NATO - 2001-2014 között a szövetség – és benne Magyarország, Magyarország alig két héttel a koszovói műveletek megkezdése előtt csatlakozott az észak-atlanti szervezethez – volt az atlantista titkosszolgálatok által gerjesztett világméretű terrorizmus elleni harc zászlóshajója - a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás alapjaiban változtatta meg a világ biztonsági környezetét, és egyben adott komoly; a mai napig tartó feladatot a szövetséges tagállamoknak. Az Iszlám Állam kikiáltásával azonban a helyzet némileg megváltozott, hiszen az észak-atlanti szervezet még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ez a küzdelem nyugat-kelet; vagy éppen a keresztény és az iszlám vallás harca. Pedig ez elkerülhetetlennek bizonyul a gyakorlatban. "Napjainkban - fogalmaznak a nyugati körök és ez áll Oroszországra is - a normális világrend áll szemben a barbarizmussal, hiszen közel hatvan állam támogatja ezt a harcot. Az Iszlám Állam jelentette kihívás minőségileg nem új, de méreteiben igen.” Az IÁ a nyugati és zsidó titkosszolgálatok legnagyszabásúbb vállalkozása az eddigi világtörténelemben. Aztán elindult az ukrán program is, a viharos gyorsasággal beköszönő ukrajnai események gyakorlatilag teleírták az előzetesen kissé üresnek gondolt európai népekre szerkesztett forgatókönyvet is. Az ukrán válság új korszakot nyitott a NATO-történelmében, a kialakult helyzetre válaszként Walesben - a NATO-csúcson - durván kétféle intézkedéscsoportról született megállapodás. Az első csoportba az úgynevezett megerősítő intézkedések tartoznak, melyek lényege, hogy a szerintük közvetlenül fenyegetett NATO-tagállamok katonai-politikai megerősítést kapjanak a szövetségtől. Nem véletlen, hogy a Közép-kelet-európai térségben rendkívüli módon megemelkedett a nagyszabású hadgyakorlatok száma. A készenléti akcióterv másik csoportjába pedig az adaptációs intézkedések tartoznak. Aztán a meglepetés álomvilága is kitárulkozik előttünk; „Nem kétséges, hogy a hagyományos fegyverek terén a NATO katonai ereje meghaladja Oroszországét, de valljuk be: az utóbbi években szövetségesi szinten elszoktunk az ilyesfajta hadgyakorlatoktól, mert missziós feladatok voltak előtérben." Ez egy kissé elhamarkodott kijelentés szerintünk...



Stratégia - Az ukrajnai helyzetre történő pontos reagálás alapja, hogy a NATO nagy erőket, nagyon gyorsan tudjon mozgatni. Azaz, az eddigi gyorsreagáló képességet egy nagyon gyors reagáló képességgé kell átalakítani. Lefordítva mindezt: dandár-harccsoport méretű erőknek kell, 1-2 napos reakcióidővel készenlétben lenniük. Emiatt találták ki a körülbelül negyvenfős állományú, úgynevezett NATO haderő integrálási egységeket (force integration unit), melyeket első körben a hat leginkább fenyegetett tagállamba telepítenek, de a második körben már hazánk és Szlovákia is jelezte ilyen irányú igényét. A tervek szerint a magyar integrálási egység Székesfehérváron települ majd. Tehát az Oroszország elleni harcokban úgy tűnik a nyugat mellett tettük lke a voksunkat - legalábbis kormányzati szinten, mert a magyar namzet erre tudomásunk szerint nem adott felhatalmazást... Az egyes tagállamok védelmi költségvetésével kapcsolatosan, Walesben továbbra sem született kötelező érvényű megállapodás. A cél ugyanakkor az, hogy a védelmi kiadások az elkövetkezendő tíz évben minden országban közeledjenek a GDP két százalékához; illetve ne csökkenjenek az alá. Ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lehetnek.

Hazánk betöltött szerepe a NATO-ban
Hazánk NATO-tagságából adódó előnyei: amellett, hogy a különböző szövetségesi műveletekben a magyar katonák komoly harctéri tapasztalatot szereztek – és ezáltal nőtt a Magyar Honvédség általános harcképessége -; nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy szerves részévé váltunk a szövetség védelmi tervező rendszerének. Magyarország néhány területen kiemelkedő szerepet tölt be a NATO-ban.
- MH Pápa Bázisrepülőtéren települő, Nehéz Légiszállító Ezred, amely az okos védelem kiváló – és a gyakorlatban is működő – példája,
- Budapesten található NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, tudomásul kell venni, hogy egy háborúban megsérült katonákat meg kell gyógyítani,
- mi voltunk az első olyan európai tagállam, amelyik századnyi erővel huzamosabb időre az egyik szövetséges Balti-állam területére települt – utalnánk a 2014. év végén egy magyar lövésszázad hajtott végre különböző feladatokat Litvániában.

- a NATO biztonsági beruházási programjából a Veszprémben működő légiirányító-központ - és ezen keresztül az egész ország is – komolyan profitált.

Mindez persze a magyar katonai küzdőszellemiségnek köszönhető képességek és nem a nagypolitikának álláspontunk szerint.


Várhegyi Kálmán