2025. december 2., kedd

Háborúra készül Oroszországgal a francia haderő

Párizs, 2025. december 2. kedd (MB)

A francia fegyveres erők kötelékében attól tartanak, hogy bevetik őket Ukrajnában az oroszok ellen – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden a párizsi Le Journal de Dimanche beszámolója alapján.

A lap idézte egy francia tiszt véleményét, aki a következőket mondta: “Fennáll annak veszélye, hogy Ukrajnába küldenek minket. Nem tudom, mikor, de nincs kétségem afelől, hogy végül oda kell mennünk, őszintén szólva veszteségeink óriásiak lesznek”. A tiszt szerint Ukrajna egy húsdaráló, ami ott folyik, az maga a mészárlás.  Azt mondta, nem ellenzi a békefenntartó küldetéseket, de háborúhoz nem adja a nevét.

A tengerészgyalogságnál szolgáló másik tiszt kijelentette: “A jelenlegi helyzetet figyelembe véve nem tudom, valóban készen állunk-e, ami ránk vár”.

A Journal de Dimanche jelentése szerint a francia csapatok most az ukrajnai csatateret szimuláló körülmények között gyakorlatoznak. Kifejezetten lövészárok-hadviselést, elektronikus hadviselést gyakorolnak, hadműveleteket végeznek drónokkal. Egyre gyakoribbak az ukrán katonai személyzettel folytatott közös gyakorlatok is. „Meglepődtünk, amikor termetes, szőke srácokkal találkoztunk, akik egy szót sem beszéltek franciául” – jegyezte meg egy francia katona, aki részt vett a gyakorlatokon.

November 20-án Fabien Mandon tábornok, francia vezérkari főnök kijelentette: „El kell fogadnunk gyermekeink elvesztését”. Arra szólította fel a franciákat, hogy készüljenek fel rá, álljanak készen az áldozathozatalra, a városok pedig készítsék fel a lakosságot a háborúra. Azzal érvelt, hogy minderre azért van szükség, hogy elrettentsék Oroszországot egy háborútól.  Párizs rendelkezik “minden tudással, gazdasági és demográfiai erővel”, ami a Moszkva elleni küzdelemhez szükséges – mondta. A TF1 francia televíziós hálózat megjegyezte: a tábornok régóta fenntartja álláspontját, és ragaszkodik az ország újrafegyverzéséhez.

Emmanuel Macron francia elnök a sorkatonaság visszaállítását tervezi – írta tudósítónk.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2025/12/01/megelozo-csapasra-keszul-a-nato-oroszorszag-ellen/

Kiadta: Magyar Békekör

Oroszország nem akar háborúzni Európával, de ha Európa háborúra szánja magát, Oroszország készen áll arra, hogy most azonnal elinduljon — Putyin


«Ha Európa hirtelen háborút indít ellenünk... Minden nagyon gyorsan fog történni, — ez nem Ukrajna. Ukrajnával sebészi pontossággal járunk el. Ez nem is háború a szó szoros értelmében. Ha Európa háborút indít ellenünk, nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk»
— Putyin.

A venezuelaiak fegyvert fognak hazájuk védelmében

A venezuelai nép önvédelmi gerilla háborúra készül.   Az emberek fegyvert kaptak, szinte minden házban vannak kisebb fegyverek: puskák, pisztolyok, kézigránátok, még kézi páncéltörők is.  Venezuela nagy részét őserdő borítja, de a terep más szempontból is viszontagságos, mert az ország nagy része hegyvidék.  A városokban sok a sikátor.

Donald Trump választási sikerét részben annak az ígéretének köszönheti, hogy „nem lesznek új háborúk”, s hogy „befejezzük a régi háborúkat”.  Első elnöki ciklusában még Kim Dzsong Unnal is hajlandó volt tárgyalni, és most sokan nem értik, most miért nem megy ez neki Nicolas Maduroval, a venezuelai elnökkel.  Maduroval szemben, tárgyalás helyett, Trump eddig csak fenyegetőzött.

Trump újabb háborújának ürügye sokaknak Hitlert juttatja eszébe.  Hitler ugyanis azt állította, hogy Lengyelország megpróbálta megszállni Németországot.  Ezen akkor sokan nevettek, de később arcukra fagyott a mosoly.  Hitler támadásával megkezdődött a második világháború, mely százmillió áldozatot követelt.

Mindenesetre a Maduro kormány elleni ürügy igencsak szánalmas, de egyben szomorú is.  Az USA haditengerészete az utóbbi időben több venezuelai halászhajót támadott meg, és lemészárolta ártatlan személyzetét, miközben kábítószercsempésznek kiáltotta ki őket.   A vádakra semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak.  Egyébként is, a nemzetközi törvények értelmében a kábítószercsempészetet bűnügyként kell kezelni, így nem jöhet szóba a haditengerészet, mint eszköz, legfeljebb a parti rendőrség.  A nyugati sajtó újabban „venezuelai drogkartelleket” emleget, melyeket Maduroval próbál összekötni.  A baj az, hogy az USA-ban aktív drogkartellek Kolumbiához és Mexikóhoz köthetőek (azaz az USA szövetségeseihez), semmilyen bizonyíték nem került elő Venezuela érintettségéről.  Az USA vádaskodásának hitelességével kapcsolatban további kérdőjeleket vet fel, hogy Trump nemrég teljes körű elnöki kegyelemben részesítette Juan Orlando Hernándezt, egykori hondurasi államelnököt, aki pont drogkartellekben való tevékenységéért töltötte börtönbüntetését.   Hernández maga és több családtagja (pl. a testvére, Tony Hernández) is többszörösen elítélt drog kartell vezér.

Bizonyos források szerint azt sem lehet kizárni, hogy Venezuela az utóbbi pár hónapban atomfegyverhez jutott.  Venezuela szövetségesei: Oroszország, Kína, és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság.  Nem tudjuk biztosan, hogy az KNDK milyen segítséget fog nyújtani.  Oroszország és Kína, hivatalosan, erkölcsi támogatásáról biztosította Madurot.   A nemzetközi jog a venezuelai nép oldalán áll.

Az USA a múlt hónapokban, Venezuela tekintetében, minden szempontból a nemzetközi jogon kívül helyezte magát.   Az ártatlan halászhajókra való lövöldözésen kívül Venezuelára repülési tilalmat kényszerített, több terrorista támadást hajtott végre venezuelai infrastruktúra ellen.  A venezuelai partokhoz vezényelt hat hadihajót (USS Fort Lauderdale, USS Gravely, USS Iwo Jima, USS Jason Dunham, USS Sampson, USS San Antonio) valamint egy tengeralattjárót.  Donald Trump az ovális irodából minden nap fenyegeti Madurot: felszólította, hogy hagyja el az országot, vagy kénytelen lesz megölni.

Simon Bolívar, Venezuela szellemi atyja nem azért űzte ki a spanyol gyarmatosítókat, hogy helyükre USA gyarmatosítók kerüljenek, és nem is azért, hogy a venezuelai olajmezőket, aranybányákat, és ásványi kincseket amerikai cégek kaparinthassák meg.

Meglehet, hogy az USA egy dél-amerikai Vietnám előtt áll.  Az USA vietnámi háborúja több millió ártatlan vietnámi lakos életébe került.  De az USA veszteségei is jelentősek voltak: 58000 katona halt meg és több százezer sebesült tért haza Amerikába.

Minden jel arra utal, hogy a venezuelai nép harcolni fog az ország szuverenitásáért!

Magyarra fordította: Hetényi Balázs