Az EconoClasts podcastban Wolfgang Münchau és Yanis Varoufakis az újraiparosítás és a katonai keynesianizmus zsákutcájáról beszél. Bírálják az amerikai, brit és német kormányok azon törekvését, hogy visszahozzák a feldolgozóipari munkahelyeket.
Fő gondolat: az egykori ipari társadalmak (USA, UK) az elmúlt 30 évben szándékosan deindustrializálódtak. Az újraiparosítás azonban kategóriahiba, mert a modern ipar már nem munkaigényes: automatizált, high-tech környezet, ahol a low-skilled munkásoknak esélyük sincs. Az Apple texasi üzemében például egyetlen munkás sincs.
A katonai keynesianizmus (fegyvergyárak, hajógyártás) makrogazdaságilag jelentéktelen, csupán szavazatszerző eszköz és storytelling. Németországban a védelmi ipar töredéke az autóiparnak.
A szerzők szerint a valódi probléma az innováció elvesztése: Európa lemaradt a digitalizációban, AI-ban. Helyette az újraiparosítás csak diverzió. Hosszú távú tervezésre, szakképzésre (karbantartók, villanyszerelők, hálózatépítők) és innovációra lenne szükség – nem nosztalgikus gyárvisszatelepítésre.
Kritizálják a centrista baloldalt, amely megszorításokat kényszerít magára (Healey párhuzam 1976-tal), és a valódi strukturális problémák helyett látszatmegoldásokkal foglalkozik.
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2026. október 2., péntek
Az újraiparosítás illúziója
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése