Cameron: a népszavazás célja nem az, hogy Nagy-Britannia kilépje

A brit kormányfő a The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak a közelgő, május 7-én esedékes parlamenti választások utáni időszak kormányzati célkitűzéseiről nyilatkozva kijelentette: változatlan az a törekvés, hogy a Nagy-Britanniában letelepülő bevándorlók nettó száma évi 100 ezer alá csökkenjen.

Cameron ezt már az előző, 2010-es választásokon is a Konzervatív Párt elsődleges programjává tette, ám a minap, az első választási televíziós vitában kénytelen volt elismerni, hogy ezt korántsem sikerült elérni.

A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb becslése szerint tavaly 298 ezer volt a bevándorlók nettó száma, több, mint a Munkáspárt vezette előző kormány utolsó évében.

A The Sunday Telegraph által közölt interjúban a konzervatív párti brit miniszterelnök kijelentette: felhagyott azzal a korábban felmerült elképzeléssel, amelynek alapján London számszerű felső határ megállapításával korlátozta volna az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalók bevándorlását, mivel ez a módszer "nem lenne működőképes".

Cameron szerint a számszerű korlátozásnál hatékonyabbak lesznek azok a szigorítási tervek, amelyek a kormány szándékai szerint egyebek mellett előírnák, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak Nagy-Britanniában négy évig folyamatos munkaviszonyban kell majd állniuk, mielőtt hozzáférnének a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

Arra a kérdésre, hogy ha az EU-bevándorlás szabályait nem tudja módosíttatni Brüsszellel, és a London által igényelt egyéb uniós reformokat sem sikerül elérnie az EU-val tervezett tárgyalásokon, akkor a kormány által a brit EU-tagságról tervezett, 2017 végéig esedékes népszavazáson ő személyesen a kilépésre voksolna-e, Cameron azt mondta, hogy nem ez a célja. Megerősítette azt a már többször hangoztatott álláspontját, hogy semmit nem zár ki arra az esetre, ha nem sikerül Brüsszelnél elérnie a Nagy-Britannia által szükségesnek tartott EU-reformokat, kijelentette ugyanakkor: egyre inkább bízik abban, hogy e reformok elérhetők. "Európa sem akarja, hogy Nagy-Britannia távozzon" - tette hozzá.

Cameron egyenes utalást tett arra, hogy a Konzervatív Párt - ha kormányon marad a májusi választások után - nem feltétlenül várná meg az EU-tagságról szóló referendummal a 2017 végében kijelölt végső határidőt. A brit kormányfő kijelentette: amint sikerül elérnie a London által igényelt EU-reformokat, kiírja a referendumot.

(MTI)

Gyorsan kiépítette informatikai fenyegetését Irán

Teherán mindössze két év alatt állította fel orosz segítséggel saját kiberhadseregét, amivel szakértők szerint képes lehet megbénítani a globális infrastruktúrákat.
"Öt évvel ezelőtt el sem tudtam volna képzelni, hogy Irán ott fog tartani, ahol ma tart - mondta a Business Insider honlapján olvasható cikkben David Kennedy kiberbiztonsági szakértő, a TrustedSec információbiztonsági cég alapítója. - Iránt egykor D-fokozatú kiberfenyegetésnek tekintették. Ma más csaknem egy szinten van Oroszországgal és Kínával".

Amióta 2013-ban Haszan Róháni került az elnöki székbe, Teherán megtizenkétszerezte kiberbiztonsági kiadásait a Small Media brit technológiakutató cég e héten közzétett jelentése szerint. Hangoztatva, hogy fel kell fejleszteni az ország informatikai képességeit, az államfő mintegy 19,8 millió dolláros évi költségvetést juttatott a Forradalmi Gárdának.

Bár kezdetben Teherán ilyen irányú erőfeszítései a belső ellenzékkel szemben összpontosultak, a kormány később offenzív munkára állította át a szakértőket, miután a Stuxnet amerikai számítógépvírus 2010 júniusában behatolt az iráni kormányzati szerverekbe, s tönkretette az ország urándúsító centrifugáinak csaknem ötödét.

2010 novemberére a Bászidzs Kibertanács 1500 kiberharcost képezett ki, akik Hoszein Hamedáni forradalmigárda-parancsnok szerint "szolgálatba léptek, és a jövőben számos műveletet hajtanak végre" - derül ki a Közel-keleti Médiakutató Intézet (MEMRI) 2013-ban közzétett jelentéséből.

"A világ országai között egy olyat sem ismerek, amely magas kormányszinten jobban összpontosítana a kibertérre, mint Irán, beleértve az Egyesült Államokat is" - mondta még tavaly novemberben Dmitri Alperovitch, a CrowdStrike kiberbiztonsági cég társalapítója. Ian Bremmel geopolitikai szakértő szerint "tíz éven belül Irán informatikai képességei több gondot jelentenek majd, mint atomprogramja".

"Oroszország valószínűleg sokat segített Iránnak informatikai képességei felfejlesztésében arra az esetre, ha konfliktusba kerülne a NATO-val - mondta a már idézett David Kennedy. - Ha (az irániak) össze akarják omlasztani az amerikai pénzügyi szektort vagy megbénítani a fegyveres erők kommunikációs képességét, meg tudják tenni."
MTI

+17 fok a Déli-Sarkon

Melegrekord az Antarktiszon

Március 24-én az antarktiszi Esperanza kutatóbázison +17°C-ot mértek. Ha a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is hitelesíti a mérést, akkor ez lehet az új melegrekord a kontinensen. Eddig 1964. január 5-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet, akkor +15°C-ot mutattak a hőmérők (az Antarktiszon lényegében ekkor van a nyár közepe). A mostani mérés már az őszi időszakban történt. Azóta persze már hűvösebb idő köszöntött be.

Ám az a tény, hogy sohasem volt még ilyen meleg a leghidegebb kontinensen, egyenes bizonyítéka a globális felmelegedésnek. A jéghegyek olvadnak, a kontinenst borító több kilométernyi jég egyre vékonyodik, a gleccserek fogynak.

És a tengerek szintje is folyamatosan emelkedik, néhány év múlva elborítván a nagy tengerparti kikötővárosokat; Riót, Londont, vagy New Yorkot, – s a mélyföldjei miatt jóformán egész Hollandiát.

Időkép – Szabad Riport

Fotók: prezi.com – wwf-jugend.de
Források: torontosun.com, Reuters/Pauline Askin – idokep.hu

A „hazug, csaló, tolvaj banda” ellen tüntettek Debrecenben

A Quaestor-károsultak az államtól várnak megmentést.

Ebédidőben tartottak demonstrációt vasárnap a Quaestor-károsultak a debreceni belvárosban. A csalódott kisbefektetők megfogalmazták:

A Quaestor üzletkötő hálózata félrevezette az ügyfeleket, mert nem tájékoztatta teljes körűen arról őket, hogy tulajdonképpen egy kis vagyonú kft.-be, a Quaestor Hrurira Kft.-be fektetik a pénzüket, hogy a kötvénykibocsátás mögött nincs anyagi fedezet és likvid vagyon, valamint elhitették az ügyfelekkel, hogy befektetésük BEVA védelem alatt áll. Ezt több vállalati hirdetmény, prospektus és MIFID kockázati besorolás bizonyítja, amelyet tömegével tudunk felmutatni. A befektetők bíztak abban, hogy egy 25 éve a piacon működő brókercég, amely a pénzügyi felügyelet rendszeres ellenőrzése alatt áll, nem tájékoztathatja ilyen mértékben félre az ügyfeleit.

A károsultak szerint az állam nem engedhette volna meg ezt, éppen ezért az államtól várnak a megmentést. Nyílt levelet fogalmaztak meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök és Polt Péter legfőbb ügyész részére. Úgy vélik, valódi és felelős felügyeleti ellenőrzés mellett ekkora fiktív összeg mozgása nem fordulhatott volna elő a pénzpiacon.

Ha a magyar állam felelősen akar eljárni, akkor nem pusztán arra szorítkozik, hogy új szabályozás bevezetésével a jövőben a Buda-Cashez és a Quaestorhoz hasonló csalások ne történhessenek meg a pénzpiacon, hanem – ha másként nem megy –, állampapírokkal és a BEVA segítségével kártalanítja a megtévesztett befektetőket. Ha nem így tesz, az végzetesen megrendíti a bizalmat a Magyarországon befektetni szándékozókban és a magyar jogállamban, annak pedig beláthatatlan következményei lehetnek az egész országra nézve

- írják a nyílt levélben a károsultak.
(MTI)

Donbassz: nagy jövés-menés, és kisebb csetepaték!

Donbasszban a jelentések szerint igen nagy a jövés-menés. Ez volt a jellemző egész éjjel, és ez jellemzi a mai napot is. Bár a vonulgatás jobbára a valcmanista latorhadra jellemző. Ami végülis azt jelenti, hogy lassan már megtelik minden mező velük Donbassz köztársaságiak ellenőrizte területei körül.

Ha nem lenne Peszki és Sirokino, akkor csak a jövés-menés lármája verné fel Donbassz csendjét. Ma-vasárnap délelőtt. De hát van Peszki is meg Sirokino is. Ahol egyfolytában acsarkodnak a felek. Különösebb károkat nem okoznak egymásnak, de lövöldöznek a másik felé.

Ma egy kisebb csetepatéról is hírt kaptunk a Dzserzsinsz-Gorlovka terepszakaszról. Ebben egy milicista elesett, egy pedig megsebesült.

Novotoskovka és Krimszkoje környékén is -a jelentés szerint-volt némi “hancúr” ma kora reggel.

Mára virradóan megint robbantottak Odesszában. A szenvedő fél ismét a Jobb Szektor.

Komoly mozgolódásról kaptunk hírt az északi román-ukrán, és a román-moldáv határszakaszról. Amerikai martalócerők lepték el a környéket.

Tegnap a Dnyepropetrovszk-régióbeli Novomoszkovszkban “parázs jelenetek” voltak látható, némi hanghatásoktól kísérve.

A helyi szivattyúgyár egyik csarnoka égett le. A cég a vegyipar és az olajipar számára gyárt(ott) szivattyúkat, és efféléket. A környékbeliek szerint rettenetesen büdös volt a tűz nyomán keletkezett füst. Haláleset és sérülés nem történt.

https://balrad.wordpress.com/2015/03/29/donbassz-nagy-joves-menes-es-kisebb-csetepatek/

Felvidéki levél

Ha volt még száz évvel ezelőtt közös történelemtudat, az mára teljesen megszűnt volna? A "Nemzetközi" politika szintjén biztos, de az agymás mellett élő nép(lélek) még emlékszik a "közös" korona alatti egymást segítő, békés létre. A közös célok nem változtak, mondhatni, gyarapodtak. A kérdés az, mennyire tudunk a közös célok mögé felsorakozni.

Konnacionalizmus - Világossá vált, hogy sok embernek, érdekcsoportnak nem igazán tetszik az, hogy meg tudjuk fogalmazni a közös célokat, és tenni is akarunk értük. Ez látható a felvidéki magyarság társadalmi szerveződésén: a 90-es évekhez képest a 2010-es években sokkal szétesettebb. Ma egy közös cél van: újraéleszteni a felvidéki magyarok társadalmi aktivitását.

Többről van itt szó, mint megmaradni magyarnak. Magyarnak lenni elvontan soha sem lehetett, annyi kihívással soha nem állt szembe itt az ember, mint most. Azt kell megvizsgálni, mi a gondoknak a hierarchiája. Mert ha mindenáron csak azt propagálom, hogy maradj magyar, és tartsd meg az anyanyelved, ugyanakkor munkanélküli az ember, vagy elvándorolni kényszerül, akkor ez pusztába kiáltott szó. Az 1990-es népszámlálás szerint 570 ezres magyar közösség húsz év alatt 120 ezerrel csökkent. Egy kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségnek a saját társadalmi életére, összetartozására, aktivitására másként kell ügyet vetni, mint a nagyközösségének. A Pozsonyban 1910-ben zajlott népszámlálás szerint a lakosság 45 százaléka volt német, 40 százalék magyar és 15 százalék a szlovák. Jelenleg mindössze 4 százalék a városban a magyarok aránya. Ennek vannak objektív és szubjektív okai. Objektív ok a történelem, Pozsonyból lett Szlovákia fővárosa, és egy óriási betelepítés történt. A szubjektív ok pedig az, hogy minél inkább zsugorodik egy közösség, annál inkább hajlamos az asszimilációra, a szétesésre, az elsikkadásra. Ez jellemző tulajdonképp a pozsonyi magyarokra, hiszen olyan intézmények, melyek összefognák a város területén élő mintegy 15 ezer magyart, gyakorlatilag nincsenek. Ha vannak is, ez egy olyan városban, melynek a területe mintegy kétszerese Budapestének, szinte lehetetlen. A turisták sem sok mindenből láthatják, hogy valaha ez volt a magyar koronázó város. A valamikori Diéta épületének homlokzatán ott a magyar címer, de ez olyan magasan van, hogy alig venni észre. A Szent Márton-dóm tornyának a tetején ott van a Szent István-i Szent Korona. Aki tisztában van ezzel, észreveszi, aki nem, fogalma sincs, mit lát. A magyar történelemnek sok olyan mozzanata van, mely mindenkire azonos mértékben gyakorolt  befolyást. Nemrég volt március 15-e, emiatt nyugodtan ünnepelhetnék a szlovákok is ezt a napot, de nem ezt teszik.

Felvidéki olvasó

Szíria védelme(zője)

Damaszkusz üdvözli az orosz katonai jelenlétet Szíria földközi-tengeri partvidékén és kikötőiben - jegyezte meg Bassár el-Aszad szíriai elnök, aki március 27-én, az orosz állami sajtónak adott interjút. A szíriai hivatalos hírügynökség az interjúból azt emelte ki, hogy az orosz katonai támogatás az elmúlt négy évben „folytatódott”. A szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta Oroszország például rendszeresen küld hadihajókat a Földközi-tenger keleti partvidékére.

Damaszkusz a Szovjetunió fennállása idején, az 1950-es évek közepétől kezdődően több katonai és hozzá kapcsolódó gazdasági együttműködési megállapodást is kötött Moszkvával. 1983-ra a szovjet katonai tanácsadók száma hatezerre emelkedett a közel-keleti országban, és Moszkva több rakétákkal felszerelt katonai támaszpontot is tartott fenn Szíriában. A Szovjetunió felbomlását övező bizonytalan időszakot követően Vlagyimir Putyin elnök a hatalomra kerülése után habozás nélkül megerősítette Moszkva és Damaszkusz korábbi szövetségét. Oroszország jelenleg a nyugat-szíriai Tartúsz kikötővárosában működtet haditengerészeti támaszpontot. Az 1971-ben a szovjet vezetés és Damaszkusz között kötött szerződés nyomán létrehozott bázis a szíriai háború kirobbanása, azaz négy év óta a Földközi-tenger keleti vizeit rendszeresen felkereső orosz hadihajóknak biztosít utánpótlást.

A 2011. március 15-én külső beavatkozás hatására puccsjellegű, provokatív tüntetésekkel kezdődött, majd az Asszádi-kormányerők ezt visszaszorították és erre válaszul az aljas atlantista világ zsoldosai polgárháborúba taszították Szíriát. A halálos áldozatok száma már meghaladta a 210 ezret. Politikai téren Moszkva közvetíteni igyekszik a rendszer és ellenfelei között. A felek képviselői április 6-9. között újabb tárgyalási fordulót tartanak az orosz fővárosban, de ezen az ellenzéknek csak egy kisebb része vesz részt. Oroszország a párbeszéd megkönnyítésére korlátozza magát, és nem foglalkozik azzal, hogy a saját elképzelésit erőltesse rá a felekre - mondta Asszád szíriai elnök. Oroszország tudja, hogy Szíria nem bukhat el(és Allah is)...

Bakta Lóránt

NATO-megszállás vette kezdetét Kárpátalján - Egyenlőre propaganda-hadművelettel

Tájékoztató központot nyitott pénteken Kárpátalján, az Ungvári Nemzeti Egyetem épületében az Észak-atlanti Szerződés Szervezete - írta a Pro Zahid című kárpátaljai internetes hírportál. 2015-ben és 2016-ban Litvánia ukrajnai nagykövetsége látja el a NATO kapcsolattartó képviseletének feladatait. Litvánia képviselői megérkeztek Kárpátaljára, hogy létrehozzák az együttműködést a térségben, és egyebek mellett tájékoztassák a helyi lakosságot a NATO tevékenységéről - olvasható a Pro Zahid nyugatpárti médiájában.

A közlemény szerint

„a központ fő célja, hogy megértesse a társadalommal a kollektív biztonság fontosságát”.

Vagyis a így próbálják puhítani az ukrán és főképpen a magyar és más nemzetiségi ajkú lakosságot a lassú nyugati tipusú katonai megszállásra... Ugyanis a nemzetiségi populáció nem nagyon akar ezekért az érdekekért síkra szállni az oroszok ellen. Nekik a biztonságot aligha a haldokló, dekadens nyugat biztosíthatná.

Gölöncsér Miklós

A KDNP-nek nevezett, kitartott parazita banda, a rendszerváltás óta a magyar politikai közélet felszínre sodródott, leggerinctelenebb Hordája.

Giczy György egykori KDNP elnök lényegretörően fogalmazva rakta helyre Semjén zsolt kijelentését.

“A KDNP újraválasztott elnökének kijelentése, amely szerint egy, a baloldal szervezte álkeresztény párt jelenik meg rövidesen hazai közéletünkben, számos kérdést vet fel.
A kijelentésből következik, hogy a Fidesz lélegeztető-gépén életben tartott pártját Semjén Zsolt valódinak tartja, bár megmaradásának feltétele legkevésbé sem a saját szervezetének erejére, az általa képviselt keresztény meggyőződés népszerűségére vezethető vissza, ami már önmagában kétségessé teszi az ilyenformán kisajátított hitelességet.
Ha a hazai keresztény-keresztyén közvélekedés hitelt érdemlőnek ismerné el a KDNP-t, akkor a párt tagságának nem lenne szüksége arra, hogy a Fidesz kegyelem-kenyerén tengődjön, hiszen ha a keresztény tömegek politikai képviseletüknek tekintenék a KDNP-ét, akkor Magyarországon milliós nagyságrendű táborának kellene lennie. Ám a statisztikai adatok egyáltalán nem igazolják, hogy az újraválasztott pártelnök a keresztény szellemiségű politika egyedüli letéteményeseként nyilatkozzon.

A múlt heti tisztújításon a Barankovics emlékérmeket is kiosztották, ennek okán érdemes volna visszatekinteni azokra az alapértékekre, amelyeket a keresztényszociális eszmeiséget képviselő Giesswein Sándor nyomán Barankovics István képviselt. Hivatkozhatunk a Barankovics István, Bálint Sándor és Eckhardt Sándor által 1946 nyarán megfogalmazott memorandumra, amely a pártvezetők hatalmi ambíciói miatti arculatvesztésétől óvja újonnan induló pártjukat, a Demokrata Néppártot. Ott olvasható: “Úgy véljük, hogy a keresztény politika Magyarországon megint válaszúton van. Egyszer, a húszas évek elején már rosszul választott, amikor a népszerűbb, hirtelen a hatalomba vivő friedrichistváni útra lépett, elalkudta keresztényszociális és -demokratikus követelményeit. A keresztény politika nem tudott megmaradni a hosszabb, de biztosabb és állandóbb sikerrel kecsegtető giessweinsándori úton.”

Vajon nem éppen ennek a húszas évekbeli úttévesztésnek vagyunk napjainkban is a tanúi, amikor a KDNP politikai tevékenységét szemléljük? Ha mindezeket végiggondoljuk, akkor legalább is problematikus a KDNP elnökének megfellebbezhetetlennek szánt ítéletét elfogadni. Neki – éppen neki – van jogosultsága megmondani, hogy a közéletben ki a hiteles keresztény és ki tekinthető álkereszténynek? Az álkeresztény jelző használata önmagában véve is kétséges, mivel különböző keresztény-keresztyén egyházak, felekezetek léteznek, ezek ökumenikus szellemben párbeszédet folytatnak, ezért még a vallások világában is idejét múlt egymás hitelességét megkérdőjelezni.

A II. Vatikáni zsinat az “Unitatisredintegratio” kezdetű, az ökumenizmusról szóló határozata kiemeli:”Működjenek együtt az emberi személy méltóságának kellő megbecsülésében, a béke előmozdításában, az evangélium társadalmi alkalmazásában… Orvosolják együttesen minden lehető eszközzel korunk nyomorúságait: az éhínséget és egyéb csapásokat, az írástudatlanságot és a nyomort, a lakásínséget és a javak méltánytalan megoszlását. (nr. 12.).

Ebben az értelemben egy új keresztény párt megalakulása akár hasznos versenyhelyzetet is teremthetne: ki tud többet tenni az elszegényedés ellen, ki képes jobb javaslatokkal előállni, avagy megvalósítható programokat ajánlani a társadalom perifériájára sodródott rétegek integrációja érdekében? Vajon a KDNP olyannyira jeleskedik a nyomor megszüntetésének és a kormányszintű korrupció megakadályozásának érdekében, hogy Magyarországnak rajtuk kívül már nincs is szüksége a keresztény szellemiségű politika megjelenítésére? Honnan tudhatja a KDNP elnöke egy még meg sem alakult pártról, hogy az milyen lesz? Vajon a nyilatkozatban megfogalmazódott előítélet nem abból a félelemből származik, hogy egy új párt működése a pártelnök által képviselt politikának az elégtelenségét fogja leleplezni? Nem az újonnan alakuló keresztény pártról, hanem róluk derül ki, hogy álkeresztények?
Ha egy efféle pártformáció ténylegesen megalakulna, akkor nem kevesebbre kellene vállalkoznia, mint a KDNP által lejáratott keresztény szellemiségű politika tisztességének helyreállítsa. Ami már önmagában véve is embert próbáló feladat.

Vagy tán’ az okoz zavart, hogy feltételezése szerint az új pártot a baloldal hozná létre? De hát miért ne lehetne egy baloldali pártállású ember keresztény? A német szociáldemokraták annak idején VI. Pál pápának vitték el a programjukat, mondván, hogy a szociális enciklikák minden lényeges szempontja az ő politikai elképzeléseikben is szerepel. Válságos helyzetben és egy olyan elszegényedő országban, mint a miénk, nyilván hangsúlyosnak kell lennie a szociális igazságosság követelményének. De hogy ezen a téren a KDNP – kormánypártként – lelkiismeretesen végzi-e a feladatát, az több mint kétséges.”
(fullánk)