A hazaárulás évfordulója

Bemutatták a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulója alkalmából készített jubileumi emlékborítékot ma a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.

Az eseményen Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár kiemelte: az, hogy Magyarország rákényszerült kapcsolatai megszakítására Izraellel, rengeteg kárt okozott a népek közötti együttműködésben és a gazdasági kapcsolatokban. A kapcsolatok felvételével megindult a barátság, az együttműködés és a nemzetgazdasági érdekek kiteljesülése - mondta.

Az államtitkár emlékeztetett: szeptember 18-án lesz a 25. évfordulója annak, hogy aláírták a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló egyezményt Budapesten, előzetes bejelentés nélkül, de hosszas előkészületek után. Annak idején azért szakították meg a kapcsolatokat, mert 1967-ben, a hatnapos háború idején a Szovjetunió nyomására erre a lépésre kényszerültek a keleti blokk államai - idézte fel.

Emlékborítékot mutattak be a magyar-izraeli kapcsolatok újrafelvételének évfordulójára

Szabó László szerint az elmúlt 25 évben elsősorban innovatív ágazatokban - például a gyógyszeriparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a turizmusban és az élelmiszeriparban - szoros együttműködés alakult ki a két ország között. A régióban Magyarország messze vezet az izraeli befektetések szempontjából, több száz izraeli diák tanul az országban, és egyre több magyar diák is van Izraelben - mondta.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a Magyarország és Izrael közötti barátság nemcsak a gazdag közös múlton, történelmen alapul, hanem azon is, hogy a két ország a jövőben is együttműködik.

Na mit szóltok ezekhez a mondatokhoz? Nyillik a bicska vagy megállt az ütő?

A diplomata így folytatja a meghatódást: az emlékborítékon Izrael és Magyarország zászlaja szív alakban megformázva látható, és az elmúlt 25 évben ez a szív dobogott a két országért, az együttműködésükért. Először 1989. szeptember 18-án, a diplomáciai kapcsolatok felvételének napján dobbant meg ez a szív, ezt az eseményt Izrael sosem felejti el - mondta.

Ilan Mor kijelentette: az elmúlt 25 évben sikerült olyan szerteágazó és erős kapcsolatot kiépíteni, amely nemcsak a két ország kormánya, hanem a népei között is létezik. Ezen időszak alatt csaknem minden kétoldalú megállapodást aláírtak, amelyet két baráti ország aláírhat - vélekedett, hozzátéve: ezen egyezmények középpontjában az oktatás, a tudomány és a kutatás áll.

A nagykövet arról is beszélt, hogy a magyarországi zsidóságnak fontos és különleges értéke van a kétoldalú kapcsolatokban, az innen elszármazott és ma Izraelben élők szintén segítik a kapcsolatok fejlődését. Úgy vélte, a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokat bővíteni kell, és el kell mélyíteni az együttműködést a mezőgazdaságban és az innovációban.

Ilan Mor kitért arra, hogy idén van a magyarországi holokauszt 70. évfordulója, és Izrael nagyra becsüli, hogy a magyar kormány az idei évet holokauszt-emlékévvé nyilvánította, ez fontos és bátor döntés. A nagykövet méltatta Áder János köztársasági elnök Auschwitzban és Navracsics Tibor miniszternek a Tom Lantos Intézet tavalyi rendezvényén elmondott szavait, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az egész magyar társadalomnak emlékeznie kell, mi történt a múltban, hogy így tekinthessen a jövő felé, mert így megállíthat minden antiszemita villongást. A magyar kormány és társadalom meg fog birkózni ezzel a kihívással - hangoztatta.

Polacsek Csaba, a Magyar Posta Zrt. Igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy már eddig is több izraeli, illetve zsidó vonatkozású kiadványuk volt: emléklapot adtak ki a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójára, bélyeget adtak ki a magyarországi zsidó művészetről, a magyarországi zsinagógákról, Raoul Wallenbergről, továbbá a holokausztra emlékezve is.

Friss hír, miszerint ma a Fidesz és a Mazsihisz is aláírta megállapodási egyezményét. Valamint Lázár János felkérésére Zoltai Gusztáv - a Mazsihisz volt elnöke - tanácsadói tisztséget tölt be a kormányzat háttérembereként. Fó célként jelőlték meg sajtótájékoztatójukon az antiszemitizmussal szembeni szigorúan betartott zérótoleranciát.

Reszkessetek hazafiak, mint tudjátok ti/mi mindahányan ebbe a kategóriába tartozunk akaratunk ellenére, mert besoroltak! Tehát jöhetnek provokációk, letartóztetások, szervezeti felszámolások, hazafias médiák töröltetése, házkutatások, miegymás... Készüljetek, mert félnek, hogy (előbb-utóbb) jövünk!

Gölöncsér Miklós összeállítása

Agrárszektor: A támogatás és az embargó viszonya

A kis- és a közepes gazdaságok fejlesztését szolgálják majd 2015-2020-ban az agrár-vidékfejlesztési források. A Miniszterelnökség államtitkára szerint úgy kell munkahelyeket teremteni, hogy közben növekedjen a versenyképesség is. El kell érni, hogy a következő európai uniós költségvetési ciklusban a kis és közepes gazdaságok kerüljenek előtérbe - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy bátaszéki agrárfórumon. Szerinte az elmúlt hét évben az európai uniós támogatások elsősorban a nagy gazdaságok versenyképességét segítették, a gépbeszerzések, az állattartó telepek korszerűsítése terén a kis és közepes gazdálkodók hátrányban voltak. Ezen változtatni kell - jelentette ki.

Az agrár-vidékfejlesztés legfontosabb új célkitűzése, hogy a vidéki életminőség tovább javuljon, és új munkahelyek jöjjenek létre. Ha a gazdaságok fejlesztenek, az általában a munkahelyek számának csökkenésével jár - jegyezte meg, hozzáfűzve, úgy kell munkahelyeket teremteni, hogy közben növekedjen a versenyképesség. A következő hat évben a munkaigényes ágazatok - kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás - támogatására állnak rendelkezésre források. Az államtitkár kitért arra, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások összege a következő hétéves időszakban összességében nagyobb lesz, mint a 2007 és 2013 közötti ciklusban: a közvetlen támogatás kerete 2000 milliárd helyett 2500 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatások összege 1551 milliárd forinttal szemben 1223 milliárd forint lesz. A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program forráselosztása szerint a beruházásra és tárgyi eszközökre jut a legnagyobb összeg, 450 milliárd forint, 188 milliárd az agrár-környezetvédelemre fordítható keret. Mezőgazdasági üzemek fejlesztésére 59, ökológiai gazdaságok támogatására 62 milliárd forintot terveztek. Szólt arról is, hogy a 2016. január 1-től olyan agrár-környezetgazdálkodási programot vezetnek be, amely valóban a kis és közepes gazdaságokat szolgálja. A szakmailag is átdolgozott programot kevesebb jogcímmel hirdetik meg, a cél az, hogy mindenki egyszerűbben tudjon hozzáférni, ne pedig csak "egyesek, nemesi kiváltságok révén" - mondta. Kíváncsian várjuk.

Közben;

Az importstop elrendelése előtt az Európai Unió országai például több mint 250 ezer tonna edami típusú sajtot szállítottak Oroszországba. Az alapanyagul szolgáló, fölöslegessé vált tej egy részét jobban tartósítható termékek, például tejpor és vaj gyártására irányították át. Az eredmény: az árak összeomlása. Franciaországban a zsírszegény tejpor tonnánkénti ára jelenleg 2400 euró, míg augusztus elején 2880 euró volt. A vaj ára 3600 euróról 3260 euróra esett.

A helyzetből a nagykereskedelmi láncok húznak hasznot, mert tovább tudják csökkenteni a termékek fogyasztói árát. Az Aldi élelmiszerdiszkont-lánc már is be is jelentette, hogy 99 centről 85 centre csökkentette a negyedkilós vaj árát németországi üzleteiben. A tej felvásárlási ára egyelőre nem változott, mert körülbelül három hónap kell ahhoz, hogy a feldolgozott tejtermékek árváltozásai hatást gyakoroljanak az alapanyag piacára. A fenyegető helyzetben a kistermelőket tömörítő Európai Tejtanács a termelés önkéntes csökkentését javasolja megoldásként. A Német Parasztszövetség (DBV) azt követeli a berlini kormánytól és az Európai Bizottságtól, hogy próbálja meg diverzifikálni az exportpiacokat. A zöldségeket és a gyümölcsöket illetően nehezíti a helyzetet, hogy az idén jó volt a termés az európai országokban, a fogyasztás viszont csökkent. A legnagyobb gondot az alma jelenti: a tavalyi 11 millió után idén 12 millió tonna terem belőle, így az árak, különösen a Gala és a Golden fajtánál, lefelé indultak. Az embargó felgyorsíthatja az áresést. Lengyelország tavaly 700 ezer tonnát exportált ebből a gyümölcsből Oroszországba, ám idén Európa, vevő hiányában, belefulladhat az almába.

A világ legnagyobb lazacnevelő vállalkozása, a norvég Marine Harvest augusztus elején azzal szembesült, hogy a friss lazac kilónkénti ára 40 koronáról (mintegy 5 euró) 32 koronára süllyedt, de ennek szezonális okai is vannak, mert a halak augusztusra fejlődnek ki és kerülnek a legnagyobb tömegben a piacokra. Mivel norvég lazac nem kerülhet orosz üzletekbe, Oroszországnak Chiléből kell kielégítenie igényeit. Ennek következményeként kevesebb chilei lazac kerülhet az Egyesült Államokba és Japánba, amelyek így kénytelenek lesznek Norvégiából importálni lazacot. A baromfi esetében az Egyesült Államok is érzékeli, hogy Oroszország leállította az amerikai importot. Hasonló a helyzet Kanadában, ahol szakértők szerint a sertéshús ára a sertésinfluenza-járvánnyal összefüggésben alakul.

Akkor hová termeljünk és mennyit, hogy megérje egy kisgazdaságnak (akár támogatás nélkül is, mert ez volna a valóságos és nem a kompenzáció)?

Tóth János-Drótos Tamás - Hernád Völgye H.H.K

Illegális favágókkal, famaffiával szemben világszerte

Önbíráskodás?

A dzsungel jövőéjéért folytatott harc keretében a brazíliai benszülött ka’apor törzs harcosai Amazóniában illegális favágókat értek tetten, megkötözték, levetkőztették és botokkal megverték őket. Íme az akció fotóriportja.

Lunae Parracho fotós követte a ka’apor harcosokat a dzsungelben, amikor az Amazonas medencéjében, az Alto Turiacu indián területen igyekeztek megtalálni és elűzni az illegális favágókat.

A ka’apor törzs, amely négy másik törzzsel együtt a terület jogos lakója és gondozója, már belefáradt abba, hogy szerinte a kormány nem tesz eleget annak érdekében, hogy távol tartsa a favágókat a területüktől, s ezért harcosokat küldött ki, hogy zavarják el az összes favágót és hozzanak létre megfigyelő táborokat.

A brazil kormány tavaly arról számolt be, hogy négy egymás követő éven át tartó csökkenés után az amazóniai esőerdőben bekövetkezett pusztítás 28%-kal emelkedett. Műholdas felvételek alapján úgy becsülték, hogy a 2013 júliusában zárult éves időszakban 5843 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki.

Amazonasi indiánok kontra illegális erdőirtók
A képre kattintva galéria nyílik.

Az amazóniai esőerdőt tartják a világnak a globális felmelegedés elleni egyik legfontosabb természetes védőbástyájának, mivel hatalmas mennyiségű széndioxidot tud elnyelni. Az esőerdők kivágása felelős Brazília üvegház hatású gázkibocsátásának közel 75%-ért, mivel a kivágott nyövényzetet elégetik és a kivágott fák elrohadnak. Ezzel évente közel 400 millió tonna széndioxid kerül a légkörbe, s így Brazília a legtöbb széndioxidot kibocsátó országok között minimum a hatodik.

Óránként 3 hektár erdő eltűnik Romániában

A Számvevőszék éves jelentése szerint az eltelt 23 évben 5 milliárd eurós kárt okozott a famaffia Romániában. A gond, hogy vajmi keveset tesznek az erdőpusztítók ellen, a törvénytelenül kivágott fát megvásárolják és kitermelik. A legtöbb fát Arges, Hargita, Maros és Prahova megyében lopják.

Az eltelt két évben a rendőrök által összeállított kétezer bűnügyi iratcsomó érintettje közül senkit nem ítéltek el. A csendőrök és erdészeti felügyelők szórványos razziái csupán néhány órára szakítja félbe a hegyekben történő lopást. Sokszor az erdészek védik a fatolvajokat. Törvénymódosítást sürgetnek a környezetvédők, még mielőtt teljesen erdők és általuk oxigéntermelés nélkül maradnánk.

Az erdőirtások sújtotta területeken árhullámok pusztítanak. A romániai erdőirtás olyan méreteket öltött, hogy már a világűrből is látható - áll a jelentésekben.

A hazai helyzet is elszomorító. Lassan itt a tél a nyakunkon és itthon is beindul a cigányhordák sáskajárása!!! A törvény meg...

Védjük minden eszközzel erdeinket! ne riadjunk vissza a ránk meredő értetlen, gyilkos tekintetektől! Merjük megszólítani és felszólítani ezeket az elemeket!

Várhegyi Kálmán összeállítása

Az ukrán vezérkari főnök és védelmi miniszter lemondását követeli a Nemzeti Gárda

Az Ukrán Nemzeti Gárda zászlóaljparancsnokai követelik Valerij Geletej védelmi miniszter és Viktor Muzenko vezérkari főnök lemondását. Állításuk szerint az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának hibájából kerülnek a Nemzeti Gárda alakulatai rendszeresen olyan helyzetbe, ahol zárul a gyűrű körülöttük és vagy a megadás vagy a biztos halál vár rájuk. A zászlóaljparancsnokok az után fogalmazták meg a közös követelést, hogy Ilovajszk környékén a korábbiakhoz hasonló helyzet alakult ki. "Körbevettek minket, de nem azért, mert rosszul csináljuk a dolgunkat vagy bolondok vagyunk, hanem a Dnyeper-1 különítmény parancsnoka és Litvin vezérezredes árulása miatt. Követeljük a honvédelmi miniszter, a vezérkari főnök lemondását és törvény előtti felelősségre vonását."

A jelentések szerint a déli operatív törzs parancsnoka, Peter Litvin (Volodymyr Lytvyn országgyűlési képviselő testvére) augusztus 24-én elmenekült a frontról, a csapdába csalt alakulatot pedig körbevették a népfelkelők fegyveres erői. Korábban Semen Semencsenko, a Donbassz különítmény vezetője is jelentette, hogy a déli front az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának hibájából akadt el. Semencsenko akkor szakmaiatlansággal vádolta a vezérkart, elmondása szerint a Nemzeti Gárda alakulatai a frontra vezénylésüket követően nem, vagy rendszerint csak késve kaptak parancsokat. Semencsenko akkor felszólította az ukrán társadalmat, hogy gyakoroljon politikai nyomást a Védelmi Minisztériumra, hogy küldjenek azonnali erősítést és ellátmányt Ilovajszk környékére.

Miközben a vezérkar magára hagyta a frontra küldött alakulatokat és a továbbiakban se ellátmányt, se parancsokat nem kaptak, a Donbassz zászlóalj katonái Semencsenkot okolták bajtársaik haláláért.

http://www.hidfo.net/2014/09/09/az-ukran-vezerkari-fonok-es-vedelmi-miniszter-lemondasat-koveteli-nemzeti-garda

Székelyföld: Folytatni kell a harcot az Autonómiáért

Ha kell, további megmozdulásokra, akár útlezárásokra is szükség lesz az autonómia kiharcolásához mondta Izsák Balázs III. debreceni székely napon. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint Kelemen Hunorral ellentétben nincs alkotmányos akadálya a székelyföldi autonómiának.

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesülete (EJKE) harmadik alkalommal rendezett székely napot a cívis városban, s a családi nap zárásaként Izsák Balázs tartott előadást arról, hol tart a székely autonómiaküzdelem napjainkban.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke elöljáróban leszögezte: Székelyföld autonómiájának megteremtése a történelmi önazonosság kifejezését szolgálja, amit Székelyföld lakossága önkormányzati közösségben kíván megvalósítani.
Izsák Balázs elmondta: a három megye - Maros, Hargita és Kovászna - 13 500 négyzetkilométerén élő 700 ezres székely lakosság 75 százalékos többséget alkot, s a romániai közigazgatás átalakításakor ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem törekedni kell az autonómia megadására.

Izsák Balázs

Közölte: autonómiatörekvésük megfelel az európai uniós irányelveknek, az SZNT 2014-ben megerősített statútumát össze lehet hasonlítani Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol statútumaival.
"A román parlament elfogadhatatlannak tartja a statútumot, amivel Románia öngólt rúgott az európai dokumentumoknak" - fogalmazott Izsák Balázs.
Kitért a politikus Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének azon álláspontjára, amely szerint Románia jelenlegi alkotmánya mellett nem lehetséges az autonómia kivívása.
Ezzel szemben Izsák Balázs azt mondja: Romániában mint egységes és oszthatatlan államon belül képzelik el Székelyföld autonómiáját, éppen ezért az autonómia ellenzői által hozott érdeket kell lebontani.
"Nem elfogadható Kelemen Hunor azon álláspontja, hogy az Alkotmánybíróság döntése miatt nem lehetséges az autonómia" - hangsúlyozta, hozzátéve: nincs alkotmányos akadálya Székelyföld autonómiájának.

Kelemen RMDSZ elnök véleménye az alkotmány módosítás kapcsán csak jó kifogás előkészítése arra az estre mikor megint el kell fektetni az autonómia kérdést,  nehogy megharagudjon rájuk és repülnek a hatalom mellől (a szerkesztő megjegyzése).

Izsák beszélt arról is, hogy meg kell akadályozni a nem megfelelő közigazgatási átalakítást Székelyföldön, s hozzátette: a cél elérése érdekében intenzív, kemény munkát kell folytatniuk.
"Ha kell, további megmozdulásokra, akár útlezárásokra is szükség lesz" - mondta az SZNT elnöke.

Bíró Dalma

Rekordot döntött az orosz gabonaexport

Oroszország rekord mennyiségű gabonát exportált augusztusban - az eladott mennyiséggel ebben a hónapban a világelső lett az orosz mezőgazdaság. Összesen 4.2 millió tonna gabonát, 15 000 tonna kukoricát, és 410 000 tonna árpát exportáltak, ami mintegy 700 000 tonnával több mint egy évvel ezelőtt.

Az orosz mezőgazdaság jó eredményeit egyik oldalról a szerencse segíti, mivel idén valóban rekord termés volt. Azonban nem kizárólag ezzel magyarázható a jó eredmény. Oroszország rendkívül sokat fektetett a mezőgazdaság fejlesztésébe, a vasútvonalak, átrakók, szárítók fejlesztésébe. Az az ország, amely 10 évvel ezelőtt globális viszonylatban az egyik legnagyobb importőr volt, mára az egyik legnagyobb exportőr lett.

http://www.hidfo.net/2014/09/09/rekordot-dontott-az-orosz-gabonaexport

Kiadták az előzetes jelentést a malajziai utasszállító repülőgép katasztrófájáról

Hollandia nyilvánosságra hozta az Ukrajnában lezuhant malajziai utasszállító repülőgép esetéről készült előzetes jelentést; a kiadott adatok szerint a július 17-én lezuhant Boeing 777 még a levegőben kettétört, emiatt szóródtak szét a roncsok viszonylag nagy területen. A jelentés azt is megállapítja, hogy mielőtt a gép zuhanni kezdett, nagymennyiségű "nagyenergiájú objektum" csapódott be a géptestbe, ez vezetett a katasztrófához. Azt követően az utasszállító repülőgép a Donbassz régió felett kettétört és darabjai szétszóródtak a térségben.

Vagyis a jelentés tartalma megfeleltethető annak a vallomásnak, amit az ukrán légierő pilótája adott a Boeing lelövésével kapcsolatban.

A nyugati országok az orosz felkelőket vádolták az utasszállító gép lelövésével, mígnem a Wahrheit für Deutschland német lapnak interjút adott az ukrán légierő pilótája, aki felelősséget vállalt az utasszállító gép lelövéséért. A pilóta elmondta, hogy július 17-én a repülőgép kétcsövű 30 mm-es ágyújából nyitott tüzet a Boeing 777-esre, valamint hogy az ő gépe látható az orosz védelmi minisztérium által bemutatott műholdas felvételeken. A malajziai repülőgép közelében orosz megfigyelési eszközök észlelték a Szu-25-ös jelenlétét a gép lelövésének idejében. Ezen felül a későbbiekben előkerült, a roncsokról készített képek is arról tanúskodnak, hogy nem Buk rakéta, hanem a Szu-25 által használt fedélzeti ágyú ütötte sérülések vannak a repülőgép maradványain.

A Hollandia által kiadott jelentés - mivel említi, hogy a repülőgépet nagymennyiségű "nagyenergiájú objektum becsapódása" károsította - anélkül is, hogy konkrétan említené, egyértelművé tette, hogy nem az orosz felkelők lőtték le a malajziai utasszállító gépet, hanem az ukrán légierő pilótája.

Mindebből további következtetéseket is le lehetne vonni; az eset után a nyugati országok egy hangfelvételre hivatkoztak, amin állítólag az orosz felkelők épp rádöbbennek, hogy az imént lelőtt repülőgép nem katonai, hanem utasszállító gép volt. Bizonyára sokakban megmaradt a "f...nak kell röpködni, háború van" mondat - éppen ez volt a célja. A fentiek ismeretében azonban a nyugati média által terjesztett hangfelvétel hamisnak nyilvánítható.

http://www.hidfo.net/2014/09/09/kiadtak-az-elozetes-jelentest-malajziai-utasszallito-repulogep-katasztrofajarol

“Ultimátumot” intézett a NATO Oroszországhoz a walesi csúcson?

Amiről azért keveset – azaz szinte semmit nem hallottunk: Walesban a NATO múlt heti összeröffenetén ULTIMÁTUMSZERŰ FELSZÓLITÁST INTÉZTEK OROSZORSZÁGHOZ!

A “szivélyes kérés” arra vonatkozik, hogy “Oroszország vonja ki csapatait Grúzia területéről.” (Mint ismeretes, Dél-Oszétia és Abházia Grúzia általi “oroszmentesitési” akcióját hiúsitotta meg az orosz hadsereg – még időben, és azóta tartózkodnak orosz csapatok a Grúziától FÜGGETLEN TERÜLETEN!)

Namármost: Grúzia területén NINCSENEK OROSZ CSAPATOK!

Erről személyesen is meggyőződhetett az amerikai hadügyér, Chuck Hagel is, aki szombaton érkezett két napos szemlére a grúz territóriumra. Aminek alkalmával már a repülőtéren biztositották a jenki ügyintézőt, hogy Grúzia aztán hű társ és jóbarát…!

Hagel pedig tudatta, hogy az általa képviselt latorállam és szövetség gondoskodik is kellő mértékben Grúzia “biztonságáról és területi integritásának sérthetetlenségéről.” No meg hát az “Oroszország által 2008 augusztusa óta megszállva tartott grúz területek latorszövetségek általi soha el nem ismerését” garantálta hálálkodó vendéglátóinak.

Hát még amikor újólag megemlitette Amerika és a NATO azon dörgedelmét, hogy a “megszállt területekről” Oroszország haladéktalanul vonuljon ki, vagy különben…! Majd el aléltak a grúz vendéglátók eme határozottság és elszántság hallatán.

Persze magát a kérdést már senki sem firtatta, hogy mi lesz akkor, ha Oroszország figyelmen kivül hagyja a számára “fölöttébb kedvező” latorajánlatot?

Akkor nem lesz semmi! De most megint “jól ráijesztettek” a Kremlre.

Már jöttek is hajók a Fekete-tengerre. (Igaz, az északkeleti medencét kerülik mint ördög a tömjénfüstöt, mert ott már kiröhögik a sas szárnyaszegett vergődését.) Persze a medve azért rájuk nézett, hogy ki lubickol az én partom közelében?!

A Nobel-dijas Főparancsnok mindenesetre tette a dolgát. “Ultimátumott intézett – intéztetett!”

Ehhez van szoktatva, ehhez van szokva.

De nem ártana, ha szoktatná magát a gondolathoz: változnak az idők, változott a helyzet! Ideje lenne alkalmazkodni az új helyzethez. Neki – nekik is!

Nem szabad a rossz szokások rabjává válni! Még ha néha Nobel Békedijjal is jutalmazzák. Jól mutat az a vitrinben!

DE EGY MONOKLI A SZEMTÁJÉKON CSÚF LÁTVÁNY! NEM IS BESZÉLVE ARRÓL, HOGY IGEN FÁJDALMAS IS TUD LENNI!

(http://supermnenie.mirtesen.ru – nyomán)

Kínai média: a NATO saját létezését próbálja megindokolni az ukrán válsággal

A kínai - állami tulajdonú - Xinhua hírügynökség egy írása új hangot ütött meg a NATO terjeszkedésével kapcsolatban - a Xinhua azt írja, a nyugati katonai tömb saját létezését próbálja megindokolni az ukrán válság gerjesztésével. "A szeptember 5-én lezárult NATO csúcstalálkozó volt a szervezet legfontosabb találkozója a hidegháború vége óta. Ezen a csúcstalálkozón a NATO úgy döntött, hogy különleges gyorsreagálású erőt telepít a kelet-európai térségbe, tagállamai fegyvert szállíthatnak Ukrajnába, miközben a NATO bejelentette igényét az ukrán hadsereg "támogatására" a parancsnokság, kommunikáció és logisztika terén. Mindezen intézkedések célja, hogy tovább provokálják Oroszországot, valamint, hogy közvetlen fegyveres konfliktust tartsanak fenn az orosz felkelőkkel Kelet-Ukrajnában. De az továbbra is kérdéses, hogy a NATO milyen eredménnyel tudja végrehajtani mindezt".

A Xinhua hírügynökség egyben megjegyzi, hogy a NATO létezése a Szovjetunió összeomlása után szükségtelenné vált, katonai tömbként is mind inkább jelentéktelenné válik, és nem tud megbirkózni az egyre halmozódó problémákkal. A hidegháborús korszakban a NATO létezése a Varsó szerződés ellensúlyozásával volt megindokolva. A Szovjetunió összeomlását követően azonban a NATO továbbra is fenntartaná korábbi pozícióját, aminek mára már nincs létezési alapja.

"Oroszország többször figyelmeztette a nyugati országokat, hogy a NATO Európába telepített rakétarendszere sérti az érdekeit és fenyegetést jelent, valamint Moszkva garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy a rakétarendszer nem irányul Oroszország ellen. A NATO azonban nem biztosított ilyen garanciákat". A Xinhua azt is kifejtette, a Szovjetunió összeomlása rákényszerítette a NATO-t, hogy felhagyjon az Oroszország elszigetelésére törekvő politikával, - az ukrán válság egy mesterségesen generált válság, egy eszköz arra, hogy indokot teremtsen a korábbi politikához visszatéréshez.

A Xinhua hírügynökség retorikai váltása annak tudható be, hogy korábban Oroszország és Kína megállapodást kötött a két ország külpolitikájának összehangolásáról. Ha a nyugati országok tovább folytatják a provokációt és a háborús készülődést, Kína is fenyegetésnek fogja értelmezni egy olyan katonai szervezet terjeszkedését, aminek létezése évtizedekkel ezelőtt értelmetlenné vált. Nem kizárt, hogy a nyugati szankcióháborúnak az fog véget vetni, hogy Kína beavatkozik a szankciós játszmába, ami igen érzékenyen érintené a nyugatot.

http://www.hidfo.net/2014/09/09/kinai-media-nato-sajat-letezeset-probalja-megindokolni-az-ukran-valsaggal

Kínai gyógyszergyár kezdte meg működését Amerikában

Xinhua/CRI: “A Tasly Holding Csoport, Kína vezető gyógyszeripari vállalata szerdán hivatalosan is megkezdte észak-amerikai működését Maryland államban. A lépés a vállalat külföldi terjeszkedési erőfeszítéseiknek része, amelynek során a tengerentúlra is kiterjesztené a hagyományos kínai gyógymódokra épülő üzletét.

Az alapításának húszéves évfordulóját májusban ünnepelt vállalat ünnepélyes keretek között nyitotta meg a marylandi Rockville-ben létesített irodáját. A Tasly észak-amerikai központjának megnyitására 150 vendég érkezett, köztük Maryland állami tisztviselői, valamint biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatok képviselői.

„A Tasly átfogó módon végrehajtotta internacionalizációs stratégiáját.” – mondta Yan Xijun, a Tasly elnöke a megnyitón.

„A Tasly Pharmaceutials megalapítása egyik legfontosabb stratégiai lépésünk. A Tasly Pharmaceutials-t tengerentúli központunkként pozicionáljuk, a Tasly Csoport teljes támogatása mellett.”

Yan elmondta, hogy a Tasly 2013-ban négymilliárd dolláros bevételre tett szert.”

Bal-Rad komm: A fenti hír mindössze csak az ősi kínai orvoslásra épülő gyógyszergyártással foglalkozik. – Ám a kínaiak Amerikában, “az Aranyhegyek országában” ahogyan ők hívják, – már majd 50 éve, mindenütt ott vannak az üzleti életben és az iparban.

Az amerikai gazdaság össze is omlana, ha Kína hirtelen kivonná onnan az összes tőkéjét. – S lehet, egyszer meg is teszi, ha tovább kekeckednek a jenkik a kínai flottával a Dél-Kínai tengeren…

Argentína is csatlakozott a dollármentes üzletkötéshez

Kína és Argentína magas szintű megbeszéléseket folytatott a hét végén - a tárgyaláson a két ország elnöke vett részt, és nagy volumenű megállapodásokat kötöttek meg; Kína növeli az Argentínából érkező mezőgazdasági termékek mennyiségét, Argentína pedig nagy beruházásokkal bízza meg kínai partnerét. A legnagyobb ezek között az argentin vasúthálózat 1500 kilométerének fejlesztése, valamint két árapályerőmű építése.

A hétvégi találkozó kiemelkedő jelentőségű abban a vonatkozásban is, hogy a 7.5 milliárd dollárnak megfelelő értékű üzletet már nem dollárban, hanem jüanban bonyolítják le. Kína és Argentína éves kereskedelmi összege eddig meghaladta a 14.5 milliárd dollárt; ez újabb 14 és fél milliárd dollár, amely a kereskedelemben forgott, és most jobb híján az amerikai gazdaságba kerül vissza. Ezért kötelezik az USA pénzoligarchái Európa bankjait arra, hogy dollárt vásároljanak és ennek ellenértékeként kötvényeket bocsássanak ki. Ahogy legutóbb Vietnam, most Argentína is csatlakozott a dollármentes kereskedelemhez.

Buenos Aires mostani kínai megrendelései egy dolgot világosan megmutatnak; Argentína a vasúti hálózatot és az energiaszektort fejleszti nagy ütemben, ami egyértelműen jelzi azt a szándékot, hogy most az ipar nagyarányú fejlesztésére készülnek. Akkor pedig az országnak sokkal több olajra és gázra is szüksége lesz. Vagyis a kínai-argentin megállapodás megkongatja a vészharangot London felett, mivel a Falkland-szigetek mellett nagy kiterjedésű lelőhelyek nyugszanak, Argentína pedig nem tett le azon szándékáról, hogy visszaszerezze a szigeteket, melyeket Nagy-Britannia még a gyarmati időkben szerzett meg, de Argentína felségvizein találhatóak.

http://www.hidfo.net/2014/09/09/argentina-csatlakozott-dollarmentes-uzletkoteshez

Globalista arrogancia: a vidéki ügyféllel már nem számol a CitiBank

Először tavasszal lehetett arról nyilvánosan is hallani, hogy távozik Magyarországról a CitiBank, azt megelőzően pedig fokozatosan leépítik vidéki érdekeltségeiket. Mostanra mindez beigazolódott, már konkrét dátumot is lehet tudni; szeptember 26-án zárják be a debreceni, győri és miskolci fiókot. A fiókbezárások így is elhúzódtak, márciusban ugyanis az a hír jutott ki, hogy még abban a hónapban bezárják a vidéki fiókokat és előzetes bejelentés nélkül elküldik az alkalmazottak kétharmadát. További fél év után azonban most tényleg bezárnak minden vidéki fiókot, egy kivételével; Székesfehérváron még átmenetileg lesz CitiBank, de nem tudni, meddig.

A Citibank 1985-ben, a rendszerváltás előkészítésekor kezdett működni Magyarországon több nyugati bankkal együtt. Most, hogy már érződik egy újabb rendszerváltás előszele, pedig több nagy nyugati bankkal együtt távozik az országból. A bezárt fiókoknál lévő ATM-ek szintén megszűnnek.

A CitiBank azzal magyarázza a távozást, hogy globális viszonylatban csak a nagyvárosokban lesznek jelen, vidéki fiókokat már nem nyitnak. A bank távozása így egybekötődik a vidék leépülésével, a vidéki ügyféllel anyagi okokból már nem foglalkoznak, ehelyett huszárvágással bezárják a fővároson kívüli érdekeltségeket és a nem nagyvárosban élő embereket nem tekintik potenciális ügyfélnek. A bank lépése nevezhető egyszerűen globalista arroganciának is, bár a Citibank szintén komoly bevételkiesést szenvedett el a bedőlt hiteleknek köszönhetően, így a gyakorlatban az lehet a kivonulás fő mozgatórugója, hogy a csökkenő profit miatt egyszerűen odébbállnak és itt hagyják az országot.

http://www.hidfo.net/2014/09/09/globalista-arrogancia-videki-ugyfellel-mar-nem-szamol-citibank

Egy félig jó bank, meg egy rossz – Folytatódnak a Devizaperes Játékok

1. Részlegesen pert nyert a K&H Bank Zrt.

MTI: “Részlegesen nyert az egyik devizahiteles perben a K&H Bank Zrt., a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint; a banknak a 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek.

A szóbeli indoklás szerint a díj- és költségemelés egyes feltételei voltak ebben a négy hónapos időszakban tisztességesek a pénzintézetnél, a kamatemelésé azonban nem.

Az elsőfokú bíróság a perköltség számításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a pénzintézet 95 százalékban pervesztes, így mintegy 4,3 millió forint perköltség jár az alperes magyar államnak.”

2. Elutasította a TakarékBank keresetét a törvényszék

“A Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet szerződéses feltételeinek tisztességességét kívánta bizonyítani.

A bíró azzal indokolta az elutasítást, hogy a TakarékBank bizonyos időszakokban alkalmazott szerződéses feltételei elsősorban az objektivitás, az érthető megfogalmazás, és az átláthatóság törvényben rögzített elveinek nem feleltek meg.

A bíró indoklásában kifejtette: a bíróság azt is figyelembe vette, hogy a jogalkotó nem állított fel sorrendet az egyes elvek érvényesülésére, vagyis nem kötötte a bíróságot semmilyen jogszabályi rendelkezés a vizsgálat során.

Az objektivitás elvének megsértése döntően abból adódott, hogy a bank a szükséges korlátok nélkül módosíthatta egyoldalúan a szerződési feltételeket, míg az érthető és egyértelmű megfogalmazás elvének pedig nem felelt meg például a forrásköltség-változás, vagy a forrásszerzési lehetőségek alakulása – fejtette ki a bíró. Hozzáfűzte: az átláthatóság elvének azért nem feleltek meg a szerződéses feltételek, mert a TakarékBank által beépített ok-lista alapján a fogyasztó a szerződéses rendelkezések jogszerű alkalmazását nem tudja ellenőrizni.”

Bal-rad komm: Ezek szerint a K&H nem is félig, csak 5 %-ban jó bank, 95 %-ban rossz bank. Ezt mi azért nem neveznénk részleges nyertesnek. De hát úgy látszik, ez a retorika már csak az időhúzó Devizaperes Játékok nyelvezetének a része.

A TakarékBank pedig teljes mértékben rossz fiú. Ezt mondjuk mi is tudjuk, – kérdés mennyit fog fizetni a devizahiteleseinek. – Ezt majd az Elszámolási törvény állapítja meg. – De nem kellene őket sajnálni!

Panem et circenses, – elkezdődtek és folytatódnak a Devizaperes Játékok. – Jól van: Várjuk, hogy mikor vetik a bankárokat az oroszlánok elé. Mi az oroszlánoknak drukkolunk.

Magyarország anyagi mozgásterét csökkentené a New York Times

A New York Times liberális média egy publikációban sürgette, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb vonja meg az uniós forrásokat Magyarországtól. A liberális sajtóorgánum arra hivatkozva tartja szükségesnek a magyar kormány anyagi mozgásterének csökkentését, hogy Orbán Viktor illiberális államról beszél, emellett a kormány jelentős lépéseket tesz a média irányítás alá vonására. A NYT publikációja részletezi is, hogy a kormány a média hirdetési bevételeinek csökkentésével akarja rossz helyzetbe hozni az ellenzéki sajtót, hogy így azt nyomott áron felvásárolhassa. A liberális sajtóorgánum leginkább azt tartotta felháborítónak, hogy ennek hatására a külföldi média is "meghátrál" és kivonul az országból. A publikáció említette az Origo esetét is, ahonnan a szerkesztőnek vélhetően politikai nyomása kellett távoznia.

Minderre nem lehet azt mondani, hogy ne lenne igaz. Azonban azt sem lehet mondani, hogy ne lenne jogos, vagy helyénvaló. A kormány nyilvánvalóan nagytakarítást végez a hazai médiában, ennek hátterében azonban más indokok állnak. Az Origo politikai nyomásra távozott főszerkesztője annak a Sáling Józsefnek a fia, aki a hajdani ÁPV Rt. felügyelőbizottságának volt tagja, és az árun alul értékesítések, a nyomott értékbecslések felett szemet hunyással aktívan részt vett az állami vagyon elherdálásában, emellett párhuzamos politikai pályafutása volt az MSZP színeiben. Az Origo lefejezése az MSZP alternatív médiafelületeinek elvételét jelenti.

A kormányt ugyanakkor más motiválja, nem az ellenzék felszámolása, vagy a médiamonopólium építése. Az Orbán-kormány sorban kontroll alá vonja a mérsékelt atlantista médiafelületeket, ahová nyilvánvalóan saját embereit ülteti. Más is saját embereit ültette oda, nem véletlen volt Sáling az Origo főszerkesztője. Az új főszerkesztők viszont árnyalatnyilag más hangnemet követelnek meg. A kormány a mérsékelt atlantista média kontroll alá vonásával arra törekszik, hogy a radikális atlantista sajtóorgánumok maradjanak meg egyedüli ellenzékinek. Ezzel a művelettel a kormány sikeresen marginalizálja a radikális atlantizmust, ami köszönhetően a médiaösszpontosítás miatt kialakuló pánikhangulatnak, retorikai váltásra kényszerül és olyan hangnemet üt meg, ami értelmes ember számára már nem felvállalható. Így a radikális atlantizmus Magyarországon már soha nem juthat tömegbázishoz. Nem véletlen, hogy elsősorban nyugati érdekeltségek kritizálják ezt a folyamatot.

A New York Times publikációja ugyanakkor kivonulásról is beszél, vagyis az amerikai sajtó már többet tud, mint ami Magyarországon hivatalosan be lett jelentve. A külföldi média kivonulása nyilvánvalóan az RTL kivonulását jelenti. Amit a New York Times nem említ ennek kapcsán, hogy a kormány médiaösszpontosításával csak a profitalapú külföldi média vonul ki. Van viszont helyette brüsszeli pénzből működtetett EuroNews, ami az atlantizmus hangja Magyarországon és a kormány soha nem tudná kontroll alá vonni, mert külföldről pénzelik és működtetik. Egy ilyen brüsszeli pénzen működtetett külföldi média jelenléte durva beavatkozás a magyar belügyekbe. Ha a kormány az ellenzéket akarná elhallgattatni, az EuroNews-hoz hasonló propagandaoldalakkal kezdené, mert ezek valóban ellenzéki média, de nem hazai, hanem külföldi ellenzék. Mivel mindeddig ezekre nem került sor, nem mondható, hogy a kormány egyeduralomra törne a médiában. A radikális atlantizmus viszont marginizálva lesz, tetszik vagy nem ez egyeseknek. Minél hangosabban reklamálnak, annál könnyebb a kormány dolga.

Arról nem is beszélve, hogy amennyiben az Európai Bizottság befagyasztja az uniós forrásokat, a kormánynak alternatív bevétel után kell néznie, - és hol máshol tudna alternatív bevételhez jutni, mint az olyan, külföldi propagandaoldalak megadóztatásával, mint az EuroNews? Brüsszeli pénz ez is, az is. A különbség csak a behajtás módszerében van.

http://www.hidfo.net/2014/09/09/magyarorszag-anyagi-mozgasteret-csokkentene-new-york-times

Egyre nagyobb rejtély a nicaraguai kráter

A NASA szakértője szerint nem meteorit ütötte azt a krátert, amelyről hétfőn érkeztek hírek Nicaraguából.

Öt méter mély, 12 méter átmérőjű új kráterről érkeztek beszámolók hétfőn Nicaraguából. A hivatalos szervek szerint egy meteorit csapódott be a főváros, Managua repülőtere mellett, és ez ütötte a lyukat.

A Space.com űrkutatási hírportál cikke szerint azonban ez egyáltalán nem biztos. Bár érkeztek beszámolók hangrobbanásról,  egy ekkora krátert ütő testnek látványos fényjelenséget kellett volna produkálnia, amíg még a légkörben haladt – mondja Bill Cooke, a NASA Marshall Űrközpontjának vezető meteorit-szakértője.

A hatóságok a krátert vizsgálják

Forrás: AFP/German Miranda

A szakértő szerint feltűnően fényes tűzgömböt kellett volna észlelniük a környéken a főváros lakóinak, de ilyenről senki nem számolt be, pedig az esemény éjjel történt.

Ennél is komolyabb ellenérv, hogy egyelőre nem találják a feltételezett meteorit darabjait. Egy ekkora krátert 1 méteres test tud ütni, ha vasmeteoritról van szó (ha nem tiszta vas, még ennél is nagyobbnak kell lennie). Cooke és más szakértők szerint is egy ekkora testből kellett volna maradnia daraboknak. Egyelőre azonban nem találtak ilyeneket, és a képeken sem látszanak.

Felmerült az is, hogy a krátert egy olyan test ütötte, amely a Föld mellett vasárnap elhaladt kisbolygóról (2014 RC) vált le. A NASA hétfőn kiadott közleménye szerint azonban ez biztosan nem igaz: a két esemény más időpontban történt, és ha mégis az derül ki, hogy meteorit ütötte a lyukat, az teljesen más irányból érkezett.

http://www.origo.hu/tudomany/20140909-egyre-nagyobb-rejtely-a-nicaraguiai-krater.html

Valcmanista provokációktól és orgyilkosságoktól terhes “fegyverszünet” Donbasszban

A DNR sajtószolgálatának ma hajnali közleménye szerint a minszki megállapodás ellenére a helyzet Donbasszban továbbra is rendkivül feszült, és folyamatos kijevi provokációkkal, terrortámadásokkal terhes.

Hirszerzési adatok folyamatos valcmanista erőkoncentrációkról tanúskodnak Donbassz nyugati és délnyugati régióiban. Nyalókakirály banditasereglete Donyeck környékére koncentrálja erőit, és igyekszik kedvező poziciókat kialakitani.

A tegnapi legsúlyosabb provokáció Zuevkánál történt. Egy népzenei találkozó kezdetére időzitette a latortüzérség a támadását. Legalább huszonöt helyi civil lakos vesztette életét az aljas fasiszta atrocitásban.

Jelenovkánál pedig a fegyverszünetet betartó népköztársasági fegyveresek között masirozó fasiszta horda váratlanul tüzet nyitott, megölve harminc milicistát.

Luhansz irányába szintén komoly erőkoncentrációt hajt végre a kijevi pribékhatalom. Északnyugati irányból nagy mennyiségű páncélos és tüzértechnika, valamint tömeges latorélőerő áramlik a régióközpont felé.

Mariupolnál lényeges helyzetváltozás nem történt.

A donbasszi miliciák viszont az infrastruktúra helyreállitásán ügyködnek, hogy az érintett térség civil lakosságának életét elviselhetőbbé tegyék. (Ami viszont pillkanatok alatt ismét le lesz rombolva. Kérdés, hogy logikus – e a népköztársasági fegyveres erők ilyetén viszonyulása a “fegyverszünethez”? (B-R)

A múlt heti videofelvétel kapcsán – az ilovajszki katlanfelszámolás – több olvasónk is azon polemizált, hogy miként került a villanyvezetékre a valcmanista lator. Hát az alábbi video eléggé szemléltető módon mutatja be ennek a lehetőségét.

http://balrad.wordpress.com/2014/09/09/valcmanista-provokacioktol-es-orgyilkossagoktol-terhes-fegyverszunet-donbasszban/

A “Sea Breeze” fedőnevű latorszövetségi Fekete-tengeri izmozás során most egy kanadai hajó legénységére hozta rá vasárnap az orosz légierő a frászt.

A kanadai hadügy beszámolója szerint két SzU-24 és, és egy AN-26-os orosz repülőgép MEGKÖZELITETTE (!) A FEKETE – TENGEREN (nyilván a kanadai partokhoz közel) a HMCS Toronto nevű hajójukat. A SzU-24-esek vagy háromszáz méteres magasságban többször is elhúztak a kanadai hajó felett – szörnyülködik az oroszok pimaszságán a kanadai külügy. “Ugyan felfedeztük, hogy közvetlen veszélyt nem jelentettek ezek a gépek, ám akciójuk KIÉLEZTE a helyzetet!”

Értjük ugye? Az amerikai és kanadai hadihajók jelenléte a Fekete-tengeren, az orosz felségvizek határán az a helyzet lenyugvását szolgálja, mig az orosz gépek jelenléte ugyanott a világbékét fenyegető akció!

Arról nem is beszélve, hogy a HMCS Toronto legénységén szivrohamhullám söpört végig a repülő Misák láttán. Tulajdonképpen még azt is elmondhatják, hogy szerencsések. Misa türelme határtalan.

Persze előbb – utóbb bele fog unni a hülyeségbe!

Ajánljuk egyébiránt néhány lelkes és hithű atlantistának a világtérkép tanulmányozását. A Fekete – tenger mintha nem az USA és Kanada partjait nyaldosná! Sőt! Nagyon nem azt nyaldossa!
Mintha Oroszországhoz tartoznának egyes partszakaszai!

http://balrad.wordpress.com/2014/09/09/most-a-kanadaiak-kaptak-fraszt-a-fekete-tengeren/

A Balkánon toboroz az Iszlám Állam

„A gyanús ígéretek gyakran a halálba vezetnek”

„Az al-Kaida, illetve az Iszlám Állam ideológiája egyértelműen hangsúlyozza: a Balkán a globális kalifátus része. Azok, akik a szíriai és iraki harcokban az ideológiai és vallási fanatikusok oldalán vesznek rész, előbb-utóbb hazatérnek és azon fognak dolgozni, hogy hazájuk is csatlakozzon a kalifátushoz” - állítja a belgrádi dr. Zoran Dragišić katonapolitikai elemző, aki szerint komoly fenyegetést jelent, hogy a Balkán a radikális iszlám harcosainak toborzóhelyévé vált. A múlt héten több balkáni államban átfogó akció keretében igyekeztek felszámolni az útvonalakat, amelyek révén a különböző iszlám formációk harcosokat toboroznak.

A Damaszkusz-akció - Fotó: bportal.ba

„Felszólítom a fiatalokat, hogy ne menjenek idegen harcterekre és ne áldozzák életüket mások érdekeiért” - olvasható abban a felhívásban, amelyet Mustafa Ceric, a bosznia-hercegovinai Iszlám Közösség egykori vezetője tett közzé a minap.
Cericet aggasztja, hogy vannak fiatal emberek, akik „nem találják helyüket ebben a társadalomban, akik nem tudják itt beteljesíteni életcéljaikat, felülnek a gyanús ígéreteknek, amelyek gyakran a halálba vezetnek”. Az Iszlám Közösség egykori vezetője felszólította Bosznia ifjait, hogy ne menjenek katonáskodni Irakba és Szíriába, ne álljanak az Iszlám Állam harcosainak soraiba.
A felhívásnak oka van. Bosznia-Hercegovina ugyanis egyike azon államoknak, amelyekben eredményesen toboroz az IÁ, az a radikális katonai szervezet, amely túszai lefejezésével, keresztények keresztre feszítésével, mészárlásaival szerzett magának kétes hírnevet, amelyhez azonban egyre többen csatlakoznak. Európában is. A Balkánon is.

A Damaszkusz-akció -Fotó: bportal.ba

Szarajevó felveszi a kesztyűt
A szarajevói hatóságok átfogó akció keretében szeptember 3-án tizenhat személyt állítottak elő, akik azzal gyanúsíthatóak, hogy az IÁ részére toboroztak Boszniában.
Aztán másnap, minden különösebb emberi és személyiségi jogi aggály nélkül a hatóságok a médiában közzétették annak a mintegy 150 boszniai állampolgárnak a nevét, fényképét és egyéb személyes adatát, akik szíriai és/vagy iraki harctereken az IÁ soraiban harcolnak vagy harcoltak.
Az előállítottak között van Husein Bosnic-Bilal is, az IÁ boszniai toborzóinak állítólagos vezetője is. Az ügyészség azt állítja: Bosnic többet utazott, mint a külügyminiszter – emellett a hatóságoknak bizonyítékaik vannak, hogy Bosnic egy kuvaiti illetőségű egyéntől egyetlen tranzakció alkalmával valamivel több, mint 51 ezer eurót kapott…

Fotó: Avaz

S itt máris eljutunk a miértekre adandó egyik válaszra. Nevezetesen, hogy miért ragadnak fegyvert fiatal emberek, s miért áldozzák fel életüket mások harcaiért. Sajtóhírek szerint mintegy 15 ezer eurót kapnak azok, akik hajlandóak az IÁ soraiba állni.

Az országban, amelyben nagy a munkanélküliség, a 15 ezer euró komoly összegnek számít. Így aztán nem csoda, hogy vannak, akik ezért a pénzért akár az életüket is kockáztatják. Különösen a vahhábita közösség tagjai fogékonyak a toborzó szavakra. Persze, nekik is jól jön a pénz, de köreikben az elhivatottság is nagy szerepet játszik abban, hogy háborúba induljanak a radikálisok oldalán.
És ez a miértekre adott második válasz. A vallási elkötelezettség, a fanatizmus, ha úgy tetszik. A vahhábita eszmék képviselői először a délszláv háborúk idején jelentek meg Boszniában, ahol gyorsan követőkre talált az iszlám eme szélsőséges ágazata, s noha számuk nem kirívóan magas, befolyásuk érezhető. A boszniai vahhábita közösséget a szomszédos Szerbiából, a Szandzsákból érkezők is erősítik.

Bilal Bosnic

Husein Bosnic-Bilal, az egyik vahhábita közösség vezetője egy beszédében (amely azóta sem került le a legnépszerűbb videomegosztóról) támogatásáról biztosította az IÁ harcosait, emellett nyílt levélben szólította fel a boszniai ifjakat, hogy „vegyenek részt a dzsihádban” az IÁ oldalán. Bilal az olasz La repubblica augusztus 28-i számának adott interjúban kijelentette: az IÁ oldalán 50 olasz állampolgár harcol, akiket ő verbuvált. „Hiszem, hogy egy napon az egész világ iszlám állam lesz. Célunk, hogy még a Vatikán is iszlám hellyé váljék” - jelentette ki Bilal, aki azt is megerősítette, hogy Olaszországból is érkezik pénz az IÁ számlájára.

Egyes kimutatások szerint az Európából verbuvált iszlám harcosok zöme albán nemzetiségű. A Koszovóban megkezdett letartóztatási hullámot a nyugati államok, (elsősorban az USA) szorgalmazták.

Koszovó, a második forrás
A boszniai akciót követte a koszovói: Pristinában szeptember 4-én állították elő a Fatih dzsámi első imámját, a Teológiai Egyetem professzorát, Shefqet Krasniqit, akit azzal gyanúsítanak, hogy népszerűsítette a szélsőséges iszlám tanokat. Egy hónappal ezelőtt, augusztus 11-én a rendőrség negyven személyt tartóztatott le, akiket azzal gyanúsít, hogy szélsőségesek oldalán szíriai és iraki harcokban vettek részt.
Köztudott, hogy a radikális iszlám tanok terjesztői között van néhány imám is. Egyikük a gnjilanei Zekerija Cazimi, akinek egyik legnevesebb tanítványa az a 25 éves Lavdrim Muhadzerij, akit a közelmúltban öltek meg a szíriai harcokban, s aki a közösségi portálokon egy lefejezett tinédzser fejével pózolt. Muhadzeri volt az IÁ albán toborzója.

A macedón média állítása szerint akik hosszú szakállat növesztenek, illetve a nők, akik elfátyolozzák magukat, havonta 500 eurót kapnak. Aki a dzsihád érdekében folytat propagandatevékenységet, háromszor ennyit kap. Annak pedig, aki úgy dönt, csatlakozik a Szíriában harcolókhoz, minden adósságát kifizetik.

Szerbia aggódik
Szerbiában nem folyt átfogó akció a szélsőséges iszlám toborzás felszámolására, de a hatóságok fokozottan figyelnek a Szandzsákra, az ország muzulmánok lakta régiójára, ahonnan bizonyítottan csatlakoztak már fiatalok a radikális fegyveresekhez – és vesztették életüket a harcokban.

Macedónia tehetetlen a szélsőséggel szemben?
Macedónia Iszlám Vallási Közösségének tisztségviselői arra panaszkodnak, hogy két szkopjei dzsámit ismeretlen szélsőségesek tartanak ellenőrzésük alatt. A „dzsámifoglalók”, akik szokatlan külsejükkel és az imádkozás szokatlan módjával is felkeltették a figyelmet, állítólag erőszakkal vonultak be a dzsámikba. Természetesen ezek az ismeretlenek nem teljesen ismeretlenek – azonban, mivel a macedón törvények szerint radikális iszlám közösségeket nem lehet bejegyeztetni, így az ilyen közösségek ismeretlennek minősülnek.

MH/ MKL

1552 szeptember 9. – Emlékezzünk, testvéreim! - A törökök 60-70 ezer fős hadserege megkezdi a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri vár ostromát.

Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg az újonnan épült szolnoki vár alatt egyesült Hadum Ali budai pasa csapataival. A 60-70 ezer főnyi sereg szeptember 9-11. között érkezett a `Felvidék kapujá`-nak tartott egri vár alá, amelyet Dobó István vezetésével mintegy 2500 főnyi őrség védelmezett. A harmincnyolc napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt. A törökök október 18-án megkezdték a visszavonulást. Az egri vár védőinek kitartása óriási pszichikai hatást fejtett ki, hiszen bebizonyosodott: némi szerencsével kisszámú őrség is ellenállhat a hódító szultán tengernyi hadának. Dobó István, a vár ellenállásának kovácsa, pályafutását Serédy Gáspárnak, a felső részek főkapitányának oldalán kezdte, ahonnan felemelkedésének útja egyenesen vezetett az egri kapitányságig. Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki. Az 1560-as években a lévai kapitány, majd a bányavidéki főkapitány tisztét viselte, mígnem uralkodóellenes összeesküvésben való részvétellel vádoltak meg és vetették börtönbe. Az egri hős néhány héttel szabadulása után, 1572 májusában távozott az élők sorából.

Várhegyi Kálmán