A kijevi kormány azzal vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy
háborús szándékai vannak, és ukrán területeket akar elfoglalni. Ezt a
forgatókönyvet számos nyugati szakértő is lehetségesnek tartja,
szerintük Moszkva akár a szomszédos ország területének a felét is
hatalmába kerítheti - olvasható az AFP francia hírügynökség
összegzésében.
"Putyin nem csak Donyeck és Luhanszk megyét
akarja elfoglalni, célja egész Ukrajna bekebelezése" - jelentette ki
szombaton Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következő
lépése a kormányfő szerint állítólag az lesz, hogy egy szárazföldi
"folyosóval" összeköti az orosz határt az általa márciusban annektált
Krím félszigettel.
A francia hírügynökség kitér arra: a nyugati
hatalmak vádjai szerint Oroszország több mint ezer katonát vezényelt
Kelet-Ukrajnába, hogy ott az oroszbarát felkelők oldalán harcoljanak, a
Kreml azonban ezt következetesen tagadja. "Nem tudja elfogadni, hogy
Ukrajna az európai család része legyen, helyre akarja állítani a
Szovjetuniót" - mondta Putyinról Jacenyuk.
Szergej Lavrov
orosz külügyminiszter azt válaszolta az ukrán kormányfő kijelentésére,
hogy Moszkvának nem áll érdekében ütközőzónát létrehozni sem Ukrajnában,
sem a Dnyeszter menti területen. Utóbbi térség Oroszország segítségével
a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától,
függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta az orosz vezetés
a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát
állomásoztat a régióban - írta az AFP.
Kijev és a
szeparatisták által tíz nappal ezelőtt megkötött tűzszüneti megállapodás
óta gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a két
ország közötti határ mentén fekvő területeknek egy jelentős része,
Luhanszktól az Azovi-tenger partjáig.
Oroszország számos, a
francia hírügynökség által idézett nyugati elemző szerint egy olyan
állam terveit vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen
keresztül nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia
és a két szakadár terület - Abházia és Dél-Oszétia - esetében is tette.
Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a
Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek
megnevezésére, még ennél is tovább akar menni.
A lengyel
külügyi intézet (PISM) kutatói nemrégiben arra figyelmeztettek -
emlékeztet az AFP -, hogy Moszkva már idén télen offenzívát indíthat
Ukrajnában. A szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy
október végi orosz beavatkozás tűnik, amely által a Kreml kialakíthatna
egy nagyjából 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles szárazföldi
folyosót Oroszország és a Krím között, így biztosítva a félsziget
élelmiszerrel és energiával való ellátását. A lengyel elemzők más
forgatókönyv szerint 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy januárban
50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna déli területeire és
Novorosszija néven kikiáltják a térség függetlenségét. Ez óriási csapást
jelentene az ukrán gazdaság számára: az odesszaival együtt hét tengeri
kikötőt és két atomerőművet veszítenének el, az ország bruttó nemzeti
terméke (GNP) a becslések szerint mintegy 27 százalékkal zuhanna,
egymillió ember pedig lakóhelye elhagyására kényszerülne.
A
legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer
katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti
részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvő
területek felett marad meg.
A brit hadsereg mellett működő
stratégiai elemzőintézet (Royal United Services Institute, RUSI)
munkatársai az AFP által idézett más szakértőkhöz képest már csak jövő
áprilisra teszik ezen forgatókönyvek valamelyikének a megvalósulását. A
kutatók annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy az orosz hadiipar 30
százalékban függ az ukrán hadiipari vállalatok termékeitől, és ez is
arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpótlás biztosítása
érdekében megszállja Ukrajna keleti és déli területeit.
Giles
Keir, a londoni Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szakértője
szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a múltban már megmutatta, hogy
hajlandó kivárni a megfelelő pillanatot és akkor lépni, amikor már senki
sem számít rá - idézi az elemzőt az AFP francia hírügynökség
összeállításában.
Kitekintő