A
törvény szerint gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember
részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános
összejövetelt tartanak. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon
csatlakozhat.
A gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha
a bejelentési határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a
gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a felhívás
megküldésével kell bejelenteni a rendőrségnél (sürgős gyűlés).
Nem kell a gyűlést
bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból,
tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés).
Ha azonos helyszínre és időpontra több
gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, az
élvez elsőbbséget, amelyet a rendőrségnek korábban jelentettek be.
A rendőrség megtilthatja a gyűlés megtartását, ha megalapozottan
feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet
közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti,
illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és
aránytalan sérelmével jár. Megtiltják a gyűlést, ha például az
diplomáciai mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy
vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza, vagy
alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja, vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár.
A jogszabály szerint akkor is megtiltják a gyűlést, ha a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt –
“alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására”.
A rendőrség akkor is megtiltja a gyűlés
megtartását, ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű
történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, amely a
nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett
embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor
rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye
annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra
által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.
A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de azt a szervező három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.
Tilos a gyűlésre fegyvert,
robbanóanyagot vinni, “az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos
anyagi kár okozására alkalmas dologgal”,
vagy “erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve” megjelenni.
Ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta,
a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető ruházatot és arcukat sem takarhatják el.
A törvény szerint a gyűlés vezetője
meghatározza a gyűlés rendjét és lefolyását, megteszi a rend
biztosításáért, illetve fenntartásáért szükségessé váló intézkedéseket,
és ha kell, feloszlatja a gyűlést. A törvény szerint a gyűlés vezetője felel a gyűlés békés jellegének megőrzéséért.
A gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja
azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. A gyűlés résztvevői kötelesek a
gyűlés vezetőjének és az irányítása alatt álló rendezőknek a rend
fenntartásáért és biztosításáért tett utasításait követni.
A gyűlés szervezője a gyűlés befejezését
követően haladéktalanul gondoskodik a gyűlésen felállított építmények
és berendezések elbontásáról, a gyűlés során elhelyezett plakátok
eltávolításáról, a gyűlés során keletkező hulladék eltakarításáról és
az esetleges környezeti károk helyreállításáról. A gyűlés résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős.
Az új gyülekezési törvényhez kapcsolódóan módosul a büntető törvénykönyv is:
aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, 1 évig terjedő
szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek
erőszakkal ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki
nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez
gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként
megakadályozza a rendőrség jelenlétét,
aki az újságírókat kizárja a gyűlésről,
aki bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.
MTI – SzRTI
