A kis- és a közepes gazdaságok fejlesztését szolgálják majd 2015-2020-ban az agrár-vidékfejlesztési források. A Miniszterelnökség államtitkára szerint úgy kell munkahelyeket teremteni, hogy közben növekedjen a versenyképesség is. El kell érni, hogy a következő európai uniós költségvetési ciklusban a kis és közepes gazdaságok kerüljenek előtérbe - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy bátaszéki agrárfórumon. Szerinte az elmúlt hét évben az európai uniós támogatások elsősorban a nagy gazdaságok versenyképességét segítették, a gépbeszerzések, az állattartó telepek korszerűsítése terén a kis és közepes gazdálkodók hátrányban voltak. Ezen változtatni kell - jelentette ki.


Az agrár-vidékfejlesztés legfontosabb új célkitűzése, hogy a vidéki életminőség tovább javuljon, és új munkahelyek jöjjenek létre. Ha a gazdaságok fejlesztenek, az általában a munkahelyek számának csökkenésével jár - jegyezte meg, hozzáfűzve, úgy kell munkahelyeket teremteni, hogy közben növekedjen a versenyképesség. A következő hat évben a munkaigényes ágazatok - kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás - támogatására állnak rendelkezésre források. Az államtitkár kitért arra, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások összege a következő hétéves időszakban összességében nagyobb lesz, mint a 2007 és 2013 közötti ciklusban: a közvetlen támogatás kerete 2000 milliárd helyett 2500 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatások összege 1551 milliárd forinttal szemben 1223 milliárd forint lesz. A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program forráselosztása szerint a beruházásra és tárgyi eszközökre jut a legnagyobb összeg, 450 milliárd forint, 188 milliárd az agrár-környezetvédelemre fordítható keret. Mezőgazdasági üzemek fejlesztésére 59, ökológiai gazdaságok támogatására 62 milliárd forintot terveztek. Szólt arról is, hogy a 2016. január 1-től olyan agrár-környezetgazdálkodási programot vezetnek be, amely valóban a kis és közepes gazdaságokat szolgálja. A szakmailag is átdolgozott programot kevesebb jogcímmel hirdetik meg, a cél az, hogy mindenki egyszerűbben tudjon hozzáférni, ne pedig csak "egyesek, nemesi kiváltságok révén" - mondta. Kíváncsian várjuk.


Közben;
Az importstop elrendelése előtt az Európai Unió országai például több mint 250 ezer tonna edami típusú sajtot szállítottak Oroszországba. Az alapanyagul szolgáló, fölöslegessé vált tej egy részét jobban tartósítható termékek, például tejpor és vaj gyártására irányították át. Az eredmény: az árak összeomlása. Franciaországban a zsírszegény tejpor tonnánkénti ára jelenleg 2400 euró, míg augusztus elején 2880 euró volt. A vaj ára 3600 euróról 3260 euróra esett.

A helyzetből a nagykereskedelmi láncok húznak hasznot, mert tovább tudják csökkenteni a termékek fogyasztói árát. Az Aldi élelmiszerdiszkont-lánc már is be is jelentette, hogy 99 centről 85 centre csökkentette a negyedkilós vaj árát németországi üzleteiben. A tej felvásárlási ára egyelőre nem változott, mert körülbelül három hónap kell ahhoz, hogy a feldolgozott tejtermékek árváltozásai hatást gyakoroljanak az alapanyag piacára. A fenyegető helyzetben a kistermelőket tömörítő Európai Tejtanács a termelés önkéntes csökkentését javasolja megoldásként. A Német Parasztszövetség (DBV) azt követeli a berlini kormánytól és az Európai Bizottságtól, hogy próbálja meg diverzifikálni az exportpiacokat. A zöldségeket és a gyümölcsöket illetően nehezíti a helyzetet, hogy az idén jó volt a termés az európai országokban, a fogyasztás viszont csökkent. A legnagyobb gondot az alma jelenti: a tavalyi 11 millió után idén 12 millió tonna terem belőle, így az árak, különösen a Gala és a Golden fajtánál, lefelé indultak. Az embargó felgyorsíthatja az áresést. Lengyelország tavaly 700 ezer tonnát exportált ebből a gyümölcsből Oroszországba, ám idén Európa, vevő hiányában, belefulladhat az almába.
A világ legnagyobb lazacnevelő vállalkozása, a norvég Marine Harvest augusztus elején azzal szembesült, hogy a friss lazac kilónkénti ára 40 koronáról (mintegy 5 euró) 32 koronára süllyedt, de ennek szezonális okai is vannak, mert a halak augusztusra fejlődnek ki és kerülnek a legnagyobb tömegben a piacokra. Mivel norvég lazac nem kerülhet orosz üzletekbe, Oroszországnak Chiléből kell kielégítenie igényeit. Ennek következményeként kevesebb chilei lazac kerülhet az Egyesült Államokba és Japánba, amelyek így kénytelenek lesznek Norvégiából importálni lazacot. A baromfi esetében az Egyesült Államok is érzékeli, hogy Oroszország leállította az amerikai importot. Hasonló a helyzet Kanadában, ahol szakértők szerint a sertéshús ára a sertésinfluenza-járvánnyal összefüggésben alakul.
Akkor hová termeljünk és mennyit, hogy megérje egy kisgazdaságnak (akár támogatás nélkül is, mert ez volna a valóságos és nem a kompenzáció)?

Tóth János-Drótos Tamás - Hernád Völgye H.H.K