December 21.-én a Balkan Insight hírportálon jelent meg az a cikk, amely tényfeltáró újságírói jelentés formájában elemzi és kritizálja a Bulgária által Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek részére 2014-ben, fegyverkereskedelmi megállapodások keretén belül juttatott könnyűfegyverzeti szállítmányok ügyét.
A jelentés a Soros György által elnökölt Nyílt Társadalom Alapítvány és egy másik, Soros nevéhez kötődő szervezet, az Erste Alapítvány támogatásával készült, és a tanulmányt kivétel nélkül azonnal átvették a liberális médiabirodalom-hálózat egyéb nemzetközi híroldalai (itthon az Index.hu már másnap közölte a tanulmányt), így biztosítva óriási médiafelületet az egyébként kétes hírérték számára. A jelentés valóságtartalmának vizsgálata több kérdést is felvet, a tanulmány bizonyítékok felmutatása nélkül közli, hogy a fegyverek legnagyobb része Szíriába került, és ez oknál fogva a bolgár kormányt felelősség terheli a polgárháború fokozódásáért.
A valóság azonban az, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia között 2014-ben semmilyen kooperáció nem volt a szíriai fegyverszállításokat illetően, mert az Emírségek a katari és szaúdi monarchákkal ellentétben egyetlen radikális iszlamista csoportot sem támogatott. Ezzel szemben ebben az időszakban Abu-Dhabi és Rijád a jemeni hadsereg megerősítésében intenzíven működtek együtt (akárcsak az azt követő intervencióban), és a bolgár fegyverszállítmányok az akkori jemeni kormányzat által felügyelt fegyveres erők mint végfelhasználó részére kerültek átadásra.
A cikk tartalmához kapcsolható, egyéb forrásokból begyűjtött háttér-információk alapján egyértelműen levonható az a következtetés, hogy egy a bolgár kormány megfélemlítését és lejáratását megindító művelet vette kezdetét, amely a jövőben minden valószínűség szerint erősödni fog.
Ennek a zsaroló potenciálnak a segítségével a szófiai vezetéssel szemben alkalmazott nyomásgyakorlás időzítése a következő konkrét okokra vezethető vissza:
  • A Világbank által 2015 nyara óta egyre erőteljesebben szorgalmazott “fejlesztési szükségként” kommunikált hitelkonstrukciók, vagyis hitelcsapdák elutasítása a bolgár kormány részéről.
  • Bojko Borisov bolgár miniszterelnök az orosz fél által névleg lezártnak nyilvánított Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos retorikája. Borisov szeptember óta egyértelmű utalásokat tesz a Déli Áramlat projekt felújításának lehetőségére, ami az USA által szorgalmazott Eastring hálózati terv prioritásának háttérbe szorulását, vagy akár meghiúsulását is eredményezheti.
  • A bolgár és iráni gazdaságpolitikai kapcsolatokat újranyitó, felek közötti áruszállítási útvonalak Törökországot kikerülő szerkezeti struktúrájának megvalósítását szorgalmazó kormányközi egyetértési nyilatkozat. A fekete-tengeri hajózó útvonal maximális kihasználásának megkönnyítésével egy Bulgáriát Iránnal összekötő logisztikai tengely jönne létre, amely a Grúzia-Örményország-Azerbajdzsán közlekedési folyosón keresztül az áruforgalmi kapacitás kétirányú megsokszorozódását jelentené Irán és az EU között. Ez az USA által kényszerítően szorgalmazott Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség ellen ható egyik alternatíva, az Eurázsiai Vámunió mellett. Az EU ilyen irányú kapcsolatfejlesztési próbálkozásait pedig Washington minden eszközzel igyekszik felszámolni.
  • A 2014-ben Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek leszállított kézifegyver és lőszer másfél éven keresztül nem sértette az atlantista liberálisok érdekeit. Az erről szóló cikk megrendelésére és megjelenítésére közvetlenül azután került sor, hogy Bulgária november végén T-72 harckocsik és BMP-1 gyalogsági harcjárművek leszállítását kezdte meg a központi iraki kormányzat fegyveres erőinek részére, melyekkel az iraki szárazföldi fegyveres erők harcértéke a Daesh (Iszlám Állam) terrorszervezet elleni küzdelemben jelentősen felértékelődik.
Az Európai Unión belül kibontakozó egyes alkríziseket az unión belüli – geopolitikai értelemben vett – érdekcsoportok saját elképzeléseik megvalósítására kívánják felhasználni. A krízisekkel összefüggésben adott reakciók, és a tágabb külkapcsolati háló alapján az EU olyan blokkcsoportokra osztható, melyeknek geopolitikai súlyban vett érdekérvényesítő képessége fogja az unió formai jövőjét meghatározni.
Mivel Bulgária az EU-n belül az unió jövőbeli szerkezeti felépítését különbözően elképzelő ezen geopolitikai-ideológiai blokkok halmazainak metszéspontjában fekszik, ezért az ország geopolitikai súlya felértékelődik. A liberál-atlantista ideológiai blokk hegemón térvesztésének megállítása érdekében tett lépései során Bulgária ezen súlynál fogva kitüntetett figyelmet kap. Amennyiben a bolgár vezetés folytatja az USA-központú világrendtől való függetlenedési folyamatok erősítését elősegítő politikai manővereket, akkor előbb vagy utóbb egy Bulgária politikai stabilitásának aláásását megcélzó műveleti kísérlettel is számolnia kell atlantista “partnerei” részéről.

http://www.hidfo.ru/2015/12/bolgar-fegyverszallitmanyok-soros-gyorgy-legujabb-mediahadjarataban/