Felgyújtották Le Pen kampányközpontját a bevándorláspártiak

Bevándorláspárti szélsőségesek Molotov-koktélt dobtak Párizsban a Nemzeti Front kampányközpontjának épületére.

A Le Parisien beszámolója szerint a tűzoltók hajnali 2 és 3 közt érkeztek a helyszínre, a tűz minimális károkat okozott, gyakorlatilag a bejáratot sikerült megrongálnia az elkövetőknek, de az épület nem égett le.

Az elnökjelölt a France 2 TV-csatorna munkatársainak nyilatkozva azt mondta, a gyújtogatásért valószínűleg egy baloldali extrémista csoport a felelős.

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet legfrissebb mérése szerint a Nemzeti Front vezetője a szavazatok 23,5%-kal megnyerné az elnökválasztás első fordulóját, a második fordulóban azonban nem lenne esélye Emmanuel Macronnal szemben. A választás első fordulóját április 23-án, második fordulóját május 7-én tartják.

Le Pen korábban számos alkalommal egyértelművé tette, hogy megválasztása esetén lezárná a határokat a migránsok előtt. Az AFP hírügynökség beszámolója szerint a gyújtogatást egy „Küzdj az idegengyűlölet ellen” nevű bevándorláspárti csoport vállalta magára, ami további bűncselekmények elkövetését helyezte kilátásba.

http://www.hidfo.ru/2017/04/felgyujtottak-le-pen-kampanykozpontjat-a-bevandorlaspartiak/

Le Monde: új európai trend a preventív megfigyelés

A Le Monde francia napilap szerint beköszöntött a preventív megfigyelés korszaka; az európai országok bírósági felhatalmazás nélkül fognak kémkedni saját állampolgáraik ellen.

Egy francia parlamenti bizottság javasolta, hogy a kormány engedélyezze az állampolgárok tömeges megfigyelését, amit egy a titkosszolgálatok által összeállított „gyanús személyek” listája alapján folytatnának. Ha az április 4-én nyilvánosságra hozott javaslatot törvénybe iktatják, ez szabad utat nyitna az állampolgárok korlátlan megfigyeléséhez, szemben a korábbi gyakorlattal, ami csak bírói végzés alapján engedélyezte az állampolgárok lehallgatását.

A Le Monde napilap a történtek kapcsán előrevetítette, hogy ez a preventív (megelőző jellegű) megfigyelés korszakának kezdetét jelenti. 2015-ben Franciaországban elfogadták a hírszerző szervek működését szabályozó új törvényt, ami a terrorizmus elleni harc indokával nagymértékben kiterjesztette a titkosszolgálatok jogköreit. A törvény a titkosszolgálatokkal együttműködésre kötelezi az internetszolgáltatókat, emellett egy sor adatgyűjtési módszert engedélyezett, amivel a titkosszolgálatok megfigyelhetik a terrorszervezethez köthető személyeket.

Az újabb szigorítás azonban már lazábban értelmezné a terrorizmus elleni harcot: e szerint bárki, akit a hatóságok gyanúsnak tartanak, felkerülhetne a gyanús személyek listájára, és attól a ponttól fogva a titkosszolgálatok bírósági végzés nélkül megfigyelhetik akkor is, ha egyébként nem áll kapcsolatban terrorszervezettel vagy szervezett bűnözői csoporttal.

A törvényjavaslat támogatói azzal indokolják a szigorítás szükségességét, hogy a nyugat-európai országokban gyakran magányos merénylők követnek el terrortámadást, akikről utólag sem mindig lehet bebizonyítani, hogy terrorszervezettel álltak kapcsolatban. A Le Monde azonban egyértelműen egy európai trendről beszél; tehát elsősorban nem a kelet-európai országokban terjed ez a gyakorlat, ahol a nemzetközi szervezetek szerint „romlik a demokrácia minősége” (pl. Magyarország), hanem egyértelműen a nyugat-európai titkosszolgálatok igényei viszik előre ezt a trendet, ami a sajtónak mind gyakrabban nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértők tevékenységével próbálja a közvélemény támogatását elnyerni ehhez a gyakorlathoz.

A lap beszámolója szerint a szigorításokat továbbra is a társadalom jelentős hányada kritizálja a szabadságjogok korlátozása miatt, de a Charlie Hebdo nevű szatirikus lap szerkesztősége elleni terrorakció hatására nagy mértékben megnőtt a kiterjedt és preventív jellegű megfigyelés támogatottsága.

http://www.hidfo.ru/2017/04/le-monde-uj-europai-trend-a-preventiv-megfigyeles/

Szíria orosz segítséggel lőné le az amerikai cirkálórakétákat

Egy orosz törvényhozó arról számolt be a Szputnyik hírügynökségnek, hogy a szíriai kormány Oroszországtól kér olyan védelmi rendszereket, amivel el tudnák hárítani az amerikai rakétatámadásokat.

Szerdán Vlagyimir Jabarov, a Föderációs Tanács nemzetközi ügyekért felelős bizottságának alelnöke azt mondta, a szíriai kormány arra kényszerült, hogy Oroszországtól kérjen katonai segítséget az amerikai agresszióval szemben.

„Úgy gondolom, Szíria hozzánk fog fordulni segítségért, vélhetően Buk és Tor rendszereket fognak kérni, hogy le tudják lőni az amerikai cirkálórakétákat. Szíriának minden joga megvan arra, hogy választ adjon a külföldi agresszióra, és megvédje az ország területét.” – mondta.

Jabalov ugyanakkor kijelentette, hogy a háború eszkalálódásának elkerülése végett Oroszország a Szíriában állomásozó Sz-400 rendszereket csak az országban működő orosz katonai infrastruktúra megvédésére fogja használni.

Hétfőn Fejszál Mekdad szíriai külügyminiszter-helyettes nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy országa orosz segítséggel védekezne az amerikai katonai beavatkozás ellen. A külügyminiszter-helyettes a lapnak nyilatkozva azt mondta, Szíria megtalálja a módját annak, hogy megvédje magát az idegen agresszió ellen, amennyiben az amerikai hadsereg múlt heti katonai akciója megismétlődik. Elmondása szerint ehhez további orosz segítséget vennének igénybe, ám konkrétumokat nem említett ezzel kapcsolatban.

http://www.hidfo.ru/2017/04/sziria-orosz-segitseggel-lone-le-az-amerikai-cirkaloraketakat/

Katalónia még idén elszakadna Spanyolországtól

Katalónia vezetői szerdán bejelentették; nem vonják vissza korábbi ígéretüket, miszerint még 2017-ben újabb népszavazást tartanak a Spanyolországtól elszakadásról.

Katalónia elnöke, Carles Puigdemont, és Oriol Junqueras alelnök szerdán közös közleményt adott ki, melyben ígéretet tettek arra, hogy nem lépnek vissza a függetlenségi népszavazás idei kiírására tett ígéretüktől.

Puigdemont és Junqueras a francia Le Soir napilapban megjelent cikkben azt írták, „az egyetlen dolog, amit nem fogunk megtenni, az a szavazás kiírásától való visszalépés.” A vezetők kijelentése szerint nem a Katalónia és Spanyolország közti különbségek jelentik a fő gondot, hanem az abból adódó problémák megoldására való hajlandóság teljes hiánya.

2016 szeptemberében Puigdemont ígéretet tette arra, hogy megpróbál megállapodást kötni Spanyolország vezetőivel Katalónia függetlenedéséről. Nem sokkal ezután a katalón parlament elfogadott egy határozatot, amely arra kéri a regionális kormányt, hogy egy éven belül írjon ki népszavazást az elszakadásról.

Márciusban Katalónia elfogadott egy költségvetési tervezetet, ami 5,8 millió eurót különített el a függetlenségi referendum előkészítésére. Nem sokkal később a spanyol kormány felülbírálta ezt a tervezetet.

2014. november 9-én egy nem ügydöntő referendumon a katalón lakosság 80%-a arra szavazott, hogy Katalónia független országgá kell váljon. A spanyol kormány alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a referendumot.

http://www.hidfo.ru/2017/04/katalonia-meg-iden-elszakadna-spanyolorszagtol/

„A kormányellenes tüntetések a demokrácia érettségét bizonyítják”

A most országszerte zajló kormányellenes tüntetések a demokrácia erejét és érettségét bizonyítják – mondta Alexandar Vucic szerb államfő.

Amióta Vucic április 2-án győztesen került ki az elnökválasztásból, Szerbiában folyamatosan tüntetések zajlanak. A legutóbbi kormányellenes megmozdulást kedden tartották Belgrádban. A tüntetés erőszakos incidensek nélkül lezajlott, Vucic szerint ezek a megmozdulások egyébként is csak azt mutatják, hogy demokrácia van.

„Ezek a tüntetések Szerbia demokratikus erejét mutatják, annál fogva, hogy országunkban mindenkinek joga van tüntetni. Nincsenek rendőrök az utcán, a tüntetők azt csinálnak, amit akarnak, és senki nem okoz problémákat.” – mondta Vucic egy a német külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Az államfő hozzátette; szükséges, hogy a kormány megértse a tömeges elégedetlenség okait, és minden fontos ügyben gondoskodjon az emberek szükségleteinek biztosításáról.

A nap folyamán Sigmar Gabriel német külügyminiszter Szerbiába érkezett, ahol az államfővel és Ivica Dacic külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. A német miniszter szintén azt nyilatkozta az országban zajló tüntetésekről, hogy ez „normális reakciónak tekinthető Európában”.

http://www.hidfo.ru/2017/04/a-kormanyellenes-tuntetesek-a-demokracia-erettseget-bizonyitjak/