A cseh belső elhárítás nemrég 
nyilvánosságra hozott éves  jelentése szerint az orosz titkosszolgálatok
 megpróbálják aláásni a NATO  és az Európai Unió egységét, és a cseh 
államfő is az orosz  titkosszolgálatok embere lehet. Csakhogy, Milos 
Zeman nem az első  demokratikusan választott vezető, akit a nyugatos 
“demokraták” a  választókat megkerülve próbálnak elmozdítani.
Csehország belső elhárításának (BIS) 
szeptember elején nyilvánosságra  hozott jelentése szerint a külföldi 
titkosszolgálatok közül az orosz  szervek a legaktívabbak a Cseh 
Köztársaságban. A jelentésben az áll,  hogy a Prágába akkreditált 
diplomaták közel harmada hírszerző tiszt  lehet – bár ezt 
bizonyítékokkal nem tudták alátámasztani. A BIS  jelentése szerint az 
orosz titkosszolgálatok elsősorban a fővonalú média befolyásának csökkentésén dolgoznak, emellett megpróbálnak “igényt támasztani az Európai Unióból való kilépésre“, és megpróbálják “aláásni a demokratizálódó Ukrajna pozitív megítélését“.
A BIS jelentése ugyan nem mondja ki, 
hogy Milos Zeman az orosz  titkosszolgálatok embere, de ez pusztán 
diplomatikus óvatosságnak  tekinthető, hiszen az atlantista sajtó 
kimondja helyettük is, Zemant  pedig egyértelműen “Moszkva 
szövetségeseként” kezelik. A jelentés  szerint aggasztóak ezek a 
folyamatok, hiszen Zeman Moszkva  szövetségeseként támogatja az Európai 
Unióból kilépésről népszavazás  kiírását, és “tartani lehet attól”, hogy
 ez az álláspont a következő  években terjeszkedni fog az európai 
politikusok körében (“demokraták”,  népszavazástól tartanak).
Minden szempontból érdekesek ezek a 
nyilvánosságra hozott  értékelések, és miközben akár helyénvalóak is 
lehetnek bizonyos  megállapításaik, a szakértők többnyire az egyik 
legfontosabb tényezőről  feledkeznek meg: hogy ezeknek a 
folyamatoknak demokratikus  legitimitása van, a NATO és az Európai Unió 
“egysége” pedig egyre  kevesebb demokratikus legitimitással bír. Leegyszerűsítve:
ha a
 NATO meg tudná védeni az  embereket, az EU-tagság miatt pedig 
javulnának a megélhetési viszonyok,  az embereket hiába is próbálnák 
agitálni a tagság fenntartása ellen. 
A tény azonban az, hogy semelyik 
nemzetközi szervezet nem vívta ki  magának a többségi társadalom 
támogatását, ahogy a fővonalú sajtó  alkalmazottai sem tesznek azért, 
hogy az emberek hiteles forrásként  tekinthessenek rájuk.
A NATO több mint egy évtizede vívja az 
úgynevezett “terror elleni  háborút”. Ez lenne az egyetlen ésszerű 
funkciója ennek az úgynevezett  “védelmi szervezetnek”, de ezt a célt 
sem sikerült elérnie, hiszen a  terroristák ma már Európában gyilkolnak 
civileket; a háború betört a  NATO hátországába. Vagyis a NATO nem tudta megvédeni Európát a terrorizmustól, vesztésre áll a terroristákkal szemben.
  Azt sem lehet mondani, hogy a NATO-tagságnak korábban demokratikus  
legitimitása lett volna, hiszen a NATO-csatlakozás előtt Magyarországon 
 módosítani kellett a választási törvényt, hogy a referendum 50% alatti 
 részvételi aránnyal is érvényes legyen.
Az Európai Unió megítélésének alakulása 
szintén nem egy bonyolult  folyamat, hiszen az emberek közvetlen 
tapasztalatain alapszik: az  EU-csatlakozást megszavazták az emberek, 
mert ettől javuló megélhetési  lehetőségeket, növekedő béreket reméltek.
 Mivel egyik ígéret sem teljesült,  ehelyett az EU-ban 
is csak egyre nő a munkanélküliség, idővel az  emberek kiábrándultak az 
Európai Unióból. Soha nem lehet kizárni, hogy  ebben rivális hatalmak 
titkosszolgálatai is közreműködnek, de önmagában  ahhoz nem kell
 külföldi titkosszolgálati agitáció, hogy az emberek  lássák, hogy egyre
 rosszabbul élnek, és egyre inkább csak külföldön  lehet munkát találni.
Hogy miért ábrándultak ki az emberek a 
fővonalú sajtóból? A fővonalú  sajtóorgánumok többsége – különösen a 
migrációs válság során –  bebizonyította, hogy előbbre tartja a 
multikulturalizmus ideológiáját az  emberek közvetlen tapasztalatainál 
és biztonságánál.
Egy ideológiát fontosabbnál tartottak az
 élő társadalomnál, ennek  érdekében akár hazugsághoz is folyamodtak, 
emiatt az emberek nem bíznak  bennük. Lehet, hogy erre a 
bizalmatlanságra külföldi titkosszolgálatok  is ráerősítenek? Nincs 
kizárva – de ha nem hazudnának, és nem ideológia  mentén cenzúráznák a 
híreket, önmagában egy idegen hatalom agitációja  semmit nem érne el, 
hiszen az emberek hiteles forrásnak tarthatnák a  fővonalú sajtót.
A szakértők minden bizonnyal jelentős 
pénzeket kapnak annak  kiértékeléséért, mekkora veszélyt jelent Európára
 egy idegen  titkosszolgálat. Ezek a jelentések azonban feltételezik, 
hogy az emberek  csukott szemmel járnak, és nem látják, hogy rosszabbul 
élnek, a sajtó  hazudik, a terroristák pedig már a spájzban vannak. 
Veszélyes útra  tértek ezzel az “EU és NATO egységének” képviselői, 
hiszen ezáltal  nyíltan felvállalják, hogy az ideológiájukat 
fontosabbnak tartják a  demokráciánál. Ugyanis, mindazokat a dolgokat, 
melyeket külföldi  titkosszolgálati agitációnak tulajdonítanak, az 
emberek egyre inkább  megszavazzák, őket pedig egyre kevésbé szavazza 
meg bárki is.
Bármilyen politikát is képvisel Milos 
Zeman, tény, hogy az emberek  ennek képviseletében megválasztották, és a
 választók közel kétharmada  támogatását adta mindehhez. Ha el akarják 
mozdítani az elnöki posztról,  érdemes elgondolkozni azon;
minek
 nevezzük azt, ha egy  demokratikusan választott vezetőt senki által meg
 nem választott  titkosszolgálati körök akarnak elmozdítani a vezetői 
székből? Így  működik egy liberális demokrácia?
Hiszen Zeman esetében ennek lehetünk 
szemtanúi. Ez ugyanis azt  jelentené, hogy az emberek hiába választanak 
meg valakit, hiszen a  hatalom egy nem-megválasztott ismeretlen 
kisebbség kezében van, ami  kénye-kedve szerint leváltogathat választott
 vezetőket.
A BIS jelentése az ukrán kormány megítélése
 miatt is  aggódik, amit szerintük szintén külföldi titkosszolgálatok 
próbálnak  aláásni. Az igazság azonban, hogy az ukrán kormány már a 
hatalomra  jutásakor saját megítélését ásta alá: az úgynevezett 
“demokratikus  átmenetet” azzal kezdték, hogy utcai harcokkal külföldre 
zavarták a  kormánypolitikusokat. Majd alkotmányellenes módon 
menesztették a szintén  közvetlen választások útján választott államfőt.
 Mindezt tovább  tetézték azzal, hogy a puccs után nyolc hónapon át nem 
írtak ki újabb  országgyűlési választásokat – ehelyett az összes létező 
nemzetközi  szerződést aláírták, amit korábban a demokratikusan 
választott – majd  általuk elűzött – vezető nem volt hajlandó aláírni. 
Ha ezt nyugaton  demokráciának nevezik, aligha kell külföldi 
titkosszolgálati agitáció  ahhoz, hogy az emberek kételkedni kezdjenek 
ebben a “demokráciában”.
Valójában mindegyik esetben annak 
lehetünk szemtanúi, hogy a NATO és  az Európai Unió vezetői kezdenek 
nyíltan szembefordulni a demokráciával,  mert az emberek már nem arra 
szavaznak, ami az uralkodó kisebbség  elvárásainak megfelelő lenne. A 
liberális atlantista “elit”  multikulturalizmust, liberalizmust és 
amerikai katonai jelenlétet akar,  de az emberek mindenféle erős 
vezetőkre és határzárakra, nemzeti  büszkeségről beszélő politikusokra 
szavaznak. Milos Zeman állítólag  Moszkva szövetségese – de hányan 
szavaztak Milos Zemanra, és hányan az  amerikai tankok bevonulására?
http://www.hidfo.ru/2016/09/a-nato-es-az-europai-unio-szembefordult-a-demokraciaval/