December 21.-én a Balkan Insight
 hírportálon  jelent meg az a cikk, amely tényfeltáró újságírói jelentés
 formájában  elemzi és kritizálja a Bulgária által Szaúd-Arábia és az 
Egyesült Arab  Emírségek részére 2014-ben, fegyverkereskedelmi 
megállapodások keretén  belül juttatott könnyűfegyverzeti szállítmányok 
ügyét. 
A 
jelentés a Soros György által elnökölt Nyílt Társadalom Alapítvány  és 
egy másik, Soros nevéhez kötődő szervezet, az Erste Alapítvány  
támogatásával készült, és a tanulmányt kivétel nélkül azonnal átvették a
  liberális médiabirodalom-hálózat egyéb nemzetközi híroldalai (itthon 
az  Index.hu már másnap közölte a tanulmányt), így biztosítva óriási  
médiafelületet az egyébként kétes hírérték számára. A jelentés  
valóságtartalmának vizsgálata több kérdést is felvet, a tanulmány  
bizonyítékok felmutatása nélkül közli, hogy a fegyverek legnagyobb része
  Szíriába került, és ez oknál fogva a bolgár kormányt felelősség 
terheli  a polgárháború fokozódásáért.
A 
valóság azonban az, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia  
között 2014-ben semmilyen kooperáció nem volt a szíriai  
fegyverszállításokat illetően, mert az Emírségek a katari és szaúdi  
monarchákkal ellentétben egyetlen radikális iszlamista csoportot sem  
támogatott. Ezzel szemben ebben az időszakban Abu-Dhabi és Rijád a  
jemeni hadsereg megerősítésében intenzíven működtek együtt (akárcsak az 
 azt követő intervencióban), és a bolgár fegyverszállítmányok az akkori 
 jemeni kormányzat által felügyelt fegyveres erők mint végfelhasználó  
részére kerültek átadásra.
A cikk 
tartalmához kapcsolható, egyéb forrásokból begyűjtött  
háttér-információk alapján egyértelműen levonható az a következtetés,  
hogy egy a bolgár kormány megfélemlítését és lejáratását megindító  
művelet vette kezdetét, amely a jövőben minden valószínűség szerint  
erősödni fog.
Ennek a 
zsaroló potenciálnak a segítségével a szófiai vezetéssel  szemben 
alkalmazott nyomásgyakorlás időzítése a következő konkrét okokra  
vezethető vissza:
- A Világbank által 2015 nyara óta 
egyre erőteljesebben szorgalmazott  “fejlesztési szükségként” 
kommunikált hitelkonstrukciók, vagyis  hitelcsapdák elutasítása a bolgár
 kormány részéről.
 
- Bojko Borisov bolgár miniszterelnök 
az orosz fél által névleg  lezártnak nyilvánított Déli Áramlat 
gázvezetékkel kapcsolatos  retorikája. Borisov szeptember óta egyértelmű
 utalásokat tesz a Déli  Áramlat projekt felújításának lehetőségére, ami
 az USA által  szorgalmazott Eastring hálózati terv prioritásának 
háttérbe szorulását,  vagy akár meghiúsulását is eredményezheti.
 
- A bolgár és iráni gazdaságpolitikai 
kapcsolatokat újranyitó, felek  közötti áruszállítási útvonalak 
Törökországot kikerülő szerkezeti  struktúrájának megvalósítását 
szorgalmazó kormányközi egyetértési  nyilatkozat. A fekete-tengeri 
hajózó útvonal maximális kihasználásának  megkönnyítésével egy Bulgáriát
 Iránnal összekötő logisztikai tengely  jönne létre, amely a 
Grúzia-Örményország-Azerbajdzsán közlekedési  folyosón keresztül az 
áruforgalmi kapacitás kétirányú megsokszorozódását  jelentené Irán és az
 EU között. Ez az USA által kényszerítően  szorgalmazott Transzatlanti 
Kereskedelmi és Befektetési Partnerség ellen  ható egyik alternatíva, az
 Eurázsiai Vámunió mellett. Az EU ilyen  irányú kapcsolatfejlesztési 
próbálkozásait pedig Washington minden  eszközzel igyekszik felszámolni.
 
- A 2014-ben Szaúd-Arábiának és az 
Egyesült Arab Emírségeknek  leszállított kézifegyver és lőszer másfél 
éven keresztül nem sértette az  atlantista liberálisok érdekeit. Az 
erről szóló cikk megrendelésére és  megjelenítésére közvetlenül azután 
került sor, hogy Bulgária november  végén T-72 harckocsik és BMP-1 
gyalogsági harcjárművek leszállítását  kezdte meg a központi iraki 
kormányzat fegyveres erőinek részére,  melyekkel az iraki szárazföldi 
fegyveres erők harcértéke a Daesh (Iszlám  Állam) terrorszervezet elleni
 küzdelemben jelentősen felértékelődik.
 
Az 
Európai Unión belül kibontakozó egyes alkríziseket az unión belüli  – 
geopolitikai értelemben vett – érdekcsoportok saját elképzeléseik  
megvalósítására kívánják felhasználni. A krízisekkel összefüggésben  
adott reakciók, és a tágabb külkapcsolati háló alapján az EU olyan  
blokkcsoportokra osztható, melyeknek geopolitikai súlyban vett  
érdekérvényesítő képessége fogja az unió formai jövőjét meghatározni.
Mivel 
Bulgária az EU-n belül az unió jövőbeli szerkezeti felépítését  
különbözően elképzelő ezen geopolitikai-ideológiai blokkok halmazainak  
metszéspontjában fekszik, ezért az ország geopolitikai súlya  
felértékelődik. A liberál-atlantista ideológiai blokk hegemón  
térvesztésének megállítása érdekében tett lépései során Bulgária ezen  
súlynál fogva kitüntetett figyelmet kap. Amennyiben a bolgár vezetés  
folytatja az USA-központú világrendtől való függetlenedési folyamatok  
erősítését elősegítő politikai manővereket, akkor előbb vagy utóbb egy  
Bulgária politikai stabilitásának aláásását megcélzó műveleti  
kísérlettel is számolnia kell atlantista “partnerei” részéről.http://www.hidfo.ru/2015/12/bolgar-fegyverszallitmanyok-soros-gyorgy-legujabb-mediahadjarataban/