Az Iszlám Állam harcosait egy súlyos bőrbetegség támadta meg

Az Iszlám Állam terrorszervezet harcosait egy  súlyos bőrbetegség támadta meg. A Leishmaniasis nevű betegség, amit rágcsálók hordoznak és a pappadácsi szúnyogok terjesztenek, rendkívül gyorsan terjed a rossz higiéniás körülmények és a tisztálkodás hiánya miatt. Brit sajtóértesülések szerint eddig legalább 100.000 esetet jelentettek.

A dzsihádisták visszautasítják az orvosi kezelést, ami tovább fokozta a betegség terjedését.

A helyzetet az is súlyosbítja, hogy számos klinika és rendelő kénytelen volt bezárni, mivel az orvosok és ápolók elmenekültek a terroristák elől.

A “Jerikó rózsája” néven is ismert betegséget a Leishmania fajhoz tartozó paraziták okozzák és a nőstény pappadácsi szúnyogok terjesztik a betegséget hordozó rágcsálók megcsípése után.

A Leishmaniasis leggyakoribb fajtája a bőr Leishmaniasis, amely során az arcon és a karon makacs bőrcsomók keletkeznek, melyek elfekélyesedhetnek, csúnya seb maradhat utánuk és akár 1 évig is megmaradhatnak. A Nyálkahártya-leishmaniasis ennél is súlyosabb, mivel a paraziták a lép, a csontvelő és a máj sejtjeit támadják meg. Gyors kezelést igényel. Gyakran a téves diagnózis miatt halálos kimenetelű, mivel azonban az ISIS harcosok egyáltalán nem fordulnak orvoshoz, erre eleve kevés esély van. A betegség tünetei: hosszan elhúzódó láz, lépnagyobbodás, vérszegénység, nagy súlyvesztés.

A Twittert elárasztották a hírrel kapcsolatos, az alábbihoz hasonló kommentek, amelyekben sokan a sors büntetésének tartják a harcosokat ért csapást.

“Ettől a hírtől jól érzem magam… az ISIS harcosait elsöpörheti a húsevő betegség” – írja a Patriotic Me nevű felhasználó.

Források: jpost.com, ibtimes.com

Thea: A fenti hírt olvasva két Ige jutott eszembe. Az első természetesen Jézus figyelmeztetése, amelyben az idők jelei közé sorolta a betegségeket, járványokat is. (Lásd: Máté 24:7, Lukács 21:11)

A másik, a Jelenések 9:4, csupán részben kapcsolódik ide. Ebben a versben arról van szó, hogy a Nagy Nyomorúság csapásai (a versben konkrétan sáskákról és skorpiókról van szó) csupán azokat az embereket érintik, akiken nincs rajta az Isten pecsétje, ami Isten gyermekeinek védelmet nyújt az ilyen természeti csapások ellen. Természetesen ezektől a napoktól még messze járunk, hiszen nemcsak a Nagy Nyomorúság, de még az Antikrisztus uralma sem kezdődött el, azért talán nem rugaszkodtam el túlságosan, ha némi párhuzamot látok a fenti hír és az utalt Ige között. Mit gondoltok?

Atom-program viták végszava

A nagyhatalmak elismerték Irán urándúsításhoz való jogát a Teherán vitatott atomprogramjáról előző nap kötött keretmegállapodással – jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök ma. Izrael továbbra is aggódik, mások óvatosan bizakodnak.

Az iráni vezető a nemzethez intézett televíziós beszédében leszögezte, hogy amennyiben a másik fél betartja az ígéreteit, akkor Teherán is eleget fog tenni a vállalásainak. Szerinte országa együttműködhet a nemzetközi közösséggel, a perzsa államnak nem kell választania a harc és a meghunyászkodás között. Róháni hangsúlyozta, hogy csakis akkor születhet meg egy kiegyensúlyozott, átfogó megegyezés, ha a felek betartják az ígéreteiket. „Nem csalunk. Nem vagyunk kétszínűek” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az irániak nem akarják félrevezetni a nemzetközi közösséget. Az elnök beszédében azt is hangoztatta, hogy a csütörtökön kötött egyezség bekerül majd a történelemkönyvekbe, a végleges egyezség pedig új fejezetet nyithat országa és a nemzetközi közösség kapcsolataiban.

Netanjáhú megkongatta a vészharangot

Az iráni atomprogramról kötendő végleges megállapodásnak magában kell foglalnia Izrael létezéshez való jogának elismerését – közölte Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök a pénteki rendkívüli kormányülés után. „A kabinet egységesen és határozottan elutasítja a keretmegállapodást” – jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy az súlyos veszélynek teszi ki a térséget és a világot, és létében fenyegeti Izraelt. Ezt azzal indokolta, hogy „az egyezség nem számolt fel egyetlen iráni atomlétesítményt, egyetlen centrifugát sem, és nem állítja meg Irán előrehaladott kutatás-fejlesztési programját”.

„Éppen ellenkezőleg, törvényessé teszi Irán illegális nukleáris programját, és hatalmas nukleáris infrastruktúrát hagy Iránnak. A megállapodás szinte azonnal megszünteti a szankciókat, miközben Irán fokozza agresszióját és terrortevékenységét a térségben és azon túl” – mondta Netanjáhú.

A kormányfő szerint Irán a meghagyott kapacitások birtokában hónapokon belül atombombát hozhat létre. Az alku egyúttal javítja az iszlám köztársaság gazdasági helyzetét, ezzel pedig lehetőséget teremt közel-keleti agressziójának kiterjesztéséhez. Az egyezség „ahelyett, hogy megakadályozná, kikövezi Irán útját az atombombához” – hangsúlyozta.

Az első megszólalás szaúdi részről

Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király reményét fejezte ki, hogy a vitatott iráni nukleáris programról kötendő végleges megállapodás a közel-keleti térség biztonságának erősödését fogja eredményezni – jelentette az SPA szaúdi hírügynökség ma. Az uralkodó csütörtök este telefonon tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel, s a beszélgetés során a király abbéli reményét fejezte ki, hogy „sikerül olyan kényszerítő erejű végleges megállapodást kötni Iránnal, amely a regionális és globális biztonság és stabilitás erősödéséhez fog vezetni”. Az Irán legfőbb térségbeli riválisának számító Szaúd-Arábia részéről ez volt az első nyilvános megszólalás a Teherán atomprogramjáról előző nap kötött keretmegállapodás óta.

Kína üdvözli a lépést

„Jó hír a világnak” – ezekkel a szavakkal kommentálta a kínai külügyminiszter a keretmegállapodás megszületésének hírét a Hszinhua hírügynökség pénteki jelentése szerint. Kína üdvözli a fontos keretmegállapodást, s úgy véli, hogy a megegyezés szilárd alapot képez egy későbbi átfogó egyezményhez – áll Vang Ji közleményében. Vang, aki maga is jelen volt a tárgyalásokon, úgy vélte, a nemzetközi közösség érdekeivel és az ENSZ-alapokmány szellemiségével összhangban áll az iráni nukleáris kérdés párbeszéd és tárgyalások útján történő megoldása.

Visszafogott német és francia külügyér

Frank-Walter Steinmeier német és Laurent Fabius francia külügyminiszter visszafogottan üdvözölte a keretmegállapodást, a német diplomácia irányítója egyúttal hangsúlyozta, hogy „nincs semmilyen biztosíték” a végső sikerre. Steinmeier, aki pénteken a lengyelországi Wroclawban részt vett a weimari háromszög – Németország, Franciaország, Lengyelország – külügyminiszteri tanácskozásán, reményét fejezte ki, hogy Teherán tartani fogja magát a nagyhatalmak és Irán között Svájcban létrejött alkuhoz. Steinmeier hangsúlyozta, hogy a végleges megállapodás aláírásáig sok munka van hátra. „Mindegyik tárgyaló fél tudja, nincs garancia a tárgyalások sikerére” – hangoztatta a német diplomácia vezetője, és diplomáciai erőfeszítéseket szorgalmazott annak érdekében, hogy a keretmegállapodás végleges egyezménnyé válhasson. Laurent Fabius szintén visszafogottan nyilatkozott az elért eredményekről. „Nagyon komplex kérdések maradtak, amelyeken dolgozni kell” – mondta, és mindazonáltal üdvözölte a „vitathatatlan előrelépést”, amelyre „objektíven és reménnyel telve” kell tekinteni.

Hírfigyelő Szolgálat

A Fitch szerint továbbra is az euróövezeti defláció a legnagyobb besorolási kockázat.

Az eurójegybank (EKB) havi 60 milliárd eurós (Előzőleg az EKB a várakozásoknak megfelelően 0,05 százalékon hagyta irányadó kamatát. Az EKB folyamatosan növekvő GDP-re számít: idént 1,5 százalékos ütemben, ami 2017-re 2 százalék fölé gyorsulhat. Ez magasabb a korábbi előrejelzésnél, elsősorban az alacsony olajáraknak köszönhetően javítottak a kilátásokon.) mennyiségi enyhítési ciklusából eredő likviditásözön ellenére változatlanul az esetleges elhúzódó euróövezeti defláció jelenti a legnagyobb potenciális kockázatot az euróövezeti adósosztályzatokra - áll a Fitch Ratings ma Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő - Inside Credit címmel - befektetők számára készített rendszeres helyzetértékeléseinek legújabb összeállítása hangsúlyozza, hogy bár a januári mínusz 0,6 százalékos és a februári mínusz 0,3 százalékos éves euróövezeti infláció még nem szükségszerűen az elhúzódó defláció jele, ám egyelőre bizonytalan a mennyiségi enyhítés reálgazdasági transzmissziójának mértéke is.

Indul az EKB nagyösszegű monetáris könnyítési programja, amit egyszerűen csak pénznyomtatásnak, esetleg pénzesőnek szoktunk nevezni.

Vajon tényleg fedezetlen ingyenpénzről van-e szó?

a hatása, mire jó, és mi lesz utána?

Ez a bizonyos monetáris könnyítési program azt jelenti, hogy az EKB, ill. az eurózóna nemzeti bankjai kötvényeket vásárolnak. Ezek jórészt államkötvények, kisebb részben vállalati kötvények is lehetnek köztük, és vannak ún. eszközökkel fedezett értékpapírok, vagyis olyanok, melyek mögött valamilyen kézzel fogható fedezet (ingatlan stb.) áll. A lényeg tehát, hogy olyan papírokat vegyen az EKB, amik értékesek, és nem jelentenek különösebb kockázatot, vagyis az EKB nem spekulál. Igen ám, de mindezt olyan pénzből teszi, ami eredetileg nincs a pénzügyi rendszerben, hanem erre a célra teremti a központi bank. Ebből a szempontból fedezetlen pénz, vagyis olyan, amely mögött alapvetően nincs áru-, vagy szolgáltatásfedezet.

Kié lesz a pénz?

Felmerül a kérdés, hogy ez a pénz hogy jut a gazdaságba, kihez kerül? Értelemszerűen első körben azokhoz, akitől a központi bank megveszi az értékpapírt. Tulajdonképpen ez bárki lehet, aki állampapírokkal rendelkezik. Mindegy, hogy ez egy bank, befektetési alap, vagy magánszemély, hisz a papíroknak központi piaca van, és ha ott az EKB megjelenik nagy vevőként, akkor felhajtja az árakat, vagyis lecsökkenti a hozamokat. Bárki is az eladó, nála jelenik meg a pénz. Most jön a másik döntő kérdés: mit fog csinálni a pénzzel? Ha mondjuk rengeteg magánszemélyről lenne szó, akik azonnal vásárolni mennek, akkor közvetlen inflációs hatás jelenne meg. De erről szó sincs, általában nagyobb intézmények, bankok szórják ki jóárasított állampapírjaikat. A program akkor érné el a célját, ha pl. az így likviditáshoz jutó bankok hitelezni kezdenének olyan vállaltoknak, akik így termelésüket bővíteni tudják, ezáltal beindítva a gazdasági növekedést.

A tőzsdére zúdul

A gyakorlat azonban inkább azt mutatja, hogy az újabb befektetésre váró tőke az eladott állampapírok helyett a részvénypiacot veszi célba, és ott hajtja még följebb a már amúgy sem alacsony árakat. Ennek azonban a gazdaságra inkább csak lélektani hatása van: közvetlenül nem vált ki gazdasági aktivitást. Ráadásul van a részvényvásárlóknak egy speciális csoportja, aki akik a program hatására különösen aktívak lesznek. Ők pedig maguk a tőzsdei vállalatok: bátorítást éreznek arra, hogy saját részvényeket vegyenek. Ez ugyancsak a részvényesi értéket növeli, de a gazdasági növekedéshez nem járul hozzá, mivel a cég a pénzt nem fejlesztésekre fordítja. A következő hónapokban meglátjuk, hogy az EKB „pénzesője” mit fog okozni. Az eredeti kérdésre válaszolva: valóban pénzesőről van szó, de csak az EKB oldaláról. A másik oldalon senkinél nem jelenik ez meg közvetlenül, csak annyi történik, hogy jobb áron több kötvényt lehet eladni, tehát csak egy pici ingyenpénz érkezik egy-egy kötvénytulajdonoshoz. Az általuk eladott papírok ellenértéke lenne hivatott arra, hogy felpörgesse a gazdaságot. Hogy erre alkalmas-e, nem tudjuk, de a tőzsdéket máris hevesen hajtja fölfelé.

Vissza is kéne majd vonni

Egy gond lesz még hosszabb távon. ha lezajlik a program: ott lesz a központi bankoknál a sok megvett kötvény. Ha már nem lesz szükség az enyhítésre, sőt egyenesen a monetáris szigorítás jön, akkor a központi banknak el kéne adnia ezeket a papírokat, és így begyűjteni a most kiosztott pénzt. Nagy kérdés, hogy ez hogy fog lezajlani, elbírja-e a piac a sok kötvényt, esetleg a tőzsdékről áramlik át a pénz, hogy megvegye őket, és akkor a tőzsdék omlanak össze. Ha pedig mégsem vonja vissza az EKB a pénzt, megriadva a hatásoktól, akkor egy későbbi inflációs hatás jelentkezhet. Sok még a bizonytalanság ezzel a pénzesővel, nagy kísérletbe vágott bele a világ.

Bíró Dalma összeállítása

Románia a világháborús tapasztalatok taktikáját játsza újra - Aztán majd...

Románia külügyminisztere a „Foreign Policy & Diplomacy" című műhelybeszélgetésen vett részt, amelyet a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Európai tanulmányok karának hallgatói szerveztek. Ezt követően jelen volt a CITADEL Nemzetközi Elemző Csoport által szervezett vitán is, amelynek témáját szintén a NATO keleti szárnyának biztonsága képezte.

Bogdan Aurescu (középen): Nem félünk!

A miniszter kifejtette, hogy Románia tudomásul vette az orosz külügyminisztérium nyilatkozatát, ezzel kapcsolatban elmondta: a tavalyi Nagy-Britanniában szervezett NATO csúcstalálkozón meghozott döntések nyomán született intézkedések a keleti szövetségesek védelmét célozzák. Tekintettel arra, ami Ukrajnában történt, azaz a Krím illegális elfoglalására, és arra, hogy Oroszország támogatja a szakadárokat Kelet-Ukrajnában.

„Mindezek védelmi és biztonsági intézkedések, amelyeket az Orosz Föderáció agresszív attitűdje hívott életre. Oroszország nem hivatkozhat a keleti szövetségesek védelmét célzó intézkedésekre, nem indokolhatja ezekkel az intézkedésekkel azokat a többé-kevésbé burkolt, többé és kevésbé közvetlen fenyegetéseket, amelyeket a NATO keleti szövetségeseihez intéz. Románia nem érzi megfélemlítve magát e fenyegetések által" – magyarázta Aurescu.

Románia készülődik Oroszország ellen?

A román külügy vezetője egyébként Alekszandr Lukasevics, orosz külügyi szóvivő ama nyilatkozatára reagált, amely szerint Romániának tisztában kell lennie azzal a felelősséggel, és azokkal a következményekkel, amelyek a NATO-csapatok megerősítésével járnak, tekintve, hogy ez a megerősítés pillanatnyilag Románia területén zajlik. Lukasevics veszélyesnek nevezte az Észak-Atlanti Szövetség akciózását. Szerinte a NATO-erők kelet-európai megerősítése precedens nélküli lépés, amely szembemegy valamennyi létező egyezménnyel.

Ezek szerint Putyinnak tényleg nem jött be annyira, hogy a szeme láttára fitogtatta erejét a NATO. Különben meg az oroszok nem először utalnak finoman arra, hogy ha minden kötél szakad, ők is lépni fognak. Például megsemmisítik a román katonai flottát. Hát ezek után nem tehetünk mást, mint várjuk az adok-kapok következő felvonását.

Hírfigyelő Szolgálat

Itthon Questor-ügy, deviza-ügy - Így kell ezt, Irán...

Kivégeztek egy iráni milliárdost, az Iráni Iszlám Köztársaság története legnagyobb csalási ügyének fővádlottját - jelentette az állami tévé.

Mahafarid Amír Hoszrávit a Teherántól északra lévő Evin börtönben akasztották fel, miután a legfelsőbb bíróság fenntartotta a halálos ítéletet - tette hozzá a tévé. Golam Ali Riahi, Hoszrávi ügyvédje a khabaronline.ir című honlap szerint közölte, hogy védence kivégzéséről nem értesítették előzetesen. Hoszrávi birodalmához legalább 35 cég tartozott, amelyek az ásványvízgyártástól kezdve, a futballklub-fenntartáson át a húsimportig nagyon sokféle tevékenységgel foglalkoztak. Az ítélet szerint 2007-től kezdődően hamis dokumentumokkal vettek fel összesen 2,6 milliárd dollárnyi hitelt az egyik legnagyobb iráni banktól, a Saderattól, hogy felvásároljanak különböző vagyontárgyakat, köztük olyan állami cégeket, mint a Khuzestan acélipari vállalat. A bűnperben 39 vádlottat ítéltek el, öten kaptak halálbüntetést, ketten életfogytig tartó, a többiek pedig néhány évtől 25 évig terjedő börtönbüntetéseket. Az ügyben érintett volt egy másik nagybank, a Melli is. Ennek elnöke, Mahmúd Reza Havari a botrány kirobbanása után lemondott tisztségéről, és 2011-ben Kanadába szökött. Elismerte, hogy a bank részt vett a csalásban, de kijelentette, hogy ő személy szerint ártatlan. iráni hatóságok elfogatási parancsot adtak ki ellene - az MTI nyomán írja a Harcunk.info...

Nálunk nem csak négyen lógnának, attól tartunk....


Hírfigyelő Szolgálat

Donbassz ma

Donbasszban a helyzet a ma délutáni-kora esti (már csak egy óra az időeltérés) jelentések szerint “stabilan feszült, de viszonylag nyugodt!”

Donyeckben csend van, de ez azt jelenti, hogy a repülőtérre és a “Metro” területre Avgyejevkából küldött latorgránátok robbanásai hallatszanak egész Donyeckben.

Gorlovka ma két alkalommal is “élvezhette” Valcman latortüzérségének figyelmességét.

Szpartak, Novaja Marjevka, Grobunki, Vasziljevka szintén hasonlókban részesült.

Peszkiben a szokásos módon zajlott/zajlik az élet. Heves lőszerpocsékolás mindkét oldal részéről.

Makejevkába ma szintén tüzérségi gránátokat küldött a latortüzérség.

Sirokinoban négy civil sebesült meg Valcman martalócainak tanktüzérségétől.

Párizsban Hollande francia elnök rámorgott Valcmanékra. Úgy véli, hogy Kijev “mintha nem mindenben tartaná magát a “Minszk-2″ megállapodáshoz. (Ettől valszeg nem rettennek meg Valcmanék. Nekik úgyis közvetlenül Washingtonból érkezik az ukáz. Hollande reklamáljon ott!)

https://balrad.wordpress.com/2015/04/03/donbassz-ma-27/

Donbasszban a DNR-LNR délutáni-kora esti jelentése szerint a mai napon a valcmanista horda 31 alkalommal nyitott tüzet a front különböző szakaszain. A terror során négy embert-köztük két gyermekkorút gyilkoltak meg.

Lőtte a latortüzérség a bahmutkai autópályaszakasz, és Sztínyica Luhanszka népköztársasági állásait.

Donyeck északnyugati és nyugati lakókerületeit Avgyejevkából ágyúzták.

Gorlovkában szintén a nyugati és északi városrészt bombázták Dzserzsinszk irányából.

Szpartak szintén az avgyejevkai martalóctüzérségtől szenvedett ma.

Krimszkojénál gyalogsági fegyverekkel vívott csata zajlott le.

Peszkinél az aknavetőzés volt az időmúlatás eszköze.

Zsabicsevot és Dokucsajevszket önjáró tüzérséggel lőtték Nyalókakirály bűnbandái.

Sirokinot szintén önjárő lövegekkel és tanktüzérséggel lőtték.

A donyecki repülőtér már unalomba is fulladna, ha nem lőnék.

A népköztársaságiak vállaltan Bahmutkánál, Sztanyica Luhanszkánál és Sirokinonál válaszoltak tüzérséggel.

Az EBESZ és Oroszország megfigyelői együttes szemlét tartottak a Donyeckhez nagyon közeli Spartakban.

https://balrad.wordpress.com/2015/04/04/donbassz-utobbi-24-oraja/

Kijevben több ezren tüntettek az amerikai nagykövetség előtt

Közel háromezer fő vonult fel Kijevben az amerikai nagykövetség épülete előtt szerdán délután, tiltakozván az ellen, hogy az amerikaiak irányítják Ukrajna kormányát. A tüntetők amiatt vonultak fel a nagykövetség előtt, mert az ukrán kormányba egyre több külföldi állampolgárt neveznek ki, többek között amerikai a pénzügyminiszter, és beiktatása óta több nyugati hitelszerződést is aláírt.

A pénzügyminiszternek kinevezett amerikai állampolgár – Natalia Jaresko – ugyan félig ukrán, de az Egyesült Államokban élte le eddigi élete nagy részét, tehát Washington számára megbízható személyként lett az ukrán gazdaság élére állítva, amit alátámaszt, hogy beiktatását követően első intézkedéseként nyugat felé eladósította az országot.

Kijevben rendszeresen zajlanak tüntetések az idegen állampolgárok kinevezése óta, a helyi média pedig többnyire hallgat ezekről. A szerdai tüntetésről teljes médiacsend van az ukrán sajtóban, a megmozdulásról készített videofelvételeket pedig minden videomegosztó eltávolította, arról csak rövid, mobiltelefonnal készített, rossz minőségű felvételek elérhetőek.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Nigel Farage: az EU közvetlen felelős a tömeges bevándorlásért

Nigel Farage, a UK Independence Party (UKIP – brit függetlenségpárt) vezetője egy élő televíziós vita során kijelentette, hogy az Egyesült Királyság csak korlátozott ellenőrzéssel rendelkezik saját határai felett, ami a mostanra jelentős problémává váló bevándorlás legfőbb oka. Nigel Farage szerint az Európai Uniós tagság közvetlen felelős a tömeges bevándorlásért, mert lehetetlenné teszi, hogy a tagállamok ellenőrzést gyakoroljanak saját határaik felett, vagyis az EU-tagság önmagában az ellenőrizhetetlen és tömeges bevándorlást jelenti.

A párt elnöke az élő adásban így fogalmazott:

“Mit tehetünk a bevándorlás ellenőrzése érdekében az Európai Unió tagállamaként? Hadd mondjam meg Önöknek – semmit.”

Nigel Farage szerint az ország vissza kell szerezze az ellenőrzést saját határai felett – még ha ez az Európai Unióból kilépést is jelenti -, hogy saját maga határozza meg, minőségileg és mennyiségileg kik érkezhetnek az országba.

A pártelnök kifejtette, hogy jelenleg az összes többi párt támogatja az ország EU-tagságát, vagyis valamennyien támogatják a “nyitott ajtó” politikát és a tömeges bevándorlást. Farage ugyanakkor kijelentette, hogy ennyi bevándorlóval már lehetetlen bármit is kezdeni, ezt se a költségvetés, se a britek többsége nem tudja elviselni.

Elmondása szerint a kormány minden hét percben egy új házat kellene építsen, ha azt akarja, hogy az országba érkező bevándorlók ne nincstelen hajléktalanként és bűnözőként végezzék, tehát a gazdasági teljesítőképesség elérte határait, már nem megoldható többé a “nyílt társadalom” és a gazdasági jóléten alapuló multikulturális együttélés. Nigel Farage élő adásban hivatkozott egy közvélemény-kutatásra, miszerint a britek 77%-a akarja, hogy a kormány kezdjen végre valamit az országot ellepő külföldi tömegekkel.

Az ITV-ben látható élő vita a májusi választásokat megelőző kampány részeként, hat másik párt vezető politikusával zajlott le. Egyelőre nem egyértelmű, hogy melyik politikus nyerte a vitát. A kormány kijelentései azonban arról árulkodnak, hogy a választók részéről jelentős, az Európai Unióból kilépést elváró nyomásnak kell megfelelniük, mert David Cameron miniszterelnök korábban kijelentette, hogy választási győzelem esetén 2017-ben népszavazást írnának az Európai Unió elhagyásáról, tehát a lakosság elvárásai már a kormánypártot is arra kényszerítik, hogy az EU-ból kilépéssel kampányoljon.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Gyurcsány Ferenc “elkúrta”, de újra megtenné

Előrehozott választásokról és általuk alakított demokratikus, felelős kormány felállításáról álmodozik a Demokratikus Koalíció. A radikális atlantista párt országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes szerint ők majd menesztik és elszámoltatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőit, és tennék mindezt a korrupció elleni harc jegyében. Miközben a Demokratikus Koalíció általuk alakított demokratikus kormányról álmodozik, a párt támogatottsága a Nézőpont Intézet legfrissebb jelentése szerint alig 12%-on áll, amivel demokratikus módon aligha lehet kormányt alakítani.

Ugyanakkor az egy évvel ezelőtt Kijevben lezajlott eseménysorozat rámutat, hogy a radikális atlantisták hogyan értelmezik a demokráciát – szerintük demokrácia akkor van, ha nem valaki más lop, hanem ők lophatnak, és az intézményesített sikkasztás, korrupció felett teljes ellenőrzéssel rendelkeznek. Ez a politikai garnitúra egyszer már leszerepelt, és ma Magyarországon senki nem úgy emlékszik a Gyurcsány-kormányra, mint a korrupcióellenes harc bajnokára, hanem mint a kormányra, ami saját bevallása szerint is “elkúrta”.

Gyurcsány Ferenc szavait idézve:

“Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. […] És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk.”

Miközben a Gyurcsány-kormány valóban nem tett semmi olyat, amire büszke lehetne, aktívan közreműködött abban, hogy az Európai Unió lerombolja a magyar iparnak azt a hányadát, ami a privatizációt túlélte. Gyurcsány Ferenc hazánk EU-csatlakozását követően a mérsékelt atlantista irányzat váltásaként, antidemokratikus módon, külső hatalmi érdek beavatkozásaként jutott kormányra, miniszterelnöki kinevezése a radikális atlantizmus ámokfutásának kezdetét jelentette Magyarországon.

Ez az ámokfutás jelenleg a Demokratikus Koalíció képében működik tovább: a radikális atlantista párt az Európai Unió felügyelete alá helyezné az adóhatóságot, Brüsszel kezébe adná az adóztatást, hogy Brüsszel kezében összpontosítsa a magyarországi korrupciót.

Egy hanyatló birodalom képviselői ők, hátramaradt hírnökök a periférián, akik nem értesültek arról, hogy meztelen a király. Szerencsére 12% senkinek nem ad demokratikus felhatalmazást kormányalakításra, még egy olyan nyugatos demokráciában sem, mint ami Magyarországon 25 éven át működött.

https://hidfo2015.wordpress.com/