A német parlament megszavazta a hírszerzés feletti nagyobb kontrollt

A német parlament egy új törvénnyel korlátozta annak a titkosszolgálatnak a mozgásterét, ami idegen hatalom megbízása alapján kémkedett saját állampolgárai ellen.

Október 21-én a német parlament elfogadott egy új törvény, ami nagyobb kontrollt biztosít a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) munkája felett. Ez az a hírszerző szerv, amiről korábban bebizonyosodott, hogy amerikai titkosszolgálatok kérésére figyelt meg európai politikusokat és vállalatokat.

Hónapokkal ezelőtt hatalmas botrányhoz vezetett, amikor információk jutottak nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy a BND az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) együttműködve figyel meg német állampolgárokat, emellett szó szerint tömeges megfigyelést folytat Európában, az adatokat pedig átadja az amerikaiaknak. Az információkat egy amerikai nemzetbiztonsági alkalmazott, Edward Snowden hozta nyilvánosságra, aki emiatt arra kényszerült, hogy átmeneti politikai menedékjogot kérve külföldre meneküljön.

A BND ezen tevékenysége amiatt váltott ki közfelháborodást, mert a német társadalom különösen érzékeny a személyes adatok védelmével kapcsolatban, emellett a BND által végzett tömeges megfigyelés alkotmányellenes volt. Ráadásul kiderült, hogy Berlinben az amerikai nagykövetség épületében működtetett egy különleges központot a CIA és az NSA, ahonnan lehallgatták a Reichstagban és a kormánynegyedben zajló telefonhívásokat.

A BND azonban nem csak politikusokat, hanem nagyvállalatokat – pl. Airbus – is megfigyelés alatt tartott az amerikaiak kérésére, ami ipari kémkedésnek minősül. A történtek konkrétan egy olyan memorandumot is sértenek, amit 2002-bn kötött Németország és az Amerikai Egyesült Államok, és kimondja, hogy se amerikai, se német személyek és vállalatok nem lesznek megfigyelés célpontjai.

A német parlament azt követően álíltott fel külön bizottságot a történtek kivizsgálására, miután kiderült, hogy Angela Merkel hivatala tudatában volt az amerikaiak Európában folytatott tömeges megfigyelési programjának.

A mai nap folyamán hozott törvény határozott a BND munkája feletti szigorúbb ellenőrzésről, és egy új szervezet létrehozásáról, amitől a BND felhatalmazást kell kérjen minden egyes esetben, ha külföldi állampolgárt akar megfigyelni – beleértve az uniós hivatalokat és a tagállamok állampolgárait is.

Az új törvény szerint a BND továbbra is együttműködhet az NSA-val, de ez az együttműködés nem léphet túl a terrorizmus elleni harc és a német nemzetbiztonsági érdekek védelmének keretein.



http://www.hidfo.ru/2016/10/a-nemet-parlament-megszavazta-a-hirszerzes-feletti-nagyobb-kontrollt/

A kormány 13,5 milliárdot különített el arra, hogy „méltó legyen” október 23. megünneplése

A kormány mintegy 13,5 milliárdot különített el a különböző ’56-os programokra. A pontos elszámolásra azonban várni kell, mivel az ígéretek szerint csak az egész ünnepségsorozat után fogják nyilvánosságra hozni tételesen, hogy mire is ment el pontosan ez a rengeteg pénz.

Ez azt is jelenti például, hogy egy ideig még bizonyosan nem fog kiderülni, hogy az ünnepsorozat hivatalos dalán mi került 50 millióba, ha mindenki azt állítja, ingyen vett részt az elkészítésében, és még a közmédia is ingyen adta oda a stúdióját a zenészeknek.

Forrás: Magyar Hírlap

13,5 milliárd félretéve

A kormány mintegy 13,5 milliárd forintot tett félre, illetve bízott rá a forradalomügyi kormánybiztos, Schmidt Mária által vezetett '56-os emlékbizottságra, hogy igazán méltó legyen október 23. megünneplése. Ebből az összegből 4,5 milliárd megy a központi programra, 7 és fél milliárd pedig a civil szervezetek, közintézmények és önkormányzatok számára az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékeit, hőseit és áldozatait megidéző programokra.

A „pontosabb” elszámolásra még várni kell: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt mondta, a részletes és tételes elszámolást csak az egész ünnepségsorozat után adják közé, mert a nyilvánosság „zavarná a lebonyolítást, és nem is lenne tisztességes azokkal szemben, akik megvalósítják a programokat”. Balog Zoltán szavai azért sajnálatosak, mert még mindig várni kell, hogy kiderüljön például, miért került 50 millió forintba Desmond Child újrahasznosított dala, miközben mindenki azt állítja, ingyen vett részt az elkészítésében, és még a közmédia is ingyen adta oda a stúdióját a zenészeknek.

Magyarország halszagú….

Augusztus közepén jelent meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának hivatalos dala, az „ Egy szabad országért”, amit Desmond Child és Andreas Carlsson írt, igaz, kilenc évvel korábban. Az emlékbizottság a botrány hatására hallgatásba burkolózott, és azóta sem árulják el, miért költöttek 50 millió forintot a dalra, amelyet a művészek ingyen énekeltek fel, és a szerző sem kért érte pénzt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal próbált magyarázkodni, hogy Desmond Child '56-os dalát korábban nem bocsátották kereskedelmi forgalomba, ezért az, hogy a Miami Egyetem sportolóinak himnusza volt, csak egy tesztelésnek számít. Igaz, azt nem magyarázták meg, mire is sikerült 50 millió forintot elkölteni…

Forrás: index.hu

A konkrét költségvetés bemutatásáról Rétvári azt mondta: „erre majd az emlékév lezárásakor kerülhet sor. Az emlékév végén az internetre is felkerülő teljes beszámolóból forintra pontosan kiderül, hogy mi, és mennyibe került a dallal kapcsolatban”. Majd hozzátette: „az ellenzéki pártok csak és kizárólag a rövid távú politikai haszonszerzés érdekében, nyíltan keresik a lehetőséget arra, hogy az emlékév egészét és ezzel együtt 1956 emlékét megszégyenítsék, azt lejárassák”.

Hogy nincs minden rendben az '56-os dal körül, jól bizonyítja, hiába közeledik október 23., a forradalom 60. évfordulójára, kifejezetten a fiataloknak írt dal továbbra sem szerepel a Petőfi Rádió lejátszási listáján. Sőt, a Magyar Nemzet azt is kiderítette, hogy az ünnepség „slágerét” október 23-án még a Kossuth téren sem fogják lejátszani. Ezt a dalban közreműködő zenészek is megerősítették a lapnak. Az is kiderült, hogy az ötvenmillióért agyonhallgatott dal helyett az emlékbizottság a Sportarénában szervez „szabadságkoncertet” Vastag Csaba, Deniz, a Beatrice és Ákos fellépésével.

Programok

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának programjai október 22-én kezdődnek: megtekinthető az Országházban a Szent Korona, délután pedig az 1956-os Műegyetemi emlékműnél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. A központi programok 23-án a Kossuth téren kezdődnek, ahol délelőtt Áder János államfő, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében felvonják a nemzeti lobogót.

Délután három órakor Orbán Viktor miniszterelnök, illetve az egyetlen meghívott külföldi államfő, Andrzej Duda, Lengyelország köztársasági elnöke mondja el a beszédét a Kossuth téren. Este hétkor a már említett „Szabadságkoncert” lesz a Papp László Budapest Sportarénában.

Akiket az ellenzéki megemlékezések, illetve megmozdulások érdekelnek: a Jobbik a Corvin közben emlékezik meg '56-ra délután 4-től. A rendezvényen felszólal Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Baranyi László színművész, '56-os szabadságharcos, Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, Ásotthalom polgármestere, valamint Murányi Levente, '56-os szabadságharcos, az '56-os Pesti Srácok Intézet igazgatója.

A baloldalon is van választási lehetőség: Juhász Péter felhívása alapján el lehet menni Orbán Viktor beszédére, és szétfütyülni azt, vagy részt lehet venni az többi baloldali ellenzéki párt és a civil szervezetek által közösen szervezett rendezvényen, amely délután 3-kor kezdődik a Blaha Lujza téren. A Mossuk le a gyalázatot! címmel meghirdetett demonstráción a civil felszólalók mellett pártpolitikusok is beszédet mondanak - a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért részéről is.

Hogy minden rendezvényt megtartanak-e, azt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni: Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanis bejelentette, hogy terrorveszélyre hivatkozva korlátozhatják a hatóságok az október 23-ára, a központi ünnepségidejére tervezett ellenzéki fellépést.

TényTár

A kommunista és a liberális terror áldozataira emlékeznek október 23-án

A kormánypárt és a Jobbik egyaránt párhuzamot vont az 1956-os forradalom és annak ötvenedik évfordulója közt, amikor a Gyurcsány-kormány vérbe fojtotta a megemlékezéseket. A pártok a kommunista és a liberális terror áldozataira emlékeznek október 23-án.

Az 1956-os forradalomra, és a forradalom ötvenedik évfordulójára is megemlékeznek ma a pártok; tíz évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tüntetésekre brutális erővel reagáltak azok a politikusok, akik ma a demokrácia képviselőjének nevezik magukat.

“Az őszödi beszéd árnyékában feszülten kezdődött tíz évvel ezelőtt a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplése. Azt azonban reggel, a Kossuth tér kiürítésekor senki sem sejtette, hogy este lovasroham, kardlapozás, gumilövedékes sortűz és barikádharc következik. A jogszerűtlen tömegoszlatás sérültjei közül sokan máig várnak az igazságtételre.” – írja a Magyar Idők publicistája.

A máig aktív, ma már a magyar államiság felszámolását nyíltan követelő balliberális politikusok akkor brutális erővel léptek fel a tüntetők ellen, és október 23-án az ellenzék megemlékezéseire is terrorral válaszoltak. “Nagy László 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlése után hazafelé indult. A rendőrök lovasrohama miatt beszorult a Dob utcába, ahol – szemtanúk és videofelvételek tanúsága szerint ok nélkül – célzott lövést adtak le az arcára. A férfit kórházba szállították, ahol megoperálták. A gumilövedéket a szájpadlásán keresztül vették ki az arcüregéből. Arccsontja szilánkosra tört, fél szeme odalett.” – írja a kormányközeli lap publicistája.

A tíz évvel ezelőtti eseményekre visszaemlékezés a Jobbik 56-os visszaemlékezésének is középpontjában áll. Toroczkai László, a párt alelnöke saját Facebook-oldalán ismételten arra hívja fel a figyelmet, hogy a tüntetők ellen brutális fellépést szorgalmazó balliberális vezetőket máig nem sikerült eltüntetni a közéletből. “A Fidesz kétharmadával és a megtizenhétszerezett erejű Jobbikkal sem sikerült azonban eddig elérni, hogy a 2006 és 2010 között az utcán harcolt hazafiakat rehabilitálják, így történhetett meg, hogy idén hazafiakat első fokon 125 év fegyházzal sújtanak, miközben Gyurcsány a képünkbe röhög, és felveszi az újabb több száz millióját, amit Brüsszelből küldenek neki.”

A Jobbikos vezető ugyanakkor azt mondta, az évek során számos pozitív fejlemény is történt, például, hogy széthullott az SZDSZ nevű szélsőséges párt, és nemzetközi érdekeket szolgáló balliberális pártok ma már nem állnak közel ahhoz, hogy újra kormányra jussanak. “Bár mindenképpen győzelem, hogy most nem az eszelős Gyurcsány Ferenc kormányoz, hiszen akkor többek között már milliós migráns-áradat sújtaná Magyarországot, azért még messze a teljes győzelem, hiszen a Habony-, Andy Vajna-féle világ nincs annyira messze Gyurcsányék pénzközpontú, beteg világától.” – mondta.

Magvasi Adrián, az Alfahír főszerkesztője Facebook-oldalán pedig saját tapasztalatairól számolt be a 2006-os eseményekkel kapcsolatban, képi anyaggal illusztrálva, hogyan lépnek fel az úgynevezett demokraták a kormányellenes tüntetőkkel szemben.

“2006. október 23-a kemény nap volt, és volt, amikor nem tudtam, hogy megélem-e a másnapot.”

Az idei 56-os megemlékezések során immár láthatóan közös nevezőt jelent a politikai jobboldalon a liberális terrorral való szembehelyezkedés. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke egy szoboravatón elmondott beszédében szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a demokráciát és különféle szabadságjogokat hirdető liberálisok brutális erővel próbálták elhallgattatni a demokratikus ellenzéket. “Tíz évvel ezelőtt az ötvenedik évfordulót már a forradalmárok által kiharcolt szabad demokráciában kellett volna ünnepelnünk. De a hatalmon lévő posztkommunisták és liberális csatlósaik ekkor is meggyalázták a személyes áldozatot – a kivégzést, a börtönt, a kínzást, az ellehetetlenítést, a megalázást – is vállaló ’56-os hősök emlékét. Az akkori Gyurcsány-kormány erőszakot, rendőrterrort, gumilövedékeket, gumibotot, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket és viperát vetett be a békésen ünneplő tömeg ellen.”

Bár esetenként nem mondták ki kellő hangsúllyal, de ezekből a visszaemlékezésekből mégis látható: a meghatározó politikai erők október 23-án már nem egyedül 1956. október 23-ra, de 2006. október 23-ra is emlékeznek. Ezen a napon a pártok a kommunista terror, és a demokrácia hazug álarcát magára öltő liberális terror emlékeit egyaránt visszaidézték. Október 23. emléke újraértékelődik. Az elnyomás és önkény a történelem során különféle formákat öltött; ma épp a liberalizmus formájában próbál rátelepedni a társadalomra, és elvenni az emberektől a szabadságot, amiért, úgy tűnik, tényleg minden generáció meg kell vívja a saját harcát.

http://www.hidfo.ru/2016/10/a-kommunista-es-a-liberalis-terror-aldozataira-emlekeznek-oktober-23-an/

Orbán kordonok mögé bújva ment neki az Európai Uniónak

Kordonbontó Orbán Viktor semmit sem bízott a véletlenre, és kordonokkal záratta körbe a Kossuth teret, akadályt állítva az ellenzéki véleménynyilvánításnak. Bár a nemzet főtere mindenki előtt nyitva kell hogy legyen, a miniszterelnök most sem kért a vele egyet nem értők véleményéből, hiába van demokrácia, és szabadság Magyarországon.

A miniszterelnök ünnepi beszéde a korábbi évekhez képest sokkal visszafogottabbra sikerült. Központi eleme a Szovjetunió és az Európai Unió összemosása volt, már nem először. Orbán nem először mosta rá Brüsszelre az elszovjesedést, a motívum már évekkel ezelőtti beszédeiben is előkerül. Magyarország nem kér függetlenségének megnyirbálásából, ez volt a miniszterelnök legfőbb mondanivalója. Nacionalista kirohanásának sok alapja nincsen, erős ellenzék híján azonban nem maradt más választása, mint a kritikus uniós vezetés ostorozása.

Demokráciadeficit

Mélypontjára zuhant a magyar demokrácia. Ilyen körülmények között kellett volna méltóságteljesen megemlékezni az '56-os forradalomról, és annak áldozatairól. '56-ban az elnyomás ellen mentek az utcára a magyarok, harcoltak a demokráciáért, a sajtószabadságért. A harmadik magyar köztársaság kikiáltásával ezt meg is kaptuk, rá 25 évvel viszont az az Orbán Viktor kezdte meg ennek leépítését, aki '89-ben még a demokrácia egyik legnagyobb szószólója volt.

Úgy fordultunk rá a 60 éves évfordulóra, hogy nemcsak nevében, hanem szimbolikusan is háttérbe szorult a köztársaság fogalma Magyarországon. Önkényes alapon záratnak be ellenzéki újságokat, amikor azok a kormány korrupt ügyeiről cikkeznek, oligarcháknak osztják szét a nemzet vagyonát és az uniós forrásokat, vegzálják a civilszervezetek, amikor azok a kormány kínos ügyeit kapargatják, és kidobóemberekkel akadályozzák meg, hogy az ellenzék élni tudjon politikai felhatalmazásával.

Kordonbontóból kordonállító

Jól jellemzi, hogy mennyire megváltozott minden 2010 óta, hogy az egykori kordonbontó miniszterelnök a nemzeti ünnepen kordonokkal záratta körbe a Kossuth teret, kizárva azokat, akik nem értenek egyet politikájával. Bár egy demokráciának pont az a lényege, hogy a vezetésnek meg kell hallgatnia a vele nem egyet értők véleményét is, a miniszterelnök ettől minden formában merően elzárkózik. Az ellenzéki pártok vezetőivel nem áll le vitázni, a tüntetőket pedig kordonokkal és biztonsági emberekkel tartja magától távol.

Ennél is visszatetszőbb, hogy Magyarország miniszterelnöke szimplán lekommunistázta az ellenzéket. Azokat a füttyögőket, akik azért vonultak ki az utcára, hogy kifejezzék nemtetszésüket a demokratikus intézményi rendszer lebontása miatt. Még ha a fütyülés nem is a legelegánsabb formája a véleménynyilvánításnak, egy miniszterelnök nem teheti meg, hogy lekommunistázza azokat, akik '56 szellemiségének lebontása ellen emelik fel hangjukat.

Uszítás az Unió ellen

A kordonállítás és az indokolatlan kommunistázás ellenére Orbán Viktor beszéde sokkal mérsékeltebbre sikerült az elmúlt évekhez képest. A kormány nem létező sikereinek dicsőítése háttérbe szorult, helyette Brüsszelt ostorozta beszédében. A miniszterelnök szerint Magyarország és a kelet-európai országok feladat, hogy megvédjék az Európai Uniót az elszovjesedéstől, ami egy új Európai birodalom kiépülését jelentené. A nacionalista lózungokkal teli beszéd egyértelműen az Unió elleni hangolásra épült: „Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől. Mi magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában”.

Hogy a szorosabb uniós integráció jó-e, vagy sem, azt egy hosszabb elemzés segítéségével lehetne kifejteni. Két dolgot azonban le kell szögezni. Egyfelől, az Európai Unió részéről senki sem fenyegeti Magyarország önállóságát, másfelől, Brüsszel sokkal jobban dolgozik azon, hogy Magyarország meg tudja őrözni demokratikus jellegét, mint bárki más. Orbán Viktornak lehet, nem tetszik, hogy a brüsszeli bürokraták megálljt parancsolnak a demokratikus intézményi rendszer leépítésének, ezzel azonban '56 szellemét köpi szemben, hiszen '56 hősei nemcsak azért harcoltak, hogy Magyarország egy szabad ország legyen, hanem, hogy jó kapcsolatot alakítson ki, majd felzárkózzon Nyugat-Európához. Az indokolatlan uszítással fel lehet tüzelni a Fidesz törzsszavazóit, előrébb viszont nem viszi az országot.

Beszéde gyűlölködéstől sem volt mentés. Ismét kitért a migrációs válságra, magát pedig Európa megmentőjének tekinti azzal, hogy megvédjük a határokat: „2016-ban nekünk kell lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről jövő népvándorlást.” A miniszterelnök a migránsokat terroristának és szerencsevadásznak tekinti, megalapozva egy ellenségképet a Fidesz választóinak. Az alkotmánymódosításról és a kudarcba fulladt népszavazásról viszont egy szó sem esett, jól jellemezve, hogy a miniszterelnök még saját választói előtt is kerüli a számára kényes témát, a kudarcokat.

Nem volt mondanivalója a miniszterelnöknek...

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a miniszterelnöknek nem volt új mondanivalója 1956 hatvanéves évfordulóján. A Fidesz bukott politikájának dicsőítése helyett saját magát helyezte középpontba azzal, hogy Európa megmentőjeként tünteti fel a kormányt, annak migráns és Nyugat-Európa ellenes politikájával. A miniszterelnök beszéde semmi forradalmit nem hozott, azonban megerősítette saját politikai doktrínáját, ami egy olyan külön utas politika az Európai Unióban, ami falakat emel Nyugat-Európa és Magyarország közé.

TényTár