Jól fizet a fideszes álláshalmozás

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a megyei fejlesztési projektek megvalósításának támogatása céljából megyénként egy-egy miniszteri biztost nevezett ki – az ezekről szóló utasítások a hétfői Hivatalos Értesítőben jelentek meg. Az utasítások elsőre unalmasnak tűnhetnek, ám kiderült, hogy a megyei fejlesztési biztosok – akik 2015. június 1-jétől 2015. november 30-áig töltik be tisztségüket – között korábban magas beosztásban szerepelt fideszes politikusok is akadnak, és pénzt is kapnak új pozíciójukban.

További érdekesség, hogy ugyan eredetileg a megyei biztosok díjazás nélkül látták volna el a feladatukat, de alig tíz nappal a kinevezésüket követően módosult a rájuk vonatkozó jogszabály. Emiatt 748 ezer forintos helyettes államtitkári illetményre is igényt tarthatnak az újdonsült miniszteri biztosok – mutatott rá szerdai lapszámában a Blikk.

Na de lássuk a névsort: Font Sándor (Bács-Kiskun), Hargitai János (Baranya), Vantara Gyula (Békés), Riz Gábor (Borsod-Abaúj-Zemplén), B. Nagy László (Csongrád), Varga Gábor (Fejér), Simon Róbert Balázs (Győr-Moson-Sopron), Tiba István (Hajdú-Bihar), Nyitrai Zsolt (Heves), Bene Ildikó (Jász-Nagykun-Szolnok), Völner Pál (Komárom-Esztergom), Balla Mihály (Nógrád), Szűcs Lajos (Pest), Móring József Attila (Somogy), Lipők Sándor (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Hirt Ferenc (Tolna), Ágh Péter (Vas), Kovács Zoltán (Veszprém), Manninger Jenő (Zala).

A Blikk szerint a legjobban a szabolcsi Lipők Sándor jár, aki tavaly óta már nem parlamenti honatya, így jövedelme 748 ezer forinttal emelkedik. Rajta kívül mindannyian képviselők – azaz a Fidesz korábbi szóhasználata szerint álláshalmozók.

A nagyobbik kormánypárt még az előző ciklusban jelentette be, hogy véget vet az álláshalmozó képviselők korának, sokaknak dönteni kellett: polgármesteri hivatalban vagy a parlamentben ücsörögnének-e inkább, és vennék fel az adott munka után járó fizetést.

Ehhez képest most mégis újabb pozíciót kapott 18 képviselő. Ők egyébként nem járnak olyan jól, mint Lipők, hiszen ha megkapják a helyettes államtitkári bért, a képviselői alapilletményük egy részéről le kell mondaniuk. A Blikk összeállítása szerint tucatnyian közülük mindenképpen jobban járnak. Összesen kilencen – köztük Ágh Péter vasi, Nyitrai Zsolt hevesi vagy Manninger Jenő zalai megyei biztos – számíthatnak csaknem 224 ezres pluszra – írja a lap. Hárman újabb százezer forintot vághatnak zsebre havonta, míg a többieknek nem változik a bére.

A lap egyébként kereste kérdéseivel a Miniszterelnökséget, de még nem kaptak választ.

Ágh sokat autózik

A biztossá vált képviselők közül egyébként ők ketten a legismertebbek. Ágh Péter 2006-ban országos listáról bejutva a Fidesz-frakció legfiatalabb tagja lett, 2009-től 2015-ig volt a párt ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak az elnöke. Júniusban már bekerült a hírekbe egy fényűző adattal: a nyári szünetben is használja parlamenti benzinkártyáját (rajta kívül 109 képviselő utazik így választókerülete és az Országgyűlés között). Ágh költötte el a legtöbb pénzt benzinre, tavaly augusztusban 237 ezer forintot, azaz naponta 200 kilométert autókázott.

Nyitrai Zsolt 1994 óta dolgozik a Fideszben, 2006 és 2010 között a párt operatív igazgatója volt, majd infokommunikációs államtitkárként dolgozott. Az unió soros elnökségében is szerepet vállalt, aztán ő felelt a Fidesz társadalmi kapcsolataiért. A netadós tüntetések során előtúrták azt a 2008-as videót, amelyen azt mondja: „nyilvánvalóan számunkra elfogadhatatlan az internet bármilyen típusú megsarcolása”.

Érdemes még megemlíteni Völner Pál nevét, aki infrastruktúráért felelős államtitkárként tevékenykedett az előző ciklusban. Ő a Fidesz választókerületi elnöke Komárom-Esztergom megyében, így az ő tiszte volt bejelenteni májusban, hogy feloszlatta magát a 160 fős esztergomi Fidesz.

Mit csinál egy megyei fejlesztési miniszteri biztos?

A megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok képviselőivel együttműködve koordinálja a projekt-előkészítő és projektmenedzsment-struktúra kialakítását. Közreműködik a feladatokhoz szükséges humánerőforrás-kapacitás mennyiségi és minőségi felmérésében, a követelmények meghatározásában, ellátja a humánerőforrás képzésével és oktatásával összefüggő koordinatív feladatokat. Irányítja a megyei kedvezményezettek számára szükséges megyei szintű képzések és workshopok megrendezését, és kapcsolatot tart a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárságának koordinációs feladatot ellátó szervezeti egységeivel és az irányító hatóságok vezetőivel. A biztosok tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető miniszter – azaz Lázár János – irányítja.
(vs)

Bal-Rad komm: Nem is csoda, hogy ennyi rengeteg tennivaló és JAVADALMAZÁS tudatban tartása nem mindegyiknek sikerül! Oszt’ elfelejtik bevallani a jövedelmüket!

Kész csuda, hogy Lézer Janinknak olyan kiváló memóriája van. Még a JÖVŐNKET is látja! Azt, hogy az NEKÜNK nem lesz!

De sebaj! Beosztottjai bérezése MÁR MOST MEGHALADJA a Nyugat-európait! (Kategóriájában is!) Igaz, ők NEM ÁLLÁSHALMOZÓK! Ők azon kevés polihisztorok csapatát alkotják, akikre az ÉLET SZÁMTALAN TERÜLETÉN elengedhetetlenül nagy szüksége van a NEMZET(i)NEK! Ez részükről önfeláldozás a Nemzeti Ügyek oltárán!

A kormány spórol, nem a stadionokon, hanem a legszegényebb nyugdíjasokon!

A szociális törvény módosításában fedezte fel a Népszava azt az apró változtatást, miszerint ezentúl fizetésköteles lenne a házi segítségnyújtás a legszegényebbeknek is. Ez azt jelenti, hogy a vidéken havi pár tízezer forintból megélő időseknek is fizetniük kell ezért. A törvény kivételt tesz majd azokkal, akiknek nincs jövedelmük, de csak kedvezményt kap, aki 57 ezer, vagy egyedül élőként 71 250 forint alatti jövedelemmel bír.

Úgy tűnik, a kormány nem a stadionokon, nem a luxus-beruházásokon, esetleg a túlárazott korrupciógyanús közbeszerzéseken, nem az úszó vb-n, a Várba költözésen (és napestig sorolhatnánk a drága, értelmetlen és elfolyó közpénzcsapokat) spórol, hanem a legkisebb keresetű nyugdíjasokon.

A kormány ezek szerint a 40 négyzetméteres lakásban havi 50 rongyból nyomorgó, a gyógyszereit és számláit kifizetni nem tudó 70 éves Noncsi nénire, a vidéki parasztházban 80 évesen tevékenykedő Józsi bácsira nem kíván tovább költeni.

A kormány szerint teljesen korrekt, hogy nettó 1 millás havi fizetéssel is jár a családi pótlék, a rezsicsökkentés, de Noncsi néni és Józsi bácsi ne dőzsöljön már, fizesse ki szépen az életben maradásához szükséges házi segítségnyújtásért járó pénzt.

Mert Noncsi néninek és Józsi bácsinak az ápoló segít esetenként bevásárolni, mivel már csak bottal mozognak, ő segít a villanyszámla kifizetésében – mert ezek az emberek nem tudnak már sorban állni a postán, nincs laptopjuk, internethozzáférésük vagy okostelefonjuk – ő hív szerelőt nekik, és ő gondoskodik róluk. Mert az állam feladata gondoskodni a szegényekről és az idősekről, ha nincs senkijük, aki ezt megteheti. De a mostani magyar állam ezt nem így gondolja. Fizessen csak havi több tízezer forintot, hónap végén pedig, amikor már nincs pénz, küldje el az ápolót, vagy hazudjon neki valamit szégyenében, miért nem tudja fizetni.

Ilyet tényleg csak konkrétan gonosz emberek tudnak kitalálni.
(kím)

Oroszország békefenntartókat küldhet Ukrajnába

Az orosz Állami Duma nemzetközi ügyekért felelős bizottságának helyettes vezetője, Leonyid Kalasnyikov szerint Oroszország katonai beavatkozást kezdhet Ukrajnában, ha Kijev tovább folytatja a háborút, és ezzel felborítja a minszki egyezményt. A képviselő kijelentette, hogy ha orosz állampolgárok élete veszélyben forog, a parlament felhatalmazza az államfőt arra, hogy katonai erőt vessen be a határon túl.

A Föderációs Tanács tagjai szintén így látják a helyzetet, és a katonai beavatkozás lehetősége felkerült napirendre.

Vitalij Csurkin, Oroszország állandó ENSZ képviselője szerint Kijev amiatt folytatja a háborút, mert a harcok kiújulására hivatkozva akarja kikényszeríteni az Oroszország elleni újabb szankciókat. Elmondása szerint a helyzet kicsúszhat irányítás alól, és úgy a Föderációs Tanács, mint a Állami Duma bármely pillanatban hajlandó megadni az államfőnek a rendkívüli jogosultságokat, ha a helyzet azonnali beavatkozást tesz szükségessé.

Kalasnyikov szintén kijelentette, hogy a következő napokban Vlagyimir Putyin felhatalmazást kaphat a katonai erő idegen földön bevetésére, mert a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaság területén számos orosz állampolgár él, és az ő életük veszélyben forog az ukrán hadsereg előrenyomulása miatt. Kalasnyikov a Donyecki és Luganszki Köztársaság nevet szó szerint használta, vagyis az orosz politikus a két régiót Ukrajnától független országnak ismeri el. Elmondása szerint a helyzet a Dnyeszter Menti Köztársaság helyzetéhez válhat hasonlatossá – ugyanaz a helyzet állhat elő, mint 1992-ben, amikor Oroszország kénytelen volt békefenntartókat beküldeni, hogy leállítsa a harcokat.

Az Állami Duma oktatási bizottságának vezetője, Viacseszlav Nikonov szerint, ha a Minszk-2 megállapodás megbukik, Oroszország érvénytelenné nyilvánítja a minszki egyezmény preambulumát, ami Ukrajna területi egységének garantálása volt.

http://hidfo.ru/2015/06/oroszorszag-bekefenntartokat-kuldhet-ukrajnaba/

Orosz katonai szállítmány Mariupol közelében

Video Player

http://hidfo.ru/wp-content/uploads/2015/06/Taganrog-orosz-katonai-szállítmány1.mp4

Kijevben elszabadultak az extrémista csoportok

Nyomozásba kezdett az ukrán rendőrség egy illegális letartóztatási eset kapcsán, ami Kijevben egy újrakezdődő Majdan-tüntetést követően történt.

Hétfőn a rendőrség szóvivője kijelentette, hogy már vizsgálják az esetet, valaki ugyanis szombaton feloszlatott egy tüntetést Kijevben, és őrizetbe vettek egy tüntetőt, akit utána egy autóba tuszkoltak és egyelőre ismeretlen helyre vittek – csakhogy se az oszlatást, se a letartóztatást nem a rendőrség hajtotta végre.

Szombaton újabb sátorépítés és egy kormányellenes megmozdulás kezdődött Kijevben, ahol a tüntetők követelték, hogy Petro Porosenko számoljon el az elmúlt egy évben végzett munkával. Eredetileg a rendőrség is kivonult a tüntetés helyszínére, mivel a résztvevők nem kaptak engedélyt se a megmozdulásra, se a sátrak elhelyezésére, így felszólították őket, hogy távolítsák el a sátortábort. Később azonban nem a rendőrök léptek fel a tüntetők ellen, hanem ismeretlenekből álló egyenruhás, maszkos csoport jelent meg a helyszínen, akik igen hamar feloszlatták a tömeget, és egy tüntetőt letartóztattak, majd magukkal vittek.

A rendőrségnek egyelőre nincsenek információi arról, hogy kik voltak az elkövetők, valamint arról sem, hogy az elfogott tüntetőt hova vihették. A későbbiekben azonban a rendőrség is beavatkozott, és több személyt letartóztattak, az ő kihallgatásuk jelenleg zajlik.

2013 augusztusában Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje egy interjú során kijelentette, hogy információi szerint az Egyesült Államok Ukrajna destabilizálására készül, és erre a célra több mint kétezer zsoldost vontak össze Bécs környékén. Ugyanazon év novemberében kormányellenes megmozdulások szerveződtek, majd 2014 február végére a kormányt eltávolították a hatalomból.

Az atlantista hatalomátvétel során eszközként felhasználták a belföldi szélsőjobboldalt, amit ennek érdekében felfegyvereztek és jelentős anyagi támogatásokhoz juttattak. Az atlantista puccs óta ellenőrizetlen magánhadseregek működnek az országban, és a fegyveres extrémista csoportok szabadon tevékenykednek. Ukrajnában az állam mára nem rendelkezik erőszakmonopóliummal, és a kormány nem tudja kezelni a kialakult helyzetet, amit a szombati illegális letartóztatás esete is mutat.


http://hidfo.ru/2015/06/kijevben-elszabadultak-az-extremista-csoportok/

Magyarországon MÉG él pármillió olyan ember, akik azt tanulták, hogy a kézfogás és az adott szó szentesít egy üzletet! Ügyvédi közreműködés nélkül is. Na ők a kárvallottak ebben az esetben is! Most tanulgatgatnak új fogalmakat. “Projektcég”, “vállalkozó”, stb.

A Raiffeisen Bank vezérigazgatójának emberségén múlik több szegedi és egy makói társasház lakóinak sorsa, akik egyszer már kifizették lakásuk árát, de mégis utcára kerülhetnek. Mindez azért fordulhat elő, mert az építési vállalkozók nem fizettek a banknak, pedig a lakástulajdonosoktól megkapták a vételárat.

Heinz Wiedner vezérigazgató nem is tudta, hogy olyan lakók kerülnek utcára a Raiffeisen Bank által indított per miatt, akik kifizették a lakásukat. A vezérigazgató találkozna a károsultakkal, a beosztott vezetők igyekeznek ezt megakadályozni.

Szegeden áprilisban precedens született, hogy egy hitelező pénzintézet, a Fontana Credit Takarékszövetkezet elengedi azt a százmilliós nagyságrendű összeget, amely keretjelzálogként terhelte több társasház már kifizetett lakásait.

A városban több lakóközösség is súlyos helyzetbe került.

Építési vállalkozók projektcégeket alapítottak házépítésre, a munkákra hitelt vettek föl, de azt az után sem törlesztették a hitelező banknak, hogy nekik a leendő lakók a lakásuk vételárát kifizették.

A tényleges helyzet ennél bonyolultabb: egyes vállalkozók vitatják, hogy nem adták volna tovább a banknak a vételárat, szerintük a pénzintézetek az általuk befizetett különböző összegeket nem tőketörlesztésre, hanem egyéb, esetleg jogalap nélküli költségeikre könyvelték el. A Raiffeisen Bank jogerősen pert nyert, a tanúként meghallgatott vállalkozó a tárgyaláson nem beszélt erről.

Mindenesetre úgy állt a helyzet, hogy a lakásvásárlók vagy kifizetik még egyszer a lakást, vagy kilakoltatják őket, és az ingatlanokat a végrehajtó elárverezi.

A szegedi Bakay Nándor utcai, Korondi utcai és egy makói társasház lakóinak sorsával a Népszabadság is foglalkozott. A Raiffeisen Bank minden esetben elzárkózott attól, hogy követelését ne a vétlen lakókkal, hanem a kötelességét nem vagy csak részlegesen teljesítő vállalkozóval szemben érvényesítse. Magatartása azt követően sem változott, hogy a Fontana Credit Takarékszövetkezet igazgatóságának elnöke törölte a bank jelzálogjogát azokról a lakásokról, amelyeket a vásárlók kifizettek.

A Raiffeisen Bank által sikerrel perelt, végrehajtás előtt álló, kétségbeesett lakók megkeresték Szabó Bálintot, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetőjét. A Fontana Credit adósait is ő képviselte, míg a takarékszövetkezet vezetői arra a belátásra jutottak, hogy vállalhatatlan a jóhiszemű lakókat utcára tenni még akkor is, ha a szerződés aláírásakor voltak „ügyvédi csavarok”. Szabó Bálint május 8-án találkozott Heinz Wiednerrel, a Raiffeisen Bank vezérigazgatójával, akinek nem volt teljes körű információja a helyzetről.

Miután a vezérigazgató júniusban Szegedre készül, meghívta őt, hogy találkozzék az általa képviselt lakókkal, akiket az év végéig az utcára tesznek, ha nem történik változás az ügyükben. Heinz Wiedner erre nyitottnak mutatkozott. Kiderült azonban, hogy a banknak az ügyet konkrétan ismerő középvezetői igyekeznek megakadályozni ezt a találkozást.

Először a megbízó károsultak eredeti meghatalmazását kérték Szabótól, majd amikor ezt benyújtották, május 28-i dátummal levelet kapott a bank osztályigazgatójától és egy vezető munkatársától, akik azt közölték vele, hogy személyes egyeztetést nem tartanak indokoltnak.

Lehet, hogy ha a magyar piacra nemrég érkezett osztrák vezérigazgató a szemébe nézhetne a lakásukat már kifizető, kerekes székes, kétségbeesett, beteg ügyfeleknek, akiket a végrehajtó kilakoltatni készül, késztetést érezne, hogy kivizsgáltassa, miért kötöttek ugyanazzal a vállalkozóval újabb és újabb hitelszerződéseket a bank korábbi döntéshozói, és miért mindegyiket a leendő lakásvásárlók kockázatára.
(NOL)

Hogyne lenne elég arany?

Évente csak Maliból 50 tonnát bányásztatnak ki a bennszülöttekkel és visznek haza és bárhova beteszik a lábukat, első dolguk, hogy az aranytartalékaikat már másnap elszállítják. Így volt ez Ukrajnában is, de semmi gond, kaptak egy papirt, hogy hány tonnát szállítanak el.

A Világbank adatai szerint a lakosság 90%-a él mélyszegénységben. A lakosság 72%-a napi 1 dollárnál kevesebb jövedelemmel bír, a népesség 50%-a 15 év alatti, és ugyanennyi azok aránya, akiknek nincs hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz és a vízhálózathoz. A HDI rangsorban az ország a legrosszabb helyzetű országok között van. És ismét: évente 50 tonna aranyat termelnek ki.




Egyesek szerint az Ukrajnából elszállított aranyat olvasztották be és adták a Németeknek…
Ezt persze csak odafent fogjuk megtudni.
Amúgy a 2012-es adatok szerint a földből a történelem során kibányászott arany mennyisége az egész világon hozzávetőleg 174 000 tonna, amiből egy 21 méter oldalú kockát lehetne építeni.

Moszkva-Donbassz-Kijev

Moszkvában ma délelőtt Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy nyilatkozott, hogy nyugtalanságra és aggodalomra adnak okot a kijevi junta folyamatos donbasszi provokációi.

Moszkvát különösen aggasztja, hogy a latorbandák felújították Donbassz lakott településeinek tüzérségi ostromát, a gyermeket és civilek gyilkolászását. A kiújult harcok bizonyítják a kijevi banditahatom aljas szándékait, és hogy nincs is akaratuk a helyzet normalizálására-értelmezhetők eképpen Peszkov szavai.

Vlagyimir Putyin elnök szóvivője nem a levegőbe beszélt. Mára virradóan sem volt a helyzet nyugodtnak nevezhető Donbasszban. Békésnek pedig végképp nem.

Donbassz északi térségében mára virradóan kiváltképpen a Bahmutka autópályaszakasz elhíresült részein voltak heves lövöldözések-tegnap reggel óta.

A harci cselekmények kezdenek eltolódni Artyemovszk irányába. Mára virradóan Szemigorje, Pervoje Maja, és Leninszkoje térségében is heves lövöldözések voltak. Szlavkovo és Pervoje Maja között latortankok is feszelegtek az éjjel.

A középső frontszakaszon-bár alacsonyabb intenzitással mint eddig-Gorlovka, Jaszinovataja és Donyeck-valamint környékük-elsősorban Avgyejevkából és Dzserzsinszkből volt a latortüzérség ágyútüze latt. Szpartak és a donyecki repülőtér sem mentesült ez alól. Peszkit pedig már meg sem érdemes említeni.

Délen elsősorban Sirokino környéke tudhat maga mögött zajos éjszakát, de komolyabb összecsapások azért nem voltak.

Egyébiránt úgy tűnik, hogy a kijevi latorhatalom árokásási hóborttól szenved. Transznyisztriával közös határvonaluk teljes hosszában áskálódnak vad iramban. Terveik szerint a határral párhuzamosan végig egy mély árkot kívánnak ásni.

Kijev központjában tegnap reggel óta ismét áll néhány sátor, jelezvén, hogy ott éppen Majdan 3.0 zajlik. “További reformokat” követelnek a majdanovcik. Mára virradóan volt egy kisebb marakodás az alkalmi láger mellett. A cirkusz során agyonvertek egy álarcos “reformert.”

https://balrad.wordpress.com/2015/06/08/moszkva-donbassz-kijev/

Nem semmi ez!

Egy társasház sarkán át építenek kerékpárutat Szombathelyen. A tervezőknek nem tűnt fel, hogy a tízemeletes épület útban van, de sokáig a kivitelezők sem gyanakodtak. Kiásták és lebetonozták az alapot, lerakták a szegélyköveket egészen a falig, majd folytatták a túloldalon. Már csak az aszfaltozás maradt hátra, amikor egy közelben élő újságíró lefotózta a helyszínt és az önkormányzathoz fordult. Az építkezést félbe hagyták, a szakaszt újra kell építeni – hangzott el az RTL Híradóban.

Az épülő út feléig benyúlik a társasház sarka, de nem ez egyetlen problémás pont: három olyan épület is van, amely az út útjában áll.

A tervezésbe csúszhatott valami hiba, a házak 40 éve ott állnak már ugyanis.

Az egyik helyi internetes portál újságírója a közelben lakik. Azt mondta: már az alapok kiásásánál látszott, hogy nem lesz jó a kerékpárút. Feltették kérdéseiket a városháza illetékeseinek, akik azt válaszolták: kimentek a helyszínre, és megállapították, hogy egy ház van a kerékpárút útjában.

A városháza illetékesei a kivitelezővel és a tervezővel közösen keresik a megoldást. Az biztos, hogy a problémás szakaszt vissza kell bontani.

http://rtl.hu/embed/1025433

Szombathely déli városrészében több mint 140 millió forintból építenek kerékpárutat, uniós és itthoni forrásból. A problémás, 380 méteres szakasznak már tavaly el kellett volna már készülnie.

Az RTL Híradó úgy tudja: a kerékpárutat és a járdát fél méterrel arrébb építik újra, de akkor meg a fákat kell kivágni, mert azok lesznek útban. A lakók aláírásokat gyűjtenek, nem szeretnék, ha kivágnák a fákat.
(HVG)

Belgium vizsgálatot rendelt el amerikai kémtevékenység miatt

Belgium szövetségi bírósága hivatalból eljárást indított annak kapcsán, hogy a feltételezések szerint Belgium ellen is kémkedett a német Bundesnachrichtendienst, ráadásul amerikai megrendelésre. A német titkosszolgálati szerv az amerikai National Security Agency (NSA) megrendelésére folytatott megfigyelési tevékenységet az Európai Unió területén. Bár a célpontok teljes listája nem ismert, a kiszivárogtatott információk szerint több mint 30 európai országban, több mint 134 internetvonalat figyeltek meg. Ebből 15 Belgiumon halad át, a hatóságok emiatt hivatalból eljárást indítottak.

Stefaan Van Hecke parlamenti képviselő a RTBF csatornának nyilatkozva elmondta, hogy a Deutsche Telekom állandó adatszolgáltatást biztosított a német szolgálatoknak, amik viszont az amerikai NSA felkérésére figyelték meg az európai célpontokat. A képviselő ugyanakkor elmondta, hogy

aligha lehet szó terrorizmus elleni tevékenységről, mert ezeket az internetvonalakat szinte kizárólag állami vállalatok és kormányhivatalok használták.

Az amerikai-német kémbotrány április közepén robbant ki, amikor német sajtóorgánumok nyilvánosságra hoztak információkat arra vonatkozóan, hogy a Bundesnachrichtendienst az amerikai titkosszolgálatoknak alárendelve működik, és az amerikaiak felhasználják a német titkosszolgálati szervek képességeit arra, hogy európai célpontokat – főként nagyvállalatokat és vezető politikusokat – megfigyeljenek.

A kelet-európai sajtó nagy része mindeddig említésre méltatlannak tartotta az április közepe óta tartó megfigyelési botrányt, pedig az alighanem a következő 40 év német külpolitikájának egyik legmeghatározóbb eseménye. Az amerikaiak európai kémtevékenysége miatt nem csak Belgium, de többek között Németország és Ausztria is vizsgálatot rendelt el.

http://hidfo.ru/2015/06/belgium-vizsgalatot-rendelt-el-amerikai-kemtevekenyseg-miatt/

Háromszázezer forint/fő/éjszaka-CSAK SZOBÁRA!

Lázár János utazásai közül most egy milánói éjszakáról cikkezik a Direkt36. A Miniszterelnökség szerint a 2013 júliusi olaszországi utazáson hotelre fordított 596 ezer forintnak pont a fele volt az, amelyet Lázár szobájára költöttek.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2013-as milánói éjszakájáról cikkezik az ex-origós Pethő András, aki korábban éppen Lázár utazásait feltáró cikkei miatt távozott az Origótól. A Direkt36-on azt írja: a Miniszterelnökség közlése szerint Lázár hotelköltsége 298 ezer forint volt, ami akkori árfolyamon kicsit több mint 1000 eurónak felelt meg.

A hivatal továbbra sem árulja el, hogy a politikus pontosan hol szállt meg, de ebből az összegből – a mostani árakon számolva – a Direkt36 szerint akár a Bulgari Hotelben, a Four Seasonsben, vagy az Armani Hotel luxusszobáiban is pihenhetett.

A Miniszterelnökség friss és korábban közzétett adatainak összesítése alapján a cikk szerint Lázárnak ezen a milánói útján és egy másik, szintén csak kétnapos zürichi látogatásán a szállodaszámlák mellett több százezer forint ment el egyéb, egyelőre tisztázatlan kiadásokra.

Pethő András – még az Origo újságírójaként – kezdett kérdéseket feltenni a Miniszterelnökségnek Lázár János több olyan útjáról, amelyeken a szállások jóval többe kerültek más állami vezetők kiküldetéseinek hotelköltségeinél. A kormány kezdetben elzárkózott szinte bármilyen részlet kiadásától, ezért az újságíró több – jelenleg is folyamatban lévő – pert indított a Transparency International segítségével az adatok megszerzéséért. Lázár ezeken az utazásokon mindig egy kísérővel vett részt, a szállásköltség pedig az eredeti miniszterelnökségi kimutatásban összesítve szerepelt.

A Miniszterelnökség most azt közölte, hogy a 2013 júliusi olaszországi utazáson hotelre fordított 596 ezer forintnak pont a fele volt az, amelyet Lázár szobájára költöttek. Ez az összeg tartalmazza a szállás megrendelésekor elköltött közbeszerzési díjat is, amely a miniszterelnökségi kimutatás szerint 14 ezer forint volt.

Egy másik utazás esetében a Miniszterelnökség módosította a korábban adott információkat. Lázár 2013 márciusi svájci útjáról eredetileg azt közölték, hogy a szállás összesen – közbeszerzési díjjal együtt – 481 ezer forintba került, most azonban jóval alacsonyabb összeget adtak meg. A friss tájékoztatás szerint a kétfős delegáció számára a hotel összesen 189 ezer forintba került, és ebből Lázár szobájának költsége 103 ezer volt – olvasható a lapban. A Miniszterelnökség szerint az eredeti összesítésben „a szállásköltségtől eltérő tételek, dologi kiadások is a szállásköltség rovatban kerültek feltüntetésre”. Az olaszországi dologi kiadások részletei egyelőre nem ismertek.
(HVG)

Bal-Rad komm: Talán jobb is, ha nem ismerjük meg az egyéb “dologi” kiadásokat! Persze egy egészséges kíváncsiskodás azért van bennünk! Még akkor is, ha tudjuk, hogy mindennemű ilyen kérdésünkre a válasz: KUSS! Legalábbis a NÉPNEK KUSS! De tényleg: mit tud egy háromszázezres hotelszoba egy éjszakára?

Tegnap kiadta a páráját Washingtonban a John McCain nevű hiéna. Tehát még durvább férgek vezette a Káin bélyege

79 éven keresztül fertőzte a Föld légkörét ez az akasztófavirág. Amúgy mint az USA Republikánus Pártjának szenátora dúlta a világot. A vén lator szülőatya volt az Iszlám Államnak, de oroszlánrészt vállalt mindenféle fölforgatásban, amikben igencsak kedvét lelte.

Kevesen vonyítanak kimúlása miatta világban! Akik meg vonyítanak, azoknak csak azt tudjuk kívánni: mielőbb bújjanak emellé a gazember mellé!

https://balrad.wordpress.com/2015/06/08/kisse-tisztult-a-fold-legkore/

Lettország sem fogadja az afrikai bevándorlókat

Lettország belügyminiszterének közleménye szerint nem fogadják be az Európai Unió által hozzájuk küldött menekülteket, és nem fogadják el a Brüsszel által bevándorlásügyben kiszabott kvótát sem. A közlemény szerint fizikailag képtelenség, hogy az EU által hozzájuk irányított 700 menekültet elhelyezzék, mert ehhez nem rendelkeznek a szükséges létesítményekkel és elegendő férőhellyel.

A külügyminiszter, Rihards Kozlovskis ugyanakkor kijelentette, hogy az ország egésze “nincs felkészülve” ennek a “kihívásnak” a kezelésére. Kozlovskis a BNS hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a probléma nem csak az átmeneti elhelyezés, hanem Lettország nem tudja bevonnia az oktatásba a bevándorlókat, és munkahelyet sem tudnak biztosítani az országba érkezőknek – a szociális hálót pedig nem fogják Brüsszel kérésre tovább terhelni. A lakosság többsége ellenzi a déli menekültek befogadását, és a kormány saját népszerűségét rontaná, ha nem fejt ki ellenállást az EU menekültügyi kvótarendszerével szemben.

Kozlovskis emellett azt is kifejtette, hogy az Ukrajnából érkező menekülteknek eleve nem adnak menedékjogot, akkor sem, ha azt Brüsszel kötelező jelleggel előírná.

http://hidfo.ru/2015/06/lettorszag-sem-fogadja-az-afrikai-bevandorlokat/

Ötven százalékkal is nőhet a törlesztőrészlet a kamatváltozás miatt

Időzített bomba ketyeg a forintosított devizahitelekben

2015. június 8. A forinthitel kamatok hirtelen emelkedése akkora sokkhatást okozhat a most már forintosított, korábban deviza alapú jelzáloghiteleseknek, mint amikor a svájci frank árfolyama 155 forintról 200-220 forintra szállt el. A törlesztők 30-50 százalékkal emelkedhetnek, az átárazás pedig azonnali lesz. A most történelmi mélyponton lévő hitelkamatok megugrásától semmi nem védi az adósokat, a hitelük ára ugyanis háromhavonta változhat. Csak a hosszú távon fix kamatozású hitelek jelenthetnek biztonságot.

Rekordmélységbe estek a forint pénzpiac kamatok, sőt a közeljövőben még további kamatesés várható. Ennek köszönhetően a lakáshitelek kamata történelmi mélyponton áll. Az eddig deviza, most már forintosított ingatlanhitelek esetében ráadásul az MNB olyan szigorú feltételeket szabott a kamatokra, hogy mindössze 4,5-5,5 százalékos kamattal ketyeg tovább a tartozás. Most még! – tehetjük hozzá. Abban a pillanatban azonban, ahogy változás áll be a piacon – akár külső (világgazdasági), akár belső (hazai) okokból -, és fordul a trend, a hitelesek gyakorlatilag azonnal meg fogják érezni. Egy számukra kedvezőtlen forgatókönyv esetén akár olyan sokkhatás is érhető őket, mint amikor a 155 forintos svájci frank mellett felvett hiteleket hirtelen 200-220 forinton kellett törleszteni – figyelmeztetett a Portfolio májusi hitelezési konferenciáján Mérth Balázs, a Deloitte budapesti irodájának partnere.

Az Azénpénzem.hu tapasztalata szerint sokan abba a hitbe ringatják magukat, hogy a forintosítással megszűntek  a kockázatok, a hitel törlesztőrészlete már nem fog változni. Ez azonban tévhit, ami nagyon sokba kerülhet a jövőben. Az árfolyamkockázat ugyan valóban megszűnt (a múltbelit pedig a forintosítással egy az egyben az adósokra terhelték, ebből a bankok semmit nem álltak), a kamatkockázat viszont jelentős. Minél alacsonybab az induláskori kamat, annál nagyobb lehet a későbbiekben a sokk. A kamat pedig –minden ellenkező tévhit ellenére – évente négyszer változhat. A most forintosított, korábban deviza alapú jelzáloghitelek kamatát a háromhavi BUBOR-hoz kötötték, ami jelenleg történelmi mélypontján, 1,52 százalékon áll.  Mivel ez a referencia kamat, vele együtt háromhavonta változhat a hitel kamata is. Mit jelent a törlesztők számára? A Deloitte két tízmillió forintos hitelre számította ki.

A törlesztő harminc százalékkal nőhet

Egy tízmillió forintos, húszéves futamidejű hitel esetében a kezdeti törlesztőrészlet 69 500 forint, amennyiben az induló BUBOR 1,7 százalék, a kamatfelár pedig 3,9 százalék. (Erről a kamatfelárról azt kell tudni, hogy a BUBOR-ra ennyit tehet rá a bank a hitel kamatának meghatározásakor. Ez is változhat, de csak három-ötévente, a hitel futamidejétől függően. Sokakat talán ez ringat abba a hitbe, hogy addig sem változhat a kamat, pedig módosulhat.) Ez összesen 5,6 százalékos hitelkamat a példában.
Ha elindul a kamatemelkedés, akkor 250 bázispontos növekedésnél – amikor a BUBOR 4,2 százalékra nő – a hitelkamatunk ezt három hónap alatt szépen követi is, és 8,1 százalék lesz. (A háromhavi BUBOR egyébként nem is olyan régen, alig két éve állt ezen a szinten.) A törlesztőrészlet pedig valamivel 84 ezer forint fölé nő. Ez olyan, mint amikor a 155 forintos svájci frank mellett felvett devizahitelünk törlesztője a 187 forintra emelkedett árfolyam miatt nőtt meg. Az emelkedés 22 százalék.

Ha pedig esetünkben az öt év letelte után a bank még a kamatfelárat is megemeli 60 bázisponttal, akkor az immár 4,2 százalékos BUBOR-ra 4,5 százalékos felár adódik, ami összesen 8,7 százalékos kamatot jelent. (Ugye emlékszünk arra, hogy ennél még jóval magasabb forinthitel kamatok is voltak, és semmi garancia nincs arra, hogy ez a jövőbe ne következzen be?) Ezzel a törlesztő 88 ezer forintra nő, ami összességében közel 26 százalékkal több, mint kezdetben, és olyan, mintha 155 forint helyett már 197 forinton fizetnénk.

Még nagyobb lehet az emelkedés

A sokkhatás persze annál nagyobb, minél alacsonyabbról indul a kamat. Ha ugyanezt a tízmillió forintos hitelt hosszabb idő, harminc év alatt szeretnénk visszafizetni, akkor egy alacsonyabb, például 1,2 BUBOR és három százalékos kamatfelár mellett 4,2 százalék az induló kamat. Egy 300 bázispontos kamatemelkedés a BUBOR-t 4,2 százalékra emeli, ami akár három hónap alatt is megdobhatja a kamatunkat. Ez olyan, mint amikor 155 forintról 207 forintra nőtt a svájci frank árfolyama. Erre jöhet még ötévente a kamatfelár változtatása, ami hetven bázispontos emelés után összesen 7,9 százalékos kamatot jelent. Összességében a hatás olyan, mint amikor a kezdeti 155 forintos árfolyamról 220-ra nőtt a svájci frank árfolyama. Pedig ez a kamat még mindig nem is olyan magas! Ha a törlesztőrészlet változását nézzük, akkor banki kalkulátorok alapján ez azt jelenti, hogy a kezdeti 48 900 forint 72 600 forintra nő, ami 48 százalékos emelkedés.

Mi a megoldás?

Arra kérdésre, hogy ez a kamatbomba robban-e vagy sem, és ha robban, mikor, nincs válasz. Mint ahogy a válságot sem lehetett biztosan kalkulálni, és azt sem, hogy így megugorhatnak a törlesztők a devizahiteleknél. Nem árt eszünkbe vésni, hogy annak idején a bankok mindössze arra figyelmeztettek, hogy a várható árfolyam-ingadozás miatt ne feszítsük ki a család költségvetését, és hagyjunk tíz százalék tartalékot az esetleges mozgásokra számítva. A valóság azonban minden rémálmot felülmúlt.

A kamatkockázatot egyedül a hosszú távon, lehetőleg végig fix kamatozású és törlesztőrészletű hitellel lehet kivédeni. Olyannal, aminek nem változhat a díja a pénzpiaci mozgások hatására. Ennek azonban ára van. A fixált kamatozású hitelek kamata ugyanis jóval magasabb. A hitelek ára (THM) 6-7 százalék körül alakul, ami egy tízmillió forintos hitel esetében harmincéves futamidővel banktól és kondícióktól függően a teljes futamidő alatt 64-70 ezer, míg húszévesnél 74-80 ezer forintos törlesztőrészletet jelent. Ezt kell mérlegelni!

A serpenyő egyik oldalán a kezdetben alacsonyabb törlesztőrészlet áll azzal a kockázattal, hogy az emelkedés bármikor akár ötven százalékos (húsz-harmincéves távon véleményünk szerint még ennél jóval nagyobb is) lehet, míg a másik oldalán egy jelenleg – és ki tudja meddig – magasabb havi részletfizetés van, ami viszont állandó és tervezhető.

Szerző: Lovas Judit

Lombardia nem fogad be több afrikai bevándorlót

Olaszország egyik északi tartományának – Lombardia – elnöke vasárnap felszólította a tartományi vezetőket, hogy ne fogadjanak be több menedékkérőt azon menekültek közül, akik illegálisan, a Földközi-tenger felől érkezve lépik át a határt. Lombardia nem fogad be több, Rómából átirányított menekültet, és az elnök felszólított valamennyi más régiót is, hogy amennyiben be is fogadnak menekülteket, jelentősen csökkentsék a keretszámot, mert a más tartományokban “lepapírozott” illegális bevándorlók előbb-utóbb a gazdagabb régiókban kötnek ki.

Roberto Maroni hétfőn reggel elkezd leveleket küldeni más tartományok vezetőinek is, hogy meggyőzze őket, ne fogadjanak be több menekültet. Az ország szegényebb tartományai ugyanis tömegével fogadják be a bevándorlókat; részben konfliktuskerülésből, részben amiatt, mert tudják, hogy napokon belül úgyis továbbutaznak a gazdagabb tartományokba, ahol már nem az ő problémájuk.

Olaszországban a helyi hatóságok jelentős anyagi támogatáshoz juthatnak az illegális bevándorlók befogadásával, a kormány által kiutalt források azonban visszaélésekhez vezettek; a déli tartományok ugyanis tömegével befogadják az érkező menekülteket, felveszik az állami támogatást, majd gondoskodnak arról, hogy azok a lehető leggyorsabban szabadon továbbutazhassanak az északi tartományokba, ahol már ellenőrizetlenül, egyszerű munkanélküliként jelennek meg (így támogatás sem jár utánuk).

Az olasz haditengerészet minden hónapban több száz illegális bevándorlót ment ki a Földközi-tengeren bekövetkező balesetek után, főként a Szicília és Líbia, Tunézia közti területeken. A bevándorlók azonban a haditengerészet mentőakciói nélkül is érkeznek, csak év eleje óta több mint 50000 fő érkezett Olaszországba, főként azon észak-afrikai és közel-keleti országokból, ahol az utóbbi tíz év során “demokráciaépítés” zajlott, de a kormány eltávolítását követően azóta is kaotikus állapotok uralkodnak.

http://hidfo.ru/2015/06/lombardia-nem-fogad-be-tobb-afrikai-bevandorlot/

Ötvenmilliárdos üzlet a letelepedés

Igen jól profitálhattak a közvetítőcégek a letelepedési államkötvények értékesítéséből: csak tavaly 50 milliárd forint folyhatott be a cégekhez, amelyért cserébe 172 milliárd forint névértékű magyar állampapírt értékesítettek. Nem tűnik rossz üzletnek 29 százalékos haszonkulccsal dolgozni, főleg annak tükrében, hogy a globális szereplők beérik 0,2–0,3 százalékkal is.

Májusban újabb 74 külföldi jegyzett le a közvetítővállalkozásokon keresztül magyar letelepedési államkötvényt, összesen 22,2 millió euró, vagyis 6,9 milliárd forint értékben – közölte a Magyar Nemzettel az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Érdekesség, hogy a múlt hónap volt az első, amikor már csak a drágább, 300 ezer eurós névértékű papírból értékesített az ÁKK. (Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, az áprilisban eladott 67 kötvényből öt darab még a régi, 250 ezer értékű állampapír volt.) Ezzel május végére 2528 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, névértéken számolva 641,45 millió euróval, tegnapi árfolyamon számítva 199,5 milliárd forinttal gazdagítva a magyar államkasszát.

A valóságban ugyanakkor ennél sokkal kevesebb bevétele származott a magyar államnak. Ha csak a tavaly év végéig értékesített 2213 kötvényből indulunk ki, akkor az ÁKK adatai szerint 172 milliárd forint névértékű állampapír fogyott. A valóságban azonban csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítővállalkozásoknál. A háromszázezer eurós letelepedési kötvények után járó hozamot azonban nem a külföldi befektetők, hanem többségében azok a közvetítővállalkozások fölözik le, amelyek – egy kivételével – az offshore cégek körében népszerű szigeteken vannak bejegyezve. A letelepedési kötvény kamata ugyanis az ötéves eurókötvények hozamát követi, pontosabban a másodpiaci hozamnál 1,5 százalékkal olcsóbb befektetési formát jelent a külföldieknek. A külföldi befektető – miután átad a közvetítőcégnek 300 ezer eurót – jelenleg csupán 271 ezer euróért vesz kötvényt, mivel diszkontáron jut hozzá, ugyanis az állampapír öt év múlva fog 300 ezer eurót érni. A 29 ezer eurós különbséget a magyar adófizetők állják.



A törvény ugyanakkor – a kamatkörnyezet változásától függetlenül – kétszázalékos minimumhozamot garantál a vásárlóknak. Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyanakkor az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az ötéves euróalapú magyar kötvény már 1,8 százalékos hozam körül cserél gazdát a másodlagos piacon, vagyis jelenleg olcsóbban tudná magát finanszírozni az állam piaci körülmények között.
Kötvények és letelepedés

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kap. A vállalkozások amellett hogy olcsóbban jutnak a kötvényhez, de – a papír diszkont jellege miatt – drágábban adják azt tovább, ráadásul még 45 ezer euró, 14 millió forintnyi közvetítői díjat is kérnek az ügyfelektől. Tavaly a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Schaanban (Liechtenstein) bejegyzett cégeknek – a 19,2 milliárd forintos hasznon túl – további közel 31 milliárd forintos bevételt jelenthetett a kötvényekkel való kereskedés. Igaz, hogy a cégeknek költségeik is vannak.

A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az állam 172 milliárd forint névértékű államkötvény-értékesítéséhez 50 milliárd forintos marketing- és egyéb költség társul. A konstrukciót éppen e miatt a 29 százalékos haszonkulcs miatt kritizálják, mivel a korábbi dollárkötvény-kibocsátások alkalmával a globális szereplők – a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank – mindezt például 0,2–0,3 százalékos haszonkulcs mellett bonyolították le. Az már csak hab a tortán, hogy a vállalkozások által kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatban az ÁKK-nak nincs információja. Sőt, a vállalkozások az értékesítési folyamataikkal, stratégiájukkal, kibocsátási terveikkel kapcsolatban az engedélyre való jelentkezésük keretében a parlament gazdasági bizottságát tájékoztatják.
MNO

Megmentve! 777 ezer forint az utolsó törlesztőm!

Mindenki fellélegezhet, csökkentek a devizahitelek törlesztőrészletei, mondták az illetékesek az elszámolási törvény hatályba lépése után. K. András is fellélegzett, de csak addig, amíg meg nem kapta az elszámolólevelét. Abban ugyanis az utolsó törlesztőrészlete 777 ezer (!) forint.

– Ez parasztvakítás! Az eddigi százhúszezres autóhitel-törlesztőrészletem visszament nyolcvanezer körülire, ami nagy könnyebbség lehetne, de nem az. Mert az utolsó három törlesztőrészletem 194 020 forint, 231 760, majd az utolsó jövő májusban 777 352 forint. Hát kérdezem én, ha elosztották volna havi lebontásban, nem könnyebbség lenne? – tette fel a költői kérdést magából kikelve András, aki hozzátette: ennyi pénzt még fotón sem látott, így elképzelése sincs, miből fogja kifizetni.

A férfi két és fél millió forintot vett fel autóvásárlásra 2008-ban, erre eddig kifizetett 5,2 millió forintot, s a bank kimutatása szerint még tartozik 2,2 millió forinttal. András panasszal élt, és képviseletére a devizahiteles ügyekre specializálódott ügyvédnőt, dr. Bihari Krisztinát kérte fel. Az ügyvéd ügyfeleinek száma az utóbbi időben rohamosan megnövekedett.

– Hangzatos volt azt mondani, hogy csökkennek a törlesztőrészletek, de olyan áron, hogy az utolsó részletek közel egymillióra, vagy annál is többre rúgnak, nonszensz. Ráadásul az autóhitelesek devizahitelei meg sem felelnek a Kúria által kimondott definíciónak, mely szerint a forinthitelnél kedvezőbb kamatozású hitel. Kamatuk szinte kivétel nélkül két számjegyű, a legtöbb esetben még a 20 százalékos kamatot is megközelítik, ezért kell horribilis összegeket visszafizetni – fejtette ki az ügyvédnő.

A Magyar Nemzeti Bank szóvivője, Binder István semmi kifogásolnivalót nem látott a dologban. Mint elmondta, azért ilyen magas a hitelek utolsó néhány törlesztése, mert ezekben a szerződésekben a bankok egyfajta árfolyamgátként fix összegű törlesztőrészleteket fizettettek az ügyfelükkel, még azokban a hónapokban is, amikor az árfolyam már megnövekedett.

– Az ügyfeleknek megvan az a lehetősége, hogy az utolsó részlet kifizetése előtt leülnek tárgyalni a bankukkal, és egy másik hitelt vesznek fel, hogy azt rendezni tudják – tanácsolta a szóvivő.
(blikk)