Lenyeletik – Terjeszkedő Orbán-vállalkozások és a helyiek
A
 miniszterelnök édesapját eddig  nem nagyon érdekelte, ha valakinek baja
 volt az Orbán család valamely  vállalkozásával. Ha eltérő módon és 
intenzitással, de Bicskén, Gránáson  és Hahóton is kezd elegük lenni az 
érintett helybélieknek az Orbán-cégek  okozta kellemetlenségekből.
Még 
2001-ben, a Népszabadságnak adott  interjújában idősebb Orbán Győző úgy 
nyilatkozott, hogy neki csak  hátránya van abból, hogy a legidősebb fia 
Magyarország miniszterelnöke.  Meglehet, ezt akkor komolyan gondolta a 
bányatulajdonos-nagyvállalkozó,  de a családi cégek utóbbi években 
mutatott eredményei inkább ennek az  ellenkezőjére utalnak. Az is egyre 
világosabb, hogy a kormányfő  testvéreihez és édesapjához köthető 
vállalkozások egyes engedélyező és  ellenőrző hatóságoktól is kaphatnak 
némi hátszelet. A Zala megyei  Hahóton, Bicskén és a család gánti 
bányája közelében található Gránáson  is sokan úgy érezhetik, nem csak a
 szerencsés véletlen eredménye, hogy –  a törvényesség látszata mellett –
 előnyös helyzetbe kerülnek az Orbán  család cégei. Ha pedig a 
károsultak ezt kifogásolják, netán szervezetten  próbálnak kiállni 
magukért, a hatóságok részéről többnyire csak üres  szólamokat, idősebb 
Orbán Győzőtől pedig néhány esetben burkolt vagy  nyílt fenyegetést 
kapnak.
Hahót
Az 
Orbán család egyik érdekeltségének  Zala megyei felbukkanása már a 
kilencvenes évek közepén sem volt  viharoktól mentes, ám a közelmúltban 
is okozhatott nehézséget a helyiek  számára. Hahóton a Gánt Kő és Tőzeg 
Kft. jogelődje, a Hahót Tőzeg Kft. a  kilencvenes évek közepén kezdte el
 működését a dél-zalai település  mellett. Amikor már tudták, hogy 
tőzeget szeretnének bányászni, áron  alul felvásároltak egy rakás 
területet. A földek tulajdonosai csak  utólag jöttek rá, hogy rászedték 
őket, de ekkor már késő volt, a  pereskedés ellenére a kft. elkezdhette a
 tőzeg kitermelését. A  tőzegbányászat ügye és az Orbán-érdekeltségek 
vélt vagy valós előnye  versenytársaikkal szemben 2010 után került ismét
 reflektorfénybe a zalai  Szévíz-völgyben.
A 
lápokkal kapcsolatos rendezetlen  törvényi háttér és az egymásnak 
ellentmondó jogszabályok korábban  lehetővé tették, hogy a hatóságok a 
látszólag ugyanolyan jellegű hahóti  terület többségét láppá, így 
védetté minősítsék, miközben más helyeken,  például a Gánt Kő és Tőzeg 
Kft. egyes területein ilyen korlátozást ne  vezessenek be. Mindez azért 
lényeges, mert a vonatkozó törvény legutóbbi  verziója szerint a lápnak 
minősített területeken új bánya nem nyitható.  Csakhogy – amint arra a 
Népszabadság több korábbi írása is felhívja a  figyelmet – nem világos, 
hogy mi a helyzet azokkal a vállalkozásokkal,  amelyek az adott 
területre korábban engedélyt kaptak az illetékes bánya-  és 
természetvédelmi hatóságtól. Fontos, hogy a Hahót környéki bányák  
ökológiai jellege nem különbözik egymástól, így kérdés, hogy egyesek  
engedélyét miért hosszabbítanák meg, míg másoknak miért kell befejezniük
  a tőzeg kitermelését. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal  
érdeklődésünkre közölte, hogy Orbánék vállalkozása a Hahót II.  
bányatelken 2019 májusáig rendelkezik környezetvédelmi jóváhagyással.  
Bányászati engedélyük ugyan 2014 végén lejárt, de meghosszabbítása  
február elején már folyamatban volt. Arról nincs információnk, hogy a  
hozzájárulást azóta megkapták-e, kérdésünkre ugyanis lapzártánkig nem  
érkezett hivatalos válasz. A tőzegbányászat költséges tevékenység, de a 
 Gánt Kő és Tőzeg Kft. a még nagyjából 2-2,5 millió köbméter talajjavító
  anyag kitermeléséből minimum 6-7,5 milliárd forintos bevételre  
számíthat.
„A 
helyzet arra enged minket  következtetni, hogy azok a 
bányavállalkozások, amelyek jelenleg  engedéllyel rendelkeznek, de a 
területük szerepel a lápjegyzékben,  előbb-utóbb lehúzhatják a rolót, 
mert a hatóságok nem járulnak majd  hozzá a folytatáshoz. Azt sem 
tartanám elképzelhetetlennek, hogy  valamilyen oknál fogva egy 
kivételezett vállalkozás megkapná a  lehetőséget az ottani tőzeg 
kitermelésére is” – nyilatkozott lapunknak  az egyik tőzegbányászattal 
foglalkozó kft. vezetője, aki hozzátette:  számukra nem nagy gond az 
engedély elutasítása, ha kártalanítják őket,  hiszen mindenki jelentős 
összegeket fektetett be a szükséges  technológiába, és a megtérülés 
időtartama több év.
Nemcsak
 az ott működő  bányavállalkozások, hanem az egyik környékbeli 
horgásztársaság tagjai is  megorrolhattak Orbánékra. Több helyi 
forrásunk szerint tavaly  októberben a Gánt Kő és Tőzeg Kft. munkatársai
 miatt önthettek ki a  pölöskei horgásztavak, mivel a tőzeg bányászata 
során feltörő talajvizet  túl nagy intenzitással szivattyúzhatták a 
tavakat tápláló  Szévíz-csatornába. Az esetet követően ifjabb Orbán 
Győző, a kft.  ügyvezetője cáfolta, hogy ez miattuk történt, de – az 
ottaniak  beszámolói szerint – az áradások idején a miniszterelnök 
lement Hahótra,  és ezt követően álltak le a szivattyúzással. A hahótiak
 úgy vélik, az  sem véletlen, hogy azóta elkezdték kotorni a 
Szévíz-csatorna egyébként  meglehetősen rossz állapotban lévő medrét.
Bicske
Egy 
ideje jó néhányan Bicskén sem nézik  jó szemmel Orbánék tevékenységét. A
 gánti telephelyről a Dolomit  Kőbányászati Kft. kis szemcsés 
zúzalékkövet szállíttat a szintén a  családhoz tartozó Nehéz Kő Kft.-vel
 a bicskei vasútállomás két  rakodójába, az ott összegyűlt 
dolomitzúzalékot aztán bepakolják a  vagonokba. Az állomáshoz közelebbi 
közrakodót és az azzal szemben  található lakóházakat csupán egy utca 
választja el egymástól, amelyen  ráadásul a többtonnás kamionok is 
közlekednek. Az ottaniak évek óta nagy  porra és zajra panaszkodnak, 
tavaly szeptemberben több országos portál  is foglalkozott a témával, de
 az önkormányzat és a hatóságok csak  hárítottak. A lakosok, majd 
Szilágyi László, a PM akkori  polgármesterjelöltje megkereste a 
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és  Természetvédelmi Felügyelőséget, 
amely végül arra jutott, hogy nincs is  ott akkora por és zaj. Ezt két 
saját mérésre hivatkozva jelentették ki  tavaly szeptember 30-án: a 
természetvédelmi hatóság által kiállított  dokumentum szerint ők február
 20-án és július 3-án is tartottak egy  helyszíni bejárást, de arról nem
 közöltek információt, hogy végeztek-e  műszeres méréseket. Végül 
mindent rendben találtak, igaz, csapadékos  időszakban látogattak a 
helyszínre, ráadásul akkor nem is járt arra  annyi kamion. A helyiek 
elmondása szerint Tessely Zoltán volt  polgármester, jelenlegi fideszes 
országgyűlési képviselő és akkori  helyettese, Bicske mostani első 
embere, Pálffy Károly sem erőltette meg  magát különösebben azért, hogy 
az ott lakóknak könnyebb legyen az  életük.
Az 
utcabeliek azzal sem értek el semmit,  hogy kihívták a helyszínre Orbán 
Győzőt, aki azt közölte velük, hogy  por nincs, de ha lesz, 
locsoltatnak. Majd hozzátette: ők mindent  szabályszerűen csinálnak, ha a
 lakóknak gondjuk van, menjenek az  önkormányzathoz. Fia, Orbán Áron sem
 volt együttműködőbb, az egyik  helyinek telefonban azt mondta, ha 
segítség kell nekik, hát forduljanak  az Európai Unióhoz. Tessely az 
Index.hu-nak adott tavalyi interjújában  azt mondta, hogy a probléma 
szerinte is valós, de ők elintézték azzal,  hogy locsoltattak, 
bevezették a sebességkorlátozást, és elérték, hogy a  rakodás egy része 
távolabb történjen a lakóházaktól. A volt polgármester  említett egy 
uniós forrást is, amelyből a nagyállomás környékét  átépítenék, és 
létrehoznának egy városi alközpontot. Már egy  megvalósíthatósági 
tanulmányt is elkészítettek, szintén uniós forrásból,  de ez csak évek 
múlva jelenthet megoldást a Móricz Zsigmond utca  lakóinak, akik azonban
 azt szeretnék, hogy tiltsák meg a 12,5 tonnánál  nagyobb súlyú 
teherautók behajtását. Erről egy petíciót is átnyújtottak  az 
önkormányzatnak, ami után annyi történt, hogy a Móricz Zsigmond utca  
elejére kikerült egy 20 km/h-s sebességkorlátozó tábla.
Bár 
Tessely Zoltán tavaly szeptemberben  azt mondta kamerák előtt, hogy 
tudomása szerint megszűntek a nagy zajjal  kapcsolatos észrevételek, az 
ott lakók közül többen a napokban arról  számoltak be lapunknak, hogy 
nincs változás. Van, hogy a kamionok reggel  hat óra után nem sokkal már
 megjelennek, de az sem nyugtatja meg az  ingatlanok tulajdonosait, hogy
 a vagonokba rakodás során sokszor a házak  falai is megremegnek. Többen
 hangsúlyozták, hogy ők egy-két kivételtől  eltekintve azzal sem 
találkoztak, hogy az önkormányzat megbízásából  valaki nyáron vagy az 
őszi száraz napokon gyakran locsolta volna a poros  aszfaltot. 
„Decemberben az összes dolomitot felpakolták a vagonokra,  ezután csak 
egy-két kisebb kupac maradt a helyszínen. Ekkor azt hittük,  van esély 
arra, hogy az Orbán család befejezze a bicskei tevékenységét,  csend 
volt és nyugalom, de idén január közepén újra megjelentek a  hatalmas 
kamionok, és azóta is rendszeresen hozzák a bányából a  
kőzetszármazékot. Amióta pedig beköszöntött a jobb és kevésbé nyirkos  
idő, ismét mindent ellep a por” – mondta az egyik utcabeli. Miközben a  
helyiekkel március első hetében a rakodó mellett beszélgettünk, 30-40  
perc alatt 5 hatalmas kamion haladt el a házak előtt – jól érzékelhetően
  a megengedett 20 km/h-s sebességnél gyorsabban –, majd befordultak a  
rakodó területére. Amikor fotóztunk, csak nagyon lassan borították le a 
 szállítmányt, de az utcába be- és kihajtás során fölvert por a közelben
  parkoló autók szélvédőire vagy a házak ablakaira láthatóan rárakódott.
Megkerestük
 a szállítást végző Nehéz Kő  Kft.-t, ahol először azt mondták, hogy 
forduljunk a társaság  ügyvédjéhez, majd abban maradtunk, hogy írásban 
jelentkezünk náluk, de  választ többhetes várakozás után sem kaptunk – 
ahogyan a bicskei  önkormányzattól sem, pedig próbálkoztunk a jegyzőnél 
és Pálffy Károly  polgármesternél is. Mindeközben az utcabeliek közül 
többen azon  gondolkodnak, hogy eladják az ingatlanjukat, de attól 
tartanak, csak  jóval áron alul tudnák értékesíteni. „Nekem még így is 
megérné, mert az  biztos, hogy Orbánék nem fogják ezután sem figyelembe 
venni azt, hogy mi  itt élünk, nekünk ez az otthonunk. Az 
önkormányzattól pedig továbbra  sem kapunk semmilyen érdemi támogatást” –
 panaszolta az egyik lakó.  Ügyvédet is szerettek volna fogadni, viszont
 miután megtudták, mekkora  óradíjért dolgozott volna nekik a jogi 
szakember, visszamondták, mert  nincs rá pénzük. A TASZ-t is 
megkeresték, de a jogvédő szervezet nem  tudta vállalni a 
képviseletüket, így egyelőre minden maradt a régiben.
Az új célpont: Gránás
Az 
utóbbi hetek legnagyobb visszhangot  kiváltó ügye a Nehéz Kő Kft. 
Gánt-Gránás mellé tervezett  hulladékfeldolgozója. Több fórumot is 
tartottak már a tervezett  beruházásról, ezek közül – ahogyan arról 
március 14-én a  magyarnarancs.hu-n is beszámoltunk – a legutóbbi, a 
gánti művelődési  házba március 13-án rendezett összejövetel volt a 
leghangosabb. Ehhez  vélhetően hozzájárult az is, hogy a beruházó 
képviseletében maga Orbán  Győző próbálta elmagyarázni: senkinek sem 
kell aggódni, ők mindent a  jogszabályok betartásával fognak végezni. 
Végül a gránásiakat nem győzte  meg, amin id. Orbán megsértődött, és idő
 előtt elviharzott a fórum  közben megérkező fiával, Orbán Áronnal.
A 
helyieknek nem tetszik, hogy az Orbán  család tulajdonában lévő Nehéz Kő
 Kft. évi több tízezer tonna hulladékot  szeretne feldolgozni a Vértes 
lábánál, a Székesfehérvártól 25  kilométerre található Gánt-Gránás 
közvetlen közelében. Itt korábban már  működtettek egy kavicsbányát is, 
amit a 2000-es évek elején bezártak.  Ezután egyre többen költöztek a 
településrészre olyanok, akik nyugalomra  vágytak. Most viszont úgy 
tűnik, hogy Orbán Győzőék a gránási  lakóházaktól néhány száz méterre 
válogatnák szét és dolgoznák át az oda  hordott, döntő többségében 
építési törmelékből álló hulladékot. Mindezt  úgy, hogy egyebek közt 
telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy  forgókotrót és egy akár napi 
nyolc órában is működő törő-osztályozó  berendezést.
Sokakban
 gyanút keltett, hogy Gránás  településrész gyakorlatilag kimaradt a 
Nehéz Kő Kft. és a  Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi
 Felügyelőség által  készített előzetes hatástanulmányokból. Mindez úgy 
történhetett meg,  hogy az egykori bánya területe közigazgatásilag nem 
Gánthoz tartozik,  így az előzetes műszaki és természetvédelmi vizsgálat
 döntő többségében a  több kilométerre elhelyezkedő Zámolyra, illetve a 
másik irányban  szomszédos Csákberényre koncentrál. Ráadásul a gránásiak
 a várható  beruházásról késéssel értesültek, mivel csak január 30-án 
függesztették  ki szemlére a házaikhoz vezető, kivilágítatlan földút 
mentén található  postaládák mellé a felügyelőség közleményét. Ezzel 
pedig nyolc napjuk el  is veszett abból a huszonegyből, amely 
rendelkezésükre állt ahhoz, hogy  megfogalmazzák és benyújtsák a 
kifogásaikat.
A 
helyiektől úgy értesültünk, hogy  március elején Orbán Győző néhány 
személlyel együtt szemlét tartott a  tervezett hulladékfeldolgozó 
területén. Többen látták, amint egy fekete  autó bement, és körbejárta a
 gránási településrészt is, de volt, aki  személyesen is megszólította a
 bányavállalkozót, aki nem fogadta túl  szívélyesen, bár helybéli 
forrásunk szerint ő maga sem válogatta meg,  mit mond. A szóváltásnak 
végül fenyegetőzés lett az eredménye, Orbán  Győző felhívta a figyelmét 
arra, hogy „vigyázzon magára, nehogy később valami baj érje”.
 
  
  
Huhh! De ismerős valahonnan ez a figura…!
Orbán 
Győző a gánti polgármester,  Spergelné Rádl Ibolya által vezetett múlt 
pénteki fórumon többször  hangsúlyozta, hogy nem kell félni, nem lesz 
por, nem lesz zaj és a  vízbázis is érintetlen marad. Az egyébként 
szinte végig kulturált és  politikai szólamoktól mentes rendezvényen 
sorra záporoztak a kérdések,  melyek lényege az volt, hogy a környéken 
állandóan vagy ideiglenesen ott  élő több száz ember félti a már 
megszokott nyugalmát, egészségét és az  ingatlanok értékét. A 
miniszterelnök édesapja a vita előrehaladtával  egyre furcsábban 
reagált. Először úgy gondolta, nem árt megemlítenie,  hogy „én soha 
senkinek a földjébe nem beszéltem bele, hogy mit szeretne  ott csinálni.
 Magántulajdon, azt csinál, amit akar.” Hangsúlyozta, hogy  nem érti a 
nagy felháborodást, hiszen még nincs is mi ellen tiltakozniuk  a 
gránásiaknak, mivel a félelmeik feltételezéseken alapulnak. Szerinte  
azok is csak találgatnak, akik megkérdőjelezik a hatástanulmányaik  
várható por- és zajszennyezésre vonatkozó számításokat. „Előrebocsátom, 
 hogy senki ne próbálja kétségbe vonni a szakemberek szakértelmét. Az  
annyi, amit kiszámoltak. Ha valaki utána tud számolni, hát számoljon. Ha
  nem tud, akkor az annyi, amennyit megállapítottak.” Nagy tetszést 
azzal  sem aratott, amikor felvetette: az is lehet, hogy a gránásiak az ő
  területén kialakított utakon is közlekednek. „Talán kellene hozzá egy 
 szolgalmi jog azért, hogy rend legyen. Nem azt mondom, hogy nem lehet  
ott járni, de legyen szolgalmi jog” – mondta.
A 
fórumról végül dühösen távozó Orbán  Győzőnél az csaphatta ki a 
biztosítékot, amikor az egyik gránási azt  javasolta a többieknek: 
kérjék a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és  Természetvédelmi 
Felügyelőségnél, hogy vegyék fel őket ügyféli  jogállásba, így ők is 
hivatalosan tehetnek észrevételeket. A  bányatulajdonos ekkor 
közbeszólt, és azt mondta, hogy ez most nem  tartozik ide. „Ne 
haragudjon, ne segítsen megszervezni azt, hogy  megtámadják a mi 
kérelmünket!” – szólt Orbán Győző, majd jött a válasz:  „Már hogyne 
szervezném!” Ezután a miniszterelnök édesapja összepakolt,  és fiával, 
Orbán Áronnal elviharzott.
Hátszél
Többen a
 Közép-dunántúli  Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 
hozzáállását is  kritizálják. A fideszes gánti polgármester a fórumon 
közölte, az  önkormányzat már kérte a hatóságtól, hogy a kihagyott 
Gránást is vonják  be a vizsgált területek sorába. Az ott élők közül 
néhányan levélben  jelezték a felügyelőségnek, hogy vegyék fel őket 
ügyféli jogállásba, így  ők is hivatalosan tehetnek észrevételeket. 
Információink szerint a  Közép-dunántúli Környezetvédelmi és 
Természetvédelmi Felügyelőség sorra  utasítja el a kérelmeket, a 
gránásiak csak egy olyan ott élőről tudnak,  akinek a beadványát 
elfogadták volna. Egy a felügyelőség ügyeire rálátó  forrásunk szerint a
 Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi  Felügyelőségnél 
olyan szakember is dolgozik, akinek korábban a hahóti  ügyletek kapcsán 
az ottani illetékes nemzeti park munkatársaként is  rálátása lehetett 
Orbán Győzőék hivatalos ügyeire.
Bár 
Orbán Győző a gánti fórumon azt is  kiemelte, hogy nem akar ő mindenáron
 beruházni, a településen többen is  azt mesélték, hogy a 
hulladékfeldolgozáshoz szükséges gépek közül  néhányat már be is 
szerzett a Nehéz Kő Kft. Egyebek közt erről is  szerettük volna 
megkérdezni a céget, de ezúttal sem kaptunk rá  lehetőséget. A pénteki 
fórumon pedig azért nem kérdezhettünk Orbán  Győzőtől, mert ő 
kijelentette, hogy csak azután hajlandó válaszolni egy  szerinte 
„rosszindulatú újságírónak”, ha az előtte átutal kétmillió  forintot a 
gánti szociális otthonnak. Nálunk nem volt annyi pénz, de a  gránásiak 
összedobtak egy jelentősebb összeget arra, hogy felfogadjanak  egy 
ügyvédet, továbbá egy egyesület megalapításába is belekezdtek, hátha  
így hatékonyabban védhetik az érdekeiket.
Az Orbán-cégek jobban teljesítenek
A 
miniszterelnök édesapjának és  testvéreinek a céginformációs adatok 
szerint a szocialista kormányok  ideje alatt sem ment rosszul, a 2010-es
 kormányváltást követően azonban  kifejezetten jól alakultak a 
bevételeik. Az Orbán családhoz köthető  vállalkozások zászlóshajója, a 
Dolomit Kőbányászati Kft. évtizedek óta  foglalkozik a dolomit 
bányászatával és feldolgozásával, 2002 óta pedig  transzportbetont és 
közműépítési betonelemet is gyárt. Idősebb Orbán  Győző 1992-ben lett a 
kft. többségi tulajdonosa – előtte műszaki  ellenőre és üzemvezetője 
volt; a privatizálás során a miniszterelnök  édesapja bevallottan is 
Fideszhez közeli vállalkozóktól kapott  segítséget. A privatizációt 
követő év tavaszán a Quality Invest Rt. –  amelyet a Fidesz egykori 
gazdasági tanácsadója, Varga Tamás és Kövér  Szilárd, a jelenlegi 
házelnök testvére, illetve Simicska Lajos alapított  – megvásárolt a 
cégben 4,75 millió forint névértékű tulajdont, majd fél  évvel később 
eladta azt a Dolomitnak 1,2 millióért. A Fideszhez akkor  több szálon 
köthető cég közbeiktatásával így lehetett az államiból  magánpénz, de 
legalábbis hitelezés történt. Az Élet és Irodalomban  feltárt ügyre 
Debreczeni József Orbán Viktor című könyvében mind a  kormányfő, mind 
Orbán Győző úgy emlékezett: Simicskáék névértéken  vették a 
részvényeket, vagyis az „ajándék” összege 3,55 millió forint  volt.
 A Quality Invest Rt. aztán Schlecht Csabáé lett, aki később túl is adott az akkorra már nem túl jövedelmező vállalkozáson.
A 
Dolomit a 2010-es kormányváltás  után rövid idő alatt majdnem 
megduplázta az éves nettó árbevételét. A  kft. 2013-as eredménye 1,9 
milliárd forint volt a három évvel korábbi  1,04 milliárdhoz képest. (A 
már lezárt 2014-es év adatai még nem  nyilvánosak.) A Dolomit 2008 óta 
összesen egymilliárd forintnyi  osztalékot fizetett ki a többségi 
tulajdonos Orbán Győzőnek és még négy  magánszemélynek.
A 
Dolomit Kft. ügyvezetője a  miniszterelnök édesapja mellett az az ifj. 
Orbán Győző, aki szüleivel  1996-ban alapította meg a kezdetben csak 
kavics- és kőbányászattal  foglalkozó Gánt Kő Kft.-t. A cég néhány évvel
 később felvette a Gánt Kő  és Tőzeg Kft. nevet, és a profilba bekerült a
 tőzegbányászat is. A gánti  telephelyre és a hahóti, a zalaegerszegi, a
 zámolyi és a felcsúti  fióktelepre bejegyzett társaság 2010 és 2012 
között 446, 453 és 489  millió forintos árbevételt termelt, de a 
vállalkozás 2013-ban már „csak”  337 millió forintot hozott.
A 
miniszterelnök másik testvére,  Orbán Áron többségi tulajdonosa és 
ügyvezetője a 2004-ben alapított  Ideális Áron Bt. átalakulása után 
2008-ban létrejött Nehéz Kő  Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó
 Kft.-nek. A vállalkozásnak  2013-ban 463 millió forintos árbevétele 
volt, ám ezzel együtt is – a  céginformációs adatok szerint – mínusz 30 
millió forintnyi veszteséget  könyvelhetett el. A korábbi években ugyan 
némileg alacsonyabb volt a  nettó árbevétel, de a mérleg szerinti 
eredmény pozitív volt: 2012-ben  66, 2011-ben 77 millió forint. A cég 
saját honlapján közöltek szerint a  Nehéz Kő közvetlen kapcsolatban áll a
 Gánt Kő és Tőzeg és a Dolomit  Kőbányászati Kft.-vel, utóbbi 
szállítmányozási tevékenységét 2012-től  végzi.
A 
miniszterelnök édesapjáé még az az  utóbbi években rendre 15,5 millió 
forintos árbevételt produkáló CZG  Ingatlanforgalmazó Kft., amely 
2011-ben megvásárolta a Felcsút és  Alcsútdoboz között található 
hatvanpusztai majorságot. Ferenczi  Krisztina Narancsbőr című könyvében 
részletezi, hogy Mészáros Lőrinc  egyik cégén keresztül 155 millió 
forintot fizetett ki a CZG Kft.-nek,  cserébe megkapta a 13 hektáros 
ingatlanegyüttes tízéves bérleti jogát.  Ezt követően Orbán Győző cége 
kifizette a majorság megvásárlására  felvett hitelét. Az Orbán-vagyon 
után évek óta kutató újságírónak  Mészáros Lőrinc 2012-ben azt mondta: a
 gépeit tárolja a területen.  Lapunk munkatársa az elmúlt egy évben 
többször is járt a több épületből  álló ingatlannál, de sosem látta 
annak jelét, hogy a felcsúti milliárdos  munkagépei ott lennének.
 (magyarnarancs)
 
 
 
 
          
      
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése