Elképesztő megfélemlítő és a szabad sajtó munkáját ellehetetlenítő törvények léptek hatályba Spanyolországban júliusban. A tiltakozások számos formája innentől büntethető lesz – a kormány ugyanis a médiát és a közvéleményt okolja a népszerűségének apadása miatt. Még véletlenül sem a kormányzati korrupciót, amiről a sajtó igyekszik beszámolni, amíg teheti.
Fizetős adatigénylés? A közmédia átalakítása és a köztelevíziós csatornák kiemeltté tétele a szolgáltatóknál? Reklámadó? A nemzetközi médiacégek kiszorítása? Bár Magyarországon is erős eszköztár épül a sajtószabadság vagy a közérdekű információk hozzáférésének korlátozására, az, amit a spanyol kormány kitalált, egészen elképesztő.
A július elejétől hatályos törvények értelmében:
1, Ha bármilyen karhatalmi személyről készít vagy-és megoszt egy fotót a közösségi médiában – például rendőri erőszakot örökít meg – 30 ezer euróig terjedő bírságot kaphat. Büntetés mértéke attól is függ, mennyire terjed a közösségi médiában a kép. (Az indoklás szerint ez veszélyeztetné a rendőrök testi épségét, a rendőrök védett területeit, és a műveleti sikert kockáztatná.)
2, Egy szervezett tüntetés helyszínének megosztása, retweetelése terrorista akciónak is minősülhet, ami másokat bűn (úgyismind: tüntetés) elkövetésére uszít, ezért büntethető.
3, Adatok, titkos és minősített információk kiszivárogtatása is terrorista tettnek minősülhet.
4, Ha terroristának minősített weboldalakat böngész, terrorcselekményt követ el, akár ha kutat vagy információkat gyűjt.
5, A királyi családot is tisztelet illeti meg: bármilyen tiszteletlen poén a királyi családdal szemben a korona elleni jogsértésként értékelhető.
6, A megválasztott kormányzati vagy helyi politikai tisztségviselők elleni sajtótámadás is büntetőjogi felelősségre vonással járhat.
7, Aktivista tiltakozó akciók, mint amilyeneket a Greenpeace szervez, is büntethető lesz 601 és 30 ezer euró közötti tartományban.
8, A spontán tiltakozóakciók a Parlament előtt immáron illegálisak, ugyancsak 601 és 30 ezer euró közötti sávban.
9, Ellenállni rendőri intézkedésnek, letartóztatásnak, felszólítás után nem elhagyni tüntetést pénzbüntetést vonhat maga után, a jól bevált büntetési tételnek megfelelően.
10, Tiszteletlenséget mutatni “hatósági közeggel” szemben 100 és 600 euró közötti összegbe kerülhet a közveszélyes elemnek.
11, Egy (banki, irodai, hatósági stb.) hivatalos helyiség elfoglalása, el nem hagyása, tiltakozó jellegű megzavarása 100 és 600 euró közötti bírsággal sújtható.
12, És a legjobb: bármilyen, a “békét megzavaró” információ közlése, publikálása bűncselekmény mostantól Spanyolországban.
A tiltakozás oka a kormány népszerűségvesztésének?
A törvényeket a spanyol törvényhozás márciusban fogadta el, július elsejétől léptek érvénybe. A kormányzó spanyol Néppárt 2011 óta van hatalmon, és idén májusban 14 közigazgatási egységnek számító autonóm közösségből 11-ben megnyerte a választást, de míg eddig 9-ben abszolút többsége volt, most csak szimpla győzelmeket aratott. Az is a spanyol történelmi pártok válságára utal, hogy a második legnagyobb szocialista párt is vesztett a népszerűségéből, míg új baloldali formációk jelentősen növelték a népszerűségüket. A politikai elit válságára utal szintén, hogy Barcelonában a választásra alakult Barcelona en común (Barcelona közösen) nyert, maga mögé utasítva a kormányzó katalán CiU-t.
zömeg
A spanyolok sosem vették félvállról a tiltakozást, az ország utcáin miliók tiltakoztak hosszan, ilyen (2011 májusában megkezdődött) tiltakozásoknak is köszönhette létrejöttét az újbaloldali Podemos párt, mely a tiltakozó tüntetéseket szervező Indignados mozgalomból alakult ki. A spanyol kormányt leginkább a megszorítások politikája miatt éri rengeteg kritika és tömegrendezvényen kimutatott ellenérzés. További kritika érte a spanyol kormányt menekültügyben: a kabinet új menekültügyi szabályozás keretében zsuppolja vissza a menekülteket, akik a két marokkói spanyol enklávé, Melilla és Ceuta szögesdrót kerítésrendszerén átmászva keresnek oltalmat. “Ez a 21. század törvénykezése” – mondta Jorge Fernández Diaz belügyminiszter. “Jobban biztosítja az emberek biztonságát és több jogi védelmet ad az emberek jogainak”. Mármint a spanyolokénak.
A szólásszabadság szigorítása ellen is rengetegen tiltakoztak, mióta a kormány előállt a terveivel, sok ezren tapasztották be a szájukat szimbolikusan a megmozdulásokon. A The Guardian idézi Virginia Pérez Alonso jogvédő, civil aktivistát: “Ez az egyik legnagyobb támadás a szabadság ellen a francóista idők óta.” Könnyű belátni, hogy a mai médiakörülmények közepette ez a szabályozás ellehetetleníti a komoly újságírói munkát, mondják spanyol aktivisták.
A Freedom House is tiltakozik
A változások kiverték a biztosítékot a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezetnél is, amely blogbejegyzésben adott hangot aggodalmának. Felidézik Mariano Rajoy szavait, aki a helyhatósági választások rosszabb eredményeinek okát a párt korrupciós ügyeit érő folyamatos támadásokban látta. De a legjobb a változtatások szabadságpárti indoklása volt a kormánypárt részéről. Conrado Escobar képviselő úgy véli: “A tiltakozások még szabadabbak lesznek eztán, mert védelmet kapnak az erőszakos emberek ellen”.
A Freedom House arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani szigorítás csak újabb elem a sorban, a kormányzat 2011 óta próbálja szűkíteni az Indignados és hasonló mozgalmak és kezdeményezések mozgásterét. A mozgalom aktivistáit többször letartóztatták, megfélemlítette a hatalom. 2013 áprilisában tüntetéseket tiltott be a rendőrség kormányzati nyomásra – tüntetési tilalom lépett érvénybe közszereplők otthonának 300 méteres körzetében. Idén júniusban a kormány megszigorította, hogy a média hogy és mikor közölhet felvételeket letartóztatottakról és letartóztatásokról a gyanúsítottak (és az ártatlanság vélelme) védelmében. Az emberi méltóság védelmének köntösébe öltöztetett szigorítás azonban leginkább arról szólt, hogy áprilisban hatalmas botrány kerekedett abból, amikor letartóztatták a volt néppárti pénzügyminiszter Rodrigo Ratót pénzmosás és adóelkerülés vádjával. Az újságírók tiltakoztak is a törvénymódosítás miatt.
Az EU hallgat
Mit szól mindehhez az EU? A Freedom House szerint az Európa Tanácsnak el kell ítélnie az új törvényeket, “de nem elegendő egy sajtótájékoztató keretein belül megfogalmazott bírálat”. Az EU-nak ki kellene dolgozni olyan mechanizmusokat, amelyek megerősítik a nemzetközi és európai emberi jogi alapértékeket, főleg, amikor a tagállamok megpróbálják aláásni őket. “Ha az emberi jogok az alapok abban a demokratikus klubban, ahová Spanyolország is tartozik, az egész vállalkozás egysége függ attól, hogy a lehető leggyorsabban szembeszálljunk azokkal, akik megsértik a szabályokat”.
Egy spanyol forrásunk pedig azt emelte ki: “A kormány nagyon fél tőlünk. Novemberben választások lesznek, és a néppárt már elvesztette Madridot, Barcelonát, Valenciát és Sevillát. Most a szélsőbal előretör, és ha győznek, eltörlik a szabályozást. Az EU? Hallgat, mert a néppárti politikusok csókolgatják az EU-vezetők kezét.”
(HVG)