Hét terrortámadást akadályozott meg a brit hírszerzés

Az MI5 brit hírszerző ügynökség az elmúlt néhány év folyamán hét terrortámadást akadályozott meg egy olyan technika segítségével, ami valószínűsíti a megfigyelt potenciális terroristák cselekvéseit.

Az MI5 Viselkedéstudományi Egysége (BSU) olyan kriminológusokat és pszichológusokat alkalmaz, akik a 2004-ben indult program keretén belül folyamatosan elemzik a megfigyelt célszemélyek viselkedését, hogy megállapítsák, készen állnak-e erőszakos cselekmény elkövetésére. A BSU egyik központi célkitűzése, hogy beazonosítson bármely potenciális fenyegetést: igyekeznek megtalálni azokat a személyeket, akik nagy valószínűséggel terrortámadást, vagy más erőszakos cselekményt követhetnek el.  A megfigyelendő alanyokat a hírszerző ügynökség informátorai által szolgáltatott információk alapján válogatják össze, de a programban már jelentő szerepet kap a nyílt forrásból – pl. online közösségi média – származó információk szűrése is.

A szakértők az így összeállt adatbázisban kutatnak különféle szokatlan tevékenységek után; ilyen lehet a fokozódó sérelemérzet, vagy a határozottabbá váló törekvés azirányba, hogy az alany bizonyos készségekre tegyen szert – azon törekvés részeként, hogy hatékonyabban valósíthassa meg terveit, valamint az ahhoz szükséges logisztikát.

Egy az egységben hat évet szolgáló szakértő a Sunday Times-nak nyilatkozva elmondta, hogy nagyon pontosan megállapítható az a határvonal, amikor egy potenciális terrorista már nem csak beszél agresszív szándékairól, hanem készen áll arra, hogy a tettek mezejére lépjen. Az ilyen személyek ugyanis számos jelét mutatják ennek, személyiségjegyeik határozottan megváltoznak a terrorcselekmény elkövetése előtt, emellett egyik hétről a másikra nagy horderejű változások mutathatóak ki az életvitelükben.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az elkövetők több mint 60%-a ad valamilyen jelet arra vonatkozóan, hogy terrorcselekmény végrehajtására készül, és ezeket a jeleket a megfigyelésükkel be lehet azonosítani. Egy ilyen példaként említhető Roshonara Choudhry, egy az Al-Kaida által inspirált elkövető, akinek életében szintén lényegi változások történtek, mielőtt 2010-ben megkéselt egy országgyűlési képviselőt. Choudhry otthagyta a főiskolát, valamint kiürítette bankszámláit, hogy a hatóságok így ne férhessenek hozzá a pénzéhez. Emellett lerendezte diákkölcsöneit, mert attól tartott, hogy hátrahagyott adóssága a szülei számára jelent majd problémát.

A lapnak nyilatkozó szakértő elmondása szerint hibás az a feltételezés, miszerint az extrémisták többsége valamilyen mentális problémával küzd. “A terrorszervezetek tagjainak mindössze 2 százaléka küzd mentális egészségügyi problémákkal, miközben a társadalomban ez az arány 30 százalékra tehető.” – mondta. A BSU jelenleg közel ezer potenciális terroristát tart megfigyelés alatt, beleértve mintegy 400 olyan személyt, akik nemrég tértek vissza Szíriából.


http://www.hidfo.ru/2016/08/het-terrortamadast-akadalyozott-meg-a-brit-hirszerzes/

Oroszország szilárd garanciákat kér a Déli Áramlat újraindítása esetén

Oroszország kőkemény garanciákat kér a Déli Áramlat projekt újraindítása esetén, miután a projektet korábban amiatt kellett leállítani, mert ellenezte az Európai Bizottság.

Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden azt mondta, Bulgária készen állt a Déli Áramlat projekt felélesztésére, de ezt a döntést szintén az Európai Bizottság kérésére tették függővé.

“Komoly veszteségeket szenvedtünk el azáltal, hogy európai partnereink elutasították a projekt újraindítását. A szándék ma már nem elég – jogi természetű, abszolút szilárd garanciákra van szükségünk. Ilyenek ma nincsenek.” – mondta.

A Déli Áramlat gázvezeték-projekt a Fekete-tengeren áthaladva szállított volna orosz földgázt Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovákián át Olaszországba és Ausztriába, hogy ezáltal elkerüljék a földgáz Ukrajna területén át történő exportját.

Az Európai Bizottság arra hivatkozva ellenezte a Déli Áramlat megépítését, hogy az ellentétben áll az úgynevezett harmadik energiacsomaggal, mely szerint egy ugyanazon vállalat nem tulajdonolhatja a gázt és üzemeltetheti a gázvezeték-hálózatot is. Vlagyimir Putyin 2014 decemberében jelentette be, hogy az európai fél bizonytalansága miatt Oroszország kivonul a Déli Áramlat projektből.


http://www.hidfo.ru/2016/08/oroszorszag-szilard-garanciakat-ker-a-deli-aramlat-ujrainditasa-eseten/

Paradigmaváltás: Európa nem lelkesedik többé a demokratákért

Európa vezetői rendszerint inkább szimpatizáltak az amerikai demokrata elnökjelöltekkel – akiket hagyományosan békésebbnek, megbízhatóbbnak tartottak -, mint republikánus riválisaikkal. A következő amerikai elnökválasztáson azonban a republikánusok irányába tolódik el az európai vezetők szimpátiája.

Svédországban, mint számos más európai országban, a fővonalú sajtó Hillary Clintont mutatja fel preferált elnökjelöltként, miközben Donald Trumpot különcként, vagy őrültként ábrázolja. A Skånska Dagbladet napilap azonban megtörte ezt a hagyományosnak mondható támogatást, és élesen felszólalt a demokrata elnökjelölttel szemben. A lap főszerkesztője, Lars Eriksson kifejtette, hogy alapvetően a demokratákat támogatja, amiért általánosságban véve jobban előtérbe helyezik a jóléti rendszert, és kampányaik során kevésbé alapoznak társadalmi feszültségek szítására. Obama elnöksége miatt azonban sok minden megváltozott: Eriksson azt mondja, az amerikai elnök egész Európát félrevezette a békepárti kampányával, ami után a világban még súlyosabb konfliktusokat idézett elő, mint amit a Bush-adminisztráció maga mögött hagyott – emiatt ma már nem lehet úgy tekinteni a demokratákra, mint a békés jólét zálogára.

“Obama elnöksége alatt Hillary Clinton államtitkárként kellemetlen háborús uszítást folytatott, kivette a részét az iraki káosz folytatólagossá tételéből, Líbia felbomlasztásából, a szíriai polgárháborúból, és a mindezt követő menekültválság gerjesztéséből. Mindezeken felül ma már számos bizonyíték áll rendelkezésre, mely szerint az Egyesült Államok hozzájárult az Iszlám Állam megerősödéséhez.”

Eriksson szerint az a lehetőség, hogy az Egyesült Államoknak egy olyan, háborús uszítást folytató elnöke legyen mint Hillary Clinton – akiből az önkritika teljes mértékben hiányzik – Európa számára egy félelmetes kilátás. “Nem meglepő, hogy az amerikai katonai-ipari komplexum ilyen mértékű anyagi támogatásban részesíti.” – mondta.

Eriksson arra is rámutat, hogy Európa egy a korábbinál kiterjedtebb migrációs válságot kockáztat azzal, hogy bizonytalanságot idézett elő Törökországban, és destabilizálni próbálja Oroszországot, miután Ukrajnában is egy puccs miatt a demokratikusan megválasztott államfő menekülni kényszerült az országból. Eriksson szerint Európa számára végzetes lenne egy olyan, 75 milliós lakosságú közel-keleti országban polgárháború előidézése, ami jelenleg a tömeges migráció útjában álló egyetlen akadály. Eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a destabilizálás mellett Washington mindenféle bizarr provokációval is próbálkozik, például fegyvereket helyez el az orosz határon.

“A ’90-es évek végén okunk volt arra, hogy optimisták legyünk a világ jövőjével kapcsolatban. A szovjet kommunizmus összeomlása demokratikussá tette Kelet-Európát. Oroszországban a nyílt rablókapitalizmus káosza után egy határozott és erős vezető jelent meg Vlagyimir Putyin személyében, aki jelentős erőfeszítéseket tett a gazdasági növekedésért és békés együttélésért. Ma ezeknek a fényes kilátásoknak csak romjai maradtak az amerikai külpolitika ellenséges természete miatt.”

Eriksson szerint idén a republikánusok jelöltjei reményteljesebbek, mint a demokraták, akik közül a fővonalú sajtóorgánumok többsége már a kezdetektől Hillary Clintont mutatta az elnöki szék várományosának. Elmondása szerint ma már nem lehet azzal számolni, hogy egy demokrata jelölt megválasztása a béke és jólét záloga lenne Európa számára. “A békés fejlődés reménye végleg elveszett, mert Trump egyszerűen tapintatlan, Hillary Clinton külpolitikája pedig kifejezetten veszélyes Európa számára”.


http://www.hidfo.ru/2016/08/paradigmavaltas-europa-nem-lelkesedik-tobbe-a-demokratakert/

Törökország újabb fenyegetéssel akar vízummentességhez jutni

Ömer Celik európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint Törökország nem fogja teljesíteni a migrációs egyezményben vállalt kötelezettségeit, ha Brüsszel nem ad azonnal egy fix dátumot a vízummentesség megadására vonatkozóan.

Májusban az Európai Bizottság javasolta, hogy az Európai Parlament szavazza meg Törökország számára a vízummentességet, miután Ankara megfelelt az ezzel szemben támasztott 72 követelménynek, többek között az adatvédelmi előírások és a terrorellenes törvények tekintetében. Utóbbi azonban egy olyan követelmény, amit a török kormány nem hajlandó teljesíteni: Celik a Haberturk televíziónak nyilatkozva azt mondta, nem fognak változtatásokat hozni a terrorizmus elleni törvényekben, és Brüsszel – a feltétel teljesítése nélkül – adjon meg fix dátumot a vízummentesség életbe lépésére vonatkozóan. Ellenkező esetben Törökország kivonul a migrációs egyezményből, és a továbbiakban nem fogja őrizni a határokat Európa irányába, emellett illegálisan érkezett migránsokat sem hajlandó visszafogadni.

Az Európai Unió és Törökország márciusban kötött megállapodást a bevándorlás “kezeléséről”. Ennek jegyében Törökország 1-1 arányban visszavesz az Európai Unióba illegálisan érkezett migránsokat, cserébe az unió legálisan enged be ugyanennyit. Brüsszel a migrációs egyezmény megkötésekor tett ígéretet a vízummentesség megadásának felgyorsítására.


http://www.hidfo.ru/2016/08/torokorszag-ujabb-fenyegetessel-akar-vizummentesseghez-jutni/