Íme a legkeményebb magyar futballedzői nyilatkozat - A játékosként keménységéről ismert Lendvai Miklós meccs utáni értékelésében rendesen kifakadt, de érthetően elkeseríti a hazai futballvalóság.

Donbasszban holnap a Népköztársaságok által felügyelt VALAMENNYI településen megkezdik a nyugdíjak és szociális juttatások kifizetését a jogosultak számára.

A pénzügyi garanciát Oroszország nyújta, mintegy 1,9 milliárd rubel (30 millió USD) összegben. Erről tájékoztatott Jekatyerina Matyjuscsenko, a Donyecki Népköztársaság pénzügyminisztere.

Rémséges csapás vár nyomorul orosz facebookozókra!

Mint ismert, nagyjából két hete már, hogy az EU Bizottsága tarthatatlannak minősítette azt az állapotot, hogy az internet segítségével a “Kreml parancsára trollhadsereg zúdult a világra, és kezdte el a derék nyugati internetezőket szörnyűbbnél szörnyűbb kitalációkkal hülyíteni Maradék-Ukrajna, Donbassz és a Krím ügyében”!
Ennek a tarthatatlan és rendkívül káros tevékenységnek véget kell vetni!-horkant föl a nagytiszteletű Bizottság, és menten rá is testálta a Dolgot Federica Mogherini külügyi biztosra! A művésznő vállalta, hogy rövid időn belül rendet is fog csapni ebben a témában. Elképzeléseit vázolva kiderült, hogy egy ellentroll bandát fog szerveztetni, összehangolva a munkát a Kijevben már egy ideje eredményesen működő hasonló témában ügyködő kompániával. De sejtetni engedte, hogy a moszkoviták megfékezésére vannak az ő tarsolyában technikai és jogi megoldások is. Bírságtól a börtönön keresztül honlapok és hírportálok leoltásáig minden eszköz rendelkezésére áll, és ő fog is élni minden eszközzel. (Mert ugye az Európai Unió Szent Négyes Alapelve: a TŐKE, a személyek, a SZOLGÁLTATÁSOK és az INFORMÁCIÓ SZABAD ÁRAMLÁSA MINDENEK ELŐTT VALÓ BETARTÁSA számára nagyon is fontos! Meg a Bizottság számára-természetesen.)

Federika úrhölgy olyan sokáig nem lopta a napot! A Facebook feltalálója, gazdája és korlátlan ura-az egyébiránt galiciai felmenőkkel büszkélkedő Cukorhegyi Markó (Marc Zuckerberger) tegnap be is jelentette: intézkedik, hogy rövid időn belül Oroszországban a Facebook megszűnjön működni. Vállalkozása csak akkor fog ismét életre kelni Oroszország szerte, ha annak értelmét látja (értsd: felforgatásra), illetve ha Oroszország már TOTÁLIS DEMOKRÁCIÁBAN (Értsd: a Kremlben már Hodorkovszkij lesz a Gazda) fetreng! Hogy mikor lesz pontosan a Nagy Lekapcsolás Oroszországban, a Facebook tulaj nem nyilatkozott.

Az orosz internetezők pedig már-már a teljes kétségbeesés határán! Vlagyimir Putyin trollhadserege szinte lebénult a szörnyület hallatán.

Donbassz amúgy éli az utóbbi időkben megszokott életét.

Bár a mai napon eléggé hétvégi üzemmódra csitult a fegyverszünet gépezete, azért itt-ott voltak történések.

Sztaromihajlovka lakói körbe lettek zárva ma reggel latortankokkal. A helyiek nem tudják mire vélni a dolgot, de az biztos, hogy se ki!-se be!

A donyecki repülőtér ma sem a világ legnyugisabb helye.

Sirokinonál is gondoskodnak Valcman pribékjei a helyiek nyugtalanságban tartásáról.

Peszkiben nem csitul a vasárnap ellenére sem a már két hete folyamatosan tartó aknavetőgránát pocsékolás.
Ma reggel viszont valamelyik népköztársasági-csakis valami zöldfülű újonc lehetett-ráhibázott. Biztosan elcsavargatta az aknavető irányzékát. Pontosan telibe kaptak vele egy junta Kamazt! Az meg meg volt pakolva martalócokkal.A plató utasai közül többnek is gyors távozhatnákja támadt!-a platóról. Az sem számított nekik, hogy meglehetősen erős ponyva van közöttük meg a külső tér között. Igaz, abba hogy mégis sikerült nekik az átjutás mutatványa-besegített az eltergetett irányzékú aknavetőből kilőtt gránát is. Féltucatnyi martalócot segítve át villágyorsan a ponyván, és a túlvilágra. Mondják, hogy a húszfős utazóbrigád többi egyedei sincsenek abban a helyzetben, hogy már ma délután futballozzanak. Valami egészségügyi panasza mindnek van.

Avgyejevkában kisebb izgalmat váltott ki latorkörökben, hogy “valakik” kézifegyverekkel rájuk lőttek. Három pribék panaszkodik egészségkárosodásra.

Hát nagyjából így zajlik egy csendes hétvége Donbasszban.


https://balrad.wordpress.com/2015/04/05/panikolnak-az-orosz-internetezok/

Egyiptom nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánította a jemeni beavatkozást

Az egyiptomi államfő szombaton nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánította a jemeni lázadók elleni fellépést és az arab koalíció által kezdett offenzívában részvételt. Abdel Fattah El-Szisszi közleményében elsődleges célként a Báb el-Mandeb szoros biztosítását nevezte meg.

Egyiptom most tízedik napja része a Szaúd-Arábia irányítása alatt zajló offenzívának, amely első szakaszban egy tengeri blokádot és a légierő beavatkozását jelentette, napokkal később pedig kezdetét vette egy szárazföldi offenzíva a jemeni fegyveres ellenzéki csoportok ellen. A Báb el-Mandeb szoros kulcsfontosságú terület a világgazdaság működése szempontjából, ezen a tengeri útvonalon halad át a tengeri olajkereskedelem tekintélyes része. Az egyiptomi elnök a jemeni konfliktust kapcsán arab nemzetbiztonsági kérdésről beszélt, ami annak kinyilvánítását jelentette, hogy a több mint tíz ország részvételével zajló hadmozdulat egy új térségi szövetség kialakulásának is része.

A Szaúd-Arábia, Egyiptom és több más ország részvételével zajló offenzíva március 26-án kezdődött, miután a síita milícia jelentős előrelépéseket ért el a kormányerők elleni harcban, és az ország területeinek jelentős része az ellenzék irányítása alá került. Egyiptom légierővel és haditengerészettel vesz részt a beavatkozásban, valamint az elnök nyilvános bejelentést tett arra vonatkozóan, hogy szárazföldi haderőt is bevet a kormányerők oldalán fellépve, ha arra szükség van.

A Jemen által ellenőrzött tengerszakasz ugyanakkor nem csak a világ olajkereskedelmében tölt be jelentős szerepet. Február közepén Vlagyimir Putyin orosz államfő Kairóban tett látogatását követően jelentette be a két államfő, hogy Egyiptom csatlakozik az Eurázsiai Gazdasági Unió szabadkereskedelmi övezetéhez. Ezzel a lépéssel a Báb el-Mandeb szoros a BRICS csoport globális kereskedelmi csomópontjainak egyikévé vált, ahol (a Vörös-tengeren) a déli országokból érkező áruk átlépik az eurázsiai szabadkereskedelmi térség vámhatárát.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Vadásznak a magyar gimnazistákra a külföldi csúcsegyetemek

Egy friss felmérés szerint minden ötödik középiskolás gondolja úgy, hogy külföldön szeretne továbbtanulni: a szülők 85 százaléka támogatná, ha gyereke egy másik ország egyetemén, főiskoláján folytatná tanulmányait, sokan úgy nyilatkoztak, hogy erre pénzt is áldoznának.

Becslések szerint tízezernél is több magyar fiatal tanul jelenleg külföldi egyetemeken, pontos számot azonban szinte lehetetlen mondani - tudtuk meg a felmérést készítő Engame Akadémia sajtótájékoztatóján. A külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezet szerint a legtöbb magyar diák

Nagy-Britanniában

Németországban

Ausztriában

az Egyesült Államokban

Hollandiában

és Dániában tanul.

A külföldi egyetemeket leginkább azért szeretik a magyar diákok, mert az oktatás jellemzően inkább kiscsoportos, gyakorlat-és probléma-orientált, a tanultakat pedig sokkal egyszerűbben tudják átültetni a gyakorlatba - mondta el Könczey Kinga vezető mentor. A felvételi ugyanakkor meglehetősen különbözik a hazai gyakorlattól - például abban, hogy a legtöbb egyetemre motivációs levelet is kell küldeniük a jelentkezőknek.

Vannak olyan gimnáziumi osztályok Magyarországon, ahol a diákok fele külföldi egyetemen, főiskolán tervezi a továbbtanulást. A legjobb gimnáziumokat pedig rendszeresen figyelik a világ legjobb egyetemei, hasonlóan a fociklubok játékos-megfigyelőihez.
Aki kimagasló eredményeket ér el például matematikából (mondjuk jól szerepel az OKTV-n), az számíthat arra, hogy már gimnazistaként ösztöndíj-ajánlatot tehet neki valamelyik külföldi csúcsegyetem - akár a Harvard vagy a Cambridge.


Ingyenes vagy nagyon drága

Lévai Balázs, az akadémia igazgatója szerint látványosan sokan mennek Skóciába továbbtanulni: itt az EU-s diákoknak ingyenes az oktatás, és több, nemzetközileg is elismert egyetem várja a hallgatókat. Ugyanakkor ebből következik, hogy a túljelentkezés is egyre nagyobb a skót felsőoktatásban.

A tandíj ugyanis nagyon nem mindegy. Angliában például átlagosan 9 ezer font (3,6 millió forint) a tandíj évente, ezt egyébként nagyon sokan az ottani diákhitelből fizetik (ami más EU-tagállamokból érkező hallgatók számára is elérhető). A többi európai országban azonban jellemzően alacsonyabb a tandíj, vagy egyáltalán nincs.

A skandináv országok is egyre kedveltebbek, több diák érdeklődik Svédország, Dánia iránt - a nem olcsó megélhetés ellenére is.

Amerikában egyeteme válogatja, mennyit kell fizetni: a csúcsegyetemeken a tandíj és a megélhetés évi 60 ezer dollárnál (16 millió forint) is többe kerülhet. Ezeken az egyetemeken nehéz ösztöndíjat kapni, de például a legjobb sportolóknak, vagy a legkiemelkedőbb tanulóknak sikerülhet.

Könczey Kinga szerint Amerikában is van olyan egyetemi szak, amelyik annyira kemény, hogy nem fér bele, hogy a diák a tanulás mellett munkát vállaljon, de a legtöbb országban diákmunkával legalább a megélhetés felét fedezni tudják a magyar tanulók. Az Egyesült Királyságban 8-15 fontos (3200-6000 forint) órabérrel végezhetnek diákmunkát, adómentesen. Összehasonlításként: a szigetországban hetente egy kollégiumi szoba 100 font (40 ezer forint) körüli összegbe kerül, az albérletet ennél kevesebből, fejenként 50-60 fontból (20-25 ezer forint) is ki lehet hozni (osztozva egy nagyobb lakás költségein).

A szakemberek a Pénzcentrum kérdésére elmondták: ma már nem csak a felső tízezer "kiváltsága" a külföldi egyetem, a középosztály családjai is megtehetik, hogy külföldre küldjék gyerekeiket.

Pénzcentrum

Tilos az orosz hadsereget dicsőíteni Ukrajnában!!!

Betiltottak Ukrajnában minden olyan filmet vagy tévésorozatot, amely kedvező színben tünteti fel az orosz vagy szovjet államhatalmi szerveket, köztük a mostani orosz hadsereget vagy akár az egykori szovjet állambiztonsági szolgálatot.

A jogszabály az 1991. augusztus 1-je után készült audiovizuális termékekre vonatkozik, függetlenül a származási országtól, így akár hollywoodi produkciók is tiltólistára kerülhetnek, ha pozitív képet festenek a „megszálló agresszor ország” erőszakszervezeteinek alkalmazottairól. Az államfő azt a határozatot emelte törvényerőre, amelyet még február 5-én fogadott el az ukrán parlament az orosz erőszakszervezetek „népszerűsítésének” tilalmáról.

Az áprilistól hatályos törvény megszegőit pénzbírsággal sújthatják, ennek összegét azonban még nem állapították meg. A törvény betartását a filmügyi állami hivatal és a médiahatóság ellenőrzi. Az indoklás szerint „fenyegeti a nemzetbiztonságot és negatívan befolyásolja az ukrán hadsereg morálját” az olyan filmek és műsorok, amelyek kedvező színben tűntetik fel például az orosz fegyveres erőket.

A törvény megfogalmazója, Mikola Knyazsickij médiavállalkozó, volt parlamenti képviselő azt ajánlja az orosz produkciókat vetítő ukrán tévécsatornáknak, hogy a jövőben több saját filmet forgassanak.

Hírfigyelő Szolgálat

Színház a fronton is üzlet volt a mentális segítség mellett

A hátországban, a frontokon és a hadifogolytáborokban is fontos mentális szerepe volt az első világháború évei során a színháznak, a színjátszásnak.

Hetekkel a háború kitörése után megjelentek Magyarországon is az első propagandadarabok, feltűnésük hátterében nem az állami szándék állt, hanem az a felismerés, hogy a delíriumszerű lelkesedés üzleti lehetőséget rejt magában. „Mintha az emberek berúgtak volna önnön nemzeti nagyságuktól”, de „1914 ősze egész Európában ilyen állapot volt” - így számtalan, gyakran bugyuta színmű is tömegeket vonzott a teátrumokba. Magyarországon a téma népszerűsége pedig csak 1916-ban, a jegyrendszer terjedésével kezdett apadni. Abban a korban a színházi állójegy ára egy futballmeccsével ért fel, a bakák pedig ennek is csak a felét fizették, így szinte mindenki számára elérhetőek voltak ezek a darabok.

A Csárdáskirálynő, amely a „hadisikerek helyett operettdiadalt” jelentett 1915 novemberi bemutatója után, ha a kasszasiker dacára az elit fanyalogva is fogadta. Kifogásolták, hogy a darabban főtisztek, arisztokraták színésznőkkel fennálló kapcsolata került a középpontba, akadtak, akik az osztrákok, mások a magyarok kigúnyolásával vádolták a művet, amelyet Bécs után Berlinben vittek színre, s csak 1916 őszén ért Budapestre. Ennek oka, hogy Magyarországon az 1916 tavaszán bemutatott Mágnás Miska volt a sztárdarab, a Csárdáskirálynőben rejlő lehetőségek kihasználására pedig egy teljes színházi évre volt szükség.
A máig játszott operett „második életével” is érzékeltette a fogolytáborok színházi életének jelentőségét, hogy az oroszországi táborokban ezt a darabot is előadták a színtársulatot szervező katonák, egyes részeit pedig már korábban színre vitt más művekbe ágyazták, hogy így csalogassák be ismét véges számú közönségüket. Kotta és szövegkönyv nélkül játszották a darabot, amelynek e hadifogoly-változatát 1921-ben a budapesti Városi Színház is bemutatta, a normális élet kapaszkodóit kereső hadifoglyok egyes táboraiban félezer néző befogadására is alkalmas teátrumot építetek. 1917 elején kezdte meg működését a frontkatonáknak játszó Első Magyar Tábori Színház, amely jellemzően kevéssé ismert tagokból állt, de működtek piaci alapon szerveződő kabarétársulatok is, amelyek rendszeresen adták elő műsorukat az évek óta az otthontól távol lévő katonáknak.

Bíró Dalma összeállítása

Brüsszelre nem érvényesek a NATO-csúcs megállapodásai?

A belga védelmi minisztérium máris magyarázkodásba kezdett, miszerint csak egy belső használatra szánt munkadokumentum az a 133 oldalas, titkos összefoglaló, melyet a De Redactie belga híroldal szerzett meg. Márpedig a dokumentum a belga haderő újabb jelentős leépítéséről szól, melyet az egyre szűkösebb védelmi költségvetés miatt kénytelen a tárca végrehajtani, dacára a 2014-es walesi NATO-konferencián elhangzott, a tagországok védelmi kiadásainak növelésére vonatkozó ígéreteknek.

Az irat szerint 2019-ig nem kevesebb, mint 1,7 milliárd euróval kevesebb összegből gazdálkodhat majd a tárca. A jelenlegi védelmi költségvetési struktúrával 2016-ban 80 millió, míg 2019-ben már 213 millió euróval nagyobb kiadása lenne a haderőnek, mint amekkora forrás a rendelkezésére áll. Természetesen 2019 utánra már növekvő költségvetési forrásokat ígér a dokumentum a védelmi vezetésnek. A dokumentum többek között a vezérkar létszámának megfelezését, a támaszpontok 35 százalékának felszámolását irányozzák elő. Kivonulna a haderő a Neder-over-Heembeekben lévő katonai kórház finanszírozásából, mely egyben égési központként - emlékezzünk a tiltott titkosfegyverre ha minden kötél szakad, a fehérfoszforra, amit Palesztínában és Ukrajnában is bevetettek már - is üzemel, megfelelve a hadsereg sajátos igényeinek. A katonai felsőoktatási intézmény, a Királyi Katonai Akadémia oktatói létszámának hatvan százalékát veszítené el. Felszámolnák a központi katonazenekart (Koninklijke Muziekkapel, száz fő), s nem jutna katona többé a brüsszeli Királyi Katonai Múzeumba sem (mínusz 219 fő). Az AgustaWestland hadrendben álló A109 helikopterek számát 20-ról 8-ra csökkentenék, s az Északi-tenger kutató-mentő feladatait is magánvállalkozásra bíznák. Az irattal együtt a döntés Steven Vandeput védelmi miniszterhez került, aki tiltakozását fejezte ki a kiszivárogtatás miatt.

Hírfigyelő Szolgálat

Magyarországon tíz év alatt megközelítőleg 2500-an vesztették életüket fagyhalál következtében.

1286-an 2010 és 2015 között, további 1191-en pedig 2005 és 2010 között – tudatta a Magyar Szociális Fórum a rendkívüli kihűléses halálesetekről szombaton közzétett összesítő jelentésében.

A Szociális Fórum kimutatása szerint 2010-2011 telén több mint 400, 2011-2012 telén 330, 2012-2013 telén csaknem 300, 2013-2014 telén 119, 2014-2015 telén pedig 137 fagyhalál eset történt az országban.

2005-2006 telén 271-en, 2006-2007 telén 215-en, 2007-2008 között 203-an, 2008-2009 telén 222-en, 2009-2010 között pedig 280-an fagytak meg.

A mögöttünk hagyott télen 137 honfitársunk távozott az élők sorából. Még márciusban is tucatnyian fagytak meg – tűnik ki a március 31-i legfrissebb adatokból.

Az elmúlt tíz év átlagát tekintve lényegében fele-fele arányban hűltek ki a szabad ég alatt (közterületen), és saját fűtetlen otthonukban. Az elmúlt öt év arányait tekintve viszont túlsúlyba kerültek a fűtetlen otthonukban elhunytak (52 százalék) a szabad ég alatt meghaltakkal szemben (48 százalék). A hatósági nyilvántartás szempontjából külön kategóriának számít a kórházba szállítás közben, illetve a kórházba kerülés után meghalt népesség. Ez a bekövetkezett összes fagyhaláleset kb. 22 százalékára tehető.

Túlnyomó többségükben férfiak távoztak az élők sorából. A nők aránya kb. 17 százaléknyi. A rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint az áldozatok között nem volt gyermek. Az eddigi legfiatalabb áldozat 20 éves volt, a legidősebb pedig 92. Mindketten az elmúlt télen fagytak meg.

A Magyar Szociális Fórum köszönetét fejezte ki azoknak, akik annak dacára sem tagadták meg a rendkívüli kihűléses halálesetekre vonatkozó adatszolgáltatást, hogy a jelzett időszak kormányai – politikai színezetüktől függetlenül – igyekeztek akadályozni a tényekről szóló tájékoztatást, és elkendőzni az emberéletben bekövetkezett tömeges pusztulást.

https://balrad.wordpress.com/2015/04/05/az-uj-horthyzmus-dicserete/

NATO - Az atlantista különítmény

NATO - 2001-2014 között a szövetség – és benne Magyarország, Magyarország alig két héttel a koszovói műveletek megkezdése előtt csatlakozott az észak-atlanti szervezethez – volt az atlantista titkosszolgálatok által gerjesztett világméretű terrorizmus elleni harc zászlóshajója - a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás alapjaiban változtatta meg a világ biztonsági környezetét, és egyben adott komoly; a mai napig tartó feladatot a szövetséges tagállamoknak. Az Iszlám Állam kikiáltásával azonban a helyzet némileg megváltozott, hiszen az észak-atlanti szervezet még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ez a küzdelem nyugat-kelet; vagy éppen a keresztény és az iszlám vallás harca. Pedig ez elkerülhetetlennek bizonyul a gyakorlatban. "Napjainkban - fogalmaznak a nyugati körök és ez áll Oroszországra is - a normális világrend áll szemben a barbarizmussal, hiszen közel hatvan állam támogatja ezt a harcot. Az Iszlám Állam jelentette kihívás minőségileg nem új, de méreteiben igen.” Az IÁ a nyugati és zsidó titkosszolgálatok legnagyszabásúbb vállalkozása az eddigi világtörténelemben. Aztán elindult az ukrán program is, a viharos gyorsasággal beköszönő ukrajnai események gyakorlatilag teleírták az előzetesen kissé üresnek gondolt európai népekre szerkesztett forgatókönyvet is. Az ukrán válság új korszakot nyitott a NATO-történelmében, a kialakult helyzetre válaszként Walesben - a NATO-csúcson - durván kétféle intézkedéscsoportról született megállapodás. Az első csoportba az úgynevezett megerősítő intézkedések tartoznak, melyek lényege, hogy a szerintük közvetlenül fenyegetett NATO-tagállamok katonai-politikai megerősítést kapjanak a szövetségtől. Nem véletlen, hogy a Közép-kelet-európai térségben rendkívüli módon megemelkedett a nagyszabású hadgyakorlatok száma. A készenléti akcióterv másik csoportjába pedig az adaptációs intézkedések tartoznak. Aztán a meglepetés álomvilága is kitárulkozik előttünk; „Nem kétséges, hogy a hagyományos fegyverek terén a NATO katonai ereje meghaladja Oroszországét, de valljuk be: az utóbbi években szövetségesi szinten elszoktunk az ilyesfajta hadgyakorlatoktól, mert missziós feladatok voltak előtérben." Ez egy kissé elhamarkodott kijelentés szerintünk...



Stratégia - Az ukrajnai helyzetre történő pontos reagálás alapja, hogy a NATO nagy erőket, nagyon gyorsan tudjon mozgatni. Azaz, az eddigi gyorsreagáló képességet egy nagyon gyors reagáló képességgé kell átalakítani. Lefordítva mindezt: dandár-harccsoport méretű erőknek kell, 1-2 napos reakcióidővel készenlétben lenniük. Emiatt találták ki a körülbelül negyvenfős állományú, úgynevezett NATO haderő integrálási egységeket (force integration unit), melyeket első körben a hat leginkább fenyegetett tagállamba telepítenek, de a második körben már hazánk és Szlovákia is jelezte ilyen irányú igényét. A tervek szerint a magyar integrálási egység Székesfehérváron települ majd. Tehát az Oroszország elleni harcokban úgy tűnik a nyugat mellett tettük lke a voksunkat - legalábbis kormányzati szinten, mert a magyar namzet erre tudomásunk szerint nem adott felhatalmazást... Az egyes tagállamok védelmi költségvetésével kapcsolatosan, Walesben továbbra sem született kötelező érvényű megállapodás. A cél ugyanakkor az, hogy a védelmi kiadások az elkövetkezendő tíz évben minden országban közeledjenek a GDP két százalékához; illetve ne csökkenjenek az alá. Ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lehetnek.

Hazánk betöltött szerepe a NATO-ban

Hazánk NATO-tagságából adódó előnyei: amellett, hogy a különböző szövetségesi műveletekben a magyar katonák komoly harctéri tapasztalatot szereztek – és ezáltal nőtt a Magyar Honvédség általános harcképessége -; nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy szerves részévé váltunk a szövetség védelmi tervező rendszerének. Magyarország néhány területen kiemelkedő szerepet tölt be a NATO-ban.

- MH Pápa Bázisrepülőtéren települő, Nehéz Légiszállító Ezred, amely az okos védelem kiváló – és a gyakorlatban is működő – példája,

- Budapesten található NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, tudomásul kell venni, hogy egy háborúban megsérült katonákat meg kell gyógyítani,

- mi voltunk az első olyan európai tagállam, amelyik századnyi erővel huzamosabb időre az egyik szövetséges Balti-állam területére települt – utalnánk a 2014. év végén egy magyar lövésszázad hajtott végre különböző feladatokat Litvániában.

- a NATO biztonsági beruházási programjából a Veszprémben működő légiirányító-központ - és ezen keresztül az egész ország is – komolyan profitált.

Mindez persze a magyar katonai küzdőszellemiségnek köszönhető képességek és nem a nagypolitikának álláspontunk szerint.

Várhegyi Kálmán

Miért ne kiabálj a gyermekeddel?