Minek küldene Orbán magyar katonákat az Iszlám Állam ellen? Parányivá zsugorított MÉG MAGYAR fegyveres erőnket messze földön latorérdekek miatt bevetni? Ez bűn!

A magyar kormányfő maga vetette fel, hogy Magyarország szálljon be komolyabban az Iszlám Állam elleni harcba. Egy kurdisztáni bázison folyó kiképzési munka vagy a tábor őrzése akár reális cél is lehetne. Kérdés, hogy milyen felhatalmazás szükséges ehhez. Milyen érdeket szolgál a szerepvállalás, és megnövelheti-e a terrorfenyegetettséget Magyarországon?

Orbán Viktor február 4-én a Hír TV-nek adott interjújában több más téma mellett említést tett róla, hogy a német hadsereggel együtt hamarosan magyar misszió mehet a Törökország, Irak és Irán határán található régióba. Ehhez a parlament kétharmados felhatalmazására lesz szükség. A Honvédelmi Minisztérium ezzel kapcsolatban úgy érvelt: már Irakban és Afganisztánban is vállaltunk hasonló szerepet, így nem lenne újdonság a szolgálat katonáink számára.

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke először egy keddi konferenciát követően, az MTI kérdésére erősítette meg, hogy mérlegelik az Iszlám Állam (IÁ) elleni fellépést. Az MNO-nak később tömören nyilatkozott az ügyben, és azt mondta: védelmi célú katonai szerepvállalásról lenne szó. Orbán Viktor végül egy szerdai háttérbeszélgetésen a HVG kérdésére árulta el, hogy ő kezdeményezte a Fidesz-frakciónak, hogy a németekkel és az olaszokkal karöltve indítsunk egy nemzetközi missziót Kurdisztánba. Hozzátette, a parlamenti kétharmad mellett saját képviselőcsoportja többségének is támogatnia kellene a javaslatot, hogy legyen belőle valami, de a kormánypárti honatyák egyelőre nem túl lelkesek.
Nem volt bőbeszédű a külügy

A katonai kontingens számát, célját, konkrét feladatát illetően a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk, hátha kapunk konkrétumokat. Hiába reménykedtünk, a tárca száraz, diplomatikus választ adott. Mint írták, a terrorfenyegetés egyre közelebb kerül Európához, és mivel az Iszlám Állam egyre durvább eszközökhöz nyúl, az európai felelősség megnőtt a tekintetben, hogy megvédjük magunkat a terroristáktól. Az IÁ-val szemben felállt nemzetközi koalícióban való szerepvállalás növelése nyilvánvalóan segítené a szövetségesi szolidaritást, de az esetleges katonai misszió részleteiről ők is csak akkor tudnának részletekkel szolgálni, ha a pártok támogatnák a parlamentben a szerepvállalást – írták.

Magyarország 2003-ban és 2004-ben is küldött már szállítózászlóaljat Irakba, és nagykövetséget is nyitottunk Bagdadban, de néhány év elteltével lelassult, majd leállt a közeledés a két ország között. A követséget azóta bezárták (2014-ben újranyitották), és a magyar haderő is hazatért Irakból. 2010 óta a keleti nyitás politikájába illeszkedve élénkült a viszony, és a nagykövetség után egy konzulátust is megnyitottunk – a kurdisztáni Erbilben. Ezenfelül katonai segélyt is küldtünk, többek között akna- és páncéltörő lőszerek, illetve fényjelzős töltények formájában. Innen már csak egy lépés lenne katonákat is bevetni Irakban, ez ugyanakkor katonapolitikai, diplomáciai és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel.
Olaszok, németek, magyarok

Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő már korábbi blogbejegyzésében is joggal teszi fel a kérdést: vajon milyen felhatalmazással mennének a magyar katonák? Ha ugyanis ENSZ-, NATO- vagy uniós misszió résztvevőiként lennénk jelen, ahhoz nem feltétlenül lenne szükség parlamenti felhatalmazásra. Az elmúlt két évtizedben ehhez hasonló magyar katonai szerepvállaláshoz nem kellett szavaznia a honatyáknak. Amennyiben például az iraki és a magyar kabinet köt bilaterális megállapodást a katonai együttműködés részleteiről, akkor arra elég kormányzati szinten rábólintani. Wagner jelzi, a németek január végén 46 millió eurós katonai segélyről döntöttek, aminek része a fegyverszállítás és a kurdisztáni pesmergák kiképzése. Az olaszok – akik a németekhez hasonlóan már most is jelen vannak katonákkal Irakban – hamarosan több száz fős, főleg kiképzéssel, logisztikával foglalkozó csapattal indulnak útnak Kurdisztánba.

Az Iszlám Állam elleni koalíció eddig három kiképzőbázist állított fel, most jön a negyedik. Elképzelhető, hogy mivel a magyarok már Koszovóban és Afganisztánban is hosszú távon őriztek tábort a nemzetközi misszió kötelékében, a Kurdisztánba szánt egységnek is ez lesz a feladata. Persze a magyar katonák – például a Balkánon – kiképzéssel is foglalkoztak korábban, így akár ez is szóba jöhet Irakban.

Wagner Péter az MNO-nak inkább a fenti, negyedikként felállítandó bázis őrzés-védelmét látja valószínűbbnek, ha a magyar haderő tényleg megkapja mandátumát. A szakértő úgy véli, a tábor az erbili nemzetközi repülőterén lenne, ahol több száz, főként európai ország katonája végezné a helyi kurd biztonsági erők kiképzését. Ez egybevág egy magas rangú amerikai katonai tisztségviselő csütörtöki nyilatkozatával, mely szerint 20-25 ezer fős, több dandárból álló iraki haderő kiképzését kezdik meg. A végső cél Moszul visszafoglalása az IÁ-tól valamikor áprilisban–májusban. A délről támadó iraki katonákat észak felől a kurd pesmergák támogatnák, az ő felkészítésükkel foglalkozna az egyre duzzadó nemzetközi koalíció.
Ne féljünk a terrortól!

Az Iszlám Állam szélsőségesei az elmúlt hónapokban több alkalommal is lecsaptak azokra az országokra, melyek támadták állásaikat. Felmerül a kérdés: vajon Magyarország is potenciális célponttá válhat, ha bevonul Irakba? Wagner szerint nem nőne érdemben a terrorfenyegetettségünk. Miután humanitárius és katonai segéllyel már több hullámban is támogattuk a kurd biztonsági erőket, így komoly változás nem következne be iraki szerepvállalásunkban. A szakértő leszögezte, a fenyegetettség alakulásában annak is nagy szerepe van, hogy az adott országban szélsőséges személyek és csoportok milyen mértékben tudnak gyökeret ereszteni, és ez Magyarországra egyáltalán nem jellemző.

A magyar katonai misszió sokkal inkább célozhat diplomáciai erőfeszítést, mint konkrét segítséget. A nemzetközi koalíciót gründoló Egyesült Államokkal az utóbbi időben megtépázott kapcsolatunkat – Ökotárs-ügyek, orosz közeledés, Goodfriend-konfliktusok – legalábbis helyrepofozhatná némileg.
(MNO)

Románia démonizálja a magyarságot, eljött a cselekvés ideje

A román hírszerzés leendő vezetője egy blogbejegyzésben kijelentette, hogy Magyarország szövetkezett az oroszokkal, és ez nagy veszélyt jelent, emiatt Romániának meg kell védenie a demokratikus értékeket. Eduard Hellvig szerint Magyarország veszélyt jelent az Európai Unióra, és a magyarországi miniszterelnöknek mindenféle előítéletei vannak a liberális demokráciával szemben, de ezzel Romániának keményen szembe kell helyezkednie, vállalnia kell a konfliktust.

Hellvig szerint a magyarországi kormány külpolitikája veszélyt jelent az Európai Unióra, és "Moszkva befolyása alatt trójai falóként megtöri az Európai Unió egységét". A leendő titkosszolgálati vezető szerint Budapest "nacionalista politikát folytat", ami veszélyezteti a NATO és az EU érdekeit, ezért Romániára hárul az a szerep, hogy a térségben a demokratikus értékek és a nyugati szövetségesek védelmében fellépjen - Magyarországgal szemben.

Hellvig sürgette az európai politikusokat, hogy tegyenek lépéseket Magyarország megrendszabályozására, ami azt jelentené, hogy az Európai Unió politikusai gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra, hogy az külpolitikáját megváltoztassa, és egy működésképtelen ideológia mentén cselekedjen. A román politikus szerint az Európai Uniónak joga van ahhoz, hogy Magyarország külpolitikáját felülbírálja, és ráadásként ideológiai kontrollt gyakoroljon a kormány lépései felett.

Miközben a román politikus arra hivatkozik, hogy az Orbán-kormány külpolitikája az Európai Unióra jelent veszélyt, a gyakorlatban azt láthatjuk, hogy egy a magyarság elnyomásában tevékenyen részvevő politikus hatalomféltéséről van szó. Az ENSZ alapokmánya rögzíti, hogy a nemzeteknek joga van az önrendelkezéshez. Ezek a feltételek az erdélyi magyarság számára nem biztosítottak, vagyis Románia az ENSZ alapokmányával ellentétes, nacionalista politikát folytat, melynek célja a magyarság módszeres felszámolása a mai Románia területén.

2014 márciusában egy előrejelzésünkben kifejtettük, hogy a romániai politikusoktól számítani kell majd ehhez hasonló kirohanásokra, mert Románia egy geopolitikai gyűrűbe kerül, amiben számolnia kell a magyarság függetlenedési törekvéseinek fokozódásával. Most egy olyan geopolitikai helyzet alakul Kelet-Európában, amiben lehetőség van a magyarság önrendelkezésének helyreállítására. Románia lassan ugyan, de felismeri az alakulóban lévő helyzetet, emiatt ad hisztérikus reakciókat az Orbán-kormány keleti nyitás politikájára.

A magyar politikusok fel kell ismerjék, hogy a most alakuló helyzet egy történelmi lehetőség a magyarság számára, amit nem kihasználni nem csak bűn, hanem politikai analfabetizmus.

Románia a nyugati szövetségi rendszer bástyája Kelet-Európában, és ez mindaddig így lesz, amíg a nyugatbarát kormány hatalma meg nem dől. Az idő a nyugatbarát román kormány ellen dolgozik - ahogy haladnak az események, a Visegrádi Négyek valamennyi országa keleti nyitást fog lebonyolítani, és Moszkva felé orientálódik. Emiatt hazánk és Oroszország közt átmeneti érdekegyezés alakul ki a Romániában rekedt magyarság önrendelkezésének helyreállítására. Moszkva a magyarság függetlenedési törekvéseinek támogatásával nyomást gyakorolhat a Nyugat térségi hídfőállásaként működő román kormányra. Eközben Magyarország politikai alapú revíziót hajthat végre.

Ennek gyakorlati megvalósítására példát mutat a volt Ukrajna területén rendezett népszavazás, melynek eredményeként az orosz többségű lakosság demokratikus módon kinyilvánította függetlenségét az orosz nyelvhasználatot korlátozó ukrán kormánnyal szemben. Az erdélyi magyarság szintén megszervezhet egy a román kormány által "illegálisnak", az ENSZ alapokmánya szerint azonban nagyon is legálisnak nevezett népszavazást, amivel rendelkezhet saját sorsáról. A magyar pártok feladata, hogy honfitársainkat segítsék ennek lebonyolításában.

Az erdélyi  magyarság - ha úgy dönt -, akár Magyarországhoz csatlakozás nélkül is rendelkezhet saját sorsáról, egy független országként Kelet-Európában, melynek szuverenitását az ENSZ alapokmánya garantálja. Egy másik lehetőség lenne azonban Erdély Magyarországhoz történő csatlakozása enklávé formájában (pl. a Kalinyingrád régió Oroszország része közös határvonal nélkül, köztes országokkal). Éppen itt az ideje, hogy a magyarság érdekét képviselő pártok - meghonosítván a geopolitikai gondolkodást - tevőlegesen hozzájáruljanak a magyarság ügyének képviseletéhez. A magyarság érdekének képviselete pedig nem az adókon és ezer forintos költségeken civakodást jelenti, hanem elsősorban azt, hogy a magyar nép ne tucatnyi különböző országban szétszóródva éljen, ami eleve lehetetlenné teszi a helyzet további javítását. Románia már számol ezzel a lehetőséggel. A magyar politikusok miért nem?

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/21/romania-demonizalja-magyarsagot-eljott-cselekves-ideje

Nyalókakirály kozmált oda a gyjebalcevoi katlanban?

Mike Whitney amerikai politológus és publicista a RIA Novosztyinak nem kevesebbet állított a hírügynökség mai cikkében, mint hogy a gyjebalcevoi katonai vereség Nyalókakirály hatalmának a végét jelenti.

Nehéz nem feltételezni, hogy a katlanban tudatosan cserbenhagyott kijevi csapatok most nem fogják fegyvereiket Valcman ellen fordítani! Kiváltképpen úgy, hogy Nyalókakirály radabéli tábora igencsak meggyérült, amivel párhuzamosan pedig megerősödtek a még nála is szélsőségesebb és még háborúpártibb ellenségei. Készül egy újabb puccs Kijevben, egy második Majdan! Ez pedig gúnyos emlékeztető lesz az USA számára, amely addig-addig mesterkedett, amíg tavaly kiengedte a szellemet a palackból! Vissza pedig nem képes terelni.

Nyalókakirály ellenségei egyértelműen az ő nyakába varrják a gyjebalcevoi kudarcot. Hiába volt a hétszeres martalóc túlerő, alapvetően elhibázott volt a stratégiai cél. A kivitelezés pedig katasztrofális.

Az oligarchák pénzén abrakoltatott önkéntes latorhordák parancsnokai most nagyon nyűgösek Valcmanra, és fenekednek ellene. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha ezek a zsoldosbandák maholnap Kijev központjában bukkannának fel.

Az USA-nak pedig mindenképpen osztoznia kell a vereség bürökpoharának kihörpintésében Valcmannal.
Az utóbbi tíz esztendőben ilyen mértékű katonai vereséget a világban Amerika által támogatott diktatúra nem volt kénytelen elszenvedni, mint a gyjebalcevoi katlanbéli katasztrófa. Bebizonyosodott, hogy a kijevi junta az USA és a NATO közvetlen katonai beavatkozása nélkül semmit nem ér!

Whitney szerint a totális kétségbeesés vitte rá Valcmant arra, hogy békefenntartó erők Donbasszba küldéséért könyörögjön. Csakhogy bármiféle ötletelés is zajlik a terv kapcsán Oroszország kihagyására a békefenntartó erőkből, Oroszország nélkül a dolog nem fog működni. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az ENSZ BT-aminek Oroszország VÉTÓJOGGAL RENDELKEZŐ állandó tagja-jóváhagyása nélkül a terv nem kivitelezhető! Még akkor sem, ha abban CSAK európai erők vennének részt. Márpedi kizárható, hogy az ENSZ BT. rábólintson egy ilyen kijevi tervre.
https://balrad.wordpress.com/2015/02/21/nyalokakiraly-kozmalt-oda-a-gyjebalcevoi-katlanban/

Kijev nem gondoskodik a Debalcevoból kivont csapatok ellátásáról

A Reuters hírügynökség Debalcevo környékén működő helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a városból kivont ukrán katonák tömegével áramlottak be Artimovszk területére, ahol most időről időre lövések hangjait hallani, és az ukrán katonák részegen tombolnak az utcákon. A New York Times szintén erről számol be, forrásuk szerint Artimovszk területére az ukrán csapatok teljesen demoralizált állapotban érkeztek, és általános köztük a felháborodás a Debalcevoban kialakult helyzet irányítatlansága, szervezetlensége miatt.

A helyszíni tudósító szerint Debalcevo feladása óta rengeteg ukrán katona tartózkodik Artimovszk utcáin, a központi téren "múlatják az időt" fegyverrel és alkohollal a kezükben. Elmondása szerint a kivonulás után az ukrán katonák egy része taxival távozott a városból, de mivel fegyverük van, úgy érezték, hogy fizetniük nem kell, nekik ez jár. Mások a helyi éttermek környékén állomásoznak, szintén ételt rendelnek, de nem fizetnek érte. A New York Times tudósítója szerint az sem egyértelmű, hogy biztosítanak-e számukra valamiféle szálláshelyet, mert sokan egy hotel környékén állomásoznak; úgy tűnik, hogy Kijev utasítást adott ugyan a kivonulásra, de a csapatok ellátásáról nem gondoskodik, azok maguk gondoskodnak ételről, szállásról és közlekedési eszközökről, amit jobb híján a civil lakosságtól vesznek el.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/21/kijev-nem-gondoskodik-debalcevobol-kivont-csapatok-ellatasarol

Nyalókakirály és kijevi udvartartása vészcsengője megszólalt.

Ha ez így megy tovább, heteken belül a kijevi Rada épületén is Újoroszország zászlaja fog lobogni, az ő talpuk alatt pedig a szél fütyülni.

A gyebalcevoi borzalmas katonai kudarc és vereség ravaszkodásra kényszerítette Maradék-Ukrajna helytartóját és nyaloncseregletét. A “Minszk-2″ tárgyalásokon még izmozó kijevi junta feje mereven elutasította a donbasszi Népköztársaságok javaskatát az ENSZ-békefenntartók térségbe vezényléséről mint békegaraciát. Valcman akkor még eltelve az amerikai és Nyugat-európai biztatgatásoktól, dölyfös “NYET”-tel lökte el a kezdeményezés ötletét, ami aztán ki is maradt a megállapodás szövegéből.

Csakhát az azóta bekövetkezett frontösszeomlás rádöbbentette Valcmant, hogy ismét óriási hibát követett el. A Medvebocsok ízekre szedték donbasszi hordáját, és most… Úgyhogy előkapta hát a nemrégiben Minszkben még általa visszadobott javaslatot. Békefenntartók Donbasszba vezényléséről zengedezik. Nem is akármilyenről. Európai rendőrséget óhajt látni a donbasszi-orosz határon is. Ötletét már holnap ki is kívánja tárgyalni a Kijevbe csődített pártfogóival-felbujtóival-kitartóival, akikkel a hatalmát elősegítő Majdan-cirkusz kiteljesedésének első évfordulójára rendezett toron fog emlékezni.

Lehet hogy a torvendégek lelkesedni fognak Nyalókakirály “utolsó szalmaszál” ötletéért, de van ennek az éremnek is egy másik oldala. A Medve-oldala. Amely a kijevi agyrémért nem igazán fog lelkesedni. Ez már borítékolható.

Valcman menekülő agymenésére fölfigyeltek Oroszországban is. Ki is fejtették róla a véleményüket, bár még egyelőre nem Kreml-szinten.

A “Nyezaviszimaja Gazeta” című napilapnak Valentyin Badrak, az egyik orosz katonai kutatóközpont vezetője azt mondta, hogy az ukrán hatalom minden tőle telhetőt megtett, hogy megakadályozza egy nagyobb háború kitörését.

“A békefenntartókkal kapcsolatos javaslat a legutolsó lépés. Amennyiben az európaiak nem szánják rá magukat, hogy békefenntartókat küldjenek Maradék-Ukrajnába, a háború megy el hozzájuk” – fogalmazott a katonai elemző.

A Kommerszant című lap internetes felületén olyan elemzőket szólaltatott meg, akik egyetértenek Valcman javaslatával. Egyikük, Szergej Sztankevics úgy vélekedik, hogy az ENSZ-békefenntartók jelenléte az egyetlen eszköz a háború lezárására Nyalókakirály birodalmában. Sztankevics úgy tudja, annak, hogy a második minszki tűzszüneti egyezményben nem szerepel az ENSZ-felhatalmazású uniós rendőri misszió, az az oka, hogy Valcman és körei akkoriban még ellenezték ezt.

Andrej Kortunov, a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó orosz külügyi tanács főigazgatója azt mondta, hogy a békefenntartók küldésére tett javaslat tulajdonképpen eltérés a minszki egyezménytől. Szerinte Oroszország számára az EU-mandátummal rendelkező békefenntartók küldése elfogadhatatlan lesz, mert Moszkva nem tartja Brüsszelt elfogulatlannak.

A külügyi szakértő szerint nem világos, hogy mekkora területre terjedne ki a békefenntartók hatásköre. Amennyiben csak a szembenállókat elválasztó vonal menti ütközőzónára, az előnyös lenne Oroszországnak. Nem kizárt azonban, hogy nemtetszéssel fogadná, ha az ukrán-orosz határra próbálnák őket vezényelni. Moszkva ugyanis nem akarja, hogy a határ áthidalhatatlan akadály legyen a két Népköztársaság területével való kapcsolattartásban.

Kijev ravasz terve címmel jelentett meg cikket az Izvesztyija hasábjain Pavel Szvjatenkov politológus.
Szerinte a békefenntartó misszió létrejöttének a valószínűsége csekély, tekintettel arra, hogy Oroszországnak vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Hozzátette, hogy az olyan európai országoknak, mint Franciaország vagy Lengyelország, nagy kísértést jelent a felkérés, ugyanis “ha katonáik az orosz határon őrjáratozhatnának, felderengene számukra nagyhatalmi múltjuk emléke”, Németország szempontjából pedig végképpen “történelmi elégtételként” festene a helyzet – ezek az országok a történelem során mind kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják Oroszországot.

A Vedomosztyi című lap egy orosz közvélemény-kutató központ felmérését is közölte, amelyből kiderül, hogy a lakosság kétharmada szerint Oroszországra külső katonai fenyegetés is leselkedik. A megkérdezettek fele mindazonáltal bízik az orosz hadsereg cselekvőképességében.

Jelenleg egy egész nemzetközi jogászhorda izzad a Nagy Ötlet kiumbuldálásán, amivel megmenekülhetne a kijevi latorhatalom a biztos bukástól. Még a juntát abrakoló futtatók is munkába állították ötletgyáraikat, hiszen ha ezt a tervet sem sikerül kivitelezni-jön a csőd! Mindenféle. Hiszen Maradék-Ukrajna alattvalóinak már kezd elegük lenni a Majdan áldásaiból. Az eddig kb. százezernyi-Donbassz darálójában letekert-emberveszteség miatti gyászból, a gazdasági és pénzügyi csődhelyzetből és kilátástalanságból. Amely elégedetlenség ha nyílt juntaellenes megnyilvánulásba fordul, minden akadályt elhárít a cionfasiszta kijevi hatalom eltakarításának útjából. A Medvebocsok karmaival megsegítve.
https://balrad.wordpress.com/2015/02/21/nagy-terv-rotyog-a-kijevi-boszorkanykonyhan/

4 év alatt lett 100 milliós háza a veszprémi fideszes képviselőnek

Juhász Péter, az Együtt képviselője szerint a korábbi veszprémi képviselőnek, jelenleg miniszteri biztos pozíciót betöltő Mihalovics Péternek 4 év alatt lett 100 milliós háza. “Hogyan lett a veszprémi 48nm-es fél lakásának árából egy 120nm-es budapesti lakása” – teszi fel a kérdést Juhász, hivatkozva Mihalovics korábbi vagyonnyilatkozatára.

4 év alatt lett 100 milliós háza Mihalovics Péternek, aki az előző ciklusban Veszprémet képviselte az országgyűlésben a Fidesz színeiben.

Ez alatt az idő alatt nem tett mást, mint nyomogatta a gombokat a Parlamentben, majd 2014 óta Seszták “cégeltüntető” Miklós kabinetfőnöke.
Közben persze elbírált egy nap alatt 150 trafikpályázatot is, de azt munkaidőn kívül, ingyen.
(HVG)

Bal-Rad komm: Hogyan lett-hogyan lett? Hát úgy, mint minden RENDES HARMINC ÉV KÖRÜLI MAGYAR IFJÚNAK! Úgy lett! Szülői-családi puritán, vallásos életvitel, spórolás, szorgalom!
Van annak, aki nem issza el! MEG NEM FÜVEZI EL!
Hát így lett!
Nem irigységet kell itt szítani kérem, hanem követni a jó példát! Oszt’ lesz mindenkinek! Mert Magyarország jobban teljesít!
Aki meg nem hiszi el?-járjon utána! Külföldről állítólag már a vak is látja!

Iránba szállíthat szenet a Donyecki Népi Köztársaság

A Donyecki Népi Köztársaság hatóságai arra készülnek, hogy észak-afrikai országokba és a Közel-Keletre fognak szenet szállítani, de elsősorban Iránnak nyújtanak segítséget. Eugen Szamohina ipari fejlesztési miniszter csütörtökön találkozót tartott az iráni partnerekkel, akikkel elmondása szerint könnyen megtalálják a közös hangot, mert Irán nyugati pénzügyi szankciók alá esik, olajembargó alatt áll, de a nyersanyagokra annál inkább szükségük van.

Szamohina elmondása szerint, miután megkötik az export megkezdéséhez szükséges megállapodásokat, az orosz határon túl a taganrogi kikötőből fogják indítani a szállítmányokat, ami Törökországon keresztül jut majd el Iránba. A miniszter kifejtette, hogy észak-afrikai országokban, Iránban és Törökországban vannak potenciális vevőik, akik hajlandóak is szenet importálni anélkül, hogy a politikai helyzetbe belebonyolódnának.

A Donyecki Népi Köztársaság így saját erőforrásaiból alapozza meg az állami bevételeket, ahelyett, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan valamiféle hitelt vennének fel, melynek feltételeként magánkézbe kellene adniuk ugyanazon szénbányákat, melyekből az államnak így közvetlen bevétele származik.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/21/iranba-szallithat-szenet-donyecki-nepi-koztarsasag

Nem volt csendes éj Donbasszban

Donbasszban nem nyugszik a civil lakosságra rontó valcmanista latortüzérség. Mára virradóan hat alkalommal lőtték nehéztüzérséggel Donyeck Putyilov kerületét. Avgyejevkából. Grigorjevkából a Kijev kerületet, Birjuzovoból a város Petrovszkij kerületét bombázták.

Természetesen nem hagyták ki a repülőtér bombázását sem.

Peszkiben egész éjjel pozícióharcot vivtak a népfelkelők Nyalókairály martalócaival.

(Водяное)Vodjanojeból ( Октябрьск)Oktyjrjabszot lőtték a valcmanisták.

(Трехизбенки)Trehizbenkiből pedig (Фрунзе)Frunzét lőtte mára virradóan a latortüzérség.

(Майорск)Majorszkból Gorlovkát ostromolták a valcmanisták.

Jaszinovataja környékén a vasótvonal megsemmisítéséhez fogtak tegnap kora este a banditák, és ezen ügyködtek is egész éjjel.

Artyemovszkban zokog a helyi lakosság a pribékhorda gaztettei miatt.

A katlantérségben viszonylagos nyugalomban telt az éjszaka. Hétvége lévén a három minikatlanba bezárt martalócok legfeljebb hétfő reggelig éhezni fognak. Csak azután harapnak-fűbe!

https://balrad.wordpress.com/2015/02/21/nem-volt-csendes-ej-donbasszban/