Xi Jinping kínai elnök üzenete a világ népeihez, – az ‘Övezet és út’ kezdeményezés jelentőségéről

(Május 14-én és 15-én kerül sor az ‘Övezet és út’ kezdeményezésről szóló nemzetközi együttműködési csúcstalálkozóra Pekingben). 

Maradhatnak a migránsok, ha európai nőt ejtenek teherbe (kommentemet megismerhetitek azoknál, akik már felébredtek)

Az Európai Bíróság szerdai döntése alapján az EU területén maradhat az az illegális bevándorló, akinek európai állampolgár szül gyermeket.

Az Európai Bíróság szerdai ítéletével precedenst szolgáltatott arra, hogy egy nem-európai állampolgárnak meg kell adni a tartózkodási jogot, ha a gyermeke már uniós tagállam állampolgára.

A bíróság egy venezuelai nő esetében ítélkezett, akinek menedékkérelmét korábban elutasították a holland hatóságok, annak ellenére, hogy gyermeke az apa személye miatt már holland állampolgárként született.

A nő évekkel korábban rendszeresen utazott Európába, ahol alkalmi kapcsolata alakult ki egy holland állampolgárral. Később a pár Németországba költözött, ahol a párkapcsolat hamar felbomlott. Időközben a venezuelai nő várandós lett, és gyermekének megélhetése szempontjából jobb környezetnek látta Európát, mint a dél-amerikai országot, így megpróbált tartózkodási jogot szerezni. A holland hatóságok azonban elutasították a kérelmeit, aminek köszönhetően segélyhez sem tudott jutni. Így került az ügy az Európai Bíróság elé, ami felülbírálta a tagállam törvényeit és kimondta, hogy

nem-európai szülőnek joga van tartózkodási jogot szerezni az Európai Unióban, ha a gyermeke uniós tagállam állampolgára.

A bírósági ítélet szerint az Európai Unióban született gyermekek esetében tekintettel kell lenni az európai gyermek és a nem-európai szülő közti családi kapcsolatra, és ennek okán a nem-európai szülő számára meg kell adni a tartózkodási engedélyt.

Az ítélet ezáltal az európai tartózkodási jog megszerzésének egy új módját kínálja fel a Földközi-tengeren át NGO-ok és embercsempészek segítségével érkező migránsoknak: párkapcsolatot kell keresni Európában, teherbe kell ejteni egy európai nőt, mert pusztán a gyermek európai állampolgársága őket is feljogosítja az EU területén tartózkodásra.

Pénzügyminiszter: azért engedjük be a migránsokat, hogy közösüljenek az európaiakkal

A bevándorláspárti szervezetek azonban ebben is segítik őket: az európai liberális sajtó propagandatevékenységgel próbálja népszerűsíteni a nem-európai népekkel keveredést. Amikor a nagy migrációs hullám elérte Magyarországot, a HVG.hu szenvtelenül leközölt egy „Szerelmem, a migráns” című cikket. Később a Vice magazin szintén a bevándorlókkal közösülést propagálta, és hasonló szellemben közölt le egy cikket, amiben egy német nő és egy arab bevándorló családalapítását taglalja.

http://www.hidfo.ru/2017/05/maradhatnak-a-migransok-ha-europai-not-ejtenek-teherbe/

Az európai lakosság többsége nincs megelégedve a migrációs válság kezelésével

A legutóbbi Eurobarometer közvélemény-kutatás szerint az európai lakosság 73%-a gondolja úgy, hogy az Európai Unió nem megfelelően kezeli a migrációs válságot.

Az Eurobarometer adatai szerint az unió összlakosságának 73%-a gondolja úgy, hogy az Európai Unió nagyobb erőfeszítéseket kellene tegyen a migrációs válság kezelése terén. A kutatást március 18-27. közt végezték 27901 ember megkérdezésével, az Európai Unió összlakosságára nézve reprezentatív mintán. Az Európai Parlament weboldalán is közölt adatok szerint az emberek többsége annak ellenére nincs megelégedve a migrációs válság kezelésével, hogy az Európai Unió számos intézkedést hozott a bevándorlás kapcsán.

Úgy tűnik, az uniós hatóságok szándékosan félreértelmezik a többségi lakosság elégedetlenségét a nem-európai lakosság beözönlésével kapcsolatban, mert az EP oldalán idézett adatok után felsorolják azokat az intézkedéseket, melyek állítólag a migrációs válság kezelését szolgálták. Ezek között említik a migránsok szétosztását szolgáló kvótarendszert, emellett a menekülttáborokban uralkodó körülmények javítását, ami nyilvánvalóan nem járul hozzá a tömeges bevándorlás leállításához.

http://www.hidfo.ru/2017/05/az-europai-lakossag-tobbsege-nincs-megelegedve-a-migracios-valsag-kezelesevel/

Kik is Magyarország leggazdagabb emberei? Mit tudnak ők? Az állami vagyonból gazdagodni ...

„A 100 leggazdagabb 2017” című kiadványban szereplők összvagyona megközelíti a 3380 milliárd forintot: ez csaknem 600 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Messze a legnagyobb mértékben Mészáros Lőrincz gazdagodott, aki köszönthetően annak, hogy csak tavaly mintegy 100 milliárd forintot zsebelt be, a listán a 31. helyről az ötödikre ugrott mindössze egy év alatt.

A legfelsőbb társadalmi réteg vagyonosodása olyan szempontból nem meglepő, hogy a Fidesz 2010-es győzelme után Orbán eltökélt szándékévá vált egy „nemzeti tőkésosztály” létrehozása. A bökkenő ott van, hogy eközben az eliten kívül, a társadalom  többi része közel sem könyvelhet el ilyen mértékű vagyonnövekedést. A társadalom vagyon szerinti alsó ötödének például nincs saját ingatlanja.

„A 100 leggazdagabb 2017” című kiadványban szereplők összvagyona megközelíti a 3380 milliárd forintot: ez csaknem 600 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, reálértéken számítva több mint 20 százalékos az emelkedés egy év alatt – írja a napi.hu.

A lista első helyén 260 milliárd forinttal idén is az OTP elnök-vezérigazgatója áll: a rangsort 2011 óta vezető Csányi Sándor vagyona egy év alatt 60 milliárd forinttal, azaz naponta több mint 160 millióval nőtt a napi.hu szerint. A második helyen álló Bige László 25 milliárd, a harmadik helyezett Gattyán György 84 milliárd, a negyedik Demján Sándor pedig 40 milliárd forinttal növelte a vagyonát egy év alatt.

A napi.hu másfél évtizede minden évben elkészíti saját becslése alapján a leggazdagabbak rangsorát: a 2002-es összesítésben a 100 legnagyobb vagyon értéke – akkori áron – összesen 632 milliárd forint volt. Hasonlóan „sokkoló” eredményre jutott a Portfolio legutóbbi privát bankokra vonatkozó felmérése. Az elmúlt évtizedben ugyanis a leggazdagabb magyarok vagyona megháromszorozódott.

Nem akarjuk azt állítani, hogy aki gazdag Magyarországon az automatikusan tisztességtelen módon jutott hozzá vagyonához. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a bővülés dinamikája nagyban eltér a különböző társadalmi csoportokat tekintve. Mészáros Lőrinc vagyona például az elmúlt 10 évben megezerszereződött.

Felcsút polgármesterének a 2016-os év kiugróan „szerencsésnek” számított vagyonnövelés szempontjából. Mészáros Lőrinc a tavalyi évben 100 milliárd forinttal növelte eddig sem kis méretű vagyonát. Egészen pontosan megötszörözte vagyonát a korábbi állapotához képest. Ezzel pedig még nincs vége. Egy átlagember számára ez felfoghatatlan összeg, de ha tovább osztunk-szorzunk, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy Mészáros vagyona a tavalyi évben óránként 11 millió forinttal nőtt.

A leggazdagabb magyarok listáján a 31. helyről az ötödikre ugrott mindössze egy év alatt és a legmeghatározóbb szereplője lett a magyarországi mezőgazdasági életnek – mivel minden létező földet felvásárol – tehetnénk hozzá. Fejér megye eladott területeinek 8 százalékát szerezte meg tavaly állami földárveréseken.

A mester magyarázatot is adott a vagyongyarapodására. 2014-ben még azt mondta: „a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor”, akinek köszönheti sikerét. 2017-ben változtatott mondandóján és sikerének kulcsát már önmagában találta meg: „Hát lehet, hogy okosabb vagyok Zuckerbergnél, nem gondolja?”

Számítások szerint, ha Mészáros vagyongyarapodása nem lassul, jövőre ő lesz a leggazdagabb magyar. Maga az érintett azonban nem ért egyet ezzel listával, egyenesen kétségbe vonja hitelességét. Ugyanez a véleménye a Fidesznek is a leggazdagabb emberek listájáról.

Ha mindez nem lenne elég, a Mészáros családban nem csak a Lőrincz az egyetlen, aki „megfogta az Isten lábát” Egyetlen év alatt ugyanis 273 százalékkal nőtt Mészáros Lőrinc gyerekei cégének bevétele. Az adózott eredmény majdnem az ötszörösére ugrott – derül ki az Átlátszó írásából. A cég már 2015-ben is egymilliárd forint fölötti bevételhez jutott, de ehhez képest is nagy ugrást jelentett a tavalyi 3,2 milliárd forintjuk. Kicsit sem visszás, hogy a bevételiknek a nagyrészét állami tenderekből szerezték meg. Nyílván ennek nincs semmi köze ahhoz, hogy az apjuk igencsak jó kapcsolatot ápol a miniszterelnökkel.

Mi a helyzet az „átlag” magyarnál?

Félreértés ne essék, nem azt állítjuk, hogy aki gazdag Magyarországon az automatikusan tisztességtelen is. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a bővülés dinamikája nagyban eltér a különböző társadalmi csoportokat tekintve.

A magyar társadalom egészének életszínvonala messze elmarad az EU-s átlagtól, a hazai átlagkereset pedig a negyedik legrosszabb az egész Európai Unióban, csupán Bulgária, Románia és Görögország van mögöttünk. A versenyképességünk romlása pedig azt jelenti, hogy lényegi változás a közeljövőben sem várható.

Nemrégiben jelent meg egy KSH-jelentés, amely minden eddiginél pontosabb képed ad, hogy mennyi és milyen vagyonnal rendelkeznek a magyarok.

A 2014-ben készült felmérésben összesen 14 ezer magyar háztartás vett részt. A kérdőív reáleszközökre vonatkozó része a háztartás által tulajdonolt ingatlanokat, járműveket, értéktárgyakat és vállalkozásokat vette számban. A kutatásból kiderül, hogy Közép-Magyarországon átlagosan 22 millió forint, míg Budapesten 27 millió forintnyi vagyonnal rendelkeznek az emberek, míg a legszegényebb Észak-Alföldön mindössze 10,5 millióval. (az országos átlag 15,7 millió forint) A háztartások által birtokolt reáleszközök értének a háromnegyedét maga a lakóingatlan tette ki. A társadalom vagyon szerinti alsó ötödének jellemzően nincs saját ingatlanja.

TényTár