2026. március 8., vasárnap
Fico: Szlovákia kész átvenni Magyarország szerepét az ukrajnai hitel blokkolásában
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint Szlovákia kész átvenni Magyarország szerepét az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós uniós katonai hitel blokkolásában, ha erre szükség lesz. Úgy véli, a csomag valójában nem hitel, hanem vissza nem térítendő támogatás, mivel Ukrajna szerinte nem fogja visszafizetni az összeget.
Fico bírálta Élőhalott Zsebhitler Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért – állítása szerint – Ukrajna leállította az olajszállításokat Szlovákia és Magyarország felé, ami súlyos gazdasági károkat okoz a két országnak. A szlovák kormány ezért leállította a dízel és a vészhelyzeti villamosenergia szállítását Ukrajnába, és az olajellátás helyreállítását tekinti a hitel blokkolásának egyik eszközének.
A miniszterelnök szerint a régióban zajló fegyveres konfliktusok – különösen az Irán körüli feszültség – globális háborús kockázatot, energiaár-emelkedést és új migrációs hullámokat is kiválthatnak. Figyelmeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalációja az Európába irányuló illegális migráció erősödéséhez vezethet.
Fico hangsúlyozta: Szlovákia békepárti álláspontot képvisel, és nem hajlandó támogatni olyan lépéseket, amelyek szerinte a háború további eszkalációjához vezetnek.
Az iráni média egy animációs videóval ment neki az Epstein-koalíciónak
Az iráni média megosztott egy Lego-stílusú videót, amely Teherán megtorlását hirdeti az Egyesült Államok és a Mindenkor Terrorista Izrael ellen, és amelyben az amerikai és izraeli vezetés pánikban van.
A győzelem narratívája című animáció vasárnap széles körben terjedt az interneten. A videó Nemzetgyilkos Fosztogató Donald Trump amerikai elnök és Gonosz Alattomos Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök alakjával kezdődik, aki a Sátán társaságában Jeffrey Epstein aktáit olvassa.
Ezt követően az amerikai elnök megőrül, és támadást rendel el Irán ellen, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy a támadás célja az volt, hogy elterelje a figyelmet a botrányról, amely a néhai szexuális bűnöző és az amerikai elit közötti kapcsolatokat érintette.
A videó ezután egy iráni lányiskola elleni támadást ábrázol Minabban, amely több mint 170 ember halálát okozta, és egy bosszúálló iráni katona vizsgálja a romokat és készül a megtorlásra. Teherán Izraelt és az Egyesült Államokat vádolta a támadással, míg Aljas Képmutató Trump azt állította, hogy a pusztítást Irán magának okozta.
A videó ezután iráni rakéták és drónok támadásait mutatja be, többek között egy ciprusi brit légibázis, több izraeli célpont és a Perzsa-öböl térségében található helyszínek ellen. A pusztítás terjedésével Népirtó Kaméleon Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök menekül, az olajkereskedők pánikba esnek, és iráni drónok megsemmisítenek egy amerikai repülőgép-hordozót. Az egyik utolsó jelenetben egy amerikai katonai szállítórepülőgép amerikai zászlóval letakart koporsót rakod le.
A videó megjelenése néhány nappal azután történt, hogy a Fehér Ház közzétette saját PR-videóját az X-en. A videón a Grand Theft Auto: San Andreas mémmel kezdődik, amelyben a főszereplő CJ azt mondja: „Ah sh*t, here we go again” (A francba, már megint itt tartunk), majd az Egyesült Államok Irán elleni támadásainak felvételeire vált, amelyek mindegyikét a játék „wasted” (elveszett) képernyője borítja, amely akkor jelenik meg, amikor a karakter meghal.
Nem ez az első alkalom, hogy az iráni média Lego-stílusú animációkat használ üzeneteiben. 2025 júniusában, az Izraellel és az Egyesült Államokkal vívott 12 napos háború alatt egy hasonló videóban győzelemként ábrázolták Teherán válaszát az iszfaháni atomlétesítmény elleni csapásokra.
A videón Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump és Hazug Tömeggyilkos Netanjahu egy ördög alak mellett állnak, mielőtt az iráni rakéták eltalálják az izraeli célpontokat, és a következő mondattal zárul: „Mi irányítjuk a játékot.”
https://oroszhirek.hu/az-irani-media-egy-animacios-videoval-ment-neki-az-epstein-koalicionak-video/
A digitális ID a végső diktatúra eszköze
Christine Anderson német európai parlamenti képviselő podcastjában vendégeivel – köztük Ritchie Littlejohn aktivistával, Andrew Bridgen volt brit parlamenti képviselővel és Montgomery Toms kampányolóval – a digitális személyazonosítás (digital ID) terjedésének politikai és társadalmi következményeit vitatják meg.
A beszélgetés központi állítása szerint a digitális azonosítás globálisan terjedő rendszer, amelyet kormányok gyakran biztonsági, gyermekvédelmi vagy bevándorlás-ellenőrzési indokokkal vezetnek be, miközben a kritikusok szerint valójában a társadalmi ellenőrzés eszköze lehet. A résztvevők úgy vélik, a rendszer kulcsfontosságú eleme lehet egy szélesebb digitális infrastruktúrának, amelyben az állampolgárok pénzügyi, közösségi és online tevékenységei is nyomon követhetők.
A beszélgetők szerint a digitális azonosító a jövőben számos alapvető szolgáltatás – például banki ügyintézés, utazás, adófizetés vagy online tranzakciók – igénybevételének feltétele lehet. Ez digitális nyomkövetést hozna létre az állampolgárok mindennapi tevékenységeiről, ami szerintük veszélyeztetheti a szólásszabadságot, ha a hatóságok vagy platformok a „dezinformáció” vagy a rendszerkritika alapján korlátozzák a hozzáférést szolgáltatásokhoz.
A vita kitér arra is, hogy a digitális azonosítás összekapcsolható központi banki digitális pénzekkel (CBDC), ami programozható pénzügyi rendszert eredményezhet. A résztvevők szerint ez lehetővé tenné például a fogyasztás korlátozását, a pénz lejárati idejének bevezetését vagy a vásárlások feltételekhez kötését.
A brit példák között említik az online kormányzati belépési rendszereket és a digitális szolgáltatásokhoz kötött azonosítást, amely a kritikusok szerint fokozatosan teszi elkerülhetetlenné a digitális identitás használatát. Emellett szó esik a „15 perces városok” és az alacsony forgalmú városrészek (LTN) koncepciójáról is, amelyek – állításuk szerint – digitális azonosítással kombinálva mozgáskorlátozások alapjául szolgálhatnak.
A beszélgetés végkövetkeztetése szerint a digitális azonosítás bevezetése alapvető politikai kérdés: a támogatók hatékonysági és biztonsági előnyöket hangsúlyoznak, míg a kritikusok attól tartanak, hogy egy olyan infrastruktúra jön létre, amely hosszú távon az állampolgárok feletti ellenőrzést erősíti.
Európa technológiai szuverenitása – Svájc nemet mondott a Palantirra
A House of EI podcast szerint Svájc kilenc alkalommal utasította el a Palantir Technologies ajánlatait, miután a hadsereg elemzése arra jutott, hogy a rendszer használata súlyos szuverenitási kockázatokat hordozna. A jelentés szerint az amerikai cég szoftverének alkalmazása tartós függőséget alakítana ki külső – amerikai – szakemberektől, valamint fennállna annak lehetősége, hogy az adatokhoz az Egyesült Államok kormánya vagy hírszerzése hozzáférjen.
A svájci értékelés emellett adatvédelmi problémákat is kiemelt: a tömeges adatgyűjtés olyan személyek adatait is érintheti, akik nem célpontjai a megfigyelésnek. A döntést geopolitikai tényezők is befolyásolták, mivel a Palantir alapítója, Peter Thiel erős politikai kapcsolatokat ápol az amerikai kormányzati körökkel.
A podcast értelmezése szerint Svájc lépése szélesebb európai trendet jelez: több ország igyekszik csökkenteni függését az amerikai technológiai infrastruktúrától, és saját digitális szuverenitását erősíti. A Palantir később pert indított egy svájci magazin ellen a történet közlése miatt, ami tovább növelte az ügy nyilvánosságát és politikai súlyát.
A következtetés: a svájci döntés precedens lehet Európában, és érveket adhat más kormányoknak is az amerikai technológiai rendszerekkel szembeni óvatosságra.
Az iráni háború geopolitikai háttere: a dollárrendszer és az energiapolitika
Az Awakening Richard podcast elemzése szerint az Egyesült Államok Irán elleni háborúját a globális hatalmi és pénzügyi rendszer megőrzésének kényszere magyarázza. Az értelmezés szerint az amerikai világrendszer három pillérre épül: katonai erőre, a pénzügyi rendszer – különösen a dollár – ellenőrzésére, valamint az információs tér befolyásolására. A dollár dominanciáját két kulcsrégió támasztja alá: a Közel-Kelet energiarendszere (petrodollár) és Kelet-Ázsia ipari termelése.
A podcast szerint mindkét pillér meggyengült: Kína egyre inkább alternatív pénzügyi és kereskedelmi rendszereket épít, miközben a közel-keleti országok is nyitnak a jüanalapú energiaszállítás felé. Az elemzés úgy véli, hogy a konfliktus egyik célja az energiapolitikai ellenőrzés visszaszerzése, illetve az olajárak emelése, ami növeli a dollár iránti globális keresletet.
A kommentár szerint Washington számára két stratégiai kimenet kedvező: vagy a Közel-Kelet visszaterelése a dolláralapú energiarendszerbe, vagy – ennek hiányában – olyan regionális instabilitás kialakulása, amely korlátozza az energiakivitelét és növeli az amerikai befolyást. Hosszabb távon a szerző nem zárja ki Irán tartós meggyengítését vagy feldarabolását sem, amit Jugoszlávia példájához hasonló stratégiával érhetnek el.
Az elemzés szerint a konfliktus kimenetelét döntően az határozhatja meg, milyen mértékben hajlandó Oroszország és Kína támogatni Iránt.
Irán Moszad ügynökké lett tábornokának árulása vezetett Hámenei ajatollah meggyilkolásához?
Jeruzsálem, 2026. március 8. vasárnap (MB)
Hámenei ajatollah, Irán legfelső vezetőjének, családjának és legközelebbi munkatársainak meggyilkolása árulással vált lehetővé. Esmail Qaani tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka árulta el őket, lehetővé téve, hogy tartózkodási helyük ellen intézett célzott csapással végezzenek velük február 28-án, az Irán elleni amerikai-izraeli agresszió első napján – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hivatalosan meg nem erősített nyugati sajtóhírek alapján.
Úgy tudják, hogy a Moszad-ügynök tábornok Hámenei ajatollah társaságában volt a legfelső katonai vezetéshez tartozó más tábornokokkal együtt, és nem sokkal az előtt hagyta el az épületet, mielőtt bekövetkezett volna a légicsapás, melyben rajta kívül az összes jelenlévő életét vesztette.
Meg nem erősített hírek szerint Esmail Qaani nem csak Irán legfelső vezetőjének megölésében játszott kulcsszerepet, hanem Ismail Hanijeh, a Hamász vezetőjének, és a Hezbollah két vezetőjének, Nasrallah és Safieddine célzott izraeli műveletben történt megölésében is.
A 68 éves tábornok a Hámenei elleni csapás „hihetetlen túlélése” miatt keveredett gyanúba. Állítólag elfogták, és kivégezték. Mások úgy tudják, hogy öngyilkos lett, amikor el akarták fogni.
Egy Israel News Agency nevű jeruzsálemi online hírügynökség vasárnap azt írta, hogy Esmail Qaani életben van, és Izraelbe menekült. Nem közölt részleteket arról, hogyan sikerült megszöknie Iránból, s arról sem tájékoztatott, hogy hivatalos izraeli forrásból megerősítették volna a történteket.
Hámenei ajatollah 2020. januárban nevezte ki Esmail Qaanit a Forradalmi Gárda (IRGC) élére, a bagdadi repülőtérnél 2020. január 3-án meggyilkolt Kászem Szolejmáni tábornok utódjaként. Szolejmáni eliminálására személyesen Trump adott parancsot első elnöksége idején.
Tudni vélik, hogy a Moszad évtizedeken át beszivárgott Iránba, helyi ügynököket és speciális egységeket, köztük a 8200-as egységet használt fel megfigyelésre és műveletekre. 2007. óta így tudta meggyilkolni az iráni atomtudósokat, vezető katonatiszteket, legutóbb pedig Irán legfelső vezetőjét.
Hírügynökségi jelentések szerint Teheránban éles hatalmi harc folyik, hogy kit válasszanak meg legfelső vezetőnek Hámenei utódjaként. A belső ellentéteket az árulással tetézett amerikai-izraeli agresszióra adandó válasszal hozzák összefüggésbe.
Szombaton maga az amerikai elnök is azzal kérkedett, hogy az irániak többsége örül az amerikai támadásnak, mert meg akar szabadulni az ajatollahok politikai vezetésétől. Értesülések szerint egyes iráni felelősök kompromisszumot akarnak kötni Trumppal az új iráni vezető kinevezésével, hogy véget vessenek Amerika és Izrael támadásának, mások viszont körömszakadtig kitartanak az agresszió katonai erővel történő visszaverése mellett.
A színfalak mögött zajló hatalmi harccal hozzák összefüggésbe, hogy hivatalosan máig nem nevezték ki Esmail Qaani tábornok utódját.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Európa geopolitikai zsákutcában – Rein Müllerson a nyugati stratégia ellentmondásairól
Rein Müllerson észt nemzetközi jogász Glenn Diesen podcastjában arról beszélt, hogy a jelenlegi ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok egy szélesebb geopolitikai átrendeződés részei, amelyben a Nyugat fokozatosan elveszíti korábbi dominanciáját.
Müllerson szerint az ukrajnai háború gyökerei a 2014-es kijevi eseményekhez vezethetők vissza, és a konfliktus fokozatosan egy belső válságból Oroszország és a Nyugat közötti nemzetközi háborúvá alakult. Állítása szerint az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott abban, hogy Európa – saját gazdasági érdekei ellenére – belesodródjon ebbe a konfliktusba.
Úgy véli, a jelenlegi geopolitikai helyzetet tovább bonyolítja az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadása. Ez egyszerre gyengítheti és erősítheti Oroszország helyzetét: a Hormuzi-szoros körüli feszültség emelheti az olaj- és gázárakat, ami kedvez Moszkvának, miközben a nyugati fegyverkészletek gyors fogyása csökkentheti Ukrajna támogatását.
Müllerson a „Kissinger rémálma” kifejezéssel arra utal, hogy a Nyugat politikája paradox módon közelebb tolja egymáshoz Oroszországot, Kínát és potenciálisan Iránt. Szerinte Washington egyik stratégiai célja mindig az volt, hogy megakadályozza Európa és Oroszország közeledését, mert egy ilyen együttműködés gyengítené az amerikai befolyást a kontinensen.
Az interjúban hangsúlyozza az amerikai politika belső ellentmondását: miközben Washington – különösen Hazug Pokolfajzat Donald Trump irányvonala szerint – csökkenteni szeretné európai jelenlétét és a figyelmet Kínára összpontosítaná, Európát továbbra is arra ösztönzi, hogy katonailag erősödjön és Oroszországgal szemben konfrontatív maradjon.
Müllerson szerint az európai vezetők nehezen tudnak irányt váltani, mert politikailag túl mélyen elköteleződtek az oroszellenes politikák mellett. Emiatt még akkor is folytatják a konfrontációt, amikor az gazdaságilag és stratégiailag káros Európa számára.
A beszélgetés végén hangsúlyozza, hogy a jelenlegi folyamatok egy multipoláris világrend kialakulásához vezetnek, ahol a Nyugat már nem képes egyedül meghatározni a globális politikát. Szerinte hosszú távon Európa stabilitása csak akkor állhat helyre, ha újraépíti a kapcsolatokat Oroszországgal, amelyet történelmileg a kontinens szerves részének tekint.