Német sajtó: a NATO elveszítette kezdeményezőképességét

A Süddeutsche Zeitung német napilap hasábjain megjelent egy értékelés a NATO és Oroszország közti viszony alakulásáról, amely arra a következtetésre jutott, hogy az észak-atlanti szövetség elveszítette kezdeményezőképességét – nincs más lehetősége, mint utólagos reakciókat adni Moszkva lépéseire.

Két hónap van hátra a NATO Varsóban tartandó csúcstalálkozójáig, a napilap azonban rövid, lényegre törő megállapítással kezdi: Oroszország minden lehetőséget megragad erejének megmutatására, a NATO pedig védelmi állásba kényszerült. A szerző, Stefan Kornelius szerint Vlagyimir Putyin a szíriai és ukrán válságok során tett lépésekkel egyértelmű üzenetet küldött a NATO-nak: Oroszország gyorsabban cselekszik, mint azt a Nyugat döntéshozói gondolják. Másodsorban pedig, nagyobb határozottsággal cselekszik, mint amire a NATO valaha is képes lesz. A szerző azt írja, a NATO a teljes kiszámíthatatlansággal kell szembenézzen, és Moszkva részéről olyan lépéseket kell várnia, amivel senki nem számol.

Kapcsolódó: Vihar készül - az amerikai évszázad véget ért

A szakértő szerint legyen szó akár hadgyakorlatokról, egyszerű légi incidensekről vagy közvetlen katonai döntésekről, Oroszország mindig egy lépéssel a NATO előtt jár, és a nyugati tömb intézkedései ahelyett, hogy elrettentenék Moszkvát, az orosz katonai tevékenység fokozódásához vezetnek. Legutóbbi példát említve Kornelius emlékeztet; a NATO újabb 500-1000 fős zászlóaljakat akar állomásoztatni állandó jelleggel az orosz határ mellett (a balti országokban és Lengyelországban), amire Oroszország azonnali válaszként három hadtestet helyezett készenlétbe a határ menti területeken, 4000-10000 fővel.

http://www.hidfo.ru/2016/05/nemet-sajto-a-nato-elveszitette-kezdemenyezokepesseget/

Német kétharmad: az iszlámnak nincs helye Németországban

Mostanra a németek közel kétharmada ellenzi Angela Merkel “nyitott kapu” politikáját, és a migránsok befogadását – a kancellár támogatottsága pedig tovább csökken.

Az INSA által végzett friss közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a németek mintegy 60%-a úgy gondolja: az iszlámnak nincs helye Németországban. Az intézet korábbi kutatásaihoz képest egyértelműen látható, hogy a migránsok befogadása nagy mértékben módosította a németek idegen népekkel szembeni hozzáállását, és a belpolitikai erőviszonyokat. Korábban a német társadalom megosztott volt a “menekültek” befogadásával kapcsolatban, és a nagy migrációs hullám előtt többségük még támogatta Merkel befogadó politikáját. A német társadalom iszlámról alkotott képe azonban drámaian megváltozott, miután egy év alatt több százezer migráns érkezett Berlinbe, és a mindennapossá váló, migránsok által elkövetett bűncselekmények hatására a németek többsége már úgy érzi, többé nem biztonságosak az utcák.

Ursula Bachhuber, az Alternatíva Németországnak párt tagja szerint a hatóságok azt sem tudják, kik érkeznek az országba, és az egy év alatt beözönlött mintegy kétmillió bevándorlót nyomon követni sem tudják. Ez nagy mértékben átrendezte a politikai erőviszonyokat is: az AfD támogatottsága emelkedik, a kormánykoalíció támogatottsága csökken, és Angela Merkel megítélése fokozatosan romlik. Andreas von Bulow szociáldemokrata képviselő szerint Merkel felelős ezekért a folyamatokért, mert ő engedélyezte a migránsok korlátlan befogadását anélkül, hogy arról a kormánykoalícióban egyeztetést kezdeményezett volna.

Hetekkel ezelőtt a kancellár elkezdte felismerni tettének következményeit, de akkor sem a német állampolgárok biztonsága miatt aggódott, hanem a nacionalizmus újjáéledése miatt. Merkel azt mondta, “vagy megvédjük Európa külső határait, vagy visszatérünk a nacionalizmushoz.”

Az INSA korábbi felmérései szintén Merkel pártja támogatottságának csökkenését mutatták; a 2013-as Bundestag-választáson 41,5%-ot szereztek, majd 2015 októberében a támogatottságuk még 36% felett járt. Januárban ez 32% alá csökkent a Kölnben migránsok által elkövetett több száz szexuális indíttatású bűncselekmény hatására. Február közepére az is kiderült, hogy a németek sajtóba vetett bizalma mélypontra jutott, elsősorban a migránsok bűncselekményeinek elhallgatása miatt.

http://www.hidfo.ru/2016/05/nemet-ketharmad-az-iszlamnak-nincs-helye-nemetorszagban/

Minden második európai népszavazást akar az EU-tagságról

Egy hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés eredményei szerint minden második európai állampolgár újra népszavazást akar tartani arról, hogy országa fenntartsa-e az uniós tagságot.

Az Ipsos-Mori felméréséből kiderült; az európaiak 45%-a akarja, hogy országa népszavazást tartson arról, továbbra is tagja maradjon-e az Európai Uniónak. A kutatást Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Belgium, Magyarország és Svédország választóiból összeállított reprezentatív mintán végezték. A Financial Times beszámolója szerint nem csak, hogy minden második európai népszavazást akar tartani az EU-tagságról, de az emberek 33%-a egyértelműen azt mondta, hogy a kilépésre szavazna.

A referendum támogatottsága Olaszországban a legmagasabb, ahol a választók 58%-a akarna demokratikus módon dönteni, függetlenül attól, hogy egy várható referendum milyen eredménnyel zárulna. A lengyelek vannak leginkább megelégedve az Európai Unióval – náluk alig 22%-os a népszavazás támogatottsága.

A megkérdezést amiatt végezték, mert alig több mint egy hónap múlva a britek népszavazást tartanak az uniós tagságról, és a szakértők várakozásai szerint ez Európa-szerte növeli majd a népszavazásra mutatkozó igényt. A megkérdezettek 84%-a egyetértett abban, hogy a britek kilépése dominó-effektust indítana el, és idővel más országok is – népszavazást követően – kilépnének az Európai Unióból.

http://www.hidfo.ru/2016/05/minden-masodik-europai-nepszavazast-akar-az-eu-tagsagrol/

Rendszeresen elnyomtuk a konzervatív híreket, mondja a volt Facebook alkalmazott

A Facebook egyik volt újságírója elárulta, hogy a cég alkalmazottai rendszeresen elnyomják azokat a híreket, amik a konzervatív olvasók számára érdekesek lennének.

A Facebook többi funkciójával és más weboldalakkal, például a Google-lal ellentétben, a hírfolyamban megjelenő trending témákat nem algoritmusok, hanem úgynevezett kurátorok felügyelik.

A feketelistás hírek/oldalak között szerepelt például Chris Kyle, a 2013-ban meggyilkolt híres Navy Seal, a Drudge Report, az ellentmondásos adóhivatalnok Lois Lerner, és számos konzervatív hírportál, mint a Blaze vagy a Breibart.

A kurátorok azt az utasítást kapták, hogy inkább a New York Times, a Time és a Variety cikkeit részesítsék előnyben.

A Gizmodo-nak nyilatkozó volt alkalmazott elmondta, hogy a cenzúra olyan felháborító volt, hogy végül úgy döntött, elkezdi figyelemmel kísérni, hogy mely témákat nyomják el.

„Úgy gondolom, hogy nagyon hátrányosan kezelték a konzervatív híreket,” nyilatkozta.

„Az döntötte el, hogy mi számított trending hírnek és mi nem, hogy ki volt éppen ügyeletben. … Amikor rám került a sor, azt láttam, hogy a CPAC, Glenn Beck vagy más népszerű konzervatív témák nem kerültek be a trending hírek közé mert vagy a kurátor nem tartotta fontosnak vagy elfogultak voltak például Ted Cruzzal szemben.”

Egy másik korábbi Facebook kurátor szerint a folyamat teljesen elfogult módon működött.

A Facebook hivatalos politikája merőben ellentmond a volt kurátorok beszámolóinak. A közösségi oldal saját meghatározása szerint a trending lista csak olyan „témákat tartalmaz, amelyek népszerűsége éppen emelkedik a Facebookon”.

A kurátorok azonban elmondták, hogy a cég utasítására saját trending témákat kellett létrehozniuk, amikor a felhasználók nem olvasták azokat a híreket, amiket a vezetőség fontosnak tartott.

A Gizmodo a következőket írta még:

Az új vádak azután kerültek napvilágra, hogy a Gizmodo a múlt héten újabb részleteket tett közzé a Facebook trending híreket felügyelő csapatának belső működéséről. A csapat olyan fiatal újságírókból áll, akik az Egyesült Államok 8 elit egyetemének egyikén vagy a keleti part valamelyik magánegyetemén szerezték diplomájukat és a Facebook jobb felső sarkában látható „trending” modul tartalmát felügyelik. [A Facebook súgó oldala szerint a modul jelenleg kizárólag angol nyelven és csak bizonyos országokban érhető el.]

A kurátorok címek alá rendezik és összefoglalókat írnak a témákhoz, amik hírportálokra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. A 2014 óta működő modul az Internet legkeresettebb felületének számít manapság és meghatározó szerepet játszik abban, hogy mit olvasnak a Facebook felhasználók, akiknek száma egyedül az Egyesült Államokban 167 millió főt számlál.

…

Más esetekben a kurátorok beszúrnak egy adott hírt, akkor is, ha a felhasználók nem foglalkoznak vele, hogy azt a látszatot keltsék, az oldalon „kemény” hírek is megvitatásra kerülnek.

„Az embereket már nem érdekli Szíria”, mondta az egyik kurátor. „Amennyiben ez nem számít trending hírnek a Facebook-on, az rossz fényben tüntetné fel az oldalt.” A kurátor azt is elmondta, hogy a Black Lives Matter (a fekete életek számítanak) mozgalommal kapcsolatos híreket is be kellett szúrniuk a trending modulba.

Forrás: The Blaze

Thea: Mivel Magyarországon a „trending” modul nem elérhető, az a kérdés, hogy az algoritmusok milyen szempontok alapján szűrik a hírfolyamban megjelenő posztokat, illetve, hogy milyen hatékonysággal működik a cenzúra magyar tartalmak esetében. Egy biztos, nem egy és nem is két panasz érkezett már hozzám azzal kapcsolatban, hogy a Facebookon posztolt cikkek nem jelennek meg a követők hírfolyamában, akkor sem, ha az Idők Jelei az érintett felhasználó 25 „elsőként megjelenő” profilja között szerepel.

A TTIP ellen fordul a német kormány

Christian Schmidt német mezőgazdasági miniszter kritikus hangot ütött meg az Amerikai Egyesült Államokkal szemben, amiért az nem tesz engedményeket a tárgyalási folyamat során. Merkel támogatása ellenére is a TTIP ellen fordul a német kormány.

Schmidt a Der Spiegelnek adott interjú során mondta, hogy a tervezett megállapodáshoz semmilyen engedményt nem sikerült elérni a német termelők számára, ehelyett az USA mindössze arra volt hajlandó, hogy kisebb engedményeket tegyen az autóipar vonatkozásában. A politikus egyértelműen kijelentette, hogy

“nem fogjuk feláldozni az élelmiszeriparban alkalmazott magas standardokat az autókereskedők kedvéért.”

Schmidt kifejtette, hogy az Egyesült Államok Európa számára nem releváns “engedményeket” akarna tenni a TTIP tárgyalási folyamatában, de Németország nem hajlandó egymással össze nem egyeztethető tényezők kapcsán háttéralkut kötni; nem engedik be a minőségtelen amerikai élelmiszeripari terméket pusztán azért, hogy több gépjárművet tudjanak exportálni.

Angela Merkel német kancellár egyértelműen támogatja a TTIP egyezményét – olyan formában, ahogyan az jelenleg “ismert” -, és arra törekszik, hogy még az év vége előtt megszülessen a végső megállapodás. Francia vezetők azonban már kifejezték aggodalmaikat erre vonatkozóan, és hetekkel ezelőtt láthatóvá vált, hogy Párizs nem fogja aláírni az egyezményt, ha az nem felel meg az Európai Unió által ma is alkalmazott fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi elvárásoknak. A német mezőgazdasági miniszter állásfoglalása azonban azt mutatja, hogy hamarosan a német kormány is a TTIP ellen fordulhat, annak ellenére, hogy a kancellár támogatja az egyezmény megkötését.

http://www.hidfo.ru/2016/05/a-ttip-ellen-fordul-a-nemet-kormany/