2016. január 26., kedd

A baloldali liberális szervezetek a demokrácia ellenségévé válnak

A Varsóban zajló baloldali liberális tüntetések visszásságára hívta fel a figyelmet egy lengyel újságíró; Konrad Stachnio egy új jelenséget ír le, melynek lényege, hogy a liberális baloldal nem ismeri el a demokrácia szabályait, és választási vereség esetén antidemokratikus módon akar újra hatalomra jutni.
Stachnio a New Eastern Outlook külpolitikai tematikus lap hasábjain az Ukrajnában történt 2014-es puccshoz hasonlította a Varsóban zajló kormányellenes megmozdulásokat. Az események alakulásában szerinte közös nevező, hogy a lakosság demokratikus választások során úgy határozott, az európai integrációt erőltető baloldali liberális pártok nem vehetnek részt az ország vezetésében. Ezek a politikai erők azonban nem tisztelik a demokráciát, és a látványos választási vereséget követően kormányellenes tüntetéseket szerveznek, utcai erőfitogtatással próbálnak kormányváltást végrehajtani. Stachnio szerint Varsóban egy ukrán típusú “EuroMajdan” előjelei mutatkoznak, és nem férhet kétség ahhoz, hogy Brüsszelből szervezik és finanszírozzák a kormányellenes megmozdulásokat.
Az újságíró azzal írta le az eseményeket, hogy Varsó a német kormánnyal és az Európai Unióval fokozódó konfliktusban áll, mióta a kormány új törvényi szabályozást léptetett életbe a sajtó működésével kapcsolatban. A Jog és Igazságosság párt demokratikus választások útján szerzett felhatalmazást az utóbbi hetekben tett lépésekre, mégis, “ha valaki kívülről szemléli a Varsóban zajló eseményeket, az a benyomása támadhat, hogy az emberi jogok durva korlátozása zajlik és egy totalitárius rezsim van kiépülőben.” Stachnio ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány nem a választói elvárásokkal megy szembe, hanem számos, a választások után tett lépés korábban is egyértelműen megjelent a párt célkitűzései közt. A választók ehhez felhatalmazásukat adták, ennek ellenére “nyugati politikusok démonizálni kezdték a Jog és Igazságosság pártot, az ellenzék Majdan-stílusú megmozdulásokat kezdett Varsóban, a kettő kombinációja pedig fokozott veszélyt jelent a demokráciára.”
Az újságíró szerint a lengyel kormány totalitárius törekvései kapcsán egy széles körben elterjedt propagandát láthatunk, melynek terjesztésében a CNN kulcsszerepet tölt be. Ennek ellenére, a most Varsóban tüntető szervezetek képviselőit a választók akarata demokratikus módon távolította el a politikából; amennyiben választási vereségüket követően zavargásokkal és utcai összecsapásokkal próbálnák megdönteni az újonnan megválasztott kormányt, az egyértelműen jelzi, hogy ezek az EU-párti, baloldali liberális szervezetek a demokrácia ellenségévé váltak.
Stachnio felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a külföldről támogatott balliberális szervezetek álságos módon a “demokrácia helyreállításának” jelszavával kezdenek kormányellenes tüntetéseket, miközben éppen a demokrácia kifogástalan működése gondoskodott arról, hogy perifériára sodródtak és szélsőséggé váltak; ez volt a választók akarata, vereségükért pedig kizárólag saját magukat okolhatják. Ha valakinek meg kell tanulniuk demokráciában élni, azok a liberálisok: a választási vereség a parlamentáris demokrácia része, amit meg kell tanulniuk elviselni.


http://www.hidfo.ru/2016/01/a-baloldali-liberalis-szervezetek-a-demokracia-ellensegeve-valnak/

Csak a patina maradt,visszacsúszóban a magyar egészségügy!

eü
Tavaly még a 25. helyen volt a vizsgált 37 európai ország között a magyar egészségügy, a kedden publikált legfrissebb, Euro Healt Consumer Index 2015 elnevezésű 115 oldalas jelentés alapján az adatokat szolgáltató 35 ország között már csak a 27. helyen állunk, két helyet csúsztunk vissza.
Még nagyobb a különbség a kapható pontszámokban: tavaly 601 ponttal honorálták Magyarországot a lehetséges ezerből, idén már csak 578 pont jutott a magyar egészségügy állapotára. A felmérést egyébként egy svéd vállalat készíti immár kilencedik éve, és negyvennyolc mutatót vizsgálnak, köztük például azokat is, meddig kell várjanak a betegek az ellátásra, milyen a kezelések hatékonysága (ezen a területen egyébként Románia holtversenyben utolsó Macedóniával), milyen a prevenció és a gyógyszerellátás.
Az idei általános megállapítások elgondolkodtatóak: órásit fejlődött a cseh egészségügyi rendszer, majdnem beérte az osztrákot – az ezerpontos skálán alig 14 ponttal maradnak le tőlük! Európa-szerte csökkent a gyerekhalandóság, nőnek a túlélés esélyei a szívinfarktusban vagy rákban szenvedőknek, annak ellenére, hogy több országban kevesebbet költenek az egészségügyre. Nyolc nyugat-európai ország kapott nyolcszáz pontnál jobb értékelést.
Az első Hollandia (916 pont a lehetséges ezerből), ők az elmúlt három év listáinak mindegyikén dobogós helyezést értek el. Második nem meglepő módon Svájc (894 pont), harmadik Norvégia (854). Finnország, Belgium és Luxemburg következik a sorban – az első kelet-európai a 13. helyen álló Csehország. Őket követi az Egyesült Királyság és Szlovénia, és meglepő Macedónia előkelő, 18. helye – ők egy esztendő alatt tizenegy pozíciót javítottak a helyezésükön. Magyarország a 27. Ciprus és Görögország között – az elemzésben kiemelik, hogy a mi 578 pontunk relatív szerény eredmény annak tükrében, hogy olyan patinás egészségügyi rendszerünk van, mint az angoloknak. Arról is szó esik, hogy komoly lemaradásban vagyunk a betegek jogainak és információhoz jutásának tekintetében, ugyanakkor rég várt előrelépések történtek a dohányzás megelőzése érdekében.
Szomszédaink közül Románia hátulról a negyedik a harmincötös listán, és utánunk van Szerbia is. A sereghajtók: Albánia, nagy meglepésre Lengyelország, a legutolsó pedig Montenegró – utóbbi alig 484 pontot kapott az ezerből. Bosznia Hercegovinát idén nem tudták értékelni, mert nem küldött be elég adatot.
(Lukács Csaba)

Twitteren sokallta a migránsok számát – már csöngettek is a rendőrök

Nem várt hatásai is vannak az Európa-szerte mind nagyobb politikai feszültséget okozó krízisnek. Hollandiában a rendőrség szisztematikusan felkeresi az interneten az ügyben kritikusan megnyilvánuló polgárokat és tevékenységük befejezésére szólítja fel őket.

Elég meredeket sztorit közöl holland sajtóbeszámolók alapján a neweurope.eu portál. Az írás szerint a rendőrség felkeresi a migránsválsággal kapcsolatban kritikus embereket és lényegében megfenyegeti őket. Az uniós kérdésekre szakosodott portál szerint az NRC Handelsblad napilap arról ír: a 28 éves, Sliedrecht városában élő Mark Jongeneelt az anyja hívta fel azzal, hogy két rendőr jött hozzájuk. A hatósági emberek, az érintettet munkahelyén személyesen felkeresve, közölték: arra kaptak parancsot, hogy kérjék meg: csavarja lejjebb a hangerőt, mert Twitter-üzenetei „lázító” hangvételűek.
A tudósítás alapján Jongeneel nem kifejezett náci szöveggel uszított: egyszerűen kifejezte egyetnemértését, hogy városába 250 menedékkérőt terveznek elhelyezni.
Ez nem volt elszigetelt eset, tavaly októberben például Leeuwardenben húsz, hasonló betelepítési projekt ellen tiltakozó személyt keresett fel a rendőrség, de más városokban is előfordult hatósági közbeavatkozás.
Az NRC Handelsbladnak a rendőrség szóvivője elismerte, tíz hírszerző „digitális detektív” csoportjuk van, amelyek valós időben követik a Twitter és a Facebook forgalmát.
(valasz)
Nyugat-Európa most rugdossa maga alól ki a sámlit. Csakhogy előtte már nyakába tette a hurkot, és megfeszítette a kötelet!

Szergej Lavrov “évadnyitó előadása”

Lavrov: fordítottunk Szíriában

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma Moszkvában megtartotta szokásos évi “nagy értékelőjét”. A “produkciót” (mert ez az volt!-több mint három órán keresztül tartott!) 250 külföldi, és 200 orosz újságíró “izgulhatta” végig.
Az orosz külügyminiszter évétékelőjéről a Bal-Rad csak több rövid részletben tud beszámolni oroszul nem értő olvasóink számára. Akik értenek oroszul, azok számára pedig itt a “műsor” teljes videoja:
Első rövid összefoglalónkban Szíriával kapcsolatos legfőbb megállapításairól írunk:
Az orosz légierő műveletei segítettek megfordítani a helyzetet Szíriában – jelentette ki Szergej Lavrov.
“Az orosz légierő akciói, melyeket a szíriai vezetés kérésére hajtott végre, reálisan segítettek megfordítani a helyzetet az országban, segítettek biztosítani a terroristák által ellenőrzött terület szűkítését” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.
Világos lett, hogy ki az, aki harcol a terroristákkal, és ki a cinkosuk, ki akarja őket felhasználni saját önző céljaira – mondta.
Az évértékelő sajtótájékoztatón-ahogy az várható volt, a legtöbb kérdést Szíria, Maradék-Ukrajna, Irán, Észak-Korea, valamint Oroszországnak az USA-val és az Európai Unióval való kapcsolatai ügyében kapta a zsurnalisztáktól Szergej Lavrov, de igencsak érdeklődtek az orosz érdekek külföldi védelméről is.
A sajtótájékoztatón Lavrov kitért a közelgő genfi béketárgyalásokra, az ukrajnai helyzetre és Oroszországnak az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal kapcsolatos viszonyrendszerére is.
A január 29-én kezdődő, a damaszkuszi kormány és a szíriai ellenzék közötti közvetett genfi tárgyalásokkal összefüggésben azt emelte ki, hogy azok nem lehetnek eredményesek, ha nem hívják meg a szíriai kurdok képviselőit. „A (szíriai) kurd Demokratikus Unió Pártjának (PYD) képviselői nélkül a tárgyalások nem érik el az általunk várt eredményt, a végleges politikai rendezést” – mondta Lavrov, aki szóvá tette, hogy nem hívták meg a fórumra a Száleh Muszlim irányította PYD-t. A szervezet jelentős szerepet játszik az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcban, a kurdok a szíriai lakosság 15 százalékát teszik ki, jelentős, kulcsfontosságú területek tartoznak hozzájuk.
Lavrov síkraszállt amellett, hogy a kurdok képviselőit hívják meg Genfbe, bár hozzátette, hogy a kérdésben Moszkva nem emel vétót, a résztvevők meghívásáról Staffan de Misturának, az ENSZ szíriai különmegbízottjának kell döntenie.
A miniszter szólt arról is, hogy nem kérték távozásra Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és nem is ajánlottak neki politikai menedékjogot Oroszországban. „Senki sem kért semmilyen politikai menedékjogot, senki semmi ilyet nem is ajánlott” – hangoztatta.
Az orosz külügyminiszter kitért az ukrajnai helyzetre. Mint mondta, Oroszország elő fogja segíteni, hogy az ukránok helyreállítsák a nemzeti egyetértést.
„Eldöntöttük, hogy folytatjuk ezt a munkát (a Minszk-2 megállapodás végrehajtását) idén, a feladatok változatlanok. Követelni fogjuk a szigorú végrehajtást, összhangban a kiegészítő megállapodásokkal és a normandiai négyek vezetőinek erőfeszítéseivel” – mondta Lavrov.
„Ragaszkodunk a kizárólagosan békés rendezéshez, elő fogjuk segíteni, hogy az ukránok helyreállítsák a nemzeti egyetértést” – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy Moszkva nem sértette meg a budapesti memorandumot. Kifejtette, hogy az 1994-es nyilatkozatban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem vetnek be atomfegyvert Ukrajna ellen. „Senki ilyet nem tett, és Ukrajnával szemben semmilyen, nukleáris fegyverrel történő fenyegetés nem hangzott el”– mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor: Ukrajna nem megbízható abból a szempontból, hogy az Európába irányuló gázszállítások tranzitországa legyen.
Európa „csupán szalutál”
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Oroszország nyitott az együttműködés fejlesztésére nyugati partnereivel, de csak az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, egymás érdekeinek tiszteletben tartásával.
Kiemelte: „Készek vagyunk a lehető legszorosabb és építő jellegű együttműködésre nyugati partnereinkkel, beleértve Európát és az Egyesült Államokat”. Oroszország ugyanakkor nem hagyja, hogy a Nyugat megbüntesse önálló külpolitikájáért. „Kísérletek történtek az egyoldalú előnyök megszerzésére és még arra is, hogy megbüntessenek bennünket az önálló külpolitikáért” – mondta.
Lavrov szerint az amerikai rakétapajzs és a NATO terjeszkedése Oroszország határai felé, a NATO-csapaterősítések az orosz határ mentén aggodalmat keltenek Moszkvában.
Úgy vélekedett, hogy a NATO-ban az Egyesült Államok hozza meg a döntéseket, amelyhez Európa „csupán szalutál”.
Az orosz külügyminiszter azt is kifejtette, hogy az orosz–német kapcsolatok nincsenek válságban vagy zsákutcában. „Nagyon intenzív párbeszéd folyik köztünk, a legmagasabb szinten az orosz elnök és a német kancellár között, de külügyminiszteri és más tárcák szintjén is” – tette hozzá.
Elismerte ugyanakkor, hogy számos területen megnehezült az előrejutás a kapcsolatok fejlesztésében, de ez a folyamat nem állt le. Ez elsősorban a német üzleti világnak köszönhető, amely aktívan folytatja tevékenységét azzal a céllal, hogy erősödjenek kapcsolatai orosz partnereivel – mondta.
„Igaz, hogy talán száz német vállalat felfüggesztette oroszországi tevékenységét, de ettől függetlenül a német cégek száma több ezerre tehető Oroszországban. Látható, hogy a német vállalkozók mennyire pragmatikusan és egészségesen értékelik a kialakult helyzetet” – vélekedett az orosz diplomácia vezetője.
http://www.balrad.com/2016/01/26/szergej-lavrov-evadnyito-eloadasa/

Továbbra is működhetnek a nyomor vámszedői! Még mindig “piacképes” az uzsorakamat.

záhá
A tavalyi nyári jegybanki figyelmeztetés ellenére öt zálogcég továbbra is forgalmaz ultrarövid futamidejű kézizálog kölcsönöket. A legszegényebbek kizsákmányolóit az MNB még vizsgálja, büntetést eddig nem szabtak ki.
Büntetés helyett egyelőre fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytat az MNB öt zálogcég ellen. Ők azok, akik a jelenlegi szabályozás “sutaságát” kihasználva elképesztő haszonnal (thm-mel) adtak kölcsön a megszorultaknak – többnyire kispénzű, megszorult embereknek – tudta meg lapunk.
A trükkről korábban már részletesen írt a Napi.hu. Ennek lényege: a kedvező teljes hiteldíj mutatót (thm) futamidőre adták meg, ám a futamidőt 30 vagy 90 nap helyett egy vagy két napban szabták meg, a fennmaradó időre viszont extra magas, kamattal “fejelték meg” a kölcsönt. Az érintett több ezer vagy tízezer ügyfél persze ezt nem vette észre, így két lehetőség közül választhatott: kifizette az uzsorának is tartható kamatot vagy bennhagyta az ékszert a zálogházban.
Az érintett pénzintézetek – jobbára kis zálogházak – a csábító kamatfeltételeket nagy betűvel emelték ki, míg az ultrarövid futamidőt parányi betűkkel nyomtatták a zálogjegyekre. Ezek az emberek a társadalom legszegényebb rétegét jelentik, 60-70 százalékuk még olvasni sem tud, nemhogy alaposan tanulmányozni egy jogi szöveget – mondta kérdésünkre egy nevét nem vállaló zálogházi vezető.
Megindultak a vizsgálatok
Felügyeleti szerepében az MNB a Napi.hu cikkének megjelenése után vizsgálni kezdte az érintett zálogházakat. A kifogásolt gyakorlat folytatásának megszüntetése érdekében 2015 júniusában a jegybank 75 kézizálogkölcsönt nyújtó piaci szereplőnek küldött fogyasztóvédelmi figyelmeztetést, amelyben 30 napos határidővel a meghatározott szempontok szerinti üzletszabály-módosításokra, illetve – közvetítő igénybevétele esetén – a közvetítővel kötött megbízási szerződés és ügyrend módosítására szólította fel azokat. Ennek eredményeként 20 intézmény tett nyilatkozatot arról, hogy forgalmaz 30 napnál rövidebb futamidejű terméket, és meghatározó hányaduk, 17 zálogkölcsön nyújtó intézmény – közte a Napi.hu cikkében a visszaélések kapcsán említett piaci szereplők – kivezette, illetve vállalta, hogy kivezeti kínálatából az MNB által is nem kívánatosnak tartott termékeket.
A figyelmeztetés ellenére azonban maradt öt olyan kézizálogkölcsönt nyújtó intézmény, ahol tovább folyik – vagy folyt – az uzsorahitel jellegű zálogházi gyakorlat. Mivel ezek még folynak és az MNB nem bírságolt – kérdés, hogy mikorra fejeződnek be a vizsgálódások és végül milyen retorzióra számíthatnak az érintettek.
Pertársaság alakult
Ahogyan azt korábbi cikkünkben is a jeleztük, a kárvallottak egy csoportja pertársaságot alapított. A jogi eljárásban az ilyen hiteleket nyújtó Magnet Bank Zrt. az alperes.
Az MNB a hitelintézetekkel megbízási szerződést kötött, kiemelt közvetítőként tevékenykedő záloghitelezők esetében az esetleges, a záloghitelezés kapcsán megállapított jogsértéseknél nem a közvetítővel, hanem a megbízó hitelintézettel szemben, az e tevékenységet saját jogon végző pénzügyi vállalkozások esetében pedig közvetlenül az adott intézménnyel szemben hoz intézkedést. A korábbi évek során (2013-2014) egy- és tízmillió forint közötti bírságokat szabott ki az MNB kézizálog kölcsönöket is értékesítő pénzügyi vállalkozások körében.
A megállapított jogsértések jellemzően a következők voltak:
a kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos rendelkezések megsértése,
a thm feltüntetésének elmaradása
a sorsolásra vonatkozó reklámtilalmak megsértése.
A jegybanki intézkedések az alábbi pénzügyi vállalkozásokat érintették:
BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. (10 millió forint bírság) Corner Záloghitel Zrt. (1 millió forint bírság) Orex Zálog Zrt. (5 millió forint bírság).

(napi.hu)

Tulajdonképpen a vércse engedi, hogy a verebek is légyfogósdit játsszanak! Hiszen a zsákmányból neki is juttatnak! Leadóznak.

Az utóbbi két nap fekete időszakként fog bevonulni a szíriai martalócbandák történelmébe.

Mint a végső pusztulás kezdete. Se szeri se száma az elpusztult bűnözőknek. Nagyon belehúztak a latorirtásba az orosz-szír légipáros, és a földön a kormányhadsereg és a velük szövetséges önvédelmi milíciák.
Az Idlib-tartománybéli török határ menti Salkina város latorfőnökeinek gyülekezőhelyét érte rakétacsapás. Az “Al-Nusra Dzshebhat” és az “Ahrar al-Sham” bűnbandák helyi hadurai tanácskoztak éppen, amikor megérkezett hozzájuk Allah invitációja a paradicsomba. A hadurak egytől-egyig eleget tettek. Vagy harminc pribék is velük tartott.
A dzsihadista kutyák “Sztálingrádjában”-Deir ez Zorban-kezd kritikusra ferdülni az ISIS martalóchorda helyzete. Számukra csupán az jelentené a szebb jövőt, ha élve kikerülhetnének a városból. A jelek viszont arra utalnak, hogy keveseknek fog ez megadatni.
A dzsihadisták esélyeit igencsak rontja, hogy az orosz légierő Tu-22M3-as távolsági bombázói az utóbbi 48 órában igencsak ráfeküdtek a Deir ez Zor témára.
A Sejk Miskin még latorellenőrzés alatt lévő mintegy öt százaléknyi részén kinyúvadt az utolsó ott fészkelő zsiványfőnök. A “Jaish al-Islam” Abu Hadid nevű latorvezér fejét csapta szét egy golyó.
lav
Kiváló az esély arra, hogy a város ma teljes egészében a kormányerők kezére kerül.
http://www.balrad.com/2016/01/26/sziria-45/

Noam Chomsky: Erdogan egy gyilkos!

Noam Chomsky elismert nyelvész és filozófus a török elnököt, Recep Tayypi Erdogant „gyilkosnak” nevezte az Al Jazeerának adott interjújában.
arton120534-367x480
Válaszul a riporter által idézett Erdoganra, mely szerint „Önök vagy a török kormány vagy a terroristák oldalán állnak”, Chomsky ezt felelte: „Ő [Erdogan] kétségtelenül ördögi, elnyomó akciókkal támadja a kurd lakosságot. Ezt úgy nevezi, ahogy akarja.”
Mikor megkérdezték, minek nevezné őt Chomsky, így felelt: „Gyilkosnak nevezném. Ez egy mélyen tekintélyuralmi rezsim.”
A szócsata Erdogan és a akadémikusok, elsősorban Chomksy között az 1000 akadémikus deklarációja után kezdődött, amely kritizálja a török államot a kijárási tilalomét és a török (észak-kurd) régiókban a kurd nép lemészárlásáért és deportálásáért.
Erdogan a nyilatkozat aláíróit „úgy nevezett értelmiségieknek” és a terroristákat támogató„ötödik hadoszlop” tagjainak nevezte.
Az akadémikusok elnyomása ellen újabb nemzetközi nyilatkozat született, melyet zömében amerikai akadémikusok írtak alá, de a nemzetközi aláírók között vannak magyarok is, köztük az Európai Baloldal tagja.
Kurdish Question / AMI
Forrás: http://www.amiidonk.hu/


Radikal: A mostani támadások eléggé egyértelműsítik ezt az állítást.  Erdogan túl erősnek látja saját helyzetét… Irakba is ki-bejárnak, bombázgatnak kurd részeket, talán nem is olyan sokáig tart ez a nagy harci kedv..

Dánia kifosztással próbálja helyben tartani a menedékkérőket

Dánia kedden lényegi változtatásokról hozhat döntést a migrációs válság kezelése terén: az új intézkedéscsomag ez eddigi legradikálisabb fellépésnek mondható az Európai Unió egy tagállama részéről, ami többek között lehetővé tenné a migránsok személyes tárgyainak és vagyonának lefoglalását.
A dániai és nemzetközi média össztüzébe került az az intézkedés, amelynek értelmében az ország hatóságai törvényben rögzített felhatalmazást kapnak a migránsok értéktárgyainak lefoglalására, hogy ezzel a menekülttáborok környékén tartsák a menedékkérelmi eljárásra várakozó nem-európai állampolgárokat. Az új intézkedéscsomag emellett nagyban szigorítja a családegyesítés során megszokott eljárást: az új szabályozás szerint akár három évet is várnia kell majd annak a bevándorlónak, aki egész családjával együtt akarna Dániában letelepedni. A családegyesítés terén eddig megszokott várakozási idő egy év volt, valamint a dán hatóságok intézték a menedékjogot szerzett migránsok családjainak Európába utazását, melynek során az útiköltségeket is kifizették. Utóbbi gyakorlatot szintén eltörli az új szabályozás, ami így kisebb nehézségeket állít a Közel-Keletről gyakran 6-7 gyermekkel apjuk után érkező családanyák elé.
Kristian Jensen, Dánia külügyminisztere a Politico magazinnak maga is elismerte, hogy a továbbiakban erős kézzel fogják kezelni a migránsokat, ezáltal a nemzetközi sajtó is okkal vádolja a dán kormányt azzal, hogy kormányszinten mindinkább radikális irányba eltolódó jobboldali politika kezd megjelenni a bevándorlókkal szemben. Jensen elmondása szerint azonban félreértés arra gondolni, hogy Dánia hatóságai túlkapásokra készülnének a migránsok ellen; egyrészt, az ország maga is sokat tett annak érdekében, hogy a migrációs válság nemzetközi szintű kezelését elősegítse, másrészt a dán hatóságok csak olyan eszközök használatára kapnak felhatalmazást, ami szükséges a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet kordában tartásához.
Az új szabályozás életbe lépése előtt az Európai Parlament emberi jogi szakbizottsága is megvitatja a tervezett törvényi kereteket, melyek részeként Kristian Jensen külügyminiszter és Inger Stojberg integrációs miniszter személyes meghallgatáson válaszolni fog a bizottság új migrációs politika kapcsán feltett kérdéseire. Dánia új politikáját az új gyakorlat beharangozása óta Norvégia is követi; a Norvég Haladás Párt hétfőn szintén javasolta, hogy a menedékkérelmi eljárások elbírálása során a hatóságok foglalják le a migránsok értékeit, és ezáltal megakadályozzák a menekültek ismeretlen helyre történő távozását.

http://www.hidfo.ru/2016/01/dania-kifosztassal-probalja-helyben-tartani-a-menedekkeroket/