Paranoia: kizárnák a külföldi diákokat az egyetemek kutatási programjaiból

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma javasolta egy új törvény bevezetését, ami lekorlátozná az USA területén kutatási munkákban résztvevő külföldi diákok számát – elmondásuk szerint azért, mert a külföldi diákok veszélyt jelenthetnek az állambiztonságra.

Az amerikai egyetemek mindeddig rutinszerűen folytattak olyan kutatási tevékenységeket, többek között a védelmi ipar, műhold-technológia és atomenergetika terén, melyeket gyakran a legnagyobb amerikai biztonságpolitikai cégek finanszíroztak. Az amerikai védelmi ipar kutatási potenciáljának egyik támaszát jelentette az “agyelszívás”, vagyis a fejletlenebb országok tehetséges fiataljainak bevonása a kutatási programokba. Ennek a gyakorlatnak azonban nemsokára vége szakadhat, mert a külügyminisztérium szerint ma potencionális biztonsági kockázatot jelentenek a külföldi fiatalok.

Tekintve, hogy ezekben a kutatási programokban “érzékeny információk” is bevonásra kerülnek, az USA vélhetően még Obama elnökségének vége előtt elfogadja az új törvényt, ami maximális keretet határozna meg a külföldi diákok amerikai kutatási programokban részvételére vonatkozóan, mert a külügyminisztérium szerint igen magas annak kockázata annak, hogy a külföldi diákok titkosított információkat adnak ki rivális országok kormányainak.

Számos egyetem tiltakozik az új törvényjavaslat ellen, ami állításuk szerint diszkriminációnak minősül, és korlátozza az egyetemek szabadságát. Steve Eisner, a Stanford Egyetem export igazgatója szerint egy ilyen törvény éppen azokat a programokat lehetetlenítené el, melyek az egyetem jó hírnevét megalapozták.

“Nem fogjuk azt mondani a kínai diákjainknak, hogy a kormány döntése miatt nem vehetnek részt egy programban”.

A kínai kormány szintén tiltakozik az új törvény ellen. Hong Lei kínai külügyminiszter közleményében kijelentette, hogy “Kína tudományos és technológiai fejlődésének eredményeit a kínai nép kemény munkával érte el.”

Az Obama-adminisztráció ezáltal olyan lépésekkel próbálja védeni a nemzetbiztonságot, ami már-már eltúlzott, paranoid reakciónak tekinthető. Obama elnöksége idején az amerikai kormány nemcsak a korábbinál jóval távolságtartóbb volt a sajtóval szemben, de fokozott erőfeszítéseket tett olyan személyek üldöztetésére, akik a kormány jogellenes gyakorlatairól információkat szivárogtatnak ki nemzetközi sajtóorgánumoknak. Egy ilyen “kiszivárogtató”, John Kiriakou amiatt került börtönbe, mert részleteket hozott nyilvánosságra a CIA által folytatott kínvallatásokról. A külföldi diákok egyetemi kutatóprogramokba bevonásának korlátozásával azonban az amerikai technológiai fejlődés is lassulhat; eddig olyan vállalatok támaszkodtak az egyetemek kutatási kapacitására, mint a Boeing, vagy a Lockheed Martin.


http://www.hidfo.ru/2016/05/paranoia-kizarnak-a-kulfoldi-diakokat-az-egyetemek-kutatasi-programjaibol/

Lombardia is elismerheti a krími referendum legitimitását

Olaszország egy szeparatista pártja, az Északi Liga azt tervezi, hogy Lombardia regionális tanácsa elé terjeszt egy tervezetet, ami felszólítja Olaszország kormányát a krími referendum elismerésére.

Paolo Grimoldi, az Északi Liga regionális szervezetének titkára – és országgyűlési képviselő – elmondása szerint június elején fogják Lombardia regionális tanácsa elé terjeszteni a tervezetet. A képviselő a Ria Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, a dokumentum felszólítja a regionális tanácsot, hogy ismerje el a Krím-félszigetet Oroszország részeként, ezáltal elismerve a 2014-es referendum legitimitását.

Az Északi Liga emellett felszólítja a kormányt az Oroszország elleni szankciók eltörlésére, mert azok leginkább Olaszország gazdag északi régióit sújtják. A párt korábban is a Rómától való elszakadást képviselte, mert az ország néhány északi tartománya állítja elő a GDP nagy részét – gyakorlatilag ez a néhány gazdag terület tartja el az ország többi, szegényebb tartományát. Miközben a tőlük elvont pénzeket Róma a déli tartományok felzárkóztatására költi, hozzájuk alig juttat vissza. Grimoldi szerint minderre elviselhetetlen teherként rakódtak rá a szankciók: Róma továbbra is megfosztja őket a növekedés lehetőségétől, de az oroszellenes szankciók miatt külpiacaikat is elveszítették, emiatt az északi tartományok is hanyatlásnak indulhatnak, ha nem törlik el a kereskedelmi korlátozásokat.

A hét folyamán a Veneto régió is elfogadott egy határozatot, ami felszólítja a kormányt, hogy ismerje el a Krím-félszigetet Oroszország részeként, és az Európai Unióban követelje a szankciók eltörlését. A Veneto régióban a regionális tanács 51 tagja közül 27-en szavazták meg a határozatot, ami így elfogadásra került.

http://www.hidfo.ru/2016/05/lombardia-is-elismerheti-a-krimi-referendum-legitimitasat/

Újabb konfliktusgócot hoz létre a NATO Hegyi-Karabahban

Örményország elnökének sajtószolgálata szerint pénteken Joe Biden amerikai alelnök egyeztetést folytatott az elnökkel a Hegyi-Karabah konfliktus kapcsán. Ez a régió a NATO terjeszkedésének újabb áldozata, ahol nem sokkal a szíriai tűzszünet kezdete után kiújultak a fegyveres harcok.

Szerzs Szargszjan örmény államfő pénteken folytatott egyeztetést Joe Bidennel. A közlemény szerint a két vezető megállapodott abban, hogy a konfliktust békés úton kell rendezni, a bécsi megállapodásokkal összhangban, és az EBESZ Minszk csoportjának külügyminiszterei által figyelemmel kísérve.

Hegyi-Karabah egy örmény többségi lakosságú régió, ahol az Azerbajdzsántól elszakadásért folytatott küzdelem kezdete óta állandósult a konfliktus. A fegyveres harcok április 2.-án váltak újra kiterjedtté, és a két ország egymást vádolja a tűzszüneti megállapodás rendszeres sértéséért, valamint a napról napra növekvő számú halálos áldozatokért.

Hétfőn az örmény és azeri államfő Bécsben tárgyalt a konfliktus rendezéséről. A találkozón részt vettek az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország külügyminiszterei, valamint az EBESZ Minsz Csoportjának társelnökei.

A Hegyi-Karabah konfliktus újbóli eszkalálódása azonban szoros kapcsolatban áll a NATO tovább bővítésére irányuló törekvésekkel. Azerbajdzsán a közelmúltban katonai együttműködési megállapodást kötött Törökországgal, amely értelmében a két ország katonai szövetségre lép egy harmadik ország részéről kezdődő agresszió esetén. Az új egyezményről március 31.-én az olasz Il Giornale napilap beszámolt, akkor hozzátéve, hogy ez a harmadik fél egyértelműen Örményországot jelenti. Napokkal később berobbant az új háborús gócpont – amiben Törökország és Azerbajdzsán az új egyezmény értelmében szövetségesként vesz részt -, majd a török haditengerészet két hajója érkezett Odesszába.

Április 19.-én Azerbajdzsánból egy katonai delegáció érkezett Brüsszelbe, ahol tárgyalást folytattak a NATO képviselőivel. A találkozóról az azeri védelmi minisztérium kiadott egy közleményt, miszerint az azeri fél arról is tájékoztatta a NATO-t, hogy milyen “védelmi intézkedéseket kell hozni” annak érdekében, hogy “megvédjék az ártatlan civileket az örményektől”. A tárgyaláson megvitatták az azeri védelmi szektor teljes reformját is, valamint a NATO-val folytatott együttműködés fokozását.

Az orosz katonai tervezés 2012. óta számol egy újabb örmény-azeri háború lehetőségével. Akkor egy esetleges, Irán elleni NATO-beavatkozás “mellékes eseményeként” valószínűsítették az örmény-azeri konfliktus kiújítását, amivel a NATO megpróbálja elvágni az orosz hadsereg – Örményországon át húzódó – ellátási útvonalát Irán és Szíria irányába. A Hegyi-Karabah konfliktus kiújulásának közvetlen előzménye és kiváltó oka, hogy az Amerikai Egyesült Államok az orosz légierő beavatkozása miatt nem tudott légtérzárat életbe lépteti Szíria felett, emiatt kudarcba fulladtak az Aszad-rendszer megbuktatására tett kísérletek. Az orosz beavatkozás újból előtérbe helyezte Hegyi-Karabahot: ebben a régióban a NATO most megpróbálja elvágni az orosz ellátási útvonalakat, ami Szíriában később lehetővé tenné a nyílt katonai beavatkozást a nyugati koalíció részéről.


http://www.hidfo.ru/2016/05/ujabb-konfliktusgocot-hoz-letre-a-nato-hegyi-karabahban/