Értekezik a maffiacsalád a brüsszeli bűntanyán

Az Európai Unió állam- és kormányfői elkötelezték magukat az energiaunió megteremtése mellett – közölte az uniós csúcstalálkozó első napirendi pontjának megtárgyalását követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A lengyel politikus úgy vélte, hogy egy hatékony energiaunió alapvetően javíthatja az energiaellátás helyzetét Európában, olcsó, biztosított és fenntartható energiaellátást garantálva a tagországok, a vállalatok és az állampolgárok számára egyaránt.

Tusk úgy fogalmazott, hogy jó és kemény volt az első vita a témában. A volt lengyel kormányfő videóüzenetében beszámolt arról, hogy a tagállami vezetők mind beleegyeztek abba is, hogy felgyorsítják a kapcsolódási pontok kiépítését, ami kulcsfontosságú a jól működő egységes piachoz. Emellett azt is minden állam- illetve kormányfő támogatta, hogy a gázpiacon nagyobb transzparencia jöjjön létre.

A minszki megállapodástól függnek a szankciók

A volt lengyel kormányfő emlékeztetett arra, hogy a minszki megállapodás szerint az abban foglaltaknak az év végéig kell maradéktalanul teljesülniük. “A közös szándék nagyon-nagyon világos: a szankciókat mindaddig fenn kell tartani, míg a minszki megállapodás maradéktalanul meg nem valósul” – mondta Tusk az Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel folytatott külön megbeszélésekről beszámolva. Hozzátette, hogy az Európai Tanács kész további lépéseket is tenni, ha a helyzet úgy kívánja.

Elég az uszításból

Az Európai Tanács Tusk tájékoztatása szerint arról is döntött, hogy az EU szembeszáll az orosz propagandával, a “félretájékoztatási kampánnyal”. Ennek részleteit az Európai Unió külügyi főképviselője, Federica Mogherini által kidolgozandó stratégiai akciótervnek kell majd tartalmaznia.
(MTI)

Forr a düh sok ezer átvert Quaestor-károsultban

Több ezer Quaestor-károsult nem fogadja el, hogy elveszítette a megtakarítását, csoportba szerveződnek a Facebookon, tüntetéseket terveznek, feljelentést és panaszokat írnak. Az elmúlt hetekben százezrek kerültek hasonló helyzetbe a brókerbotrányok miatt, tömegek veszítették el a megtakarításaikat. A károsultak tisztán látásához összeszedtük az eddigi tudnivalókat.
Több ezer ember szervezkedik a Quaestor-botrány miatt: három nap alatt több mint háromezren írták alá a Quaestor-károsultak petícióját, amelyben a veszteségük teljes megtérítését, valamint a kormány segítségét követelik. A károsultak a Facebookon is szervezkednek, a csoportjukban már közel 3500-an vannak, és Magyar Gábor ügyvédnél már mintegy ötszázan jelezték azt is, hogy perre mennének az igazukért. Tüntetéseket is terveznek, például Szegeden és Kecskeméten a Quaestor-irodák előtt, és az is megfordult a fejükben, hogy táblákkal felszerelkezve némán körbejárkálják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) épületét.
Petíciójukban azt írják, szándékosan félretájékoztatták az embereket, és tízezrek veszítették el életük megtakarítását. Ezért azt kérik a kabinettől, hogy zárolja a cég vagyonát, a tulajdonosok és családtagjaik vagyonával együtt, és tegyen lépéseket a tulajdonosok külföldi bankszámláinak befagyasztása érdekében is. Arra is felszólítják a kormányt, a rendőrséget és az MNB-t, hogy mielőbb találja meg a fiktív kötvények kibocsátásáért, valamint engedélyezéséért felelős személyeket az MNB-ben, illetve elődjénél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. (Aligha ebbe az irányba mutat, hogy a kormány március 15. alkalmából kitüntette a pénzügyi felügyeletet kétszer is vezető Szász Károlyt.)

A brókerbotrányok károsultjainak szervezkedéséhez összeszedtük az eddigi tudnivalókat.

Kezdjük az elején. A Quaestornál hogyan fordulhatott elő, hogy fiktív kötvénykibocsátást csináltak?

Az ügyfeleknek eladott "papírok" nem olyan értelemben fiktívek, hogy "semmit" adtak el az ügyfeleknek. Ezek is a cég kötelezettségét rögzítik a befektetők felé, csak jogilag nem biztos, hogy kötvények. Ugyanis az MNB által engedélyezetten felül mintegy 150 milliárd forint értékben adtak el belőlük illegálisan, kötvénynek nevezve a befektetéseket. (A jogi szőrözés igenis fontos most, mert ettől is függhet, viszontláthatják-e pénzüket vagy annak egy részét a csőbe húzott emberek.)

Mennyi pénze van biztosítva annak, aki brókercéghez teszi a pénzét?

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) egymillió forintig száz százalékban, húszezer euróig, ami körülbelül hatmillió forint, az egymillió feletti rész 90 százalékában fizet kártérítést. Magyarán: ha 6 millió forintja volt valakinek egy brókercégnél, de az bedőlt, nincs meg a pénz a számlán, akkor 5,5 millió forintnyi kártérítésre számíthat. Ha 7 milliója, vagy 20 milliója, vagy még több volt a brókercégnél, akkor is csak 5,5 millió forintot lát viszont a BEVA jóvoltából. Ezek a védelem azonban a Quaestor-kötvényesekre nem vonatkozik, mert:

A kötvényekre nincs védelem

A BEVA védelme nem a befektetési veszteségre terjed ki, hanem a brókercég csődje esetén bekövetkező veszteségre. Vagyis arra, hogy ha a korábban említett elkülönített számlákon még sincs ott az, aminek ott kéne lennie. Arra nem, ha egy kötvény elveszíti az értékét, mert a kibocsátója fizetésképtelen, vagy ha egy részvény árfolyama esik.

Akkor mennyi pénzt látnak így viszont a Quaestor ügyfelei?

Ennek megfelelően azok, akiknek a Questor Értékpapír Zrt.-nél vezetett ügyfélszámlán például Richter-részvényük, vagy MOL-kötvényük volt - ha az eltűnt - a BEVA fizet az említett értékhatárig, hiszen sem a Richterrel, sem a MOL-lal nincs semmi baj. Azok, akiknek a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott kötvényük volt, sajnos nem sok jóra számíthatnak, hiszen itt a kibocsátó ment csődbe. A felszámolási eljárás során elvileg még juthatnak pénzhez, ha a cég megmaradt vagyona erre fedezetet nyújt. Egyébként nagyon érdekes ez a quaestoros ügy, mert több vélemény is van, hogy nem lejátszott, ki és mennyi pénzt tud visszaszerezni. Sok ügyfél azt állítja például, hogy az ő szerződésében, amit a kötvényvásárláskor a Quaestor brókercégével kötött, szó sem volt a Quaestor Financial Hrurira Kft.-től.

Mit léphet egy Quaestor-kötvényes?

Ha még nem tette, egy ügyvédet érdemes megkeresni, legalább tájékozódásképpen. Pertársaságok alakítását is többen javasolják, mert egyenként nehezebb harcolni, a több ember több információja összeadódik pertársaság esetén, és erősebbek is, ügyükből akár társadalmi-szociális probléma is lehet, így pedig nagyobb esélyük lehet a káruk enyhítésére. Azonban azt is tudni kell, ha valamelyik felperessel történne valami (például meghalna), akkor a többi társnak addig kellene várni, amíg a hagyatéki eljárás le nem zajlik, és addig az ügyük áll - bár a hvg.hu által megkérdezett ügyvéd szerint eközben is lehet azért haladni az üggyel, nem torpan meg.

Ha igaz, hogy 150 milliárd hamis értékpapírt adtak el az ügyfeleknek, Tarsoly Csaba, a Quaestor vezére, illetve a csalás felelősei miért vannak még szabadlábon?

A Quaestor-károsultak Facebook-csoportjában találkoztunk ezzel a kérdéssel, és nem tudjuk a választ. A brókerbotrány egyik legérthetetlenebb szála a bilincsek kattanásának kiszámíthatatlansága. A Hungária Értékpapírtól négy embert azonnal elvittek a rendőrök (miután Orbán Viktor a rádióban azt mondta, nem érti, miért nem kattannak a bilincsek), míg a Buda-Cashtől, ahol összegében körülbelül százszor nagyobb csalás lehet, két hét után került előzetesbe három személy, és további hat gyanúsított van. A Quaestor-botrány múlt hétfőn pattant ki, és egyetlen kattanás sem hallatszott eddig.

Ki ellenőrzi a brókercégeket?

Most a Magyar Nemzeti Bank az állami felügyeleti hatóság. Korábban külön működött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amely másfél éve olvadt be az MNB-be. Némi - kevésbé kiterjedt - ellenőrzési tevékenységet folytat az elszámolóház, amely nyilvántartja a brókercégek számláit, és tőzsdetagok esetében a tőzsde is.

Milyen informatikai rendszer rögzíti az ügyleteket?

Az cégek informatikai rendszere teljes működésükre kiterjed. Nem csak az említett számlákat tartják nyilván, hanem rögzítenek minden ügyletet, megbízást, végrehajtást, az értékpapírok, pénzek minden mozgását. Emellett naponta jelentik a cég pozícióit, az ügyfélszámlák helyzetét, szinte minden tevékenységükkel, a pillanatnyi helyzettel kapcsolatos adatot.

Mit ellenőriz a felügyelet, amikor vizsgálatot tart?

Egy-egy komoly ellenőrzés szinte a cég teljes átvilágítását jelenti. Megnézik, hogy az informatikai rendszer kiépítése és működése megfelel-e a szabályoknak, a különféle nyilvántartásokat, azt, hogy azok naprakészen vannak-e vezetve, az ügyfélszámlák kezelését, azt például különösen, hogy megfelelően el vannak-e különítve a cég saját értékeitől.

Hogyhogy sokáig nem talált semmit a felügyelet, pedig többször is ellenőrizte őket?

Ezt a kérdést sokan felteszik, és egyelőre nincs rá válasz. A károsultak szerint a brókercégek képviselői mellett súlyos felelősség terheli az MNB-t. Nincs válasz például arra, hogy ahol megállapítottak hiányosságokat, mint a Buda-Cashnél 2010 őszén, miért nem kérték számon ezek kijavítását. Vagy arra, hogy 2014 novemberében az MNB miért hagyta jóvá a cég 70 milliárd forintos újabb kötvénykibocsátását, jelezve ezzel a MNB felügyeleti szervének jóváhagyását. Ráadásul a pénzügyi felügyelet 2013 augusztusában lezárt egy nagy, átfogó vizsgálatot a Quaestor brókercégénél, és nem szúrta ki a valószínűleg évek óta zajló átverést.

A másik két brókercégnél (Buda-Cash és Hungária Értékpapír) levő ügyfelek mennyihez, és mikor jutnak hozzá?

Mivel mindkét esetben a brókercég csődjéről van szó, a BEVA a korábbi leírtaknak megfelelően fizet. A felszámolás elrendelése után 15 napon belül közleményben tájékoztatja az érintetteket, amit a honlapján és az MNB által üzemeltetett közzétételi honlapon tesz közzé. Ezután kérelmet kell benyújtani, amit a Beva kilencven napon belül elbírál, majd újabb kilencven napon belül fizet.

Miért kisebb a BEVA-védelem, mint az OBA-védelem?

Mind a bankbetétekre vonatkozó OBA, mind a BEVA ugyanazon az elven működik, mint bármely más biztosító. A bankoknak, brókercégeknek ezt kötelező megkötniük, és biztosítási díjat fizetnek a biztosított konstrukciók után. Az OBA-védelem szintjét EU-előírás szabályozza, korábban ez is alacsonyabb volt. Magasabb szintű védelem, magasabb biztosítási díjat jelentene, amit nem mindegyik brókercég bírna el. Azt se felejtsük el, hogy végső soron ezt is az ügyfelek fizetik, magasabb díjak, jutalékok formájában.

A Buda-Cash több ügyfele panaszkodik, hogy a felügyeleti biztos tízmilliókat követel tőle.

Olyan befektetőkről van szó, akik a Buda-Cashnél devizapiaci ügyleteket (FX) hajtottak végre, és a svájci frank januári emlékezetes hirtelen erősödésekor jelentős veszteségeket szenvedtek el. Ezek a legkockázatosabb ügylettípusok. Gyakran látni olyan hirdetéseket, hogy "negyvenezer eurót kerestem egy óra alatt"; ezek nem hazudnak ugyan, de azt elfelejtik hozzátenni, hogy ugyanennyit lehet veszíteni is egy óra alatt, bár a figyelmeztetés a kockázatra az ilyen cégek honlapjain szerepel - sajnos nem nagy, piros, hanem apró betűkkel. A januári másodpercek alatt történt árfolyam-elmozdulás miatt a veszteségminimalizáló, úgynevezett stop loss utasításokat nem lehetett végrehajtani, vagy nem hajtották végre, a pozíciók zárása csak a már elszállt árfolyamon volt lehetséges, így extrém veszteségek keletkeztek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Buda-Cash, - többek között - a dán Saxo Bank ügynöke is volt, amely kezdetben a stop utasításoknak megfelelő veszteségeket számolt el, és csak később módosította az elszámolóárakat. Emiatt a bank ellen a dán felügyelet is eljárást folytat.

Átvihetem máshova a pénzemet?

Természetesen normális esetben bárki, bármikor megszüntetheti a számláit és bárhol újat nyithat. Erről korábban itt írtunk. Ha azonban valahol csőd vagy bármilyen más okból már elrendelték a számlák zárolását, ez csak a zárlat feloldása után lehetséges. Ha erre nem kerül sor, akkor már csak a BEVA-ban lehet bízni.

Jól értem a botrányok alapján, hogy Magyarországon nem érdemes megbízni a pénzügyi befektetést kínáló cégekben?

A jelenlegi botrányok elsősorban a brókercégekről szólnak - de a Quaestornál nemcsak a brókercégnél talált problémát a jegybank, hanem a kötvényeket kibocsátó cégnél is. Definíció szerint a bróker egyszerűen kereskedőt jelent, ezen belül olyant, aki a saját nevében, de mások megbízásából, mások számlájára köt üzleteket. Alapból tehát szolgáltatók, amelyek egy piacon megbízóik utasításait hajtják végre. Ahhoz hasonló, mint amikor valakit rendszeresen megkérünk, menjen le helyettünk a boltba vagy a Lehel-piacra, és ott vásároljon nekünk ezt-azt. Kezébe nyomjuk a pénzt, majd számon kérjük rajta, mennyiért mit vett, és elszámolunk vele. Ebben az esetben ez egy sajátos piac, ahol sajátos termékekkel, pénzzel, értékpapírokkal folyik a kereskedés.

Azok a cégek azonban, amelyeket ma brókercégként emlegetünk, ennél szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak: számlát vezetnek, amin nyilvántartják a megbízóik értékpapírjait, befektetésre váró pénzét, vagyonkezelést vállalnak, tanácsot adnak, maguk is kínálnak az ügyfeleknek értékpapírokat. Ezért inkább befektetési szolgáltatónak nevezzük őket.

Felhívok egy brókert, mit csinál a pénzemmel?

Mindenekelőtt: a befektetési paletta, lehetőségek köre igen széles, a szinte biztos eszközöktől, mint például az állampapírok, az extrém kockázatosakig terjed, mint például a sok helyütt hirdetett devizapiaci ügyletek. Ezzel mindenkinek, aki erre a piacra lép, tisztában kellene lennie. Hangsúlyozni kell, hogy az elérhető nyereség arányos a vállalt kockázattal. Sok tragédia oka volt már a mohóság, amikor valaki csak az ígért magas nyereséget tartotta szem előtt, és azzal nem számolt, hogy rosszul is alakulhatnak a dolgok.

A szabályok szerint tehát elsőként a befektetési szolgáltatónak fel kell mérnie a hozzá fordulónak a kockázatviselő képességét, tapasztalatait - erre szolgál az úgynevezett MIFID-teszt - és ennek megfelelően adhat tanácsot. Sőt, a túlságosan kockázatos megbízást meg is kell tagadnia. Nem engedheti például, hogy egy nyugdíjas összekuporgatott kis pénzét valamilyen magas kockázatú konstrukcióba helyezze, aminek a lényegét nem látja át. Sajnos láthatjuk, hogy ehhez a szabályhoz gyakran nem tartják magukat, és kispénzű embereknek is olyasmit ajánlanak, amit nem lenne szabad.

Miután az ügyfél eldöntötte, hogy mibe akarja helyezni a pénzét - függetlenül attól, hogy hallgat-e a tanácsára, vagy egyáltalán kikérte-e - a bróker végrehajtja a kapott utasítást, beszerzi a kívánt részvényt, kötvényt, befektetési jegyet stb. A döntés kizárólagos joga a megbízóé, na és persze övé a felelősség. Az értékpapírokat ma már nem nyomtatják ki, ezért az ügyfélnek egy számlát nyitnak, ahol nyilvántartják az értékeit. Pontosan úgy, ahogy a banki folyószámlán nyilvántartják, mennyi pénzünk van. Külön üzletág még a vagyonkezelés, amit csak nagyobb összegekkel lehet igénybe venni. Ezt nem is minden brókercég csinálja, csak a nagyobbak.

Mi tehát a különbség a bank és a befektetési szolgáltató között?

Egy fontos különbség van: miután elhelyeztük a bankban a pénzünket, azt a bank egy "nagy kosárban", a többi betétesével együtt kezeli. Nem közlik velünk, és nem is érdekel minket, hogy kinek, mikor, hova hitelezi tovább, mibe fekteti a pénzt - mert természetesen a bank sem a pincében tartja. A banknak akkor is vissza kell fizetnie a betétet, ha nem minden hitelt tud behajtani, vagy veszteségei vannak egyik-másik befektetésén. Ez is egy "nagy kosár": normális esetben a hitelek többségét visszafizetik, a betétet meg nem akarják egyszerre fölvenni az emberek. Ha van kockázat, azt a bank vállalja és kezeli. Magas tőkekövetelmények, tartalékolási szabályok is biztosítják ezt.

A brókercégnél nincs "nagy kosár". Ott szigorúan elkülönített számlán tartják nyilván, kinek miből hány darab van. Nem keveredhet sem a többi megbízó értékeivel, sem a cég sajátjaival. A megbízó tudta, sőt, kifejezett utasítása nélkül nem nyúlhat hozzá senki; az elért nyereség az övé, és az esetleges veszteség - például ha úgy alakulnak a részvényárfolyamok - is őt terheli. Meg kell jegyezni, hogy a bankok is nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, erre - és csak erre - az üzletágra szintén vonatkoznak ezek a szabályok.

Miből él így egy brókercég?

A felsorolt szolgáltatásokért jutalékokat és díjakat számítanak fel. Emellett többségük - nem feltétlenül mindegyik - saját számlájukra is kereskednek egymással. Vannak olyanok, amelyek valamilyen befektetési termékre árat jegyeznek az ügyfelek felé: bármikor hajlandók eladni a hozzájuk fordulónak vagy venni tőle. Az ő vételi és eladási árfolyamuk között egy kis rést tartanak, éppúgy, ahogy a bankok a valuta- és devizaváltásnál, ez is az ő hasznuk.

Ha ilyen szigorúan elkülönítik a számlákat, hogy lehet, hogy elcsalták a pénzt? Ha én láttam a kimutatást, mégsem igaz, hogy megvették volna a pénzemből a részvényt, befektetési jegyet stb.?

Itt simán bűncselekményekről van szó. Nyilvántartások, számlakivonatok meghamisításáról, valótlan adatok közléséről, sikkasztásról, lopásról. Ez a kérdés valójában nem is a pénzügyek, hanem a kriminalisztika tárgykörébe tartozik. Ahogy mindenütt akadnak csalók, miért épp itt ne akadnának? Ha valaki házat épít, előfordulhat, hogy a vállalkozó átveri, meglép az előleggel, meghamisítja a számlákat vagy ellopják az építőanyagot. Azt legfeljebb hamarabb észrevesszük. De ahogy nem mondjuk, hogy minden építési vállalkozó csaló, nem mondhatjuk a brókerekre sem. És ahogy okos ember tájékozódik, referenciákat kér, kivel építesse a házát, érdemes tájékozódni akkor is, amikor brókercéget választ az ember. A brókerek tevékenységét elvileg szigorúbban is felügyelik, mint az építési - vagy bármilyen más - vállalkozókat, és információkat is könnyebb róluk szerezni.

Lenkei Gábor

Jüanban denominált aranyfixinget indítana Sanghaj

A sanghaji aranytőzsde az év vége felé megpróbálja elindítani a jüanban denominált aranykereskedést, alternatívát teremtve ezzel a londoni, dollár-elszámolású kereskedésnek.

„A jüanban denominált aranyszekció nem versenyezni fog a dollárossal, csupán kiegészítője lesz annak, eggyel több választást kínálva a sárga nemesfémmel kereskedőknek” – fogalmazott óvatosan Xu Luode, a Shanghai Gold Exchange (SGE) vezetője, hozzátéve: az árak jüanban való kifejezését az teszi indokolttá, hogy ma már Kína adja a globális fizikaiarany-keresletének mintegy 40 százalékát.



A világ legnépesebb országa 2013 óta – az addigi első Indiát megelőzve – már a legnagyobb aranyfogyasztó, egyúttal a második legnagyobb termelője is a sárga nemesfémnek. A hivatalos aranyárakat jelenleg Londonban állapítják meg, naponta kétszer, ottani idő szerint délelőtt fél 11-kor és délután 3-kor, öt cég – a Bank of Nova Scotia, a Barclays, a HSBC, a Société Générale és a Deutsche Bank – telefonos konferenciabeszélgetése alapján. Ám, e mechanizmust manipuláció gyanújával már egy ideje vizsgálják a hatóságok, emiatt azt hamarosan egy olyan új rendszer válthatja fel, ahol az árak rögzítésébe a mostaninál több szereplőnek lesz beleszólása.



E bizalmi válságot próbálják a kínaiak kihasználni a jüan-denominált aranyfixing bevezetésével, ami a már most is ötödik legnagyobb forgalmú és már számos bank tartalékai között is szereplő kínai deviza globális használatát még népszerűbbé teheti – vélik elemzők.

„A sanghaji aranyfixing a kínai város szabadkereskedelmi zónáján belül működő SGE nemzetközi részlegének modelljét követheti, mely lehetővé teszi a külföldi befektetőknek és bankoknak, hogy jüanban kereskedjenek és fizessenek, a belföldiek számára viszont a jüan még nem teljesen konvertibilis” – állította Yang Fei, a Financial Information Technology Co Ltd. aranybefektetési elemzője.

Az SGE nemzetközi részlegén belül a kísérleti jelleggel elindított kínai (sanghaji) szabadkereskedelmi zónában eddig már mintegy 450 tonna aranyrúd cserélt gazdát, e tranzakciók értéke elérte a 110 milliárd jüant.

Az ázsiai birodalom nemesfém-piacának további liberalizálása, még több külföldi befektető bevonzása és a jüanpiac megnyitása érdekében az SGE korábban már több intézkedést is hozott, jelesül a külföldiek számára külön ezüst kontraktust alkotott és az aranyopciós kereskedés próbaüzemét is elindította.

„A jüan potenciálisan helyettesítheti a dollárt az árupiaci termékek árának meghatározásában, miután Kína a regionális piacokról egyre inkább halad a nemzetközi piacok felé” – véli Jeremy East, a Standard Chartered Bank globális fémpiaci részlegének vezetője.

„A fizikaiarany-piacának liberalizálása felé tett kínai lépések sikere azon múlik, mennyire alakul ki aktív kereskedés és az hány piaci szereplőt vonz be” – állapította meg Albert Cheng, a World Gold Council távol-keleti részlegének ügyvezető igazgatója.
Profitline

Lavrov: megérett a helyzet a normandiai négyek újabb tanácskozására - Nyalókakirály rezsimje kizárólag az EU-USA-latorszövetség utasításait hajtja végre, a NATO-erőire támaszkodva.

Megérett a helyzet a normandiai négyek újabb tanácskozására – közölte csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai válság békés rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása kapcsán. Az orosz diplomácia vezetője egy moszkvai tájékoztatón közölte, hogy német és francia kollégájához fordult, s azt javasolta, hogy tegyenek együttes lépéseket a kelet-ukrajnai helyzet romlásnak megelőzésére. Lavrov szerint ugyanis Kijev nem tartja be a Donyec-medencével kapcsolatos kötelezettségvállalásait.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, nem szabad megengedni, hogy a minszki megállapodások is ugyanarra a sorsra jussanak, mint a tavaly február 21-én Kijevben ugyancsak francia és német, valamint orosz közvetítéssel elért belpolitikai válság rendezéséről szóló megállapodás.

Az ukrán törvényhozás másnap megbuktatta Viktor Janukovics akkori elnököt.

Szergej Lavrov szerint a tavaly április 17-én Genfben aláírt nyilatkozat sem teljesült, amelyet az ukrán, az amerikai külügyminiszter és az Európai Unió képviselői írtak alá. Ebben Ukrajna az alkotmányreform megkezdésére tett ígéretet valamennyi régió és politikai erő bevonásával.

Az orosz diplomácia vezetője nem zárta ki, hogy a négy állam külügyminiszter-helyetteseinek jövő hétre tervezett találkozója helyett – “tekintettel a kiéleződött helyzetre” – magasabb szintű tanácskozást tartanak az ukrán válság rendezéséről.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is közölte, ha “vészesen lelassul, vagy megszakad a minszki megállapodások végrehajtása, az egyezséget garantáló “normandiai négyek” államainak “erőteljes erőfeszítésére lesz szükség”

Az úgynevezett normandiai négyek: Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei utoljára február 24-én Párizsban tanácskoztak a minszki megállapodások végrehajtásáról. Ezt március 6-án a külügyminiszter-helyettesek egyeztetése követte, amelyen abban állapodtak meg, hogy a négy ország állami vezetőinek megállapodásától függ, mikor lesz a következő találkozó.

Február 12-én a négy ország állami vezetői hosszas tárgyalások után egyeztek meg a tavaly őszi minszki megállapodások végrehajtási intézkedéscsomagjáról.

Szergej Lavrov a csütörtöki moszkvai tájékoztatón azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a Kijevben elfogadott, a “minszki megállapodásokat aláásó” törvény támogatásával az ukrajnai konfliktus fegyveres megoldása felé taszítja az ukrán vezetést. Az orosz külügyminiszter így reagált Joe Biden amerikai alelnök és Petro Porosenko ukrán elnök szerda esti telefonbeszélgetésére.

Az orosz külügyminiszter szerdán bírálta az ukrán törvényhozás előző napi határozatát, amely az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött donyecki és luhanszki körzeteket megszállt területnek nyilvánította. Egy másik törvénymódosítás értelmében a kelet-ukrajnai térség települései és járásai csak azután kaphatnak szélesebb önigazgatási jogokat, hogy az ukrán alkotmánynak megfelelő helyi választásokat tartottak.

Szergej Lavrov azt hangsúlyozta, hogy a kijevi parlamentnek nem szabadna külön feltételekhez kötnie a különleges státus megadását. “Nem tudom, hogy így hogyan folytatódhat a politikai (rendezési) folyamat” – mondta. Hozzátette, hogy az ukrán parlament döntése miatt távolabb kerültek a minszki megállapodás megvalósításától.
(MTI)

Budapesten lesz az európai liberálisok kongresszusa

November 19. és 21. között Budapesten tartják soron következő kongresszusukat az európai liberálisok - jelentette be az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke, Graham Watson.
A brit politikus a bejelentéssel egy időben közölte, hogy az európai liberálisok egy ideje aggodalommal figyelik a magyarországi eseményeket, "az állampolgárok alapjogainak romló állapotát, a demokrácia és a jogállamiság helyzetét".

Watson úgy értékelte: azt követően jött el az ideje, hogy a liberálisok Magyarországon tartsák kongresszusukat, hogy a miniszterelnök tavaly nyáron a nem liberális természetű állam kiépítéséről beszélt, a veszprémi időközi választáson pedig egy liberális jelölt "szüntette meg Orbán (Viktor miniszterelnök) szupertöbbségét a magyar parlamentben".
MTI

Ideiglenesen visszaállították a sorkötelezettséget Litvániában a megnövekedett orosz katonai aktivitásra

Az előterjesztést csaknem egyhangúlag szavazta meg a balti ország parlamentje. Az első sorozásra augusztusban-szeptemberben kerülhet sor. A fegyveres szolgálat kilenc hónapig tart majd, öt év alatt 16 ezer tartalékost képezhetnek ki. A litván védelmi miniszter indoklása szerint csak hivatásos katonákkal nem lehet fenntartani a hadsereg létszámát a megváltozott geopolitikai helyzetnek megfelelően. Az általános hadkötelezettséget 2008-ban szüntették meg Litvániában, négy évvel az ország NATO-csatlakozása után.

Az orosz terjeszkedéstől tartva a közelmúltban mindhárom balti állam kérte az Észak-Atlanti Szövetségtől, hogy növelje katonai erejét területeiken.
MNO

„Ez már nem egy ország, aminek kormánya van, hanem egy kormány, aminek országa van”

William Binney, aki az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, az NSA technikai igazgatójából vált leleplezővé, vagy ma már talán ismertnek tekinthető nevén whistleblower-ré, arról beszélt, hogy az Egyesült Államok fokozatosan csúszik az igazi diktatúra felé, és kormánya már nem mondható alkotmányosnak.

Binney, aki 36 éven keresztül állt a hivatal szolgálatában és jóval Edward Snowden előtt, már 2001-ben kezdte leleplezni, hogy a titkosszolgálat miként figyeli meg az állampolgárokat, arra figyelmeztetett, hogy hazája egy teljes mértékben irányított társadalommá válik.

„Azt látom, hogy egy teljes mértékben irányított társadalom felé tartunk. Egy olyan totalitárius állam felé, amelyben a kormány akar mindent meghatározni. Ronald Reagan azt mondta egyszer, hogy ’Mi egy olyan ország vagyunk, aminek van kormánya.’ Azt gondolom, hogy mára csupán egy kormány vagyunk, aminek van egy országa.”

Kiemelve, hogy milyen mértékű megtévesztés folyik a hazai és nemzetközi megfigyelőprogramok kiterjedését illetően, Binney elmondta, hogy a közvélemény féken tartására használt retorika kísértetiesen hasonlít a múltban használt eszközökre.

„Amikor azt mondják, hogy ’aki semmi rosszat nem tett, annak nincs mitől tartania’, először is jó, ha tudjuk, hogy ezt Joseph Goebbels mondta, másodszor pedig ennek semmi köze a lényeghez… Ezt egyenesen Hitler forgatókönyvéből vették. Ha az ember hazudik, akkor jó nagyot hazudjon, és ezt ismételje addig, amíg el nem hiszik. Pontosan ez történik ma is.”

A Hivatalnál eltöltött évei alatt Binney első kézből figyelhette, hogy milyen diktatórikus megfigyelési módszereket használtak például a kelet-német titkosszolgálatnál, a Stasinál és hasonló szervezeteknél és láthatta milyen veszélyekkel jár, amikor semmi sem tartja féken az ilyen hivatalok hatalmát.

Binney szerint sok kormányhivatalhoz hasonlóan az NSA-nál is érvényesül a „tartsuk fenn a problémát, hogy folyjon a pénz” filozófiája.

„Azzal vannak elfoglalva, hogy honnan jön majd a következő megbízás,” mondja. „Ha megoldjuk a problémát, akkor elapad a pénzforrás. Ez az ő filozófiájuk.”

A „Bullrun” és hasonló programok segítségével meggyengítették a globális titkosítási szabványokat, és utat nyitottak más titkos ügynökségek és hekkerek számára az adatainkhoz.

„Az NSA nem rendelkezik monopóliummal az okos emberekre. A világon mindenhol találunk okos embereket. Kínában és Oroszországban is és ezek az okos emberek ugyanúgy fel tudnak törni rendszereket és képesek felfedezni a tűzfalak, operációs rendszerek és titkosítási protokollok gyengeségeit, mint mi, és ők is képesek áthatolni ezeken.
A lényeg, hogy ha ezeket az összetevőket szándékosan meggyengítik, márpedig az NSA ezt akarja, mert így könnyebben megy a megfigyelés, akkor ezek mások számára is könnyebben áthatolhatóak lesznek.”

Egyes csoportok a Hivatalon belül még egymással sem hajlandók megosztani a fontos információkat, hogy kisajátítsák az offenzív és defenzív technikákat.

„A kormány azt akarja elhitetni, hogy a biztonságunk érdekében teszi, amit tesz. Ez egy szemenszedett hazugság. Olyan mennyiségű adatot gyűjtenek, amit az elemzőik képtelen feldolgozni, így ez nem igen nyújt segítséget számukra a terrorizmus elleni harcban, nem képesek általuk megállítani olyan merényleteket, mint a bostoni, a párizsi vagy a koppenhágai támadások.

Tehát az általuk alkalmazott módszerrel igazából nagyobb kockázatnak tesznek ki bennünket, mint nélküle.”

A három napja készült interjú angol nyelven: videó videó
Az alábbi 2012-ben készült rövidfilmben William Binney első felfedezéseiről és tapasztalatairól hallhatunk:
Forrás: Infowars.com
http://idokjelei.hu/2015/03/ez-mar-nem-egy-orszag-aminek-kormanya-van-hanem-egy-kormany-aminek-orszaga-van/

Lenyeletik – Terjeszkedő Orbán-vállalkozások és a helyiek

A miniszterelnök édesapját eddig nem nagyon érdekelte, ha valakinek baja volt az Orbán család valamely vállalkozásával. Ha eltérő módon és intenzitással, de Bicskén, Gránáson és Hahóton is kezd elegük lenni az érintett helybélieknek az Orbán-cégek okozta kellemetlenségekből.

Még 2001-ben, a Népszabadságnak adott interjújában idősebb Orbán Győző úgy nyilatkozott, hogy neki csak hátránya van abból, hogy a legidősebb fia Magyarország miniszterelnöke. Meglehet, ezt akkor komolyan gondolta a bányatulajdonos-nagyvállalkozó, de a családi cégek utóbbi években mutatott eredményei inkább ennek az ellenkezőjére utalnak. Az is egyre világosabb, hogy a kormányfő testvéreihez és édesapjához köthető vállalkozások egyes engedélyező és ellenőrző hatóságoktól is kaphatnak némi hátszelet. A Zala megyei Hahóton, Bicskén és a család gánti bányája közelében található Gránáson is sokan úgy érezhetik, nem csak a szerencsés véletlen eredménye, hogy – a törvényesség látszata mellett – előnyös helyzetbe kerülnek az Orbán család cégei. Ha pedig a károsultak ezt kifogásolják, netán szervezetten próbálnak kiállni magukért, a hatóságok részéről többnyire csak üres szólamokat, idősebb Orbán Győzőtől pedig néhány esetben burkolt vagy nyílt fenyegetést kapnak.

Hahót

Az Orbán család egyik érdekeltségének Zala megyei felbukkanása már a kilencvenes évek közepén sem volt viharoktól mentes, ám a közelmúltban is okozhatott nehézséget a helyiek számára. Hahóton a Gánt Kő és Tőzeg Kft. jogelődje, a Hahót Tőzeg Kft. a kilencvenes évek közepén kezdte el működését a dél-zalai település mellett. Amikor már tudták, hogy tőzeget szeretnének bányászni, áron alul felvásároltak egy rakás területet. A földek tulajdonosai csak utólag jöttek rá, hogy rászedték őket, de ekkor már késő volt, a pereskedés ellenére a kft. elkezdhette a tőzeg kitermelését. A tőzegbányászat ügye és az Orbán-érdekeltségek vélt vagy valós előnye versenytársaikkal szemben 2010 után került ismét reflektorfénybe a zalai Szévíz-völgyben.

A lápokkal kapcsolatos rendezetlen törvényi háttér és az egymásnak ellentmondó jogszabályok korábban lehetővé tették, hogy a hatóságok a látszólag ugyanolyan jellegű hahóti terület többségét láppá, így védetté minősítsék, miközben más helyeken, például a Gánt Kő és Tőzeg Kft. egyes területein ilyen korlátozást ne vezessenek be. Mindez azért lényeges, mert a vonatkozó törvény legutóbbi verziója szerint a lápnak minősített területeken új bánya nem nyitható. Csakhogy – amint arra a Népszabadság több korábbi írása is felhívja a figyelmet – nem világos, hogy mi a helyzet azokkal a vállalkozásokkal, amelyek az adott területre korábban engedélyt kaptak az illetékes bánya- és természetvédelmi hatóságtól. Fontos, hogy a Hahót környéki bányák ökológiai jellege nem különbözik egymástól, így kérdés, hogy egyesek engedélyét miért hosszabbítanák meg, míg másoknak miért kell befejezniük a tőzeg kitermelését. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal érdeklődésünkre közölte, hogy Orbánék vállalkozása a Hahót II. bányatelken 2019 májusáig rendelkezik környezetvédelmi jóváhagyással. Bányászati engedélyük ugyan 2014 végén lejárt, de meghosszabbítása február elején már folyamatban volt. Arról nincs információnk, hogy a hozzájárulást azóta megkapták-e, kérdésünkre ugyanis lapzártánkig nem érkezett hivatalos válasz. A tőzegbányászat költséges tevékenység, de a Gánt Kő és Tőzeg Kft. a még nagyjából 2-2,5 millió köbméter talajjavító anyag kitermeléséből minimum 6-7,5 milliárd forintos bevételre számíthat.

„A helyzet arra enged minket következtetni, hogy azok a bányavállalkozások, amelyek jelenleg engedéllyel rendelkeznek, de a területük szerepel a lápjegyzékben, előbb-utóbb lehúzhatják a rolót, mert a hatóságok nem járulnak majd hozzá a folytatáshoz. Azt sem tartanám elképzelhetetlennek, hogy valamilyen oknál fogva egy kivételezett vállalkozás megkapná a lehetőséget az ottani tőzeg kitermelésére is” – nyilatkozott lapunknak az egyik tőzegbányászattal foglalkozó kft. vezetője, aki hozzátette: számukra nem nagy gond az engedély elutasítása, ha kártalanítják őket, hiszen mindenki jelentős összegeket fektetett be a szükséges technológiába, és a megtérülés időtartama több év.

Nemcsak az ott működő bányavállalkozások, hanem az egyik környékbeli horgásztársaság tagjai is megorrolhattak Orbánékra. Több helyi forrásunk szerint tavaly októberben a Gánt Kő és Tőzeg Kft. munkatársai miatt önthettek ki a pölöskei horgásztavak, mivel a tőzeg bányászata során feltörő talajvizet túl nagy intenzitással szivattyúzhatták a tavakat tápláló Szévíz-csatornába. Az esetet követően ifjabb Orbán Győző, a kft. ügyvezetője cáfolta, hogy ez miattuk történt, de – az ottaniak beszámolói szerint – az áradások idején a miniszterelnök lement Hahótra, és ezt követően álltak le a szivattyúzással. A hahótiak úgy vélik, az sem véletlen, hogy azóta elkezdték kotorni a Szévíz-csatorna egyébként meglehetősen rossz állapotban lévő medrét.

Bicske

Egy ideje jó néhányan Bicskén sem nézik jó szemmel Orbánék tevékenységét. A gánti telephelyről a Dolomit Kőbányászati Kft. kis szemcsés zúzalékkövet szállíttat a szintén a családhoz tartozó Nehéz Kő Kft.-vel a bicskei vasútállomás két rakodójába, az ott összegyűlt dolomitzúzalékot aztán bepakolják a vagonokba. Az állomáshoz közelebbi közrakodót és az azzal szemben található lakóházakat csupán egy utca választja el egymástól, amelyen ráadásul a többtonnás kamionok is közlekednek. Az ottaniak évek óta nagy porra és zajra panaszkodnak, tavaly szeptemberben több országos portál is foglalkozott a témával, de az önkormányzat és a hatóságok csak hárítottak. A lakosok, majd Szilágyi László, a PM akkori polgármesterjelöltje megkereste a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, amely végül arra jutott, hogy nincs is ott akkora por és zaj. Ezt két saját mérésre hivatkozva jelentették ki tavaly szeptember 30-án: a természetvédelmi hatóság által kiállított dokumentum szerint ők február 20-án és július 3-án is tartottak egy helyszíni bejárást, de arról nem közöltek információt, hogy végeztek-e műszeres méréseket. Végül mindent rendben találtak, igaz, csapadékos időszakban látogattak a helyszínre, ráadásul akkor nem is járt arra annyi kamion. A helyiek elmondása szerint Tessely Zoltán volt polgármester, jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő és akkori helyettese, Bicske mostani első embere, Pálffy Károly sem erőltette meg magát különösebben azért, hogy az ott lakóknak könnyebb legyen az életük.

Az utcabeliek azzal sem értek el semmit, hogy kihívták a helyszínre Orbán Győzőt, aki azt közölte velük, hogy por nincs, de ha lesz, locsoltatnak. Majd hozzátette: ők mindent szabályszerűen csinálnak, ha a lakóknak gondjuk van, menjenek az önkormányzathoz. Fia, Orbán Áron sem volt együttműködőbb, az egyik helyinek telefonban azt mondta, ha segítség kell nekik, hát forduljanak az Európai Unióhoz. Tessely az Index.hu-nak adott tavalyi interjújában azt mondta, hogy a probléma szerinte is valós, de ők elintézték azzal, hogy locsoltattak, bevezették a sebességkorlátozást, és elérték, hogy a rakodás egy része távolabb történjen a lakóházaktól. A volt polgármester említett egy uniós forrást is, amelyből a nagyállomás környékét átépítenék, és létrehoznának egy városi alközpontot. Már egy megvalósíthatósági tanulmányt is elkészítettek, szintén uniós forrásból, de ez csak évek múlva jelenthet megoldást a Móricz Zsigmond utca lakóinak, akik azonban azt szeretnék, hogy tiltsák meg a 12,5 tonnánál nagyobb súlyú teherautók behajtását. Erről egy petíciót is átnyújtottak az önkormányzatnak, ami után annyi történt, hogy a Móricz Zsigmond utca elejére kikerült egy 20 km/h-s sebességkorlátozó tábla.

Bár Tessely Zoltán tavaly szeptemberben azt mondta kamerák előtt, hogy tudomása szerint megszűntek a nagy zajjal kapcsolatos észrevételek, az ott lakók közül többen a napokban arról számoltak be lapunknak, hogy nincs változás. Van, hogy a kamionok reggel hat óra után nem sokkal már megjelennek, de az sem nyugtatja meg az ingatlanok tulajdonosait, hogy a vagonokba rakodás során sokszor a házak falai is megremegnek. Többen hangsúlyozták, hogy ők egy-két kivételtől eltekintve azzal sem találkoztak, hogy az önkormányzat megbízásából valaki nyáron vagy az őszi száraz napokon gyakran locsolta volna a poros aszfaltot. „De­cemberben az összes dolomitot felpakolták a vagonokra, ezután csak egy-két kisebb kupac maradt a helyszínen. Ekkor azt hittük, van esély arra, hogy az Orbán család befejezze a bicskei tevékenységét, csend volt és nyugalom, de idén január közepén újra megjelentek a hatalmas kamionok, és azóta is rendszeresen hozzák a bányából a kőzetszármazékot. Amióta pedig beköszöntött a jobb és kevésbé nyirkos idő, ismét mindent ellep a por” – mondta az egyik utcabeli. Miközben a helyiekkel március első hetében a rakodó mellett beszélgettünk, 30-40 perc alatt 5 hatalmas kamion haladt el a házak előtt – jól érzékelhetően a megengedett 20 km/h-s sebességnél gyorsabban –, majd befordultak a rakodó területére. Amikor fotóztunk, csak nagyon lassan borították le a szállítmányt, de az utcába be- és kihajtás során fölvert por a közelben parkoló autók szélvédőire vagy a házak ablakaira láthatóan rárakódott.

Megkerestük a szállítást végző Nehéz Kő Kft.-t, ahol először azt mondták, hogy forduljunk a társaság ügyvédjéhez, majd abban maradtunk, hogy írásban jelentkezünk náluk, de választ többhetes várakozás után sem kaptunk – ahogyan a bicskei önkormányzattól sem, pedig próbálkoztunk a jegyzőnél és Pálffy Károly polgármesternél is. Mindeközben az utcabeliek közül többen azon gondolkodnak, hogy eladják az ingatlanjukat, de attól tartanak, csak jóval áron alul tudnák értékesíteni. „Nekem még így is megérné, mert az biztos, hogy Orbánék nem fogják ezután sem figyelembe venni azt, hogy mi itt élünk, nekünk ez az otthonunk. Az önkormányzattól pedig továbbra sem kapunk semmilyen érdemi támogatást” – panaszolta az egyik lakó. Ügyvédet is szerettek volna fogadni, viszont miután megtudták, mekkora óradíjért dolgozott volna nekik a jogi szak­ember, visszamondták, mert nincs rá pénzük. A TASZ-t is megkeresték, de a jogvédő szervezet nem tudta vállalni a képviseletüket, így egyelőre minden maradt a régiben.

Az új célpont: Gránás

Az utóbbi hetek legnagyobb visszhangot kiváltó ügye a Nehéz Kő Kft. Gánt-Gránás mellé tervezett hulladékfeldolgozója. Több fórumot is tartottak már a tervezett beruházásról, ezek közül – ahogyan arról március 14-én a magyarnarancs.hu-n is beszámoltunk – a legutóbbi, a gánti művelődési házba március 13-án rendezett összejövetel volt a leghangosabb. Ehhez vélhetően hozzájárult az is, hogy a beruházó képviseletében maga Orbán Győző próbálta elmagyarázni: senkinek sem kell aggódni, ők mindent a jogszabályok betartásával fognak végezni. Végül a gránásiakat nem győzte meg, amin id. Orbán megsértődött, és idő előtt elviharzott a fórum közben megérkező fiával, Orbán Áronnal.

A helyieknek nem tetszik, hogy az Orbán család tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft. évi több tízezer tonna hulladékot szeretne feldolgozni a Vértes lábánál, a Székesfehérvártól 25 kilométerre található Gánt-Gránás közvetlen közelében. Itt korábban már működtettek egy kavicsbányát is, amit a 2000-es évek elején bezártak. Ezután egyre többen költöztek a településrészre olyanok, akik nyugalomra vágytak. Most viszont úgy tűnik, hogy Orbán Győzőék a gránási lakóházaktól néhány száz méterre válogatnák szét és dolgoznák át az oda hordott, döntő többségében építési törmelékből álló hulladékot. Mindezt úgy, hogy egyebek közt telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót és egy akár napi nyolc órában is működő törő-osztályozó berendezést.

Sokakban gyanút keltett, hogy Gránás településrész gyakorlatilag kimaradt a Nehéz Kő Kft. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által készített előzetes hatástanulmányokból. Mindez úgy történhetett meg, hogy az egykori bánya területe közigazgatásilag nem Gánthoz tartozik, így az előzetes műszaki és természetvédelmi vizsgálat döntő többségében a több kilométerre elhelyezkedő Zámolyra, illetve a másik irányban szomszédos Csákberényre koncentrál. Ráadásul a gránásiak a várható beruházásról késéssel értesültek, mivel csak január 30-án függesztették ki szemlére a házaikhoz vezető, kivilágítatlan földút mentén található postaládák mellé a felügyelőség közleményét. Ezzel pedig nyolc napjuk el is veszett abból a huszonegyből, amely rendelkezésükre állt ahhoz, hogy megfogalmazzák és benyújtsák a kifogásaikat.

A helyiektől úgy értesültünk, hogy március elején Orbán Győző néhány személlyel együtt szemlét tartott a tervezett hulladékfeldolgozó területén. Többen látták, amint egy fekete autó bement, és körbejárta a gránási településrészt is, de volt, aki személyesen is megszólította a bányavállalkozót, aki nem fogadta túl szívélyesen, bár helybéli forrásunk szerint ő maga sem válogatta meg, mit mond. A szóváltásnak végül fenyegetőzés lett az eredménye, Orbán Győző felhívta a figyelmét arra, hogy „vigyázzon magára, nehogy később valami baj érje”.

Huhh! De ismerős valahonnan ez a figura…!

Orbán Győző a gánti polgármester, Spergelné Rádl Ibolya által vezetett múlt pénteki fórumon többször hangsúlyozta, hogy nem kell félni, nem lesz por, nem lesz zaj és a vízbázis is érintetlen marad. Az egyébként szinte végig kulturált és politikai szólamoktól mentes rendezvényen sorra záporoztak a kérdések, melyek lényege az volt, hogy a környéken állandóan vagy ideiglenesen ott élő több száz ember félti a már megszokott nyugalmát, egészségét és az ingatlanok értékét. A miniszterelnök édesapja a vita előrehaladtával egyre furcsábban reagált. Először úgy gondolta, nem árt megemlítenie, hogy „én soha senkinek a földjébe nem beszéltem bele, hogy mit szeretne ott csinálni. Magántulajdon, azt csinál, amit akar.” Hangsúlyozta, hogy nem érti a nagy felháborodást, hiszen még nincs is mi ellen tiltakozniuk a gránásiaknak, mivel a félelmeik feltételezéseken alapulnak. Szerinte azok is csak találgatnak, akik megkérdőjelezik a hatástanulmányaik várható por- és zajszennyezésre vonatkozó számításokat. „Előrebocsátom, hogy senki ne próbálja kétségbe vonni a szakemberek szakértelmét. Az annyi, amit kiszámoltak. Ha valaki utána tud számolni, hát számoljon. Ha nem tud, akkor az annyi, amennyit megállapítottak.” Nagy tetszést azzal sem aratott, amikor felvetette: az is lehet, hogy a gránásiak az ő területén kialakított utakon is közlekednek. „Talán kellene hozzá egy szolgalmi jog azért, hogy rend legyen. Nem azt mondom, hogy nem lehet ott járni, de legyen szolgalmi jog” – mondta.

A fórumról végül dühösen távozó Orbán Győzőnél az csaphatta ki a biztosítékot, amikor az egyik gránási azt javasolta a többieknek: kérjék a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél, hogy vegyék fel őket ügyféli jogállásba, így ők is hivatalosan tehetnek észrevételeket. A bányatulajdonos ekkor közbeszólt, és azt mondta, hogy ez most nem tartozik ide. „Ne haragudjon, ne segítsen megszervezni azt, hogy megtámadják a mi kérelmünket!” – szólt Orbán Győző, majd jött a válasz: „Már hogyne szervezném!” Ezután a miniszterelnök édesapja összepakolt, és fiával, Orbán Áronnal elviharzott.

Hátszél

Többen a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hozzáállását is kritizálják. A fideszes gánti polgármester a fórumon közölte, az önkormányzat már kérte a hatóságtól, hogy a kihagyott Gránást is vonják be a vizsgált területek sorába. Az ott élők közül néhányan levélben jelezték a felügyelőségnek, hogy vegyék fel őket ügyféli jogállásba, így ők is hivatalosan tehetnek észrevételeket. Információink szerint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség sorra utasítja el a kérelmeket, a gránásiak csak egy olyan ott élőről tudnak, akinek a beadványát elfogadták volna. Egy a felügyelőség ügyeire rálátó forrásunk szerint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél olyan szakember is dolgozik, akinek korábban a hahóti ügyletek kapcsán az ottani illetékes nemzeti park munkatársaként is rálátása lehetett Orbán Győzőék hivatalos ügyeire.

Bár Orbán Győző a gánti fórumon azt is kiemelte, hogy nem akar ő mindenáron beruházni, a településen többen is azt mesélték, hogy a hulladékfeldolgozáshoz szükséges gépek közül néhányat már be is szerzett a Nehéz Kő Kft. Egyebek közt erről is szerettük volna megkérdezni a céget, de ezúttal sem kaptunk rá lehetőséget. A pénteki fórumon pedig azért nem kérdezhettünk Orbán Győzőtől, mert ő kijelentette, hogy csak azután hajlandó válaszolni egy szerinte „rosszindulatú újság­írónak”, ha az előtte átutal kétmillió forintot a gánti szociális otthonnak. Nálunk nem volt annyi pénz, de a gránásiak összedobtak egy jelentősebb összeget arra, hogy felfogadjanak egy ügyvédet, továbbá egy egyesület megalapításába is belekezdtek, hátha így hatékonyabban védhetik az érdekeiket.

Az Orbán-cégek jobban teljesítenek

A miniszterelnök édesapjának és testvéreinek a cég­információs adatok szerint a szocialista kormányok ideje alatt sem ment rosszul, a 2010-es kormányváltást követően azonban kifejezetten jól alakultak a bevételeik. Az Orbán családhoz köthető vállalkozások zászlóshajója, a Dolomit Kőbányászati Kft. évtizedek óta foglalkozik a dolomit bányászatával és feldolgozásával, 2002 óta pedig transzportbetont és közműépítési betonelemet is gyárt. Idősebb Orbán Győző 1992-ben lett a kft. többségi tulajdonosa – előtte műszaki ellenőre és üzemvezetője volt; a privatizálás során a miniszterelnök édesapja bevallottan is Fideszhez közeli vállalkozóktól kapott segítséget. A privatizációt követő év tavaszán a Quality Invest Rt. – amelyet a Fidesz egykori gazdasági tanács­adója, Varga Tamás és Kövér Szilárd, a jelenlegi házelnök testvére, illetve Simicska Lajos alapított – megvásárolt a cégben 4,75 millió forint névértékű tulajdont, majd fél évvel később eladta azt a Dolomitnak 1,2 millióért. A Fideszhez akkor több szálon köthető cég közbeiktatásával így lehetett az államiból magánpénz, de legalábbis hitelezés történt. Az Élet és Irodalomban feltárt ügyre Debreczeni József Orbán Viktor című könyvében mind a kormányfő, mind Orbán Győző úgy emlékezett: Simics­káék névértéken vették a részvényeket, vagyis az „ajándék” összege 3,55 millió forint volt.
A Quality Invest Rt. aztán Schlecht Csabáé lett, aki később túl is adott az akkorra már nem túl jövedelmező vállalkozáson.

A Dolomit a 2010-es kormányváltás után rövid idő alatt majdnem megduplázta az éves nettó árbevételét. A kft. 2013-as eredménye 1,9 milliárd forint volt a három évvel korábbi 1,04 milliárdhoz képest. (A már lezárt 2014-es év adatai még nem nyilvánosak.) A Dolomit 2008 óta összesen egymilliárd forintnyi osztalékot fizetett ki a többségi tulajdonos Orbán Győzőnek és még négy magánszemélynek.

A Dolomit Kft. ügyvezetője a miniszterelnök édesapja mellett az az ifj. Orbán Győző, aki szüleivel 1996-ban alapította meg a kezdetben csak kavics- és kőbányászattal foglalkozó Gánt Kő Kft.-t. A cég néhány évvel később felvette a Gánt Kő és Tőzeg Kft. nevet, és a profilba bekerült a tőzegbányászat is. A gánti telephelyre és a hahóti, a zalaegerszegi, a zámolyi és a felcsúti fióktelepre bejegyzett társaság 2010 és 2012 között 446, 453 és 489 millió forintos árbevételt termelt, de a vállalkozás 2013-ban már „csak” 337 millió forintot hozott.

A miniszterelnök másik testvére, Orbán Áron többségi tulajdonosa és ügyvezetője a 2004-ben alapított Ideális Áron Bt. átalakulása után 2008-ban létrejött Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft.-nek. A vállalkozásnak 2013-ban 463 millió forintos árbevétele volt, ám ezzel együtt is – a céginformációs adatok szerint – mínusz 30 millió forintnyi veszteséget könyvelhetett el. A korábbi években ugyan némileg alacsonyabb volt a nettó árbevétel, de a mérleg szerinti eredmény pozitív volt: 2012-ben 66, 2011-ben 77 millió forint. A cég saját honlapján közöltek szerint a Nehéz Kő közvetlen kapcsolatban áll a Gánt Kő és Tőzeg és a Dolomit Kőbányászati Kft.-vel, utóbbi szállítmányozási tevékenységét 2012-től végzi.

A miniszterelnök édesapjáé még az az utóbbi években rendre 15,5 millió forintos árbevételt produkáló CZG Ingatlanforgalmazó Kft., amely 2011-ben megvásárolta a Felcsút és Alcsútdoboz között található hatvanpusztai majorságot. Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvében részletezi, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégén keresztül 155 millió forintot fizetett ki a CZG Kft.-nek, cserébe megkapta a 13 hektáros ingatlanegyüttes tízéves bérleti jogát. Ezt követően Orbán Győző cége kifizette a majorság megvásárlására felvett hitelét. Az Orbán-vagyon után évek óta kutató újságírónak Mészáros Lőrinc 2012-ben azt mondta: a gépeit tárolja a területen. Lapunk munkatársa az elmúlt egy évben többször is járt a több épületből álló ingatlannál, de sosem látta annak jelét, hogy a felcsúti milliárdos munkagépei ott lennének.
(magyarnarancs)

Selmeczi Pöszike TÍZÉVES, kétmilliós adótartozása

Tisztelt dr. Selmeczi Gabriella, legyen szíves befizetni azt a 2 millió forintot az adóhatóságnak, amivel tíz év óta tartozik. A kitalált mese helyett. Tudja, az átlagpolgár hiába mesél, úgy megbüntetik, mint a sicc. A Magyarországon élő emberek többsége ugyanis nem dr. Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott, valahai magánnyugdíjlopó társtettes és szóvivő.

Hablatyol, hablatyol, közben minden szavát cáfolja a szakember. Ön persze mindent megtett, hogy fizessen, de az APEH ezt meggátolta. Csúnya APEH!

Munkanélküli ismerősömnek annyi pénze nem volt, hogy megcsináltassa könyvelővel a személyi jövedelemadó bevallását, mert ő egyáltalán nem ért hozzá. Még postára sem tudta volna feladni. Úgy gondolta tehetetlenségében, lesz, ami lesz. Lett. Kapott levelet elég gyorsan az APEH-től, amiben tudomására hozták, hogy megbüntetik 100 ezer forintra. Akkor a munkanélküli kért részletfizetést. Megkapta. Azóta is nyögi.

Bizony látom, Selmeczi Gabriella, önre is rossz idők járnak, mert hiába fele Abádszalók az öné erdőstül, földestül és törökbálinti, budaörsi birtoka is van, azért kiderült, hogy ramatyul mennek a dolgai. A takarékbetétje üres és már autója sincs (hová lett?). Dehogy is az ujjamból szoptam, a gondosan kitöltött vagyonnyilatkozatában egyik sem szerepel.

Sajnálom, biztosan nagy törés ez az életében, de van megoldás. Fölül egy buszra vagy vonatra – amelyik tetszik -, csinálják ezt az országban sok millióan, és el tetszik zötyögni az illetékes adóhivatalhoz, viszi magával a kétmilliót, ‘oszt rögvest fizet. Nem olyan nagy ügy ez. Önnek. Ha mégis gondot okozna, kérjen kölcsönt Szijjártó vagy Rogán vagy Lázár vagy Hende vagy Orbán Viktor nevű kollégáitól. Jó tanácsokat az anyagi megszorulásra ifjú fejszámolóművész párttársa, Zsiga Marcell is tudna adni. Tele vannak lével, őket segítik a családtagok, a barátok, a közeli ismerősök, hát miért ne segítenék ki önt is?

Meglátja, jó érzés lesz, sokkal jobb, mint lapítani, magyarázkodni, elvégre ön országgyűlési képviselőként mindannyiunk példaképe lehetne; az erkölcsösség bajnoknője; ezért tíz év után végre ne okozzon csalódást, fizesse be/ki a vásárolt ingatlan után a törvényesen kirótt illetéket, ne szarozzon egy évtizede részletfizetési kérelemmel. Ha 2005. augusztus 30-án megvette törökbálinti emeletes kis vityillóját, akkor borzasztó szociális körülményeire hivatkozva elég röhejes lenne részletfizetést kérni a hatóságtól.

Azon se siránkozzon, hogy „Nagyon sajnálom, hogy Magyarországon ilyen állapotok vannak, vagyis ilyen lassan bírálják el az iratokat.“

Az ilyen, de még olyanabb állapotokat önnek is köszönhetjük. Nem sokat tett azért, hogy meggyőzze Viktort, cefetül mennek dolgaink. Hiába no, kisember ön, nagy szájjal és nyelvvel.

Dr. Selmeczi Gabriella, mégis csak van 997 170 forint képviselői javadalma is, ez például tizenháromszor több, mint a munkanélküliből lett keményen dolgozó ismerősömé. Sejt ilyesmit a Népjóléti bizottság elnökeként?

Olyan sok mindent kap ön a közös pénzünkből képviselői kiváltságként – 700 ezer forintos laptopot, 60 ezres mobilt, hozzá telefonkártyát -, hogy igazán meghálálhatná nekünk azzal, hogy nem károsítja kétmillió forinttal a költségvetést.

Azt a büdzsét, amit jól felduzzasztottak, amikor elvették a zemberek nyugdíjra spórolt pénzét, de hamar a seggére vertek, mert az úgy eltűnt, mint Pali horgász a reggeli ködben.

Gondolkodjon már egy kicsit! Ha nem megy segítek. Ha a bérbe adott földjeiből zsebre tett összeget plusz a fizetésének egy részét összekuporgatja, hopp, megvan az kétmillió.

Legfeljebb naponta eggyel kevesebb kiflit eszik meg. Azt nem tudom, szólt-e önnek Semjén kisöcsike: nehogy vasárnap akarja a kosarába tenni a péksüteményt, mert akkor a Tesco is zárva.

Hajrá, Gabriella! Szerintem, nagyon sokat segítettem.
(géen)

Egyre több a volt MSZMP-s, MSZP-s alkalmazottja a Fidesz-kormánynak

Farkas Flóriánról valószínűleg sokan nem tudják, hogy ő is az MSZP-ből érkezett 1996 környékén. Az átkosban több büntetőeljárás folyt ellene, de a rendszerváltozásnak nevezett katyvaszban nagyon jól helyezkedett. A 30 évre titkosított eljárását követően 1996 után átült a Fideszbe, és lett a Fidesz díszcigánya. Múltja ellenére kezeli az adóforintjainkból feltöltött kassza kulcsát. Ötmilliárd forint körüli összeget keresnek rajta mostanában a társai. Irodaházakat vásárolt vidéken is, most azt mondja, hogy munkaügyi központokat akart bennük kialakítani. A kormánynak úgy emlékszem, vannak munkaügyi központjai... Farkas Flórián Orbán Viktor tanácsadója.

Zoltay Gusztáv a Mazsihisz volt vezetőjeként valami elszámolási problémákkal küszködött, és leváltották. MSZMP-tag volt és munkásőr. Vagyis fegyverrel védte a szocialista kommunista rendszert. Napjainkban már Lázár János miniszter tanácsadója.

Szili Katalin MSZMP-tag és MSZP-tag volt. Mostanában saját pártja pártja, ami nem igazán sikeres. Szocialista kormány idején az országgyűlés elnöke volt, úgy, hogy pécsi lakosként felvett jó néhány millió forintot a költségtérítésként. Holott állami villában lakott, állami rezsi mellett. Amikor ezt szóvá tették, a Horn Gyulától megtanult szöveget mondta fel: Na és?
A tanácsadók általában havi egymillió forintot markolnak ki az adónkból...
A parlamentben, a minisztériumokban, az önkormányzatokban vajon hány III/3-as vagy egyéb alvó ügynök szedi a vaskos fizetést - nemzeti kormány idején? Egy államtitkár biztosan van a belügyminisztériumban. Az is elintézte a dolgot a szokásos Na és?-sel...

Kövér László jelenlegi házelnök azt állítja, hogy a Jobbik és a szocik állnak össze a háttérben. A fentiek szerint ez orbitális hazugság, de a hiszékenyek még mindig elhiszik azt, amit a Fideszes mogulok mondanak. A mostanában kirobbant brókerbotrányok hátterében is vannak közös szálak a szocik és a Fidesz között. Évek óta volt már elég bróker és bankárbotrány, mégsem hozott a fülkeforradalmár csapat törvényt arról, hogy a milliárdos elkövetők a vagyonukkal felelnek a lopásért! Most a jövő hónapban, amikor már elúszott vagy 300 milliárd forint, törvényt fognak alkotni... Vajon a parlamenti képviselők megint tudtak előre a botrányról, és nekik nem ragadt bent a pénzük?!
Milyen jól jártak a devizahitel végtörlesztéssel is a képviselők! Most ha kérelmet adnak be, további milliókkal járhatnak jól...
A Fidesznél a szavak és a tettek nincsenek összhangban, mert még sohasem találkoztak.
SVPSZ

Dél-Oszétia megkezdi az integrációt Oroszországgal

Dél-Oszétia és Oroszország megállapodások sorozatát írta alá Dél-Osztia Oroszországgal történő integrációjáról - az együttműködés a következőket tartalmazza; egyesített védelmi és biztonsági terület (orosz katonák védik Dél-Oszétiát), szabad mozgás a két ország közt (nincs határellenőrzés), vámunió, a belügyminisztériumok közti együttműködések kiterjesztése (Oroszország belügyi szervei kezelik az esetleges EuroMajdant, és számos társadalmi kérdésben is együttműködést alakítanak ki (negatív devianciák reklámozásának ellehetetlenítése).

David Lidington, európai ügyekért felelős brit miniszter alig néhány órával a szerződés aláírása után már nyilatkozott is, szerint Oroszország fenyegeti Grúzia területi egységét. A brit miniszter szerint Dél-Oszétia Grúzia része, és Oroszország Grúzia egy részét akarja beolvasztani.

Lidington szerint "ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozik a szomszédos országok belügyeibe és magas fokú tiszteletlenséget mutat szuverenitásukkal és területi egységükkel szemben. Ugyanez vezetett az Ukrajnában kialakult borzalmas helyzethez is". A brit kormány weboldalán is megjelent nyilatkozat szerint Oroszország Grúzia területi egységét megbontotta és most Grúzia egy részét egyesíti saját területeivel. A miniszter szerint ez különböző "béke-építő törekvéseket" akadályoz, és az Abháziában történtekhez hasonlít az eset.

Az amerikai külügy szóvivő, Jen Psaki szintén bejelentette, hogy Washington nem fogadja el a történteket, és nem ismeri el az Oroszország és Dél-Oszétia közt kötött szerződést (nem mintha ez számítana).

Dél-Oszétia parlamentje 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét Grúziától, ami több mint két évig tartó fegyveres konfliktushoz vezetett. 1992-ben Grúzai lemondott a Dél-Oszétia feletti ellenőrzésről. A konfliktus egészen 2008-ig megoldatlan maradt, amikor Grúzia a nyugati országok lobbi-tevékenységének folyományaként katonai offenzívát indított Dél-Oszétia és egy másik elszakadó régió, Abházia ellen. Oroszország elismerte független országként a leszakadó területeket az ötnapos háborút követően, azt követően Tbiliszi megszüntetett minden diplomáciai kapcsolatot Moszkvával, és a két kaukázusi régiót megszállt tetületnek nyilvánította. Most, hogy a Grúziából elzavart atlantista volt államfő, Mihail Szaakasvili a puccsal hatalomra juttatott ukrán kormány tanácsadójaként illegalitásból szervezi az újabb EuroMajdant, a nyugati országok számára újra fontossá vált Dél-Oszétia, és annak ellenére folytatják a kardcsörtetést, hogy Dél-Oszétiában a nyugat öt nap alatt katonai vereséget szenvedett.


http://www.hidfo.net.ru/2015/03/19/del-oszetia-megkezdi-az-integraciot-oroszorszaggal

Washington az eurozónában akarja tartani Görögországot

Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár szerdán megbeszélést tartott annak kapcsán, hogyan lehetne Görögországot az eurozónában tartani, és az övezeten belül beindítani a görög gazdasági növekedést. A Fehér Ház közleménye szerint a két vezető a telefonbeszélgetés alkalmával egyeztetett a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban, és megállapodtak, hogy Görögországot feltétlen az eurozónában kell tartani.

Görögország 240 millió euró kölcsönt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a nyugati ellenőrzés alatt álló Nemzetközi Valutaalaptól, amiért cserébe meghatározott politikai lépéseket (megszorító intézkedéseket) várnak el a görög kormánytól. A januárban hatalomra jutott Sziriza kormány azonban eltörölte a megszorító intézkedéseket, és csak akkor hajlandó engedményeket tenni, ha Németország háborús jóvátételt fizet a II. világháborúban történtekért.

Szerdán Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter bejelentette, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Görögország elhagyja az eurozónát. Azt követően került sor az amerikai elnök telefonhívására.

Jelenleg egy globális piaci művelet van folyamatban az euró és dollár paritásának bebiztosítására, melynek előkészületei már évekkel ezelőtt is zajlottak, a dollár és euró értékegyezése ugyanis előfeltétele lenne a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozásának. A szabadkereskedelmi zóna Washington érdeke, így az amerikaiak érdekeit elsősorban az határozza meg, hogy az euró a dollárral egyenértékű pénz legyen, vagyis ennek függvényében döntenek arról, hogy Görögország bent kell-e maradjon az eurozónában.

Miközben az amerikaiaknak érdeke, hogy Görögország egyelőre megmaradjon az euró használatánál, az Eurázsiai Unió építése mellett elkötelezett államok érdeke, hogy a dollár és euró ne maradhasson hosszú távon egyértékű, vagyis a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozásához ne legyenek adottak a feltételek. Hazánk határozott érdeke a két valuta közti egyensúly felborítása, a magyar nemzetgazdaság ennek kapcsán kellene lépéseket tegyen (értelemszerűen nem független cselekvőként, hanem az eurázsiai hatalmakkal együtt cselekedve), a jelenlegi parlamenti garnitúrától azonban aligha várható el, hogy ellent merjen mondani az amerikai érdek teljes kiszolgálásának vagy a kompromisszumos politikának.

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/19/washington-az-eurozonaban-akarja-tartani-gorogorszagot

“Minszk-2″ nincs többé!

Jacenyjuk Bétahiéna tegnap este a szószéket csapkodva üvöltözte a kijevi Radában, hogy Maradék-Ukrajna Donbasszt “bármilyen eszközzel vissza fogja kacsmarni!”

Nem sokkal később meg is érkezett a válasz Jacenyjuk dühöngésére. Donyeckben Alekszandr Zaharcsenko a kijevi udvar intézkedéseire válaszul közölte: “a Minszk-2″ megállapodás törölve!”

http://www.videolenta.com/…/minskie-dogovorennosti-annuliro…

Минские договоренности аннулированы – глава ДНР

Konsztantyinovkában eltemették Polinát

https://balrad.wordpress.com/2015/03/19/minszk-2-nincs-tobbe/

Négy év után újra védelmi párbeszédet folytatott Japán és Kína

Japán és Kína képviselői négy éve először tárgyaltak biztonsági kérdésekről csütörtökön, hogy enyhíteni próbálják a két ország területi vitája miatti feszültségeket.
A védelmi párbeszéd felújításáról Abe Sindzó japán kormányfő és Hszi Csin-ping kínai elnök határoztak tavaly novemberi csúcstalálkozójukon, amelyet megfigyelők a két ország közti békülés első lépéseként értékeltek. A csütörtöki párbeszédet Tokióban, külügyi államtitkári szinten tartották meg.

"A Japán és Kína közti kapcsolatok a tavalyi csúcstalálkozó óta fokozatos javulást mutatnak, de továbbra is vannak aggodalmaink egymás biztonságpolitikájával kapcsolatban. Ezen aggodalmak eloszlatásának legjobb módja a párbeszéd" - mondta Szugijama Sinszuke japán külügyi államtitkár.

Kínai kollégája, Liu Csien-csao pedig úgy fogalmazott: reméli, hogy a két fél képes lesz félretenni a kisebb nézetkülönbségeket a közös érdekek mentén, és sikerül együttműködést és bizalmat kialakítani a megromlott viszonyú országok között.

Peking és Tokió között 2011 óta fagyos a viszony egy apró, lakatlan kelet-kínai-tengeri szigetcsoport vitatott hovatartozása miatt. Az utóbbi években a szigetek körül gyakran néztek egymással farkasszemet a két ország parti őrségei, a japán légierő pedig a hidegháborús években tapasztaltnál is gyakrabban riasztotta harci repülőit kínai vadászgépek elfogására. A kapcsolatok romlásához az is nagyban hozzájárult, hogy a konzervatív Abe Sindzó Peking szerint megpróbálja lekicsinyíteni a II. világháború során elkövetett japán atrocitásokat.

Abe és Hszi novemberben egyebek mellett arról állapodtak meg, hogy forródrótot hoznak létre a két ország fegyveres erői között, és kommunikációs csatornákat nyitnak a Kelet-kínai-tenger térségében szolgálatot teljesítő haditengerészeti egységek és vadászgépek között, hogy megelőzzék a baleseteket.
MTI

Ellenzékben az izlandi EU-tagság? Még nem egészen

Az izlandi ellenzék előterjesztett egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy tartsanak népszavazást az Európai Unióhoz történő csatlakozásról. Birgitta Jonsdottir ellenzéki vezető szerint "a külügyminiszter nyilatkozatának nincs jogi értéke", a csatlakozásról népszavazással kell dönteni.

A kormány a múlt hét folyamán döntött arról, hogy visszavonják a csatlakozási kérelmet. A külügyminiszter erről hivatalos úton értesítette is az Európai Bizottságot, majd bejelentette, hogy az EU-csatlakozás leállításáról döntés született, az a továbbiakban nem képezi politikai vita tárgyát. Alig néhány nappal a döntést követően az ellenzék máris alkotmányellenesnek nevezi a kormány döntését, és népszavazást akarnak kierőltetni. A szavazatszámláló program ugyanis bármit kimutathat, egy referendum eredményét nagyjából az dönti el, hogy milyen érdekkör kezében van a szavazatszámlálást lebonyolító szoftvert kezelő vállalat. Ha az izlandi demokrácia ilyen vonatkozásban nyugati befolyás alatt van, akkor érthető az ellenzék próbálkozása, mert valószínűleg kihoznák eredményként, hogy a lakosság többsége csatlakozni akar.

Izland számára azonban nem szükséges az EU-tagság, anélkül sem lenne "elszigeteltségben". Az ország csak az Európában használatos "kiterített" térképeken - ami egyébként a geopolitikai gondolkodás akadálya - van távol ábrázolva Oroszországtól, 3D-térképeken már egyértelmű a helyzet; Izland az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország közé szorult terület, egy újabb geopolitikai ütközőzóna.

Ha az ellenzék szavazást akar, akkor az is egyértelmű, hogy a számlálást lebonyolító szoftvercég milyen tulajdonban van. Ha nem lenne rá befolyásuk, akkor ugyanis nem akarnának szavazást, hanem egyszerűen megpuccsolnák a demokratikus kormányt, mint azt Ukrajnában is tették 2014 februárjában. Szavazást pedig utólag tartanának, mikor már megfelelő kézben van a szavazatszámlálás, - mint azt Ukrajnában is tették, 2014 októberében.

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/19/ellenzekben-az-izlandi-eu-tagsag-meg-nem-egeszen