Eric Li: A kínai modell diadala és a nyugati globalizáció válsága

Eric Li kínai venture capitalist és politikai gondolkodó szerint a globalizáció mind Kínának, mind a Nyugatnak hatalmas vagyont hozott, de az előnyök eloszlása drámaian eltér: Kínában a medián jövedelem nyolcszorosan nőtt, és 800 millió embert emeltek ki a szegénységből, míg az USA-ban és Európában a medián jövedelem stagnál vagy csökken, a hasznok pedig az elitnél koncentrálódtak. Ez magyarázza a nyugati társadalmak elégedetlenségét (pl. sárga mellények Franciaországban). 
Kína Li szerint az egyetlen nagy ország, amely a globalizációból a legtöbbet profitálta, mégis határozottan elutasította a „globalizmust”: nem fogadta el a liberális demokráciát, és nem engedi, hogy a tőke független hatalomként meghatározza az ország jövőjét – a politikai hatalom a tőke felett áll. Ezzel szemben a kapitalista országokban a leggazdagabbak jelentős befolyást gyakorolnak a politikára. 
Li kiemeli, hogy az USA most saját maga bontja le a saját építette globális intézményrendszert, ami történelmi precedens nélküli. Ezzel szemben Kína egy új, nem-ideológiai globalizációt kínál (Belt and Road Initiative, 16+1/17+1 együttműködés), amely tiszteletben tartja a nemzeti szuverenitást, a kulturális különbségeket, és nem akar semmilyen politikai vagy gazdasági modellt ráerőltetni másokra. 
Beszédében pozitív mérleget von Xi Jinping elmúlt évtizedéről: jelentős eredmények a korrupció ellen, a szélsőséges szegénység felszámolásában (kb. 100 millió ember) és a környezetszennyezés csökkentésében. Kína most egy nehéz átmeneti időszakban van, de Li szerint a politikai vezetés irányított gazdaságpolitikája szükséges ahhoz, hogy az ország kijusson a középjövedelmi csapdából és új, magas hozzáadott értékű iparágakban legyen vezető. Forrás: The East Asia Blueprint @ YouTube