2019. november 4., hétfő

Hatályba lépett az új orosz internettörvény, a jogszabály november elsejétől érvényes, lekapcsolhatja magát Oroszország a világhálóról

Április közepén szavazta meg második olvasatban is az orosz parlament alsóháza az orosz internet stabil autonóm működtetéséről rendelkező törvénytervezetet, amely bírálói szerint indokolatlan kormányzati ellenőrzést biztosít a web alkalmazása felett. A jogszabály november elsején lépett hatályba, kivéve a kriptográfiai információvédelemre és a nemzeti doménnév-rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2021 januárjától lesznek érvényesek.

A törvény értelmében, ha az orosz kormány úgy ítéli meg, hogy az internet országon belüli stabilitása veszélyeztetett, akkor a tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) központi ellenőrzést vezethet be az általános felhasználású hálózatban és intézkedéseket foganatosíthat a fenyegetések elhárítása érdekében. A projekt megvalósítása legkevesebb 30 milliárd rubelbe kerül majd, de azt még nem lehet tudni, hogy kinek lesz jó a lekapcsolható világháló.

Christian Mihr, a Riporterek Határok Nélkül (ROG) nevű szervezet ügyvezetője kifejtette, hogy a jogszabály valójában az internetcenzúra újabb szintre emelésére való kísérlet és alátámasztja, hogy az orosz vezetők készen akár a világháló teljes infrastruktúráját is politikai ellenőrzés alá vonni azért, hogy szükség esetén elvághassák a digitális információáramlást.

A legfontosabb változtatás a korábbi helyzethez képest, hogy az adatforgalom ellenőrzését és szűrését már nem az internetszolgáltatók (ISP) fogják végezni, hanem a titkosszolgálatok és a médiafelügyelet. Az orosz kormány azt reméli, hogy így hatékonyabban lehet majd blokkolni a tiltott tartalmakhoz és platformokhoz való hozzáféréseket. Az ISP-k kötelesek az orosz adatforgalmat olyan csomópontokon keresztül vezetni, amelyeket a Roszkomnadzor engedélyezett.

Minden internetszolgáltatónak olyan berendezéseket kell felszerelnie, amelynek a segítségével a hivatal - szükség esetén - blokkolhatja az adatforgalmat. A legtöbb ISP még nem szerelte fel ezt a technikát, azt egyelőre az uráli területen tesztelik október vége óta a "négy nagy" (Rosztelekom, MTS, Megafon, Vimpelcom), valamint számos kisebb internetszolgáltató rendszerében. A tesztek egyelőre a vezetékes infrastruktúrát érintik. A helyi szolgáltatók attól tartanak, hogy a technika felszerelése után komoly zavarok keletkezhetnek az internetforgalomban. Emellett rendkívül nagyok a költségek, ami plusz terheket ró majd a cégekre.

MTI