Mindinkább egyértelművé válik, hogy az Egyesült Államok és
egyik erős közel-keleti szövetségese, Szaúd-Arábia közt megromlik a
viszony: az amerikaiak egyre több számonkérést kezdenek az emberi jogok
sértéséért, és nyilvános vitát folytatnak arról, hogy Szaúd-Arábia
érintett lehetett a szeptember 11.-i terrortámadásban.
Chris Murphy szenátor bejelentette, hogy be fog nyújtani egy
törvényjavaslatot, ami korlátozza a Szaúd-Arábiának történő
fegyvereladásokat, amiért az arab királyság sértette az emberi jogokat a jemeni háború során.
A bejelentés egy nappal azt követően történt, hogy egy volt szenátor,
Bob Graham azt mondta; az elnöki hivatalból olyan információkat kapott,
miszerint a szaúdi királyi család pénzelte – és más módon támogatta – a
szeptember 11.-i terrortámadás elkövetőit.
Annak ellenére, hogy a szaúdi-amerikai viszony látványos hanyatlásnak
indult, Szaúd-Arábia szerves részét képezte az USA
Közel-Kelet-stratégiájának. Egy a közelmúltban nyilvánosságra jutott
elgondolás szerint
– többek között – szaúdi katonai beavatkozás támogatásaként vonulna be
tízezer amerikai katona Szíriába és Irakba. Ugyanakkor, nemzetközi
politikai elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az arab királyság
nem csak segédkezik az amerikai hadsereg “ISIS elleni harcában”, hanem
ezzel párhuzamosan a terrorszervezetet támogató lépéseket is tesz –
amiben viszont szoros együttműködést folytat Törökországgal és Katarral,
és a három ország együttes erővel az iszlám radikalizmus elleni harc
aláásásán munkálkodik.
Chris Murphy szerint a kongresszusban egyre fokozódnak az aggodalmak a
szaúdi fegyvereladások kapcsán, és olyan kérdéseket vetnek fel,
miszerint az Egyesült Államok nem saját katonáit gyilkolja-e azáltal,
hogy a szaúdiaknak fegyvereket ad, akik viszont a több országban zajló
dzsihádot támogatják ezekkel a fegyverekkel. Ennek eredményeként – a sok
évtizedes “szoros viszonyt” követően – az amerikai politikusok
elkezdték megfogalmazni “aggodalmaikat” annak kapcsán, hogy Szaúd-Arábia
emberi jogokat sért.
A törvényjavaslat egy másik támogatója, a libertariánus szenátor Rand Paul azt mondta, “Szaúd-Arábia fontos partner, de be kell látni, hogy a baráti ország lépései nem szolgálják az amerikai érdeket.”
Rand Paul az utóbbi évek során számos alkalommal felszólította az
amerikai szenátorokat, hogy szüntessék be a Szaúd-Arábiának történő
fegyvereladásokat. Murphy szerint azonban ennek a lépésnek nincs nagy
támogatása a kongresszusban, ahol továbbra is meghatározó a
fegyvergyártó cégek lobbi-tevékenysége, és a védelmi ipar bevételeit
előnyben részesítik az emberélethez képest.
A lépés azonban nem egyedülálló: az utóbbi évek során
számos jele mutatkozott
annak, hogy Szaúd-Arábiát is elérte a Közel-Kelet nagy volumenű
geopolitikai változása. A szaúdi állami sajtóban több alkalommal
jelenhettek meg olyan vélemények, melyek az amerikai hegemónia
megdöntését támogatják, és a külpolitika “két lábra állításának”
szükségességét hangsúlyozzák.
Miközben az Egyesült Államok több évtized alatt szó nélkül hagyta a
szaúdi rezsim “jogtiprásait”, az emberi jogi kritika nagyon hamar
megerősödött, miután a szaúdi rezsim más nagyhatalmakkal is kiterjedt
gazdasági együttműködést kezdett. Talán pont arra volt szüksége az
amerikai külpolitikának, hogy Szaúd-Arábia támogassa a
terrorszervezeteket, és most attól tartanak, hogy Moszkva
jövedelmező üzletekkel “megszelídíti” ezt az évtizedek óta “megbízható amerikai szövetségest”?
http://www.hidfo.ru/2016/04/jobaratjuk-szaud-arabia-de-fegyvert-mar-nem-adnanak-a-kezebe/
Megfenyegették a szaúdiak Amerikát – Mi lesz a piacokon?
Akár
750 milliárd dollárnyi amerikai eszközt is eladhat Szaúd-Arábia abban
az esetben, ha elfogadja a kongresszus azt a törvényt, amely lehetővé
teszi a szaúdi állam jogi felelősségre vonását a 2001. szeptember 11-i
terrorcselekményekben való esetleges részvételért – ezzel az üzenettel
fenyegette meg a szaúdi külügyminiszter múlt hónapban amerikai
partnereit Washingtonban – írta meg a New York Times. A tömeges szaúdi
eszközeladás amiatt következne be, hogy megelőzzék azok bírósági
lefoglalását, igaz kérdéses, hogy az üzenetet komolyan lehet-e venni.
Az amerikai adminisztráció mindenesetre lobbizik a törvény
megakasztásáért, Barack Obama amerikai elnök pedig jövő szerdán Rijádba
látogat a szaúdi királyhoz.
Befagyaszthatnák a szaúdi állam vagyonát
Az
amerikai lap szerint a szaúdi külügyminiszter személyesen adta át az
uralkodó üzenetét az amerikai illetékeseknek és amelynek lényege, hogy
szaúdiak kifogásolják a terrorista cselekmények támogatóiról készülő
törvényt, amely feloldaná a külföldi államok részleges immunitását az
amerikai bíróságokon elinduló kártérítési perek esetén. A törvényt,
amely az amerikai földön bekövetkezett terrorcselekmények jogi
megtorlását tenné lehetőség, az amerikai Szenátus Jogi Bizottsága már
elfogadta, és ritka módon mind a republikánusok, mind a demokraták
támogatják. Sok szenátor a családjában bekövetkezett halálos esetek
miatt áll ki határozottan a törvényjavaslat mellett.
Nem
véletlen ezért, hogy a New York Times információi szerint a Fehér Ház
nyomást gyakorol mindkét oldalra, hogy ne szülessen meg a törvény, mert
az bonyodalmakhoz vezetne, illetve az amerikai hadsereget, valamint az
Amerikai államot is beperelhetik ezután, ha megtorló jellegű törvények
születnek a világban. A cikk egyúttal megjegyzi, hogy diplomáciai,
politikai és katonai-védelmi egyeztetések sorozata volt az elmúlt
hetekben a készülő törvénnyel kapcsolatban. Bár a cikk nem említi meg,
de érdemes felidézni, hogy éppen e hét hétfőn volt egy ritkaságszámba
menő hivatalos egyeztetés a Fed elnöke és Obama között.
A
szaúdiak egyébként határozottan cáfolják, hogy bármilyen közük is lenne
a 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrorakcióhoz, igaz a New York
Times egy 2002-ben született vizsgálati jelentés nem nyilvános részéből
is idéz most, amely 28 oldalon taglalja a szaúdiak szerepét. Ez a rész
pedig sejtetni engedi, hogy ha nem is a szaúdi kormány, illetve vezető
kormányzati tisztségviselők, de alacsonyabb beosztású szaúdiak,
illetve Amerikában élő szaúdiak részt vehettek a cselekmények
előkészítésében.
Mennyi lehet nekik?
Bár a
New York Times cikke nem foglalkozik vele, de érdemes rögzíteni, hogy
az akár 750 milliárd dollárnyi amerikai eszköznek csak egy része lehet
amerikai államkötvény, illetve kincstárjegy, hiszen a februári adatok
szerint a nagy olajexportáló államok együttesen birtokoltak 281
milliárd dollárnyi állampapírt.
Igaz
persze, hogy a statisztika nem tud mindent pontosan mérni és lehetnek
áttételesen birtokolt szaúdi állampapír kitettségek is, de a szaúdi
állam közvetlen és közvetett amerikai állampapír tulajdona valószínűleg
nem nagyobb néhány százmilliárd dollárnál. Érdemes megjegyezni, hogy a
legfrissebb adatok szerinta szaúdi jegybank (SAMA) tartaléka mintegy
593 milliárd dollár volt február végén, amelyből 394 milliárd dollárt
tettek ki a külföldi értékpapírok (21. oldal).
Ennél
bővebben már nem részletezi a szaúdi statisztika, de a korábbi,
dolláralapú masszív olajár-bevételek miatt jó okkal feltételezhető,
hogy ennek döntő része amerikai értékpapírokban pihenhet. Ha ezt
elkezdené eladni Szaúd-Arábia (illetve azt, amit áttételesen, más
országok brókercégein, intézményein keresztül birtokol), az bizonyára
jelentős amerikai állampapírpiaci hatással (hozamemelkedés), illetve
piaci zavarokkal járna a méret miatt.
Éppen a
méret miatt erősen kérdéses, hogy ekkora volument rövid idő alatt
valóban képes lenne-e eladni Szaúd-Arábia anélkül, hogy saját vagyona
jelentős értékvesztését el ne szenvedné. Az akár 750 milliárd dolláros
fenyegetés nyilván kiterjedne részvényekre, jelzálogkötvényekre és
egyéb eszközökre is, amelyeket a bírósági vagyonzár miatt bizonyára ki
is vonnának Amerikából (dollár eladás, riál/egyéb deviza vétel), ami
így a dollárra is masszív leértékelődési nyomást fejthetne ki. Ez azért
lehetne kellemetlen a szaúdiaknak, mert saját fizetőeszközüket teljes
mértékben a dollárhoz kötik, így maga a riál is gyengülne.
A
cikkben megszólaltatott szakértő (Peterson Intézet) azt mondja, hogy
valószínűleg üres fenyegetés, amit hallunk a szaúdiaktól és arra is
figyelmeztet, hogy egy ilyen átfogó eladási hullám a szaúdiaknak is
hátrányos lenne a vagyonvesztés miatt.
(portfolio)
Bal-Rad komm:
Érdekes egy história ez, AZ ÍGÉRGETÉSEK SZINTJÉN! Mert az nyilvánvaló,
hogy ilyen ciriburiba EGYIK FÉL SEM MEGY BELE SADDAM HUSSEIN MIATT!
Mert hát ugye ő volt a
főkolomposa az “amerikát ért támadásnak”! (Meg is lakolt érte!) Vagy
esetleg valamit rosszul tudunk? Vagy tán az amcsik rájöttek, hogy
tévedtek? Vagy esetleg nem is tévedtek, csak ÚGY CSINÁLTAK AHOGY NEKIK
TETSZIK?
NEM TÁN SZANKCIÓKAT AKARNAK SZAUDI-ARÁBIÁVAL SZEMBEN?
Szóval a szaudiak rikoltozása nagyon hasonlít az éjszakai rengetegben félő vándorlegény kiáltozására-füttyögésére!
De ezen túlmenőleg érdekes az a
fejlemény, hogy a leghűségesebb arab szövetségest az USA megvádolta!
Nem is akármivel! És most akkor mi van?!
Az van, hogy martalócok
vitatkoznak azon, hogy melyikük a nagyobb gazember! Lehet, hogy már a
világ elsőszámú latorállama-az USA-kezdi bánni, hogy ajánlotta
Szaud-Arábiát az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága elnöki posztjára?
Bizony lehet!
Amúgy meg a két latorállam
barátságát és szövetségét nem kockáztatják ők rongyos 750 milliárd
dollár miatt! Meg mindenféle hülye szankciókkal! Ezerakárhány halott
miatt!
Meg hát melyik ország olyan hülye, hogy annyi festett papírért pénzt adjon Szaud-Arábiának?!