Élesen bírálta Lengyelországot az amerikai külügyminisztérium

A lengyel kormánynak biztosítania kell, hogy a folyamatban lévő igazságügyi reform nem sérti az országát alkotmányát, és nem gyengíti a lengyel jogállamiságot – áll az amerikai külügyminisztérium által kiadott közleményben.

Élesen bírálta Lengyelország igazságügyi reformját az amerikai külügyminisztérium egy pénteken kiadott közleményben. A KM szerint a lengyel kormánynak be kell tartania a nemzetközi jogi irányelveket, és garantálnia kell a bírói hatalom függetlenségét.

“Arra kérjük az érintett feleket, hogy biztosítsák, hogy az igazságügyi reform nem sérti Lengyelország alkotmányát vagy nemzetközi vállalásait, tiszteletben tartja a bírói függetlenséget és a hatalmi ágak szétválasztását” – áll a közleményben.

A KM hozzátette, hogy a kormány által elfogadott új törvények sértik a bírói hatalom függetlenségét – tehát az amerikai külügyminisztérium gyakorlatilag egy törvény visszavonását várja el a lengyel kormánytól.

Az amerikai fél továbbá “meggyőződéssel hiszi, hogy a lengyel demokrácia képes lesz kezelni ezeket a problémákat”, és képes lesz megkötni az elvárásoknak megfelelő kompromisszumokat.

http://www.hidfo.ru/2017/07/elesen-biralta-lengyelorszagot-az-amerikai-kulugyminiszterium/

A lengyel elnök teljesítette a külföldi követeléseket

Lengyelország elnöke, Andrzej Duda bejelentette, hogy vétójogával él a tervezett igazságügyi reformmal kapcsolatban – napokkal azt követően, hogy külföldi érdekközösségek követelték a tervezett reformok leállítását.

Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta a kormány által tervezett igazságügyi reformtervezetet, amely felhatalmazva volna a kormányt arra, hogy maga nevezze ki a Legfelsőbb Bíróság tagjait. A szenátus július 22-én már elfogadta az új törvényt, ám a szavazás után néhány órával tüntetések kezdődtek Varsóban, majd az elnök is közölte; megakadályozza a reform keresztülvitelét.

“Úgy döntöttem, visszaküldöm a parlamentnek. Következésképp a Legfelsőbb Bírósággal, és az országos igazságszolgáltatási tanáccsal kapcsolatos törvény esetében egyaránt vétójoggal élek.” – áll a 24-én megjelent elnöki közleményben, mely szerint a tervezett reformok “nem erősítenék az igazságszolgáltatást”.

A tervezett átalakításokat korábban számos külföldi kritika érte. Az Európai Unió vezetői szerint a reform sértené a bírói függetlenséget és a jogállamiságot. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans a tervezet kapcsán azt mondta, amiatt Lengyelország szavazatának megvonására is sor kerülhet. Az EU július 19-én megindította a szankciós procedúrát Lengyelországgal szemben.

A tervezett igazságügyi reformot az amerikai külügyminisztérium is kritizálta; a július 22-én megjelent közlemény szerint a lengyel ormány által elfogadott új törvények sértik a bírói hatalom függetlenségét. A közleményben emellett az állt; meggyőződéssel hiszik, hogy a lengyel demokrácia képes lesz kezelni ezeket a problémákat.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint azonban a Varsóban kezdődő tüntetéseket külföldi érdekközösségek pénzelik, céljuk pedig nem az igazságügyi reform megakadályozása, hanem a kormány megdöntése.

“Hatalmas pénzügyi háttér és befolyás áll a kezdődő tüntetések mögött. Ezek média-konglomerátumok, bankok és multinacionális cégek. Ezek a hatalmak jelenleg beavatkoznak a lengyelországi helyzetbe.” – mondta Waszczykowski egy televíziós interjú során.

A külügyminiszter hozzátette; az ellenzéki csoportok és több európai vezető nem ismeri el a lengyel elnökválasztás és az országgyűlési választások eredményeit. “Kormánydöntési kísérleteknek lehetünk szemtanúi. A bíróságok, a reformok kérdése csak kifogás.”http://www.hidfo.ru/2017/07/a-lengyel-elnok-teljesitette-a-kulfoldi-koveteleseket/

Több száz német vállalat került feketelistára Törökországban

Közel 700 német vállalat került feketelistára Törökországban, terrorszervezet támogatásának gyanúja miatt. Hónapokkal ezelőtt a török hatóságok ugyanezzel az indokkal német politikusokat is kitiltottak.

A Zeit német lap beszámolója szerint több tucatnyi német vállalkozás került feketelistára Törökországban, amiért felmerült a gyanú azzal kapcsolatban, hogy terrorszervezetet támogatnak. A listán szerepel többek közt a Daimler, a BASF és számos, világszerte ismert német cég. Bár a török államfő tagadta, hogy létezik ilyen feketelista, később a Handelsblatt arról számolt be, hogy ez a lista nagyon is létezik, ám nem néhány tucatnyi, hanem összesen 681 német vállalat szerepel rajta.

A német sajtóorgánum hírszerzési és kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy ezek a vállalatok amiatt kerültek feketelistára, mert valamilyen módon kapcsolatba hozhatóak Fethullah Gülen mozgalmával, amit Törökországban terrorszervezetként tartanak nyilván.

Csütörtökön Brigitte Zypries német gazdasági miniszter azt mondta, Németország meg fogja védeni a Törökországban működő német vállalatokat az igazságtalan gyanúsítgatásokkal szemben. A török államfő azonban közleményében elítélte Zypries nyilatkozatát, egyúttal azzal vádolva Németországot, hogy el akarja riasztani a befektetőket Törökországból.

Törökország korábban több német politikustól is megtagadta a belépést az Incirlik légibázisra, ami a kivonulás előtt éveken át a német misszió térségi központja volt. Velük kapcsolatban szintén azt állították a török hatóságok, hogy terrorszervezetet támogatnak.


http://www.hidfo.ru/2017/07/tobb-szaz-nemet-vallalat-kerult-feketelistara-torokorszagban/