Csaknem 800 ezret keres Zugló átláthatósági biztosa

Közel 800 ezer forintot keres Zugló átláthatósági biztosa. Békefi László 2015. márcusában kötött szerződést az önkormányzattal.

Bruttó 777 300 forintot keres Zugló átláthatósági biztosa – tudta meg az Origo. Békefi László még 2015 márciusában két szerződést kötött az önkormányzattal.

Két szerződés

Az egyik megállapodásban az szerepel, hogy havi bruttó 200 ezer forint plusz áfa megbízási díj ellenében Békefi a kerület számára elvégzi az átláthatósági biztossággal járó feladatokat.

A másik szerződésben az áll, hogy Békefit megbízzák a 2010-14-es időszakra vonatkozó szerződések átvizsgálásával. Mindezt havi 20 órai időkeretben kell elvégeznie Békefinek havi bruttó 500 ezer forintos bérezésért. A XIV. kerületben 2010-14 között fideszes többség mellett Papcsák Ferenc volt a polgármester.

Békefi emelett a tulajdonosi és közbeszerzési bizottság külsős tagjaként havi bruttó 77 300 forintot keres.

Az átláthatósági biztos havonta így összesen bruttó 777 300 forintot kap kézhez.
Összehasonlításképpen Karácsony Gergely polgármester havonta bruttó 747 900 forintot keres.

Az átláthatósági biztos jövedelmére a január 21-i testületi ülésen Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője kérdezett rá. Békefi jövedelme ezután lett nyilvános. Békefi László egyébként a 2014-es önkormányzati választáson az MSZP delegáltja volt a kerületi választási bizottságban.

Nem panaszkodhattak

Mint arról az Origo még 2014 őszén beszámolt, az addig ismert tiszteletdíj-rendeletek alapján feltehetően Zuglóban kerestek a legjobban a képviselők. Közülük is az MSZP-s Sápi Attila, aki havonta bruttó 502 450 ezer forintot kapott. De nem panaszkodhatott a képviselőtestület többi tagja sem, hiszen sokan havi bruttó 300 ezer forint feletti összeget kaptak a testület döntése alapján. Karácsony Gergely akkor arról beszélt, hogy ezzel elkerülhető lesz a korrupció. Később csökkentették a fizetéseket a kerületben.

Eltűnés

Zugló 2016 januárjában azzal került az országos hírekbe, hogy eltűnt Sápi Attila MSZP-s képviselő. A politikus január 5-e óta nem adott életjelt magáról. Sápi Attiláról kiderült, hogy egy nem létező cégben dolgozott ügyintézőként, míg egy másik vállalkozása után több mint 100 millió forintos adósság maradt.
(Kovács András)

Merkel választási vereségre készülhet a migránsok miatt

A német kormány alkalmatlannak bizonyult a migrációs válság kezelésére, aminek kellemetlen következményei lehetnek a 2017-es választások idején. Bajorország miniszterelnöke, Horst Seehofer szerint már egyértelmű, hogy a kormány belebukott a befogadás politikájába.

A Der Spiegel magazin szerint a bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője arra figyelmeztette az ország vezető politikusait, hogy 2017-ben teljes bukással kell szembenézniük, ha nem állítják le a bevándorlást és a migrációs válság megoldatlanul marad. Seehofer pártja mostanra egy elhúzódó vitában áll Angela Merkel – létszámban igencsak megfogyatkozott – követőivel, mert a kancellár továbbra is ellenzi a bevándorlás korlátozását. A bajor kormány szerint egy maximális létszámot kellene megállapítani arra vonatkozóan, hogy éves szinten mennyi bevándorlót képes befogadni Németország, és amint ez a keret kimerül, a további migránscsoportokat már vissza kellene fordítani a német határon, és automatikusan megtagadni a menedékjog megadását. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) szervezetére nehezedő fokozott nyomás ellenére Merkel fenntartaná a korlátlan bevándorlást, ami Seehofer szerint a teljes bukás ígéretét jelenti 2017-ben. A választók többsége ugyanis nem akar se menekülteket, se gazdasági bevándorlókat, és a nép ellenében történő kormányzás Merkel pártjának támogatottságát fokozatosan leépíti.

Seehofer szerint azonban nem csak a választási vereséget biztosítja be Angela Merkel politikája, hanem a korlátlan bevándorlás a korábban érkezett idegen kultúrájú közösségek integrációját is ellehetetleníti, és amennyiben a kancellár nem hajlandó az ellentétes álláspontokra helyezkedő felek közti kompromisszumra, egyre valószínűbbé válik egy olyan helyzet, hogy a választásokat megelőzően – a koalíció szakadása miatt – a német kormány akár hónapokra is kormányzásképtelenné válhat. Merkel a CSU és CDU képviselői részéről egyaránt össztűz alá került, január elejére pedig tarthatatlanná vált a kancellár migránsbarát hozzáállása, miután Kölnben – rendőrségi adatok szerint – 379 szexuális zaklatás történt egyetlen éjszaka alatt. Mint utóbb kiderült, 16 tartományból 12-ben történtek hasonló esetek – az összes, Kölnben újév idején történt bűncselekmény száma pedig meghaladta az ezret. Ennek részét képezték rablások és más erőszakos cselekmények is, miközben a rendőrségi beszámolókból kiderült, hogy valamennyit migránsok követték el.

Angela Merkel regnálásának végét fémjelezte az a kínos eset, amikor a migránsok által elkövetett tömeges szexuális zaklatások és nemi erőszak bűncselekmények után Merkel több mint egy hétig nem kommentálta nyilvánosan a történteket. A kancellár támogatottságában már novemberben bekövetkezett az a fordulópont, amikor hivatalos közvélemény-kutatások jelezték, hogy a lakosság többsége elutasítja Merkel politikáját. A Kölnben történtek hatására a kancellár támogatottsága tovább csökkent, pedig Seehofer már tavaly nyáron, a nagy migrációs hullám kezdetén jelezte, hogy a probléma kezeletlenül hagyása politikai vereséghez vezet. A német szövetségi rendőrhivatal januárban nyilvánosságra hozott adatai szerint egy év alatt 186 ezer bűncselekményt követtek el bevándorlók.


http://www.hidfo.ru/2016/01/merkel-valasztasi-veresegre-keszulhet-a-migransok-miatt/

Békehadtest vagy NATO alakulat?

Lengyelország védelmi minisztere, Antoni Macierewicz szerint a közös lengyel-ukrán dandárszintű fegyveres hadtest, a LITPOLUKRBRIG 2017-re eléri a teljes műveleti készenléti szintet. A 4000 főre tervezett alakulat legjavát, mintegy 3100 főt a lengyel állomány teszi ki, az 550 főnyi ukrán és 350 főnyi litván katona mellett.

Macierewicz a LITPOLUKRBRIG Lublinban átadott műveleti főhadiszállásának hivatalos megnyitóján tartott beszédében kiemelte, hogy mindhárom ország alakulatai jól összehangolt módon működnek együtt, ezért nagy az esély a gyakorlati működéshez szükséges készenléti szint elérésére 2017-re.

A 2014-es trilaterális kormányközi megállapodással létrehozott alakulat feladataként a nemzetközi békemissziókban való összehangolt részvételt jelölték meg a felek. A lengyel védelmi miniszter megnyitó beszédében azonban teljesen más célnak szentelte alá a hadtestet. Macierewicz szerint ugyanis a dandár “az egyik kulcsfontosságú katonai együttműködési formáció lesz a NATO keleti szárnyán.”

Ez a kijelentés a nemzetközi békemissziós feladatköröket egy agresszív katonai szervezeti szövetség céljaival azonosítja. Másrészt a három ország által alkotott hadtest egy a Lengyel-Litván Unió – vagy másképp Nagy Lengyelország – revizionista ideológiájának újraélesztési kísérletét veti fel, amely az országok extremnacionalista elemei közötti összeütközéshez vezethet. Ez az akció a kellemetlenné vált radikális szélsőjobb teljes kiiktatásához vezethet a három ország hatalmi centrumai részéről, melyben leginkább az ukrán vezetés érdekelt.

Litvánia a nemzeti szuverenitás kérdése miatt nem támogatja ezt a revizionista ideológiát, de a litván politikai elit atlanti blokkhoz való kötöttsége folytán olyan szimbolikus lépésekkel nyilvánítja ki elköteleződését az unipoláris világrend fenntartása mellett, mint a LITPOLUKRBRIG részvétel.

Varsó célja, hogy az Oroszország által a Minszk II békeegyezmény végrehajtási folyamatait szorgalmazó tárgyalási mechanizmus alkalmazhatóságának terén a margóra helyezett lengyel vezetés elragadja az orosz kezdeményezést, és a békefenntartó erőt elsőként ajánlja fel a kelet-ukrajnai helyzet rendezésére. Ez a francia-német erőcentrumok érdekérvényesülési képességének gyengülését, és az USA-lengyel tengely erősödését szolgálja az ukrajnai kérdésben.

Így közvetlenül az orosz határ mellett – a védelmi miniszter által megfogalmazottak szerint – lengyel katonai erő állomásozna, “a NATO keleti szárnyán”. Ez az erő létszámszerűen minimális értéket képvisel, egy a kelet-ukrajnai helyzetre szabott békemisszió komplex feladatainak teljes körű kivitelezésére pedig önmagában alkalmatlan. A lengyel vezetés célja ezzel inkább a béketárgyalásokba való kierőszakolt beajánlkozás, és az egyéb “tanácsadói” szerepkörben ukrán területen tevékenykedő NATO szereplők jelenlétének igazolása. Ezzel Lengyelország megpróbálná újrapozicionálni magát az ukrán területeken és megakasztani a békefolyamat valós rendezésre irányuló gyakorlati szándékot. Ennek oka a sokat hangoztatott történelmi ellentétek mellett, hogy a lengyel ipargazdaság fejlődésének motorjaként funkcionáló újramilitarizálás csak egy tudatos célzattal fenntartott orosz ellenségképen keresztül működtethető.


http://www.hidfo.ru/2016/01/bekehadtest-vagy-nato-alakulat/

Sok millió afrikai migráns indulhat Európába az olajválság miatt

A csökkenő olajárak számos negatív következményt hordoznak a nyugati országokra nézve, mert emiatt tovább gyorsulhat az Európába irányuló bevándorlás: a migránsok többsége olyan országból érkezik, ami olajexportból tartja fenn magát.

A Frankfurter Runschau német napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a nyugati országokban jótékony hatást gyakorol a gazdaságra az olaj világpiaci árának csökkenése, ugyanez nem mondható el azokról az országokról, melyek az Európai Uniót sújtó illegális bevándorlás forrásországai. A lap hangsúlyozza, hogy többségében nagyon törékeny gazdaságokról van szó, ahol az állami bevételek jelentős hányadát az olajexportból származó bevétel teszi ki, így az olaj árának csökkenése a világ számos országában az életkörülmények gyors romlásához vezet, esetenként önmagában is humanitárius katasztrófát idézhet elő.

A lap szerint azonban a nyugati országok most kezdik felismerni; mindez nem csak a bevándorlás forrásországait sújtja, de a világgazdaság destabilizálódása Európában is negatív következményeket von maga után. Különösen Latin-Amerikát és Afrikát érinti érzékenyen az olaj világpiaci árának csökkenése – ezekben a régiókban fokozott politikai instabilitáshoz vezet az olajválság. A folyamat azonban újabb válságövezeteket robbanthat be: a válságba jutott gazdaságokból ugyanis még több migráns indul útnak, ami destabilizálhatja azokat az európai országokat, melyek nagyszámú bevándorlót fogadnak be.

A Frankfurter Runschau a brit Hampton Collegeben oktató Michael Klare professzort idézi, aki kijelentette, hogy a jelenlegi olajválság radikálisan megváltoztathatja a világ politikai rendjét. Elmondása szerint az olajexporttól nagy mértékben függő országok egyre több nehézséggel kell szembenézzenek a csökkenő energiaárak miatt, például Dél-Afrika és Nigéria mostanra olyan gazdasági veszteségeket szenvedett el, melyek a kontinens egészét magukkal húzzák. Amint ez a válságspirál továbbgyűrűzik a térségi országokba, az afrikai országok lakossága a korábbinál jóval nagyobb tömegekben indulhat meg Európába – elsősorban Németországot és más gazdag európai országokat megcélozva.

A lap egy friss közvélemény-kutatásra hivatkozva felhívja a figyelmet arra; minden harmadik fiatal algériai férfi el akarja hagyni az országot, hogy Európában jobb életet élhessen. Tavaly nyáron Nicolas Sarkozy volt francia elnök kijelentette; az észak-afrikai rezsimek lebontásával elesett Európa egy védvonala, és a közeljövőben belső-Afrika területeiről akár több száz millióan is megindulhatnak Európa felé.


http://www.hidfo.ru/2016/01/sok-millio-afrikai-migrans-indulhat-europaba-az-olajvalsag-miatt/

Európai zsidók tízezrei menekülnek Izraelbe az illegális bevándorlás miatt

Daniel Killy, Hamburg zsidó közösségének vezetője szerint a zsidók már nem érzik magukat biztonságban Európában; Németországban, Franciaországban is fegyveres támadások áldozatává válnak, emiatt egyre többen döntenek a kivándorlás mellett.

Killy egy német sajtóorgánumnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a zsidóság ma már nem csal a szélsőjobboldal látványos megerősödése miatt kell aggódjon, hanem, mert a közel-keleti országokból érkező migránsok nagy része antiszemita, és esetükben nincs jelen az az önkontroll és jogkövető magatartás, ami az európaiakat megakadályozza agresszív cselekmények elkövetésében. A zsidók gyakran válnak fegyveres támadás áldozatává Németországban és Franciaországban, a támadások többségét pedig már nem szélsőjobboldali csoportok, hanem muszlim fiatalok követik el. Németország egymillió menekültet fogadott be egyetlen év leforgása alatt, de többségük olyan országból érkezett, ahol az Izraellel és a zsidósággal szembeni ellenséges viszonyulás általánosan elfogadott. Killy szerint a menekülteket nem lehet megtanítani az antiszemitizmus elutasítására, mert olyan nagy létszámban érkeznek, hogy egész népcsoportok hozzák magukkal saját belső normáikat – ellenben a menekültek érkezése és nyílt zsidóellenessége újra megerősítheti az antiszemitizmust egész Európában.

Avigdor Eskin izraeli újságíró eközben kifejti, hogy bár az Iszlám Állam nem rendelkezik jelentős szervezeti kiterjedéssel Európában, a kontinensre érkező muszlim fiatalokra ideológiai befolyást gyakorol, és a zsidók elleni fegyveres harcra inspirálja őket. Elmondása szerint ez a helyzet egyre inkább arra ösztönzi az európai országok zsidó közösségeit, hogy Izraelbe vándoroljanak, mert Európába olyan létszámú zsidóellenes muszlim közösségek érkeznek, ami a legszigorúbb ellenintézkedések ellenére is lehetetlenné teszi, hogy a hatóságok megakadályozzák a zsidók elleni fegyveres támadásokat. Eskin szerint a bevándorlók nem csak vallási hovatartozásuk okán, hanem etnikai alapon veszik célba a zsidókat; a menekültek egy tekintélyes része Izraelt és a zsidóság egészét okolja azért a helyzetért, amelynek köszönhetően el kellett hagyniuk szülőföldjüket. Ez pedig ideális táptalajt képez az Iszlám Állam ideológiai befolyása számára, ami arra ösztönzi a muszlim migránsokat, hogy az európai zsidókon álljanak bosszút a közel-keleti országokban kialakult anarchikus állapotokért.

Eskin arra hívja fel a figyelmet, hogy a bevándorlás szintén a szélsőjobboldalt erősíti, így az Európában élő zsidó közösségek egyszerre kell szembenézzenek az európai antiszemitizmussal, és a muszlimok zsidógyűlöletével. Emiatt sokan inkább kivándorolnak: nem várják meg, amíg a bevándorlók és a szélsőjobboldal zsidóellenessége kölcsönösen erősíteni kezdi egymást. Az újságíró arra hívja fel a figyelmet, hogy európai nagyvárosok utcáin már most ölik a zsidókat, bár a sajtó ezt nem így kommunikálja, és igyekszik tompítani a történések ilyen vonatkozásait. Párizsban csak az utóbbi hónapok során számos késelés történt, de a Charlie Hebdo szerkesztőség elleni támadásnak is zsidó áldozatai voltak, a terrorizmus antiszemita jellegét pedig kihangsúlyozza a túszejtő akció, ami – nem véletlenül – egy kóserboltban történt. Az izraeli újságíró szerint 2015 folyamán több mint tízezer európai zsidó költözött Nyugat-Európából Izraelbe, és ebben az évben ez a szám százezer fölé emelkedhet.


http://www.hidfo.ru/2016/01/europai-zsidok-tizezrei-menekulnek-izraelbe-az-illegalis-bevandorlas-miatt/

Kizárják Görögországot a schengeni övezetből?

Hétfőn az Európai Unió belügyminiszterei megbeszélést folytatnak az EU belső határszakaszain bevezetett átmeneti határellenőrzések meghosszabbítása kapcsán. Robert Kalinak szlovák belügyminiszter szerint ki kell zárni Görögországot a schengeni övezetből.

Kalinak vasárnap kijelentette, hogy a tagállamok belügyminiszterei már ma döntést kellene hozzanak Görögország kizárásának lehetőségéről; az Amszterdamban kezdődő találkozón rá kellene kényszeríteni Athént arra, hogy megváltoztassa a migrációs válsággal kapcsolatos megközelítését, és a jelenlegi gyakorlat helyett minden, Görögországba érkezett illegális bevándorlót kiutasítson, visszaküldjön származási országába.

A nagy migrációs hullám egy éve alatt az Európai Unió nem hozott érdemi döntést a schengeni övezet külső határainak megvédésére. Civil szervezetek és a NATO egyaránt nyomást gyakorolnak a brüsszeli vezetőkre, annak érdekében, hogy a bevándorlók többségét beengedjék Európába. Előbbiek ideológiai és gazdasági okokból támogatják a bevándorlást, míg az észak-atlanti tömb vezetői arra törekszenek, hogy a hidegháború után diszfunkcionálissá váló NATO szervezetét – és ezzel az amerikai hadsereget – mint rendfenntartó erőt tudják újrapozicionálni Európában.

A migrációs válság egy éve ara is rámutatott, hogy a nyugati vezetők – miközben humanitárius jelszavakat hangoztatnak – stratégiai előnyt próbálnak kovácsolni a menekültáradatból. A magyar kormány által a szerb-magyar, majd a horvát-magyar határon eszközölt határzár az EU külpolitikája szempontjából egy zsaroló tényezőnek bizonyult, amivel a Szerbiára nehezedő migrációs nyomást fokozza, és mesterségesen egy olyan helyzetet alakít ki, melyben Szerbia számára egyedül az Európai Unióhoz csatlakozás lehet megoldás a migrációs válságra. Ennek hatása láthatóvá vált, amikor Szerbiával az évtizedes holtpontról újra komolyra fordultak az EU-csatlakozási tárgyalások.

Orbán Viktor azon kijelentése, miszerint Görögország északi határain kell kerítést építeni, egyaránt funkcionál védelmi intézkedésként és a NATO érdekérvényesítésének eszközeként. Január 12-én Görögország kormányközi megállapodást kötött Oroszországgal katonai-technológiai együttműködésről, melynek részét képezi számos orosz fegyverrendszer Görögországnak történő eladása is. Az európai kormányok első alkalommal Szerbiára gyakoroltak nyomást a migrációs hullám odaösszpontosításával. Ezúttal Görögországgal szemben alakítanak ki zsaroló tényezőt; a Frontex adatai szerint érkezett 1,8 millió migránsból közel 900 ezer Görögországban lépte át a kontinens határait.

Robert Kalinak kijelentése szintén egy zsarolási potenciállal bíró tényező: egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy tényleges politikai akarat lenne Görögország kizárására vonatkozóan. Ellenben a kizárás lehetőségének napirenden tartásával Athén visszaterelhető az euro-atlanti mederbe, miközben az összes, Európában épülő határkerítésnek – Európa vonatkozásában – csak akkor van gyakorlati haszna, ha az hermetikusan lezárja a határokat.

A határkerítések zsarolási potenciálként történő használatára utaló tényező, ha az Európai Unió ténylegesen nem állítja meg a menekültáradatot, mindössze egy-egy tagállam a kerítés túloldalán összpontosítja a migránsáradatot. Érdemes megfigyelni, hogy a magyar határzár létesítését követően újraindultak Szerbiával az EU-csatlakozási tárgyalások, majd az Európai Unió a migrációs hullámot kerülő-úton továbbengedte Németországba. Amennyiben nem történik rendkívüli esemény, nagy vonalakban erre lehet számítani Görögország “kizárása” helyett is.


http://www.hidfo.ru/2016/01/kizarjak-gorogorszagot-a-schengeni-ovezetbol/

Orbán: kerítést kell építeni Macedónia és Bulgária Görögországgal közös határán

Brdo pri Kanju, 2016. január 22.
Orbán Viktor magyar és Miro Cerar szlovén miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a két kormány együttes ülése után a szlovéniai Brdo pri Kanjuban 2016. január 22-én.
MTI Fotó: Varga György

…”Az európai államok közül jó néhányan a migrációval kapcsolatban elvont elveket és ideológiákat akarnak védeni, mi pedig konkrét embereket. Nem kompromisszumokat akarunk, hanem megoldást” – jelentette ki a magyar miniszterelnök…”

..”Nem várhatunk tavaszig, hogy megoldást találjunk. Heteken belül megoldásra van szükség,  különben konfliktusokra számíthatunk az országok között” – hangsúlyozta a szlovén kormányfő, aki szerint a migránshelyzet teljesen kikerült az ellenőrzés alól…”

***

“Kerítést kell építeni Macedónia és Bulgária Görögországgal közös határán, hogy meg lehessen fékezni a migránsáradatot” – jelentette ki pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szlovén-magyar együttes kormányülés alkalmával a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.

“Ha nem tudjuk megvédeni az Európai Unió külső határait, akármilyen  költséges és megerőltető is az, akkor magunk romboljuk le a schengeni rendszert” – hangsúlyozta Orbán Viktor a belső határok nélküli uniós övezetre utalva.

A magyar és a szlovén kormány együttes ülését követő sajtótájékoztatón – amely a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott, és jelentős részben a két állam migrációval kapcsolatos álláspontjáról szólt – a magyar kormányfő hangsúlyozta: elkötelezetten támogatják Szlovénia kezdeményezését abban, hogy nemzetközi összefogás legyen egy második védelmi vonal kiépítésére Görögország északi határain.

Kitért arra is, hogy “természetesnek és erkölcsi kötelességnek” tekintette Magyarország, hogy Szlovéniát rendőri erővel és eszközökkel is segítette a migránsválság kezelésében. “Schengent nem elegendő szavakban megvédeni, mi mindketten tettekkel is védeni akarjuk” – emelte ki a magyar kormányfő.

A két ország együttes kormányülésének témáit említve arról beszélt: Magyarországon a szlovén néppel és az országgal szemben pozitív kép jellemző, mert a magyarok is elismerik azt a történelmi teljesítményt, hogy “sikeresen túlélték az elmúlt néhány évszázadot”. Tisztelni kell az elődöket, vállalni kell az elődök örökségét, s ebből fakadóan “mély történelmi, tiszteletre alapozó kapcsolatunk van”.

A magyar miniszterelnök egyetértett azzal az állásponttal, hogy a két ország gazdasági együttműködése az elmúlt években messze elmaradt a lehetőségek mögött, a mintegy kétmilliárd eurós kereskedelmi forgalomnál “többet is tudnánk”. Ezért “nemcsak jó, hanem stratégiai minőségű” együttműködésre van szükség, amelynek része az autópálya, a vasúti és az energetikai összeköttetések megteremtése.

Kifejtette: 2018-ig az M70-est teljes hosszában négysávos autópályává fejlesztik, összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát, és gázvezetékrendszerét, ami nemcsak energetikai, de biztonsági kérdés is mindkét állam számára. “Koper a tengeri kijáratot jelenti Magyarország számára”, ezért érdekeltek vagyunk a kikötő és az oda vezető vasút fejlesztésében, amelyhez 370 millió eurós hitelkeretet is biztosítunk.

Orbán Viktor említést tett arról, hogy Magyarország figyelemre méltónak tartja, hogy a szlovének Európában az idegen nyelvet beszélők között a legjobbak között vannak, a népesség arányában pedig a világon az elsők között van az olimpiai érmeket illetően. Ennek kapcsán arra kérte a szlovéneket, hogy támogassák Magyarországot a 2024-es olimpiai pályázatot illetően.

Miro Cerar szlovén kormányfő a közös sajtótájékoztatón egyebek közt azt emelte ki: az Európai Uniónak (EU) heteken belül közös megoldást kell találnia a menekültválságra, ha el akarja kerülni az országok közötti esetleges konfliktusokat.

“Nem várhatunk tavaszig, hogy megoldást találjunk. Heteken belül megoldásra van szükség (…),  különben konfliktusokra számíthatunk az országok között” – hangsúlyozta a szlovén kormányfő, aki szerint a migránshelyzet teljesen kikerült az ellenőrzés alól.

A szlovén kormányfő szólt arról a kezdeményezéséről, amelyet az Európai Unió belügyminiszterei hétfőn tárgyalnak, és amelynek egyik fontos eleme Görögország támogatása abban, hogy északi határain újabb védelmi vonal épüljön ki, illetve tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Törökország betartsa a migránsválság kezelésére az EU-val kötött megállapodását.

A magyar-szlovén kapcsolatokra vonatkozóan arról beszélt: mindkét ország célja, hogy jobban kihasználják a jövőben a lehetőségeiket. Ebben előnyt élvez a közúti, vasúti és a villamosenergia-, valamint a gázhálózat összekötése.

Miro Cerar kiemelte: kulcsfontosságú a két ország viszonyában a Magyarországon élő szlovén és a Szlovéniában élő magyar nemzeti kisebbség, amelyekkel kapcsolatban elégedetten állapíthatták meg, hogy a kisebbségek helyzete jó, megfelelő támogatást kapnak, jogaik biztosítva vannak, de anyagi helyzetük, kulturális lehetőségeik terén van még javítanivaló, hogy hosszú távon megelőzzék a létszámuk csökkenését.

A sajtótájékoztató követő kérdésekre válaszolva Orbán Viktor a migrációt érintően kifejtette: Szlovénia, Németország és Szerbia a legnehezebb időszakban sem tett olyan nyilatkozatot, ami sértette volna Magyarországot. Még ha voltak is olyan kérdések, amelyekben nem értettünk egyet, megadták azt a tiszteletet, ami a nemzetközi kapcsolatban jár, Horvátország és Ausztria azonban messze túlmentek azon a határon, amit egy országgal szemben megengedhet magának.

“Az európai államok közül jó néhányan a migrációval kapcsolatban elvont elveket és ideológiákat akarnak védeni, mi pedig konkrét embereket. Nem kompromisszumokat akarunk, hanem megoldást” – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Egy másik kérdés kapcsán azt is kifejtette: a schengeni egyezmény kérdésében vissza kell térni az alapelvhez, vagyis “a szerződést be kell tartani”, garantálni kell a külső határok védelmét, minden tagállamnak teljesítenie kell a kötelességét.

Bulgáriát fel kellene venni a schengeni térségbe, mert “a legpéldásabban állt helyt” a migrációs helyzetben, miközben vannak olyan tagállamok, amelyektől meg kell kérdezni, “akarnak-e benne maradni?”. Magyarországnak – amelynek lakói megszenvedték, hogy nem lehetett elhagyni az országot -, a szabad utazás a legnagyobb áldás, Schengen “a szabadság szimbóluma” – fejtette ki Orbán Viktor.

MTI – SzRTI

A legfrissebb szíriai harctéri jelentésekből nagyon úgy tűnik, hogy mintha felpörgött volna a latormentesítő gépezet a közel-keleti országban.

A szír kormányerők 5. páncéloshadosztályának 15. dandárja tegnap kora estére birtokba vette Sheikh Miskin 80 százalékát. A városban fészkelő banditák elleni sikert nagyban segítette, hogy az orosz légierő tegnap 9 alkalommal csapott le ottani zsiványfészkekre. Itt az “An-Nusra Dzshabhat” és a Szabad Szíriai Hadsereg pribékjei Allahu Akhbaroznak egyfolytában! Mint szenvedő felek.

Deir ez Zor városában az Iszlám Állam dzsihadista martalócait üti-vágja mostmár a kezdeti bukdácsolásokat követően a szír kormányhadsereg, amely ha lassan is de biztosan kerekedik a sátánfattyak bandája fölé.

Aleppo tartományban a szír-orosz légipáros vad latorirtást végzett tegnap Aran, Aluan, Vadiya, Dzheyret El IMIM, Kafra, Rasmi El-Krum Mondd Rifaat, Taiba, Tugay, Hmayma-Kebir, El Afesh, és Al-Bab terroristafészkei bombázásával.

Latakia tartományba kipusztították a szír kormányerők a terroristabandákat Rabia és Ar Roud, Beit Balder, Gebelli, Guebbara, Darvishan, Beit Ablak és Sharan településekről, és ellenőrzésük alá vették őket.

Kelet-Gutában Haouch Kharabban is sikeres volt a szír kormányhadsereg tegnapi napja. Az Alloush Zahran hiénavezér decemberi kinyúvasztása utáni letargiából nem képes magához térni Damaszkusznál a “Jaish al-Islam” brigantihorda, amely tegnap is bukott vagy hetven pribéket. Nem is csoda, hogy harci moráljuk már a nullánál konvergál. Persze nem csak a letargiájuknak köszönhető, hanem a kormányhadseregnek is, hogy ezt a produktumot tegnap a Damaszkusz-Homs autópályán előadták.

Aleppoból két esztendeje Homszba menekült szír családok százai várják-remélik sorsuk jobbra fordulását, hogy visszatérhessenek Aleppoba.

Az ún. “Daraya-kazán” martalócainak melegérzete is igen magas mostanság. Tegnap is tovább szűkült a búvóhelyek mérete, és ezáltal növekedett az egy négyzetméterre eső gránátok száma. Ez pedig a pribékekre nézve nem igazán hízelgő fejlemény.

A jemeni Saana térségében a minap egy “ősrégi” szovjet légelhárító rakétarendszerrel, az 1957-ben a Szovjetunióban hadrendbe állított “Dvina” komlexummal kaptak le egy szupermodern amerikai drónt. Valakik.

http://www.balrad.com/2016/01/25/sziria-zakatol-a-latordaralo/

753 millióért vett földet Lázár rokonsága

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter rokonsága volt a legnagyobb nyertese az állami földárveréseknek Csongrád megyében.

A Blikk számításai szerint a politikus rokonai több mint háromnegyed milliárd forint értékben vásároltak földeket, és 505 hektárnak lettek tulajdonosai.

Arról már beszámoltunk, hogy a fideszes politikus édesapja, Lázár János 37,6 millióért, a nagybátyja és üzlettársa, Gyapjas Károly pedig 180 millióért licitált sikeresen földekre Hódmezővásárhelyen és Makón. Most újabb rokonokat szúrtunk ki, akik még náluk is sikeresebbek voltak:

Lázár unokatestvére és annak hozzátartozója ugyanis 376 hektárnyi földet vitt el több mint félmilliárdért. Gyapjas Károly lánya, Gyapjas Mária a Hódmezővásárhely melletti Óföldeákon 141 hektárt szerzett meg, a vele egy háztartásban élő Légrádi József pedig Makón, Hódmezővásárhelyen, Óföldeákon és Földeákon jutott összesen 234 hektáros birtokokhoz.

A rokonok láthatólag összehangolták a vásárlásokat, Makón például Gyapjas Károly 115 hektáros szántója szomszédos Légrádi József százhektáros birtokával, vagyis itt egy két margitszigetnyi, 215 hektáros összefüggő területet sikerült megszerezniük.

Kérdeztük Lázárt, tudott-e rokonsága földvásárlásáról. A Miniszterelnökségtől ezt a választ kaptuk: „Mint ahogy Lázár János miniszter úr korábban már a sajtó nyilvánossága előtt elmondta, rokonai, akik évtizedek óta mezőgazdasággal foglalkoznak, és minden feltételnek megfelelnek, hogy a liciteken részt vegyenek, nyílt árveréseken, esetenként a piaci eladási ár többszöröséért jutottak a földterülethez. Az ár kifizetéséhez miniszter úr rokonai banki kölcsönt fognak felvenni.”

Lázár korábban már többször is tanújelét adta, hogy milyen fontos számára a család. Amikor az RTL nyilvánosságra hozta, hogy egyik kiskorú fia nevére egy 70 milliós budai luxuslakás, valamint kiterjedt hegyaljai szőlőbirtokok kerültek, akkor Lázár a széles körű családi összefogással magyarázta az ingatlanvételeket.
(blikk)

Bal-Rad komm: Rókamosolyú Lézer Jani rokonsága árnyékra vetődött, amikor összespórolt pénzükkel “családi összefogásban” segítették meg a familia szeme fényét. Most aztánkénytelenek lesznek fölvenni banki kölcsönből. Még az is meglehet, hogy az útált Csányitól.

Egyre többször és egyre többen vetik fel annak a gyanúját, hogy a döbrögista horda a TTIP bulira spájzol. Amikoris jönnek az amerikai “mezőgazdasági” gigacégek, és mesés árakon fogják fölvásárolni a MAGYAR TERMŐFÖLDET! Természetesen MAGYAROKTÓL vásárolják föl. MAGYAR “farmerektől”!