 
 
A 
globális valutaátállás már egy ideje elkezdődött, az utóbbi hetek  
eseményeinek hatására azonban gyorsabban végbemehet, mint gondolnánk.
Mindegy 
minek nevezzük, székfoglalónak, a Titanic átrendezésének vagy  
egyszerűen a hatalmi erőviszonyok átrendezésének, ne essünk abba  
hibába, hogy azt gondoljuk „csak” egy rutinszerű folyamatról van szó.
A svájci
 frank árfolyamküszöbének eltörlése után a globális gazdaság  sok 
százmilliárdos veszteséget könyvelt el és ugyanez a helyzet az olaj  
árának zuhanásával is. Az összhatást talán csak hónapok múlva fogjuk  
tudni igazán felmérni, de segíthet a helyzet pontosabb megítélésében, ha
  megnézzük mi történik az arannyal.
A 
politika világában és az üzleti életben létezik egy ősi szabály,  ami ma
 sem veszítette érvényét: akinél az arany, az írja a szabályokat.
Ez 
esetben pedig hiba lenne azt gondolni, hogy Kínával nem kell  
számolnunk, hiszen évek óta komoly erőfeszítéseket tesz aranykészletei  
növelésére. Olyannyira, hogy egyesek azt gondolják, Kína az  
aranyfedezetű jüan bevezetését tűzte ki céljául.
 Jelenleg
  senki sem tudja, hogy Kína mennyi arannyal rendelkezik és ebben az  
aranyvásárlási lázban nincs egyedül. Szerbia, Ecuador, Mexikó,  
Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is hasonló intézkedéseket tett
  az ügyben.
Jelenleg
  senki sem tudja, hogy Kína mennyi arannyal rendelkezik és ebben az  
aranyvásárlási lázban nincs egyedül. Szerbia, Ecuador, Mexikó,  
Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is hasonló intézkedéseket tett
  az ügyben. 
Igyekezeteik
 ugyanakkor eltörpülnek Oroszország aranyvásárlási  tempója mellett. Nem
 kétséges, hogy Oroszország fontos szerepet szán a  nemesfémnek, 
amennyiben a kibontakozó globális konfliktus, amelyben az  elit 
marionett háborúkat valamint az Ukrajnában, Szíriában és Irakban  folyó 
konfliktusokat használva gerjeszti a feszültséget, elfajulna.
Emellett
 Putyin Kínával együttműködve erősíti a feljövőben lévő BRICS  
rendszert, amelynek egyik célja a dollár dominancia megdöntése és egy  
új valutarendszer felállítása.
Kína és 
Oroszország minden lehetőséget megragad, hogy dollár  tartalékaikat 
fizikai aranyra váltsák. Emellett Oroszország a  gázeladásaiból származó
 hasznot is azonnal aranyra cseréli.
Marcia 
Christoff-Kurapovna, a Mises Institute külső munkatársa  egyenesen úgy 
gondolja, hogy Oroszország az aranyalapú rubel bevezetésén  fáradozik, 
ami szerinte jót tenne az országnak.
„Bár első hangzásra elrugaszkodott 
elképzelésnek hangzik,  több tényező is azt sugallja, hogy az aranyalapú
 újra-pénzesítés lehet a  következő logikus lépés Moszkva számára,”
írta Christoff-Kurapovna a Mises oldalán.
  
 
Úgy 
gondolja, hogy a döntést számos tényező befolyásolhatja, mint  például 
Oroszország részleges eltávolodása a nyugati gazdaságoktól és  pénzügyi 
szerkezetektől, az ellene hozott szankciók, a rubel  leértékelése és az 
országot érintő gazdasági hanyatlás.
Putyinhoz
 közelálló közgazdászok évek óta hangoztatják, hogy  Oroszország nem 
kíván örökre az Egyesült Államok és a NATO  kiszolgáltatottjaként 
működni.
Christoff-Kurapovna
 arra is rámutatott, hogy a rubel drámai  hanyatlása ellenére az orosz 
közgazdászok hallani sem akarnak arról,  hogy Oroszország 
aranykészleteinek eladásából támogassa meg saját  valutáját, sőt inkább 
az aranytartalékok növelését sürgetik.
„Bár az orosz gazdaság szerkezetileg 
gyenge, az ország  monetáris alapjainak nagy része elég erős ahhoz, hogy
 átvészelje az  aranyalapú valutára való átállást, ezenkívül a 
geopolitikai és helyi  viszonyok is ezt kívánják,”
írja, 
kifejtve, hogy amíg Oroszország a forrásalapú  gazdaságpolitikánál 
marad, az energiaszektortól való függőség negatív  hatással lesz a 
valuta stabilitására, amit az
„aranyra való átállás erősíthet meg, 
akkor is, ha ez  korlátozná a készpénz rendelkezésre állását. Azáltal, 
hogy Oroszország  sok aranyat vásárol, részben biztosítja, hogy elég 
pénze legyen  forgalomban egy alapvető átalakításhoz.”
Christoff-Kurapovna
 azt is kihangsúlyozta, hogy egy aranyalapú rubel  igazi rést ütne a 
globális gazdasági renden. Amennyiben pedig Kína is  követné példáját, 
amire megvan az esély, az Egyesült Államokat a  feleslegessé vált 
dollárok egész özöne árasztaná el, komoly inflációt  gerjesztve ezzel az
 Atlanti-óceán túlpartján.
Időkjelei: Ilyenkor természetesen felmerül bennünk a szokásos kérdés, hogy Putyin vajon kinek a kapujára játszik… Csupán saját és országa érdekeit tartja szem előtt, vagy egy átfogóbb terv egyik fontos elemének megvalósításán dolgozik? 
Források: InvestmentWatchBlog, 
Sputnik News