Csak egy példa arra, hogy a víz hiánya, mekkora konfliktusokat okozhat; A súlyos aszály Szíriában mintegy másfél millió embert kényszerített be a városokba, ami társadalmi robbanásba, végül polgárháborúba torkollott… Így a szíriai válság, már besorolható a “Vízháborúk” hosszú sora közé, – amelyek egyre súlyosabbak, s véresebbek lehetnek. – (SzRTI)
Áder János megnyitotta Dél-Koreában a 7. Víz Világfórumot
Elegendő víz nélkül nincs
fenntartható fejlődés” – mondta Áder János államfő vasárnap a dél-koreai
Teguban, a 7. Víz Világfórumon elmondott nyitó beszédében, amelyben a
többi közt részletes nemzetközi megállapodás megalkotására tett
javaslatot a közös vízgyűjtő területek használatára.
A magyar köztársasági elnök a világ legjelentősebb vízügyi tanácskozásán felszólalva úgy ítélte meg: a
helyi vagy regionális megoldások már nem elégségesek a vízügyi
válságok és problémák kezelésére. Áder János ezért az ENSZ keretén
belül született megoldásokat egy globális vízügyi szervezet
felállításával tenné még hatékonyabbá.
Az államfő úgy fogalmazott, hogy “a Földet kibillentettük egyensúlyi állapotából”. Rámutatott arra is, hogy tíz
év múlva csaknem kétmilliárd ember él majd vízhiányos területen, de az
emberiség csaknem negyven százaléka már most is osztott vízgyűjtő
területről szerzi be forrásait, közöttük sok helyen pedig már “elindult a
marakodás”.
A Világgazdasági Fórum az idei
jelentésében a világot fenyegető legnagyobb kockázatként a vízügyi
válságot jelölte meg – emlékeztetett az államfő, aki a Föld számos
pontjáról hozott példákat arra, hogy már most jelentős probléma a víz
kezelése, akár aszályról, akár áradásról van szó.
Dél-Korea “mellbevágó” adatait idézve
kijelentette: jobb helyet nehezen találhattak volna a világfórumnak,
mint a hol szárazsággal, hol pedig jelentős esőzéssel küzdő országban. Szólt
Szíriáról is, ahol az aszály űzött mintegy másfél millió embert a
városokba, ami társadalmi robbanásba, végül polgárháborúba torkollott.
“Újabb és újabb figyelmeztetéseket kapunk a természettől, hogy ez így nem mehet tovább”
– jelentette ki, hangsúlyozva a cselekvés fontosságát. Áder János
szerint az emberiségnek nemcsak a probléma súlyosbodását kell
elkerülnie, de “a részben általunk átalakított” helyzethez is meg kell tanulnia alkalmazkodni. Csak
így kerülhetők el a vízszerzés érdekében folytatott háborúk, vagy az,
hogy még több ember haljon meg szennyezett vizektől, hogy sok helyen
elvesszen a jelenlegi élővilág.
Az államfő szólt Magyarországról
is, amely – mint mondta – szintén érzi a klímaváltozás hatását.
Elmondta: az ország hiába óvja a vízbázisait, ha a környezete nem teszi
azt, ezért Magyarország két- és többoldalú megállapodásokkal igyekszik
elkerülni a közös vízhasználatból adódó konfliktusokat a szomszédos
országokkal.
***
A konferencián Pak Gun Hje dél-koreai
elnök a többi közt arra mutatott rá, hogy országát jelentősen érinti a
klímaváltozás, amely vízproblémákat is okoz. A kérdés kezelésére
nemzetközi megoldásokat szorgalmazott, és a többi közt a tudomány és a
technológia fejlődésének fontosságát hangsúlyozta.
Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke többekkel együtt azt hangsúlyozta, hogy hamarosan
a megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez való hozzájutás jelenti majd
a legjelentősebb problémát az emberiség számára.
A konferencián felszólalt többek között
Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) főtitkára, Jan Eliasson ENSZ-főtitkárhelyettes, de ismertette
országa problémáit és megoldásait Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Etiópia
elnöke és Marokkó miniszterelnöke is.
Dél-Koreában különösen fontos kérdés
lett a környezetvédelem és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának
csökkentése, az ország ugyanis 1990 és 2005 között megkétszerezte
emisszióját. Ez döntő részt amiatt történt, hogy lakossága az 1960-as
évek óta megduplázódott, mintegy 50 millióra nőtt, miközben az egy főre
jutó GDP-jét az ország 79 dollárról 33 ezerre növelte. A világ 13. legnagyobb gazdasága a károsanyag-kibocsátás terén is élen jár.
A klímaváltozás itt különösen érezteti
hatását: Dél-Korea átlaghőmérséklete jóval a világátlag felett
emelkedett, de folyamatosan nő a csapadék mennyisége is, száz év alatt
27 százalékkal. A legfontosabb feladat a vízminőség javítása, ezért a
kormányzatnak a kilencvenes évek közepétől van programja a vízforrások
kezelésére, megóvására, a bakteriológiailag is tiszta ivóvíz
biztosítására.
***
A háromévente megrendezendő világfórum a
vízzel kapcsolatos kérdések legnagyobb konferenciája. Az idei, Víz a
jövőnk számára mottóval megrendezett tanácskozásra több mint százötven
országból érkeztek jogalkotók, helyi vagy nagyobb területre rálátó
döntéshozók. A konferencia április 17-éig tart.
A Víz Világfórumot szervező
ernyőszervezet, a Víz Világtanács (WWC) 1996-ban jött létre, tagjai
között tud professzionális technikai társaságokat, vállalatokat, bankokat, tudományos szervezeteket, valamint kormányzati és civil szervezeteket is. Csaknem háromszáz tagja között van a magyarországi Belügyminisztérium és a Fővárosi Vízművek is.
Áder Jánost a konferencia vasárnapi
megnyitója után fogadja Synn Ilhi, a Keimyung Egyetem rektora, valamint
Lee Jae Nyung, a tegui magyar-koreai baráti társaság elnöke.
Az államfő hétfőn megbeszélést folytat
Benedito Bragával, a Víz Világtanács elnökével, Yvo de Boerrel, a
fejlődő országokat segítő Global Green Growth Intézet (GGGI)
főigazgatójával. Ezt követően Áder János tárgyal Thomas P. Bostick
altábornaggyal, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki
főnökével, műszaki csapatainak parancsnokával.
Áder János kedden Pak Gun Hje dél-koreai köztársasági elnökkel találkozik, majd továbbutazik Mongóliába.
***
És alább egy élő példa arra, hogy a ‘Vízválság’ már a fejlett országokat is elérte:
Kezdődik a ‘Vízválság’ Amerikában is – Vízkorlátozást rendelt el Kalifornia kormányzója
A súlyos aszály miatt
vízkorlátozást rendelt el múlt szerdán Kalifornia kormányzója. Az állam
történetében még nem volt példa hasonló intézkedésre.
A településeknek 25 százalékkal kell csökkenteniük a vízfelhasználásukat.
A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a
vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjed. Az
egyetemi városoknak, golfpályáknak, temetőknek és más parkos területeknek jelentősen korlátozniuk kell a fogyasztást.
Az önkormányzatoknak 465
hektáron a gyepet szárazságtűrő tereprendezéssel kell felváltaniuk, és
kedvezményes programokat kell indítaniuk annak érdekében, hogy a
fogyasztók a sok vizet fogyasztó berendezéseiket takarékosokkal váltsák
fel. A központi sávelosztók öntözése tilos.
Brown szerint a történelmi szárazság
példátlan lépéseket követel meg. A kormányzó azt követően döntött így,
hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre
fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi
átlagának. A hegyekben lévő hó mennyisége jelentősen alatta marad az
1977-ben és 2014-ben mért 25 százalékos negatív rekordnak.
Minden jel arra mutat, hogy tartós
vízhiány fenyegeti az USA eddig leggazdagabb és legfejlettebb államát.
Erre utal az is, hogy a szárazságtűrő növények telepítésével készülnek
föl az elkövetkező vízhiányos, – félsivagatos időkre.
És az iható édesvíz egyre fogy. Nemcsak Amerikában, hanem szerte a világon, így Európában is.
MTI – SzRTI