Magyarok is harcolnak Donyeckben
Egyre
 feszültebb a helyzet  Kelet-Ukrajnában: naponta többször megsértik a 
tűzszünetet a front  mindkét oldalán; Doneck külvárosában és Mariupol 
környékén szinte  állandóan szólnak a fegyverek. Az úgynevezett Donecki 
Népköztársaság  főtárgyalóját, a helyi szakadárok egyik politikai 
vezetőjét éppen ezért a  minszki szakértői egyeztetések újabb 
fordulójának tegnapi lezárulta  előtt telefonon a béke esélyeiről 
kérdeztük. Gyenyisz Pusilin szerint a  minszki megállapodásnak nincs 
alternatívája, a politikus a jövőt  tekintve mégis pesszimista. 
Megemlítette továbbá: a szakadárok oldalán  magyar antifasiszták is 
harcolnak.
– Úgy 
fogalmazott a napokban, hogy a  világ nagy háború küszöbén áll, s ebben a
 kontextusban kell értelmezni a  kelet-ukrajnai eseményeket is. 
Ezenkívül jelezte, hogy a  Donyec-medencében egyre feszültebb a helyzet.
 Ezt értsük úgy, hogy a  szakadár felkelők a harcok kiújulására, egy 
újabb háborúra készülnek?
 – 
Annak ellenére, hogy már számtalanszor hitet tettünk a konfliktus  békés
 megoldása mellett, mindenre készen kell állnunk. Már csak azért  is, 
mert az ukránok a frontvonalon komoly technikát vontak össze, immár  
folyamatosan lövik Donecket, a tárgyalásokon pedig csak húzzák az időt. 
 Mindez arra enged következtetni, hogy Kijev nem tett le a konfliktus  
fegyveres megoldásáról.
– Igazuk lenne azoknak az elemzőknek, akik szerint az újabb tűzszünet lényegében összeomlott, s készülhetünk a Minszk-3-ra?
 – Nem gondolom. A második minszki megállapodásnak nincs alternatívája. 
 Ennek végrehajtását szorgalmazza az úgynevezett Minszk-2 összes  
garantálója: Moszkva, Berlin, Párizs, az EBESZ, s szavakban ezt  
hangoztatja Kijev is. A megállapodás végrehajtása azonban kétségkívül  
lelassult, aminek oka, hogy az ukrán féllel alapkérdésekben ellentétes  
az álláspontunk. Így aztán a kompromisszumhoz idő kell. Bonyolítják a  
helyzetet a folyamatos katonai provokációk, amelyekre a mi erőink annak 
 ellenére kénytelenek válaszolni, hogy a parancs a konfliktus, a harci  
cselekmények kerülését írja elő. A helyzetet emellett katonai értelemben
  is feszültté teszi, hogy a megállapodás politikai és gazdasági  
kérdéseinek végrehajtásában nincs előrelépés.
– S ön szerint melyek a minszki megállapodásnak azok a pontjai, ahol a legkevésbé látszik a közeledés?
 – Szinte minden kérdésben nehéz az előrelépés, s kompromisszumok nélkül
  nem is elképzelhető a haladás. Teljesen elégedett tehát egyik oldal 
sem  lehet a megállapodással. Ez elképzelhetetlen.
– 
Vegyük akkor a talán legkényesebb  pontot, az önrendelkezés mértékének a
 kérdését. Milyen autonómiát tart  elfogadhatónak Doneck?
 – A megállapodás a régió különleges státusáról rendelkezik.
– S milyen tartalommal képzelik el megtölteni ezt a jogi formulát?
 – Nem szaladnék ennyire előre, hiszen akiket jelenleg lőnek, azok nem  
igazán akarnak hallani arról, hogy a régió Ukrajna része legyen.  
Maradjunk tehát annyiban, hogy a megállapodás Ukrajna és a két  
népköztársaság békés együttélését irányozza elő.
– Ukrajnán belül, hiszen a Krímről nem beszél, de a megállapodás az ország területi egysége mellett áll ki…
 – Békés együttélés van a szövegben. Hogy milyen tartalommal lehet ezt  
megtölteni, az a jövő zenéje. Egy biztos, nehéz úgy együttműködni, hogy 
 Ukrajna február óta a megállapodás egyetlen rá vonatkozó pontját sem  
teljesítette.
– Akkor miért nyilatkozták donecki vezetők a napokban, hogy készek Ukrajnán belül maradni?
 – Sajtónyilatkozatokat nem kommentálnék, az álláspontomat pedig világosan megfogalmaztam.
– 
Rendben, s mennyire látja  működőképesnek magát a minszki formátumot? 
Egyre többször hangzik el,  hogy az Egyesült Államok közvetlen 
részvétele nélkül nem képzelhető el a  békés rendezés…
 – A minszki tárgyalásoknak Washington nem résztvevője. Közvetlenül  
semmiképpen. Más kérdés, hogy miként hat az egész folyamatra. Egy  
biztos, Minszknek Amerika beavatkozása nélkül van esélye a rendezésre.
– 
Végezetül, meg tudja erősíteni azokat a  sajtóban elhangzott 
kijelentéseket, miszerint Kelet-Ukrajnában a  szakadárok oldalán 
magyarok is harcolnak?
 – Az egész világból érkeztek antifasiszták a támogatásunkra. Köztük magyarok is.
– S mégis hányan?
 – Nézze, katonai kérdésekben nem vagyok kompetens, így azt sem tudom  
megmondani, hogy pontosan hány magyar harcol a nemzetközi brigádban.
 (MNO)
 
 
 
 
          
      
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése