A kormány mintegy 13,5 milliárdot különített el a különböző ’56-os programokra. A pontos elszámolásra azonban várni kell, mivel
az
ígéretek szerint csak az egész ünnepségsorozat után fogják
nyilvánosságra hozni tételesen, hogy mire is ment el pontosan ez a
rengeteg pénz.
Ez azt is jelenti például, hogy egy ideig még bizonyosan nem fog kiderülni, hogy az ünnepsorozat hivatalos dalán
mi került 50 millióba, ha mindenki azt állítja, ingyen vett részt az elkészítésében, és még a közmédia is ingyen adta oda a stúdióját a zenészeknek.
13,5 milliárd félretéve
A kormány mintegy 13,5 milliárd forintot
tett félre,
illetve bízott rá a forradalomügyi kormánybiztos, Schmidt Mária által
vezetett '56-os emlékbizottságra, hogy igazán méltó legyen október 23.
megünneplése. Ebből az összegből 4,5 milliárd megy a központi programra,
7 és fél milliárd pedig a civil szervezetek, közintézmények és
önkormányzatok számára az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékeit,
hőseit és áldozatait megidéző programokra.
A „pontosabb” elszámolásra még várni kell: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt mondta,
a részletes és tételes elszámolást csak az egész ünnepségsorozat után adják közé, mert a nyilvánosság „
zavarná a lebonyolítást, és nem is lenne tisztességes azokkal szemben, akik megvalósítják a programokat”. Balog Zoltán
szavai
azért sajnálatosak, mert még mindig várni kell, hogy kiderüljön
például, miért került 50 millió forintba Desmond Child újrahasznosított
dala, miközben mindenki azt állítja, ingyen vett részt az
elkészítésében, és még a közmédia is
ingyen adta oda a stúdióját a zenészeknek.
Magyarország halszagú….
Augusztus közepén jelent meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának hivatalos dala, az „
Egy
szabad országért”, amit Desmond Child és Andreas Carlsson írt, igaz,
kilenc évvel korábban. Az emlékbizottság a botrány hatására hallgatásba
burkolózott, és azóta
sem árulják el, miért költöttek 50 millió forintot a dalra, amelyet a művészek ingyen énekeltek fel, és a szerző sem kért érte pénzt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal próbált
magyarázkodni,
hogy Desmond Child '56-os dalát korábban nem bocsátották kereskedelmi
forgalomba, ezért az, hogy a Miami Egyetem sportolóinak himnusza volt,
csak egy tesztelésnek számít. Igaz, azt nem magyarázták meg, mire is
sikerült 50 millió forintot elkölteni…
Forrás: index.hu
A konkrét költségvetés bemutatásáról Rétvári azt
mondta:
„erre majd az emlékév lezárásakor kerülhet sor. Az
emlékév végén az internetre is felkerülő teljes beszámolóból forintra
pontosan kiderül, hogy mi, és mennyibe került a dallal kapcsolatban”. Majd hozzátette:
„az
ellenzéki pártok csak és kizárólag a rövid távú politikai
haszonszerzés érdekében, nyíltan keresik a lehetőséget arra, hogy az
emlékév egészét és ezzel együtt 1956 emlékét megszégyenítsék, azt
lejárassák”.
Hogy nincs minden rendben az '56-os dal
körül, jól bizonyítja, hiába közeledik október 23., a forradalom 60.
évfordulójára, kifejezetten a fiataloknak írt dal
továbbra sem szerepel a Petőfi Rádió lejátszási listáján. Sőt, a Magyar Nemzet azt is
kiderítette, hogy az ünnepség „slágerét” október 23-án
még a Kossuth téren sem fogják lejátszani.
Ezt a dalban közreműködő zenészek is megerősítették a lapnak. Az is
kiderült, hogy az ötvenmillióért agyonhallgatott dal helyett az
emlékbizottság a Sportarénában szervez „szabadságkoncertet” Vastag
Csaba, Deniz, a Beatrice és Ákos fellépésével.
Programok
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának programjai október 22-én kezdődnek:
megtekinthető
az Országházban a Szent Korona, délután pedig az 1956-os Műegyetemi
emlékműnél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért
Közalapítvány elnöke mond beszédet. A központi programok 23-án a Kossuth
téren kezdődnek, ahol délelőtt Áder János államfő, Orbán Viktor
kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében felvonják a nemzeti
lobogót.
Délután három órakor Orbán
Viktor miniszterelnök, illetve az egyetlen meghívott külföldi államfő,
Andrzej Duda, Lengyelország köztársasági elnöke mondja el a beszédét a
Kossuth téren. Este hétkor a már említett „Szabadságkoncert” lesz a Papp László Budapest Sportarénában.
Akiket az ellenzéki
megemlékezések, illetve megmozdulások érdekelnek: a Jobbik a Corvin
közben emlékezik meg '56-ra délután 4-től. A
rendezvényen
felszólal Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Baranyi László színművész,
'56-os szabadságharcos, Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, Ásotthalom
polgármestere, valamint Murányi Levente, '56-os szabadságharcos, az
'56-os Pesti Srácok Intézet igazgatója.
A baloldalon is van választási lehetőség:
Juhász Péter felhívása alapján el lehet menni Orbán Viktor beszédére, és szétfütyülni azt, vagy részt lehet venni az többi baloldali ellenzéki párt és a civil szervezetek által közösen szervezett rendezvényen,
amely délután 3-kor kezdődik a Blaha Lujza téren. A Mossuk le a gyalázatot! címmel
meghirdetett
demonstráción a civil felszólalók mellett pártpolitikusok is beszédet
mondanak - a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), az MSZP, a
Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért részéről is.
Hogy minden rendezvényt megtartanak-e,
azt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni: Vargha Tamás, a
Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanis
bejelentette, hogy t
errorveszélyre
hivatkozva korlátozhatják a hatóságok az október 23-ára, a központi
ünnepségidejére tervezett ellenzéki fellépést.
TényTár
A kommunista és a liberális terror áldozataira emlékeznek október 23-án
A kormánypárt és a Jobbik
egyaránt párhuzamot vont az 1956-os forradalom és annak ötvenedik
évfordulója közt, amikor a Gyurcsány-kormány vérbe fojtotta a
megemlékezéseket. A pártok a kommunista és a liberális terror
áldozataira emlékeznek október 23-án.
Az 1956-os forradalomra, és a forradalom
ötvenedik évfordulójára is megemlékeznek ma a pártok; tíz évvel
ezelőtt a Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tüntetésekre brutális
erővel reagáltak azok a politikusok, akik ma a demokrácia
képviselőjének nevezik magukat.
“Az őszödi beszéd árnyékában
feszülten kezdődött tíz évvel ezelőtt a forradalom és szabadságharc 50.
évfordulójának megünneplése. Azt azonban reggel, a Kossuth tér
kiürítésekor senki sem sejtette, hogy este lovasroham, kardlapozás,
gumilövedékes sortűz és barikádharc következik. A jogszerűtlen
tömegoszlatás sérültjei közül sokan máig várnak az igazságtételre.” – írja a
Magyar Idők publicistája.
A máig aktív, ma már a
magyar államiság felszámolását nyíltan követelő
balliberális politikusok akkor brutális erővel léptek fel a tüntetők
ellen, és október 23-án az ellenzék megemlékezéseire is terrorral
válaszoltak.
“Nagy László 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlése
után hazafelé indult. A rendőrök lovasrohama miatt beszorult a Dob
utcába, ahol – szemtanúk és videofelvételek tanúsága szerint ok nélkül –
célzott lövést adtak le az arcára. A férfit kórházba szállították,
ahol megoperálták. A gumilövedéket a szájpadlásán keresztül vették ki
az arcüregéből. Arccsontja szilánkosra tört, fél szeme odalett.” – írja a kormányközeli lap publicistája.
A tíz évvel ezelőtti eseményekre
visszaemlékezés a Jobbik 56-os visszaemlékezésének is középpontjában
áll. Toroczkai László, a párt alelnöke saját
Facebook-oldalán
ismételten arra hívja fel a figyelmet, hogy a tüntetők ellen brutális
fellépést szorgalmazó balliberális vezetőket máig nem sikerült
eltüntetni a közéletből.
“A Fidesz kétharmadával és a
megtizenhétszerezett erejű Jobbikkal sem sikerült azonban eddig elérni,
hogy a 2006 és 2010 között az utcán harcolt hazafiakat rehabilitálják,
így történhetett meg, hogy idén hazafiakat első fokon 125 év fegyházzal
sújtanak, miközben Gyurcsány a képünkbe röhög, és felveszi az újabb
több száz millióját, amit Brüsszelből küldenek neki.”
A Jobbikos vezető ugyanakkor azt mondta,
az évek során számos pozitív fejlemény is történt, például, hogy
széthullott az SZDSZ nevű szélsőséges párt, és nemzetközi érdekeket
szolgáló balliberális pártok ma már nem állnak közel ahhoz, hogy újra
kormányra jussanak. “Bár mindenképpen győzelem, hogy most nem az
eszelős Gyurcsány Ferenc kormányoz, hiszen akkor többek között már
milliós migráns-áradat sújtaná Magyarországot, azért még messze a
teljes győzelem, hiszen a Habony-, Andy Vajna-féle világ nincs annyira
messze Gyurcsányék pénzközpontú, beteg világától.” – mondta.
Magvasi Adrián, az Alfahír főszerkesztője Facebook-oldalán pedig
saját tapasztalatairól
számolt be a 2006-os eseményekkel kapcsolatban, képi anyaggal
illusztrálva, hogyan lépnek fel az úgynevezett demokraták a
kormányellenes tüntetőkkel szemben.
“2006. október 23-a kemény nap volt, és volt, amikor nem tudtam, hogy megélem-e a másnapot.”
Az idei 56-os megemlékezések során immár
láthatóan közös nevezőt jelent a politikai jobboldalon a liberális
terrorral való szembehelyezkedés. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke egy
szoboravatón elmondott
beszédében szintén
felhívta a figyelmet arra, hogy a demokráciát és különféle
szabadságjogokat hirdető liberálisok brutális erővel próbálták
elhallgattatni a demokratikus ellenzéket.
“Tíz évvel ezelőtt az
ötvenedik évfordulót már a forradalmárok által kiharcolt szabad
demokráciában kellett volna ünnepelnünk. De a hatalmon lévő
posztkommunisták és liberális csatlósaik ekkor is meggyalázták a
személyes áldozatot – a kivégzést, a börtönt, a kínzást, az
ellehetetlenítést, a megalázást – is vállaló ’56-os hősök emlékét. Az
akkori Gyurcsány-kormány erőszakot, rendőrterrort, gumilövedékeket,
gumibotot, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket és viperát vetett be a
békésen ünneplő tömeg ellen.”
Bár esetenként nem mondták ki kellő
hangsúllyal, de ezekből a visszaemlékezésekből mégis látható: a
meghatározó politikai erők október 23-án már nem egyedül 1956. október
23-ra, de 2006. október 23-ra is emlékeznek. Ezen a napon a pártok a
kommunista terror, és a demokrácia hazug álarcát magára öltő liberális
terror emlékeit egyaránt visszaidézték. Október 23. emléke
újraértékelődik. Az elnyomás és önkény a történelem során különféle
formákat öltött; ma épp a liberalizmus formájában próbál rátelepedni a
társadalomra, és elvenni az emberektől a szabadságot, amiért, úgy
tűnik, tényleg minden generáció meg kell vívja a saját harcát.
http://www.hidfo.ru/2016/10/a-kommunista-es-a-liberalis-terror-aldozataira-emlekeznek-oktober-23-an/
Orbán kordonok mögé bújva ment neki az Európai Uniónak
Kordonbontó Orbán Viktor semmit sem bízott a véletlenre, és
kordonokkal záratta körbe a Kossuth teret, akadályt állítva az ellenzéki véleménynyilvánításnak. Bár a nemzet főtere mindenki előtt nyitva kell hogy legyen, a
miniszterelnök most sem kért a vele egyet nem értők véleményéből, hiába van demokrácia, és szabadság Magyarországon.
A miniszterelnök ünnepi beszéde a korábbi évekhez képest sokkal visszafogottabbra sikerült. Központi eleme a Szovjetunió és az Európai Unió összemosása volt,
már nem először. Orbán nem először mosta rá Brüsszelre az
elszovjesedést, a motívum már évekkel ezelőtti beszédeiben is előkerül. Magyarország nem kér függetlenségének megnyirbálásából, ez volt a miniszterelnök legfőbb mondanivalója.
Nacionalista kirohanásának sok alapja nincsen, erős ellenzék híján
azonban nem maradt más választása, mint a kritikus uniós vezetés
ostorozása.
Demokráciadeficit
Mélypontjára zuhant a magyar demokrácia.
Ilyen körülmények között kellett volna méltóságteljesen megemlékezni
az '56-os forradalomról, és annak áldozatairól. '56-ban az elnyomás
ellen mentek az utcára a magyarok, harcoltak a demokráciáért, a
sajtószabadságért. A harmadik magyar köztársaság kikiáltásával ezt meg
is kaptuk, rá 25 évvel viszont az az Orbán Viktor kezdte meg ennek leépítését, aki '89-ben még a demokrácia egyik legnagyobb szószólója volt.
Úgy fordultunk rá a 60 éves évfordulóra,
hogy nemcsak nevében, hanem szimbolikusan is háttérbe szorult a
köztársaság fogalma Magyarországon. Önkényes alapon
záratnak be ellenzéki újságokat, amikor azok a kormány korrupt ügyeiről cikkeznek, oligarcháknak osztják szét a nemzet vagyonát és az uniós forrásokat,
vegzálják a civilszervezetek, amikor azok a kormány kínos ügyeit kapargatják, és
kidobóemberekkel akadályozzák meg, hogy az ellenzék élni tudjon politikai felhatalmazásával.
Kordonbontóból kordonállító
Jól jellemzi, hogy mennyire megváltozott
minden 2010 óta, hogy az egykori kordonbontó miniszterelnök a nemzeti
ünnepen kordonokkal záratta körbe a Kossuth teret, kizárva azokat, akik
nem értenek egyet politikájával. Bár egy demokráciának pont az
a lényege, hogy a vezetésnek meg kell hallgatnia a vele nem egyet
értők véleményét is, a miniszterelnök ettől minden formában merően
elzárkózik. Az ellenzéki pártok vezetőivel nem áll le vitázni, a tüntetőket pedig kordonokkal és biztonsági emberekkel tartja magától távol.
Ennél is visszatetszőbb, hogy
Magyarország miniszterelnöke szimplán lekommunistázta az ellenzéket.
Azokat a füttyögőket, akik azért vonultak ki az utcára, hogy kifejezzék
nemtetszésüket a demokratikus intézményi rendszer lebontása miatt. Még
ha a fütyülés nem is a legelegánsabb formája a véleménynyilvánításnak,
egy miniszterelnök nem teheti meg, hogy lekommunistázza azokat, akik '56 szellemiségének lebontása ellen emelik fel hangjukat.
Uszítás az Unió ellen
A kordonállítás és az indokolatlan
kommunistázás ellenére Orbán Viktor beszéde sokkal mérsékeltebbre
sikerült az elmúlt évekhez képest. A kormány nem létező sikereinek
dicsőítése háttérbe szorult, helyette Brüsszelt ostorozta beszédében. A
miniszterelnök szerint Magyarország és a kelet-európai országok
feladat, hogy
megvédjék az Európai Uniót az elszovjesedéstől, ami egy új Európai birodalom kiépülését jelentené.
A nacionalista lózungokkal teli beszéd egyértelműen az Unió elleni hangolásra épült:
„Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék
Brüsszelt az elszovjetesedéstől. Mi magyarok európai nemzet akarunk
maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában”.
Hogy a szorosabb uniós integráció jó-e,
vagy sem, azt egy hosszabb elemzés segítéségével lehetne kifejteni. Két
dolgot azonban le kell szögezni. Egyfelől, az Európai Unió részéről
senki sem fenyegeti Magyarország önállóságát, másfelől, Brüsszel sokkal
jobban dolgozik azon, hogy Magyarország meg tudja őrözni demokratikus
jellegét, mint bárki más. Orbán Viktornak lehet, nem tetszik, hogy a
brüsszeli bürokraták megálljt parancsolnak a demokratikus intézményi
rendszer leépítésének, ezzel azonban '56 szellemét köpi szemben,
hiszen '56 hősei nemcsak azért harcoltak, hogy Magyarország egy szabad
ország legyen, hanem, hogy jó kapcsolatot alakítson ki, majd
felzárkózzon Nyugat-Európához. Az indokolatlan uszítással fel lehet tüzelni a Fidesz törzsszavazóit, előrébb viszont nem viszi az országot.
Beszéde gyűlölködéstől sem volt mentés.
Ismét kitért a migrációs válságra, magát pedig Európa megmentőjének
tekinti azzal, hogy megvédjük a határokat: „
2016-ban nekünk kell lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről jövő népvándorlást.” A miniszterelnök a migránsokat terroristának és szerencsevadásznak tekinti, megalapozva egy
ellenségképet a Fidesz választóinak. Az alkotmánymódosításról és a
kudarcba fulladt népszavazásról
viszont egy szó sem esett, jól jellemezve, hogy a miniszterelnök még
saját választói előtt is kerüli a számára kényes témát, a kudarcokat.
Nem volt mondanivalója a miniszterelnöknek...
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a
miniszterelnöknek nem volt új mondanivalója 1956 hatvanéves
évfordulóján. A Fidesz bukott politikájának dicsőítése helyett saját
magát helyezte középpontba azzal, hogy Európa megmentőjeként tünteti
fel a kormányt, annak migráns és Nyugat-Európa ellenes politikájával. A
miniszterelnök beszéde semmi forradalmit nem hozott, azonban
megerősítette
saját politikai doktrínáját, ami egy olyan külön utas politika az
Európai Unióban, ami falakat emel Nyugat-Európa és Magyarország közé.
TényTár