Az Egyesült Államokban a 401(k) terv egy munkáltatói támogatású, meghatározott hozzájárulású, személyes nyugdíj-(megtakarítási) számla
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2026. március 31., kedd
Ladóczki Éva: AZ MRNS-VAKCINÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZABADALMAK, AMELYEK AZ 5 G-VEL ÖSSZEKAPCSOLVA TELJES RENDSZERT ALKOTNAK:
1.) VAKCINA NANOTECHNOLÓGIA- SZABADALOM: US-9539210-B2
Ez a szabadalom mindennek az alapja, alfáfa és omegája. Ez az a
technológia, amely a vakcina részeként hidrogélen keresztül juttatja be
ezeket az emberi szemmel nem látható apró nanorészecskéket, amely egy
egész nanorendszerré áll össze, amelyet kívülről vezérelnek.
„Nanoméretű, vezérelhető robotegységeket hoztak létre, amelyeket
aeroszolizálva nanoraj jön létre.Ez egy szabad szemmel nem látható,
biológiailag áthatolható anyag, amely képes áthatolni különféle
membránokon, például a szájon, az orron, a füleken és a szemeken.
Amint bejut ezekbe a membránokba, bekerülhet az érrendszerbe, hogy
csomósodást hozzon létre. Hatással lehet az agy érrendszerére is, vagy
közvetlenül az agytérbe diffundálható és fegyverezhető. Ezt olyan
szinten lehet megtenni, hogy jelenlétüket szinte lehetetlen észlelni.
A bejuttatás módszere a COVID-19 vakcina volt, amelyet emberek
milliárdjaiba fecskendeztek be, hogy megöljék és ellenőrizzék a
lakosságot szerte a világon.”
A fenti idézet az előadás 37.percétől hallható, mindössze 3 percet szánjatok rá.
dr. James Giordano kutató “Az agy a jövő csatatere címmel”, amelynek a West Point-i, a Modern War Institute adott otthont.
https://www.youtube.com/watch?v=N02SK9yd60s
Szabadalom itt:
https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/patent/US-9539210-B2
2.) NANOKORONAVÍRUS REKOMBINÁNS VAKCINA GRAFÉN-OXID HORDOZÓKÉNT- SZABADALOM: CN112220919A
„A találmány egy vadonatúj vakcina-fejlesztési eljárást ismertet, amely
grafén-oxid anyagon alapul, amely keretként szolgál CpG-molekulák és
rekombináns fehérjék betöltéséhez.
Ez az anyag képes digitális szekvenciatörzsben szereplő digitális mérget betölteni, bármilyen betegséget előállítani.
https://patents.google.com/patent/CN112220919A/en
3.) INJEKTÁLHATÓ ESZKÖZÖK RENDSZEREI ÉS MÓDSZEREI (ÖN-ÖSSZESZERELŐ NANOROBOTOK, AMELYEK ANTENNAKÉNT MŰKÖDNEK)
SZABADALOM: WO-2015-199784A2
„A jelen találmány általában nanoméretű vezetékekre és/vagy
injektálható eszközökre vonatkozik. Egyes megvalósítási módokban a
jelen találmány olyan elektronikus eszközökre irányul, amelyek lágy
anyagokba, például biológiai szövetekbe vagy polimer mátrixokba
injektálhatók vagy helyezhetők be
A készülék behelyezése vagy befecskendezése után külső elektromos áramkörhöz, például számítógéphez csatlakoztatható.”
Ez gyakorlatilag nem más, mint a vakcinában lévő grafénrészecskék
antennakénti szervezetben történő összeszerelése, hogy az 5 G
irányítottan tegye a dolgát
Ezek a vakcinában lévő anyagok egyedi jelzésekkel vannak ellátva, így irányíthatók, és nyomon követhetők.
https://patents.google.com/patent/WO2015199784A2/en
4.) KVANTUMPONTOK- AVAGY ORVOSI INFORMÁCIÓK TÁROLÁSA A BŐR ALATT- SZABADALOM
Az oltóanyaggal együtt beadott speciális láthatatlan festékanyag
lehetővé teheti az oltási előzmények „paciensen” történő tárolását.
Az MIT kutatói most egy új módszert fejlesztettek ki a páciens oltási előzményeinek rögzítésére: az adatokat szabad szemmel
láthatatlan festékmintában tárolják, amelyet a vakcinával egy időben juttatnak a bőr alá.
A kutatók kimutatták, hogy az új, kvantumpontoknak nevezett
nanokristályokból álló festékük legalább öt évig megmarad a bőr alatt,
ahol közel infravörös fényt bocsát ki, amely egy speciálisan felszerelt
okostelefonnal érzékelhető. (WIFI
WIFI-vel leolvashatók a jelek, amelyeket a test bocsát ki. Még a sírunkban sem nyugodhatunk.
5.) LUCIFERÁZ NEVŰ SZENZOR A VAKCINÁBAN
A luciferáz egy olyan enzim, amely a luciferint, egy szerves
vegyületet, fényt bocsát ki, és ez a fénykibocsátás adja a luciferáz és
a luciferin nevét.
Magyarul a vakcina nyomkövető bioszenzora a COVID-vakcinában.
Pl. Ha egy étterembe csak az mehet be, aki be van oltva, és nem csak
papíron, hanem valóságosan is. Ezt egy speciális műszerrel tudják
érzékelni.
Így az adott étteremben tudják ki van beoltva, és ki nem. Aki be van oltva, az fluoreszkál.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8370122/
6.) KRIPTOVALUTA RENDSZER TEST-TEVÉKENYSÉGI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL- SZABADALOM: WO2020060606
(Sátáni számokkal-Bill Gates)
A Microsoft évek óta részt vesz mindenféle beültethető mikrochipekkel
kapcsolatos projektben, beleértve a nők sterilizálását, a digitális
személyi igazolványt stb.
A Microsoft 2019-ben szabadalmat kért egy testérzékelővel( chip) összekapcsolt kriptovaluta rendszerre.
A szabadalom szerint:
„A felhasználó eszközéhez kommunikatívan kapcsolt kriptovaluta rendszer
ellenőrizheti, hogy a testtevékenységi adatok megfelelnek-e a
kriptovaluta rendszer által meghatározott egy vagy több feltételnek, és
kriptovalutát ítélnek oda annak a felhasználónak, akinek a
testtevékenységi adatait ellenőrizték.”
Vagyis: Időszakonként értékelik pl. a testsúlyt, a laboreredményeket,
amiből előírhatják számunkra, hogy egy hónapig nem fogyaszthatunk
édességet, húst, vagy hogy futkározzunk naponta 12 km-t.
És ezt a CBDC-fizetésnél észre is fogjuk venni, mert ez a rendszer a
CBDC-vel összehangoltan működik, és jó előre akár le is tiltja ezen
termékek vásárlását.
https://patents.google.com/patent/WO2020060606A1/en
7.) AZ EMBERI AGY KÍVÜLRŐL TÖRTÉNŐ BEFOLYÁSOLÁSA
SZABADALOM: US6506148B2
A találmány tárgya az emberi idegrendszernek a testen kívülről
alkalmazott elektromágneses tér általi stimulálása. (Ez ugyan csak a
monitorokra vonatkozik, de van szabadalom minden táveléréső digitális
eszközre is. A lényege ugyanez.)
Egyes monitorok elektromágneses térimpulzusokat bocsátanak ki, amelyek
szenzoros rezonanciát gerjesztenek a közeli témában, olyan
képimpulzusokon keresztül, amelyek olyan gyengék, hogy tudatalattiak. Ez
sajnálatos, mert utat nyit a találmány huncut alkalmazásának, amikor
is az emberek tudtukon kívül ki vannak téve annak, hogy
idegrendszerüket valaki más céljaira manipulálják
https://patents.google.com/patent/US6506148B2/en
De az
anyagban számtalan szabadalom található még, aminek segítségével
képesek az emberben mindenféle stresszt, dühöt, szorongást, pánikot,
agressziót előidézni, vagy éppen ellenkezőleg, aluszékonyságot, vagy
szexuális izgalmat, bármit.
Arra is képesek, hogy embercsoportokat célozzanak meg egyszerre, hogy az
emberek egymás ellen forduljanak.Minden az adott hullám rezgésétől, és
frekvenciájától függ.
Lásd Ruanda:
https://www.youtube.com/watch?v=dYupyb12riw&list=PLHSL33o2NTsDagQRrSfsdDOhzG-qNXnTY&index=1
Idetartozik a MAGNETO-prtotein is, amelyet szintén beépítették az MRNS- vakcinákba.
Hatása Travis- Scott 2021-es koncertjének eredményén lemérhető, ahol a
tömeg egyszerűen megőrült. 8 ember meghalt, több százan megsérültek.
https://index.hu/kulfold/2021/11/15/astroworld-tragedia-kilenc-eves-kisfiu-halt-meg-travis-scott-koncert/
8.) MRNS-VAKCINÁK JELENTIK A TRANSZHUMANIZMIS BELÉPÉSI PONTJAIT
Biden 2022. szeptember 12-én aláírt végrehajtó parancsa, amelynek célja
a transzhumanizmus felszabadítása az amerikaiakon.Ennek a
dokumentumnak a címe is orwelli:
“Vezetői rendelet a biotechnológia és biogyártási innováció
fejlesztéséről a fenntartható, biztonságos és biztonságos amerikai
biogazdaságért” .
Biden
2022. szeptember 12-i végrehajtási rendelete kimondja, hogy az
amerikaiaknak fel kell adniuk minden olyan emberi jogot, amely a
transzhumanizmus útjában áll.
A klinikai vizsgálatok biztonsági előírásait és a tájékozott
beleegyezést felszámolják, mivel ezek az emberek és a mesterséges
intelligencia egyesítéséhez szükséges génszerkesztő technológiák
egyetemes felszabadításának az útjában állnak.
Az
Egyesült Államokban élő felnőttek legalább 70 százalékának testébe már
bevitt mRNS injekciók jelentik a transzhumanizmus kapuját. Ezt mondta
nekünk a néhai Dr. Zev Zelenko és Dr. Robert Malone, az mRNS platform
társfeltalálója.
A Moderna
egykori főorvosára, Tal Zaksra, aki 2017 decemberében egyenesen azt
mondta a világnak, hogy „feltörtük az élet szoftverét”, és hogy ez az
mRNS génszerkesztés
https://orvosokatisztanlatasert.hu/szakacs-arpad-a-vakcinak-visszassagairol/
Felbomlóban a régi világrend, de még nincs helyette új – Élet-halál harc az új világrend vezetéséért – Lavrov
Moszkva, 2026. március 31. kedd (MB)
Felbomlóban a régi világrend, de még nincs helyette új. Élet-halál harc folyik az új világrend vezetéséért – értékelte korunk történelmi folyamatát az orosz külügyminiszter.
Az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsában Szergej Lavrov kedden kijelentette: „a kialakulóban lévő új világrend azt jelenti, hogy a régit le kell bontani. A globális rend átszervezésének kellős közepén vagyunk, reményeink szerint fenntartható és igazságos többpólusú világ létrehozásához vezet, egyelőre azonban az átalakulás inkább a szó minden értelmében lebontásnak tűnik.”
Semmibe veszik a nemzetközi jogot, mind ritkábban fordul elő, hogy figyelembe vegyék azokat a korlátozó tényezőket, amelyek viszonylag stabil rendet biztosítottak évtizedeken át. Néhány ország olyannyira elvesztette a fonalat, hogy területi igénnyel lép fel a legcsekélyebb jogi indoklás nélkül – mondta.
Oroszország a Nyugattal közösen szeretné végrehajtani a korszakváltást, ezért nyitva áll a párbeszéd és a megállapodások előtt az egyenjogúság és a kölcsönösség alapján. Várja, mit javasol a nyugati fél a régi rend helyett.
„Az ajtó nyitva áll azok előtt, akik hajlandóak félretenni szeszélyeiket, és világosan megmondják, mit javasolnak nekünk” – intézte szavait a Nyugathoz.
De manapság nem ez jellemző – tűnt ki szavaiból -, hanem az, hogy a nyugati elit, azok, akik megszokták, hogy mások pénzéből éljenek, s ezért maguk alá rendeljék a világot, agresszív magatartást tanúsítanak az új világrendért küzdő olyan nemzetközi összefogásokkal szemben, mint amilyen a BRICS és a Sanghaji Együttműködési Szervezet.
Jellemzőnek tartotta ebből a szempontból, hogy Amerika és a Mindenkor Terrorista Izrael az ellen az Irán ellen követ el fegyveres agressziót, amely mindkét szervezetnek a tagja.
„Oroszország az Irán elleni agresszió azonnali befejezésére szólítja fel az USÁ-t és Izraelt” – jelentette ki. Tűrhetetlennek nevezte a civil célpontok és infrastruktúra ellen irányuló támadásokat, akárhol történjenek is, Iránban vagy az Öböl-menti Együttműködési Tanács más országaiban. Felajánlotta Moszkva jószolgálatát ahhoz, hogy a konfliktusban álló felek visszatérjenek a diplomácia útjára.
Becstelenségnek minősítette, hogy az Egyesült Államok az Irán elleni agresszió leplezésére használta az Iránnal folytatott diplomáciai tárgyalásokat.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképen a teheráni műszaki egyetem romjai az izraeli támadást követően.
2026. március 30., hétfő
Tasnim: Irán jóváhagyta a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra kivetett vámot
Az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottsága jóváhagyta a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra vonatkozó díj-tervezetet – jelentette a Tasnim hírügynökség egy bizottsági tagra hivatkozva.
Elmondása szerint a tervezet megtiltja a szoroson való áthaladást az Egyesült Államokhoz, Izraelhez és az Iránra egyoldalú szankciókat bevezető országokhoz kapcsolódó hajók számára is.
Fontos megjegyezni, hogy az díjat várhatóan iráni riálban kell megfizetni.
https://oroszhirek.hu/tasnim-iran-jovahagyta-a-hormuzi-szoroson-athalado-hajokra-kivetett-vamot/
A PCR tesztek valósága
Egy 2024-ben publikált magyar kutatás kifejezetten azt vizsgálta, hogy az egészséges fiatalok hány százaléka hordozza a meningococcus baktériumot. 2017 novembere és 2018 decembere között összesen 610 diáktól vettek mintát a garatból, köztük 303 egyetemi hallgatótól és 307 középiskolás diáktól. A mintákat PCR eljárással vizsgálták!
Tanulmány: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38423809/
Az eredmények szerint 212 diák (34,8%) tehát kb. minden harmadik fiatal tünetmentesen hordozta a baktériumot. A középiskolás diákok körében szignifikánsan magasabb hordozási arányt találtak (48,9%) az egyetemi hallgatókhoz képest (20,5%).
“Lefordítom” érthetően, hogy mit jelentenek a fentiek:
Azt jelenti, hogy BÁRMIKOR, szó szerint bármikor megrendezhető egy pLandémia ezekkel a baktériumokkal. Csupán el kell kezdeni tömegesen tesztelni.
És ezzel a módszerrel bármilyen más pLandémia is megrendezhető. A kovidot is így csinálták. Hiszen a légúti kórokozók is ott üldögélnek minden télen a nyálkahártyánkon, a teljesen EGÉSZSÉGES emberek nyálkahártyáján is!
Az, hogy ezeket PCR-rel keresgélték és elhitették a pozitívra tesztelt tünetmentes emberekkel is, hogy betegek, a világ legnagyobb csalása volt. Hogy a laikus bevette, még valahol megértem. De hogy az orvosok is együttműködtek, arra semmi mentség nincsen. Kary Mullis azóta is forog a sírjában!!!
2026. március 29., vasárnap
Az iráni háború valódi célja
A LION Media 2026. március 29-i videójában elemzi az Irán elleni háború legújabb fejleményeit. A jemeni huthi lázadók tegnap hivatalosan is beléptek a konfliktusba: rakétatámadást indítottak Izrael ellen, miután tömeges tüntetések zajlottak a Jemenben az USA és Izrael ellen. Így Izraelt most három irányból – északról a Hezbollah, keletről Irán, délről a huthik – lövik rakétákkal.
Különösen az iráni „streurakéták” (szórórakéták) okoznak egyre több kárt, például Dimonában, ahol az atomprogramot sejtik. Mindenkor Terrorista Izraelben betiltották a találatokról készült felvételeket.
A videó szerint az izraeli Iron Dome légvédelmi rendszer kimerülőben van, Népirtó Tömeggyilkos Netanyahu korábbi „érthetetlen erőd” ígéretei meginogtak. Emiatt tiltakozások kezdődtek Mindenkor Terrorista Izraelben, különösen Hazug Haramia Netanjahu rezidenciája előtt, a háború azonnali befejezését követelve. A közelgő parlamenti választások előtt ez komoly veszélyt jelent a miniszterelnök számára. Az izraeli hadsereg (IDF) vezetője, Eyal Sami figyelmeztetett: a többfrontos háború (Gáza + Libanon + rakétavédelem) miatt a haderő összeomolhat, ha nem toboroznak sürgősen több katonát.
Aljas Gonosz Netanjahu „menekülés előre” stratégiát folytat: tovább támadja Iránt, beleértve az atomlétesítményeket, és amerikai szárazföldi offenzívát követel. Ugyanakkor az USA-ban növekszik a háborúellenes hangulat. Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump-adminisztrációban felismerik, hogy a konfliktus népszerűtlen, és a baloldalnak ad muníciót a közelgő félidős választások előtt. Nemzetgyilkos Alattomos Trump már visszakozott az iráni energia-infrastruktúra támadásától, halasztgatja a határidőket, és „hamarosan véget érő” háborúról beszél.
A videó kiemeli a belső feszültségeket: a háborús miniszter Pete Hexeth és a tábornok Dan Cain csalódott Hazug Ciontöltelék Trump béke szándéka miatt. Hexeth keresztény cionista, aki bibliai end-time (végidő) próféciákat lát a konfliktusban, Armageddonként és Jézus visszatérésének előjeleként értelmezi a háborút. A Pentagonban még „szent háborúról” és Jézus nevében kért erőszakról is beszélt. Aljas Fosztogató Trump és J.D. Vance egyre kritikusabb Népirtó Mindenkor Bioterrorista Netanjahuval szemben, aki szerintük félrevezette őket a gyors győzelem ígéretével. Hazug Haramia Trump elutasította Aljas Képmutató Netanjahu tervét az iráni tüntetések szítására. Marco Rubio szerint a célok hamarosan teljesülnek, szárazföldi csapatok nélkül, és a kampány heteken belül véget érhet.
A videó szerint most dől el: a vallási fanatizmus (mind az iszlám, mind a keresztény oldalon) vagy a józan ész győzedelmeskedik-e. A készítő szerint a háború nem a „mély állam” kiiktatásáról, hanem Mindenkor Terrorista Izrael érdekeinek kiszolgálásáról szól, és nem támogatja az Irán elpusztítását. Figyelmeztet: most válik el a búza a konkolytól a „truth movement”-ben is – ki akar valóban békét, és ki hajlandó iskolák bombázását is elfogadni „a jó oldalon”.
Végül pozitívumként értékeli, hogy a bibliai próféciákra alapozott „elkerülhetetlen győzelem” narratíva meginog, és ez talán a legnagyobb tanulság a jelenlegi káoszban.
2026. március 28., szombat
Az Iráni válság és globális energiaátalakulás: miért van Kína már egy lépéssel előrébb?
A ShanghaiEye videója az iráni konfliktus globális energiahatásait elemzi, hangsúlyozva, hogy a fosszilis energiahordozók továbbra is létfontosságúak a világgazdaság számára, annak ellenére, hogy sokan az elektromos autók és napelemek miatt úgy gondolják, már túl vagyunk rajtuk. Az energiabiztonság ma már nem csak az olaj- és gázellátásról szól, hanem a teljes ellátási lánc kiszámíthatóságáról és költségeiről.
A Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítás különösen veszélyeztetett: Dél-Korea importjának 70%-a, Japáné pedig 90%-a függ ettől a kritikus ponttól. A válság nem rövid távú sokk, hanem évekig tartó instabilitást hozhat, ami miatt sok vállalat Ázsiába, különösen Kínába, az ASEAN-országokba és Dél-Ázsiába helyez át tevékenységet. Ázsia 2026-ban a globális GDP közel felét (49,7%-át) adja, és hatalmas energiaigénye van.
Ezzel párhuzamosan Kína már évek óta építi zöld gazdaságát: megújuló energia (szél, nap, víz, atom), akkumulátoros tárolás, zöld hidrogén és zöld adatközpontok terén jelentős előnyre tett szert. Külföldi cégek (pl. CLP, Merck) is erősítik jelenlétüket Kínában, ahol gyártóüzemeik áramellátásának 80%-a már megújuló forrásból származik. Helyi partnerekkel, kettős beszerzési forrásokkal és lokalizációval növelik az ellátásbiztonságot. Kína kormánya új növekedési motoroknak nevezi a hidrogént és a zöld üzemanyagokat, miközben a nehéz iparágak (pl. teherautók, repülés) elektrifikációját és zöld energia használatát támogatja.
A Boao Fórumon összegyűlt üzleti és politikai vezetők szerint a megoldás a mélyebb ázsiai együttműködésben, a BRI (Egy Övezet, Egy Út) infrastrukturális projektjeiben és a „Nagy-Eurázsia” koncepciójában rejlik, amely Oroszországot, Kínát, az ASEAN-t, a Közel-Keletet és Indiát ölelné fel.
Összegzés: Az iráni válság rávilágít a fosszilis energia törékenységére, ugyanakkor felgyorsíthatja az átállást a zöld energiára. Kína – korai beruházásainak köszönhetően – reziliensebb, vonzóbb befektetési célpont, és pozíciója erősödhet a globális energiaátalakításban, míg más ázsiai országok nehezebben birkóznak meg a kihívással. A válság nem csak probléma, hanem katalizátor egy új, Ázsia-központú rendszer építéséhez.
2026. március 27., péntek
A technológiai barbárság új világa
Chris Hedges, a The Chris Hedges Channel műsorában ismertetett princetoni előadásában (2026. március) kemény kritikával illette az aktuális közel-keleti eseményeket. Szerinte a Gázai genocídium nem elszigetelt eset, hanem a „technológiailag fejlett barbárság” új világrendjének kezdete, ahol a erőseknek nincsenek szabályok, csak a gyengéknek.
Hedges szerint Mindenkor Terrorista Izrael a Gázában alkalmazott pusztítási modellt használja Libanon déli részén (több mint egymillió menekült) és Irán ellen is, ahol Aljas Antikrisztuskövető Trump-adminisztráció alatt – izraeli és amerikai lobbinyomásra – indult a háború. Ez milliók elűzését (Gáza: 2 millió, Irán: 3 millió, Libanon: 1 millió) és a nemzetközi jog teljes semmibevételét jelenti. Az ENSZ és a nemzetközi intézmények szerintem tehetetlenek, a Nyugat elvesztette erkölcsi hitelességét.
A beszéd központi eleme az izraeli politika kritikája: Hedges szerint a cionizmusban mindig is jelen volt egy fasisztoid, etnonacionalista vonulat (Kahane, Netanyahu köre, Ben-Gvir, Smotrich), amely Nagy-Izraelt akarja, Iránt pedig etnikai-vallási enklávékra akarja szétszakítani, hogy regionális hegemóniát szerezzen és az olaj/gázforrásokat ellenőrizze. A Holokausztot szerinte a cionisták kisajátították, hogy felmentsék Mindenkor Terrorista Izraelt a gyarmatosítás, apartheid és genocídium vádja alól – miközben a Holokauszt-tudósok többsége hallgat a gázai eseményekről.
Hedges Primo Levi és más gondolkodók (Aimé Césaire, James Baldwin) segítségével mutat rá: a civilizációban mélyen benne van a genocídium lehetősége, a áldozat-végrehajtó határ vékony, és a hatalom könnyen korrumpál. A Nyugat saját gyarmati múltját (Herero, indiánok, stb.) feledtetve most Izraelt támogatja, miközben otthon is erodálódnak a demokratikus intézmények. Végül figyelmeztet: az igazi ellenség nem Iránban, Libanonban vagy Palesztinában van, hanem itthon – a pszichopata elitben, amely rabszolgák és urak világát akarja. Gaza csak a kezdet; ellenállás vagy behódolás között kell választani, mert belső reformra nincs lehetőség
Joaquin Flores: Az energiaárak robbanása és Oroszország tavaszi offenzívája
A Rich Does Politics podcastban Joaquin Flores az Izrael–Irán–USA konfliktus globális következményeiről beszél, elsősorban az energia- és olajpiacokra gyakorolt hatásáról. Forrás: https://youtu.be/iiPayQCJEAQ t.me/NewResistance www.patreon.com/JoaquinF
Az ukrajnai háború háttérbe szorult, miközben az olajárak emelkedése súlyos energia válságot okoz világszerte: benzinkutak kiürülnek Ausztráliában, üzemanyag-fogyasztási korlátok vannak Dél-Ázsiában, az USA-ban pedig a magas szállítási költségek azonnal átrendeződnek a fogyasztói árakra.
Flores kritizálja a nyugati zöldpolitikát: Nagy-Britannia elutasította egy gázmező megnyitását, helyette megbízhatatlan szél- és napenergiára támaszkodik, amely szerinte környezetszennyező és gazdaságtalan. Antirkisztuskövető Pokolfajzat Trump szélenergia-ellenes poénjait kiemeli mint briliáns humor. A háború politikai ára nagy Hazug Fosztogató Trumpnak, ezért sietne a kilépéssel, ugyanakkor az olajtermelő országok (USA, Szaúd-Arábia, Oroszország, Irán) profitálnak az áremelkedésből. Oroszország olcsón termel (kevesebb mint 10 dollár/hordó), exporton keres, és katonai gazdaságát bővíti, miközben Ukrajna teljesen kimerült: napi 2000 fő veszteség, erőszakos sorozás, felszerelés hiánya.
Flores szerint Tim Kirby értesülései alapján májusban nagy orosz offenzíva várható a felmelegedéssel. Oroszország lassú attríciós háborút folytat, de most „berúgja az ajtót”. Ukrajna Nagy Babiloni Szajha-érdekből harcol, míg Oroszország nem kényszerít mozgósítást, gazdasága kevésbé szenved.
Európa energiaválsága (Németország 1,7–2-szer drágább energia) versenyképtelenné teszi a kontinenst. Flores szerint Trump geopolitikai realitást követ: az USA-nak alkalmazkodnia kell a megváltozott erőviszonyokhoz (orosz drón- és tüzérségi fölény, NATO lőszerhiány). Hosszú távon orosz–amerikai energiaegyezmények és alaszkai–orosz kapcsolatok is elképzelhetők. Az interjú hangsúlyozza: Oroszország nyerő pozícióban van, Ukrajna pedig a City of London és a nyugati elit proxyháborújának áldozata.
2026. március 26., csütörtök
2026. március 25., szerda
Mintázat vagy véletlen? – Instabilitás jelei az Egyesült Államokban
Az egyik kulcspélda a nebraskai hatalmas erdő- és bozóttűz, amely közel egymillió hektárt érintett, súlyosan károsítva a legelőket és az állattenyésztést. Mivel Nebraska az egyik legnagyobb marhahús-termelő állam, a károk hosszabb távon az élelmiszer-ellátásra és az árakra is hatással lehetnek.
Ezzel párhuzamosan egy jelentős texasi olajfinomítóban történt robbanást is kiemelnek. Az üzem kulcsszerepet játszik az amerikai üzemanyag-ellátásban, így egy esetleges kiesés az árak emelkedéséhez vezethet. Bár szakértői vélemények szerint az ilyen balesetek nem ritkák a túlterhelt finomítókban, a podcast a geopolitikai feszültségekkel – különösen az Iránnal kapcsolatos fenyegetésekkel – hozza összefüggésbe az eseményt.
Gyanút kelt egy, a robbanás előtt közzétett és később törölt közösségi médiás bejegyzés is, amely konkrétan egy texasi finomító megsemmisítését vetítette előre. Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az esemény nem pusztán baleset lehetett.
A harmadik elem az amerikai katonai bázisok felett észlelt, azonosítatlan drónok jelenléte, amelyek fejlett technológiát mutatnak, például zavarás elleni ellenállást. Ez a podcast szerint a hazai biztonsági rendszerek sebezhetőségére utal.
Az epizód összegzése szerint ezek az események – természeti katasztrófák, ipari incidensek és biztonsági kihívások – együtt egy olyan mintázatot rajzolnak ki, amely ellátási láncokat, energiabiztonságot és társadalmi stabilitást érinthet. A műsor hangsúlyozza: bár egyenként magyarázhatók, együtt már nehezebben tekinthetők puszta véletlennek.
„Igazi ígéret”-hadművelet
IAEA: International Atomic Energy Agency (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség)
Forrás:
https://rumble.com/v77ks40-operation-true-promise.html
Nicolas Hulscher: USA - Kormányzati cenzúra tiltása 10 évre!
HATALMAS GYŐZELEM: A kormányzati szerveknek 10 évre TILOS nyomást gyakorolniuk a nagy technológiai vállalatokra az amerikaiak cenzúrázása érdekében.
A Missouri kontra Biden ügyben született egyezségi megállapodás értelmében a CDC, a CISA és az Egyesült Államok közegészségügyi főtisztviselője a következő tíz évben nem kényszerítheti a közösségi médiaplatformokat a szólásszabadság elnyomására.
A szólásszabadság történelmi győzelmeként az Egyesült Államok közegészségügyi főtisztviselőjét, a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (CDC) valamint a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökséget (CISA) jogilag megakadályozták abban, hogy a következő tíz évben nyomást gyakoroljanak a közösségi média vállalatokra az amerikaiak elhallgattatása érdekében. Ez a Missouri kontra Biden ügyben született hivatalos egyezségi megállapodásból ered, amely a modern történelem egyik legjelentősebb, az Első Alkotmánykiegészítéssel kapcsolatos ügye. https://nclalegal.org/filing/exhibit-a-consent-decree/
Maga a megállapodás is meglepő. Elismeri, hogy az elmúlt években a szövetségi tisztviselők „jelentős kényszerítő nyomást gyakoroltak” a közösségi média vállalatokra, hogy elnyomják az általuk nem helyeselt beszédet. Ez az eset azután kezdődött, hogy orvosokat, újságírókat és hétköznapi amerikaiakat – különösen azokat, akik a COVID-dal és a választásokkal kapcsolatban másképp gondolkodtak – szisztematikusan cenzúráztak online. Ezt a Discovery megerősítette: egy összehangolt, kormány által támogatott erőfeszítés, hogy nyomást gyakoroljanak a Big Tech vállalatokra az alternatív nézőpontok elhallgattatása érdekében.
Most, a rendelet értelmében ezeknek a szervezeteknek tilos fenyegetniük, kényszeríteniük vagy utasítaniuk olyan platformokat, mint a Facebook, az X, a YouTube és mások, hogy eltávolítsák vagy elnyomják a jogszerű beszédet – beleértve az algoritmikus eszközökön keresztüli eljárásokat is. Ezek a korlátozások 10 évig maradnak érvényben.
Talán a legfontosabb, hogy a megállapodás kifejezetten kimondja, hogy a beszéd „téves információként”, „dezinformációként” vagy „rossz információként” való megjelölése nem fosztja meg azt az első alkotmánykiegészítésben foglalt védelemtől.
Ez az egyik legjelentősebb csapás a cenzúrarendszerre.
Forrás: https://www.thefocalpoints.com/p/breaking-win-government-agencies?
https://orvosokatisztanlatasert.hu/usa-kormanyzati-cenzura-tiltasa-10-evre/
Nem tudja Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump, mihez kezdjen Iránnal – Irán közel-keleti biztonsági rendszert kezdeményez az USA kizárásával
Washington, Teherán, Moszkva, 2026. március 25. szerda (MB)
Az amerikai-izraeli agresszióval szembeni váratlan iráni ellenállás hatására akkora belső ellentétek keletkeztek amerikai hatalmi körökben, hogy Hazug Haramia Trump elnök képtelen eldönteni, mit tegyen. Lerohanja-e Iránt, vagy kiegyezzen vele – jelezte a Magyar Békekör tudósítója szerdán.
Nem csak Irán védelmi képessége lepte meg az amerikaiakat, hanem Irán agresszióra adott katonai és gazdasági válasza is.
Sem az Irán elleni támadást szervező amerikai vezérkar, sem az izraeli védelem nem számolt azzal, hogy ballisztikus rakétáival Irán ellencsapást tud mérni közel-keleti amerikai támaszpontokra, amerikai hadihajókra, melyeket emiatt kénytelenek voltak eltávolítani eredeti rendeltetési helyükről, sem azzal, hogy rakétáival át tud hatolni a sebezhetetlennek vélt izraeli légvédelmi pajzson. Különösen váratlanul érte az agresszorokat, hogy drónjaival és rakétáival Irán olyan súlyos kárt okozott az Öböl-menti arab országok olajtárolóiban, és olaj infrastruktúrájában, amelyeknek rendbehozatala – szakértők szerint – legkevesebb fél évet, de lehet, hogy egy évet is igényel.
Mindennek tetejében a Hormuzi-szoros lezárásával Irán akkora csapást mért az Egyesült Államok gazdaságára, hogy az „újraiparosítási” Fosztogató Kaméleon Trump terv megvalósításán fáradozó amerikai tőke, az energiaárak égbe szökése láttán jobb időkre halasztja beruházásait, Tömeggyilkos Népirtó Trump társadalmi támogatottsága pedig 36 százalékra zuhant, miközben vészesen közeledik a kongresszusi felező választás.
Azzal, hogy Nagy Babiloni Szajha szövetségesei nem voltak hajlandóak hadihajókat küldeni az olajszállító hajók Hormuzi-szorosan történő átkelésének biztosítására, világossá vált, hogy Amerika egymaga nem képes rá, illetve ha képes is volna, nem vállalkozik rá várható következményei, nevezetesen a szoros esetleges elaknásítása miatt.
Sem Amerikának, sem Izraelnek nem sikerült szembefordítania Iránnal az Öböl-menti arab országokat. Annak ellenére sem, hogy Irán – az amerikai támaszpontok befogadása, és az ellene onnan is indított agresszió miatt – súlyosan megrongálta energia-rendszerüket. Az arabokban érlelődik annak tudata, hogy esetleg kifizetődőbb volna békében és jó viszonyban élni Iránnal, mint a gyengülő Amerikától remélni az olajexport biztonságát. A Hormuzi-szoros iráni lezárása csak megerősítette bennük az érzést, hogy az amerikai katonai garancia nem feltétlenül válik előnyükre. Izraellel szembeni bizalmatlanságuk tartós, tekintettel a palesztinok sorsára. Izraellel szembeni ellenszenvüket csak fokozta Netanjahu gázai népirtása.
Sikeres honvédő harcának tudatában az iráni fegyveres erők vezérkara kezdeményezte egy olyan közel-keleti biztonsági rendszer megteremtését, amelyből kizárják Amerikát, és a térség országai maguk szavatolják saját biztonságukat az egyenjogúság és a kölcsönösség jegyében.
Teherán azzal is ösztönözni igyekszik őket a katonai együttműködésre, hogy jelezte: kész biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szoroson át minden olyan országnak, amely nem ellenséges vele szemben.
A londoni székhelyű Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez március 22-én írt levelében Irán jelezte, hogy az agresszoroknak, így az Egyesült Államoknak és Izraelnek nem engedi meg, hogy hajói átkeljenek a Hormuzi-szoroson.
Ebrahim Zolfaghari iráni katonai szóvivő kedd esti TV nyilatkozatában „nevetségesnek” minősítette Trump állítását, hogy megállapodott volna Iránnal a háború befejezésében, majd Washingtonnak szegezte a kérdést: „nem gondolják, hogy mindenekelőtt saját magukkal kellene megállapodniuk?”
Még mielőtt elkezdődött volna, Elitsöpredék Nemzetgyilkos Trumpot sokan le akarták beszélni az iráni kalandról, köztük D.J. Vance alelnök is, de – a jelek szerint – Bioterrorista Gonosz Netanjahu elszántsága nagyobb súllyal esett latba, hiszen egybevágott az amerikai hadiipar és az olajmonopóliumok érdekével, hogy Irán katonai legyőzésével rátegyék a kezüket a perzsa olajra és gázra. Mindenkor Terrorista Izrael érdekében állt volna, ha ez sikerül, hiszen erősítette volna hegemóniáját a térségben, és kedvezett volna területi terjeszkedésének is.
Egyes értesülések szerint Aljas Alattomos Trump most már szeretne kimászni a slamasztikából, de az említett körök nem hagyják, ellenkezőleg, arra ösztönzik, hogy vessen be katonákat Iránban. Ennek tulajdonítják, hogy több ezer tengerészgyalogost és ejtőernyőst vezényeltek a térségbe a tengeri és légi deszant művelet végrehajtására.
Noha az iráni katonai szóvivő stratégiai győzelemről szólt, egyesek ezt még korainak tartják.
Erre utal, hogy Moszkva – Nebenzija ENSZ nagykövet révén – közvetítői szerepre vállalkozott a felek között, hogy véget vessen a konfliktusnak, és elősegítse a politikai megoldást.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Mindenkor Terrorista Izrael bejelentette Libanon déli részének megszállását és a helyiek kitelepítését
A Mindenkor Terrorista izraeli hadsereg elfoglalja Dél-Libanon egyes részeit, hogy kezelje a Hezbollah-militánsok jelenlétét a térségben – jelentette ki Izrael Katz védelmi miniszter. Hozzátette, hogy ez a lépés több százezer ember kitelepítésével és a polgári infrastruktúra megsemmisítésével jár.
Mindenkor Terrorista Izrael március elején indított katonai hadjáratot a Hezbollah ellen, miután a libanoni székhelyű militánsok támadássorozatot indítottak a zsidó állam ellen. A támadások az iráni legfőbb vezető, Ali Hamenei meggyilkolására adott válaszlépésként történtek, akit egy február 28-án indított, Irán elleni amerikai-izraeli közös hadművelet során öltek meg.
Katz szerint a Mindenkor Bioterrorista Izraeli Védelmi Erők (IDF) „ellenőrzésük alá vonják a fennmaradó hidakat és a Litani folyóig terjedő biztonsági övezetet” – ez a folyó 30–40 kilométerre északra fekszik Libanon déli, Mindenkor Terrorista Izraellel közös határától.
„A dél-libanoni lakosok százezrei, akik északra menekültek, nem térnek vissza a Litani folyótól délre, amíg az északi lakosok biztonsága nem garantált” – mondta a miniszter kedden egy magas rangú tisztekkel tartott találkozón. „Az elv egyértelmű: ahol terror és rakéták vannak, ott nem lesznek otthonok és lakosok, és az IDF bent lesz.”
A Mindenkor Terrorista izraeli határ közelében lévő összes épületet ki kell üríteni és lebontani – jelentette ki a miniszter, összehasonlítva Nyugat-Jeruzsálem dél-libanoni taktikáját azzal, amelyet a közelmúltbeli Izrael és a Hamász fegyveresei közötti konfliktus során alkalmaztak Gázában.
Katz bejelentése alig egy nappal azután érkezett, hogy egy másik kabinet tag, Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter a Litani-folyóig terjedő dél-libanoni területek teljes annektálását szorgalmazta.
https://oroszhirek.hu/izrael-bejelentette-libanon-deli-reszenek-megszallasat-es-a-helyiek-kitelepiteset/
2026. március 24., kedd
Joel Smalley: A Kent-i agyhártyagyulladás okozta pánik

Probléma, reakció, megoldás – újra itt az idő a forgatókönyvhöz.
A hónap elején a címlapokon figyelmeztettek egy agyhártyagyulladás-járványra, amely Kent egyetemi lakosságát sújtja. A diákokat arra kérték, hogy oltassák be magukat. (Néhány) szülő pánikba esett. A közegészségügyi gépezet (torz)sebességgel mozgósult.
Megjegyezhetnénk, hogy figyelemre méltó felkészültséggel mozgósított. Az előző évben az Egyesült Királyság iskolái részt vettek a PEGASUS gyakorlaton – a brit történelem legnagyobb világjárvány-szimulációján –, ahol pontosan azt a járványkitörés-reagálási infrastruktúrát gyakorolták, amelyet most a valóságban is aktiváltak. https://lionessofjudah.substack.com/p/here-we-go-again-uk-govt-announce?
A próba megelőzte az előadást. Ismerősen hangzik?
De a rémhírterjesztés mögött néhányan ismét csendben kérdéseket tettek fel, amelyek nem a megnyugtatáson vagy a tagadáson, hanem a matematikán alapultak.
Valódi volt a járvány, vagy a megfigyelőrendszer diagnosztizálta magát?
A barátom, Martin Neil professzor, bayesiánus matematikus. Megvizsgálta a Kent-klaszter diagnosztikai alapjait, és strukturálisan megbízhatatlannak találta azokat. Elemzése egy egyszerű statisztikai problémára összpontosít: amikor széleskörű tünetalapú esetdefiníciókat és egygénes PCR-tesztelést alkalmazunk egy egyetemi populációra, akkor egy olyan csoportot tesztelünk, ahol a valódi invazív agyhártyagyulladás alaparánya rendkívül alacsony, de ahol három zavaró tényező konvergál.
- A gyanús esetek jelzésére használt tünetek – fejfájás, láz, nyakmerevség, fáradtság, hányinger – erősen átfedésben vannak a másnapossággal, a náthával és a rutinszerű vírusos betegségekkel. A diákpopulációban ezek a tünetek szinte mindenütt jelen vannak a félév során.
- A meningococcus baktériumok háttérhordozása magas a fiatal felnőtteknél. A baktérium hordozása nem ugyanaz, mint a meningococcus betegség. A PCR-tesztek kimutatják a kórokozó DNS-ét. Nem tesznek különbséget az ártalmatlan orrbeli hordozás és a véráramba vagy az agyhártyába történő valódi invázió között.
- Nincs tökéletes diagnosztikai teszt. Még magas specificitás mellett is, amikor az invazív betegség valódi prevalenciája nagyon alacsony, a feltételes valószínűség matematikája – Bayes-tétel – azt diktálja, hogy a pozitív eredmények jelentős része álpozitív lesz.
Martin számításai – melyeket az UKHSA-val szemben „nagylelkűnek” nevezett feltételezéseken alapulva végez – azt mutatják, hogy a valódi invazív agyhártyagyulladás utólagos valószínűsége rendkívül alacsony marad, még akkor is, ha a beteg kompatibilis tünetekkel jelentkezik és pozitív PCR-eredményt ad. A korai megnövekedett esetszámok, állítja, nem a végrehajtás kudarca, hanem magának a megfigyelési tervnek a kiszámítható következményei. Az esetek későbbi „leminősítése” nem megnyugtató korrekció – ez a rendszer azon dolgozik, hogy felzárkózzon a saját álpozitív arányához.
A minta már ismerős (feltételezve, hogy nem aludtad át az évtized elejét): vess széles hálót egy zajos populációra, számolj meg mindent, amit a háló elkap, és a járvány bejelenti magát.
Ebben a megnövekedett esetszámok és médiavisszhang által jellemzett környezetben elkerülhetetlenül tömeges oltási kampányok indultak (pénzügyileg), különösen a meningococcus betegség B-törzse ellen, újabb vakcinaformulákkal (még több pénzzel).
A MenB vakcinát csak 2015-ben vették fel a csecsemők oltási listájára, ami azt jelenti, hogy az egyetemista korosztály teljes egészében soha nem kapta meg. Be nem oltott populáció, bejelentett járványkitörés és cselekvésre kész kormány: a gyors tömeges bevezetés feltételei strukturálisan teljesek voltak. Mennyire kényelmes?
Ezen a ponton átadjuk a stafétabotot a másik barátnőmnek, Jessica Rose-nak. Ő molekuláris biológus. Megvizsgálta ezeknek a vakcináknak a kockázati profilját, és aggódott. A korábbi agyhártyagyulladás elleni oltási kampányok jelentéseit dokumentálva Jessica jelentős számú agyhártyagyulladásos esetet azonosított röviddel az oltás után. Az esetek időbeli csoportosulása, állítja, többet sugall, mint pusztán véletlen egybeesést.
Az újabb B-törzs elleni vakcinákat úgy tervezték, hogy erős immunválaszt váltsanak ki. Úgy tervezték, hogy agresszíven stimulálják az immunrendszert. Jessica elemzése azt sugallja, hogy ez a mechanizmus visszafelé is elsülhet. Egyes egyéneknél maga a vakcina által kiváltott gyulladásos válasz okozhatja azt az állapotot, amelyet meg kell előznie, vagy más súlyos immunológiai szövődményeket. Ismerősen hangzik?
Az értékelése egyértelmű: ezek a vakcinák több problémát okozhatnak, mint amennyit megoldanak, különösen akkor, ha lakossági léptékben alkalmazzák őket egy olyan helyzetben, ahol a mögöttes fenyegetést kezdettől fogva eltúlozták (Martin példája).
Van valami gyönyörű abban, amit Martin és Jessica bemutatnak, a saját, eltérő nézőpontjaikból. Egy bayesi priort nem érdekel, hogy ki adta ki a sajtóközleményt. A feltételes valószínűséget nem befolyásolja a tesztet tervező intézmény tekintélye. Az adjuváns által kiváltott gyulladásos kaszkád nem egyeztethető össze az oltási kampány mögött meghúzódó politikai célokkal. A matematika és a molekuláris biológia egyszerűen azt írja le, ami van. Közömbösek afelől, hogy hiszünk-e nekik, hogy egy bizottság jóváhagyta-e őket, vagy hogy a következtetés kényelmes-e számunkra.
Ez az ő erejük, és pontosan ezért fordul a nyilvánosság olyan ritkán ezekhez a tudományágakhoz vészhelyzetekben. Egy mérvadó narratíva – amelyet ismerős intézmények közvetítenek, a média erősít fel, és amelyet mindenki megoszt a környezetünkben – könnyen és kényelmesen elfogadható. Nem igényel számítást, előzetes mérlegelést, a specifikusság és az érzékenység közötti különbségtételt. Csak annyit kér, hogy bízz a „tekintélyben” és engedelmeskedj neki.
Az alacsony prevalenciájú populációkban a téves pozitív arányok matematikája nem könnyű. Megköveteli, hogy bizonytalansággal üljünk, hogy két számot tartsunk a fejünkben, és megértsük, miért fontosabb az arányuk, mint bármelyik önmagában. A legtöbb ember érthető módon azt a narratívát választja, amelyet már megemésztettek számukra, ahelyett, amely kemény munkát követel meg tőlük – és legyünk őszinték, azt a munkát, amelyet már évekkel ezelőtt el kellett volna végezni a felkészülés során.
De a narratíva lehet téves, és leggyakrabban az is, ha politikai és gazdasági érdekek szennyezik. A matematika nem. Nem számít, hányan ismételnek meg egy álpozitív számlálást – Bayes tétele csendben, türelmesen ugyanazt fogja mondani, amit mindig is mondott. A feltételes valószínűség igazságtartalma nem függ a konszenzustól, és nem erodálódik az ellennarratíva ismétlődése alatt.
Ami e két elemzésből együttesen kirajzolódik, az nem egyetlen téves diagnózisról vagy egyetlen rossz oltóanyag-tételről szóló történet. Ez egy strukturális minta, és pontosan azért sikeres, mert a leleplezni kívánt tudományágak nehezebbek, mint az azt elfedő narratíva.
A széles diagnosztikai kritériumok magas esetszámot eredményeznek. A magas esetszám médiavisszhangot generál. A médiavisszhang a közvélemény félelmeit kelt. A közvélemény félelme beavatkozási igényt generál. A beavatkozás gyorsan történik, a saját kockázati profilját nem vizsgálják a felfújt számok hátterében.
Ebben a sorozatban senkinek sem kell rosszhiszeműen cselekednie. A megfigyelőrendszer azt teszi, amire tervezték. A média arról számol be, amit a megfigyelőrendszer előállít. A nyilvánosság racionálisan reagál arra, amit a média beszámol. Az egészségügyi válasz pedig a nyilvánosság igényeit követi. A lánc minden egyes láncszeme logikusan viselkedik. Az eredmény egy eszkalációs gépezet, amely saját indoklásokat gyárt, és ellenállás nélkül működik mindaddig, amíg senki sem áll meg, hogy elvégezze a számításokat – vagy inkább meghallgatja azokat, akik elvégzik.
Ezen gépek egyikét sem Kent számára találták fel. Globális szinten gyakorolták a COVID-19 alatt – ironikus módon Kentet is beleértve a második hullám kezdetén az Egyesült Királyságban –, és bárki, aki odafigyel, fel fogja ismerni az összes alkotóelemét.
Egy olyan PCR-tesztet alkalmaztak tömeges populációkban, amelynek ciklusküszöbértékei elég magasak voltak ahhoz, hogy kimutassák az életképtelen vírusfragmentumokat, és olyan esetszámokat eredményeztek, amelyek az aktív fertőzést a reziduális RNS-sel kötötték össze. A tág tünetdefiníciók – köhögés, láz, fáradtság, ízérzékelés elvesztése – több tucat gyakori állapottal fedtek át. Az „esetek” felváltották a „betegség” szót a nyilvános diskurzus egységeként, és a pozitív teszteredmény és a beteg személy közötti különbségtételt ismét elvetették. A felfújt számok médiatelítettséghez vezettek, ami a közvélemény félelmeit keltette, ami pedig a gyors oltási bevezetés iránti igényt hajtotta – amelyet sürgősségi engedélyezés mellett alkalmaztak, a hosszú távú biztonsági adatokat pedig a sürgősség váltotta fel.
Ugyanaz a strukturális minta. Tág diagnosztikai kritériumok. Tökéletlen tesztek nagy léptékben, alacsony prevalenciájú vagy kétértelmű populációkra alkalmazva. Esetszámlálások, amelyek félelemmérőként, nem pedig klinikai indikátorként működnek. És egy beavatkozás, amelyet a mesterségesen létrehozott keresletbe vezettek be, saját kockázatokkal, amelyek nem mérhetők a felfújt alapértékhez képest.
Kent nem a COVID visszhangja. Ugyanaz a mechanizmus, ugyanazt a programot futtatja, csak kisebb színpadon. Az egyetlen különbség az, hogy ezúttal a forgatókönyv mindenki számára látható, aki látta az előző előadást. A globális világjárványt előidéző diagnosztikai architektúrát nem bontották le. Egyszerűen csak áthelyezték. Sajnos úgy tűnik, nem mindenki figyelt oda.
Martin és Jessica is ugyanarra a gyakorlatias javaslatra jutnak, különböző kiindulópontokból.
ne hagyd, hogy a félelem felülírja az egyéni értékelést.
Ismerje az invazív agyhártyagyulladás tényleges figyelmeztető jeleit – a nyomásra sem múló kiütés, a hirtelen fellépő magas láz tudatzavarral, a súlyos és gyorsan súlyosbodó fejfájás. Ezek specifikusak. Eltérnek a lakosság megfigyelésében használt általános tünetlistáktól.
Bármely orvosi beavatkozást a kezelni kívánt fenyegetés tényleges valószínűségéhez mérjünk – ne a szalagcímekhez.
És amikor bejelentik a következő járványkitörést, tedd fel az első és legfontosabb kérdést:
kinek származik haszna belőle?
Írta: JOEL SMALLEY
Forrás: https://metatron.substack.com/p/the-kent-meningitis-scare?
Nyilván teljesen véletlen, hogy ez a “járvány” pont 1 hónappal azután jelenik meg, hogy meningococcus oltások rettenetes mellékhatásai, és teljes hatástalansága bekerült már a mainstream sajtóba is.
https://orvosokatisztanlatasert.hu/a-kent-i-agyhartyagyulladas-okozta-panik/
Eszkalációs csapda: Irán felőrlő háborúja és a globális erőviszonyok átrendeződése
Pepe Escobar szerint az Irán elleni konfliktus hosszú távon előkészített stratégia része, amelynek célja a térség meghatározó hatalmának megtörése. Az Egyesült Államok és Izrael gyors „lefejező csapásban” bízott, de a hadművelet kudarcba fulladt, és jelenleg nincs világos „B terv”. A helyzetet súlyosbítja, hogy a pénzügyi piacok – különösen az amerikai kötvénypiac – korlátot szabnak az eszkalációnak, így Washington mozgástere beszűkült.
A konfliktus lényegét Escobar felőrlő háborúként írja le, ahol egyik fél sem hajlandó kompromisszumra: az amerikai követelések Irán kapitulációjára, míg az irániak az USA regionális visszavonulására irányulnak. Ez a szakadék gyakorlatilag áthidalhatatlan.
Irán stratégiája a fokozatos eszkaláció és a „mozaikszerű” hadviselés: decentralizált, adaptív műveletekkel kimeríti ellenfelei légvédelmét és erőforrásait. Rakétaképességeit csak részben vetette be, miközben rejtett arzenálokra és új fegyverrendszerekre támaszkodik. A hangsúly az infrastruktúra és kulcsfontosságú csomópontok célzott támadásán van, nem pedig tömeges civil célpontokon.
Escobar kiemeli, hogy Irán hosszú háborúra készült, és katonai mellett információs és „soft power” fronton is erősödik, különösen a globális Délben. A konfliktus így túlmutat regionális szinten: Irán kvázi a multipoláris rend és a globális Dél képviseletében lép fel.
Ezzel szemben a BRICS és más multilaterális struktúrák jelenleg bénultak, belső megosztottságok miatt. Oroszország és Kína ugyan támogatja Iránt – hírszerzési és diplomáciai szinten –, de közvetlen beavatkozást kerülik, hosszabb távú geopolitikai egyensúlyra törekedve.
A helyzetet tovább destabilizálja, hogy nincs hiteles közvetítő, és egyik fél sem hajlandó engedni. A konfliktus így egy nyitott végű eszkalációs spirálban marad, amelynek kimenetele alapvetően átalakíthatja a globális erőviszonyokat.
Bloomberg: Oroszország pályára állította a Starlink versenytársának első 16 műholdját
Oroszország pályára állította a „Rasszvjet” műholdcsoportot, és a projektet Elon Musk SpaceX-cégének Starlink-jának alternatívájaként tekinti – írja a Bloomberg. A hírügynökség a orosz műhold-konstellációt a Starlink versenytársának nevezte.
A kilövés egy nagyobb léptékű orosz projekt része, amelynek segítségével Oroszország egy szuverén műholdas internetes hálózatot tervez létrehozni, amely koncepciójában a Starlinkhez hasonló – jegyzi meg a hírügynökség.
A „Bjuro 1440” vállalat kommunikációs műholdcsoport első 16 műholdját március 24-én állították pályára. Az első műholdak indításához ezer napra volt szükség. A jövőben a vállalat több tucat műholdindítást tervez a globális lefedettség megteremtése érdekében.
https://oroszhirek.hu/bloomberg-oroszorszag-palyara-allitotta-a-starlink-versenytarsanak-elso-16-muholdjat/
Felosztás, béke és belső törésvonalak – vita Ukrajna jövőjéről
A National Unity Club podcastban Scott Ritter és Vasil Vakarov politológus Ukrajna jövőjének lehetséges forgatókönyveit vitatják meg. Vakarov hangsúlyozza, hogy Ukrajna kulturálisan és történelmileg sokkal összetettebb annál, mint ahogy Nyugaton gyakran leegyszerűsítik; a nyugati régiók sem egységesen „banderista” identitásúak, hanem eltérő történelmi gyökerekkel – például ruszin és magyar kötődésekkel – rendelkeznek.
A beszélgetés központi kérdése Ukrajna esetleges felosztása. Vakarov szerint nem puszta provokáció az az elképzelés, hogy a háború után egyes nyugati területek Lengyelországhoz, Magyarországhoz vagy Romániához kerülhetnek, vagy valamilyen EU-s rendezés alá esnek. Bár ezt nem támogatja, reális forgatókönyvnek tartja.
A béke kilátásait illetően pesszimista: szerinte egy orosz–amerikai megállapodás lehetséges, de az ukrajnai rendezés hosszú, akár 3–5 éves folyamat lehet. Úgy véli, több szereplő – politikai és gazdasági érdekek miatt – nem érdekelt a gyors békében, miközben Ukrajna tovább militarizálódik.
Vakarov vitatott állítása szerint az ukrán társadalom egy része sem feltétlenül érdekelt a békében: egyrészt a háborús veszteségek miatti bosszúvágy, másrészt a külföldre menekültek egy részének egzisztenciális érdekei is fenntarthatják a konfliktust. Emellett erős propaganda és információs kontroll torzíthatja a lakosság percepcióját a háború állásáról.
A legkomolyabb kockázatként a háború utáni belső instabilitást emeli ki: Ukrajna regionális, történelmi és politikai törésvonalai akár belső konfliktushoz vagy hatalmi harcokhoz vezethetnek. A frontot megjárt fegyveresek, a politikai rivalizálás és a társadalmi feszültségek együtt akár újabb, immár belső válságot idézhetnek elő a háború lezárása után.
Viktória Nyikiforova: Romokban hever a világ: a közel-keleti háború globálissá fokozódik
Az Irán által a Diego Garcia-i amerikai-brit katonai bázis ellen indított rakéták aránytalanul nagy járulékos károkat okoztak az ellenségnek. Fájdalmas, késedelmes pontot érintettek Washington szövetségeseinél.
Először is kiderült, hogy a technológiai elmaradottságról szóló sok üvöltés és az „Iránnak csak három napra elegendő rakétája van” ellenére az ősi hatalom még nem igazán kezdett semmit. Mindene megvan, minden repül. Beleértve az új, több ezer kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákat is.
Másodszor, az irániaknak volt bátorságuk halálos fegyvereiket bevetni – ez azt jelenti, hogy felkészültek az eszkalációra, és azt a saját előnyükre akarják fordítani. Más szóval, az idegek háborúját nyerésre állnak.
Nem, ez kétségtelenül igazságtalan. Hogy merészelik ezek az „elmaradott reakciósok” nyugati bázisokat, a haladás és a csúcstechnológia központjait támadni? Végül is Teherántól Diego Garciáig körülbelül ötezer kilométer a távolság.
„Hogyan sikerült ilyen távolságból lecsapniuk?” – nyafog szánalmasan a British Telegraph. „Ha ugyanezeket a hordozórakétákat 180 fokkal elfordították volna, London a csapásmérő zónán belül lehetett volna.”
A Daily Mail olajat önt a tűzre: ha Irán megtorolná az európai fővárosokat, az „Édenkert” lakói még csak meg sem tudnák védeni magukat. „Az Egyesült Királyságnak nincsenek eszközei arra, hogy megvédje magát az iráni rakétáktól” – jelenti ki komoran a becstelen médium. „Németországra vagy a kelet-európai országokra kell támaszkodnunk, hogy megállítsuk őket.”
Németország azonban nem siet megmenteni a briteket ettől a fenyegetéstől. A németek fájdalmasan tudatában vannak annak, hogy ők maguk is iráni rakéták lőtávolságán belülre kerültek, és egyáltalán nem lelkesítik őket a kilátások. Még a szolgalelkű Deutsche Welle* is elismeri, hogy a közvéleményben kérdések gyűltek fel az amerikaiak ramsteini légibázison végrehajtott akcióival kapcsolatban, amely az Irán elleni agresszió kulcsfontosságú logisztikai központjává vált.
Röviden, a németek féltik magukat, csendben dühösek az amerikaiakra, arra várnak, hogy Ramsteint megtámadják, és eszük ágában sincs senkit megmenteni. A német vezetők többször is kijelentették, hogy nem szándékoznak részt venni az amerikai-izraeli agresszióban. De senki sem kérdezi meg őket.
A közel-keleti háború lángjai gyorsan terjednek a világon, és úgy tűnik, az európaiaknak is csatlakozniuk kell hozzájuk. Különösen azért, mert Európa számos iszlamista radikálisnak ad otthont, akiket könnyen ösztönözhet az Iránért való bosszú gondolata.
Az USA szinte összes globális szövetségese ma idióta helyzetben találja magát. Vonakodva vívják valaki más háborúját, egy olyan háborút, amelyet alapvetően nem tudnak megnyerni. Függetlenül attól, hogy Irán túléli-e, szörnyű veszteségekkel, emberáldozatokkal és tönkrement gazdasággal fognak szembesülni.
Az amerikai biztonsági ernyő a bajok mágneseként szolgált. Azok a kormányok, amelyek hatalmas összegeket költöttek amerikai bázisok fenntartására, most tehetetlenül nézik, ahogy iráni drónok repkednek városaik felett. A panaszokra válaszul Washington azt tanácsolja nekik, hogy vásároljanak több milliárd dollárért több amerikai fegyvert.
A csúnya igazság most teljes pompájában feltárul az amerikai vazallusok előtt. Az Egyesült Államok nem azért harcol, hogy megváltoztassa Irán vezetését, ellopja az olajat, vagy nyomást gyakoroljon Kínára. Az amerikaiak fő célja, hogy problémákat teremtsenek mindenkinek: barátoknak és ellenségeknek egyaránt. Hadd égjen a világ, de a dollár erősödni fog, és a "dombon ragyogó város" még egy kicsit állni fog.
Ebben a totális háborús helyzetben az Egyesült Államok ellenségeinek nehéz dolguk lesz, a barátaiknak pedig még rosszabb.
Ez még a finn elnökig is eljutott. Az Egyesült Államok „megszűnt jóindulatú hegemón lenni” – panaszkodott a neves golfozó, Alexander Stubb. Washington „kiszámíthatatlan partnerré” vált.
Úgy értem, amikor Jugoszláviát vagy Líbiát bombázták, Washington kiszámítható volt. A NATO szuverén államok pusztításában vett részt. És most nézzük meg, hogyan alakultak a dolgok.
Az egyetlen mentsvár az amerikai szövetségesek számára, akik nem akarnak meghalni, az lenne, ha rávennék Moszkvát, hogy segítsen béketárgyalásokon Iránnal. Hazánk az egyetlen, amely képes megoldani ezt a dilemmát. De nem, a tanult tehetetlenség szörnyű dolog. Amikor Washington azt mondja az európaiaknak, hogy haljanak meg, azok egyszerűen lepedőbe csavarják magukat, és a temetőbe kúsznak.
https://oroszhirek.hu/nyt-iran-nem-erdekelt-az-ideiglenes-tuzszunetben/
2026. március 22., vasárnap
Ultimátum a szakadék szélén
A videó egy rendkívül veszélyes eszkalációs pontot elemez az USA és Irán közötti háborúban: egy 48 órás amerikai ultimátumot, amely a Hormuzi-szoros megnyitását követeli, ellenkező esetben iráni erőművek „megsemmisítését” helyezi kilátásba. Irán válasza egyértelmű: ha az energiarendszerét támadás éri, a térség amerikai és szövetséges infrastruktúráját – különösen olajlétesítményeket és vízsótalanító üzemeket – támadja.
A kulcspont: ez nem pusztán katonai célpontok ügye, hanem civil létfenntartó rendszereké. Az iráni villamosenergia-hálózat lerombolása láncreakciót indítana el: leállna a víztisztítás, az egészségügy, az élelmiszer-ellátás és a fűtés. Több tízmillió ember kerülne rövid időn belül létbizonytalanságba. A Nemzetközi Vöröskereszt tapasztalatai szerint az ilyen infrastruktúra elleni támadások humanitárius hatása messze meghaladja a katonai hasznot.
Irán válaszlogikája tükrözi ezt: a Perzsa-öböl országai – különösen Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – létfontosságúan függnek a vízsótalanítástól. Ezek megsemmisítése közvetlenül a lakosság vízellátását veszélyeztetné. Emellett az olajinfrastruktúra elleni csapások a globális energiaellátást is megrendítenék.
A videó rámutat egy stratégiai ellentmondásra is Washingtonon belül: miközben a katonai kommunikáció szerint Irán képességei már jelentősen gyengültek, az elnöki ultimátum extrém eszkalációt helyez kilátásba. Ha az ultimátumot végrehajtják, az többirányú válságot indít: regionális infrastruktúra-háborút, olajár-sokkot és nemzetközi jogi következményeket. Ha viszont nem hajtják végre, az amerikai elrettentő képesség hitelessége sérül.
A tét így kettős: vagy egy, a civil infrastruktúrát célzó totális eszkaláció következik, vagy az amerikai vörös vonalak kiüresedése válik nyilvánvalóvá. A videó szerint ez a 48 órás időszak lehet az a pont, ahol a konfliktus visszafordíthatatlanná válik – nem katonai, hanem rendszerszintű következményekkel.
Hogyan sérülhet meg egy „láthatatlan” vadászgép – és mit árul el ez a modern légi hadviselésről?
A videó központi állítása szerint az amerikai F–35-ös lopakodó vadászgép sérülése nem a technológia kudarca, hanem a hadviselés átalakulásának következménye. A lopakodó képesség elsősorban a radarok ellen hatékony, de nem nyújt teljes védelmet az infravörös (hőalapú) érzékeléssel szemben.
Az F–35 kis radar-visszaverő felülettel rendelkezik, viszont rendkívül erős hajtóműve jelentős hőkibocsátást produkál. Az iráni (vagy iráni típusú) rendszerek ezt a hőnyomot használták ki: passzív infravörös kereső- és követőrendszerekkel (IRST), amelyek nem sugároznak jelet, így a gép pilótája nem kap klasszikus radarriasztást.
A támadás során egy hőkövető rakéta zárhatott rá a gépre. A pilóta ugyan észlelte a közeledő fegyvert a fedélzeti szenzorokkal, és kitérő manővereket hajtott végre, valamint hőcsapdákat (flares) vetett be, de a robbanás közeli hatása így is károsíthatta a repülőgépet. Ez magyarázza, hogyan sérülhetett meg anélkül, hogy lelőtték volna.
A videó szerint a fenyegetést egy új típusú fegyver is növeli: a „358” jelű hibrid rendszer, amely a légvédelmi rakéta és a keringő drón között helyezkedik el. Ezek képesek hosszabb ideig a légtérben maradni, és optikai/infravörös érzékeléssel önállóan célpontot keresni, megkerülve a hagyományos radaralapú védekezést.
Tágabb kontextusban a videó egy nagyszabású, összehangolt amerikai–izraeli hadműveletet ír le. Ennek kulcsa az úgynevezett „time-on-target” taktika: különböző platformokról (hajók, tengeralattjárók, bombázók, vadászgépek) indított fegyverek egyszerre csapódnak be, túlterhelve a védelmet. Az iráni légvédelem megbénításában döntő szerepet játszott az elektronikai és kiberhadviselés, valamint a megtévesztő eszközök (MALD drónok), amelyek hamis célokat jelenítettek meg a radarokon.
A művelet több hullámban zajlott: először a légvédelem kiiktatása, majd a rakétakapacitások, végül az ipari célpontok ellen. Bár a koalíció ideiglenesen légi fölényt szerzett, a videó hangsúlyozza: Irán továbbra is képes válaszcsapásokra, és a konfliktus eszkalációja folytatódik.
Összességében a történet fő tanulsága: a lopakodó technológia nem abszolút védelem. A modern hadviselés egyre inkább multiszenzoros (radar + infravörös + elektronikai hadviselés), és ebben a környezetben még a legfejlettebb eszközök is sebezhetők.
2026. március 21., szombat
Repedezik a szövetség
Jiang Xueqin elemzése szerint az Egyesült Államok kísérlete egy új, közös tengeri biztonsági koalíció létrehozására a Hormuzi-szorosban látványosan akadozik, ami mélyebb strukturális problémákra utal a nyugati szövetségi rendszerben.
Washington gyors és egységes reakcióra számított a tankerforgalmat érő incidensek után, de a kulcsszövetségesek – Franciaország, Németország, Japán és még az Egyesült Királyság is – vonakodnak katonai részvételt vállalni. A különbség nem pusztán politikai: eltérően értékelik a kockázatokat és a célokat. Franciaország multilaterális, deeszkalációs keretet akar, Németország a regionális következményektől tart, Japán az energiaellátás sérülékenységét mérlegeli, míg London kivár.
A háttérben a misszió hitelességének hiánya áll. Nincs világos mandátum, jogi felhatalmazás (pl. ENSZ), konkrét cél vagy kilépési stratégia. A tervezett művelet ráadásul nem puszta jelenlét, hanem potenciálisan aktív fellépés (ellenőrzés, feltartóztatás), ami könnyen eszkalációhoz vezethet.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége extrém: a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át rajta. Ugyanakkor földrajzilag szűk és katonailag telített térség, ahol az iráni aszimmetrikus képességek (rakéták, drónok, gyorsnaszádok) miatt minden jelenlét kockázatos. Paradox módon a nagyobb katonai jelenlét nem feltétlenül stabilizál, hanem növeli a véletlen eszkaláció esélyét.
Az elemzés kulcstétele: a szövetségesek nem az USA-t utasítják el, hanem a keretezését. A költségek globálisak (energiaárak, infláció), míg a katonai kockázat lokális – ezt az egyensúlytalanságot nem akarják egyértelmű garanciák nélkül vállalni.
Mindez egy szélesebb trendbe illeszkedik: a szövetségesek egyre inkább saját, párhuzamos biztonsági struktúrákat építenek, és nagyobb stratégiai autonómiára törekednek. A „nyugati egység” így inkább elvi, mint operatív szinten létezik.
A következtetés egyértelmű: a probléma nem az, hogy nincs fenyegetés, hanem az, hogy nincs közösen elfogadott megoldás. Ez a döntésképtelenség önmagában instabilitási tényező, különösen egy olyan térségben, ahol egyetlen incidens is gyors eszkalációhoz vezethet.
2026. március 20., péntek
Ernst Wolff: Válság, hatalom és manipuláció
A beszélgetés központi eleme a közel-keleti konfliktus, különösen Irán szerepe. Wolff szerint a nyugati narratíva torzít: Iránt alábecsülik, miközben a valós erőviszonyok és technológiai fejlesztések jelentősen megváltoztak. A háborúról érkező információk szerinte erősen szűrtek vagy hamisak, így a közvélemény nem látja a valós folyamatokat.
Kiemeli, hogy a háborúk mögött gazdasági érdekek állnak: a fegyvergyártók, IT-cégek és pénzügyi óriások – különösen a nagy befektetési alapok – profitálnak a pusztításból és az újjáépítésből egyaránt. A konfliktusok így a vagyon újraelosztását szolgálják felfelé.
Wolff erősen kritikus az Egyesült Államok politikájával szemben, amelyet szerinte lobbicsoportok és gazdasági érdekek irányítanak. A multipoláris világrend létezését mítosznak tartja: állítása szerint a nagyhatalmak – beleértve Kínát is – valójában összefonódnak gazdaságilag.
A jövőre vonatkozóan súlyos kockázatokat vázol: élelmiszerhiány, pénzügyi válság, banki korlátozások és társadalmi feszültségek. Emellett a mesterséges intelligenciát potenciális globális veszélyként említi, amely az emberi kontroll elvesztéséhez vezethet.
Ugyanakkor hangsúlyozza az egyéni felelősséget. Konkrét lépéseket javasol: • információk forrásának kritikus vizsgálata, • pénzügyi és élelmiszer-tartalékok képzése, • közösségi kapcsolatok erősítése, • aktív társadalmi részvétel és ellenállás.
Összességében Wolff világképe erősen pesszimista: a jelenlegi rendszer szerinte válság felé tart, amely azonban egyben lehetőséget is jelent a változásra. A kulcskérdés szerinte az, hogy az emberiség képes lesz-e visszavenni az irányítást a technológia és a pénzügyi rendszerek felett.
Energiaválság, inflációs és kötvénypiaci sokk
Sean Foo elemzése szerint a világgazdaság egy összetett energiapiaci sokk miatt instabil állapotba került, amelyet az iráni konfliktus és az olajellátás zavarai hajtanak. Az olajárak extrém szórása – a közel-keleti nyersolaj 150 dollár felett, miközben az amerikai WTI jelentős diszkonton forog – a piac torzulását és a kormányzati beavatkozások (stratégiai tartalékok, exportkorlátozások) hatását tükrözi.
A Hormuzi-szoros körüli feszültség kulcstényező: Irán de facto befolyást gyakorol a globális energiaszállításokra. Alternatív útvonalak (pl. szaúdi export a Vörös-tenger felé) bővülnek, de sérülékenyek dróncsapások és infrastruktúra-kockázatok miatt, így nem jelentenek stabil megoldást.
Az Egyesült Államok az infláció megfékezése érdekében részben visszalép az iráni olajszankciókban, ami rövid távon növeli a kínálatot, de stratégiailag ellentmondásos, mivel bevételt juttat Teheránnak. A cél egy olajár-sokk elkerülése, mert a magas energiaárak kizárják a kamatcsökkentést, és stagflációs környezetet teremtenek.
A válság globális pénzügyi következményei már láthatók: a kötvénypiacokon hozamemelkedés és árfolyamesés zajlik (különösen Japánban és Európában), mivel az inflációs kockázatok növelik az államadósság finanszírozási költségeit. A rendszer két irányba mozdulhat: pénzügyi törés (piaci összeomlás) vagy újabb állami mentőcsomagok.
Európa különösen sérülékeny, mivel korlátozott a hozzáférése olcsó energiához. A gázárak megugrása és az ellátási kiesések kamatemelési kényszert hozhatnak, ami tovább fékezné a gazdasági növekedést.
Az arany árfolyamának esése Foo szerint nem fundamentális gyengeséget, hanem likviditási szorítást jelez: válsághelyzetben a befektetők készpénzhez jutás érdekében adják el a tartalékeszközöket. Hosszabb távon azonban az infláció, az adósságnövekedés és a geopolitikai feszültségek továbbra is támogatják az arany iránti keresletet, különösen Kína részéről, amely gyorsítja a dollárkitettség csökkentését.
Összességében a podcast fő állítása: az energiapiaci zavarok láncreakciót indítottak el – infláció, kamatemelési kényszer, kötvénypiaci instabilitás –, amely a globális pénzügyi rendszer töréspontjához közelíti a világgazdaságot.
Az atombomba-átverés
Máshol napalmos szőnyegbombázásról írnak, de a lényeg ugyanaz. Itt van egy magyar cikk a gyújtóbombáról és a többiről:
https://elo.hu/gyujtobomba-mukodese-tipusai-es-tortenelmi-szerepe/
Néhány további link a témában:
https://mpalmer.heresy.is/webnotes/HR/
https://theunexpectedcosmology.com/the-atomic-bomb-was-a-hoax-architects-of-hiroshima/
https://nofakenews.net/2019/01/02/nuclear-weapons/
https://bennettleeross.com/science/the-big-nuclear-power-hoax/
THE NUCLEAR SCARE SCAM
https://www.youtube.com/watch?v=rZ8WsEHX1B0
Nukes Are Fake! Nuclear Bombs Do Not Exist! Fear Controls
https://www.bitchute.com/video/kC0qijkyEoBI/
Marvin Minsky - Thinking the Hiroshima bomb was a hoax (16/151)
https://www.youtube.com/watch?v=zKzjf4o6xpU
The False Narrative of Atomic Bombs
https://www.bitchute.com/video/2DESYoU0qGuE/
Nukes are Fake. Observers on the ground say the nuclear blasts in Japan did not happen
https://www.bitchute.com/video/upbwjUHJJdhB/
Az oroszok élve akarják kézre keríteni Bioterrorista Élőhalott Zelenszkijt, hogy bíróság elé állíthassák – Orosz sportolók ukrán halállistán
Moszkva, 2026. március 20. péntek (MB)
Oroszországnak élve van szüksége Hazug Haramia Volodimir Zelenszkijre, hogy az ukrán és az orosz nép ellen elkövetett bűncselekményeiért bíróság elé állíthassák – mondta Andrej Kartapolov, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetője a TASZSZ-nak.
Más oka is van, hogy Népirtó Gonosz Zelenszkij nem katonai célpont. “De jure illegitim, de továbbra is ő irányítja azt, ami az országból megmaradt. Ez azt jelenti, hogy ő lesz az, aki megszervezi a békekötés folyamatát” – fűzte hozzá.
Oroszország meg akarja mutatni az egész világnak, kit is támogatott a volt amerikai kormányzat, és Európa jelenlegi vezetői. A Fehér Házban már nyíltan beszélnek Nemzetgyilkos Tömeggyilkos Zelenszkij elszámoltatásának szükségességéről. Az európai vezetők még nem állnak készen rá, de előbb-utóbb őket is foglalkoztatni fogja, hová lett a pénzük – mondta.
Kartapolov szerint sem Elitsöpredék Mammonimádó Macron francia elnök, sem Antikrisztuskövető Pokolfajzat Starmer brit miniszterelnök, sem Terrorista Hazudozó Merz német kancellár nem számít nehézsúlyú politikusnak, s hamarosan a történelem szemeteskukájába kerülnek. De akik utánuk jönnek, komolyan veszik majd a kérdést. Meg fogják kérdezni tőle, mit miért és hogyan tett, kit és hogyan vesztegetett meg, kinek mennyi pénzt adott – jegyezte meg Kartapolov, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetője.
Ugyancsak a TASZSZ jelentette, hogy az orosz 2. nyugati kerületi katonai bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a moszkvai Crocus városház koncertterme ellen 2024. március 22-én elkövetett terrorakció négy elkövetőjét. Bűntársaikat pedig 19 év 11 hónaptól életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték. A gyilkosok automata fegyverekkel lekaszabolták egybegyűlteket, és rájuk gyújtották a koncerttermet, 149 ember életét oltották ki, több mint 600-at pedig megsebesítettek. A bíróság több mit 1700 kárvallottat azonosított.
A tetteseket az orosz-ukrán határon fogták el, amikor Ukrajnába próbáltak szökni. 15 bűntársukat később fogták el. A 19 vádlott közül 15-re hoztak életfogytiglani ítéletet.
Az orosz hírügynökség végül arról is beszámolt, hogy orosz paralimpiai sportolókat vettek fel az ukrán Mirotvorec halállistára, mert részt vettek a Milano-Cortina d’ Ampezzo-i paralimpián. A halállistára vett orosz paralimpikonok: Varvara Voroncsikina és Alekszej Bugajev alpesi síelő, valamint Anasztaszija Bagijan és Ivan Golubkov sífutó, Szergej Sinjakin sportkommentátor és Irina Gromova, az orosz parasífutó-válogatott vezetőedzője.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2026. március 19., csütörtök
Moszkva: A világ legnagyobb gázmezője létesítményeinek lebombázása fordulópont az Irán elleni agresszióban
Moszkva, Teherán, 2026. március 19. csütörtök (MB)
Oroszország fordulópontnak tartja az Irán ellen folytatott amerikai-izraeli agresszió történetében a világ legnagyobb gázmezője, a South Pars létesítményeinek izraeli lebombázását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.
Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezérigazgatója, aki orosz részről vezető szerepet játszik az amerikaiakkal Ukrajnáról folytatott béketárgyalásokon, felhívta a figyelmet az amerikai elnök szavai és tettei között feszülő ellentmondásra, különös tekintettel arra, hogy – állítása szerint – szólt Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, ne mérjenek csapást Irán energia rendszerére.
Izrael csütörtökre virradóra bombázta le a South Pars földgázmerő iráni létesítményeit. A tartályok lángokban állnak.
A Perzsa-öböl mélyén rejlő, 9700 négyzetkilométeren elterülő South Pars és North Field földgázlelőhelyen Irán és Katar osztozkodik. (Lásd a térképen!) Irán energia szükségletének 80 százalékát, Irak pedig gáz- és villamos áram szükségletének 40 százalékát fedezi onnan. A South Pars létesítményeinek lerombolása következtében ugrásszerűen felszökött a gáz világpiaci ára, mely az olajárakra is kihat. A gáz szabadpiaci ára ezer köbméterenként a 2022. évi 800 dollár fölé emelkedett annak jeleként, mekkora szerepet játszik a South Pars a világ földgáz-ellátásában.
Az izraeli bombatámadás arra utal, hogy a zsidó állam vezetője az Irán ellen indított háború kiterjesztésére törekszik attól tartva, hogy a háború elvesztése esetén mind személye, mind országa nehéz helyzetbe kerülhet – tartják megfigyelők.
A South Parst érintő csapásra válaszul Irán rakétacsapást mért Szaúd-Arábia, Katar és az Arab Emirátusok Szövetségének energia létesítményeire, vélhetően azzal a céllal, hogy kitessékeljék területükről az agresszorok támaszpontjait, és megértessék velük, hogy nem Irán cselekszik az érdekeik ellen, hanem azok, akik február 28. óta agressziót folytatnak ellene.
A South Pars elleni izraeli légicsapást elítélte az Öböl-menti országok többsége.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A térképen a Perzsa-öbölben fekvő South Pars és North Field földgázmező, melynek kincsét Irán és Katar aknázza ki.
A „hatalom” jelenleg aljas. Rosszat akar nekünk. Ez az, amit a népesség nem fog fel. Hiába nincs fizikai, fegyveres, se általában a joggyakorlatban önvédelmi lehetőségünk, sokat segítene ennek a valóságnak, ténynek a felfogása és kimondása. Hiába van a „hatalomnak” rengeteg aljas eszköze, megfigyelési, ellehetetlenítési, mégis tényként kell kezelni a rosszindulatot. Ebből kell kiindulni, ez a tény a jelenlegi hatalmom működési módja. Ám ma az arany standardok, amikhez képest értékelni lehet a hatalmat, betiltottak, és a megoldási eszköz is betiltott, ami a rosszakarók azonnali visszahívása.
Az NWO agyatlan tröszt tipikus figyelem elterelő kommunikációs sémája az, hogy az összehasonlításoknál nincs, megtiltott az ismert, létező „arany standardnak” tekintett és elfogadott viszonyítási alap felmutatása. Jelentés nélküli frázisokkal ítélkeznek, miközben az érvelésről megfeledkeznek. Tartalom nélküli jelszavak a „megvédjük a nagymamát” és az összes hasonló. (Rossz vagy, mert „rosszat” gondolsz.) Amikor az alapot, és a miértet meg kellene magyarázni, ténylegesen érveknek kellene elhangzani, akkor kiderül, hogy az NWO érvek üresek, értelmetlenek, hazugok (nincs vírus) és leginkább zsarolások, nem érvek. „Ha nem véded meg a nagymamát, akkor elítéllek”, és hasonlóak.
Az a
gondolat kiemelendő, hogy mindenre van egy közös megoldás. A megoldás a
mindenre is a digitális ID. Ez az univerzális gyógymódja a világnak,
és egyáltalán nincs összehasonlítási alap más megoldásokkal szemben.
Hogyan is képzelheti egyáltalán valaki, hogy az agyatlan tröszt
agyatlanságaival szemben felállítsanak alternatív lehetőségeket, és
azokból ki legyen választva egy alapvető, ami a mérce? Vegyük példának
az életrevalóságot. Vajon az életrevalóság arany standardja az-e, hogy
van-e digitális azonosítód?
Kína továbbra is DS Kína, hiába áll a mai háborúkban az egyik fél, a
várható győztes oldalára. Attól az emberiség elárulása az, amit a DS
Kína képvisel. Kína valójában nem az USA ellenfele, hanem a világ
ellenfele. Kína a határok nélküli fenyegetés, a mindenre is kitalált
digitális ID-jával egyetemben.
Az naív feltételezés, hogy a hatalom kémei be tudnak törni a privát levelezésbe. Nem betörnek, hanem minden „admin” jelszót megkapnak alapból a szolgáltatóktól ahhoz, hogy tetszés szerint sétálgathassanak az internetes adat sztrádán. A digitális szolgáltatók tálcán átadják, kiszolgáltatják a hátunk mögött az életünk!
Amitől mégis hiteltelenül” jószándékú” a beszélgetés, az például a nemlétező CO elfogadása a karbonlányomos mesék ismételt megemlítgetésével. Én ezt a DS-nek való behódoltság jelének tartom.
( Hegedűs )
2026. március 18., szerda
Irán nem csak megvédi magát, hanem meg is bünteti az agresszort – A Hormuzi-szoros megnyitásának feltételei
Budapest, 2026. március 18. szerda (MB)
Egy belső iráni elemzés szerint Amerika és Izrael alaposan mellé fogott azzal, hogy megtámadta Iránt, és most keresi, hogyan tudna kimászni belőle – jelentette a Magyar Békekör tudósítója a birtokába jutott dokumentum alapján.
Irán honvédő harca felülmúlta az agresszorok várakozását, nem számoltak azzal, hogy Irán nem csak megvédi magát, hanem még felül is kerekedik a tágabb értelemben vett harcmezőn, és meg is bünteti az agresszort és bűntársait.
Az agresszorok azt hitték, hogy csapásaikkal, köztük lakossági célpontokra, így a 165 gyermek életét kioltó minabi leányiskolára mért csapásukkal a rendszer ellen fordítják az iráni népet, és utat nyitnak egy Amerika-barát kormány hatalomra jut ása előtt. Ennek az ellenkezője történt: a nép kiállt hazája és a rendszer védelmében, az iszlám politikai vezetés mellett.
Azt hitték, hogy csak úgy elbánhatnak Iránnal, mert gyenge, és képtelen megvédeni magát. De gyorsan kiderült, hogy Irán nem csak megvédi magát az agresszióval szemben, hanem megbüntetni is képes az agresszort és bűntársait, nehogy eszükbe jusson még egyszer megtámadni Iránt. Izraelre és a térségben működő amerikai támaszpontokra mért rakéta és drón csapásaival az iráni erők komoly sebeket ejtettek az ellenfélen, a Hormuzi-szoros lezárása pedig olyan gazdasági horderejű válasznak bizonyult, amellyel képtelenek mit kezdeni.
Mára már nem csak az agresszorok okolják egymást azért, hogy ki kit rántott bele a háborúba, hanem odahaza is hatalmi vitát váltott ki Irán villámháborúban történő legyőzésének kudarcba fulladt terve. Az elemzés szerint erre utal Hazug Haramia Trump elnök kapkodása, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, elkeseredett próbálkozásai, hogy népének indokolja, mire volt ez jó.
“Amerikának és Izraelnek meg kell fizetnie az ellenünk elkövetett agresszióikért. Ez nagyon fontos a jövőre nézve, az újabb agressziótól való elrettentés érdekében. Ki akarunk törni az ördögi körből, hogy ők tárgyalást színlelnek, s közben hátba támadnak minket” – áll a dokumentumban.
Teherán sajnálatosnak tartja, hogy a háború árát azoknak is meg kell fizetniük, akik nem támadtak Iránra: a szomszédos országoknak, melyeknek területén amerikai támaszpontok működnek, a világ más országainak pedig azért, mert a háború energiaválságot idézett elő.
“De a háborút nem mi kezdtük, hanem rá kényszerítettek minket” – szögezik le.
A “totális imperializmus visszatérésének” minősítik az Egyesült Államok és Izrael ellenük elkövetett agresszióját, melynek célja az iráni olaj amerikai megszerzése, és Izrael hegemóniájának biztosítása a Közel-Keleten.
Az iráni elemzés a nemzetközi közösség felelősségére apellál, elvárja a világ országaitól, hogy a nemzetközi jog erodálódása és a jogérvényesítés erőszakkal történő felváltása közepette cselekvően lépjenek fel az agresszió ellen. Óriási hibának tartanák, ha nem ezt tennék, hanem tudomásul vennék az agressziót. Nagy árat kellene fizetniük érte – írják.
Az iráni belső elemzéssel egybehangzóan a Tasnim iráni hírügynökség azt írta, hogy a teheráni vezetés mindaddig nem fogja feloldani a Hormuzi-szoros blokádját, amíg az USA és Izrael véget nem vet Irán elleni agressziójának. A szoros újra megnyitásának további előfeltételéül szabják, hogy az Egyesült Államok helyezze hatályon kívül a szankciókat Iránnal szemben, ürítse ki támaszpontjait a térségben, adja vissza a külföldön befagyasztott iráni javakat, és ismerje el Irán nem dollár alapú kereskedelmét.
Irán célja, hogy a Közel-Keleten együttműködésen alapuló új rend szülessék a szembenállás helyett – írják.
Az elemzésből kitűnik, hogy Irán, a békés együttélés és együttműködés híveként biztonsági garanciákra tart igényt, mint ahogyan a maga részéről is kész szavatolni mások biztonságát, az egyenjogúság és a biztonság oszthatatlanságának elve szerint. Senki sem érvényesítheti biztonságát mások rovására – szögezik le.+++
Kiadta: Magyar Békekör

