Simicska az adóhivatalt is elbukhatja

Vida Ildikó napokon belül történő leváltásáról adott hírt a Blikk. A lap “meg nem nevezett” forrásokra hivatkozva állítja, hogy a személycserét az adóhivatalnál már kész tényként kezelik.

A lap információi szerint Vida akár napokon belül távozhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal éléről, és távozása már régóta napirenden van, mert egyértelműen Simicska Lajos emberének tartják, Simicska embereinek kiszorítása a közéletből pedig gőzerővel zajlik. A lap felemlíti, hogy “miután a volt kormányközeli oligarcha viszonya megromlott Orbán Viktorral”, sorban távoznak az állami vezető pozíciókból a Simicskához kötődő vezetők. Simicska érdekeltségei szintén háttérbe szorulnak, és korábbi gazdasági háttérbázisát is elveszíti.

“Simicska mind nagyobb veszteségeket is kénytelen elkönyvelni. Korábban az államtól 1440 hektárnyi földterületet kapott bérbe pályáztatás nélkül, de ezeket cégei már elbukták. A meglévő, saját területek után pedig nem jár már annyi támogatás, mint korábban, mert a kormány maximálta azt. Médiavállalkozásaira pedig a médiaadó ró évi több százmilliós terhet, míg az állami építkezéseket korábban egymás után nyerő Közgép már rendre alulmarad a tendereken.”

A lap a történtek kapcsán Kiszelly Zoltán politológust idézi, aki kifejtette, hogy Simicska térnyerése 2010-2014 közt látványossá vált, aki az anyagi terjeszkedésének korlátozását célzó törekvések ellen politikai úton próbált fellépni.

2014 május 29-én Bajnai Gordon neve volt az egyetlen magyar név a Bilderberg csoport Koppenhágában kezdődő találkozója meghívottjainak listáján. A hazánkban jelentős támogatottsággal nem bíró, külföldön azonban annál ismertebb Bajnait Koppenhágából hazaérkezését követően kérdezte a sajtó arról, hogy milyen célból vett részt az összeesküvés-elméletek által övezett csoport találkozóján. Bajnait az akkori Magyar Nemzet újságírója arról kérdezte, “kapott-e bármilyen politikai, gazdasági kérdésekkel kapcsolatos, iránymutatást, felkérést, esetleg feladatot?” A politikus a kérdésre azt felelte; “Igen, hogy próbáljam Simicska Lajost megnyerni a Bilderberg szponzorai közé. A tavalyi osztalékból bőven telik rá.”

Simicska Lajos érdekeltségeinek háttérbe szorítása Bajnai Koppenhágában tett látogatását követően kezdődött meg. 2014 október végén információk jutottak nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy a kormány egy esetleges CIA felforgató művelettől és az államhatalom megdöntésére tett kísérlettől tart. 2015 februárjára Simicska általános médiaháborúról beszélt. Február 27-én Vágó István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kijelentette, hogy a kormány holdudvarából kiszorított oligarcha valószínűleg nem saját pártot fog alapítani, hanem támogatóként beáll a jobboldali ellenzék mögé, ami számára megfelelő eszköz korábbi pozícióinak visszaszerzésére.

http://hidfo.ru/2015/07/simicska-az-adohivatalt-is-elbukhatja/

Az olajháború után – Átalakulóban a szaúdi gazdaság

Szaúd-Arábia megkezdte a költségvetési hiány államkötvények kiadásával történő fedezését, 4 milliárd dollár kölcsönt vett fel térségi bankoktól az alacsony olajárak miatt.

Fahad al-Mubarak, a szaúdi monetáris ügynökség kormányzója szerint idén az előzetes várakozásoknál nagyobb, több mint 130 milliárd dollár lesz a költségvetési hiány, ami a rekord alacsony olajáraknak tudható be. Elmondása szerint az országnak 105 dolláros olajár szükséges ahhoz, hogy költségvetési hiány nélkül működni tudjon, alacsonyabb áraknál a kiadásokat tartalékok felhasználásával fedezik. Az olaj átlagára idén eddig 58 dollár körül mozog, a szaúdi kormány így a külföldi megtakarítások felhasználásával fedezi a kiadások egy részét.

A jelenlegi várakozások szerint 2018-19 fordulóján fogynak el Szaúd-Arábia pénzügyi tartalékai, azt követően a korábban az olajkészletek kiárusításából jelentős vagyont felhalmozó ország hitelből működne, ahogy a nyugati országok többsége.

Szaúd-Arábia június 15-én megnyitotta tőzsdéit a külföldi befektetők előtt, hogy a gazdaság szerkezeti átalakításához szükséges elegendő tőkét vonzzon az országba. A kormány emellett államkötvények kiadásával akarja fedezni azokat a kiadásokat, melyek a gazdaság átállítását megalapozó energetikai projektek megvalósításához szükségesek.

Barack Obama amerikai elnök az Ukrajnában kezdődő orosz felkeléseket követően látogatott Szaúd-Arábiába, ahol a volt uralkodóval, Abdullah királlyal megállapodott az olaj árának leütéséről. Az Egyesült Államok ettől az orosz költségvetés bevételi oldalának csökkentését, a volt szaúdi király pedig a rivális exportőr országok olajkitermelésének veszteségessé tételét remélte. Abdullah király azóta halott, és az új uralkodó, Szálmán már nem működik együtt az amerikaiakkal az árak leütésében. A szaúdi elit egy része ehelyett az amerikai olajvállalatok kiszorítására tett lépéseket. Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közt lezajló gyors olajháborúból az amerikai vállalatok vesztesen kerültek ki; a tartósan alacsony árak miatt leállt az amerikai olaj- és gázfinomítók több mint harmada, miközben a szaúdi érdekeltségek jelentős piaci előnyre tettek szert.

Oroszország és Szaúd-Arábia június 18-án számos együttműködési megállapodást kötött. Ennek részeként orosz vállalatok fogják felépíteni a szaúdi atomprogramot. Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter szerint Szaúd-Arábia négy városban tervezi metróhálózat kialakítását, amit teljes egészében orosz vállalatok fognak megvalósítani. Az energetikai projekteken felül megállapodás született a Roszkozmosz és a szaúdi űrkutatási hivatal közti együttműködés megkezdéséről is.

http://hidfo.ru/2015/07/az-olajhaboru-utan-atalakuloban-a-szaudi-gazdasag/

A buda-cashes kapcsolatnak köszönhető, hogy elúszott a katonák és a titkosszolgák pénze

A Buda-Cash Brókerházhoz köthető DRB bankcsoport egykori vezetőjének közbenjárásával játszotta ki a hozzájuk, illetve üzlettársaikhoz kapcsolódó cégeknek a Honvéd Egészségpénztár vagyonának egy részét a pénztár gazdasági igazgatója, illetve befektetési vezetője. Legalábbis ez derül ki abból a PestiSrácok.hu által megszerzett dokumentumokból, amikből az is kiolvasható, hogy az érintettek még a Honvédelmi Minisztériumot is megvezették. Úgy tudjuk, a tárcánál nagy felháborodást váltottak ki a történtek.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

A PestiSrácok.hu által megszerzett dokumentumokból, valamint az azok alapján végzett kutatásainkból egyértelműen kiderül, hogy a Honvéd Nyugdíjpénzár egykori tanácsadója, a DRB bankcsoport volt befektetési vezetője, Detre László „lobbizásának” volt köszönhető, hogy a Honvéd  Egészségpénztár számláit és befektetéseit a százmilliárdos csalási botrányba keveredett brókercéghez kapcsolódó bankcsoportnál vezették, majd a pénzek egy részét hozzájuk köthető, illetve haveri cégeknek kijátszották. Emlékeztetőül: a Magyar Nemzeti Bank még márciusban 180 napra rendelt el kifizetési tilalmat a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztárnál a pénztártagok egyéni egészségszámláit érintő fedezeti alapok tekintetében. A jegybanki intézkedés oka az volt, hogy a Honvéd Egészségpénztár a Buda-Cash Brókerházhoz köthető DRB Bankcsoporthoz tartozó BRB Buda Regionális Bank Zrt.-nél tartotta pénztári vagyonának jelentős részét. Az MNB visszavonta az érintett hitelintézetek tevékenységi engedélyét is, „mivel a bankok eszközeinek értéke nem fedezte a velük szembeni követeléseket”. A károsultak többsége rendvédelmi dolgozó és katona, de elveszett 1200 titkosszolga megtakarítása is.

A Buda-Cash Brókerház felügyelőbizottsági tagjának köszönhető, hogy elúszott a Honvéd Egészségpénztár betéteseinek pénze. Fotó: privatbankar.hu

Megfelelő személyek a megfelelő pozícióban

A Buda-Cash botrány iratai szerint Detre László, aki a brókercég felügyelőbizottságában is helyet foglal, a pénzek DRB bankcsoporthoz történő átcsatornázását úgy érte el, hogy „folyamatosan tartotta a kapcsolatot” régi ismerőseivel, a Honvéd Egészségpénztár gazdasági igazgatójával, Kadlecsik Imre Pállal és  Kőhalmi Istvánnal, a pénztár befektetési vezetőjével, így lobbizásának köszönhetően 2012-ben az egészségpénztár vagyonának nagy része a DRB bankcsoporthoz került. Érdekesség, hogy a DRB bankcsoport jóval kisebb hozamot kínált, mintha azt kincstárjegybe fektették volna, a pénztár vezetői mégis ragaszkodtak a DRB-hez. Az egyik dokumentumban az is olvasható, hogy Kőhalmiék a küldöttek, illetve a pénztár ellenőrző bizottságának és igazgató tanácsának köreiben „toborzó” tevékenységet folytattak azzal a nyilvánvaló céllal, hogy őket mindenben kiszolgáló és hozzájuk lojális személyek kerüljenek a „megfelelő” pozíciókba. Megkörnyékezték például Bártfai Józsefet, a Honvéd Egészségpénztár ellenőrző bizottságának egyik tagját, valamint lekötelezettjükké tettek két küldöttet is úgy, hogy gyerekeik számára alkalmi munkát biztosítottak a cégnél.

A Honvédelmi Minisztériumot is megvezették

Az egészségpénztár működésével összefüggésben érdemes azt a HKS Pénztárszolgáltató Kft-t is megemlíteni, melynek ügyvezetői tisztségét 2015 januárja óta Kőhalmi István tölti be. Különös egybeesés, hogy elődje az a dr. Rékai István Miklós volt, aki jelenleg a Honvéd Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. Egy iratban az is megtalálható, hogy a pénztár még 2013. december 13-án kötött egy jelenleg is hatályos, kártyagyártási szerződést a HKS-sel, azaz Rékai a Honvéd Egészségpénztár vezetőjeként a hozzá köthető gazdasági társaságot bízta meg a kiszervezett feladatok végrehajtásával. A HKS-ben Kőhalminak is van érdekeltsége, mivel a kft. 2011-es alapításától kezdve tagként szerepel az egészségpénztár befektetési vezetőjének tulajdonában lévő ECO-HALMI Kft. Az Országos Cégadatbázisból egyébként az a nem éppen mellékes körülmény is megtudható, hogy a HKS telephelyeként a Honvéd Egészségpénztár telephelyét tüntették fel úgy, hogy a dokumentum szerint erre a Honvédelmi Minisztérium nem adott engedélyt. Úgy tudjuk, a honvédelmi tárcánál  nagy felháborodást váltottak ki a történtek.

Zsíros megrendelések az egészségpénztártól

A fentebb taglaltak után talán az sem meglepő, hogy a 2013-as évben a HKS Kft. a Honvéd Egészségpénztárral kártyakészítési és adminisztrációs költségként csaknem hétmillió forint értékben bonyolított le megrendelést, míg a 2014-es év során már több mint húszmillió forint került kifizetésre az egészségpénztár részéről. Érdemes még kiemelni, amire a az egyik dokumentum is rávilágít, hogy az egészségpénztár az említett cégen kívül még a GrantaCard Informatikai és Elektronikus Kártyarendszer Üzemeltető Kft-vel és az Egészségpénztári Elszámoló Központ Kft-vel is zsíros megrendeléseket kötött. Előbbi kft. például 2007 és 2013 között éves szinten a Honvéd Egészségpénztár kártyatranzakcióinak a továbbítását végezte potom 15 millió forintért. Az nyilván csak véletlen egybeesés lehet, hogy a vállalkozás vezetője az a Rosenbecher Roland, aki annak a SIRO Zrt. felügyelőbizottság tagja, amely cég tagként szerepel a Kőhalmi István által fémjelzett HKS-nél – mutat rá a PestiSrácok.hu által készített cégábra.

Több tízmilliót kaszáltak két év alatt

Figyelemre méltó az is, hogy az Egészségpénztári Elszámoló Központ Kft.-ben, melynek ügyvezetője, Simon Péter vezérigazgatóként ugyancsak kapcsolódik a SIRO Zrt-hez, a Honvéd Egészségpénztár 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A  dokumentum szerint a vállalkozásba 2009-ben Kőhalmi és Kadlecsik javaslatára lépett be a pénztár, amely számára az e-számlák továbbítását hatmillió forint értékben az Egészségpénztári Elszámoló Központ végezte. Nem meglepő, hogy a Honvéd Egészségpénztárral bizniszelő két gazdasági társaság a 2013-as és 2014-es évben összesen csaknem 53 millió forintot kaszált. Megjegyzendő, hogy a portálunk birtokában lévő  iratokban az is szerepel, hogy Detre László „üzleti tervével” nemcsak a Honvéd Egészségpénztárt, hanem a Honvéd Nyugdíjpénztárt is megkereste, azonban ők a brókerbotrányba keveredett bankcsoport volt vezetőjének ajánlatát elutasították.

http://pestisracok.hu/a-buda-cashes-kapcsolatnak-koszonheto-hogy-eluszott-a-katonak-es-a-titkosszolgak-penze/

Méregként csöpögtetik a választóknak Magyarország felszámolását

A Demokratikus Koalíció az Európai Bizottsághoz fordul, ezúttal a déli határon épülő kerítés miatt. Molnár Csaba szerint az EB be kell avatkozzon, mert a szögesdrót sérülést okozhat a bevándorlóknak.

A párt ügyvezető alelnöke arra hivatkozott, hogy “maga a kerítésépítést felügyelő nyugalmazott ezredes is elismerte, hogy ezek a pengék alkalmasak komoly sérülések okozására”. A párt szerint ez elfogadhatatlan, és “alapvető emberi jogokat sért”, hogy egy határon olyan kerítés épüljön, ami alkalmas az illegális határsértők távol tartására.

A DK fenntartásai azonban sokkal inkább magyarázhatóak egy egyébként is fenntarthatatlan politikai stratégia sérülékenységével, mint “emberi jogok sértésével”. A párt holdudvarához tartozó liberális sajtóorgánumok ugyanis gyakran azzal indokolják a kerítés építésének “szükségtelenségét”, hogy az “egyébként is alkalmatlan a bevándorlók távol tartására”. Így a Demokratikus Koalíciót érzékenyen érinti, ha a határra egy olyan kerítés épül, ami a gyakorlatban is alkalmas a feladat ellátására.

A Demokratikus Koalíció lépése emellett jól illeszkedik a párt politikai irányvonalához. A radikális atlantista párt ugyanis egyetlen célt tart szem előtt; az Európai Egyesült Államok megalapítását. Egy ilyen európai állam felépítésének részeként a tagállamok át kellene adják az állami jogosultságokat az európai hatóságoknak, amit jelenleg semelyik tagállam lakossága nem fogadna el. Emiatt működik a Demokratikus Koalíció Magyarországon: lassan, méregként csöpögtetik a szavazók gondolataiba az Európai Egyesült Államok felépítéséhez szükséges gondolatmintákat.

A DK működésének lényege, hogy minden egyes belpolitikai kérdésben olyan választ fogalmaz meg, ami idegen hatóságok bevonásával járna. A párt ezzel nem az egyes belpolitikai kérdések megoldására törekszik, hanem arra, hogy hosszú távon hozzászoktassák a választókat ahhoz a gondolathoz, hogy a belpolitikai kérdéseket idegen hatóságok bevonásával kell megoldani; vagyis, hogy elfogadják a magyar állam jogköreinek átadását.

A DK részéről ez egy különösen veszélyes tevékenység, ami okkal nevezhető nemzetbiztonsági kockázatnak, és egyértelművé teszi, hogy a párt idegen érdekek szolgálatában áll. Lehet nevetni Gyurcsány Ferencen, vagy komolytalannak nevezni a párt tevékenységét: de a kormány és minden, Magyarország függetlenségében érdekelt politikai erő részéről legalább annyira ajánlott komolyan venni. A választók ugyanis most még nem támogatják őket, de minden egyes megoldatlanul maradt belpolitikai kérdéssel egyre fogékonyabbá válnak arra, hogy elfogadják az elmérgesedett problémák idegen hatóságok bevonásával történő megoldását.

Ha a kormány nem tesz határozott lépéseket a Demokratikus Koalíció működésének ellehetetlenítésére, és a párt holdudvarához tartozó liberális sajtóorgánumok felszámolására, éveken belül előállhat egy olyan helyzet, hogy a választókorú lakosság egy jelentős része elfogadhatónak tartja a magyar állam jogköreinek átadását uniós hatóságok számára, vagyis indirekt módon támogatja a magyar államiság felszámolását.
http://hidfo.ru/2015/07/meregkent-csopogtetik-a-valasztoknak-magyarorszag-felszamolast/

Donbassz

Donbasszban mára virradóan rendkívül heves összecsapások voltak/vannak a Gorlovka-Donyeck frontszakaszon.

Gorlovkát Dzserzsinszkből folyamatosan bombázza a latortüzérség. Szinte a város teljes területére záporoznak a latorgránátok. Tegnap este óta nyugati irányból 152mm-es rohamlövegekkel is bombázza a bérgyilkoshad a várost, amelynek lakossága a pincékben bújt meg. Tankokkal már nem mer kísérletezni a latorhad, az utóbbi napok súlyos veszteségei miatt.

Donyeck is nehéz éjszakán van túl. Különösen a “Putyilov” kerület sínyli a tüzérattakokat mostanság.

Szpartaknál és Jaszinovataja környékén tankok kivételével minden eszköz működik. Gyalogsági összecsapások is vannak. Ezen a két helyszínen három milicista esett el, kilenc sebesültet jelentettek.

Peszkit már kár is említeni, hiszen ott megállás nélkül dúl a csata.

Mint ahogyan már a donyecki repülőtér latorágyúzását is fölösleges megemlíteni, hiszen az folyamatos.

Az immáron 32 gumkonvoj is átlépte ma reggel az orosz-donbasszi határt. Ezúttal 109 teherautónyi segélyszállítmány érkezett Oroszországból Donbasszba.

https://balrad.wordpress.com/2015/07/16/donbassz-40/

“A kormány nagyon fél tőlünk” – Betapasztott szájak Spanyolországban

Elképesztő megfélemlítő és a szabad sajtó munkáját ellehetetlenítő törvények léptek hatályba Spanyolországban júliusban. A tiltakozások számos formája innentől büntethető lesz – a kormány ugyanis a médiát és a közvéleményt okolja a népszerűségének apadása miatt. Még véletlenül sem a kormányzati korrupciót, amiről a sajtó igyekszik beszámolni, amíg teheti.

Fizetős adatigénylés? A közmédia átalakítása és a köztelevíziós csatornák kiemeltté tétele a szolgáltatóknál? Reklámadó? A nemzetközi médiacégek kiszorítása? Bár Magyarországon is erős eszköztár épül a sajtószabadság vagy a közérdekű információk hozzáférésének korlátozására, az, amit a spanyol kormány kitalált, egészen elképesztő.

A július elejétől hatályos törvények értelmében:

1, Ha bármilyen karhatalmi személyről készít vagy-és megoszt egy fotót a közösségi médiában – például rendőri erőszakot örökít meg – 30 ezer euróig terjedő bírságot kaphat. Büntetés mértéke attól is függ, mennyire terjed a közösségi médiában a kép. (Az indoklás szerint ez veszélyeztetné a rendőrök testi épségét, a rendőrök védett területeit, és a műveleti sikert kockáztatná.)

2, Egy szervezett tüntetés helyszínének megosztása, retweetelése terrorista akciónak is minősülhet, ami másokat bűn (úgyismind: tüntetés) elkövetésére uszít, ezért büntethető.

3, Adatok, titkos és minősített információk kiszivárogtatása is terrorista tettnek minősülhet.

4, Ha terroristának minősített weboldalakat böngész, terrorcselekményt követ el, akár ha kutat vagy információkat gyűjt.

5, A királyi családot is tisztelet illeti meg: bármilyen tiszteletlen poén a királyi családdal szemben a korona elleni jogsértésként értékelhető.

6, A megválasztott kormányzati vagy helyi politikai tisztségviselők elleni sajtótámadás is büntetőjogi felelősségre vonással járhat.

7, Aktivista tiltakozó akciók, mint amilyeneket a Greenpeace szervez, is büntethető lesz 601 és 30 ezer euró közötti tartományban.

8, A spontán tiltakozóakciók a Parlament előtt immáron illegálisak, ugyancsak 601 és 30 ezer euró közötti sávban.

9, Ellenállni rendőri intézkedésnek, letartóztatásnak, felszólítás után nem elhagyni tüntetést pénzbüntetést vonhat maga után, a jól bevált büntetési tételnek megfelelően.

10, Tiszteletlenséget mutatni “hatósági közeggel” szemben 100 és 600 euró közötti összegbe kerülhet a közveszélyes elemnek.

11, Egy (banki, irodai, hatósági stb.) hivatalos helyiség elfoglalása, el nem hagyása, tiltakozó jellegű megzavarása 100 és 600 euró közötti bírsággal sújtható.

12, És a legjobb: bármilyen, a “békét megzavaró” információ közlése, publikálása bűncselekmény mostantól Spanyolországban.

A tiltakozás oka a kormány népszerűségvesztésének?

A törvényeket a spanyol törvényhozás márciusban fogadta el, július elsejétől léptek érvénybe. A kormányzó spanyol Néppárt 2011 óta van hatalmon, és idén májusban 14 közigazgatási egységnek számító autonóm közösségből 11-ben megnyerte a választást, de míg eddig 9-ben abszolút többsége volt, most csak szimpla győzelmeket aratott. Az is a spanyol történelmi pártok válságára utal, hogy a második legnagyobb szocialista párt is vesztett a népszerűségéből, míg új baloldali formációk jelentősen növelték a népszerűségüket. A politikai elit válságára utal szintén, hogy Barcelonában a választásra alakult Barcelona en común (Barcelona közösen) nyert, maga mögé utasítva a kormányzó katalán CiU-t.

A spanyolok sosem vették félvállról a tiltakozást, az ország utcáin miliók tiltakoztak hosszan, ilyen (2011 májusában megkezdődött) tiltakozásoknak is köszönhette létrejöttét az újbaloldali Podemos párt, mely a tiltakozó tüntetéseket szervező Indignados mozgalomból alakult ki. A spanyol kormányt leginkább a megszorítások politikája miatt éri rengeteg kritika és tömegrendezvényen kimutatott ellenérzés. További kritika érte a spanyol kormányt menekültügyben: a kabinet új menekültügyi szabályozás keretében zsuppolja vissza a menekülteket, akik a két marokkói spanyol enklávé, Melilla és Ceuta szögesdrót kerítésrendszerén átmászva keresnek oltalmat. “Ez a 21. század törvénykezése” – mondta Jorge Fernández Diaz belügyminiszter. “Jobban biztosítja az emberek biztonságát és több jogi védelmet ad az emberek jogainak”. Mármint a spanyolokénak.

A szólásszabadság szigorítása ellen is rengetegen tiltakoztak, mióta a kormány előállt a terveivel, sok ezren tapasztották be a szájukat szimbolikusan a megmozdulásokon. A The Guardian idézi Virginia Pérez Alonso jogvédő, civil aktivistát: “Ez az egyik legnagyobb támadás a szabadság ellen a francóista idők óta.” Könnyű belátni, hogy a mai médiakörülmények közepette ez a szabályozás ellehetetleníti a komoly újságírói munkát, mondják spanyol aktivisták.

A Freedom House is tiltakozik

A változások kiverték a biztosítékot a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezetnél is, amely blogbejegyzésben adott hangot aggodalmának. Felidézik Mariano Rajoy szavait, aki a helyhatósági választások rosszabb eredményeinek okát a párt korrupciós ügyeit érő folyamatos támadásokban látta. De a legjobb a változtatások szabadságpárti indoklása volt a kormánypárt részéről. Conrado Escobar képviselő úgy véli: “A tiltakozások még szabadabbak lesznek eztán, mert védelmet kapnak az erőszakos emberek ellen”.

A Freedom House arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani szigorítás csak újabb elem a sorban, a kormányzat 2011 óta próbálja szűkíteni az Indignados és hasonló mozgalmak és kezdeményezések mozgásterét. A mozgalom aktivistáit többször letartóztatták, megfélemlítette a hatalom. 2013 áprilisában tüntetéseket tiltott be a rendőrség kormányzati nyomásra – tüntetési tilalom lépett érvénybe közszereplők otthonának 300 méteres körzetében. Idén júniusban a kormány megszigorította, hogy a média hogy és mikor közölhet felvételeket letartóztatottakról és letartóztatásokról a gyanúsítottak (és az ártatlanság vélelme) védelmében. Az emberi méltóság védelmének köntösébe öltöztetett szigorítás azonban leginkább arról szólt, hogy áprilisban hatalmas botrány kerekedett abból, amikor letartóztatták a volt néppárti pénzügyminiszter Rodrigo Ratót pénzmosás és adóelkerülés vádjával. Az újságírók tiltakoztak is a törvénymódosítás miatt.

Az EU hallgat

Mit szól mindehhez az EU? A Freedom House szerint az Európa Tanácsnak el kell ítélnie az új törvényeket, “de nem elegendő egy sajtótájékoztató keretein belül megfogalmazott bírálat”. Az EU-nak ki kellene dolgozni olyan mechanizmusokat, amelyek megerősítik a nemzetközi és európai emberi jogi alapértékeket, főleg, amikor a tagállamok megpróbálják aláásni őket. “Ha az emberi jogok az alapok abban a demokratikus klubban, ahová Spanyolország is tartozik, az egész vállalkozás egysége függ attól, hogy a lehető leggyorsabban szembeszálljunk azokkal, akik megsértik a szabályokat”.

Egy spanyol forrásunk pedig azt emelte ki: “A kormány nagyon fél tőlünk. Novemberben választások lesznek, és a néppárt már elvesztette Madridot, Barcelonát, Valenciát és Sevillát. Most a szélsőbal előretör, és ha győznek, eltörlik a szabályozást. Az EU? Hallgat, mert a néppárti politikusok csókolgatják az EU-vezetők kezét.”
(HVG)

Porosenko végrehajtja a Jobb Szektor követeléseit

Petro Porosenko ukrán államfő új vezetőt nevezett ki a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal élére, akitől “a rendvédelmi szervek megtisztítását” várja. A Kárpátalján zajló átszervezések azonban láthatóan a Jobb Szektor követelései mentén alakulnak.

A közigazgatási hivatal új elnökét, Hennagyij Moszkalt az államfő tegnap iktatta be, és beiktatási beszédében hangoztatta, hogy a következő napokban olyan törvénytervezetet fog az országgyűlés elé terjeszteni, amely terroristának nyilvánít minden személyt, aki az utcán fegyvert tart magánál, de nem valamelyik rendvédelmi szerv tagja. Porosenko leváltotta a kárpátaljai megyei rendőrség parancsnokát, valamint az Ukrán Biztonsági Szolgálat Kárpátalja megyei főosztályának vezetőjét.

Az intézkedés azonban nem előzmény nélküli, és a személycserék nem egyértelműen a fegyveres összecsapások következményeként történnek. Szombaton a Jobb Szektor tüntetéseket hirdetett Kijevben, a Munkács térségében történt fegyveres összetűzések és robbantásos merényletek miatt. A tüntetők követelték a belügyminiszter, Arszen Avakov lemondását, és a Kárpátalja régió rendőri vezetőinek leváltását. A Jobb Szektor megmozdulása az első összecsapások után kezdődött az elnöki hivatal épülete előtt, és nem csak a szervezet tagjai, de négy, a délkeleti harcokban részt vevő önkéntes zászlóalj is csatlakozott hozzá.

A fegyveres alakulatok kormányellenes tüntetései olyan nyomást jelentenek a kijevi kormány számára, ami már sokadik alkalommal kényszerít ki különböző engedményeket az elnök és a belügyminiszter részéről. Bár Arszen Avakov mindeddig nem mondott le, Porosenko Kárpátaljára látogatott, és gondoskodott a “rendvédelmi szervek megtisztításáról”, ami az előzmények ismeretében a Jobb Szektor követeléseinek végrehajtása. A Jobb Szektor korábban hasonló módszerrel érte el Dimitrij Jaros tanácsadói kinevezését is. A fegyveres alakulatok kormány ellen fordulásával ugyanis Kijev nem tud mit kezdeni, és a kormány igyekszik a követelések részleges végrehajtásával tovább halogatni az ellenőrzés alól kicsúszott szabadcsapatok jelentette probléma megoldását.


http://hidfo.ru/2015/07/porosenko-enged-a-jobb-szektor-nyomasgyakorlasanak/

Hirtelen duplázódott a közmunkások száma a KLIK-nél

A legfrissebb adatok szerint több mint a duplájára növelte a közmunkások létszámát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK).

Májusban összesen 4744 közmunkást foglalkoztatott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) – derül ki a Belügyminisztérium által indított közfoglalkoztatási portálon közzétett dokumentumból.

Ez az áprilisihoz képest 2408 fős növekedés, amivel több mint a duplájára növelte a közfoglalkoztatotti létszámot a KLIK.

Áprilisban ugyanis még “csak” 2336-an közmunkást foglalkoztatott a szervezet.

A májusi adat egyébként “történelmi” csúcsnak is tekinthető, noha meglehetősen rövid ideig állnak rendelkezésünkre adatok. A BM ugyanis csak idén márciusban indította el a közfoglalkoztatási portálját és tavaly decemberig visszamenőleg töltötték fel az adatokat. Mindenesetre a januári 4028 fős létszámot is 716-tal haladja meg a májusi.

A közmunkások az intézménynél egyrészről technikai munkaköröket látnak el, mint takarító, karbantartó, portás, adminisztrátor, másrészről pedig pedagógiai asszisztensi, vagy például szabadidő szervezői feladatokat végeznek, amennyiben az előírt végzettségi és szakképzettségi követelményeknek megfelelnek – válaszolta a KLIK az mfor.hu korábbi kérdésére.

Mindenesetre ezzel a 4744 fős közmunkás létszám a KLIK-et a második legnagyobb foglalkoztatóvá tette májusban. Ennél többen csak a Nemzeti Művelődési Intézetnél dolgoztak, 5872-n, ami március óta stagnáló létszámot jelent. A májusi dobogó harmadik fokára pedig a Magyar Közút került 2667 közmunkással, ami március óta szintén stagnál. A legnagyobb foglalkoztatók körében bővülő létszámról árulkodik még a kimutatás a Hajdúböszörményi Önkormányzatnál, ahol az áprilisi 1374 után májusban már 1421 embert foglalkoztattak közmunkásként.

A BM adatai szerint májusban havi átlagban összesen 209 864 közmunkás volt Magyarországon, ami az előző havihoz képest 17 366 fős növekedést jelent. Megyei lebontásban a legtöbben:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgoztak, 36 123-an,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 30 928-an,
Budapesten pedig 18 471-en.

Arányaiban a legnagyobb növekedés Győr-Moson-Sopron megyében volt, a májusi 2539 fős létszám ugyanis 24,1 százalékkal magasabb az előző havinál. 18,8 százalékkal, vagyis a második legnagyobb mértékben pedig Zala megyében nőtt a közmunkások száma, májusra a BM 3965 főt közölt.

(mfor)

Bal-Rad komm: Nagyon úgy tűnik, hogy a “próbaüzem” sikeres volt, és zöld utat kaphat végre a korlátlan pedagógusi közmunka is! (Idén ősztől tán’ még csak az óvodákban!-de aztán…)

“… májusban havi átlagban összesen 209 864 közmunkás volt Magyarországon…”

-És ez tart három hónapig minden közmunkás esetében! Viszont ez a munkaügyi statisztikákban úgy jelenik majd meg az év végén, hogy EGÉSZ ÉVBEN DOLGOZTAK!

És mivel három hónap után MÁSOK kerülnek be a közmunka világába, ezt a számot néggyel nyugodtan megszorozhatjuk! És máris lesz a statisztikákban majd’ 840 ezer ÚJ MUNKAHELY! (És még akkor nem beszéltünk az-EGYELŐRE CSAK-a “gazdákhoz” kiközvetítendő napszámosa közmunkásállományról, amire most fog csak beindulni a “kereslet”!) Ha pedig ez is “beválik”?-és miért is ne válna be?-kedvet kaphatnak a multicégek is. Összeszerelőüzemeikben közmunkások hadai termelik a profitot éjjel-nappal! (És még jártattuk a szánkat, hogy a közmunka értelmetlen! Hogy nem termel hasznot! Csak fölfigyeltek a panaszainkra az “illetékesek”! Ezek után már egy szavunk se lehet! Lesz itt haszontermelő KÖZMUNKA dögivel! Teljes foglalkoztatottság! Amire utoljára csak az “átkosban” volt példa!)

Ciprasz MEGMENEKÜLT! Egyre több körülmény utal arra, hogy ajánlata MÁR A NÉPSZAVAZÁS ELŐTT ott volt Merkel ridiküljében!-a görögök pedig egy roppant látványos átverést kaptak a nyakukba.

Átment a görög parlamenten az a megszorítócsomag, amit vasárnap az unió a megmentésükért cserébe kért. Egyelőre úgy tűnik, nem bukik a görög kormány és a pénzt is megkapják.

Összejött a görög parlamentben a 151 igen szavazat a megszorítócsomagra, így a görögök teljesítették az unió feltételeit, amiben a vasárnapi csúcson állapodtak meg.

A végeredmény így néz ki:

229 igen
64 nem
6 tartózkodás

Nemmel szavazott Janusz Varufakisz volt pénzügyminiszter is, aki még a megállapodás megkötése előtt mondott le posztjáról. Ugyanígy elutasította a javaslatot a parlament elnöke, Zoi Konsztantopulu.

Athén lángokban

Még a szavazás előtt összecsapások törtek ki az athéni parlament előtt azon a tömegtüntetésen, amelyet a megszorítások elleni tiltakozásul szerveztek. A rendőrök paprikasprayt és könnygázt is bevetettek a Molotov-koktélokat és köveket dobáló, több tucatnyi álarcos fiatal ellen. A békés demonstrálók menekülni kezdtek a helyszínről.

A parlament épülete előtti Szintagma téren több mint tizenkétezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a Görögország és hitelezői közti megállapodás ellen. „Nemet mondunk a privatizációra, mentsük meg a kikötőket, a nemzeti energiavállalatot, a kórházakat” – áll az egyik transzparensen.

Az egyik résztvevő, a 28 éves Heleni azt mondta: azért ment ki a térre, mert a kormány nem vette figyelembe a július ötödiki népszavazást.

Akkor kezdődtek az összecsapások, amikor a törvényhozásban megkezdődött a vita az újabb megszorító intézkedésekről, melyeket a nemzetközi hitelezők követelnek azért cserébe, hogy elkezdhessék a tárgyalásokat a harmadik pénzügyi mentőcsomagról.

Azért tiltakoznak ennyien, mert hiába szervezett népszavazást a görög kormány az unió korábbi ajánlatánka elutasítására, végül egy még annál is szigorúbb csomagot fogadtak el, cserébe több pénzért. A legtöbben ezt úgy értelmezték, hogy Alekszisz Ciprász kormánya végig blöffölt, aztán megalázkodott és megadta magát.

Mi ez az egész?

Az egyébként kifejezetten liberális csomagban a görögök 83 milliárdrd eurónyi hitelt kapnak, három évre. A cserébe kért szigorú megszorításokban többek között ezek szerepelnek:

Többletes lesz az elsődleges költségvetési egyenleg. Ez azt jelenti, hogy az állam több adót szed be, mint amit minden másra elkölt. Idén egy százalék, jövőre kettő, majd három és 3,5 százalékos többletet ígérnek.
Most októberben elég nagy áfaemelés jönne. 23 százalékra emelnék az éttermek áfáját, de lenne egy csökkentett, 13 százalékos áfa az alapvető élelmiszerekre és egy 6 százalékos, szupercsökkentett áfa a gyógyszerekre, könyvekre és színházra, mert mégiscsak görögökről van szó.
A szigetek nagy részének adómentességét eltörölnék, csak a legtávolabbi, legnehezebben elérhető szigetek tarthatnák meg.
A nyugdíjakkal kapcsolatos megszorítások bevételét megdupláznák, a GDP negyed százalékáról fél százalékára. Ezt úgy érnék el, hogy a támogatják a nyugdíj helyetti munkát, és 2022-ig bevezetik a stabil 67 éves kori nyugdíjküszöböt.
A katonai kiadásokat százmillió euróval csökkentenék, miközben a cégek adóját 26-ról 28 százalékra növelik. A farmerek elvesztenék az adókedvezményeiket és az üzemanyagvisszatérítést. A tengeri szállítási iparág is elvesztené az adókedvezményeit. Az 5 méternél hosszabb hajókra is kiterjesztenék a luxusadót, amit meg is emelnének, Tíz százalékról 13-ra.
A közszféra béreit csökkentenék és az uniós normákhoz igazítanák. A fizetett szabadságok mennyisége az utazási költségtámogatásokkal együtt csökkenne.
Új adóhivatalt hoznának létre.
Könnyebb lenne új vállalkozásokat indítani, és a gázpiacot is megredormálnák, miközben bizonyos munkaszektorokat liberalizálnak.
Privatizálnák az energiacégeket, a helyi repülőtereket, valamit a pireuszi és a szaloniki kikötőket.
(hir24)