A kijevi kormány azzal vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy 
háborús szándékai vannak, és ukrán területeket akar elfoglalni. Ezt a 
forgatókönyvet számos nyugati szakértő is lehetségesnek tartja, 
szerintük Moszkva akár a szomszédos ország területének a felét is 
hatalmába kerítheti - olvasható az AFP francia hírügynökség 
összegzésében.
"Putyin nem csak Donyeck és Luhanszk megyét 
akarja elfoglalni, célja egész Ukrajna bekebelezése" - jelentette ki 
szombaton Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következő 
lépése a kormányfő szerint állítólag az lesz, hogy egy szárazföldi 
"folyosóval" összeköti az orosz határt az általa márciusban annektált 
Krím félszigettel.
A francia hírügynökség kitér arra: a nyugati
 hatalmak vádjai szerint Oroszország több mint ezer katonát vezényelt 
Kelet-Ukrajnába, hogy ott az oroszbarát felkelők oldalán harcoljanak, a 
Kreml azonban ezt következetesen tagadja. "Nem tudja elfogadni, hogy 
Ukrajna az európai család része legyen, helyre akarja állítani a 
Szovjetuniót" - mondta Putyinról Jacenyuk.
Szergej Lavrov 
orosz külügyminiszter azt válaszolta az ukrán kormányfő kijelentésére, 
hogy Moszkvának nem áll érdekében ütközőzónát létrehozni sem Ukrajnában,
 sem a Dnyeszter menti területen. Utóbbi térség Oroszország segítségével
 a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, 
függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta az orosz vezetés
 a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát
 állomásoztat a régióban - írta az AFP.
Kijev és a 
szeparatisták által tíz nappal ezelőtt megkötött tűzszüneti megállapodás
 óta gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a két 
ország közötti határ mentén fekvő területeknek egy jelentős része, 
Luhanszktól az Azovi-tenger partjáig.
Oroszország számos, a 
francia hírügynökség által idézett nyugati elemző szerint egy olyan 
állam terveit vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen 
keresztül nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia 
és a két szakadár terület - Abházia és Dél-Oszétia - esetében is tette. 
Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a 
Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek 
megnevezésére, még ennél is tovább akar menni.
A lengyel 
külügyi intézet (PISM) kutatói nemrégiben arra figyelmeztettek - 
emlékeztet az AFP -, hogy Moszkva már idén télen offenzívát indíthat 
Ukrajnában. A szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy 
október végi orosz beavatkozás tűnik, amely által a Kreml kialakíthatna 
egy nagyjából 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles szárazföldi 
folyosót Oroszország és a Krím között, így biztosítva a félsziget 
élelmiszerrel és energiával való ellátását. A lengyel elemzők más 
forgatókönyv szerint 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy januárban 
50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna déli területeire és 
Novorosszija néven kikiáltják a térség függetlenségét. Ez óriási csapást
 jelentene az ukrán gazdaság számára: az odesszaival együtt hét tengeri 
kikötőt és két atomerőművet veszítenének el, az ország bruttó nemzeti 
terméke (GNP) a becslések szerint mintegy 27 százalékkal zuhanna, 
egymillió ember pedig lakóhelye elhagyására kényszerülne.
A 
legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer 
katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti 
részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvő
 területek felett marad meg.
A brit hadsereg mellett működő 
stratégiai elemzőintézet (Royal United Services Institute, RUSI) 
munkatársai az AFP által idézett más szakértőkhöz képest már csak jövő 
áprilisra teszik ezen forgatókönyvek valamelyikének a megvalósulását. A 
kutatók annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 
százalékban függ az ukrán hadiipari vállalatok termékeitől, és ez is 
arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpótlás biztosítása 
érdekében megszállja Ukrajna keleti és déli területeit.
Giles 
Keir, a londoni Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szakértője 
szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a múltban már megmutatta, hogy 
hajlandó kivárni a megfelelő pillanatot és akkor lépni, amikor már senki
 sem számít rá - idézi az elemzőt az AFP francia hírügynökség 
összeállításában.
Kitekintő