Befagyaszthatják a lengyel alkotmánybíróság reformját

Az ellenzék támadja a Varsó által tervezett reformintézkedéseket, amivel a kormány megpróbálná kiiktatni, vagy ellenőrzése alá vonni a független bírói hatalmat.

2015 decemberében az újonnan megválasztott lengyel kormány menesztett öt, a korábbi kormány által kinevezett bírót – helyettük saját jelöltjeit nevezte ki, valamint módosította az alkotmánybírósági törvényt. A módosítás szerint a testület csak kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat, ami így nagy mértékben korlátozza az alkotmánybíróság működését. A júliusban elfogadott végleges törvényt pénteken írta alá az államfő, majd hétfőn került publikálásra. A módosítások várhatóan 14 nappal a kihirdetését követően lépnek életbe.

Az ellenzék azonban nem hagyja, hogy a kormány problémamentesen keresztülvigye a tervezett módosításokat: a Polgári Platform az alkotmánybíróságon támadja a reformot, mert a kormány által tervezett intézkedések alkotmánysértőek. Az ellenzéki párt szerint a kormány abban érdekelt, hogy teljes egészében ellehetetlenítse az alkotmánybíróság működését, hogy ezáltal a testület ne tudjon döntéseket hozni azzal kapcsolatban, hogy sértik-e a polgári jogokat a terrorellenes törvények, vagy a médiareform intézkedései.

Az új szabályozás szerint a különösen fontos kérdések kapcsán hozott döntésekhez 15 bíróból 11 jelen kell legyen, miközben számos esetben az alkotmányosság elbírálásához elegendő öt bíró jelenléte is, így a kormány által kinevezett emberek kimondhatják, hogy a kormány minden hirtelen hozott intézkedése az alkotmánnyal összhangban áll.

Július 27-én az Európai Bizottság is figyelmeztette Lengyelországot, hogy az alkotmánybíróság reformjával kapcsolatos aggodalmaikat nem sikerült eloszlatni, és három hónapot adott Varsónak, hogy garantálja az alkotmánybíróság függetlenségét.


http://www.hidfo.ru/2016/08/befagyaszthatjak-a-lengyel-alkotmanybirosag-reformjat/

Az EU észak-afrikai országokba deportálhatja a menekülteket

Az Európai Unió egy második nagy bevándorlási hullámmal kell számoljon, ha ellehetetlenül az Ankarával márciusban kötött migrációs egyezmény végrehajtása. Egy orosz napilap szerint ebben az esetben az EU már keményebb intézkedéseket hozhat, a migránsokat afrikai országokba fogják deportálni.

Az Európai Parlament egy az Izvesztyija napilapnak nyilatkozó vezetője szerint amennyiben Ankara útjára indít egy újabb nagy migrációs hullámot, az EU meg fogja védeni külső határait, és a migránsokat afrikai országokba toloncolhatják ki.

A tisztviselő azt mondta, Brüsszel fokozottan érdekelt a migrációs egyezmény sikeres működtetésében, de Európa számára egyértelmű jelzés, hogy Erdogan vissza akarja állítani a halálbüntetés intézményét. Ha ezt a lépést megteszi, az Európai Unió felfüggeszti az Ankarával folytatott együttműködést, beleértve a migrációs egyezményt és az EU-csatlakozási folyamatot is.

A forrás szerint Brüsszel azzal számol, hogy erre válaszként Törökország fel fog hagyni a határőrizettel Európa irányába, ami újabb tömeges bevándorlási hullámot indít az Európai Unió felé. Ebben az esetben az EU “alternatív megoldásokhoz” fog folyamodni, és a humanitárius szempontok előtérbe helyezése helyett átállhat arra a gyakorlatra, amit jelenleg Ausztrália alkalmaz.

“Ha ez megtörténik, a képviselők rövidre kell vágják a nyaralásokat. Egyértelmű, hogy Görögország egyedül nem fog tudni megbirkózni az emberözönnel – az ország egy kerítésekkel és menekülttáborokkal zsúfolt hellyé válhat.”

Fenyegetőzik és pénzt követel a török államfő

Elmondása szerint Brüsszel ma már komolyan foglalkozik annak lehetőségével, hogy a menekülteket ki kell toloncolni, elsősorban észak-afrikai országokba, miután a török vezetők azzal fenyegették Európát, hogy hárommillió migránst küldenek Európába, ha az EU azonnal nem adja meg a vízummentességet a török állampolgároknak.


http://www.hidfo.ru/2016/08/az-eu-eszak-afrikai-orszagokba-deportalhatja-a-menekulteket/

Franciaországban az állam gondoskodik a mecsetek finanszírozásáról

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter hétfőn bejelentette egy alapítvány létrehozását, ami állami forrásokból fogja támogatni az országban működő mecseteket. Az intézkedést azzal indokolta; szerinte ezáltal elkerülhető, hogy “radikalizálódott muszlimok” pénzeljék a muszlim közösségeket.

Franciaország általánosságban tiltja a vallási szervezetek állami finanszírozását, ez alól a szabályozás alól tesznek kivételt a muszlim vallási közösségekkel. A francia kormányfő, Manuel Valls napokkal ezelőtt bejelentette, hogy sor kerülhet egy ilyen intézkedéscsomagra. Később Cazeneuve azt mondta, az elmúlt hónapok során 20 mecsetet zárattak be radikalizmus miatt, ami annak köszönhető, hogy számos esetben a mecset működtetése kétes forrásokból történik, és a hatóságok számára átláthatatlan finanszírozás garantálja a szélsőségesek térnyerését.

A belügyminiszter szerint októberben megkezdődhet a mecsetek állami finanszírozása. A Le Monde napilap információi szerint Cazeneuve nemrég találkozott a Francia Muszlim Tanács vezetőjével, és arról állapodtak meg, hogy októberig nem csak a mecsetek állami támogatásáról születik döntés, hanem kidolgoznak egy teljes, átfogó rendszert az országban működő muszlim közösségi élet finanszírozására. A Francia Muszlim Tanács vezetője a tárgyalások során ajánlatot tett arra, hogy az új alapítványok pénzalapjaiba az iszlám vallási szabályai szerint feldolgozott és elkészített élelmiszert előállító vállalkozásokra kivetett extra adóból teremtsék elő a forrásokat, így idővel a mecsetek működésének finanszírozása a halal termékeket előállító vállalkozásokra kivetett adóból történne.

A mecsetek állami finanszírozásáról azt követően kezdődött újbóli vita, hogy a múlt hét folyamán két dzsihádista rátámadt egy templomra, öt embert túszul ejtettek, majd megöltek egy papot. Az utóbbi hét folyamán Európában több papot is meggyilkoltak muszlim szélsőségesek.


http://www.hidfo.ru/2016/08/franciaorszagban-az-allam-gondoskodik-a-mecsetek-finanszirozasarol/