2017. szeptember 30., szombat

Németországban is népszavazást tartanának fontos politikai kérdésekről


Egy német civil szervezet aktivistái elefánttal járták Berlin utcáit a választás napján, hogy felhívják a figyelmet arra: a hagyományos pártok egyike sem akar népszavazást tartani fontos politikai kérdésekben, ezzel semmibe véve a lakosság 70%-ának akaratát.
Németországban semelyik nagy politikai párt nem képviseli azt az álláspontot, hogy az emberek közvetlen véleménnyilvánítással, népszavazáson dönthessenek a legfontosabb politikai kérdésekről. Aktivisták csoportja emiatt a szövetségi választások napján egy elefánttal járta a főváros utcáit, hogy felhívják a figyelmet arra; a politikusok semmibe veszik a lakosság 70%-ának véleményét.
Az Omnibus für direkte Demokratie Facebook-oldalán számos fotót közöltek az akcióról: az elefántra egy “Népszavazás” feliratú molinót terítettek, ezzel járták Berlin utcáit, és tiltakoztak az ellen, hogy
Németországban nincs demokrácia, mert a politikusok figyelmen kívül hagyják a többségi társadalom akaratát.
Bár a német társadalom értelemszerűen megosztott a fontos politikai kérdésekben, az aktivisták azt állítják, hogy a választók 70%-a támogatja azt az elképzelést, miszerint közvetlen szavazással kellene dönteni a legfontosabb politikai döntésekről.

“A németek 70%-a úgy gondolja, hogy a fontos kérdésekben népszavazást kellene tartani. A választások során azonban egyetlen jelölt sem beszélt erről”
– írták.
Miközben a “demokratikus” Németország az Európai Unió tagállamaként nem tart népszavazást semmilyen fontos kérdésben – például a tömeges bevándorlás kapcsán -, a nem EU-tagállam Svájc kisebb horderejű kérdésekről és rendszeresen népszavazás segítségével dönt.
Svájcban megkérdezték az emberek véleményét a tömeges bevándorlásról.
Svájcban az utóbbi évek során több népszavazást tartottak a bevándorlás kapcsán vagy ahhoz szorosan kapcsolódó kérdéskörben (pl. a sokadik generációs bevándorlók állampolgársága).
Bár fennáll annak a lehetősége, hogy Németországban a lakosság támogatná a menekültek beengedését, a német vezetők erről meg sem kérdezték a választókat. A képviseleti demokrácia állapotáról pedig mindent elmond, hogy a kancellárjelölti vitában csak radikálisan bevándorláspárti jelöltek vehettek részt.
http://www.hidfo.ru/2017/09/nemetorszagban-is-nepszavazast-tartananak-fontos-politikai-kerdesekrol/

2017. szeptember 28., csütörtök

Ahol tudás, ott fegyver: egyre többet gyilkolnak az amerikai kisiskolások

A Western Kentucky University szakpszichológusa szerint riasztó mértékben növekszik az iskolai erőszak: a gyerekek az ökölharc helyett éles fegyverhez nyúlnak, ha fenyegetve érzik magukat.
Az iskolai erőszak gyors terjedésének veszélyére hívta fel a figyelmet a Western Kentucky University szakpszichológusa, Dr. Bill Pfohl. A szakértő szerint az amerikai gyermekek az utóbbi évek során hajlamosabbá váltak egyre inkább erőszakos úton rendezni nézeteltéréseiket, és egyszerű hétköznapi konfliktusok során is gyakran éles lőfegyverhez nyúlnak.
“A gyermekek hozzáférnek fegyverekhez. Ezt eddig is tudtuk. Ami lényeges, hogy mihez kezdenek velük, és ezek a fegyverek mennyire biztonságosak”mondta.
Dr. Pfohl szerint a gyermekek “az ökölharcról a lőfegyverhasználatra tértek át”, és az utóbbi évek során nagy mértékben megszaporodott az iskolai lövöldözések száma.

A pszichológus emlékeztetett, hogy ebből a szempontból 1992 kiemelkedő év volt, de egészen 2015-ig javuló trend mutatozott és csökkent az iskolai fegyverhasználat elterjedtsége. Az utóbbi évek során azonban változás állt be, és az iskolai lövöldözések egyre fiatalabb korcsoportban történnek.
“Korábban tipikusan főiskolás hallgatók váltak érintetté ilyen incidensekben, de ma már középiskolában is történnek hasonló esetek, a trend pedig afelé halad, hogy az elemi iskolában is terjedni kezd a lőfegyverhasználat.”
A szakértő szerint azonban még mindig az iskola a legbiztonságosabb hely a gyermekek számára, és a szülők fokozott figyelmet kell fordítsanak arra, hogy a gyermeket biztonságra tanítsák.

http://www.hidfo.ru/2017/09/ahol-tudas-ott-fegyver-egyre-tobbet-gyilkolnak-az-amerikai-kisiskolasok/

Katalónia az Európai Bizottsághoz fordul demokráciáért


Katalónia az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez fordul, hogy szólaljanak fel a civil szervezetek, újságírók és közéleti személyiségek zaklatása ellen, amivel a spanyol hatóságok a függetlenségi referendumot próbálják megakadályozni.
Raul Romeva katalán külügyminiszter az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől vár politikai támogatást a demokratikus alapjogok korlátozásával szemben. A spanyol hatóságok karhatalmi erővel próbálják megakadályozni a függetlenségi referendum megtartását, miközben Katalónia lakosságának többsége az elszakadást támogatja.
Romeva egy brüsszeli sajtótájékoztató során beszélt a spanyol hatóságok “brutális fellépéséről”, a sajtószabadság korlátozásáról, több mint nyolcszáz polgármester büntetőeljárás alá vonásáról, és a civil szervezetek, újságírók, közéleti személyiségek elleni hatósági zaklatásról. Elmondása szerint a spanyol kormány a demokráciát korlátozza azzal, hogy nem engedi megtartani a függetlenségi referendumot.
“Ami ma Spanyolországban történik, az a demokratikus jogok korlátozása, a demokratikus intézmények felbontása. Ezért fordulunk az uniós hivatalokhoz, különösen az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez, hogy álljanak ki azon értékekért, melyekre az Európai Unió épült” – mondta.

A katalán politikus szerint Spanyolországban napról napra mindinkább erodálódik a demokrácia, és az uniós hivatalok be kell lássák, hogy európai állampolgárok jogai sérülnek, emiatt az EU számára lényeges kérdés a katalán referendum ügye.
Barcelona polgármestere, Ada Colau eközben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy közvetítőként járjon el a katalán és spanyol hatóságok közt kibontakozó konfliktus rendezésében. A polgármester szintén azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus döntéshozatal korlátozása miatt ez már nem spanyol belügy, hanem azok az európai alapértékek sérülnek, amiért az Európai Unió ki kellene álljon.

http://www.hidfo.ru/2017/09/katalonia-az-europai-bizottsaghoz-fordul-demokraciaert/



Letartóztathatják a katalán elnököt a népszavazás miatt

A Spanyolországban a katalán függetlenségi referendum miatt kibontakozó alkotmányos válság közepette a legfőbb ügyész bejelentette, hogy a szavazás miatt letartóztathatják Katalónia elnökét.
Jose Manuel Maza főügyész hétfői nyilatkozatában azt mondta, nem tartja kizártnak annak lehetőségét, hogy letartóztassák Carles Puigdemont katalán elnököt a régióban szervezett függetlenségi referendum miatt.
A spanyol ügyész már korábban is figyelmeztette a referendum előkészületeiben résztvevő katalán tisztviselőket, hogy a függetlenedés ügyének támogatását hatalommal való visszaélésként és közvagyon hűtlen kezeléseként fogják értelmezni a spanyol hatóságok.
“Máig nyitott annak lehetősége, hogy Puigdemontra letartóztatási parancsot adjanak ki sikkasztás okán” – mondta az Onda Cero rádiónak nyilatkozva.
A spanyol ügyész azonban hozzátette, hogy nem lenne értelme Puigdemont azonnali letartóztatásának, a karhatalmi erők egyelőre más úton próbálják megakadályozni a népszavazást.

Katalóniában a helyzet a múlt héten kezdett válságba fordulni, miután a spanyol hatóságok elkezdték lefoglalni a függetlenségi népszavazásra készült szórólapokat, kampányanyagokat, illetve a szavazóurnákat, ezáltal egyértelművé vált, hogy akár erő alkalmazásával is megakadályozzák a népszavazást. Az erőszakos hatósági fellépés hatására tömeges tüntetések kezdődtek Katalóniában.
A katalán parlament szeptember 6-án hagyta jóvá a referendum kiírását, amit október 1-én tartanak. A spanyol hatóságok alkotmányellenesnek nyilvánították a népszavazást.

http://www.hidfo.ru/2017/09/letartoztathatjak-a-katalan-elnokot-a-nepszavazas-miatt/



Hatmillió szavazócédulát foglaltak le a spanyol hatóságok

Az alkotmánybíróság döntése szerint illegális megtartani a népszavazást.
A spanyol hatóságok csütörtökön 100 szavazóurnát és 6 millió, a függetlenségi referendumra előkészített szavazócédulát foglaltak le.
A hatósági közlemény szerint a szavazólapokat egy Barcelona melletti településen találták. A múlt hét folyamán 10 millió szavazócédulát foglaltak le, miközben Katalónia lakossága 7,5 millió fő, beleértve a szavazásra nem jogosultakat is.
Katalónia legfelsőbb bírósága szintén arra kérte a helyi karhatalmi erőket, hogy akadályozzák meg a szavazókörletek megnyitását. Joaquim Forn katalán belügyminiszter a nap folyamán azt mondta, a helyi hatóságok nem fognak szembeszegülni a referendum megtartását tiltó bírósági döntésekkel.
Forn elmondása szerint jelenleg zajlik annak megtárgyalása, hogy a katalán rendőrség hogyan reagáljon a kialakult helyzetre. Az illetékes hatóságok csütörtökön tartottak egy találkozót, hogy összehangolt választ adjanak a most vasárnapra kiírt referendum kapcsán.
Korábban a spanyol szövetségi kormány az alkotmánybíróság elé vitte a népszavazás ügyét, miután a katalán parlament döntött a szavazás kiírásáról. Az alkotmánybíróság vizsgálat alá vette, erre az időre pedig felfüggesztette a népszavazás kiírásáról rendelkező törvényt, illegálissá nyilvánítva minden, a szavazással kapcsolatos előkészületet.

http://www.hidfo.ru/2017/09/hatmillio-szavazocedulat-foglaltak-le-a-spanyol-hatosagok/



Százezres tüntetés Barcelonában a függetlenségi referendum betiltása miatt

Közel százezer ember gyűlt össze Barcelona központjában egy tömegdemonstrációra – a résztvevők követelik, hogy a lakosság demokratikus úton dönthessen az ország jövőjéről.
A szervezők szerint megközelítőleg százezer fő gyűlt össze Barcelona központjában egy tüntetésre, hogy tiltakozzanak a függetlenségi referendum betiltása ellen. A megmozduláson rengeteg “igen” feliratú zászlót látni, utalva a betiltott referendum kérdésére, miszerint el akarnak-e szakadni Spanyolországtól.
A rendőrség nagy erőkkel biztosítja a kezdődő tömegdemonstrációkat. Egy regionális szövetkezet közleménye szerint Barcelona, Girona és Tarragona területén a gazdák több mint 2150 traktorral vonultak fel, szintén a referendum megtartását követelve.
Katalónia parlamentje október 1-re tűze ki a népszavazást, amit később a madridi alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánított. A közvélemény-kutatások szerint a katalán lakosság fele támogatja a régió Spanyolországtól elszakadását – ennek pontos aránya kutatásonként változik, esetenként a függetlenség-pártiakat vagy az ellenzőket többségbe helyezve.
Ugyanakkor az megérdőjelezhetetlen, hogy a lakosság 80%-a támogatja a népszavazás megtartását. Annak kapcsán szintén megoszlanak a vélemények, hogy a szavazást csak Madrid jóváhagyásával, vagy akár anélkül is meg kell-e tartani.
Tegnap a spanyol hatóságok lezárták Katalónia légterét a helikopterek, kis méretű repülőgépek, drónok számára, hogy ezzel megakadályozzák a tüntetésekről látványos légi fotók készítését.

http://www.hidfo.ru/2017/09/szazezres-tuntetes-barcelonaban-a-fuggetlensegi-referendum-betiltasa-miatt/


Gumibottal verik szét a választópolgárokat egy uniós tagállamban


Néhány napba sűrítve minden lezajlott Katalóniában, amit az Európai Unió ma képvisel. Egy olyan Európában, ahol a nemzetállam szó káromkodássá vált, egyértelmű, hogy az EU melyik oldalra áll, ha egy nemzet saját országot szeretne.
Az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a spanyol hatóságokat, akik épp most verik szét gumibottal a választópolgárokat Katalóniában. A demokratikus Európa oltárára folyik a vér, és a vég kezdete, ha népszavazás van. Brutális felvételek Katalóniából:



Vasárnap délutánra az eddiginél is kaotikusabb lett a helyzet Katalóniában. A spanyol kormány szerint a szavazókörök többsége nem nyitott ki. A katalán kormány szerint viszont a szavazókörök többsége nyitva van, de ez nem is számít igazán, mert bárki bármelyik szavazókörben leadhatja szavazatát. Annak ellenére, hogy a spanyol rendőrség a szombati nap folyamán működésképtelenné tette a választás lebonyolításához szükséges szoftvert, vasárnap reggelre mégis eljutott minden szavazókörbe a szavazásra jogosultak jegyzéke.Az interneten közzétett videókon az látszik, hogy minden szavazókör bejáratánál civilek népes csapata álldogál, vagy éppen üldögél békésen. Megérkezik a rohamrendőrök nem túl nagy csapata, felszólítják őket, akik különböző jelszavak skandálásával válaszolnak, és nem mozdulnak. Erre a rohamrendőrök megpróbálják átvágni magukat a tömegen. Egyes felvételeken nem valami nagy elánnal, csak úgy tessék-lássék. Más videókon viszont meglepő brutalitással: ütnek és rúgnak is, sőt nőket a hajuknál fogva rángatnak.
Gumilövedékkel lőtték is a tüntetőket és már legalább 337 sérült van. A katalán kormány szóvivője arra biztat mindenkit, hogy tegyen feljelentést, ha sérülést okoztak neki a rendőrök. A katalán választásokat két évvel ezelőtt a Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség nyerte meg, amely kifejezetten Katalónia függetlenségének kivívására jött létre. Nincs más választásuk, mint betartani legfontosabb választási ígéretüket: mindenáron megtartani a népszavazást.
Sokak szerint a spanyol kormánynak meg kellett volna engednie, mert olyan sok vesztenivalójuk nem is lett volna. Katalónia lakosságának nagyobbik része nem ragaszkodik a függetlenséghez, a minél szélesebb körű autonómiával is megelégedne. Ha a madridi kormány hagyta volna a népszavazás megtartását, könnyen lehet, hogy a „nem” szavazatok lettek volna többségben, ami a katalán kormány bukását is előidézhette volna. A spanyol kormány azonban arra hivatkozott, hogy a referendum alkotmányellenes, és bármilyen módon meg fogja akadályozni. A kemény nyilatkozatok után nagy presztízsveszteség lett volna meghátrálni.
A kaotikus viszonyok között zajló népszavazás eredménye nem valószínű, hogy bármilyen támpontot tud majd adni a jövőre nézve. Most a világ - de legfőképpen az eddig passzív, vagy nem túl lelkes katalánok - azt látja, hogy békés állampolgárokkal szemben lépnek fel erőszakosan a rohamrendőrök. A katalán kormány máris Franco tábornok diktatúrájához hasonlítja a mostani madridi kormány eljárását.
Ha a katalán nemzeti büszkeség egyik fontos szimbóluma, az FC Barcelona idegenben játszott volna ezen a vasárnapon, akkor nem kerül hirtelen a politikai események kellős közepébe. De úgy jött ki a lépés, hogy vasárnap délután 16 óra 15 percre tervezték a Las Palmas és a Barcelona közötti meccset a 99354 férőhelyes Camp Nou stadionban. A kanári-szigeteki Las Palmas kezdte a provokációt, amikor bejelentette, hogy spanyol zászlót varratnak mezükre, így fognak pályára lépni. Erre a Barcelona vezérkara lemondta a szokásos közös ebédet. A Barcelona szurkolóinak kemény magja pedig kilátásba helyezte, hogy beözönlenek a pályára, és letépik a spanyol zászlókat a Las Palmas játékosairól. A Barcelona vezetése azt kérte a spanyol labdarúgó-szövetségtől, hogy halasszák el a mérkőzést. A szövetség nem látott erre okot, sőt pontlevonással fenyegette a Barcelonát, ha nem áll ki most a Las Palmas ellen. Kikérték a rendőrség véleményét, hogy tudja-e megfelelően biztosítani a rendet a stadionban. Ők - némileg cinikusan - azt válaszolták, hogy igen. Így zárt kapus lett a meccs. A stadion környékén több tízezrek vannak. Senki nem tudja, mit hoz még az este.








MTI

2017. szeptember 27., szerda

Uniós tagállamok is alkalmaznak észak-koreai kényszermunkásokat

Dániai sajtóhírek szerint az Európai Unió két tagállama is érintett lehet az észak-koreai atomprogram finanszírozásában, azáltal, hogy az EU területén Észak-Koreától “bérbe vett” kényszermunkásokat alkalmaznak.
A DR dán hírügynökség szeptember 26-án nyilvánosságra hozott egy dokumentációt, mely szerint észak-koreai kényszermunkások vettek részt a dán haditengerészet lengyelországi hajógyártásában, ezzel Dánia közvetve hozzájárulhatott az észak-koreai atomprogram finanszírozásához. A történtekről a Naval Today is beszámolt: elmondásuk szerint a Rungrado észak-koreai állami tulajdonú cégen keresztül közvetítették a munkásokat Lengyeországba, ahol – részben – a dán királyi haditengerészet Lauge Koch nevű járőrhajója épült.
A dokumentáció ezeket a vádakat szerződésekkel, kifizetések igazolásával, és szemtanúk beszámolóival támasztotta alá. A Lauge Koch több mint 70 millió euróba került a dán államnak, várhatóan decemberben fogják felavatni. A gyártási folyamatban résztvevő lengyel szerződő fél a Rungrado közvetítésével hozta az Európai Unióba a kényszermunkásokat, akik rabszolgamunka feltételeihez hasonlóan, útleveleik és a szabad mozgás megvonásával, állandó megfigyelés alatt kellett napi 20 órát dolgozzanak.
A Rungrado a legtöbb nyugati ország részéről szankciók alá esik az atomprogram kapcsán. Az ENSZ becslései szerint Észak-Korea több mint 2 milliárd dollárt keresett külföldre közvetített munkásokon keresztül, ami csökkenti az ázsiai országra nehezedő szankciók hatását. Kim Dzsongun hatalomra jutása óta az állami közvetítéssel külföldre küldött észak-koreai munkások száma gyorsan növekedett, mostanra meghaladja a százezer főt.
Dél-Korea dániai nagykövete szerint a külföldön dolgozó észak-koreai munkások a rezsim számára komoly bevételi forrást jelentenek, amit többek közt a rakétaprogram finanszírozására használnak. Így a dán adófizetők pénze a dán királyi haditengerészettel szerződő lengyel cégen keresztül gyakorlatilag közvetlen az észak-koreai atomprogramhoz jut.


http://www.hidfo.ru/2017/09/unios-tagallamok-is-alkalmaznak-eszak-koreai-kenyszermunkasokat/

A liberálisok elismerték, hogy Soros célja a tömeges bevándoroltatás

Soros-ellenes tüntetések a balkáni migrációs útvonalon (Macedónia).
Az Index.hu liberális magazin újságírója elismerte, hogy a világ egyik legbefolyásosabb milliárdosa évente egymillió menekültet akar hozni Európába, és akadályként tekint a határvédelemre.
Hosszas tagadás és a tömeges bevándorlás hatásainak elbagatellizálása után beismerte az Index.hu egy újságírója, hogy a világ egyik legbefolyásosabb milliárdosa évente egymillió menekültet akar hozni Európába, akadályként tekint a határvédelemre, és a magyar átlagbért meghaladó segélyt akar adni a menekülteknek.
Az újságíró eredetileg a nemzeti konzultációval kapcsolatos hirdetések állításait akarta megcáfolni, de ennek eredménye az lett, hogy valamennyi információt megerősítette. A három lépésre bontott “cáfolatban” elsőként elismeri, hogy helyénvaló G. Sorosra a világ egyik legbefolyásosabb milliárdosaként hivatkozni. A továbbiakban pedig kifejti, hogy teljesen megalapozottak a G. Soros terveivel kapcsolatos állítások; a lap újságírója elismerte, hogy G. Soros évente egymillió menekültet akar hozni Európába, és akadályként tekint a határvédelemre.
“Tény: Soros alapjában véve amellett van, hogy menekülteket kellene befogadnia Európának. Írt olyat is, valóban, hogy az ő hozzáállása az, hogy a menekülteket tekinti célnak, és a határokat akadálynak. […] Egymillió bevándorló betelepítése évente. Tény: 2015-ben tényleg ezt írta, persze egész Európára vonatkoztatva.” – áll az Indexes “cáfolatban”, ami az állítás súlyosságát azzal próbálja enyhíteni, hogy G. Soros a határvédelem jogát is elvenné a nemzetállamoktól. (közös uniós hatérvédelmet akar)
Az újságíró emellett elismerte, hogy G. Soros szerint az Európai Unió a magyar átlagbért meghaladó segélyt kell adjon a menekülteknek.
“Kilencmillió forint segély minden migránsnak. Tény: ez is a 2015-ös írásából van. Ott azt vetette fel, hogy az EU-nak 15 ezer eurót kellene biztosítania menekültenként két éven át. Ez összesen 30 ezer euró, ami 9 millió forint.”
A liberálisok tehát elismerik, hogy a G. Soros által beengedett menekültek havonta 375 ezer forintnak megfelelő segélyt kapnának. A magyarországi nettó átlagbér mintegy 193 ezer forint – G. Soros szerint írástudatlan, semmilyen európai nyelvet nem beszélő személyek alanyi jogon ennek kétszeresét kell kapják.

http://www.hidfo.ru/2017/09/a-liberalisok-elismertek-hogy-soros-celja-a-tomeges-bevandoroltatas/

Oroszország támogatja Irak területi egységének megtartását

Az orosz külügyminisztérium szerdán kiadott egy közleményt, melyben egyértelművé tette állásfoglalását az iraki Kurdisztán által szervezett függetlenségi referendummal kapcsolatban.
Oroszország támogatja Irak területi integritását – áll az orosz külügyminisztérium által, az iraki Kurdisztánban tartott függetlenségi referendum után kiadott közleményben. Moszkva felszólította a bagdadi és erbili kormányt, hogy a nézeteltéréseiket szigorúan békés eszközökkel rendezzék.
“Az iraki Kurdisztánban tartott referendum kapcsán az orosz fél lényegesnek tartja, hogy elkerüljenek mindent, ami a Közel-Kelet helyzetét destabilizálhatja. Irak és más közel-keleti országok szuverenitása, egysége és területi integritása iránti támogatásunk változatlan. Hiszünk abban, hogy Irak szövetségi hatóságai és a Kurd Autonóm Régió közti vitás kérdések megoldhatóak konstruktív és tiszteleten alapuló párbeszéd által, melynek célja az egyetlen iraki államon belüli együttélés kölcsönösen elfogadható módjának kialakítása” – áll a közleményben.
Hétfőn függetlenségi referendumot tartottak az iraki Kurdisztán autonóm régióban, valamint a vitatott hovatartozású területeken, melyeket hivatalosan Bagdad irányít, de a gyakorlatban a kurd hatóságok tartják ellenőrzés alatt. A szavazatok 9 százalékos feldolgozottsága alapján a szavazók több mint 93 százaléka támogatta a régió függetlenségét. Az iraki hatóságok álláspontja szerint a referendum nem legitim, emiatt nem szándékoznak tárgyalásokat tartani Kurdisztán hatóságaival a referendum eredményeivel kapcsolatban.

http://www.hidfo.ru/2017/09/oroszorszag-tamogatja-irak-teruleti-egysegenek-megtartasat/

2017. szeptember 26., kedd

Aláírta a magyar-orosz-román ellenes oktatási törvényt az amerikabérenc ukrán elnök

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az oktatási törvény módosítását, ami korlátozza a kisebbségek anyanyelvének használatát a közép- és felsőfokú oktatásban.
A módosított oktatási törvény szerint 2018 szeptember 1-től a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek már csak az általános iskolában tanulhatnak saját anyanyelvükön. A kormány szerint ideális esetben a magyar gyermekek még az általános iskolában meg kellene tanuljanak ukránul, és középfokú oktatásban már csak ukrán nyelven részesülhetnének. A módosítást 2020-ig fogják minden évfolyamra vonatkozóan megvalósítani. A törvény cserébe viszont közel kétszeresére emeli a pedagógusok minimálbérét. Az iskolák opcionális jelleggel lehetőséget kapnak arra, hogy angolul, vagy más EU-tagállam nyelvén folytassanak oktatást, így egyelőre nyitott a lehetősége annak, hogy bizonyos iskolák a magyar nyelven tanulás lehetőségének megtartásáról döntsenek.
Az elnöki hivatal közleménye szerint “az ukrán elnök aláírta a parlament által 2017 szetember 5-én elfogadott oktatási törvényt. A törvény elfogadása lehetővé teszi az átfogó oktatási reform megvalósítását, ami javítani fogja az oktatás minőségét, és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.”
Porosenko elmondása szerint a törvény “fokozza az ukrán nyelv szerepét az oktatásban”, amire amiatt van szükség, hogy a kisebbségi fiatalok könnyebben helyezkedjenek el az ukrán munkaerőpiacon.
A kisebbségi nyelvhasználat háttérbe szorítása Ukrajnában a diákok mintegy 10%-át érinti, megközelítőleg ilyen arányban tanulnak többek közt magyar, lengyel, román, orosz, szlovák nyelven.
Magyarország mellett Románia és Oroszország kormánya is felszólalt az új nyelvtörvény ellen. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő márciusban azt mondta, ez az erőltetett ukránosítás “állami szinten folytatott nyelvi genocídium”. Az ukrán és az EU-s munkaerőpiaci lehetőségek közti áthidalhatatlan különbség az ukrán EU-csatlakozás után ráadásul arra ösztönözheti a nemzeti kisebbségeket, hogy tömegesen vándoroljanak ki Ukrajnából.

http://www.hidfo.ru/2017/09/alairta-a-magyarellenes-oktatasi-torvenyt-az-ukran-elnok/



A
magyar külügy megakadályozza Ukrajna EU-csatlakozását

Magyarország megvétózza az Ukrajna EU-csatlakozását elősegítő lépéseket, amiért a kijevi kormány korlátozza a magyar fiatalok nyelvhasználatát az oktatásban.
Magyarország vétójogával él és megakadályozza, hogy a keleti partnerség keretén belül Ukrajna további előrelépéseket tegyen az Európai Uniós csatlakozás irányába – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
“Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban.”
A külügyminiszter nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó új oktatási törvényt. Az új szabályozás szerint a magyar fiatalok már általános iskolában meg kellene tanuljanak ukránul, a közép- és felsőfokú otkatásban pedig csak ukránul beszélve vehetnének részt. Ez a mesterségesen létrehozott hátrányos helyzet és Ukrajna EU-csatlakozása együttesen azt eredményezné, hogy a kisebbségek tömegesen kivándoroljanak Ukrajnából más uniós tagállamokba, emiatt Magyarország az új feltételek fennálása mellett érdekeltté válik az ukrán EU-csatlakozás megakadályozásában.
A külügyminiszter azt mondta, „Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben […] Most, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint az ukránok vízummentessége életbe lépett, az ukránok azt az álmot dédelgetik, hogy a keleti partnerség jegyében még tovább lépnek az európai integráció felé vezető úton. Na, ezt most pont elfelejthetik.”
A Magyar Idők beszámolójából kiderült, hogy az Egyesült Államok támogatta az ukrán oktatási törvény módosítását, az Európai Unió pedig hallgatott ezügyben, ezzel ismét demonstrálva, hogy uniós hivataloktól nem várhatjuk a magyar érdek képviseletét. A törvénymódosítás ellen kizárólag az érintett kisebbségek anyaországai tiltakoztak, így többek közt Oroszország és Románia jelezte, hogy a történteknek következményei lesznek.

http://www.hidfo.ru/2017/09/a-magyar-kulugy-megakadalyozza-ukrajna-eu-csatlakozasat/

Ilyet se láttuk még, bankkártya nélküli digitális pénzt hoznak létre a nagybankok

Japán nagybankok konzorciuma napokon belül bemutatja a J coint, vagyis azt az új digitális elszámolási egységet, amely mobilfizetések egy új formáját teszi lehetővé Japánban. A megoldás lehetővé teszi, hogy a bankkártyák kihagyásával, a kereskedők és a felhasználók szempontjából is ingyenesek legyenek a tranzakciók, cserébe a bankok értékes adatokat nyernek az ügyfeleik fizetési szokásairól.
A Mizuho Financial Group és a Japan Post Bank által vezetett banki konzorcium megszerezte a japán jegybank és pénzügyi felügyelet engedélyét arra, hogy egy új digitális pénzt bocsássanak ki. A J coin egy az egyben átváltható japán jenre, Qr-kódos mobilfizetésre lehet majd használni, a szolgáltatás teljesen ingyenes lesz. A bankok nem pénzt keresnek ezen, hanem az ügyfeleikről szerzett fizetési adatokat, amely révén jobban megismerhetik a viselkedésünket - írja a Financial Times.

A mobilfizetési megoldás a boltok szempontjából is ingyenes lesz, szemben a kártyás fizetéssel, ahol kereskedői jutalékot, POS-bérlési díjat kell fizetniük. A japán bankok azért is léptek, mert nemrégiben Kína legnépszerűbb mobilfizetési appja, az Alipay is Japánba jött, a helyi bankoknak pedig nem tetszik, hogy az értékes fizetési adatok Kínába vándorolnak.

Emellett a 2020-as tokiói olimpia miatt is fontos, hogy már egy működő új rendszerrel rendelkezzenek, Japán ugyanis szeretné megmutatni a világnak, milyen fejlett fintech megoldásokkal rendelkeznek. A japán gazdaságot mindeközben a fejlett országokhoz képest meglepően magas készpénzhasználat jellemzi, a fizetések 70 százaléka érték szerint még mindig készpénzben zajlik.

A J Coin nem blockchain alapú, hanem a jegybank engedélyével kibocsátott digitális pénz, tulajdonképpen egy digitális formában létező új elszámolási egység. Európában is lehetőség van e-pénz kibocsátásra, már Magyarországon is volt erre példa: itthon a Barion e-forint működik a J coinhoz hasonlóan. A nagy különbség meglátásunk szerint pl. a Barion szolgáltatása és a J coin között az, hogy a J Coint japán legnagyobb bankjai dobják piacra, így bizonyára gyorsan el fog terjedni az országban.

Portfolio

2017. szeptember 25., hétfő

Moszkva szerint az amerikai kommandósok biztosítják az ellenzéki erők mozgását a terroristák állásain keresztül

Légi felvételeket tett közzé vasárnap az orosz védelmi minisztérium, amelyek a tárca szerint azt bizonyítják, hogy Deir-ez Zórtól északra amerikai különleges egységek biztosítják a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) elnevezésű, Washingtonnal szövetséges szervezet egységeinek háborítatlan áthaladását az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet hadrendjén keresztül.
Az orosz katonai minisztériumnak a közösségi médiában megjelentetett közleménye szerint az SDF egységei nem ütköztek ellenállásba az IÁ részéről, amikor az Eufrátesz bal partján Deir-ez-Zór irányában nyomultak előre. A szeptember 8. és 12. között készített orosz légi felvételeken nagy számban láthatók az amerikai különleges egységeknél rendszeresített, Hummer típusú páncélozott gépjárművek.
A tárca közölte: noha az amerikaiak által használt, korábban az IÁ által kiépített, megerősített táborhelyek az IÁ-egységek jelenlegi elhelyezkedésének körzetében találhatók, nincs jele annak, hogy azok katonai védelmét megszervezték volna. Az objektumok körül ostromnak vagy a terroristákkal való összecsapásnak sincs nyoma.
“Ez azt tanúsítja, hogy az amerikai katonák teljes biztonságban érzik magukat a terroristák által ellenőrzött területeken” – hangzott a közlemény.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az egyik vasárnap közzétett légi felvételen az IÁ egyik fegyverraktáránál három Cougar típusú amerikai páncélozott szállítójármű, valamint mikrobuszok, géppuskákkal felszerelt kisteherautók és egyéb katonai eszközök láthatók.

A bejelentéssel kapcsolatban Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy az IÁ-val való bárminemű együttműködés, beleértve a passzívat is, az ENSZ BT határozatainak megsértését jelenti. A szenátor szerint régóta gyanítható volt, hogy az amerikai haderő együttműködik a szíriai militánsokkal a szíriai rendszer erőszakos megdöntése érdekében.

Koszacsov szerint az erre vonatkozó állításokat először támasztották alá “nemcsak szemléletes, de megcáfolhatatlan bizonyítékokkal”.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán az amerikai titkosszolgálatokat vádolta meg annak az ellentámadásnak a kezdeményezésével, amelyet Idlíb tartományban az Dzsabhat Fatah es-Sám (korábban an-Nuszra Front néven ismert) dzsihadista csoport indított egy nappal korábban a szíriai kormányerők ellen.

Forradalom zajlik egy kis európai országban - Nyolcszorosára nőhet az állampolgárai száma

Míg a legtöbb ország csak a homlokát ráncolja, addig Észtország már három éve bevezette az e-residency programját, és az első olyan ország lehet a Földön, amely lehetővé teszi külföldiek számára is, hogy digitális lakosok legyenek. Nem, hogy hátráltatnák, de minden lehetőséget megragadnak, hogy az innovatív ötletek átültessék a való életbe, ezzel téve könyebbé mindennapjaikat. Az internet alapvető emberi jognak számít, 2007-ben ők voltak az elsők, akik bevezették az online szavazást, a kormány ülésein már 2000 óta nincs papír, lényegében az egész parlament sem használ papírt a működéséhez. Az 1,3 millió lakos mindegyike a mobilján intézi a parkolását, az egészségügyi adataikat felhőben tárolják, sőt 95 százalékuk az adóügyeit is online intézi kevesebb, mint három perc leforgása alatt, az országból pedig 2022-re teljesen eltűnhet a készpénz a forgalomból. Legújabban pedig azon dolgoznak, közösségi finanszírozás útján létrehozzanak egy állami alapot, amely egyrészt Észtország számára lehetővé tenné, hogy új technológiákba és innovációkba fektessen az állami szektorban, másrészt az e-lakosok számára lehetővé tennék, hogy közvetlenül profitáljanak az ország fejlődéséből. A következőkben nézzük meg, hogy mi járulhatott hozzá ahhoz, hogy Észtország követendő példaként szolgáljon Magyarország, és minden más állam számára a jelenlegi digitális korban.


Az észt-csoda


A modern Észtország alapköveit 1992 körül kezdték lefektetni, mikor Mart Laar vezetésével megalakult balos kormány elkezdte ráncba szedni a darabjaira hullott gazdaságot. Nem egészen két év alatt a kormány (mely átlagéletkora alig érte el a 35 évet) megszavazták az egykulcsos adórendszert és megkezdődtek a privatizációk. Az orosz érából fennmaradt gyenge infrastruktúra miatt hamar megszületett a konszenzus arról, hogy ilyen körülmények között az ország jövője csak az információtechnológiai szektor fejlesztésével biztosítható, amelynek alapja egy élenjáró elektronikus közigazgatási rendszer kell hogy legyen. Ennek megfelelően az ország fejlesztését tiszta lappal, az alapoknál kezdhették, mindig ügyelve arra, hogy a kiépített szolgáltatások az igények jövőbeli változásainak megfelelően továbbépíthetők legyenek.

Mikor Finnország úgy döntött, hogy átvált a digitális telefonvonalakra, Észtország számára felajánlották, hogy akkor már egy füst alatt nekik is segítenek kiépíteni egy hasonló rendszert. Észtország a "tiszta lap" elvével élve udvariasan visszautasította az ajánlatot, mivel úgy okoskodtak, hogy így olyan digitális rendszert építhetnek ki maguknak, amilyet csak akarnak. Hasonló folyamatok mentek végbe az adminisztratív területeken is, az ország onnan, hogy központilag egyáltalán nem jegyezték be például az ingatlanokat, földeket, a papír formátumot átugorva egyből a digitális adabázisokra váltott.
Csupán átugrottunk pár lépést. A Mosiac (az első népszerű internetes böngésző) csak akkor jött ki, és mindenki a játszótéren érezte magát. Úgy gondoltuk,
hogy az állami adminisztrációnak is hasonló módon kéne működnie


-Emlékezett vissza Toomas Hendrik Ilves, az ország egykori elnöke.

Érdekes történet Ilves-ról, hogy állítólag fiatalabb korában a kedvenc olvasmánya Jeremy Rifkintől az The End of Work volt, amely irónikus módon a technológia által irányított gazdaság veszélyeire figyelmeztet. Ilves-t azonban inspirálta a könyvben olvasott Kentucky acélkohó példája, ahol a technológiai újítások és gépesítések miatt egyre kevesebb munkásra volt szükség a gyár működéséhez. Míg a könyv nézőpontja alapján ez veszélyt jelentett a társadalomra, addig Ilves úgy látta, hogy ez a fajta innováció szolgálhat esélyül a parányi erőforrások nélküli Észtország számára, hogy kiszabaduljon Oroszország árnyékából, és a gazdasági fellendülés útjára lépjen.

Ingyen internetet mindenkinek


Ilves és a kormány törekvéseinek köszönhetően 1997-re már az ország minden osztályterme rendelkezett számítógéppel, 98-ra pedig már internettel is. A világon elsőként 2000-ben az észt kormány jelentette ki, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog (csak úgy, mint az élelem és a menedék), aminek következtében még a legkietlenebb vidékekre is eljutott az internet.

2001-ben indult az ország első mobil adatforgalmi hálózata, amely lehetővé tette a vezeték nélküli internetes hozzáférést szerte az országban. 2011-re már 2 440 ingyenes Wi-Fi hot spot volt az országban, beleértbe kávéházakat, szállodákat, iskolákat és benzinkutakat.

Egy kártya mindenek felett


Az észt digitális forradalom elsősorban nem is a technológiáról, hanem a polgárbarát, szolgáltató állam létrehozásáról szól - hangsúlyozzák helyi illetékesek. Egy olyan államfilozófiáról, ami ilyen mélységben talán egyetlen országban sem valósult még meg.

A rendszer alapjaként 2002-től egy chipkártya működik (ID kaart), amely a polgárok azonosítására szolgál, csak úgy, mint egy személyi igazolvány. Ez minden 15 év feletti számára kötelező, és gyakorlatilag minden erre épül: nincsen külön személyi, tb-kártya, útlevél, lakcímkártya, adókártya stb, sőt még a tömegközlekedésen bérletül is ez szolgál.

Ennek köszönhetően állampolgároknak egy bizonyos adatot mindig csak egyszer kell megadniuk. Ha valaki köt például egy biztosítást az új autójára, akkor egyetlen olyan személyes adatot sem kell közölnie, amit egyszer már valahol megadott, elég csak az új autó meglétéről nyilatkozni.

Papír, minek?


A pénzügyi tranzakciók szinte teljesen digitalizáltak, az éves adóbevallásnál mindenki kitöltve kapja a saját (elektronikus) bevallását, és ha ránézésre rendben találja a számokat, akkor 5-6 klikkeléssel el is intézte a kötelezettségét (a lakosság 95 százalékának átlagosan 4 percbe kerül beadnia az adóbevallását)

Azt mondják, az elektronikus közigazgatási fejlesztéseknek köszönhetően az észt állam odáig jutott, hogy gyakorlatilag a világ másik feléről is el tudná kormányozni az országot. Az ország miniszterelnöke, Roives nemrégiben még viccelődött is vele, hogy a három év alatt, mióta a hivatalban van, mindössze egy alkalomra emlékszik, mikor fizikailag is alá kellett írnia valamit, és az is egy ceremónia alkalmából egy vendégkönyv volt.
Elméletben a kormány online kiadhatna egy olyan parancsot, amely az ország katonáit háborúba küldené. Még fizikailag sosem írtam alá egyetlenegy törvényt sem. Soha


Ruth Praade, az adóbevételekért felelős osztály vezetője szerint a balti állam az elmúlt tíz évben 20 millió eurót fordított új, az adóbegyűjtés hatékonyságát célzó szoftverek kifejlesztésére. A statisztikák alapján ez nem bizonyult kidobott pénznek, hiszen az adóbegyűjtés hatékonysága szempontjából Észtország Svájc és Svédország mögött a harmadik helyet foglalja el az OECD-országok rangsorában. Az észt állam átlagosan 40 centet költ 100 euró adó begyűjtésére (összehasonlításképpen ugyanez Magyarországon 1,2 euróba kerül) úgy, hogy az adóhatóság személyi állománya 13 év alatt nagyjából 40 százalékkal, 2300 főről 1400 főre zsugorodott.

Észtország - elsőként a világon - 2007-ben vezette be az e-szavazás lehetőségét a parlamenti választásokon. Ezt a szavazási formát a választási eredmények esetleges manipulálásának lehetősége miatt világszerte vitatják, s a bírálatok miatt Tallinn az elmúlt években többször is tökéletesítette az elektronikus választási eljárást. Azonban évente 12 Eiffel-torony méretű papírhegyet takarít meg azzal, hogy az állam által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát elérhetővé tették online.
A kicsi európai ország közigazgatásának digitalizációja példaértékű, például csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollárnak, vagyis az észt GDP 2 százalékának megfelelő összeget spórol Észtországnak, míg például Magyarországon az adminisztratív terheknek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya megközelíti Magyarország közoktatásra vagy egészségügyre szánt kiadásait.

Az oroszok visszaküldték Észtországot a kőkorszakba


Észtország nem csak a digitalizációban véghezvitt sikerei szolgálhatnak példaként más államok számára, de az is, mikor első kézből megtapasztalták, hogy milyen kiszolgáltatottá válhat egy, a többségében digitális térben működő ország egy kibertámadás során.

Oroszország a Szovjetúnió felbomlása után nem vette túl jó néven Észtország függetlenedését, így mikor 2007. április 27-én zavargások törtek ki Észtország fővárosában a tallinni szovjet hősi emlékmű eltávolítása miatt, az oroszok rögtön kereskedelmi bojkottal fenyegetőztek. A tüntetők és a rendőrség sorozatos halálos áldozatokkal is járó összecsapásokba keveredett, a két ország közti diplomáciai viszony pedig pattanásig feszült.
Bár Oroszország a végletekig tagadta, hogy közük lenne az eseményekhez, de míg Magyarország az Iwiwwel volt elfoglalva, addig megkezdődött a világtörténelem első, igazi, országok között zajló kiberháborúja.


Az első túlterheléses (DDOS) támadások néhány nappal az első tüntetések után indultak meg az észt parlament, kormányhivatalok, minisztériumok, bankok, telefontársaságok és médiacégek szerverei ellen. Ugyan később egy ifjúsági mozgalom vállalta magára a felelősséget a támadásokért, de a szakértők szerint a szervezettség, a célpontok mintaszerű kiválasztása, és gyakorisága arra utal, hogy ezt nem egy egyszerű néhány fiatalból álló hacker csoport csinálta volna.

A DDOS a célpontot megbénító adatfolyam vírusokkal megfertőzött, a világ minden részén szétszórt és távolról irányított zombigépek ezreiről indul ki, így gyakorlatilag lehetetlen volt bebizonyítani, hogy honnan indultak a támadások, Moszkva meg persze tagadott, de nem volt sok kétség afelől, hogy ki állhat a támadások mögött.

A támadások Észtország infrastruktúráját célozták, naponta omlottak össze online adatforgalmát irányító kulcsfontosságú szerverek, sok állami intézmény hálózatát kénytelenek voltak ideiglenesen leválasztani az internetről, mások (például a rendőrségé) többet álltak, mint amennyit működtek, az észt parlament tagjai például 4 napig el voltak vágva az internettől.
Visszabombáztak bennünket a kőkorszakba: telefonon és faxon kell elmondanunk a világnak, mi folyik itt!


- nyilatkozta Mikko Hyppönen, az F-Secure biztonságtechnikai szakértője

A támadások nem meglepő módon azóta is kísértik Észtországot, nem sokkal a támadások után a NATO felálított egy kibervédelmi központot Tallinban, majd még ugyanabban az évben Észtország létrehozta a világ első információs követségét Luxemburgban. Ez gyakorlatilag egy hatalmas raktárhelység, ahol Észtország összes információját tárolják, hogy egy újabb támadás során vissza tudják majd állítani a szervereket adatvesztés nélkül.
2007 után világossá vált, hogy hogyan kell harcolunk a támadások ellen. Aggodalomra tovább is az ad okot, hogy mi történik, ha valaki a rendszeren belülről manipulálja az adatokat

- nyilatkozt az ország akkori elnöke, Ilves.

A Startupok országa


A privátszektor szorosan követte az államit, 2011-ben, miután a Microsoft megvette 8,5 milliárd dollárért a Skype-ot, kialakult egy új befektetői réteg Észtországban, akik miután milliókat kerestek befektetésük révén szaktudásokat, tapasztalatukat és pénzüket felajánlották a jó cél érdekében, hogy felpörgetve a startupot világot Tallinban további külföldi befektetőket vonzanak az országba.

A sztori itt nem is ért véget, 2011-ben a Skype első alkalmazottja megalapította a több mint 1 milliárd dollárra értékelt TransferWise-t, manapság pedig már csak a balti Szilícium-völgyként emlegetik a térséget, legnagyobb startup inkubátora, a Technopol pedig több mint 150 tech vállalatnak ad otthont.
Forradalom zajlik egy kis európai országban - Nyolcszorosára nőhet az állampolgárai száma


Persze, mint ahogy azt már többször említettük, ehhez az államnak is partnernek kell lennie. Észtország hamar felismerte, hogy kulcskérdés az oktatás, és a továbbképzés, digitális társadalom nem létezhet a digitalizáció megértésére és lehetőségeinek kihasználására képes emberek nélkül. Gyakorlatilag támogatnak mindent, ami innovációval kapcsolatos, például az iskolák mindegyikében már öt éves kortól tanulhatnak programozni a "programozó tigrisek" program keretében a gyerekek.
A 80-as években minden középiskolás rock sztár akart lenni. Manapság minden tinédzser tech vállalkozó akar lenni


- Mondta Észtország oktatásért felelős minisztere
Észtország és az Uber esete


Jól mutatja az országban meghonosodott vállalkozásbarát szemlélet a Magyarországon is jólismert Uber története: ahelyett, - mint ahogy itthon - szembementek volna az Uberrel, inkább legalizálták az egész autómegosztós iparágat, létrehoztak egy új jogi fogalmat: a "megegyezéses személyszállítást". Sőt, nem csak az Uberrel állapodtak meg, hanem elkezdtek törvényjavaslatokat kidolgozni az egész sharing economy adóztatására, majd ezzel párhuzamosan a taxisoknak is könnyítéseket vezettek be, hogy ezzel is erősítsék a versenyt.

Taxis sztrájk az Uber ellen

10 ok, hogy miért éri meg céget alapítani Észtországban


Keresgélés közben érdekes dologra bukkantunk, Észtországnak van egy külön honlapja azok számára, akik céget akarnának alapítani az országban, ahol rögtön 10 pontban el is mondják, hogy a kis ország miért mennyország a startupok számára:
  • Észtországnál keresve sem találnánk jobb helyet, hogy megvalósítsuk ötleteinket. Itt nem találunk olyan embereket, akik megmondják, hogy mit, vagy mit ne csináljunk
  • A gyerekek már egészen korán elkezdenek programozni tanulni, néhány iskolában pedig már azt is tanítják, hogy hogyan kell bitcoin-alkalmazásokat építeni
  • Mindent gyorsan csinálunk! Egy cégalapítás körülbelül 15 percet vesz igénybe, míg az adóbevallás 3 perc alatt elkészíthető
  • Ha már szóba került az adózás, Észtországnak van a legliberálisabb adórendszere a Földön, 0 százalékos társasági adóval
  • A startup ökoszisztéma szorosan együtt dolgozik az állammal, így Észtország a legjobb hely, hogy startupot alapítsunk
  • Míg az életkörülmények magasak Észtországban, addig a megélhetési költségek alacsonyak
  • Az ország 51 százaléka erdővel borított, két oldalról tenger veszi körül, a levegő pedig a legtisztább a világon
  • Igaz, hogy az észt nyelvet nehéz lehet megtanulni, de szerencsére mindeki beszél angolul
  • Évről évre egyre több pénz áramlik az észt startupokba
  • Észtország nagyon erős startup ökoszisztémával rendelkezik, amit viccesen csak úgy hívnak, hogy az észt maffia

Digitális állampolgárság, és az első állami bitcoin alap


Miután digitális alapokra helyezték az ország működését, az észtek mások előtt is ki szeretnék tárni a kaput. Egy Európában példátlan projekt célja, hogy mindössze 100 euró díj fizetség ellenében a virtuális letelepedés lehetőségét kínálja fel az Észtországon kívüli cégek számára, legyen szó más uniós tagállamokról, vagy harmadik országokról. Az e-Residency projekt úgy kínál belépőjegyet külföldi vállalkozásoknak európai cégként az európai piacra, hogy fizikailag nem is kell megjelenniük Észtországban.

Az észt hatóságokhoz eddig 20 ezer jelentkezés futott be 138 országból, és az ilyen engedéllyel rendelkezők száma becslések szerint 2025-ig akár a 10 milliót is elérheti.

Észtország számára természetesen nem a 100 eurós belépőjegy az üzlet a modellben, hanem az érintett külföldi cégek által helyben létesített szolgáltatások és munkahelyek, az Észtországba irányuló üzleti célú utak számának ugrásszerű növekedése és bizonyos esetekben az adóbevételek is.
Egyes cégek nálunk telepednek majd le, de a projekt segít hidakat verni Észtország és a világ között


- jegyezte meg a program irányítója, Kaspar Korjus

Közel három évvel azután, hogy Észtország bevezette az e-residency programját, az első olyan ország lehet a Földön, amely lehetővé teszi külföldiek számára, hogy digitális lakosok legyenek. A kis Balti ország fontolgat egy javaslatot, amely létrejöttével nem csak hogy bebiztosítaná helyét a digitalizáció úttörői között, de az első olyan ország lenne, amely megcsinálná a saját ICO-ját.

Pár hete egy cikkben Kapsa Kojrus számolt be azon tervekről, hogy az ország egy virtuális tokent, az úgynevezett Estcoint bocsátaná ki, amin keresztül a befektetők közvetlenül profitálni tudnának az ország fejlődéséből. A hírek szerint Vitalik Buterin, az Ethereum kitalálója is beállt a projekt mögé.

A cikkből az derül ki, hogy az ICO során bevont tőkét egy állami alap kezelné, és egyfajta public-private partnershipként (PPP) működne, amely a közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti (a PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az államnak, átvállal tőle bizonyos feladatokat, s mindezért díjat kap). Ez pedig lehetővé tenné Észtország számára, hogy új technológiákba és innovációkba fektessen az állami szektorban, az okoszerződésektől kezdve a mesterséges intelligencián át, modellként szolgálva más országok előtt a jelenlegi digitális korban. Mindezek mellett az alap egy jelentős részét egyfajta közösségi kockázati tőkebefektetésként használnák fel, így a pénz cégével az e-lakosok észt cégeket hozhatnának létre. Gyakorlatilag az egész lényege, hogy amennyire fejlődik Észtország, a befektetők ( e-lakosok) hasonló mértékben profitálnának tokenjeik után.

Persze ez egyelőre még csak egy ötlet, az első lépésként szolgáló, a projektet leíró White Paper is várat még magára, így ha meg is valósul az ICO, még jó néhány hónapot kell várunk, míg beszállhatunk Észtország fejlődésébe.

Kovács Ádám

2017. szeptember 23., szombat

Baszk elnök: Spanyolországnak el kellene ismernie a katalán és a baszk nemzet létezését

Spanyolországnak el kellene ismernie a katalán és a baszk nemzet létezését és azt, hogy dönteni akarnak a jövőjükről – mondta a baszk elnök, a Baszkföldön kormányzó Baszk Nacionalista Párt (PNV) politikai nagygyűlésén Forondában vasárnap.
“A kiindulópont, elismerni a létezését két nemzetnek, amelyek dönteni akarnak a jövőjükről demokratikusan, szabadon és garanciákkal” – fogalmazott Inigo Urkullu, hangsúlyozva, hogy aktuálisan tehát Katalónia problémájára a megoldás egy törvényes, az állammal megegyezve megtartott népszavazás lehet, ahogy arra korábban Skóciában és Kanadában és példa volt.
“Ma a világ szemében a spanyol kormány a probléma részét képezi, és nem megoldásét” – jelentette ki a Inigo Urkullu.
Véleménye szerint a Katalóniában történt igazságügyi, rendőrségi, büntetőügyi intézkedések társadalmi, politikai, intézményi megosztottsághoz vezetnek, amelyeket nehezen és sok idő alatt lehet majd helyrehozni.
Amellett, hogy kritikusan szólt a spanyol állami beavatkozásról, beszélt arról is, hogy Katalónia viszont cselekedjen felelősen, tisztelettel, és folytasson párbeszédet a központi kormánnyal.

A baszk elnök úgy vélekedett: Spanyolország jelenlegi állammodellje megbukott,

elképzelése szerint a jövő egy konföderációs spanyol állam, benne megosztott szuverenitással a nemzetek között.
Mint mondta, kitartanak a baszk út mellett, amelynek célja tárgyalásos úton, demokratikusan elérni, hogy a baszk autonóm közösség intézményi alapokmányában (Estatuto de Autonomía del País Vasco) bővítsék és javítsák az önrendelkezést.
A baszk kormány viszonya jóval kiegyensúlyozottabb a központi madridi kormányzattal a katalánokéhoz képest.
A kisebbségben lévő spanyol konzervatív Néppárt (PP) a baszk kormánypárt (PNV) együttműködésének köszönhetően tudta elfogadtatni a 2017-es költségvetési tervezetet, valamint a 2018-as költségvetési plafonról szóló javaslatát a spanyol törvényhozással.
Az alku részekén tíz éven át húzódó pénzügyi vitát zártak le úgy, hogy

a spanyol kormány elismerte: a baszkok az indokoltnál több hozzájárulást fizettek az államnak, ezért visszaad nekik 1,4 milliárd eurót.

A spanyol parlamentnek szeptember 30-ig kell elfogadnia a jövő évi büdzsét, amelynek vitája a jövő héten várható, azonban egyelőre a PNV biztos támogatása nélkül.

MTI



Több ezer diák tüntetett Katalónia függetlenségéért

Több ezer diák gyűlt össze a Barcelona Egyetem előtt, hogy követelje a Katalónia függetlenségéről kiírt referendum megtartását.
A szervezők pénteken kiadtak egy közlemény, mely szerint az október 1-re időzített referendumot “nem lehet megállítani”, és ez az egyetlen út a demokrácia felé. Az egyetem szintén támogatta a kezdeményezést; hivatalos közleményük szerint a diákok használhatják tüntetés céljára az intézmény épületeit, ameddig a tüntetések békés jellegűek maradnak és nem történik rendbontás.
A katalán hatóságok október 1-jén terveznek népszavazást tartani a Spanyolországtól elszakadásról, a spanyol kormány és alkotmánybíróság döntései ellenében. Szeptember 6-án a katalán parlament megszavazta az átmenettel kapcsolatos törvényt, ami a Spanyolországtól elszakadást és a független államiság kialakítását szabályozza. A szavazás során 71 képviselő támogatta a kezdeményezést, tízen pedig ellenezték.
Szerdán a spanyol rendőrség tíz embert tartóztatott le a függetlenségi referendum előkészületeivel kapcsolatban.

Az utóbbi hetek folyamán számos katalán sajtóorgánum szerkesztőségeit átkutatták, és a függetlenségi referendumon részvételre buzdító kampányanyagokat, szórólapokat foglaltak le, emellett megpróbálták összegyűjteni a referendumhoz előkészített szavazóurnákat.
A spanyol alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a népszavazást, és akár több évi börtönbüntetést is kaphatnak azok a hivatali személyek, akik a szavazás népszerűsítésében részt vesznek.

http://www.hidfo.ru/2017/09/tobb-ezer-diak-tuntetett-katalonia-fuggetlensegeert/

2017. szeptember 22., péntek

Így működik a liberális médiaterror Svédországban



Egy svéd titkosszolgálati vezető szerint a hatóságok amiatt nem tudtak megbirkózni a fokozódó terrorfenyegetéssel, mert tartaniuk kell attól, hogy rasszistának, xenofóbnak bélyegzik őket. Úgy tűnik, a média származási alapon szabja meg, hogy a rendfenntartás felléphet-e a bűnözőkkel szemben.
Néhány százról több ezer főre emelkedett a Svédországban élő dzsihadista szimpatizánsok száma, amiről a Svéd Biztonsági Szolgálat (SÄPO) vezetője, Anders Thornberg is elismerte, hogy már-már kezelhetetlen problémát jelent. Ebben az évben a hatóságok által nyilvántartott erőszakos extrémisták száma 2000 fölé emelkedett, ami tízszeres növekedés a 2010-es adathoz képest; hét-nyolc évvel ezelőtt még alig 200 aktív dzsihádistát kellett megfigyeljenek.
Anders Thornberg úgy írta le ezeket a személyeket, mint akik rendszeresen az iszlamista kalifátus ideáját támogató körökben fordulnak meg, és bár nem készülnek közvetlen bűncselekmény elkövetésére, logisztikailag, anyagilag támogatnak olyan személyeket, akik készen állnak terrortámadást elkövetni.
Thornberg a SVT hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy évről évre egyre több dzsihádistát kell megfigyeljenek, ami aggodalomra ad okot.
Egy az SVT-nek nyilatkozó titkosszolgálati szakértő, aki több mint 30 éven át vett részt a SÄPO munkájában és dolgozott a radikalizáció megelőzésén, kifejtette, hogy elsősorban a párhuzamos társadalmak működnek a terrorizmus motorjaként. Ezek a többnyire külvárosi régiókban összpontosuló közösségek felelősek a bűnözés, a dzsihadizmus terjedéséért és a terrorfenyegetés megnövekedéséért. PO Hellqvist elmondása szerint
állandó hatalmi harc alakult ki a svéd hatóságok és a párhuzamos társadalmak hatalmi struktúrái közt.
Ezek a bevándorló közösségek alkotta párhuzamos társadalmak saját szabályaik szerint élnek, ami gyakran a befogadó ország hatályos törvényeibe ütközik. A rendőrség nem tett eleget a párhuzamos társadalom megjelenése ellen és az iszlamizáció megakadályozásáért, amit a titkosszolgálati szakértő azzal indokolt; a rendőrök félnek attól, hogy rasszistának bélyegzik őket.
“A szőnyeg alá söpörték a problémát, mert félnek attól, hogy xenofóbnak, iszlamofóbnak bélyegzik őket”
– mondta.
Hellqvist szerint ráadásul nem a háborúból hazatérő dzsihádistáktól kell tartani leginkább, hanem az “otthon”, Svédországban radikalizálódó fiatal iszlamistáktól, akik egyre nagyobb létszámban vannak jelen, hozzáférésük van éles lőfegyverhez és karizmatikus vezetők irányítják őket. A szakértő egyértelműen kijelentette; egy újabb terrortámadás csak idő kérdése, és Svédországban adott a társadalmi környezet ahhoz, hogy ezt “hazai nevelésű” terroristák kövessék el.
Örebro városában a Vivalla negyed egy ilyen párhuzamos társadalom otthona, a közelmúltban a hatóságok már az iszlamizmus melegágyaként beszéltek róla. 2012-ben Vivalla területén a lakosság 75%-a külföldi származású volt, és csak ebből a negyedből 20 személy utazott a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez.
Rendőrségi beszámolók szerint ráadásul a terrorizmust anyagilag támogató személyek száma is gyorsan nő: míg 2014-ben mindössze 27 ilyen esetet regisztráltak, 2015-ben már 298 belföldi személy adott anyagi támogatást dzsihadistáknak. 2017 folyamán már csak az év első felében 279 esetet regisztráltak – és miközben a terroristák lakossági támogatottsága egyre nő, a rendfenntartás döntéshozói amiatt kell aggódjanak, hogy a sajtó nehogy xenofóbnak, vagy iszlamofóbnak nevezze őket, ha szinte kizárólag muszlim személyeket fognak el terrorcselekmény előkészülete miatt.
A fentiek alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a tömeges bevándorlást támogató, a megfelelő hatósági fellépést akadályozó liberális sajtó a terrorizmus politikai szárnya: nem ölnek, nem robbantanak, de indirekt módon a terroristákat segítik: kritikáikkal, lejárató kampányaikkal nyomást gyakorolnak a rendfenntartás vezetőire, akik emiatt képtelen ellátni munkájukat, mert ha túl sok hasonló származású bűnözőt semlegesítenek, a sajtó rasszizmust kiált és derékba töri a karrierjüket.

http://www.hidfo.ru/2017/09/igy-mukodik-a-liberalis-mediaterror-svedorszagban/

Thaiföldön is megjelentek a kínai közösségi okoskerékpárok


A kínai kerékpármegosztó cég, az Ofo csütörtökön bejelentette, hogy szeptember 20-án a cég ezer darab sárga közösségi okoskerékpárt helyezett el a thaiföldi turistaparadicsomban, Phuket szigetén, és azt tervezik, hogy októberben a szolgáltatásuk ingyenesen lesz elérhető.
Noppol Toochinda, az Ofo thaiföldi tevékenységgel foglalkozó igazgatója azt reméli, hogy az okoskerékpárok hozzájárulnak a helyi „okosváros” program végrehajtásához, és kényelmesebbé teszik a turisták thaiföldi tartózkodását.
Az Ofo augusztusban jelent meg a thaiföldi piacon ezer kerékpárral, amelyeket a Thammasat Egyetemen (Thammasat University) helyeztek el. A 70 milliós Thaiföldre évente 9 millió kínai turista látogat el, ami fontos piaci tényező az Ofo szerint.

Pew Research: túlterhelte Európát a menekültáradat

A Pew Research amerikai agytröszt kutatása alapján a legtöbb európai országban a menedékkérelmek többségét nem tudják feldolgozni, és mostanra annyi nem-európai migráns él a kontinensen, hogy az meghaladja a kisebb tagállamok lakosságának számát.
Az európai kontinensen mostanra olyan létszámban élnek nem-európai “menekültek”, hogy az meghaladja több uniós tagállam lakosságának létszámát, miközben jelenleg is több mint egymillió migráns vár menedékkérelme elbírálására – derült ki a Pew Research által végzett kutatás során.
A Pew kutatása szerint a menekülthullámmal érkezők közt van negyedmillió afgán, 130 ezer iraki, 130 ezer szíriai, 45 ezer pakisztáni és 40 ezer nigériai állampolgár. Közülük a szíriaiak kapják meg a leggyorsabban a menedékjogot, a Balkánról Nyugat-Európába érkező “menekültek” kérelmeit pedig többnyire elutasítják.
A kutatás szerint Magyarországon és Görögországon a legkevésbé hatékonyak a hatóságok a menedékkérelmek elbírálása terén; a beszámolóban az áll, hogy Magyarországon a beadott menedékkérelmek 94%-a vár elbírálásra. Ez az érték Görögországban szintén 90% feletti. Bár a legtöbb beadott menedékkérelmet Németország kell feldolgozza, a német hatóságok ezt átlagosan hét hónap alatt megteszik, Svédországban, Norvégiában pedig egy év a várakozási idő.
A kutatásból kiderült, hogy az elutasított menedékkérőket viszont nem tudják deportálni az európai hatóságok. Ez alatt a fél-egy év várakozási idő alatt a menedékkérők szabad mozgása biztosított, és a 2015-2016-ban érkezett, később elutasított menekültek közül több mint százezer (!) ember tartózkodási helye ismeretlen. Az Európai Unió eddig összesen 75 ezer főt tudott haza küldeni származási országába (ami a két év alatt beadott menedékkérelmek 3 százaléka), miközben 885 ezer személynek megadták a menedékjogot.
A menedékkérők hirtelen beáramlása több európai országban is hirtelen megváltoztatta a demográfiai mutatókat: Svédországban és Ausztriában egy év alatt (2015 és 2016 közt) egy százalékkal nőtt a migráns lakosság aránya. Németországban mostanra van olyan város (Frankfurt), ahol hivatalos adatok szerint a migránsok vannak többségben, a német lakosság pedig kisebbségbe szorult.
A transzatlanti együttműködés országai egyébként nem egyenlő arányban osztoznak a migrációs válság terheinek viselésében; miközben Európába milliók érkeznek, és a nem-európai személyek érvényes menedékjog nélkül áramlanak be az EU területére, az Egyesült Államok által befogadott menekültek száma néhány ezres nagyságrendű, és a menedékkérelmeket az Egyesült Államok határain kívül dolgozzák fel, majd a nem-amerikai személy érvényes menedékjog megléte esetén léphet az USA területére.

http://www.hidfo.ru/2017/09/pew-research-tulterhelte-europat-a-menekultaradat/

Hatalmas kínai pofon készül, – a gyógyszergyártó multiknak


Wang Yueju véget vetne a gyógyszerészeti technológia területén kialakult monopóliumnak

Wang Yueju olyan biogyógyszerek gyártásával foglalkozik, amelyeket az átlagemberek is megengedhetnek maguknak, és az ország, a nép számára előnyös dolgok foglalkoztatják.
A tudós csupán egy hónappal ezelőtt tért haza Kínába az Egyesült Államokból. Wang lemondott az amerikai egyetemen betöltött örökös professzori állásáról, hogy hazatérhessen Kínába. Most lényegében a laboratóriumban él, és az általa irányított csapat a növényi bioreaktor technológiáját kutatja.

Célja, hogy jelentősen csökkentse egyes súlyos betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerek árát, sőt, az egész biogyógyszer-gyártást is meg szeretné reformálni.

A professzor elmondta, hogy ő és csapata azzal a céllal kutatja és fejleszti a legújabb bioreaktor-technológiát, hogy salátából tudjanak előállítani fehérjegyógyszereket.

A salátából előállított fehérjegyógyszerek biztonságosak és egyúttal környezetbarát termékek, amelyek ráadásul nagy ennyiségben termelhetők. A kutatás-fejlesztésnek köszönhetően már 4-7 napon belül kézbe vehető a termék. Wang reméli, hogy

…’ezzel a technológiával sikerül megtörni a biogyógyszerek nemzetközi piacán tapasztalható monopóliumot, és sikerül enyhíteni a gyógyszerek miatt a kormányra és a tömegekre nehezedő terheken.’

Kínai Nemzetközi Rádió (CRI)
SzRTI
Kapcsolódó anyag: Ingyenes egészségbiztosítás a szegényeknek – A kínaiak ebben is leelőztek minket

2017. szeptember 21., csütörtök

Külügyminiszter: Európa a világpolitika független szereplőjévé kell váljon

Németország külügyminisztere, Sigmar Gabriel a Russia Today-nek adott interjú során annak szükségességéről beszélt, hogy az amerikai külpolitikához igazodás helyett Európa inkább független világpolitikai szereplővé kellene váljon.
Európa független szereplőként kell pozicionálja magát a világpolitikában, ahelyett, hogy az Egyesült Államokhoz vagy más országhoz igazítja külpolitikáját – mondta Sigmar Gabriel német külügyminiszter a Russia Today-nek nyilatkozva.
A külügyminiszter kifejtette, hogy a második világháború után Európa főként saját belső ügyeivel foglalkozott, a nemzetközi színtéren cselekvést pedig átengedte az Egyesült Államoknak – ezek az idők azonban már elmúltak, Németország számára már “nem újdonság”, hogy a világ multipolárissá vált.
“Természetesen, vannak partnereink – köztük az amerikaiak -, de gondoskodnunk kell arról, hogy az európai kontinens nem pusztán tartozéka a nemzetközi politikának” – mondta. “A múltban gyakran hangoztattuk, hogy a globális politikát az amerikaiak csinálják. Ha valami rosszra fordul, reklamálunk. De úgy gondolom, ma már meg kell találnunk a saját hangunkat.”
A külügyminiszter emellett kijelentette, hogy a Krím-félsziget és Oroszország újraegyesülése kapcsán kialakult érdekellentét nem állhat az Európai Unió és Oroszország közti közeledés útjába.
Sigmar Gabriel szerint a világpolitikai színtéren napjainkban felmerülő jelentősebb problémák nem megoldhatóak Oroszország közreműködése nélkül, ezért Európa elsősorban arra kell összpontosítson, hogy újfajta együttműködést alakítson ki Moszkvával a nemzetközi problémák megoldása terén.
A külügyminiszter az orosz lapnak nyilatkozva elmondta, hogy Németország nem tartozik a NATO-nak a GDP 2%-ával, ezt a pénzt ehelyett inkább az oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre, humanitárius katasztrófák során segítségnyújtásra kellene fordítani, Németország pedig békés ország kell maradjon.

http://www.hidfo.ru/2017/09/kulugyminiszter-europa-a-vilagpolitika-fuggetlen-szereplojeve-kell-valjon/

Elítélte a német kancellár Trump nyilatkozatát

Angela Merkel német kancellár elítéli az amerikai elnök nyilatkozatát, miszerint egész Észak-Koreát meg kell semmisíteni, ha közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra vagy szövetségeseire.
Merkel a Deutsche Welle német lapnak adott interjú során kijelentette, hogy alapjaiban ellenzi Donald Trump Észak-Koreával kapcsolatban tett kijelentéseit.
Kedden Trump azzal fenyegetőzött, hogy “teljesen megsemmisíti” Észak-Koreát, ha arra kényszerül, hogy az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit megvédje a koreai fenyegetéstől. A német kancellár szerint ez a megközelítés nem helyénvaló, ehelyett diplomáciai úton kell eredményt elérni.
“Ellenzem az ehhez hasonló fenyegetéseket. Saját magam és a kormány nevében beszélve egyaránt azt kell mondjam, hogy bármilyen fajta katonai megoldás elfogadhatatlan, ehelyett a diplomáciai törekvések sikerére kell számítsunk” – mondta, hozzátéve, hogy a német kormánynak Trump nyilatkozata előtt is ez volt az álláspontja.
A kancellár szerint a szankciók a megfelelő válasz az Észak-Korea által folytatott nukleáris fegyverkezésre.
“Még ha a konfliktus távol is van Németországtól, hatással van ránk. Ennek okán én és a külügyminiszter egyaránt felelősséggel tartozunk” – mondta.
A koreai-félsziget körüli helyzet az utóbbi hónapok során minden eddiginél feszültebbé vált, miután Észak-Korea több atomfegyver-tesztelést hajtott végre, az amerikai vezetők pedig a válság katonai megoldását helyezték kilátásba. Az Egyesült Államok nem sokkal azután, hogy THAAD rakétakomplexumokat helyezett el Dél-Koreában, annak lehetőségét is kilátásba helyezte, hogy atomfegyvert vinne a Koreai-félszigetre.
Mindeddig az Egyesült Államok a világ egyetlen állama, ami atombombát dobott le egy másik országra, ezzel meggyilkolva negyedmillió civilt. Trump fenyegetései, miszerint “egész Észak-Koreát megsemmisíti”, arra engednek következtetni, hogy Hirosima és Nagaszaki példáját Észak-Koreában megismételnék.

http://www.hidfo.ru/2017/09/elitelte-a-nemet-kancellar-trump-nyilatkozatat/



“Elkerülhetetlen” az USA elleni atomtámadás Trump sértései miatt

Az észak-koreai külügyminiszter kijelentése szerint “elkerülhetetlen az Egyesült Államok elleni atomtámadás”, amiért Donald Trump “rakéta-embernek” nevezte Kim Dzsongunt.
Észak-Korea külügyminisztere szombaton az ENSZ közgyűlése előtt felszólalva “elkerülhetetlennek” nevezte az Egyesült Államok elleni atomtámadást, órákkal azt követően, hogy az amerikai légierő egy atombomba hordozására képes gépe megközelítette az észak-koreai légteret.
Ri Jong Ho beszédében “gonosz elnökként” hivatkozott Donald Trumpra, aki kijelentéseivel
“megsértette az észak-koreai vezető emberi méltóságát”.
Kim Dzsongun egyébként mentális zavarokkal küzdő, szenilis személynek nevezte Trumpot, ezt követően indultak meg az amerikai légierő gépei az észak-koreai légtér felé.
A külügyminiszter közleménye szerint Trump “végzetes hibát követett el” az észak-koreai vezető és az ország megsértésével, emiatt “gondoskodni fognak arról, hogy a koreai rakéták ellátogassanak a kontinentális Egyesült Államok területére.”
Ri elmondása szerint az amerikai elnök megpróbálja “gengszterek fészkévé” formálni az ENSZ szervezetét, de az ország védelme érdekében Észak-Korea készen áll atombombát bevetni, ha az USA vagy szövetségesei katonai beavatkozást kezdenek.

http://www.hidfo.ru/2017/09/elkerulhetetlen-az-usa-elleni-atomtamadas-trump-sertesei-miatt/