakran adtak ki a saját nevükön névtelen titkosszolgálati forrásoktól kapott információkat; úgy tűnik, az USA már nem minden esetben tartja tiszteletben a források védelmét, ehelyett fontosabbá válik a nemzetbiztonsági érdek.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium hétfőn bejelentette, hogy vádat emeltek az NSA egy alkalmazottja ellen, mert kiderült, hogy titkosított információkat szivárogtatott ki egy sajtóorgánumnak. A CNN beszámolójában az áll, hogy a 25 éves nő egy kormányhivatalból vitte ki az adatokat, majd e-mailben elküldte egy újságírónak. Az információkat nyilvánosságra hozó Intercept névtelen forrásként hivatkozott a kiszivárogtató személyére, és annak ellenére publikálták az anyagot, hogy tudomásuk volt arról: az abban közölt információkat illegális úton szerezték.

A CNN szintén egy névtelen forrásra hivatkozva azt írta, hogy ezek eredeti dokumentumok voltak.

Az Intercept egy olyan publicisztikát közölt le a kiszivárogtatott adatokra alapozottan, mely szerint Oroszország beavatkozott a választási folyamatba – a cikk szerint legalábbis az amerikai titkosszolgálatok tudtak arról, hogy az oroszok megszerezték a szavazáshoz használt szoftverek egyes elemeit, bár arra nincsenek bizonyítékok, hogy ezt felhasználták volna a választás kimenetelének befolyásolására.

Üzenet forrásoknak és újságíróknak

A kiszivárogtató személy bíróság elé állítása elég nagy zavarodottságot okozhat az amerikai titkosszolgálatokkal együttműködő újságírók közt: hiszen egy olyan újságíró kapta a titkosított dokumentumokat, aki később nem adta ki a forrás nevét, ráadásul egy kellemes oroszozásra használta fel a kapott információt – ami eddig soha nem adott indokot arra, hogy visszanyomozzák a forrást és bíróság elé állítsák a kiszivárogtató személyt. Legalábbis nem nagy nyilvánosság előtt. Üzenet értékű, hogy a titkosszolgálati alkalmazottat ezúttal

a nyilvánosság bevonásával állították bíróság elé – gyakorlatilag példát statuálnak vele.

A letartóztatott Leigh Winner elismerte, hogy szándékosan adta ki a titkosított információkat. A vizsgálat során kiderült, hogy összesen hat személy nyomtatta ki a dokumentumot, és egyedül Winnernek volt e-mailes kapcsolata az újság alkalmazottaival.

A német parlament megszavazta a hírszerzés feletti nagyobb kontrollt

Emellett kiderült, hogy a titkosszolgálat már a cikk megjelentetése előtt felvette a kapcsolatot a sajtóorgánummal, és tájékoztatták őket arról, hogy egy készülő anyagban illegálisan megszerzett titkosított információ kerülhet felhasználásra – a lap ennek ellenére adta ki az anyagot.
Az Intercept igazgatója, Vivian Siu a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy a titkosított információkat névtelen forrástól kapták. Úgy tűnik, ezek a névtelen források már nem annyira vannak biztonságban, mint Trump megválasztása előtt, amikor még gond nélkül kiadhattak bármit, ha az egy jókora oroszozással végződik. Az amerikai titkosszolgálatnak ez alkalommal fontosabb volt a kiszivárogtató személyének felfedése és nyilvánosság előtt megbüntetése, minthogy a sajtót újabb információkkal lássák el az Oroszország elleni propagandához.

http://www.hidfo.ru/2017/06/az-usa-elkezdi-ellenorizni-az-ujsagirok-nevtelen-forrasait/

A britek többsége fegyveres rendőröket akar látni az utcákon

A brit lakosság háromnegyede szerint a rendőrök állandó jelleggel fegyvert kellene hordjanak az utcákon – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek közül csak minden ötödik személy mondta azt, hogy a terrorfenyegetés közepette sem ért egyet a rendőrök felfegyverzésével.

A Sky News által hétfőn közölt közvélemény-kutatás szerint a britek 5%-a „egyik opciót sem tartja megfelelőnek”, 3%-uk pedig nem tudja, mit gondoljon arról, hogy fel kell-e fegyverezni a rendőröket. A kutatásból azonban kiderült, hogy a társadalom háromnegyede (72%-a) úgy gondolja, minden egyes rendőrnek fegyvert kell hordania.

Az eredményekből ugyanakkor kitűnik, hogy a multikulturális nagyvárossá átformált London lakossága sokkal kevésbé támogatja a rendőrök fegyverviselését, mint a vidéki területeken élők, ahol egyelőre még nem élnek olyan nagy arányban bevándorlók mint a fővárosban. A londoni lakosságnak 68%-a támogatja a rendőrök felfegyverzését, ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál.

Hétfőn Theresa May kijelentette, hogy a brit rendőrség megfelelő felszereléssel rendelkezik a terrorfenyegetés kezeléséhez. A kormányfőt azonban számos kritika érte, amiért az évek során jelentős forrásokat vont el a rendőrségtől; sajtóhírek szerint ma sokkal kevesebb fegyveres rendőr teljesít szolgálatot, mint 2010-ben, amikor May belügyminiszterként megkezdte a rendőrség átalakítását.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-britek-tobbsege-fegyveres-rendoroket-akar-latni-az-utcakon/