Moszkva, 2026. október 2. péntek (MB)

A nemzetközi konfliktusok nagy valószínűséggel folytatódni fognak a következő években, és ahhoz, hogy elkerülhessenek egy új világégést, Keletnek és Nyugatnak közös nevezőre kell jutnia, mert az emberiség fennmaradása azon múlik, hogy képes-e a békés együttélésre – adta értésre Putyin orosz elnök csütörtökön a Nemzetközi Valdai Klub 23. plenáris tanácskozásán tartott helyzetértékelésében, a Magyar Békekör jelentése szerint.

„A felelősség közös jövőnkért nem elvont szlogen. Gyakorlati intézkedések sorát követeli meg, hogy elkerüljék, nehogy az emberiség kihaljon” – mondta az orosz államfő, felhívva a világ figyelmét arra, hogy nincsenek nemzetközi biztosítékok arra nézve, hogy a tömegpusztító fegyvereket sohasem fogják bevetni.

Az országoknak elkerülhetetlenül meg kell állapodniuk az együttműködés alapelveiben, az emberiség haladását és fejlődését biztosító új világrend megteremtésében – mondta, és felszólította a Nyugatot, hogy tanuljon meg együtt élni azzal a világgal, amely óriási átalakuláson megy keresztül – jelentette ki az Orosz Föderáció elnöke a “Felelősség a jövőért: a lehetőség határai, vagy korlátlan lehetőségek?” című konferencián, melyen 40 ország képviseltette magát, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Brazília, a Délafrikai Köztársaság, Irán, Indonézia, Egyiptom, Algéria, Pakisztán, Németország, Japán, Nagy-Britannia.

„Biztosak vagyunk benne, hogy hosszú távon, a Nyugat hegemóniájának csökkenésével a világ helyzete is fokozatosan javulni fog, jó irányba fog megváltozni, egy stabilabb, demokratikusabb és szabadabb, többpólusú nemzetközi rend felé. Ahhoz, hogy így legyen, az egykori hegemónnak el kell ismernie a többpólusú világ valóságát. Ez összetett, sokrétű folyamat, kölcsönös kompromisszumokat feltételez, egymás felé haladást, a helyzet józan értékelését a Nyugat részéről is” – hangzott el.

Megjegyezte, hogy a pártrendszerre épülő klasszikus polgári demokrácia egyre kevésbé tükrözi a társadalmak gyorsan változó szerkezetét. Maga a társadalom sem fogta még fel a modern valóság jelentette kihívások horderejét. A már bekövetkezett, és a még előttünk álló változások egyszerűen óriásiak. Nem véletlenül folyik annyi vita a jövőről, gyakran a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság miatti mély szorongással – mondta.

„Rendkívül instabil és változékony világban kell élnünk. Az új rendszerhez vezető út tele lesz váratlan fejleményekkel és fordulatokkal, sajnos kellemetlen, sőt veszélyes fejleményekkel is” – adott hangot véleményének.

A kihívásokra nem lehet úgy reagálni, hogy ne vennénk figyelembe, hogyan befolyásolják jövőnket mai tetteink – mondta.

Felhívta a figyelmet arra a XXI. századi Eurázsiai Multipolaritás és Sokszínűség nevű Chartára, melyet Oroszország és Fehéroroszország kezdeményezett, és lehetőséget kínál részletes kidolgozására mindazoknak, akik a szembenállás világrendjét a békés együttműködés világrendjével akarják felváltani.

Mint mondta, az Eurázsiai Chartán együtt dolgoznak Kínával. Méltatta Hszi Csin-ping elnökhöz fűződő kapcsolatát. Azt mondta róla, hogy fél szavakból is megértik egymást.

Úgy vélekedett, hogy a tágabb Eurázsiai Partnerség lehetőséget kínál az egymásra találásra és a közös építkezésre azzal a lehetetlen állapottal szemben, amelyre az erkölcsi korlátok, valamint a legalapvetőbb illemszabályok semmibe vétele, a kötelezettségek szisztematikus elmulasztása, a megtévesztés, a kommunikáció bohózattá alakítása, minden értelmes beszélgetés propagandává redukálása, a tények nyilvánvaló kigúnyolása, és rövid távú haszonszerzés céljából történő elferdítésük a jellemző.

Az új világrenddel kapcsolatban Putyin hitet tett az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, de azt mondta, hogy az ENSZ-nek tükröznie kell a világ sokszínűségét, az afrikai, ázsiai, közel-keleti, latin-amerikai országoknak sokkal nagyobb szerepet kellene játszaniuk benne.

Az 1945 után létrehozott nemzetközi intézmények nem felelnek meg a XXI. század második negyede követelményeinek. Továbbra is nyitott kérdés, lehetséges-e hatékonyan megreformálni őket, hogy megfeleljenek az új valóságnak, mert mint mondta új nemzetközi közösségek jelennek meg, nagy perspektívával, mint amilyen pl. a BRICS.

„Egy olyan szervezet, mint a BRICS, minden bizonnyal a jövőbeli világrend építésének prototípusává válhat, hiszen jelenleg a földkerekség népességének közel felét képviseli, és világgazdasági részesedése folyamatosan növekszik. Ami a legfontosabb, a BRICS kialakulásának és működésének alapelvei kimondják, hogy mindenki egyenlő. Nincs semmiféle dominancia, ez teszi olyan vonzóvá” – fűzte hozzá.

„A világnak többpólusúnak kell lennie, nem lehet kétpólusú. Figyelembe kell vennie a nemzetközi kapcsolatok minden résztvevőjének érdekeit. Érvényesülnie kell az alapelvnek, miszerint egy nemzet biztonsága nem érhető el mások biztonságának rovására. Ez az egyik sarokkő, amelyről úgy gondoljuk, hogy a jövőbeli világrend alapját kell képeznie. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a BRICS milyen szerepet fog játszani a nemzetközi kapcsolatok új architektúrájában, de az már most is biztosan állítható, hogy hasznos mechanizmusról van szó” – vélekedett az orosz elnök.

A sokszínűség tiszteletére épülő új világrend szempontjából példaértékű modellnek nevezte az indiait, mert – mint mondta – egyszerre egyedi és egységes, megérdemli, hogy példaként szolgáljon.

Az orosz elnök kitért a Szovjetunió összeomlására és azt mondta, hogy a Szovjetunió sorsának alakulásában romboló szerepet játszott a késői szovjet vezetés naivitása, gondatlansága és a Nyugatba vetett vak bizalma. „Bizalma bizonyos úriemberi megállapodások lehetőségében, mintha elég lenne valakit a szaván fogni szóbeli ígéretének teljesítéséért. Ez bizony nemcsak a Szovjetunió sorsára nyomta rá a bélyegét, hanem a hosszú távú globális stabilitás alakulására is.”

„A Szovjetunió összeomlása valódi tragédiává vált több tízmillió ember számára, hiszen hirtelen külföldre kerültek, és ez megváltoztatta sorsukat, gyermekeik sorsát. A Nyugat megpróbálta szétszedni Oroszországot, annak ellenére, hogy az új Oroszország sok éven át – és ezt szeretném hangsúlyozni – sok éven át próbálkozott azzal, hogy az úgynevezett nyugati civilizáció részévé váljon” – értékelte a történteket az orosz elnök.

Ukrajnáról szólva Putyin kijelentette: a háborút nem Oroszország kezdte el. „Biztos vagyok benne, hogy Oroszországot szándékosan hozták olyan helyzetbe, amelyben a nyilvánvaló agresszióra válaszul kénytelen legyen fegyveresen védekezni. Szándékosan juttattak minket idáig. A Nyugatnak nem kellett volna állami ideológiává tennie az oroszgyűlöletet, az orosz emberek elnyomását és megölését Ukrajnában, sem pedig Oroszország stratégiai legyőzésének tervét” – mondta.

Európa vezető országai sokkal ellenségesebbek Oroszországgal szemben, mint az Egyesült Államok. Ellenségeskedéssel, oroszellenes háborús hisztériakeltéssel akarják elterelni az emberek figyelmét gazdaságuk kedvezőtlen helyzetéről, mely uralkodó elitjük helyzetét fenyegeti.

„Hatalmon akarnak maradni, ezért új vasfüggönyt akarnak leengedni Oroszországgal szemben”– mondta.

Ezzel kapcsolatban leszögezte: Oroszország senkit sem fenyeget, és nem áll szándékában senkit sem megtámadni sem 2029-ben, sem 2030-ban, sem 2050-ben. Ha azonban agresszióval szembesül, Oroszország kénytelen lesz válaszolni. Az európai polgároknak világosan meg kell érteniük ezt, és különbséget kell tenniük az orosz álláspont és országaik egyes politikai vezetőinek álláspontja között.

Egy átfogóbb háború lehetőségéről szólva Putyin a következőket mondta: Oroszország tisztában van vele, hogy a NATO közvetlen támadása esetén egy nála több mint kétszer nagyobb ellenféllel kell szembenéznie. Hatalmas gazdasági és katonai potenciállal rendelkező erővel. „Valójában sem erőnk, sem eszközeink nem lennének akkorák, hogy ellensúlyozhatnánk a veszedelmet. Ezért, ebben a küzdelemben versenyelőnyeinkre kell támaszkodnunk: új, modern képességeinkre, beleértve a rakétavédelem áthatolására képes rendszereket, a fejlett közép-hatótávolságú fegyvereket, és a legmodernebb rendszereket, amelyekkel más nemzetek még nem rendelkeznek.

Annak a véleményének adott hangot, hogy az EU-tagállamai „maguktól fognak összeomlani”, ha továbbra is olyan hibákat követnek el, amelyek negatívan befolyásolják saját gazdaságukat.

Putyin tudatta: Moszkva a maga részéről nem köti előfeltételekhez a kapcsolatok helyreállítását Európával, vagy egyes országaival, és ugyanezt várja el Európától is.

Közölte, hogy kedvező forgatókönyv esetén a nyugati vállalatok visszakapják oroszországi eszközeiket.

Közölte, hogy az orosz haderő csupán szeptemberben a Donbász 1300 négyzetkilométernyi területéről szorította ki az ukránokat, így az Oroszországhoz csatlakozott térség 11 százaléka maradt még Kijev ellenőrzése alatt.

Elmondta, hogy az ukrán teherhajókra és ipari létesítményekre mért orosz csapások válaszul történnek a kijevi csapatok támadására az orosz teherhajók ellen, a Fekete-tengeren. „Most minden csatornán keresztül arra kérnek minket, hogy hagyjuk abba. De ők kezdték el. Támadni kezdték a finomítóinkat, hangoztatva, hogy céljuk gazdaságunk megkárosítása. Bizonyos mértékig el is érték a céljukat, mert becsléseink szerint a GDP-ink körülbelül 1 százalékát veszítettük el. Szándékosan civil célpontokat kezdtek támadni. Nos, választ kaptak rá: szemet szemért, fogat fogért. Saját bevallásuk szerint, lényegében már nem maradt vasiparuk.”

Kitért az amerikai elnökhöz fűződő személyes jó kapcsolatára, és azt mondta, hogy hálás Trumpnak az ukrán válság megoldására tett erőfeszítéseiért, mert jóhiszeműen teszi.

Oroszország számára az ukrajnai helyzet nem területi kérdés – hangsúlyozta -, hanem emberek kérdése. Újfent leszögezte, hogy nem ideiglenes fegyverszünetet akarnak, hanem tartós béke feltételeit akarják megteremteni, ehhez pedig Oroszországnak biztonsági garanciákra van szüksége.

Putyin beszélt korunk Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos kétségeiről is. A szakértők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia terjedése a személyiség elvesztéséhez, az emberek elszürkítéséhez, legalább is ennek hajlamához vezethet olyan algoritmusok használatával, amelyeket valakik finomhangoltak, s hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében rejlő lehetséges digitális totalitarizmus ugyanolyan zsákutca, komor és embertelen lesz, mint amilyenek a múlt totalitárius társadalmai voltak. A technológiai folyamatok feletti konfliktusok vagy kontrollvesztés miatt a technológiák új szintre emelik az egyetemes pusztulás lehetőségét.

Sürgető kérdésnek nevezte, hogyan tudják szuverenitásukat biztosítani az államok az egyre inkább digitalizált alapokon. Vagyis hogyan tudják garantálni biztonságukat és egyediségüket anélkül, hogy elszigetelődnének a globális fejlődéstől, és lemaradnának.

„Egy állam igazi nagysága lehetetlen anélkül, hogy képes lenne lépést tartani a korral. Ideális esetben meg is előzni azt” – mondta Oroszország elnöke a Nemzetközi Valdai Klub plenáris tanácskozásán, a Magyar Békekör feljegyzése szerint.+++

Kiadta: Magyar Békekör

 

A fényképen Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél a Valdai konferencián.