A a törökországi Cizrében mészárol az ankarai maffia.

A beszámolók szerint a fehér zászlót lengető civil kurdokra tüzet nyitottak a török csapatok.

Egy tucatnyi ember fehér zászlóval a kezében, egy holttestekkel megrakott talicskát tolva magukkal, haladtak Cizre városának utcáján. Egy korábbi mészárlás civil halottait gyűjtötték össze éppen. A felvételeken jól láthatóak a háttérben húzódó épületekben a golyózápor nyomait, a messziségben egy tankot is fel lehet fedezni a képsorokon.

Kis idő elteltével azonban golyózápor zúdult a csoportra. Aki tehette, fezedékbe menekült. A felvételeken jól látszik, hogyan többen a földre zuhannak, és vér borítja az utcát.

http://www.balrad.com/2016/01/22/meszarol-az-ankarai-maffia/

Döbrögi tippet kapott! Nyerő a TTIP!

Az amerikaiak csendben kilóra megvették az Orbán-kormányt

Egy uniós tagállami támogatója már biztosan van az USA és az EU között kötendő, Európa-szerte vitatott és támadott szabadkereskedelmi megállapodásnak: az amerikai nagykövet szerint az Orbán-kabinet szimpatizál a globális tőkeérdekek érvényesülését segítő egyezménnyel. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a TTIP megkötése 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra kényszerítené a kormányt.

Az USA nem nevesíti a magyarországi korrupció kormányzati és kormányközeli szereplőit, a magyar kormány viszont támogatja az amerikai gazdasági érdekcsoportok számára rendkívül fontos USA-EU szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP)– ez az együttműködés látszik kibontakozni az amerikai kormányzat és az Orbán-kormány között.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szerdai évnyitó rendezvényén először Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete ostorozta – konkrétumok és nevek nélkül – a korrupt államot, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete
tett úgy, mintha egyetlen bíráló szó sem hangzott volna el.

A két felszólaló nem csak abban értett egyet, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban a gazdaságnak prioritása van, hanem abban is, hogy a magyar kormány beállt a TTIP támogatói közé: Bell bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett – ez a magyar közvélemény számára új információ –, majd Szemerkényi is megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha”.

Mindeddig az Orbán-kormány nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt meghatározni a kormányzati álláspontot, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból viszont nincs hiány: egy 2014-es külügyi stratégiai dokumentum a lehetséges támogatók között említi Magyarországot, tavaly viszont Orbán olyan értelmezési keretbe helyezte a magyar kormányzati tisztviselőket érintő amerikai kitiltási botrányt, hogy az USA zsarolással próbálja rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba.

Ezek szerint tehát Amerika végül célt ért a „korbács és kenyér” taktikával. Ugyanis épp a korrupció miatt indult kitiltások ügye mutatta meg, hogy az amerikaiak ismerik Orbánék gyenge pontját, és ha akarnak, képesek olyasmit lépni, ami a kormányoldal népszerűségére és magabiztosságára is érezhető hatást gyakorol, ám ilyesmiről most – annak ellenére, hogy a magyar korrupció amerikai megítélése láthatóan nem változott – szó sincs, ellenben kiderült, hogy Orbánék időközben megbarátkoztak a TTIP gondolatával.

Maga az egyezmény egész Európában viták kereszttüzében áll – részben azért, mert titokban, a szakszervezetek, a civil csoportok és az állampolgárok teljes kizárásával készül (még a magyar parlament tagjai közül is csak néhányan pillanthatnak bele az előkészítő dokumentumokba, szigorú titoktartás mellett), részben azért, mert az ismert alapelvek és a kiszivárgott tartalmi elemek a globális tőke túlhatalmával kapcsolatos összes sztereotípiát megerősítik.

A TTIP egyrészt feloldaná a meglévő (elsősorban fogyasztó- és környezetvédelmi típusú) korlátozásokat a két gazdasági integráció kereskedelmében, szabad utat adva például az európainál lényegesen magasabb antibiotikum- és hormontartalmú, klórral fertőtlenített amerikai hústermékeknek vagy a génkezelt élelmiszereknek, másrészt a kereskedelem mellett a befektetéseket és a pénzügyi szolgáltatásokat is liberalizálná. A legtöbbet támadott pontja szerint a vitarendezési mechanizmusban (ISDS) multicégek kártérítésért perelhetnék a kormányokat minden olyan esetben, amikor az utóbbiak által aláírt nemzeti vagy nemzetközi szabályozások üzleti kárt (veszteséget vagy kieső profitot) okoznak a cégeknek.

Ezekben az ügyekben offshore státuszú, ismeretlen összetételű magánbíróságok döntenének, így a gazdaság irányítása az ellenzők félelmei szerint kicsúszna a parlamentek és kormányok irányítása alól.
Az EU-ban tavaly rekordidő alatt közel másfél millió aláírást gyűjtöttek össze a TTIP elutasításáért, Berlinben pedig októberben az évtized legnagyobb, több százezres tüntetését tartották az egyezmény ellen.

A magyar politikai erők közül a kormányoldal még nem fedte fel a lapjait a TTIP-vel kapcsolatban, a kormányzat a vonatkozó ellenzéki kérdésekre sem válaszolt érdemben. Az LMP, a PM és a Jobbik mereven elutasítja, az Együtt és a DK támogatja (korábban ez a nézetkülönbség is hozzájárult az Együtt és a PM szakításához), és ez EP-ben eddig a magyar szocialisták is mellette szavaztak.

A kormánypártok hozzáállása ugyanakkor nehezen magyarázható, és nem csak a gazdasági szabadságharcos retorikának ellentmondó egyezményi előírások miatt: ha a TTIP életbe lépne, a kormánynak fel kellene adnia az energiaszolgáltatókat, a kereskedelmi multikat, a bankokat, a távközlési cégeket sújtó, államközpontú gazdaságpolitikáját, illetve ki kellene húznia az alkotmányból a GMO-mentességet, különben az ország rövid úton belerokkanna a megsarcolt és kiszorított vállalatok által kiperelt kártérítésekbe.
(NOL)

Bal-Rad komm: No kedves döbrögista rajongótábor. Most akkor hányadán is vagyunk ezzel a NEMZETI jelzőviseléssel?

A döbrögista horda egy bűnbanda! Egy bűnbanda pedig zsarolható. Hát ennyi történt!

Döbrögi a saját szüleit is föláldozná a túléléséért! Nemhogy azt az országot, amelynek a miniszterelnöke!

Ez egy Csóri Vajda! Pfuj!

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) tegnapelőtti pesti konyhaelőadásán a “Szépek és gazdagok” amerikai szappanopera főtarhálója-a magyarországi nagykövetté avanzsált Colin Bell “…nagyra értékelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter egyaránt kiálltak az EU és az USA között kötendő, jelenleg tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) mellett.

Szemerkényi ugyan emlékeztetett, hogy sok nehéz kérdést kell még megbeszélni a szerződés megkötéséig, de ő is arról beszélt, hogy a TTIP megkötése most fontosabb, mint valaha. A magyar kormány részéről Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára fejtette ki tavaly október végén, hogy a TTIP céljai egybeesnek a magyar kormány törekvéseivel. A hét elején pedig Mikola István külügyi államtitkár jelentette ki, hogy a szakszervezetek támogatják a kormány álláspontját a TTIP ügyében. Itt cinikusan hozzátehetjük, hogy Mikola István a kitiltási botrány közepette még egyenesen azzal fenyegetett, hogy Magyarország megvétózhatja a szerződés aláírását.

Brüsszeli információink szerint Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa áprilisban látogat Budapestre, hogy lobbizzon a kormányzatnál a TTIP mielőbbi megkötése érdekében. A jelenlegi állás szerint viszont gyakorlatilag már nem lehet megkötni az egyezményt Obama elnöksége alatt, amely egy év múlva ér véget.

A TTIP természetesen nem csak a kereskedelemről szól, súlyos geopolitikai súlya is van. Nem véletlen, hogy az USA vezetésével már megkötött távol-keleti egyezmény esetében (Transzpacifikus Partnerség, TPP) a világ második legnagyobb gazdasága, Kína, egyszerűen nem kapott meghívót.

Hol van a magyar érzékenység?

A megállapodás hazai ellenzői szerint – amely álláspontot a hazai pártok körül az LMP képvisel legmarkánsabban – a megállapodás nem egyenlő és egyensúlyban lévő felek között köttetne és egyértelműen a multinacionális nagyvállalatokat juttatná előnyhöz, gazdasági előnye pedig 10 év alatt összesen legfeljebb 0,3 százalékos bővülés lehet az eddigi számítások szerint.

Magyar részről kiemelt szempont, hogy a mezőgazdaságunk GMO-mentességét a TTIP ne veszélyeztethesse. Az Európai Bizottság elfogadott tárgyalási mandátuma egyébként kizárja, hogy génmódosított szervezetek szabályozásáról tárgyalhasson, másrészt a magyar Alaptörvény is rögzíti a GMO-mentességet. Az aggodalom ezzel kapcsolatban viszont nem szűnt meg teljesen, mert az amerikaiak ragaszkodnak hozzá, hogy az állat- és növény-egészségügyi fejezetben legyen szó a modern technológiákról.

A piacnyitás egyes felmérések szerint a hazai mezőgazdaság területén belül a tőke- és baromfihús-feldolgozók, a kukoricatermelők és az abból származó termékek (például bioetanol és izoglükóz) gyártói, valamint a folyó-borok termelői számára lehet különösen kockázatos.”
(Forrás: privatbankar)

Bal-Rad komm: “…Hol van a magyar érzékenység?…”

-Hát a “magyar” érzékenység az a budai Cinege utca-Felcsút-NAV-bűvös háromszögben rejtőző bankszámlákba van belerejtve. Ezek a bankszámlák a saját kacsaláb tyúkszemei. Amikre az USA rátaposott.

Döbrögink meg hirtelen megvilágosodott! Jó a magyaroknak az a TTIP! Kell az a magyaroknak! Mindennél jobban!

A Litvinenko ügy és orosz párttámogatási vizsgálat – avagy mi történik Moldovában?

2014 novemberében a moldáv GDP 15%-át kitevő több mint 1 milliárd dollárnyi összeg tűnt el az ország három bankjából. A bankok tulajdonosi szerkezetébe off-shore hátterű brit strómanok által fedezett cégek vásárolták be magukat, és hálózati körükbe tartozó – ugyancsak off-shore háttérkörnyezettel rendelkező -, csak papíron létező brit, amerikai és hongkongi bejegyzésű cégeknek tolták ki az összeget kölcsönök formájában. Ezt követően a pénznek nyoma veszett. Az illegális tranzakciók nagyságrendjének hatására a moldáv gazdaság az összeomlás szélére jutott.

A botrány hullámainak elsimítására a moldáv parlament megbízta a Kroll Inc. nemzetközi jogosultsággal rendelkező cégvizsgáló ügynökséget, hogy a Moldáv Nemzeti Bank adatai és a céghálózaton belüli kapcsolatok alapján készítsen jelentést az ügyről. A Kroll Inc. a pénzügyi bűncselekmény központi szereplőjének Ilan Shor izraeli-moldáv állampolgárt nevezte meg. Short a hatóságok rövid házi őrizet után szabadon engedték, és egyéb üzleti tevékenységei mellett jelenleg Orhei város vezető tisztségviselői posztját tölti be. Az üggyel kapcsolatban a liberáldemokrata párt volt vezetője és ex-miniszterelnök Vlad Filat, és több egymást sorozatosan követő EU-párti kormánykoalíció számos tagja is személyesen érintett kenőpénzek révén.

Az EU-alapok által Moldáviának fejlesztési programokra juttatott összegek a korrupt politikai elit zsebében tűnnek el. A társadalmi-szociális szféra megreformálására szánt pénzügyi támogatás léggé vált, és ezt Jose Luis Guerrero, az Európa Tanács eddigi moldáviai képviselője is elismerte. Guerrero szerint az EU által juttatott összegek ellenére “nem lehet azt állítani, hogy reformfolyamatok mennének végbe”. Ez az eredmény azért volt borítékolható, mert a szociális szféra megreformálását a rendvédelmi-politikai szféra megreformálása – amelyben Soros György magyar kapcsolata, Mizsei Kálmán központi szerepet játszott – előzte meg és az abban elültetett korrupciós mechanizmus-minták szolgáltak irányadóként.

A lakosság elszegényedése, a korrupció, és a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények foka olyan mértékű, hogy az embereknek elege lett a korrupt hatalmi elit és az azt markában tartó Ilan Shor féle oligarchakör irányításából. Az országban 2015 közepe óta ötször kellett miniszterelnököt (és ezzel együtt kormányt) cserélni, szeptember végétől kezdve pedig állandósultak a különböző intenzitású kormányellenes tüntetések. Ez a moldáv belpolitikai rendszer instabil szerkezeti felállása miatt mostanra robbanás közeli állapotot idézett elő. Január 20-án a tüntetők betörtek a parlamentbe, és a kormány, a köztársasági elnök, a parlament szóvivője és a legfőbb ügyész leváltását, a parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását követelték. A kormány az éjszaka leple alatt a moldáv elnök jelenlétében perceken belül lerendezett szűkkörű “ceremónia” kereteiben került beiktatásra. A tüntetések folytatódnak.

A legutóbbi moldáv parlamenti választások nem a győztesként befutó szocialista párt (PSRM) kormányalapításával végződtek. Helyette a második helyen végzett EU párti liberáldemokraták (PLDM) alakíthatták meg demokrata (PDM) és liberális (PL) koalíciós partnereik segítségével a kabinetet. Moldávia belpolitikai szerkezetében a parlamenti képviselők választanak elnököt, aki aztán kijelöli a kormányalakítással megbízott miniszterelnök személyét. Az ellenzék, a PSRM, PCRM és a független képviselők többségi aránya egy instabil belpolitikai patthelyzetet eredményezett. Ennek ellenére az EU integráció felé való orientálódásban elkötelezett moldáv elnök, Nicolae Timofti nem hajlandó a többségi választók akaratát kifejező kormánykoalíció megalakítására megbízást adni, mert a PSRM és a PCRM mostanra kifejezetten EU-integráció ellenes álláspontot képvisel.

A legutóbbi parlamenti választások 2014-ben zajlottak, és kizárólag csak az EU tagság mellett direkt kampányoló, vagy azt retorikában legalább látszólag elfogadó pártok indulhattak a parlamenti helyekért. Ennek eredményeként a “Mi Pártunk” elnevezésű patrióta kereszténydemokrata formáció nem indulhatott a választásokon, mert kifejezetten az Eurázsiai Vámunióval való szövetség mellett szállt síkra.

A tüntetők a hatalmi pozícióba protokollárisan 2018-ig bebetonozott, a kisebbségi választói akaratot képviselő EU integrációs párti formáció leváltását igyekeznek ezért elérni, egy előrehozott választás kikényszerítésével. Egy ilyen választáson az összes 2015 október – 2016 január közötti közvélemény-kutatás eredménye az Eurázsiai Vámunióhoz való csatlakozást képviselő pártok több mint 60%-os többségi szavazatszerzését mutatta ki. Ha egy ilyen összetételű parlament választaná meg a 2016 tavaszán esedékes parlamenti szavazáson a moldáv elnököt, akkor az új elnök, és az általa kinevezett új moldáv kabinet eurázsiai orientáltsága borítékolható. Ezért a tüntetők célja a parlament feloszlatása, és az előrehozott választások mihamarabbi újbóli kiírása. Ha ezt sikerül elérniük, akkor Moldávia külpolitikai orientáltsága 180 fokos fordulatot vesz, a Transznisztria-Moldávia konfliktus jelentőségét veszti, és egy intenzíven lefolytatott ukrán békemechanizmussal párhuzamosan az egész térségben nagyfokú stabilizációs folyamat veszi kezdetét, amelyben az atlanti blokk és az EU csak marginális szereplőként nyilvánul meg.

Ezért óriási a csend a nyugati liberális médiák körében a moldáv lakosság elszegényedésének okán kirobbant tüntetésekkel kapcsolatban, mert az ahhoz vezető eseményekben a nyugatbarát moldáv korrupt hatalmi elit Nagy-Britannia és Egyesült Államok területén bejegyzett céghálózatokkal operáló tevékenysége meghatározó. Ezért a nyugati híroldalak a moldáv eseményekkel egy időben, azokat teljesen partvonalra helyezve, a legszélesebb spektrumon veszik elő a Litvinyenko-ügyet (bizonyíték nélkül) brit-orosz vonatkozásban, és az európai politikai szervezetek orosz támogatottságának kérdését (szintén bizonyíték nélkül) az USA-orosz vonalon. Ez nem más mint a figyelem teljes elterelését szolgáló “gumicsont” témák bedobása a köztudatba. Közben Soros György spekuláns az EU összeomlás szélére kerülését hangsúlyozó egyidejű nyilatkozata – amelyet teljes körben közöltek a médiumok – szintén ennek a manővernek a része. Soros így akarja biztosítani moldáv pozícióit, és rávenni az EU-vezetését a lakosság kisebbsége által támogatott EU és nyugatbarát pártformációk melletti kiállásra.

A nyugat párti hatalmi elit nyomására közben a moldáv hatóságok kitiltották az országból a lakosság arányához mérten igen jelentős létszámúnak mondható több tízezres tüntetésekről tudósító televíziós csoportokat, így nehéz a tüntetések folyamatáról reális képet vázolni.

Míg 2013-2014 fordulóján a kijevi Majdan az egész európai-atlanti médiát lefedő intenzív támogatottságot kapott, a nyugati blokkot több szempontból is igen kellemetlenül érintő moldáv tüntetéssorozat csak rövid, pár mondatos, kép nélküli tudósításokban merül ki, vagy egyáltalán nem szerepel a híroldalakon, pedig az egész régió sorsát eldönthető folyamatról van szó, amely ma még számos kimenetelű végjáték lehetőségét tartogatja.

Az egyik lehetőség a már említett előrehozott választás kiírása, amely normális, befolyásoltságtól mentes keretek között az eurázsiai integráció irányába való elmozdulással jár és nagyban hozzájárul a térség stabilizálásához.

Másik lehetőség, hogy a hatalmi elit teljes brutalitást alkalmaz a tüntetőkkel szemben, amely egy kétélű fegyver, mert a nyugati demokrácia emberi jogokat emlegető és diktatúraellenes jelszavai mellett az ilyen hallgatólagosan támogatott műveletek az atlanti blokk politikai hiteltelenségére fokozottan világítanak rá, és ez a negatív kampány minden későbbi nyugati politikai törekvést nagyban hátráltatni fog.

A harmadik és legveszélyesebb variáció az, amelyben a belső elit nyugati közreműködéssel provokációs művelet keretében egy Transznisztria elleni fegyveres kampánnyal próbálja meg átmenteni a hatalmát, a belső problémákról ideiglenesen elterelve a lakosság figyelmét. Egy ilyen forgatókönyv esetén – amelyben nagy eséllyel Románia is résztvevő féllé válik – olyan fokú térségi destabilizáció következne be, amelyben hazánk is érintett lehet.


http://www.hidfo.ru/2016/01/a-litvinenko-ugy-es-orosz-parttamogatasi-vizsgalat-avagy-mi-tortenik-moldovaban/

Donbassz és Maradék-Ukrajna

A legújabb “tűzszüneti megállapodás” óta csak a Donyecki Népköztársaság területét az utóbbi 24 ótában 153 (!) alkalommal sértette meg a kijevi junta latorhada.

82-estől 120 milliméteres kaliberig mindenféle aknavető és tarack bevetésre került a valcmanista bűnbanda részéről. Ennek “köszönhetően” Telmanovoban egy DNR milicista életét vesztette mára virradóan.

Folyamatosan bombázzák Nyalókakirály latortüzérei Zajcevot, és Gorlovka északi peremkerületeit.

Sztaromihajlovka, Alekszandrovka, a “Trudovszka” bányaüzem, Zsabunki és Szpartak szintén állandó ostrom alatt állnak.

A donyecki repülőtér, valamint a város Petrovszkij lakókerületét szintén latortüzérségi támadások érik folyamatosan, ahogyan Donyeck északi és nyugati peremét is.

A Telmanovo járásban Belaja Kamenykát is elkezdték tegnap este aknavetőzni, míg a Donyecktől erősen délre fekvő Kominternovot már lassan egy hete folyamatosan lövik.

Tegnap telefontraccsot tartott Bundesmutti és Obamaki. A Fehár Ház kezdeményezte távegyeztetésről kiadott közlemény szerint a minszki megállapodás MINDKÉT FÉL RÉSZÉRŐL való maradéktalan betartatását tartották rendkívül fontosnak a Maradék-Ukrajnáról és Donbasszról való beszélgetésük során.

Mihail Pogrebenszkij moszkvai politikai elemző véleménye szerint a legutóbbi Biden-Valcman, és a Lavrov-Kerry találkozókon gyakorlatilag döntés született arról, hogy Kijevet RÁ KELL SZORÍTANI a minszki paktum rá háruló kötelezettségeinek maradéktalan, és rövid határidőn belüli betartására.

Pogrebenszkij szerint viszont ez egyáltalán nem lesz könnyű, még akkor sem, ha Nyalókakirály esze megjön. A helytartóság héjái ugyanis könnyen aktivizálhatják magukat a kijevi udvar ellen, ami véres leszámolásokhoz vezethet. Ezek szerint a héják szerint ugyanis a minszki megállapodás Kijev kapitulációja Donbassz előtt!

Ilyen körülmények között tartott tegnap Kijevben Bogdan Hmelnyickij emlékműve előtt megemlékezést a Progresszív Szocialista Párt, és annak “árnyékában” a betiltott Ukrán Kommunista Párt. Az alkalom: 362 évvel ezelőtt esküdtek hűséget az orosz cárnak Zaporizzsja kozákjai. Azaz: ekkor lépett szövetségre Oroszország és “Ukrajna”.

A megemlékezésen beszédet mondott Petr Szimonyjenko a KPU elnöke, és Natalja Vitrenyko a Rogresszív Szocialista Párt elnöke.

A megemlékezés keretében a résztvevők megkoszorúzták az államalapító Hmelnyickij emlékművét.


http://www.balrad.com/2016/01/22/donbassz-es-maradek-ukrajna/

EURÓPA LEGÁLIS ÉS ÖSZTÖNZÖTT MUSZLIM ELÖZÖNLÉSÉRE!

TÖRÖKORSZÁG TÖBB PÉNZT AKAR A MENEKÜLTEK FELTARTÓZATÁSÁHOZ

A török miniszterelnök, Ahmet Davutoğlu pénteken Berlinben tárgyal, de már azt megelőzően bejelentette igényét.

Az Európai Uniónak a korábban ígért hárommilliárd euró támogatásnál lényegesen nagyobb pénzügyi segítséget kellene juttatnia Törökországnak a migránsválság megoldására – vélte Ahmet Davutoğlu török kormányfő a dpa német hírügynökségnek adott, pénteken közzétett interjújában, a berlini német–török kormánykonzultációt megelőzően.

„Nem koldulunk pénzt az EU-tól” – jegyezte meg a miniszterelnök, ugyanakkor hozzátette: „ha komolyan vehető a terhek megosztására irányuló politikai akarat, le kell ülnünk, és a válság minden részletéről beszélnünk kell”. Davutoğlu úgy vélte, a hárommilliárd eurós támogatás csupán arra elég, hogy jelezze, létezik a politikai akarat.

Brüsszel azt várja Ankarától, hogy csökkentse az égei-tengeri görög szigetekre Törökországból érkező menekültek számát. Az EU a tavaly november végi brüsszeli EU–török csúcstalálkozón jóváhagyott akcióterv értelmében nyújt pénzügyi segítséget Törökországnak, és ennek fejében a török kormány vállalja határőrizetének megerősítését, a menekültek ellátásának javítását, valamint a hathatós közreműködést az embercsempész-hálózatok felgöngyölítésében. Az EU-tagállamok között mindenesetre már ez az összeg is éles vitákat váltott ki.

Törökország eddig mintegy kilencmilliárd eurót fordított a menekültekre – mondta Davutoğlu, és emlékeztetett arra, hogy jelenleg 2,5 millió szíriai és további 300 ezer iraki menekült él török területen.

Bizakodóan nyilatkozott a kormányfő Törökország EU-tagsága kapcsán, annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár néhány napja azt mondta, az országnak addig még hosszú utat kell megtennie. Az EU és Törökország kapcsolatában az elmúlt három hónapban nagyon pozitív változás történt, és biztos vagyok benne, hogy az ország egy nap az európai közösség tagja lesz – mondta a török kormányfő.
(MTI)

Bal-Rad komm: A török cumit úgy meg szívta az EU, mint egy torkosborz! Szép lassan vitte be az erdőbe a brüsszeli bolondokat az ankarai maffia, és most ott tévelyeg mind, a kitalálás esélye nélkül. A Kardigan banda legkevesebb 12 milliárd eurot követelne. 9 milliárdot már a migránsokra költött, 3 milliárdot ajánlott az EU! Plusz azért némi jatt is kéne még!

KÖZBEN PEDIG A MIGRÁNSOK ÖZÖNLENEK! ANKARA PEDIG VÍGAN ZSAROL! BERLINBEN!

Berlinben lengeti be Davutoğlu, hogy még legkevesebb hárommillió migránst tud ráereszteni az EU-ra! De ha még adnak nekik minimum 4000 eurot per koponya, meg vízummentességet, meg egy kis baksist!-talán tudnának segíteni! Mert amúgy a hajlandóség az meg van ám az ankarai maffia részéről!

Az EU-pedig FIZETNI FOG! Összesen nem 12 milliárdot!-jóval többet! Mert a tarifa az mindig nőni fog. Ráadásul migráns sem lesz kevesebb!

Pedig…!

Pedig van megoldás!

Tegnapi szíriai jelentésünkben írtuk, hogy VISSZATÉRT OTTHONAIBA 500-KORÁBBAN ELMENEKÜLT-SZÍR CSALÁD! Mert lakóhelyük immáron biztonságosnak itéltetett. Az orosz légierő, és a szír kormányhadsereg ténykedésének köszönhetően. Mert kitakarították a környékből a terroristákat.

Ez az ötszáz család NEM AZ EU-felé vette az irányt! Inkább visszamentek-HAZA!

Namármost! Mi lenne akkor, ha az EU inkább ezt a megoldást forszírozná?

Értjük mi!-persze hogy értjük! Nem értjük mi a dolog lényegét. A TERV! Azt meg kell valósítani! Hogy is tudnánk mi azt felérni a magunk egyszerű gondolkodásával!

A TERV FÉLIG MÁR MEGVALÓSULT! BE KELL (!) FEJEZNI!

Davutoğlu NEM VÉLETLENÜL Berlinben adta elő az igényt Bundesmuttinak!

Merkel: Az illegális migrációt legálissá kell tenni

Törökország vállalta, hogy minden lehetséges intézkedést megtesz a területéről az Európai Unióba irányuló menekülthullám csillapításáért, ehhez pedig megkapja az Európai Unió 3 milliárd eurós pénzügyi támogatását – mondta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben a német-török kormánykonzultáció után.

Angela Merkel a két kormány első közös tanácskozása után Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az illegális migrációt csak Törökországgal együttműködve lehet visszaszorítani az Égei-tengeren.

Az “illegális migrációt legálissá” kell tenni az embercsempészet felszámolásával, a görög-török uniós külső határ biztosításával és “legális kontingensek” átvételével – mondta a német kancellár.

Javítani kell továbbá a Törökországban élő szíriai menekültek helyzetét – tette hozzá, kiemelve, hogy számuk már elérte a 2,5 milliót, és köztük csaknem egymillió gyerek van. Az uniós támogatást és a német-török migrációs dialógus nevű akcióterv programjait ennek a Törökországban “vendégként” számon tartott csoportnak a szolgálatába kell állítani, egészségügyi ellátást, munkalehetőséget, a gyerekeknek iskolát kell biztosítani – mondta Angela Merkel. Üdvözölte, hogy az ankarai vezetés megnyitja a munkaerőpiacot a szíriai állampolgárok előtt.

Elmondta, hogy a közös programokat a következő uniós csúcsig, február 18-ig ki kell dolgozni, és aznap az uniós tagországok vezetőinek értekezlete előtt ismét egyeztetést tartanak a török kormányfővel a brüsszeli osztrák nagykövetségen.

Ahmet Davutoglu kiemelte, hogy országa negyedik éve egyedül, a nemzetközi szervezetek segítsége nélkül küzd a szíriai polgárháború miatt megindult menekülthullámmal.

A török kormányfő – aki a német kancellárral folytatott megbeszélés előtt egy interjúban jelezte, hogy a 3 milliárd euró csak a kezdet lehet, Ankara sokkal több pénzügyi támogatásra tart igényt – hangsúlyozta, hogy a menekültválság nem csak Törökországra vagy Németországra tartozó válság, és egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani, ezért össze kell fogni.

Törökország az utóbbi hetekben-hónapokban tett lépésekkel egy sor eredményt elért már, például a nem Szíriából érkező szír állampolgárokra kivetett vízumkötelezettség bevezetése révén heti 41 ezerről 1100-ra csökkent az érkezők száma.

Angela Merkel kérdésre válaszolva elmondta, nem érzi úgy, hogy egyedül maradt a menekültválságban követett politikájával, amelynek “alapjain” február 18. után sem változtat majd, amikor Brüsszelben mérleget vonnak az EU és Törökország közös akcióterve végrehajtásának alakulásáról.

Nem segít hozzá a válság megoldásához, ha “minden ország csak saját magáért” küzd és egyoldalú lépéseket tesz. Inkább “összeurópai” megoldást kell kidolgoznia, a válságot kiváltó okokkal kell foglalkozni és valamennyi uniós tagország érdekében meg kell óvni a belső határőrizet nélküli schengeni övezet egységét – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy mindezt “nagyon mély meggyőződéssel” vallja.

Hozzátette, hogy ragaszkodik az EU-ban elhatározott intézkedések végrehajtásához, így egyebek között az uniós menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotok) kiépítéséhez, és “nagyon erősen odafigyel” majd, hogy haladás történjék ezekben a késésben lévő ügyekben.

Ahmet Davutoglu hangsúlyozta: “Angela Merkel és Németország nincs egyedül”, Törökország a német és az uniós partnerekkel “kéz a kézben” törekszik a válság rendezésére.

Az egyéves előkészítés után megtartott konzultáción a német és a török kormány hat-hat minisztere vett részt, köztük a belügyi, a külügyi, a gazdasági és a védelmi tárca vezetője. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatban a berlini és az ankarai vezetés egyebek között hangsúlyozta, hogy az “illegális migráció fenyegeti a regionális stabilitást”, és erre a kihívásra a lehető leggyorsabban és a terhek megosztásával kell válaszolni.

A dokumentum szerint a felek egyetértettek abban, hogy “lényegesen” ki kell terjeszteni Törökország és az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) együttműködését, és tovább kell mélyíteni a német és török belügyi, biztonsági együttműködést.

A nyilatkozatban az is szerepel, hogy a vízumliberalizációról folytatott tárgyalások során arra kell törekedni, hogy 2016 októberétől megszűnjék a török állampolgárok vízumkötelezettsége a schengeni övezetben.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…arra kell törekedni, hogy 2016 októberétől megszűnjék a török állampolgárok vízumkötelezettsége a schengeni övezetben…”

Az pedig alig fél év! No meg a sokmilliárd euro is ADDIGRA megérkezzen az EU-tól Ankarába. És AKKORTÓL meg fog szűnni a migránsáradat. CSAK TÖRÖK TURISTÁK fognak érkezni Európába. A Schengen-zónába. Ami vagy lesz vagy nem! De közúton még mindig a legpraktikusabb lesz a magyar provincián keresztül haladniuk. És a sok török turista útlevelét simogatva gondolja majd a déli CSODAGYODA láttán, hogy a Davutoglu-Bundesmutti alku kényelmes megközelítést, és ép bőrrel való megérkezést garantál. Jó esetben még tisztelegnek is az udvarias magyar rendőrök a határátkelőkön.

Kb. erre számíthatunk a német lotyó és a cigánymaffia közötti alku eredményeként.

EURÓPA LEGÁLIS ÉS ÖSZTÖNZÖTT MUSZLIM ELÖZÖNLÉSÉRE!

Nemzetbiztonsági kockázat a képviselők izraeli kettős állampolgársága

Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában emlékeztetett: továbbra is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy nem lehet tudni, mely országgyűlési képviselőknek van a magyar mellett izraeli állampolgársága is, miközben ez nyilvánvalóan részrehajlást okoz és befolyásolja a döntéshozatalt.

• A politikusok egy része etnikai tisztogatás esetén is automatikusan Izrael pártját fogja, ami arra utalhat, hogy egyes kérdésekben nem képesek egy másik ország irányába tett esküjüktől függetlenül döntést hozni, ezzel a bűnpártolás irányába viszik a magyar külpolitikát.

A jobbikos politikus a képviselők izraeli kettős állampolgárságának firtatásával olyan témához nyúlt, ami továbbra is a politikai korrektség védőbástyája, és teljes tabut képez a magyar belpolitikában. A műsorvezető szerint “kicsit zsidózik”, aki megfogalmazza ezt a problémát – eközben egyértelművé tette, hogy a liberális vitakultúra ebben a kérdésben már nem terjed ki a másik fél véleményének meghallgatására. Kálmán Olga konstans zajteremtése mellett a törvényhozó a következőket mondta: /Országgyűlési képviselők esetében/

ha valakinek kettős állampolgársága van, az nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mert más országok irányába is esküt tett és elköteleződött.

Kijelentését pedig más, demokratikus országokban látható példákkal támasztotta alá: Izraelben miért tilos kettős állampolgároknak a választáson indulnia? Azért, mert Izrael – egyébként a saját szempontjából nagyon helyesen – úgy látja, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országra nézve. Miért van az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nem csak az állampolgársága, hanem a faji besorolása – hogy milyen fajú, milyen vallású, és hogy milyen szexuális identitású, még az is fent van a kongresszus honlapján? Mivel a választópolgároknak joga van tudnia, hogy kik képviselik őket a parlamentben, a kormányban.

A törvényhozó kifejtette; a világ vezető demokratikus országában nem ütközik a demokrácia elveibe az, hogy valakinek a faji hovatartozása, szexuális orientációja és vallási hovatartozása nyilvántartva legyen.

A műsorvezető a politikus egyetlen, a problémával kapcsolatos mondatát sem engedte végigmondani. Gyöngyösi Márton szavába vágva a következőket ismételgette; “összeírni”, “ön szerint ez tisztességes-e”. Amikor a politikus a közbevágás ellenére tovább folytatta volna a megkezdett mondatot, a műsorvezető nem egy alkalommal parancsoló jelleggel a “nem” szót ismételgette – a műsorvezető láthatóan kezdett megfeledkezni arról, hogy egy emberrel beszél, nem pedig egy kutyát próbál idomítani. Viselkedésével a liberális vitakultúra visszásságaira hívta fel figyelmet, ezzel ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy aki – a választók akaratának megfelelően – egy tabuvá nyilvánított problémával is foglalkozna, annak a továbbiakban nem jár a másik ember véleményének meghallgatása során alapvető normának tekintendő tisztelet és türelem.

Az utóbbi hónapok során számos újságíró és politikus hívta fel a figyelmet arra, hogy a liberalizmus totalitárius ideológiaként kezd viselkedni, és a “politikai korrektség” dogmájával megakadályozza, hogy a választott politikusok megfogalmazzák az embereket érintő problémák egy részét, így azok megoldását is nagy mértékben hátráltatja.

Gyöngyösi Mártont a műsorvezető számos más kérdés mellett egy korábban tett állásfoglalásával kapcsolatban kérdezte. A politikus már 2012-ben kijelentette, hogy az országgyűlési képviselők izraeli kettős állampolgársága nemzetbiztonsági kockázatot jelent, miután Izrael megindította a “Felhőoszlop hadműveletet” a gázai övezetben, és a magyarországi törvényhozók nagy része Izrael “önvédelemhez való jogára” hivatkozva elfogadhatónak tartotta a számos civil halálos áldozattal járó offenzívát.

A palesztin államiság mellett kiálló nemzetközi szervezetek számos alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy Izrael rendszeresen, néhány éves időközönként hajt végre újabb támadásokat palesztin területeken, melynek során a civil áldozatok magas száma mellett a nemzetközi szervezetek közreműködésével újjáépített infrastruktúra nagy részét is megsemmisíti – ezzel lerombolja minden olyan nemzetközi összefogás eredményeit, ami a gázai övezetben a humanitárius katasztrófa elhárítását lehetővé tette volna. Ennek okán a sorozatos beavatkozások egy egész népcsoport életkörülményeinek kőkorszaki állapotok közt tartására is irányulnak, ami okkal minősíthető etnikai tisztogatásnak.

Gyöngyösi kijelentései során azonban a műsorvezető több alkalommal próbálta a beszélgetést olyan irányba terelni, hogy az országgyűlési képviselők izraeli kettős állampolgárságával kapcsolatos fenntartásokat a magyarországi zsidóság egészének megítélésével mossa össze. A jobbikos politikus ezt mindvégig sikeresen elkerülte, hiszen ebben az esetben Magyarország külpolitikájára közvetlen ráható személyekről van szó, akiknek egy idegen ország iránti hűségével a választópolgárok – a transzparencia hiánya okán – nincsenek tisztában, miközben a képviselők – kettős identitásuk okán – adott helyzetben bűnrészessé teszik hazánkat egy idegen ország más népek elleni agressziójában.

2012 júniusában a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete valamennyi országgyűlési képviselőhöz névre szóló megkeresést intézett, miután Kövér László kijelentette, hogy az Országgyűlés Hivatala nem rendelkezik információval a képviselők esetleges kettős állampolgárságáról. A rendőrszakszervezet közérdekű adatigénylésére akkor a 368 országgyűlési képviselőből összesen 31-en válaszoltak a törvény által előírt határidőn belül. A történtek után a szakszervezet vezetője ellen eljárás indult, többek között sikkasztás vádjával.


http://www.hidfo.ru/2016/01/nemzetbiztonsagi-kockazat-a-kepviselok-izraeli-kettos-allampolgarsaga/

Teendők Atomháború (Támadás) esetén!

Osszátok meg minél több oldalon!

Ha egy ballisztikus atomrakéta indul egy másik kontinensről, az indítását követő 15-30 percben célba is ér. A hír alighanem betöltené a sajtót, így is szerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy időben értesülhessünk róla.

Természetesen lényeges a becsapódás helye, mert néhány száz kilométeres körzetben veszélyes közvetlenül is egy atomrobbanás. Feltételezve, hogy elég távol vagyunk a robbanás helyétől (mondjuk akár Németország távolságában van ez, természetesen szeretjük a németeket, ez csak egy példa) ahhoz, hogy ne égjünk meg, de nem elég távol ahhoz, hogy az azonnali hatások másodlagos része ne érjen bennünket, igenis tehetünk azért, hogy maximalizáljuk a magunk és a környezetünk, családunk túlélési esélyeit.

Hatások
Ha már nem égünk meg, akkor a következő hatásokkal kell számolnunk:

neutronsugárzás-villanás
hanghatás (légnyomás-változási hullám)
elektromágneses villanás
radioaktív porfelhő, eső

Ezek ellen tudunk védekezni. Ha a teendőkkel nem vagyunk tisztában BIZTOSAN megbetegszünk és meghalunk, ha azonban tisztában vagyunk a teendőkkel, és azonnal cselekszünk, azonnal szólunk mindenkinek a környezetünkben és tájékoztatjuk őket a teendőkről, VALÓSZÍNŰLEG ÉPSÉGBEN TÚLÉLJÜK az eseményt.

Ha megfordulna a fejünkben, hogy valakit esetleg nem tájékoztatunk, bár megtehetnénk, ne tegyük. Jobb, ha egy haragosunk él, minthogyha fertőzően oszladozik.

Haladjunk sorban, méghozzá olyan sorrendben, amilyen sorrendben cselekednünk kell:

1. Elektromágneses villanás
Magyarázat:
Egy atombomba a robbanásakor egy nagy erejű elektromágneses villanást ad le. Ez minden elektromossággal működő szerkentyűt működésképtelenné tesz, mert túlterheli, amennyiben a készülék be van kapcsolva.

Teendő:
Húzzunk ki a konnektorból minden készüléket, a laptopok, mobiltelefonok akkumulátorát távolítsuk el, a mobiltelefonokét hagyhatjuk az utolsó pillanatra is, hiszen a kommunikáció fontos. A robbanás ideje kb. tudható egy ilyen helyzetben, tehát kb. addig ezt húzhatjuk.
Az autónk vezérlő számítógépét és minden elektromos rendszerét áramtalanítsuk. Az akkumulátort kössük ki, GPS-ből távolítsuk el az akkumulátort. Ennek hiányában nem fog elindulni az autónk, kivéve ha az egy öreg batár, amelynek nincsen elektronikus vezérlése.

Minderre azért van szükség, mert bár az infrastruktúra összeomlik, előbb-utóbb újra működésbe lép, mi azonban már működőképes készülékekkel tudjuk várni az áramszolgáltatás és a mobiltelefonhálózat újraindulását.

Teendő, ha mobiltelefon-szolgáltató döntéshozója vagy:
Nagyon fontos, hogy minél több bázisállomás épségben maradjon, mert a társadalom működése a kommunikációtól függ, ezért az ilyen döntéshozóknak különösen nagy szerepük van a túlélésben. Sajnos erre nem igazán van idő katasztrófa esetén, ezért azt kell megszervezni, hogy mielőbb minél több üzemképtelen bázisállomás legyen lecserélve.

2. Hanghatás
Magyarázat:
A robbanás keltette légnyomásváltozás betörheti az ablakokat.

Teendő:
Nyissuk az ablakokat, ezzel csökkenthetjük az esélyét annak, hogy kitörik. Minden ablaküveggel, amely nem tört ki, csökkentettünk a későbbi teendőinket és költségeinket.

3. Neutronvillanás
Magyarázat:
Az atombomba a robbanás pillanatában az elektromágneses villanás mellett egy nagyon erős neutronvillanást is kelt. Ez a távolságtól függően rövid vagy hosszútávon halálos. Minél közelebb tartózkodunk a robbanás helyéhez (500-800 km fölött), ez rákos megbetegedéseket, szervleállásokat, sejtelhalást okoz.

Teendő otthon tartózkodva:
Vegyünk elő ágyneműt, takarót, pokrócot, és vizezzük be, majd burkolózzunk a vizes takaróba. (Lehetőleg meleg vizet használjunk és minimalizáljuk a megfázás esélyét.) A víz kiválóan árnyékolja a neutronsugárzást.

Teendő irodában tartózkodva:
Takarjuk le az előzőleg áramtalanított és a hálózatról lekapcsolt számítógépeket stb, majd valamivel a robbanás ideje előtt indítsuk be a mennyezeti tűzoltócsapokat, ha vannak. Ha nincsenek, érjük el, hogy a mosdóban minél több víz érhesse a testünket, akár a csap leszerelésével, vagy ha máshogy nem megy, megrongálásával. Majd később foglalkozhatunk a helyreállítással.

Teendő strandon, medence közelben tartózkodva:
Ragadjuk szívószálat vagy búvármaszkot és az utolsó perceket a víz alatt vészeljük át a szívószálon keresztül lélegezve.

4. Radioaktív por és eső
Még nem úsztuk meg, vannak további teendők...

Magyarázat:
A robbanást követő napokban és hetekben radioaktív por fog telepedni a földfelszínre, illetve esővízben oldódva jut el hozzánk. Ez radioaktív izotópokat tartalmazó port jelent. Belélegzés útján, valamint étel- és vízbevitel útján juthat be a szervezetünkbe, majd mivel nem tud távozni, felgyülemlik és hetek-hónapok alatt rákos megbetegedéseket okoz.

Teendő:
Amint megtörtént a robbanás és a hanghatás is elért bennünket, induljunk a zöldségeshez, gyógyszertárba, vitaminszaküzletbe, és az élelmiszeren, konzerveken kívül vásároljunk be a következőkből:

Fokhagyma vagy niacin (B3-vitamin)
Multivitamin, különösen a C-vitamin
Szűrőmaszkok (vizes szövetanyag is megteszi, ha nem kapható)
Ezt követően járjunk néhány hétig járjunk szűrőmaszkkal még akkor is, ha tisztának tűnik a levegő. Minden zöldséget gondosan mossunk meg és töröljünk szárazra, különösen a salátaszerű zöldségeket, utóbbiakat levelenként. Ezzel eltávolítottuk a sugárzó izotópok nagy részét. Ami mégis bekerül a szervezetünkbe, annak kiürülését a fokhagyma vagy a B3-vitamin segíti. Innentől kezdve néhány hétig, esetleg hónapig mindenkinek bűzlenie kell a fokhagymától (a niacin nem büdös, csak némi viszkető bőrpírt okoz a beszedést követő félórában, de ez természetes reakció), viszont túléljük. (A salátaszerű zöldségeket nem csak vész esetén, hanem mindig levelenként kell megmosni, mert a mosatlan saláta, kínaikel stb. levelei között radioaktív izotópok halmozódnak fel. A mosatlan saláta ötször akkora sugárzást kelt, mint a mosott - saját mérés.)

FIGYELEM! A radioaktív zöldség pontosan ugyanolyan zsenge, friss és finom, mint az, amelyik nem radioaktív! Ez csak műszeresen mérhető!

Vízszűrés:
Ha van vízszűrőnk, használjuk!. Ha nincs, tegyünk egy nagy szemeteszacskóba sódert, szúrjunk az alján egy lyukat, majd a vizet ezen keresztül folyassuk át, az eredmény egy hellyel-közzel szűrt víz.

Egyszerű tesztelési módszer: minden nap tartsunk egy pohárban friss szűretlen, valamint egy másikban szűrt vizet. A leülepedéseiből nagyjából látható lesz, hogy a napi szűretlen víz mennyire tisztult meg a robbanás óta eltelt idő alatt.

Utolsó és egyben a legfontosabb! Együtt Többre megyünk!

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/tudomany/3742-teendk-atomhaboru-tamadas-eseten