2015. június 24., szerda

Két új NATO-bázissal építik a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat

A román parlament névtelen szavazással megszavazta két új NATO-bázis megépítését Bukarestben.
A NATO kelet-európai “védelmi stratégiája” részeként igényelt bázisok megépítéséről feltűnően “demokratikus” módon, névtelen szavazással, 283-0 szavazati aránnyal döntöttek. A román demokráciában egyetlen politikus sem mert szembeszegülni egy ilyen fontos kérdés eldöntése során. Klaus Iohannis román elnök szerint a létesítményeket “az ukrán válsággal összefüggésben” és “Oroszország agresszív térségi politikája” miatt építik.
A két NATO-bázis egyikéből fogják koordinálni a bolgár és román haderő közös fellépéseit, így ebben a tekintetben is egy decentralizáció figyelhető meg a katonai szövetség részéről. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter megerősítette, hogy ugyanilyen létesítmények építését Lengyelországban, Bulgáriában és a balti országokban is tervezik, és az összeset az amerikai hadsereg fogja használni.
Románia ellenvetés nélkül kiszolgálja az amerikai külpolitika törekvéseit, mert a NATO-tagságtól reméli uralma fenntartását a magyar lakosságú területek felett. Június 4-én román képviselők kezdeményezték, hogy nyilvánítsák június 4-ét a “Trianoni Békeszerződés Napjává”, ami arra kötelezi a közoktatási intézményeket, hogy minden évben megünnepeljék Erdély Romániához csatolásának évfordulóját. A törvénytervezet megfogalmazói szerint ez egy “kiemelt fontosságú jogi eszköz, ami megalapozza a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat”. Egy ilyen nyers és udvariatlan fellépés annak deklarálását jelentette; Románia arra alapozza Magyarországgal kapcsolatos külpolitikáját, hogy jelentős, magyarok által lakott területeket tart közigazgatási és katonai ellenőrzés alatt, amiben az euro-atlanti nagyhatalom támogatását élvezi. A törvénytervezet megfogalmazói hangsúlyozták, hogy “a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható”. Ezek alapján a román politikai elit az EU- és NATO-tagságot tartja garanciának arra, hogy Románia továbbra is megszállás alatt tarthat magyar többségi lakosságú területeket.
Ilie Șerbănescu politikai elemző szerint minden abba az irányba mutat, hogy a magyarság a közeljövőben kivívhatja függetlenségét, és Erdély elszakadhat Bukaresttől. Románia számára a nyugati titkosszolgálatok közreműködésére szükséges ahhoz, hogy kontroll alatt tarthassa a magyarság elszakadási törekvéseit, emiatt a NATO összes követelését gondolkodás nélkül végrehajtja. Románia elsőként vállalta az amerikai rakétapajzs telepítését Kelet-Európában. Mircea Dusa román védelmi miniszter szerint a létesítmény még év vége előtt működőképes lesz. A miniszter egyúttal azt is kijelentette, hogy Románia a “stabilitás oázisa”.

http://hidfo.ru/2015/06/romania-ket-uj-nato-bazissal-epiti-a-magyar-roman-ketoldalu-kapcsolatokat/

Minden negyedik parlamenti képviselő vásárolt új vagy használt autót 2014-ben – derült ki a képviselői vagyonnyilatkozatokból.

A Blikk számításai szerint a kétszázból 48-an tettek szert tavaly új járműre, volt, aki kettőre is.
Ezek alapján a politikusaink jóval gyakrabban cserélgetik kocsijaikat, mint az átlagemberek. Tavaly mindössze 65 ezer új autót helyeztek forgalomba, de használt autóból is kevesebbet adtak el 500 ezernél.
A képviselők láthatólag nem a legolcsóbb népautókat keresték. Mercedesek, Volvók, Passatok, Superbek, Audik, ezek voltak a legnépszerűbb náluk a tavalyi évben.
A Mercedes E250 CDI BlueEfficiency automobile is seen on display on the first press day of the Geneva International Motor Show in Geneva, Switzerland, on Tuesday, March 2, 2010. The Geneva International Motor Show runs through March 4-14. Photographer: Adrian Moser/Bloomberg via Getty Images
Az egyik legjobb autót fideszes Firtl Mátyás szerezhette be, egy Mercedes E250 Bluetec-et: a csodaautó 12 millió forintról indul a hirdetések szerint. Rajta kívül Bárándy Gergely (MSZP) is hasonló kategóriájú Mercedest vett. A kormánypárti Pogácsás Tibor egy Volvo S80-assal és egy BMW 1600-assal lett tavaly gazdagabb.
(penzcentrum)

Gorombáskodik a Kreml

Vlagyimir Putyin orosz államfő ma elrendelte a nyugati élelmiszerek oroszországi importjára elrendelt korlátozások egy évvel való meghosszabbítását, amelyeket Moszkva az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankciókra válaszul léptetett életbe.
putyin
“A kormány az intézkedések meghosszabbításának kérelmével fordult hozzám” – közölte Putyin az orosz média tájékoztatása szerint. “Ahogyan a kormányfő javasolta, mától kezdve egy évvel meghosszabbítjuk az ellenintézkedéseinket” – tette hozzá.
A tegnapelőtt Luxemburgban az Oroszország elleni szankciók meghoszabbítását elhatározó Európai Uniós tagállamok a moszkvai hírt megrökönyödve fogadták. Nem értik a Kreml reakcióját, és azt ízléstelen gorombaságnak tartják!


https://balrad.wordpress.com/2015/06/24/gorombaskodik-a-kreml/
Nemrégiben az oroszországi Duma két kommunista képviselője terjedelmes listát adott át Oroszország Főügyészének. A listán-többek között-a Soros-alapítvány és “társszerveinek” oroszországi fészkelőhelyeinek pontos címei, telefoszámai, és “ügyintézői”-meg azok hasonló ismérvei voltak.
Konsztantyin Kosacev a Föderációs Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke arról referált ma, hogy a lista hasznos! A Szövetségi Főügyészség nyomozói már járogatják végig sűrű ejnye-bejnyézések közepette a címeket. A “Soros-szervek” meg nem örülnek. Kaszparov ex-sakkvilágbajnok fölöttébb izgatott állapotban van már néhány napja a dolgok miatt! Tán az ő neve is a listán szerepel!
Nagyon úgy néz ki, hogy az esedékes soros mattot most ők fogják benyelni!
Oroszország elnöke ma munkába temetkezett! Ennek a lengyel gazdák nem igazán örülnek, tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin ellenszankciója leginkább őket fogja nyomasztani. Hát még úgy, hogy Putyin elnök a “beszivárgóhelyek” totális megszüntetését is kiadta ma feladatul!
De Maradék-Ukrajna elitje sem lesz boldog az orosz elnök mai munkanapjától. A “mindent meggondoltam-mindent megfontoltam” szorgoskodás végén az jött ki az orosz elnök matekjából, hogy nem tesz kivételt a kijevi juntával! Maradék-Ukrajna a jövőben ugyanolyan áron fogja kapni az orosz földgázt, mint Lengyelország!
A hírtől a Maradék-Ukrajnáért kezeskedő EU-s országok vezetői sem úsznak örömmámorban az már biztos. Alaposan a bugyellárisukba kell nyúlniuk a gázboltban, amikor kijevi istápoltjuk részére megveszik a fűtőanyagot! Merthogy ugye-előre kell azt is kifizetni!
Oroszország elnöke ma munkába temetkezett! Ennek a lengyel gazdák nem igazán örülnek, tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin ellenszankciója leginkább őket fogja nyomasztani. Hát még úgy, hogy Putyin elnök a “beszivárgóhelyek” totális megszüntetését is kiadta ma feladatul!
De Maradék-Ukrajna elitje sem lesz boldog az orosz elnök mai munkanapjától. A “mindent meggondoltam-mindent megfontoltam” szorgoskodás végén az jött ki az orosz elnök matekjából, hogy nem tesz kivételt a kijevi juntával! Maradék-Ukrajna a jövőben ugyanolyan áron fogja kapni az orosz földgázt, mint Lengyelország!
A hírtől a Maradék-Ukrajnáért kezeskedő EU-s országok vezetői sem úsznak örömmámorban az már biztos. Alaposan a bugyellárisukba kell nyúlniuk a gázboltban, amikor kijevi istápoltjuk részére megveszik a fűtőanyagot! Merthogy ugye-előre kell azt is kifizetni!
Kijevben ma Nyalókakirály megerősítette: Donbassz Ukrajna része! Úgy is bánik Donbasszal!

Az amerikaiak megszállják Európát

Az amerikai védelmi miniszter Tallinban tett látogatása során bejelentette, hogy mintegy 250 harckocsit, egyéb nehéz haditechnikai eszközöket fognak kihelyezni több országba, a Baltikumtól egészen a Balkán-félszigetig.
Ashton Carter keddi bejelentése szerint a közép- és kelet-európai NATO-országok mind beleegyezésüket adták az erre vonatkozó tervekhez. Az amerikai páncélos haderő Észtországba, Lettországba, Litvániába, Bulgáriába, Romániába és Lengyelországba vonul be. Az orosz Szputnyik hírügynökség szerint viszont hét országba vonulnak be az amerikai páncélosok, így felmerül annak lehetősége, hogy van olyan ország, ahol a közvéleményt nem tájékoztatják erről, vagy a kormány nem adta beleegyezését, de nincs elég mozgástere nemet mondani.
Szlovákia és Magyarország láthatóan része az Oroszország felé felfejlődő frontnak, így fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a két kormány hivatalos állásfoglalása az amerikaiak bevonulásával kapcsolatban. Hazánkban már számos alkalommal láthatóak voltak az amerikai hadsereg páncélosai. Március 14-én Tatabányán készült képi anyag tanúsította, hogy az amerikai hadsereg Stryker lövészpáncélosait vasúti úton szállítják, Magyarországon keresztül. Bár egyáltalán nem biztos, hogy a páncélosok elhagyták az országot, az ügy majdhogynem visszhang nélkül maradt a magyarországi sajtóban. Június 9-én szintén képi anyag bizonyította, hogy egy NATO-konvoj átlépte az ukrán határt: Záhonynál az amerikai hadsereg HEMTT taktikai teherjárművei, Humvee terepjárók léptek be Ukrajna területére; a hivatalos magyarázat szerint egy hadgyakorlatra, és vissza is térnek majd.
A fent említett országok esetében a vezető politikusok kiszolgálják az amerikaiak háborús készülődését, és ők maguk kérték az amerikai haderő bevonulását. Magyarországon azonban a politikai elit megosztott az amerikaiak tevékenységét illetően. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint katonai és gazdasági téren felhőtlen az együttműködés Washingtonnal, csak politikai kérdésekben adódnak ellentétek. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanakkor nem támogatja a háborús készülődést; Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője kedden sajtótájékoztatón számolt be a párt álláspontjáról, miszerint nem szabad engedni az atlantisták minden követelésének, és csak veszélyt hoz ránk az amerikaiak térségi tevékenysége.
Mirkóczki szerint az Egyesült Államok provokációkat követ el, destabilizálja a térséget, és újra hidegháborús viszonyokat alakít ki. A Jobbik mostanra a legnagyobb ellenzéki párttá nőtte ki magát, így az amerikaiak tevékenysége egy újabb, súlyos megosztó tényezővé válhat Magyarországon, ha a kormány nyílt állásfoglalást tesz a háborús készülődés mellett. Az amerikaiak térségi tevékenységének veszélyeivel azonban több európai országban, a legkülönbözőbb politikai pártok tisztában vannak, emiatt az sem mondható, hogy a háborús készülődés elutasítása általánosságban vett Amerika-ellenesség lenne, ami csak a jobboldali pártok sajátossága. Németországban Sahra Wagenknecht, a Die Linke képviselője nyíltan beszélt arról, hogy Washington a NATO szervezetét használja fel saját geopolitikai céljainak megvalósítására, és a NATO az amerikai terjeszkedés gépezeteként működik. Mirkóczki szintén kijelentette, hogy a NATO mára csak papíron védelmi szövetség, a gyakorlatban – amerikai nyomásra – agresszorként és terjeszkedő hatalomként viselkedik.
Az amerikai páncélosok bevonulása ugyanakkor egyre inkább a megszállás jegyeit mutatja. Ahogy a világháború esetén, most is jelen vannak kollaboráns kormányok a nagyhatalommal szemben védtelen, kiszolgáltatott országokban, melyek “önként kérik” az idegen csapatok bevonulását. A fővonalú sajtó eközben ellenségkép-gyártással alátámasztja az idegen csapatok jelenlétének szükségességét (ez az ellenségkép Oroszország). Ashton Carter bejelentése nem sokkal követte azt a nyilatkozatot, ami egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok újabb ötezer katonát és vadászrepülőgépeket helyez ki a balti országokba. Eközben az is láthatóvá vált, hogy az USA Európa légterének egészét ellenőrzése alá akarja vonni; folyamatban vannak a tárgyalások a Visegrádi Négyek légtérvédelmének egyesítéséről, ami valami érthetetlen módon szintén azt jelentené, hogy a négy országban – Magyarországon is – amerikai vadászrepülőgépek állomásoznának. Bár Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkari főnök következetesen tagadta, hogy a Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos technikai hibák közt összefüggés lenne, a sajtó ezeket az eseteket használja fel annak deklarálására, hogy Magyarország képtelen megvédeni saját légterét. A logikai láncolat következő lépése lenne annak deklarálása, hogy valakinek a segítségére nagy szükség van.
Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára kedden kijelentette, szerinte “logikus lépés lenne”, ha az amerikai harckocsikat Magyarországon tárolnák, hogy “ne kelljen azokat ide-oda szállítgatni”. Így továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy Magyarországra is bevonulnak az amerikaiak, és ehhez – külső ellenségképre hivatkozva – az ország vezetőinek egy része beleegyezését adja.

http://hidfo.ru/2015/06/az-amerikaiak-megszalljak-europat/

Ez sem tananyag ugyebár: népirtásra történt kísérlet hazánkban

cserny-lenin-fiuval250.jpgNégy év híján száz éve, 1919. június 24-én tört ki Budapesten Lemberkovics Jenő százados szervezésében a dunai monitorlázadás, a „tengerészeti ellenforradalom”, amelyet országszerte további hasonló felkelések kísértek. (A képen Cserny József különítményeseivel)
Ezen a napon – olvassuk a Magyar Tájékoztató Zsebkönyvben (1941) – a dunai flotta három monitorja több lövést adott le a Hungária Szállóban székelt úgynevezett Szovjet Házra. A ludovikások elfoglalták a József Telefonközpontot, estére azonban lefegyverezték az első ellenforradalmárokat. A ludovikásokat végül Guido Romanelli olasz ezredes mentette ki a Lenin-fiúk kezéből.

Ez persze jelenleg sem tananyag. Az akkori történésekről beszámoló korabeli hiteles művek zömét 1945-ben indexre tették, s jelentős részüket be is zúzták. Most ezekből lássunk szemelvényeket!

Kezdjük a sort Szászhalmi József felettébb ritka visszaemlékezésével (Kommunista téboly. Vér és terror, 1928).

»Június 24-én kitört a budapesti ellenforradalom. A kalocsai mozgalom leverésére a Fehér-féle vörös gyalogezred, a Peckai terrorzászlóalj és Szamuelli terroristái kaptak parancsot. Ezek a vörös csapatok Solt, Tass, Harta, Kecel határában rendes csatákat vívtak a felkelő nemzeti gárdákkal, kiknek hősies vállalkozása a katonai vezetés és a lőszerhiány miatt nem sikerült. Dunapatajon Szamuelli 15 földművest végeztetett ki. 48 gazda és iparos pedig harc közben esett el. A sebesülteket is kivégezték, aztán kék pénzben milliós sarcot vetettek ki a nyomorgó lakosságra. Horváth Lajos kalocsai ellenforradalmi parancsnoknak békés elvonulást biztosítottak, mire ő a kommunistáknak átadta a várost. Erre megkezdődött a hóhérmunka: az áldozatok között volt persze Horváth Lajos is. Szamuelli Tibor 19 földművest akasztatott fel. Kohn-Kerekes, Pervanger, Kovács, Sturcz terroristák Csiszér szolgabírót, Mészáros tanárt, Kálmán József kereskedőt és Galina Zoltán tiszttartót végezték ki kötél általi halállal, miután előbb aljas módon pofozták és kínozták őket. Braun Mór vádbiztos a rémtett után még meg is sarcolta a szerencsétlen várost.


Egy Lenin-fiú önvallomása

Sajnos, a budapesti ellenforradalom nem sikerült. Újpesten Dezső Elemért, Hajdu Lászlót, Rojtsik Lászlót, Szücs István sofőrt egy kommunista csoport Szép János vörös politikai megbízott vezetésével megtámadta és lelőtte. Másnap pedig Klein, Löwi, Schön vádbiztosok a Mauthner-gyárban ítélkeztek és három hazafias magatartású gyári munkást: Martinovics Bélát, Karó Imrét és Papp Imrét kivégeztették.

Közvetlenül a budapesti ellenforradalom kitörése előtt besúgták Kun Bélának, hogy az ukrán-orosz hadifoglyok végett Budapesten tartózkodó ukrán katonatisztek az ellenforradalmárokkal érintkeznek. Kun Béla és Szamuelli Tibor június 19-én elfogatták Effimow Grigory és Juckelsohn Isay ukrán főhadnagyokat. A Dögei-őrség a következő parancsot kapta: „Dobjátok a Dunába, nehogy lőjetek.” Az áldozatokat puskatussal leütötték és a vonagló tetemeket a Dunába vetették.

Június 24-én az ágyúdörgésre dr. Berend Miklós orvostanár a budapesti Mária Valéria utcából a Duna-part felé futott és zsebkendőjét lobogtatva, lelkesülten kiáltotta: „Feltámadt Magyarország: éljen a haza!”

A terroristák felugrálnak, Dögei, Steiger, Rosen, Löbl, Alexandrovszky, Weisz, Schönék rálőnek, Berendet három golyó éri. – Kirántja browningját, de lövéshez már nincs ereje. A hiénák odarohannak, kifosztják, a cipőjét is lehúzzák, óráját, pénzét elrabolják, holttestét otthagyják az utcán. Este a Dunába lökik. Löbl később azt vallotta, azért lőttem rá, mert Magyarországot éltette! Este Dögeivel és Steigerrel összevesztek azon, hogy ki adta le a „treffert”? (Cserny bűnper. Bp. törvényszék 8931/80-1919. sz. ítélet.)

Madarász Béla szigorlatra készült éjjel. Azzal rohantak fel hozzá, hogy fényjeleket ad ő, aki lámpafénynél tanult és elfelejtette lehúzni a redőnyt. Önérzetes magatartása, jegyzeteinek felmutatása mit sem használt. Lehurcolták, a kapu alatt váró terroristák leszúrják, szemetes kocsin az Erzsébet-hídra viszik, és a Dunába dobják. Ugyanezen a napon Szőts András tartalékos főhadnagyot, a Nemzeti Színház tagját, Lemberkovits százados barátját levetették a IV. emeletről! Holtteste napokig az udvaron hevert!

Trattner, Rosenfeld és Schreier vádbiztosok Herczeg Géza banktisztviselőt is halálra ítélték és kivégeztették. Herczegnek az volt a bűne, hogy a Bazilikában röpiratot osztogatott a hívők között, mely az alkotmányos királyság visszaállítását sürgette. Féder Márkus vörös nyomozó ott térdelt ájtatoskodást színlelve és a vértanút letartóztatta. Harmadnapra agyonlőtték. (Bp. törvényszék 11315/7-1919.) A gyanútlanul sétáló Taubinger Géza ny. pénzügyigazgató azért halt meg, mert Balog Miksa vöröskatona odakiáltott Kovács Pista vöröskatonának, hogy – lődd agyon, mert olyan büdös burzsuj pofája van! (Bp. törvényszék 1919/kgy. 9437-7. szám)
Esztergomban az ellenforradalmár földműveseket a következő indokolással ítélték halálra: Szemet szemért, fogat fogért!«

Folytassuk Gratz Gusztáv történész művével (A forradalmak kora 1918-1920, 1935). Elöljáróban pár szót a szerzőről. Gratz a közismerten liberális Huszadik Század” folyóirat és a Társadalomtudományi Társaság egyik alapítója volt, aki ugyanakkor 1918–19-ben a bécsi ellenforradalmi komité vezetői közé került, majd bécsi követ lett. 1921. január 17-től Károly király első visszatérési kísérletéig (1921. április 12.) a Teleki-kormány külügyminisztere lett. Nagyszabású történelmi monográfiája fentebb jelzett harmadik kötetének az ellenforradalmi kísérleteket tárgyaló fejezetéből idézünk.

»A legkomolyabb ellenforradalmi kísérlet június 24-én robbant ki Budapesten. Szervezője Lemberkovics Jenő százados volt, a hadügyi népbiztosság egyik osztályának vezetője, aki különösen az Engels-kaszárnya (azelőtt Vilmos főherceg kaszárnya) tüzértiszteire, a Bartha őrnagy parancsnoksága alatt álló Ludovika Akadémia növendékeire és néhány dunai monitor tisztjeire támaszkodott. A mozgalom vezetői és résztvevői sok személyes bátorság tanújelét adták, és különösen a Ludovika Akadémia 254 fiatal növendéke, akik megható áldozatkészséget és halálmegvetést tanúsítottak, dicsőséget szereztek ez alkalommal maguknak és intézetüknek. De sajnos, a kísérlet nem volt jól előkészítve. Vezetői, úgy látszik, arra számítottak, hogy ha Budapesten valamiféle lázadást tudnak rendezni, a munkásságnak az a része, mely a zsidó népbiztosokat nagy részben szintén utálta, csatlakozni fog hozzájuk és eldönti a felkelés sorsát. Különösen Haubrich József, a vasmunkások vezetője látszott annak, akiben van hajlandóság Kun Béla megbuktatására. Az ellenforradalom szervezői bizonyos érintkezésben álltak Haubrich-al és ebből azt a benyomást merítették, hogy adott esetben melléjük fog állni. Haubrich szerepe nincs kellően tisztázva. Meglehet, hogy kelepcébe csalta az ellenforradalmi mozgalom vezetőit, amikor bizonyos biztatásban részesítette őket. Meglehet, hogy lehetségesnek tartván Kun Béla bukását, előre biztosítani akart magának szerepet az új kormány alatt is és ezért elejétől el volt szánva arra, hogy az óvatos megfigyelés álláspontjára helyezkedik, amíg el nem dől, hogy a népbiztosok vagy az ellenforradalmárok javára dől-e el a kocka. Kétségtelennek látszik, hogy a kormányzótanács már előzően tudta, hogy valamilyen ellenforradalmi akció készül. Az akkori lapok szerint Paczor Győző csendőrezredes figyelmeztette volna erre a politikai nyomozóosztályt. Az sem lehetetlen, hogy Haubrich volt az áruló. De konkrét esetekből is meg lehetett állapítani, hogy valami készül. Két nappal a június 24-i ellenforradalmi kísérlet kitörése előtt rajtakapták Herczeg Géza bankhivatalnokot, amikor a Bazilikában a vasárnapi istentisztelet alatt röpcédulákat osztogatott, amelyek erős antiszemita kirohanások kíséretében a kormányzótanács elleni szervezkedésre hívták fel a polgárságot. Az egyik ilyen röpcédula a templomba kirendelt, áhítatos imádkozást színlelő detektív kezébe került, aki Herczeget azonnal letartóztatta. Forradalmi törvényszék elé állították és 24-én reggel agyonlőtték. Ez az eset is rávezethetett az ellenforradalmi mozgolódás felfedezésére. Bármint legyen is, a forradalmi tanács tudta, hogy valami készül és erre vezethető vissza, hogy már június 24-ének reggelén statáriumot hirdetett Budapesten és környékén, és a statáriális intézkedési jogot Haubrich Józsefre bízta. Ugyanennek a napnak délutánján kirobbant az ellenforradalmi kísérlet, amelynek vezetői Haubrichot a maguk emberének tartották.

Az ellenforradalom az Engels-kaszárnyában (azelőtt Vilmos főherceg kaszárnya) robbant ki. A katonáknak azt mondták, hogy olyan mozgalomról van szó, amelynek élén Haubrich áll és ezért eleinte engedelmeskedtek az ellenforradalmi tiszteknek. Csakhamar azonban kiderült, hogy Haubrich a kormány embere é erre a katonák legnagyobb része megtagadta az engedelmességet. Egyidejűleg a Ludovika Akadémia növendékei is kivonultak az utcára. Megszállták az Akadémia előtti teret és Szikora főhadnagy vezetése alatt egy csapatot a Mária Terézia téren lévő telefonközpontba – az úgynevezett József-központba – küldtek, ahol ez a csapat lefegyverezte az őrséget és megszállta az épületet. Ugyanakkor néhány monitor is akcióba lépett. A „Maros” monitor és a „Csaba” és „Pozsony” őrnaszádok kitűzték a nemzetiszínű zászlót és felvonultak a Lánchíd alatt, ahol a „Szovjetháznak” elkeresztelt Hungária Szállodára, amelyben Kun Béla lakott és a Tanácsok Országos Gyűlése is ülésezett, három ágyúlövést adtak le. A zendülés ellen mozgósították a vörös őrséget és katonaságot. Ezek behatoltak az Engels-kaszárnyába és ott letartóztatták Lemberkovics századost és több tiszttársát. A vörös őrségre vitték őket, ahol az őrség Weiss Fülöp nevű tisztje Jancsik [Ferenc, a vörös őrség parancsnoka – Ifj. T. L.] előszobájában Lemberkovics századost revolverrel agyonlőtte, a vele együtt lefogott Filipecz Dénes főhadnagyot pedig súlyosan megsebesítette. Weiss külön parancsban közölte ezt az eseményt a legénységgel, kijelentvén, hogy „ha az elvről van s, száz hulla csak nulla”. A József-központot a Ludovika Akadémia növendékei hat órán át tartották. Ekkor Haubrichtól ultimátumot kaptak, mely szerint ha öt percen belül nem teszik le a fegyvert, az épületet ágyúkkal fogja összelövetni. Ebből az üzenetből a növendékek megtudhatták, hogy Haubrichra nem számíthatnak, mivel pedig az egész akció Haubrich csatlakozására volt alapítva, megadták magukat. A Ludovika Akadémia előtti téren a növendékek egész reggel fél hét óráig kitartottak. Ekkor Haubrich őket is az Akadémia épületének ágyúztatásával fenyegette meg, mire ők is kénytelenek voltak magukat megadni. Az Akadémia parancsnokát, Bartha őrnagyot letartóztatták. A monitorokra a partokról, a hidakról és a Gellérthegyről lövéseket adtak le, mire azok déli irányban elvonultak. A három hajóhoz még a „Munka” nevű aknahajó és a „Lajta” és „Komárom” monitorok is csatlakoztak. Paks mellett azonban a „Munka” aknahajó elpártolt és tüzelni kezdett a „Pozsony” és „Komárom” monitorokra. Az utóbb nevezett hajó két tisztje elesett, de a „Munka” is elsüllyedt. A hajók azután Baja felé folytatták útjukat és elhagyták az országot.

Az ellenforradalmi kísérlet hírére a kormány rövid ideig inogni érezte állását. Kun Béla – mint Böhm [Vilmos népbiztos, a Vörös Hadsereg főparancsnoka – Ifj. T. L.] írja – sietve elhagyta Budapestet. Az első lövésre elvesztette fejét, átadta minden írását Alpárinak [Alpári Gyula (Adler Mózes) népbiztosnak – Ifj. T. L. ], maga pedig halálsápadtan beállított a főhadiszállásra. Alig lehetett őt megnyugtatni. Csak este 10 órakor, amikor a városból megnyugtató hírek jöttek, tért vissza erős fedezettel a fővárosba.

A statáriális bíróság azonnal összeült és másnap reggel a lapok már közölték, hogy a felkelő tisztek közül hatot kötél általi halálra ítéltek. Elterjedt az a hír is, hogy az Oktogonon fogják őket a nagy nyilvánosság előtt felakasztani, és hogy velük együtt még a túszok egynémelyikét is ki fogják végezni, a Ludovika Akadémia hallgatóit pedig meg fogják tizedelni. Ekkor azonban az olasz misszió feje, Romanelli ezredes, közbevetette magát. Július 26-án a következő levelet intézte Kun Bélához: „Abból a beszélgetésből, amelyet kapitányom szerdán este önnel folytatott, azt a benyomást merítette, hogy ön a most összeomlott lázadó mozgalmat a legnagyobb erőszakkal szándékozik elnyomni. Mint az olasz katonai misszió feje és a szövetkezett és társult hatalmaknak egyedüli itteni képviselője tudomására hozom, hogy az ilyen erőszakos rendszabályokat nem nézhetem közömbösen. Ennélfogva az ön kormányához fordulok azzal a követeléssel, hogy az utolsó események folytán kezébe esett túszok és politikai foglyok életét minden kivétel nélkül respektálják, még azokét is, akik fegyverrel kezükben estek foglyul. Ezek az emberek oly eszmékért és elvekért harcoltak, amelyek eltérők az önök kormányának elveitől, éppen ezért teljesen igazságos, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint aminőket a genfi konvenció a hadifoglyok részére megállapított. Emlékeztetem önt és kormányának minden egyes tagját, hogy önöket együttesen és egyenként fogjuk felelősségre vonni, ha az említett erőszakos rendszabályokat valóban végrehajtják.” Kun Béla eléggé szemtelen hangú válaszában visszautasítja Romanelli fenyegetéseit és kétségbe vonja, hogy az olasz kormány „az ellenforradalom érdekében asszonyokat és gyermekeket legyilkolni és a zsidókat kiirtani akaró bandákat hadviselő feleknek ismerné el”, végül pedig tiltakozik mindennemű beavatkozás ellen, „amely a Magyar Tanácsköztársaság belsőéletének illetéktelenül törvényt akar szabni”. Tényleg a statáriális bíróság folytatta a tárgyalást az eléje utalt 402 vádlott ellen. Július 8-án ki is hirdette ítéletét, amely szerint 11 vádlottat golyó általi halálra, 67-et 6 hónaptól életfogytiglanig terjedő szabadságvesztésre, négyet internálásra és 254-et – a ludovikásokat – „internálásban eltöltendő nevelési munkára” ítélt. De Romanelli határozott fellépésének mégis megvolt a hatása, mert az elítéltek közül egyet sem végeztek ki.

A budapesti ellenforradalmi kísérlet az utcára szólította Cserny terrorcsapatait is. Ez közben új elnevezést kapott. Az antantmissziók ugyanis május elején felszólaltak a Lenin-fiúk által elkövetett atrocitások ellen, mire Kun Béla színleg feloszlatta a csapatokat, egyben azonban felszólította Csernyt, hogy válasszon ki magának 40 megbízható embert, és ezeket tartsa magánál mint „politikai nyomozókat”, akik arra lesznek hivatva, hogy ők intézzék el „a legbizalmasabb és legkényesebb ügyeket”. Ez a negyven ember az ugyancsak Cserny által összetoborzott „politikai fogolyőrséggel” a Mozdony utcai laktanyában kapott helyet, ahol mint „a belügyi népbiztosság nyomozóosztálya” működött. A név változott, de a terror nem. Később különben, kivált a június 24-i események után Cserny megint felvitte csapatának számát 180 főre.

(A képen Lukács György) Az ellenforradalmi kísérlet napján a Szovjetház az ellene leadott lövések hatása alatt kiürült. A legtöbb népbiztos és kíséretük elbújt. A Szovjetházban Lukács [Löwinger –Ifj. T. L.] György népbiztos vette át a parancsnokságot, aki meghagyta a terrorcsapatoknak, hogy ahol valakinél ellenforradalmi magatartást észlelnek vagy fegyvert találnak, azt azonnal a helyszínen szúrják le. A terrorcsapatoknak első áldozata Berend Miklós orvostanár volt, egyike Budapest legkiválóbb gyermekorvosainak. Véletlenül a Szovjetház közelében volt, amikor a monitorok nemzetiszínű zászlók alatt a Dunán felvonultak. A látvány annyira extázisba hozta, hogy zsebkendőjét lobogtatva végigrohant az utcán, hangosan kiáltván, hogy „feltámadt Magyarország”. A Szovjetház előtt őrt álló terroristák több lövést adtak le reá és megölték. A holttestet előbb kifosztották, azután otthagyták az utcán és csak késő este vonszolták a Dunáig, ahol a vízbe dobták. Este a terrorcsapatok az egyik Eskü úti ház egyik ablakából a redőnyökön keresztül világosságot láttak kiszűrődni. Madarász Béla orvosnövendék készült lámpafénynél szigorlatra. A terroristák, kik aznap mindenütt rémeket láttak, ráfogták, hogy fényjeleket ad. Behatoltak szobájába, ütötték-verték, aztán levitték az utcára, leszúrták, kirabolták, a haldoklót szemetes kocsival az Erzsébet-hídra vitték és ott még élve a Dunába dobták. Mindkét gyilkosságnál egy Löbl Mór nevű terrorista játszotta a fő szerepet.

A budapesti ellenforradalmi kísérlet átterjedt a környékre is. Újpesten a Mautner-bőrgyár munkásai lázadnak fel. Hármat közülük halálra ítéltek és agyonlőttek. Szentendrén 24-én este félreverték a harangokat arra a hírre, hogy Budapesten ellenforradalom ütött ki. Erre az ottani direktórium megszökött, másnap azonban visszatért vörös csapatokkal. Kucsera Ferenc római katolikus káplánt a Dunához cipelték és ott agyonlőtték. Veresmarthy Miklós ügyvédet pedig bevitték Budapestre, ahol Cserny nyomozói oly súlyosan bántalmazták, hogy belehalt sebeibe. Július 4-én a Komárom megyei Császár községben terjed el a hír, hogy a proletárdiktatúra megbukott, mire a régi tisztviselők veszik át a közigazgatást. Másnap Lantos (Löwy) Bertalan géplakatos forradalmi törvényszék elé állította Wolmuth Ferenc katolikus plébánost és halálra ítéltette. Az elítéltnek értésére adták, hogy kegyelmet kap, ha megbánást mutat és bocsánatot kér, de Wolmuth ezt elhárította és búcsúbeszédet intézett a néphez, amely annyira megható volt, hogy Löwy jobbnak látta félbeszakítani. A plébánost durva bántalmazások közepette azonnal felakasztották. Július 13-án Jászberényben a vörösök lövéseket adnak le a fehérekre, akik Bokányit [Bokányi Dezső népbiztost – Ifj. T. L.] nem akarják meghallgatni. Tizenegyen közülük elesnek. A hónap vége felé Mezőcsáton végeztetnek ki hat földmívest.«

Nehéz lenne érdemben bármit is hozzátenni a Szászhalmi és Gratz művéből idézettekhez. Illetve egyet azért mégis. Szamuely zsidó volt, Cserny azonban nem. Kellett Szamuely mellé tehát egy magyar, példát statuálva, hogy a proletárforradalom „védői” között van magyar is. Ha kevés is, de aki aztán önmagából kivetkőzve mutatja meg, mennyire megharcol a tál lencséért. Úgy tűnik, tipikus bolsevista szerepfelosztás volt ez már akkor is. Sameszokra, strómanokra mindig elengedhetetlen szüksége van ugyanis az afféle izmusoknak, mint amilyen Leniné volt. Mindig kell, akire, ha kezüket mossák, rámondhatják: „Ő pedig a ti kutyátok kölyke volt.”

Minderről azonban mélyen hallgat a közmédia és a hivatalos történelemoktatás mindmáig. Pedig aki csak a két idézett műből indul ki, annak is nyilván kitűnik belőlük, miről is volt szó. Arról, hogy valakit csak azért, mert nem kommunista, hanem keresztény és magyar, „másvilágra”, vagy ahogyan maga Szamuely mondta (amúgy szerény héber nyelvtudásával), „gajdeszbe” kell küldeni.
Vagyis megdől ezzel az a mítosz, hogy a történelemben egyedül a zsidókkal végeztek később származásuk miatt. Mert erről van szó és arról, hogy ha ez így van, akkor bizony borul minden, amit bizonyos véleményformáló körök kötelezően előírnak hívés végett mindenki számára. Amiből egy következik: tényként el kell ismerni, hogy 1919-ben kizárólag származás, hovatartozás alapján való népirtásra történt kísérlet hazánkban, s ezért ennek figyelembevételével igenis tanítandók az akkori történések.

Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Magyarok is harcolnak Donyeckben

Egyre feszültebb a helyzet Kelet-Ukrajnában: naponta többször megsértik a tűzszünetet a front mindkét oldalán; Doneck külvárosában és Mariupol környékén szinte állandóan szólnak a fegyverek. Az úgynevezett Donecki Népköztársaság főtárgyalóját, a helyi szakadárok egyik politikai vezetőjét éppen ezért a minszki szakértői egyeztetések újabb fordulójának tegnapi lezárulta előtt telefonon a béke esélyeiről kérdeztük. Gyenyisz Pusilin szerint a minszki megállapodásnak nincs alternatívája, a politikus a jövőt tekintve mégis pesszimista. Megemlítette továbbá: a szakadárok oldalán magyar antifasiszták is harcolnak.
– Úgy fogalmazott a napokban, hogy a világ nagy háború küszöbén áll, s ebben a kontextusban kell értelmezni a kelet-ukrajnai eseményeket is. Ezenkívül jelezte, hogy a Donyec-medencében egyre feszültebb a helyzet. Ezt értsük úgy, hogy a szakadár felkelők a harcok kiújulására, egy újabb háborúra készülnek?
– Annak ellenére, hogy már számtalanszor hitet tettünk a konfliktus békés megoldása mellett, mindenre készen kell állnunk. Már csak azért is, mert az ukránok a frontvonalon komoly technikát vontak össze, immár folyamatosan lövik Donecket, a tárgyalásokon pedig csak húzzák az időt. Mindez arra enged következtetni, hogy Kijev nem tett le a konfliktus fegyveres megoldásáról.
– Igazuk lenne azoknak az elemzőknek, akik szerint az újabb tűzszünet lényegében összeomlott, s készülhetünk a Minszk-3-ra?
– Nem gondolom. A második minszki megállapodásnak nincs alternatívája. Ennek végrehajtását szorgalmazza az úgynevezett Minszk-2 összes garantálója: Moszkva, Berlin, Párizs, az EBESZ, s szavakban ezt hangoztatja Kijev is. A megállapodás végrehajtása azonban kétségkívül lelassult, aminek oka, hogy az ukrán féllel alapkérdésekben ellentétes az álláspontunk. Így aztán a kompromisszumhoz idő kell. Bonyolítják a helyzetet a folyamatos katonai provokációk, amelyekre a mi erőink annak ellenére kénytelenek válaszolni, hogy a parancs a konfliktus, a harci cselekmények kerülését írja elő. A helyzetet emellett katonai értelemben is feszültté teszi, hogy a megállapodás politikai és gazdasági kérdéseinek végrehajtásában nincs előrelépés.
– S ön szerint melyek a minszki megállapodásnak azok a pontjai, ahol a legkevésbé látszik a közeledés?
– Szinte minden kérdésben nehéz az előrelépés, s kompromisszumok nélkül nem is elképzelhető a haladás. Teljesen elégedett tehát egyik oldal sem lehet a megállapodással. Ez elképzelhetetlen.
– Vegyük akkor a talán legkényesebb pontot, az önrendelkezés mértékének a kérdését. Milyen autonómiát tart elfogadhatónak Doneck?
– A megállapodás a régió különleges státusáról rendelkezik.
– S milyen tartalommal képzelik el megtölteni ezt a jogi formulát?
– Nem szaladnék ennyire előre, hiszen akiket jelenleg lőnek, azok nem igazán akarnak hallani arról, hogy a régió Ukrajna része legyen. Maradjunk tehát annyiban, hogy a megállapodás Ukrajna és a két népköztársaság békés együttélését irányozza elő.
– Ukrajnán belül, hiszen a Krímről nem beszél, de a megállapodás az ország területi egysége mellett áll ki…
– Békés együttélés van a szövegben. Hogy milyen tartalommal lehet ezt megtölteni, az a jövő zenéje. Egy biztos, nehéz úgy együttműködni, hogy Ukrajna február óta a megállapodás egyetlen rá vonatkozó pontját sem teljesítette.
– Akkor miért nyilatkozták donecki vezetők a napokban, hogy készek Ukrajnán belül maradni?
– Sajtónyilatkozatokat nem kommentálnék, az álláspontomat pedig világosan megfogalmaztam.
– Rendben, s mennyire látja működőképesnek magát a minszki formátumot? Egyre többször hangzik el, hogy az Egyesült Államok közvetlen részvétele nélkül nem képzelhető el a békés rendezés…
– A minszki tárgyalásoknak Washington nem résztvevője. Közvetlenül semmiképpen. Más kérdés, hogy miként hat az egész folyamatra. Egy biztos, Minszknek Amerika beavatkozása nélkül van esélye a rendezésre.
– Végezetül, meg tudja erősíteni azokat a sajtóban elhangzott kijelentéseket, miszerint Kelet-Ukrajnában a szakadárok oldalán magyarok is harcolnak?
– Az egész világból érkeztek antifasiszták a támogatásunkra. Köztük magyarok is.
– S mégis hányan?
– Nézze, katonai kérdésekben nem vagyok kompetens, így azt sem tudom megmondani, hogy pontosan hány magyar harcol a nemzetközi brigádban.

(MNO)

Nem-konszolidált demokrácia lettünk

Anyagi támogatás helyett (vagy azon felül) ezúttal politikai muníciót kaptak a magyarországi balliberális pártok Washington részéről.
Az amerikai Freedom House kedden nyilvánosságra hozta a “Nations in Transit 2015″ című jelentését, amiben az egyes országok Washingtonnal fennálló alárendelt viszonyának rangsorolását láthatjuk, mindezt populista célú politikai felhasználásra alkalmassá téve, a demokrácia minőségeként magyarázva.
A Freedom House működéséről nagy vonalakban elmondható, hogy példaértékű demokráciának tartja a kizárólag az amerikai külpolitikának alárendelt pártokkal operáló, demokratikus váltógazdaságot működtető rezsimeket, miközben diktatúrának nevezi azokat a demokráciákat, melyek nem amerikai kontroll alatt lévő pártokkal operáló parlamenti váltógazdaságot működtetnek. A kettő közt többszintű átmenetet határoznak meg, ezekbe az euro-atlanti és eurázsiai szuperhatalom közti konfliktus-zónában elhelyezkedő országokat sorolják, attól függően, hogy ott milyen mértékű, és felbomlóban vagy kialakulóban lévő nyugati kontroll működik.
A Freedom House konszolidált demokrácia kategóriába sorolja azokat az országokat, ahol a kormánypárt és a váltópártok is amerikai befolyás alatt állnak. Ezekbe az országokba már nem kell exportálni a demokráciát, inkább innen kiindulva exportálnák azt: az ide sorolt országok többségében több ezer amerikai katona és amerikai csapásmérő erő állomásozik. Szlovénia, Észtország, Lettország, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia. A konszolidált demokráciák többségében jelenleg is NATO hadgyakorlatok vannak folyamatban, és az elmúlt hónapok során több száz amerikai páncélos vonult be, készülvén arra, hogy a rivális nagyhatalom érdekszférájába is elvigyék a demokráciát.
Nem-konszolidált demokrácia: ebbe a kategóriába olyan országokat sorolnak, ahol a pártok egy része amerikai ellenőrzés alatt áll, de a váltópártok összessége nincs amerikai ellenőrzés alatt. Az ilyen demokrácia az amerikai külügyi érdekérvényesítés szempontjából nem mondható tökéletesnek. Többnyire olyan országokat sorolnak ebbe a kategóriába, ahol fennáll annak lehetősége, hogy belátható időn belül nem amerikai kontroll alatt álló párt jut hatalomra, vagy szélsőséges esetben a kormánypárttal gondok adódhatnak (nem 100%-ban szolgálja ki az amerikai külpolitikát). Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Montenegró. A kategóriába sorolt országok többsége stabil nyugati kontroll alatt volt, de a pártok egy része alternatíva után kutat, ezért az amerikai demokrácia itt nem tekinthető konszolidáltnak. Hazánkat most sorolták ebbe a kategóriába. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy az amerikaiakkal katonai és gazdasági téren töretlen az együttműködés, politikai téren adódnak gondok. Az ellenzéki pártok és a kormánypárt egy része jelenleg is várja a konszolidációt.
Átmeneti kormány/vegyes rendszer: Ebbe a kategóriába azon országokat sorolták, ahol jelenleg a legintenzívebb az euro-atlanti és eurázsiai nagyhatalom közti konfliktus. A kategóriába sorolt országok esetében több helyen háború zajlik (Ukrajna) vagy zajlott a közelmúltban (Grúzia), puccsok sorozata történt, és a pártok egy része amerikai ellenőrzés alatt áll, másik része a közeli Oroszország felé fordulna. Az ilyen demokráciát nevezik vegyes rendszernek, a demokratikus váltógazdaság ugyanis vegyes összetételű. A pártok egy része amerikai ellenőrzés alatt, másik része rivális nagyhatalom ellenőrzése alatt áll. Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Ukrajna, Moldova. Ezek a demokráciák félig konszolidáltnak sem mondhatók, a nagyhatalmak fokozott érdekérvényesítése közepette ugyanis fennáll annak lehetősége, hogy az ország határait geopolitikai törésvonal mentén újrarajzolják.
Nem-konszolidált tekintélyelvű rezsim: ebbe a kategóriába olyan országokat sorol a “Freedom House”, melyek a rivális nagyhatalom érdekszférájának részét képezik, de az amerikai külpolitika érdekérvényesítése még bizonyos keretek közt elképzelhető. Koszovó egy a rivális nagyhatalom érdekszférájából illegális NATO-beavatkozással kiszakított terület, ahol egyik hétről a másikra is visszarendeződés kezdődhet. Ennek egyetlen akadálya az intézményesített korrupció, ami a területet átmenetileg nyugati kontroll alatt tartja. Örményország és Kirgizisztán az Eurázsiai Gazdasági Unió újonnan csatlakozó országai, ahol az eurázsiai integráció bizonyos fokáig még lehetséges némi amerikai beavatkozás, de kontroll alá vonni már nem tudják, ezért “diktatúra”.
Konszolidált, tekintélyelvű rezsim: ide a rivális nagyhatalom tagállamait és tagállam-jelöltjeit sorolják. Az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamain az amerikai külpolitika nem tudja saját akaratát keresztülvinni. Ez egy magas ellenállású közeg az amerikai érdekérvényesítés számára, mert bármilyen téren közel lehetetlen az amerikai monopólium kiépítése. Ezekben az országokban teljes pártokat nem tudnak ellenőrzés alá vonni, így az amerikai demokrácia nyomokban sincs jelen. Tádzsikisztán, Oroszország, Kazahsztán, Belorusszia. Utóbbi az utolsó ország Kelet-Európában, amit még nem sikerült Washington ellenőrzése alá vonni, emiatt Belorusszia elnökét “Európa utolsó diktátorának” nevezik.
A Freedom House által konszolidált demokráciának nevezett országokban összevont amerikai páncélos haderő tekintélyes része Belorusszia határainak közelében helyezkedik el, amit Lukasenko elnök háborús készülődésnek és nyílt provokációnak nevezett. Belorusszia szintén hadgyakorlatokat rendelt el a határ mentén, mert okuk van tartani attól, hogy ők lesznek a demokráciaexport következő áldozata.
Az Orbán-kormánynak csak gratulálni tudunk a Freedom House értékeléséhez. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy amennyiben a kormány nem engedte volna át az amerikai páncélosokat, Magyarország most az átmeneti kormány / vegyes rendszer kategóriában lenne. Ezeknek az értékeléseknek nyomokban sincs köze a demokrácia minőségéhez, sokkal inkább annak deklarálását jelenti, hogy Magyarországon már nem minden párt áll Washington ellenőrzése alatt.


http://hidfo.ru/2015/06/nem-konszolidalt-demokracia-lettunk/

Svájc lezárhatja déli határát

Ha a menekültek beáramlása Olaszországból folytatódik, ideglenesen le fogjuk zárni a határt – fogalmazott Noman Gobbi, Svájc legdélebbi kantonjának, Ticino kormányának elnöke, írja a The Local. A politikus szerint ez az egyetlen módja, hogy Svájc nyomást gyakoroljon azon országokra, amelyek nem tartják tiszteletben a kötelezettségeiket.

Gobbi szerint az ország elsősorban a francia határzár okozta nyomás miatt kényszerülhet a lépésre, ugyanakkor kritikával illette Olaszországot is, mivel az 1990-ben elfogadott dublini egyezmény szerint az az EU-tagország felelős a menedékkérőkért, amelybe először belépnek.

A bevándorlókérdés megoldása egyre kilátástalanabb, amióta az osztrák és francia határőrök nem engedik be országukba az Olaszországból érkező migránsokat. Bár a május végén bemutatott kvótarendszerről a csütörtökön kezdődő EU-csúcstalálkozón kellene dönteniük a tagállamoknak, az álláspontok kevéssé közeledtek. A visegrádi négyek a múlt pénteki találkozójukon jelentették be, hogy elutasítják a kvótarendszert. Amit az Európai Bizottság javasol, az ellentétben van az önkéntességnek az Európai Tanács által képviselt elvével – mondta Robert Fico szlovák kormányfő a tanácskozást követően. Múlt héten David Cameron brit miniszterelnök is hangsúlyozta, a menekültek beáramlását elsődlegesen Észak-Afrikában kellene kezelni, bár a közös menekültügyi szabályok alól Nagy-Britanniának, Dániának és Írországnak is opt outja, azaz mentessége van. Spanyolország is a kvóták felülvizsgálatát kérte, kérve, hogy nagyobb arányban vegyék figyelembe a munkanélküliségi rátákat.

A fő vita az elosztás kapcsán egyébként az önkéntesség, illetve a kötelezőség elve között húzódik. Olaszország ugyanakkor már tűréshatára végére ért. Miután Matteo Renzi olasz miniszterelnök meglebegtette, hogy ha a tagországok nem segítenek, schengeni vízummal látják el a menekülteket, az osztrákok és a franciák közölték, újabb tíz és fél ezer szálláshelyet hoznak létre, és Ausztria is új menekültbefogadó helyek létrehozása mellett döntött. Ez azonban még mindig nem jelent megoldást, bár a kvóták szerint legtöbb menekült befogadására kötelezett Németország kész vállalni a felelősséget.



Napi Gazdaság

Az USA és az EU a gazdasági válság alakulásától függetlenül össze fog omlani


Aki szeretné megérteni, hogy mi történik a világban, azon belül is a gazdaságban, tegye félre, legalább az alábbi írás olvasása erejéig, a valóságnak a fősodrású média által festett képét. Az EU rendszerének és az EU-ban folyó fiskális káosznak a megértéséhez pedig Görögország helyzetét is figyelmen kívül kell hagynunk, legalábbis annyi időre, hogy átláthassuk a lényeget. Jól olvastad. Felejtsd el a görög adósság körül kialakult drámát! Felejtsd el, hogy találnak-e új hitelezőket vagy csődbe mennek-e! Felejtsd el, hogy szövetségre lépnek-e Oroszországgal vagy a BRICS államokkal és azt is, hogy képesek lesznek-e az utolsó pillanatban megmenteni a régi rendszert! Mindezek nem számítanak. A nemzetközi pénzügyi elit által rendezett szappanopera jeleneteit látjuk csupán.
A lényegről persze ne feledkezzünk meg: Görögország fizetésképtelenné fog válni. Ennyi. Nincs más lehetőség. Lehet, hogy maholnap egyezségre jutnak, de végül nem lesznek képesek olyan mértékben nyújtani forrásaikat, hogy visszafizethessék exponenciálisan növekvő adósságukat. Ez elkerülhetetlen és semmilyen utolsó pillanatban hozott egyezség nem fogja alapvetően befolyásolni a lényeget.
Gondolkoztatok már azon, hogy miért aggódik minden fősodrású elemző egy ilyen kicsi ország sorsa miatt? Az aggodalom alapja egy jó nagy hazugság: azt próbálják elhitetni velünk, hogy Görögország csődje, összeomlása vagy kilépése az EU-ból olyan dominóhatást váltana ki a nagy adóssággal rendelkező nemzetek között, ami sorozatos csődöket és összeomlást eredményezne. A gondolatmenetben rejlő hazugság, hogy Görögország csődje okozná más országok összeomlását. Ez nem igaz, mert a csőd nem fertőző. A nehéz helyzetben lévő EU tagállamok Görögország „segítsége” nélkül adósodtak el. Nem Görögország okozta a bajukat. Ezen országok, Olaszországtól Portugálián át egészen Spanyolországig, saját szuverén adóssághalommal rendelkeznek, amelyet saját felelőtlenségüknek köszönhetnek. Az egyetlen legitim indok arra, hogy a csőd más országokra is átterjedjen az maga az EU létezése, ami a szerkezetéből adódóan szocialista függőséget kényszerített a tagállamokra.
Greece-escaping-eurozone-shSoha ne felejtsük el, hogy az EU nem Görögország miatt van bajban, hanem a nemzetekre erőltetett egymástól való függőség miatt! Az EU-nak nem szabadna léteznie, ahogy egyetlen nemzetek felett álló valutarendszernek sem.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonló globalista intézményeknek érdekében áll katasztrófát előidézni az EU-ban, akkor is, ha egyesek azt feltételezik, hogy az EU a globalizáció tesztüzemeként jött létre. Nem így van. Ha így lenne, az IMF nem szorongatná Görögországot az adósságai miatt, miközben a hasonló gondokkal küzdő Ukrajnának szó nélkül segít.
Miért akarnák a globalisták az EU részleges feloszlását? Mit nyernének vele? A válasz egyszerű: káoszt. A káosz pedig remek lehetőség egy hamis dialektika prezentálására.
Az EU egyáltalán nem a globalisták által kívánt gazdasági és politikai modellt képviseli. Nevezzük inkább hasonmásnak, de a félmegoldás még találóbb kifejezés.
Amikor Európa leér a pénzügyi szakadék aljára és a lakosság szörnyülködve kérdezgeti, hogy mi a fene történt, az elit kész válasszal fogadja a kérdéseket. Azzal jönnek majd, hogy nem az egymástól való túlzott és kikényszerített függőség volt a baj, hanem az, hogy az unió központosítása nem volt teljes. Azzal állnak majd elő, hogy egy nemzetek feletti gazdaság és valuta csakis úgy működhet jól, ha a kormányzás is nemeztek feletti. Más szóval a rendszer ezért bukott el, mert a működéséhez stabil, globális kormányra lett volna szükség.

A Fábiánus szocialisták azzal érvelnek majd, hogy a nemzeti szuverenitás barbár és idejétmúlt intézménye volt a ludas, ami a válságot előidézte. Minden erejükkel azon lesznek, hogy a nemzeteket impotenssé tevő rendszer minden negatív hatása feledésbe merüljön. Éljen a globális falu, amiben mindenki együtt emelkedik fel vagy bukik el! A szabadpiacnak és az egyéni innovációnak elvégre mi köze lehet egy sikeres gazdasághoz? Amire igazán szükségünk van az a csordaszellem, hogy minden ember egy könnyen lecserélhető alkatrésszé váljon ebben az óriás fűnyíróban, ami letarolja örökségünket, történelmünket és elveinket az önkényesen definiált közjó és a felhőkön lebegő okosvárosok megvalósítása érdekében, ahol senkinek sem kell dolgoznia többé.
Az EU bukása csupán egy eszköz a globalisták kezében. Nem létezik olyan nemzet vagy intézmény, amit ne lennének hajlandóak beáldozni, amennyiben az áldozat közelebb viszi őket a politikai és gazdasági dominanciához.
Nemcsak teljes központosítást akarnak. Azt akarják, hogy könyörögjünk nekik érte és hogy az emberek a saját ötletüknek higgyék. A rabszolgaság legtolakodóbb és leghatékonyabb formája, amikor a rabszolgákat ráveszik, hogy saját elnyomásukat követeljék és még büszkék is legyenek rá.
sinking-us-eu-economy (1)Az Egyesült Államok bukása sem különbözik majd e tekintetben. Mivel az Egyesült Államokban nincs nemzetek feletti rendszer, a bukást más kommentárral magyarázzák majd. A népnek szánt tanulságot azonban hasonló alapossággal fogják megírni.
Az amerikaiakra az elkényeztetett imperialista szerepét osztották, akik végre azt kapják, amit megérdemelnek. Egy jó nagy gazdasági pofont. Az Egyesült Államok az új Róma. Kenyér és cirkusz. A Fábiánusok pedig az USA bukásánál is ott lesznek, hogy rámutassanak a nemzeti szuverenitás eredendő kapzsiságára és kijelentsék, hogy az eddigi destruktív hataloméhséget egy kiegyensúlyozottabb globális rendszernek kell leváltania.
Nem tudom hányan fogják fel, hogy Amerikára a rosszfiú szerepét osztották az elit globális színházában. Az amerikaiak játsszák a gonoszt, a világ többi része az ártatlan áldozatot, az IMF-hez és BIS-hez hasonló globalista intézmények pedig a hős megmentőt, akik éppen idejében érkeznek, hogy megóvják az emberiséget a végromlástól.
Az Egyesült Államok több adósságot termel, mint az EU összes tagállama együttvéve. Görögországgal ellentétben azonban az Egyesült Államok annyi pénzt nyomtat, amennyit akar, így elodázhatja az adósságfelhalmozás súlyos következményeit.
Érdekes módon azonban a Fed bejelentése, miszerint szeptembertől megemeli a kamatokat, valószínűleg tömeges kivonulást eredményez majd a tőzsdéről és az „új idők” végét hozhatja. Ismét tegyük fel a kérdést, hogy miért tennének ilyet a bankárok? Miért ne tarthatnák a kamatokat a nulla közelében? Elvégre senki se könyörög nekik, hogy emeljék meg. Sőt, ennek az ellenkezője történik. Miért hagyja a Fed figyelmen kívül a recesszió felé mutató több száz jelet és tart ki rendületlenül a kamatemelés mellett, látszólag fittyet hányva saját érdekeinek?
A Fed nagyon jól tudja, hogy az amerikai piacokat kizárólag az ingyen pénz, illetve a lakosságnak a bankokba és az államba vetett vak hite tartja életben. Amikor azonban az ingyen pénz az emberek hitével együtt elillan, ránk köszönt a katasztrófa. A Fed globalistái ezt nagyon jól tudják és pontosan ezt akarják. Legalábbis ennek az irányított változatát. Pontosan azért akarják a jelenlegi rendszer bukását, mert az előkészíti a terepet a mostanában egyre többször „nagy globális resetnek” nevezett eseményhez.
A reset a globalizáció, vagyis a teljes központosítás felé vezető terv következő állomása.
Tehát szó sincs átterjedésről. Ez csupán egy remek ürügy, amivel elterelhetik a figyelmet az igazi problémáról. A globalista elit évtizedek óta folyó összehangolt erőfeszítéséről van szó, amellyel a nyugati kultúrákat sebezhető helyzetbe kényszerítik. A gyenge és ijedt emberek sokkal alakíthatóbbak. A ma elképzelhetetlennek tartott társadalmi változások nagyon is megvalósíthatónak tűnnek egy válság kellős közepén.
Úgy gondolom, hogy a következő válság érkezése már látható. A gazdasági mutatók mindenesetre alátámasztják ezt a feltevést. Amikor az európai rendszer sorsa a görög adósságon, az amerikaié pedig a nulla közeli kamatrátán és a vak hiten múlik, valami előbb utóbb engedni fog. Innen nincs visszaút. Előrefelé pedig egyetlen út vezet, ami se nem kellemes, se nem elhanyagolható.
Arról se feledkezzünk meg, hogy maga a válság is csak egy figyelemelterelés. Akármilyen bajok érkeznek holnap vagy a jövő héten vagy öt év múlva, emlékezzünk, hogy kik okozták: a nemzetközi bankok és globalista politikus kollégáik. Akármi történik is, soha ne fogadd el a központosított rendszert! Akármilyen ésszerűen hangzik az ajánlat a fiskális terror közepette, soha ne add meg a fenevadnak, amit követel!

Forrás: alt-market.com
http://idokjelei.hu/2015/06/az-usa-es-az-eu-a-gazdasagi-valsag-alakulasatol-fuggetlenul-ossze-fog-omlani/

„Drang nach Osten” – Elítéli a NATO keleti terjeszkedését a Magyar Békekör

A jenkik valódi szándékaiA Magyar Békekör szerdán elítélte a NATO keleti terjeszkedését, és az oroszellenes stratégia felülvizsgálására, a szankciók visszavonására szólított fel. A Békekör állásfoglalását a NATO védelmi minisztereinek szerdán kezdődő, kétnapos brüsszeli tanácskozásához időzítették.

Közleményükben a békéért küzdő civilek súlyosnak tartják, hogy az Egyesült Államok nehézfegyverzetet és katonai egységeket készül telepíteni Kelet-Európába, és a Pentagon Magyarországot is megemlítette a célországok között. Különösen súlyosnak vélik, hogy egyes országokba rakétákat akarnak telepíteni Oroszország ellen.
Drang nach Osten‘Ha a magyar kormány komolyan gondolja a keleti nyitás – politikát, nem adhatja nevét a „Drang nach Osten” stratégiához. El kell utasítani az alamuszi politikát, amely „védelmi” köntösbe bújtatva Kelet-Európa népeit akarja felhasználni a birodalmi terjeszkedés eszközéül!’ – áll a dokumentumban.
A Békekör felszólította a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a kétarcúsággal, egyértelműen kötelezze el magát a béke mellett és mozgósítsa a magyar diplomáciát egy olyan nemzetközi konferencia tető alá hozására, amelynek célja Kelet és Nyugat egyenrangú együttműködésének megalapozása a népek szabadságjogainak és önrendelkezésének tiszteletben tartásával. A Békekör emlékeztetett a magyar diplomácia megkülönböztetett szerepére a hetvenes évek Helsinki folyamatában.