Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
Az
Európai Unióban 2013-ban az árszínvonalbeli különbségeket is
figyelembe véve Belső-Londonban volt a legmagasabb az egy főre eső GDP
értéke, míg a legkevesebb bruttó hazai össztermék Bulgária északnyugati
régiójának lakosaira jut. Magyarország is szerepel a legalacsonyabb
húszas listán, méghozzá hatból négy régiójával, közülük a legrosszabb
helyzetben Észak-Magyarország van, ahol 2013-ban az egy főre jutó hazai
össztermék az uniós átlag 40 százalékát tette ki.
A
leggazdagabb régió az unióban Belső-London, itt az EU-átlag több mint
háromszorosa (325%) a fejenkénti GDP, de Luxemburg (258%) és Brüsszel
(207%) régiója is több mint a dupláját termeli az EU28 átlagnak.
Eltekintve
az Afrika és Madagaszkár között fekvő francia Mayotte szigetétől, az
unió három legszegényebb régiója Bulgáriában található. Ezeken a
területeken az egy főre eső GDP az uniós átlag 30-32 százalékát teszi
ki. A bolgár régiók közül egyébként csupán a fővárosé nincs rajta a
legalacsonyabb húszas listán.
Magyarország is a hétből négy régiójával a legszegényebbek között szerepel.
Észak-Magyarországon
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) az uniós átlag 40 százaléka a
megtermelt egy főre eső GDP, ami a 8. legalacsonyabbnak bizonyul az
unión belül. Azonban Észak-Alföldön (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok,
Szabolcs-Szatmár-Bereg), Dél-Dunántúlon (Baranya, Somogy, Tolna) és
Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) sem éri el az uniós átlag
felét az egy főre jutó bruttó hazai össztermék.
A
Budapestet is felölelő közép-magyarországi régióbanaz eu-s átlag 108
százaléka az egy főre jutó termelés – bár megjegyzendő, csak Budapestet
nézve ez a szám 150 százalék körül van.
Ezzel
szemben az ország többi területén az egy főre eső GDP igen messze van
az uniós átlagtól, a legrosszabbak között nem szereplőKözép-Dunántúlon (59%) és Nyugat-Dunántúlon is (67%).
Oroszország
maximálisan igyekezni fog, hogy kielégítse Irak és Szíria
fegyverszállítások iránti igényeit, hogy kiűzhessék a terroristákat
területükről – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön
Moszkvában, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Haider al-Abádi iraki
miniszterelnök találkozója előtt.
A
külügyminiszter kijelentette, hogy szemben néhány más országgal, amely
hajlandó fegyvert szállítani Iraknak, Oroszország nem támaszt ehhez
semmilyen feltételt. Moszkva ugyanis abból indul ki, hogy Irak, Szíria
és Egyiptom a terrorizmus elleni küzdelem frontvonalában vannak – tette
hozzá a RIA Novosztyi állami hírügynökség jelentése szerint.
A
világgazdasági és az iraki térségben lévő nehézségek ellenére
Oroszország és Irak kapcsolata kifejezetten jól fejlődik – jelentette
ki az orosz elnök a találkozón. Mint mondta, Irak “régi és megbízható
partnerünk”, s bár a fegyverkereskedelem forgalma a két ország között
jelenleg még nem olyan jelentős, az elmúlt két évben a tízszeresére
nőtt. Putyin emellett további támogatásáról biztosította az Iszlám
Állam (IÁ) elnevezésű szélsőséges szervezett elleni harcában az iraki
kormányt.
Al-Abádi
a találkozó során közölte: országa arra fog törekedni, hogy minden
irányban – egyebek közt a beruházások terén is – elmélyítse az
együttműködést, kedvező körülményeket teremtsen a területén működő
orosz cégek számára.
Moszkvai
látogatásán a Lukoil, Gazprom Nyeft és a Rosznyeft orosz
olajtársaságok vezetőségével is találkozni fog az iraki politikus. A
három orosz konszern közül a Lukoil és a Gazprom Nyeft jelenleg is
tevékenykedik Irakban. (MTI)
Bal-Rad komm:
“…Moszkva ugyanis abból indul ki, hogy Irak, Szíria és Egyiptom a
terrorizmus elleni küzdelem frontvonalában vannak…”-amely frontot az
Amerika és latorszövetsége szabadította-bátran kijelenthetjük-a világ
nyakába.
A McCain szülte torzó-az IÁ-már
kezd kellemetlenné válni szülei számára is, de tenni nem sokat akarnak
ellene. Európa viszont rádöbbent az IÁ által reá leselkedő veszélyre,
és Oroszország ezt azért mesterien felismerte. Mint ahogyan az
amerikaiak tessék-lássék “harcát” az iszlám szélsőségesek ellen
felismerte Európa politikai elitje is, és felismert még valamit! Az IÁ
ellen, amely már végzetes veszélyt jelent az öreg kontinensre-NEM
SZÁMÍTHAT AZ USA-ra!
SEGÍTSÉGET EURÓPA CSAKIS OROSZORSZÁGTÓL REMÉLHET!
E kettős európai felismerés
pedig bátran állíthatjuk, hogy alapjaiban kezdte ki Európa nyugati
felének és az USA-nak a kapcsolatait, illetve Nyugat-Európa Amerikába
vetett bizalmát.
Az USA mesterkedése, amely
csakis és kizárólag Oroszország meggyengítését szolgálta-szolgálja
szerte a világban, európai szövetségesei előtt is lelepleződött. Most
pedig Oroszország előtt megnyílt a pálya! Amerika szövetségeseit segíti
meg, (pl. Irak) akik már-már kilátástalannak tűnő harcot folytattak a
muszlim fundamentalistákkal.
Joggal feltételezhető, hogy
rövid időn belül alapvető változások fognak bekövetkezni az IÁ elleni
háborúban. Beleértve Szíriát is. Az EU pedig-saját, jól felfogott
érdekében-hajlandó végre FEL-ÉS ELISMERNI: Oroszország ismét gazdasági,
politikai, diplomáciai nagyhatalommá vált, amelynek szerepe a világban
többé nem kérdőjelezhető meg, és respektálandó!
Az EU-hajlik a respektre, amivel fordított arányban értékelődik le mind a világban, mind pedig Európában az USA szerepe.
Az utóbbi két-három hét pedig számtalan látványos jelét adta mindkettőre.
Az álnok amerikai kígyó saját farkába harapott! De még mesterkedik!
Az Európai Unió vezetői ma Lettországba utaznak egy kétnapos találkozóra, ahol az úgynevezett “keleti partnerség” országainak küldötteivel tárgyalnak. Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök Rigába utaznak, ahol Ukrajna, Grúzia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és Belorusszia képviselőivel folytatnak megbeszélést.
A találkozó azonban feszültségekkel indul, mivel a “keleti partnerség” eleve egy céltalanná vált projekt; Örményország és Belorusszia mostanra az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai. Így a találkozó kezdetén a nyugati vezetők egy közös nyilatkozatot akartak aláíratni a résztvevőkkel, Örményország és Belorusszia képviselői azonban bejelentették, hogy nem hajlandók aláírni egy olyan dokumentumot, aminek a megfogalmazásában a Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozása illegális annektálásként, és megszállásként van feltüntetve.
Az Európai Unió Keleti Partnerség programjának eredetileg az lett volna a célja, hogy egészen Oroszország határáig valamennyi országot beolvasszon az Európai Unió szervezetébe, és így rákényszerítse Oroszországot, hogy maga is az Európai Unió tagjává váljon, de facto a nyugati szövetségi rendszer rendelkezésére bocsássa természeti kincseit. Amennyiben a Keleti Partnerség célkitűzései sikerrel járnak, Oroszországnak nem lett volna életképes külpolitikai alternatívája az EU-tagsággal szemben.
A Keleti Partnerség program azonban semmilyen látványos eredményt nem tudott produkálni. Az utóbbi évek során összesen egy országot tudtak az EU-tagsághoz közel juttatni, azt is a demokratikusan megválasztott, legitim kormány hatalomból való eltávolításával, erőszakos módon.
Legutóbb akkor tartottak a Keleti Partnerség vezetői csúcstalálkozót, amikor Ukrajna közel volt az EU társulási egyezmény aláírásához. 2013 végén azonban Viktor Janukovics, Ukrajna utolsó legitim államfője napokkal az aláírás kitűzött időpontja előtt úgy döntött, hogy felvállalja a konfliktust a nyugati országokkal, és mégse írta alá az egyezményt. Később az ukrán tárgyalódelegáció egy tagja nyilvánosságra hozta azt a több mint 900 oldalas dokumentumot, amit a társulási egyezmény mellékes irataként kellett volna aláírniuk, és végül az aláírás visszamondásának kiváltó oka volt. Ez a dokumentum gyakorlatilag az ukrán nemzetgazdaság egészének lebontását szabta meg az EU-tagság feltételéül. Az aláírás visszamondását követően Ukrajnában atlantista hatalomátvétel történt, a nyugati országok a belföldi szélsőjobboldal felfegyverzésével és amerikai magán katonai vállalatok részvételével eltávolították a hatalomból a legitim ukrán kormányt. A puccsot követően a kormánynak 8 hónapig nem volt demokratikus legitimitása, ebben az időszakban az atlantista kormány aláírt mindent, amit Janukovics nem volt hajlandó.
A puccsot követően most először szervezték meg a Keleti Partnerség csúcstalálkozóját. A jelenlegi felállás azonban egészen más, és előre vetíti az Európai Unió bővítésének végső kudarcát. Egy országban tudtak eredményt elérni; Ukrajnában, ahol jelenleg saját embereik ülnek kormányon, és a puccsal hatalomra juttatott csoport mostanra előidézte az államcsődöt. Másik két ország – Örményország és Belorusszia – már az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai. Ez a két ország nem írhat alá társulási egyezményt az Európai Unióval anélkül, hogy arról az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetői döntést hoznának, és az általuk alkotott unió egészére vonatkozna. A Keleti Partnerség fennmaradó országaiban néhány hónapos időközökkel változik a helyzet annak kapcsán, hogy épp az EU felé húz-e a kormány, annak függvényében, hogy a korrupt politikusok épp melyik féltől kaptak jobb ajánlatot. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az Európai Unió bővítése nem lehetséges egy újabb fegyveres puccs, vagy intézményesített korrupció nélkül.
Adott a helyzet; a Keleti Partnerség országai egyikében eltávolították a legitim kormányt az Európai Unió kiterjesztésének előremozdítása érdekében, és ez a konfliktus végleg éket vert a térségi hatalmak közé. Belorusszia és Örményország nem írja alá a nyugati országok által ajánlott közös nyilatkozatot, amit így az Európai Unió külügyminiszterei ma este felül kell vizsgáljanak és át kell fogalmazzanak. Ennek eredménye azonban azt jelenti, hogy nem az Európai Unió integrálja a keleti partnerség országait, hanem épp ellenkezőleg; a keleti partnerség országai állítják kész helyzet elé az Európai Uniót, amit az el kell fogadjon. A fentiek miatt ez a találkozó kétféleképpen érhet véget; vagy szembe fordítják az Eurázsiai Gazdasági Unióval annak két tagállamát (ennek minimális esélye sincs), vagy a nyugati vezetők módosítják a közös nyilatkozatot, vagyis de facto elismerik a Krím-félszigetet Oroszország részeként.
Ez a lépés azonban azt jelenti, hogy az integráció visszájára fordult, és az Európai Unió kénytelen hasonulni a moszkvai hatalmi pólushoz. Mindezeknek messzemenő következményei lesznek, ez a hasonulás ugyanis az Európai Unió külpolitikájának egészét új irányba fordítja, és újabb löketet ad a Washington elleni függetlenségi törekvéseknek, ami mostanra szemmel látható a német fővonalú médiában.
Rigában a “Keleti Partnerség” nevű dzsemborin nem okozott derűs perceket Angela Merkel Maradék-Ukrajna delegáltjainak.
Sőt! Nagyon is kellemetlen két “munkanappal” áldotta meg őket azzal a bejelentésével, hogy NEM KAP EU-s vízummentességet Valcman birodalma. Ez aztán kellő módon le is lombozta a mostanság sok örömben nem igazán részesülő egykori kijevi kedvencek amúgy sem vidor hangulatát.
Vélhetőleg még az sem derítette föl hangulatukat, hogy “a szomszéd tehene is megdöglött”-azaz Grúzia sem nyert vízummentes bebocsájtást az EU-s “paradicsomba”!
De hogy még rosszabb legyen a valcmani delegáció rigai közérzete, váratlanul azzal a ténnyel kellett szembesülniük, hogy elkezdték őket faggatni a kollégák. Olyan dolgokról, amikről ők amúgy nem szívesen beszélnek.
Megkérdezték ugyanis Klimkin kijevi külügyért, hogy igaz-e a hír, miszerint Maradék-Ukrajna szárazföldi katonai erőinek valamivel több mint 60 százaléka Donyeck és Mariupol térségébe lett átcsoportosítva és összevonva. És hogy tud-e arról, hogy ez bizony “Minszk-2.0″ rendelkezéseivel ellenkező dolog!
Klimkin nyeldekelt, majd jelezte, hogy nincsenek információi a dolgot illetően. Ám kiderült, hogy a hír igaz. Így vált aztán a rigai dzsembori mai napja “Maradék-Ukrajna” napjává. Ami miatt Valcmanék nem boldogok.
Ma már a negyedik napja folytat éhségsztrájkot Kijevben húsz ukrán devizahiteles. A problémájuk nem nagyon ismeretlen a magyar sorstársaik előtt sem.
Szóvivőjük elmondja az alábbi videon, hogy nagyon sok ukrán család valamelyik családtag betegsége okán vett fel amerikai dollár alapú hitelt, hogy az orvosi vagy kezelési számlákat fizetni tudják.
Igen ám, de a tavalyi Majdan “sikere” után egy 2008-ban felvett dollárhitel alaposan megdrágult. A Majdanig egy dollár árfolyama 5,05 és 8 griveny között változott. Mára a dollár árfolyama már elérte a 22 grivenyt.
A béreket, nyugdíjakat, szociális ellátásokat Nyalókakirályék semmiképp sem hajlandóak indexálni, az árak is elszabadultak.
A kijevi udvar pedig még arra sem hajlandó, hogy a bankokat rákényszerítse valamiféle hitelátsruktúrálásra.
Az ukrajnai devizahitel-válság milliókat súlyt. Napirenden vannak a kilakoltatások. Az elkeseredett hitelesek már igen komoly fenyegetést jelentenek a kijevi juntára.
Félünk a daganatos megbetegedésektől, mégsem gondolkodunk előre – tudatta az NN Biztosító.
A cég
egészség-kutatása szerint a magyarok 70 százaléka anyagilag nem
felkészült egy súlyos, hosszantartó betegségre. A felmérésben
résztvevők 13 százalékának volt egészségügyi magánbiztosítása, pedig
minden második aggódik az egészségéért, saját egészségi állapotát nem
tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos betegségektől (72 százalék)
tartanak, a nők a mellrák miatt aggódnak a legtöbben (65 százalék).
Egy
komoly betegség kezelése tetemes összegekbe kerül, amin csak kissé
enyhít a táppénz. Az érvényes szabályozás szerint egy éven át, a
jövedelem 50-60 százaléka, de maximum havi 217 ezer forint jár elhúzódó
betegállományban. Egy súlyos, daganatos megbetegedés, amelynek teljes
gyógyulási ideje 5 év, az egyébként is alacsony megtakarításokkal
rendelkező családokat teljesen ellehetetlenítheti.
Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma.
Ma 300 ezerre tehető a rákbetegek száma, évente több mint 65 ezer új
megbetegedést regisztrálnak. A megbetegedések növekvő számával
párhuzamosan egyre többen és nagyobb arányban gyógyulnak ki, de ez a
jelentős állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül.
A
betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a
betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is. Sokat
segíthet a megelőzés, a szűrővizsgálat és a megfelelő életmód, de egy
komoly betegség anyagi terheire is érdemes felkészülni – emlékeztet az
NN, amely a 100 ezer forintnál magasabb nettó jövedelemmel
rendelkezőkre nézve végezte reprezentatív mintán felmérését. (hir24)
Almazbek
Atambajev kirgiz államfő aláírta az ország Eurázsiai Gazdasági Unióhoz
csatlakozását deklaráló törvényt, – ezzel lezajlott a csatlakozási
szerződés ratifikációjának folyamata, Kirgizisztán ténylegesen is az
Eurázsiai Gazdasági Unió tagjává vált. Az Eurázsiai Gazdasági Unió
tagállamai Oroszország, Örményország, Belorusszia, Kazahsztán, és az
újonnan csatlakozó Kirgizisztán.
Vlagyimir
Putyin orosz államfő tavaly év végén felajánlotta a csatlakozási
lehetőséget valamennyi térségi országnak, valamint az Európai Uniónak.
Szergej Nariskin, az Állami Duma elnöke szerint most jött el az ideje
annak, hogy a két unió egyesítéséről megkezdődjenek a tárgyalások, és
az Európai Uniónak kell jelzéseket adnia arra vonatkozóan, hogy része
akar-e lenni az új szövetségnek.
Az
Eurázsiai Gazdasági Unióval kialakított közös gazdasági térség a
transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény alternatívája, az erre
alapuló politikai szövetség pedig lehetővé tenné, hogy a résztvevő
országok együttesen, külső hatalmak által nem befolyásolva, független
cselekvőként lépjenek fel a globális politikában, vagyis
belpolitikájukat a résztvevő országok igényei mentén formálják.
Az
Európai Unió összes gazdasági teljesítménye nem tette lehetővé, hogy a
politikai szövetség az Egyesült Államoktól független politikát
folytasson, így az Európai Unió eddigi működését egyetlen hatalmi pólus –
Washington – határozta meg, miközben a brüsszeli és strasbourgi
fórumok megadták ennek a demokrácia és közös döntéshozatal látszatát.
Az eurázsiai hatalmak együttes fellépése esetén a térségi politikát egy
Moszkva-Berlin-Ankara tengely fogja meghatározni.
Életkép
az egyik, heti szinten – kényszerűségből – használt útvonalunkról, a
szentendrei bringaútról. Amit azért kell használnunk, “mert a főút a
kerékpárosok számára veszélyes”. Szerencsére ez a bringaút maximálisan
biztonságos. A kátyúzás kibírt kb 3 hónapot. Bele sem merünk gondolni,
hogy még 3 hónap múlva hogyan fog kinézni.
Míg
tavaly óta ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya,
elérve a 2011. évi értékeket, addig a kivándorolni szándékozók aránya
az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja – állapítja meg a Tárki
2015. áprilisi adatfelvétele alapján. A folyamatos kivándorlásnak
legsúlyosabb következményei a magyar egészségügyben lehetnek: a Magyar
Rezidens Szövetség elnöke szerint, ha minden így folytatódik, tíz év
múlva 4,5 millió embernek, azaz a lakosság közel felének nem lesz
megfelelő alapellátása.
Az
egészségügyben lassan senki nem marad: már most 230 praxis tartósan
betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. És
hogy hogyan próbálja a kormány visszacsábítani azokat a fiatalokat,
akik az elmúlt években tízezer számra léptek le Magyarországról? Az
április végén elindított Gyere Haza Fiatal! elnevezésű programmal.
Erről az egy hónapja indult programról mondta éppen a minap a
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, Czomba Sándor, hogy
óriási siker. Czomba szerint a programra már 40 ezer fiatal
regisztrált. Az államtitkár vagy tudatosan félrevezet, vagy fogalma
sincs, miről beszél: munkahelye, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis
csupán 581 regisztrált személyről tud.
Összehasonlításul:
a hvg.hu számítása szerint a felcsúti arénában vagy a stadionépítési
program keretében megújult Fradi-pályán másfél, egyébként
kihasználatlan nézőtéri férőhelyre jutott annyi pénz, amennyit egy-egy
fiatal hazacsábítására szán a kabinet. Ez az a „jelenség”, amely
tökéletesen bemutatja a jelenlegi „Orbán-rendszer” prioritásait:
jelenleg a kormánynak úgy tűnik, sokkal inkább fociszurkolókra van
szüksége, mintsem többségében képzett, fiatal munkaerőre.
Újabb felmérés az elvándorlásról – szomorú eredményekkel
Bár a
KSH csak pár hete jött ki a sokkoló statisztikával – e szerint egy év
leforgása alatt 46 százalékkal nőtt a külföldre költöző magyarok száma;
2014-ben legalább 31,5 ezren hagyták el az országot minimum egyéves
külföldi tartózkodás szándékával –, máris itt az újabb riasztó adatsor:
a Tárki kutatói számoltak be arról, hogy a kivándorolni akarók aránya
az utóbbi húsz évben mért legmagasabb értékre szökött.
A
kivándorolni szándékozók aránya 2015 áprilisában magasabb, mint eddig
valaha volt – derül ki a Tárki kutatóintézet 2015. áprilisi
adatfelvételéből. 1997-ig viszonylag alacsony volt a szaknyelven szólva
halmozott migrációs potenciál, de 2005-ig gyorsan nőtt. Utána
ingadozás következett: 2010-ig valamelyest visszaesett, aztán az
Orbán-kormány hatalomra kerülése, 2010 után 2012-ig a migrációs
potenciál nőtt, utána 2014-ig valamelyest csökkent. Tavaly óta azonban
ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya, elérve a 2011.
évi értékeket, addig a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta
mért legmagasabb értéket mutatja.
Eddig
is Ausztriába, Németországba, Nagy-Britanniába akartak menni a
legtöbben. Nincs ez másként most sem, de ezen három domináns ország
súlya valamelyest mérséklődött. Az is látható, hogy az Egyesült
Királyság súlya – különösen, mint a kivándorlás és a hosszú távú
munkavállalás célországa – az osztrák–német duóhoz képest kisebb lett.
A
felmérés megállapítja, hogy a migráció gondolatával az átlagosnál
nagyobb mértékben játszadoznak a férfiak, a munkanélküliek, a fiatalok,
a szavazási hajlandóságot nem mutatók, a bérelt lakásban élők és a
roma származásúak.
Azok,
akik egyelőre hezitálnak, de gondolkodnak például huzamosabb idejű
külföldi munkavállaláson, az Európai Bizottság által készített felmérés
szerint a magyarok körében 32 százaléknyian vannak, szemben a más
tagállamokban élők – az évtized elején még 28, ma már csak – 25
százalékos arányával. Ezen kívül sajnálatos az, hogy a Németországban
és Angliában letelepedettek közel negyede nem hiszi, hogy
visszaköltözne a szülőföldjére.
Nagy bajban az egészségügy
A
folyamatos kivándorlásnak a legsúlyosabb következményei a magyar
egészségügyben lehetnek. Egy döbbenetes jóslat szerint tíz év múlva 4
és fél millió embernek, azaz a lakosság közel felének nem lesz
megfelelő alapellátása.
Már
most 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs
megfelelő alapellátása. Ha a tendencia nem változik, ez 2025-ra a
tizenötszörösére nőhet […] A szakemberhiány már veszélyezteti a
betegbiztonságot, az elvándorlás és a kiöregedés ezt fokozni fogja –
mondta dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke a
Blikk-nek.
Az
alacsony fizetések miatt nemcsak az orvosok, hanem az ápolók is
megélhetési gondokkal küzdenek. Az ápolók közül is egyre többen mennek,
vagy mennének külföldre, az elvándorlás pedig olyan terheket ró az
itthon maradókra, ami már komolyan veszélyezteti a betegellátást.
Mit tesz kormány?
Több
ezer külföldön dolgozó fiatalt csábítana haza a magyar kormány az
április végén elindított Gyere Haza Fiatal! elnevezésű program
keretében. A kísérleti projekt első körben az Egyesült Királyságban
dolgozó ötven fiatal hazahívását célozta meg, erre mintegy 100 millió
forintot költenek.
Erről
az egy hónapja indult programról mondta éppen a minap az NGM
államtitkára, Czomba Sándor, hogy óriási siker. Czomba szerint a
programra már 40 ezer fiatal regisztrált, ami valóban nagyon magas szám
lenne, ha igaz lenne. Valójában azonban szó nincs negyvenezer
fiatalról, mindössze a minisztérium programjának hivatalos
Facebook-oldalán a fizetett hirdetésnek köszönhető elérések száma volt
negyvenezer. A programra valójában 581-en regisztráltak eddig az NGM
szerint.
A
kivándorlás, illetve az „agyelszívás” mértéke természetesen nem csak
Magyarországon jelentős. Az aggasztó méreteket öltő szlovákiai
„agyelszívás” enyhítése érdekében „Hazatérés” néven a magyaréhoz
hasonló projektet indított a pozsonyi kormány. Juraj Draxler
oktatásügyi miniszter közölte, hogy két részletben, összesen tízezer
eurós vissza nem térítendő állami támogatást kapnak azok a diplomás
szlovákiai fiatalok, akik jelenleg külföldön élnek, ott dolgoznak, és
hajlandók hazatérni. Pozsony évente mintegy egymillió eurót (több, mint
háromszázmillió forintnak megfelelő összeget) szán a hazaédesgetésre.
Ha
összehasonlítjuk a két ország tervét, akkor láthatjuk, hogy kinek és
mennyivel fontosabb a külföldön lévő állampolgárok hazacsábítása:
Magyarország első körben 50 főt vár haza, és erre 100 millió forintot különít el. (2 millió forint/per fő)
Szlovákia első körben 100 főt vár haza, és erre 1 millió eurót (kb. 300 millió forintot) különít el. (3 millió forint/per fő)
Befejezés:
Korábban
a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Orbán Viktor azt
mondta, az EU-s tagállamokon belül szabadon lehet mozogni
munkavállalóként, így nem beszélhetünk sem bevándorlásról, sem
kivándorlásról, hiszen „egy, közös akarattal létrehozott gazdasági
téren belül mozgunk”. A kormányfő abszurdnak nevezte, amikor
Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy
Magyarországról kivándorolnak Németországba vagy Londonba, hiszen nem
vándorolnak ki, csak szabadon munkát vállalnak.
Ez persze nyilvánvalóan csupán kommunikációs húzás, hiszen egyébként nem indították volna el a Gyere Haza Fiatal! elnevezésű programot.
Az
persze fontos előrelépés, hogy a kormány legalább elkezdett foglalkozni
a problémával, ahelyett hogy a szőnyeg alá söpörné, mint eddig (még ha
kommunikációs szinten továbbra sem ismerik el a problémát). Azonban
100 millió forint, valamint 50 fiatal „hazahozatala” édeskevés lesz, ha
a képzett, a munkaerőpiacon keresett fiatalok tömegeit akarja
hazacsábítani a kormány. Mindenesetre addig, amíg fontosabb a felcsúti
arénában a nemlétező szurkolók komfortérzete, mint kivándorolt
fiataljaink hazacsábítása, nem kell meglepődnünk azon, hogy többen
mennek külföldre, mint valaha a harmadik köztársaság fennállása óta. (tenytar)
A
jövőben akár 500 millió forint pénzbírsággal, sőt, a gyógyszertár
működtetéséhez nélkülözhetetlen személyi jog megvonásával is sújthatják
azt a patikust, akiről bebizonyosodik, hogy külföldre juttatott olcsóbb
hazai gyógyszerekből. Az orvosságok patikusokon keresztüli reexportja
is okoz ugyanis időről időre átmeneti vagy tartós készlethiányt, ami a
betegek biztonságos ellátását is veszélyeztetheti - írja a vg.hu.
Míg korábban egyes gyógyszer-nagykereskedők űzték nagy tételben az
illegális export igen nyereséges, ám a hazai piacon nem egyszer
termékhiányt generáló játékát, mára egyes patikák váltak a külföldre
irányuló gyógyszerszállítmányok fő beszerzési forrásává – állítja a
Gyógyszertár című lap egyik cikke. E szerint hiába hoztak néhány éve
jogszabályt a nagykereskedelmi reexportról, „maradt egy rés a legális
gyógyszer-kereskedelem falán”. Ez pedig nem más, mint hogy a diplomás
gyógyszerész saját jogon kaphat recept nélkül, gyakorlatilag bármilyen
gyógyszert a patikában, illetve külföldi vényre is kiadhat orvosságot.
Ez önmagában nem lenne gond, de a hatályos jogszabályok alapján nem
egyértelmű, mekkora mennyiségű gyógyszer adható ki külföldi receptre,
illetve saját célú felhasználásra.
Mindez azért probléma, mert a kormány árleszorító intézkedései nyomán
Magyarországon egyre olcsóbbak a gyógyszerek, amelyek külföldi
továbbértékesítésével tetemes haszonra tehetnek szert kereskedők. Mint a
szaklap cikke is fogalmaz, sok esetben a kereskedelem szereplői
kihasználják az országok közötti árkülönbséget, és az olcsóbb piacokról
elviszik a gyógyszert a magasabb árfekvésű országokba. Ezzel kettős
kárt okozva: egyrészt gyógyszerhiányt generálva az egyik helyen,
másrészt anyagi veszteséget okozva a gyártó cégnek.
A patikai reexport valóban egy létező probléma – erősítette meg az
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója.
Pozsgay Csilla hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy patikusok
tucatjai élnek orvosságok illegális továbbértékesítéséből, inkább az a
jellemző, hogy egy közvetítő több patikának is felajánlja ezt a plusz
jövedelemszerzési lehetőséget. Így jobban eloszlik az a mennyiség, amire
neki szüksége van, és elvileg a patikus sem hívja fel magára azonnal a
hatóságok figyelmét.
A
főigazgató szerint ennek a gyakorlatnak két módon, szabályozással és
ellenőrzéssel/szankcionálással lehet megálljt parancsolni. Az OGYÉI már
megkezdte az egyeztetést a Magyar Gyógyszerészi Kamarával arról, hogy –
várhatóan az őszi törvénykezési időszakban – egyértelműsítik a
jogszabályokat, pontosítják a saját szükséglet fogalmát. Emellett a
főhatóság radikális fellépést szeretne azokkal a gyógyszerészekkel
szemben, akikről bebizonyosodik, hogy a reexporttal tudatosan sértettek
jogszabályt, közvetve betegek egészségét veszélyeztetve ezzel. Ez
esetben – mondta Pozsgay Csilla – elképzelhető, hogy a súlyos, akár 500
millió forintos pénzbírságon túl a hatóság akár a patikus személyi
jogát is megvonhatná, ami egyet jelentene azzal, hogy nem működtethetne
gyógyszertárat.
A
főigazgatótól megtudtuk: a reexportban érintett készítmények között az
allergia elleni gyógyszerektől az onkológiai szerekig széles a merítés,
nyilvánvalóan a hazai és a külföldi árak közötti nagy árkülönbség a
domináns választási szempont.
Az
amerikai szenátus elfogadott egy újabb tervezetet, miszerint 1,87
milliárd dollár értékben adnak el fegyvereket Izraelnek. Az új
fegyverüzlet részeként 750 bunkerromboló bombát, 3000 Hellfire rakétát,
250 közepes levegő-levegő rendszert és 4100 GPS-irányítású, ún.
sikló-bombát adnak el, emellett az üzlet részét képezi 14500
rakétavezérlő rendszer, amivel az izraeli haderő korszerűtlen rakétáit
GPS-vezérlésűvé tudják átalakítani. A fegyverüzletet bonyolító Defense
Security Cooperation Agency közleménye szerint a bombákat “védelmi
célokra” adják.
A DSCA
szerint Izrael kezdeményezte az új fegyverüzletet, és az “csak olyan
fegyvereket tartalmaz, melyekkel az ország már rendelkezik”. Ugyanakkor
az izraeli sajtó szerint az üzlet közvetlen köthető az Iránnal az
atomenergetika terén folytatott tárgyalásokhoz. Benjamin Netanyahu
állítólag nyomást gyakorol az amerikai kormányra annak érdekében, hogy
F-35-ös vadászgépeket és más, korszerűbb fegyverrendszereket is
kapjanak. Izraeli sajtóorgánumok szerint a kormány azzal számol, hogy
amint Iránnal megszületik a végső megállapodás és a nyugati országok
eltörlik a szankciókat, megrendülhet a Közel-Keleten Izrael eddig
betöltött szerepe, vagyis, hogy az ország az Egyesült Államok és a
nyugati országok elsődleges támogatottjaként működhet, és ezzel
monopolhelyzetet tarthat fenn a térségi országokkal szemben.
A helyi
sajtó arra is felhívja a figyelmet, hogy minél tovább húzódik az
Iránnal folytatott tárgyalás, annál nagyobb mértékű fegyverkezési
verseny alakulhat ki a térségben. Oroszország légvédelmi rendszereket
szállít Iránnak, mert a tárgyalások végső eredményét nem valamiféle
nemzetközi jogi norma, hanem a résztvevő hatalmak közti katonai
erőegyensúly fogja meghatározni. Oroszország emiatt igyekszik javítani
Irán tárgyalási pozícióján, az Egyesült Államok pedig egyre nagyobb
arányú katonai erővel jelenik meg a térségben, hogy ezt ellensúlyozza.
Az izraeli kormány a tárgyalássorozat kezdete óta magát az Iránnal
folytatott tárgyalásokat ellenzi, mivel úgy értékeli, hogy az
energetikai együttműködésen felül Irán éveken belül elsődleges
felvásárló piaccá válhat a fegyveripari cégek számára is, ami viszont
Izrael pozícióit gyengíti.
Az újabb
amerikai-izraeli fegyverüzlet kapcsán szakértők a Gázai-övezet elleni
újabb “háborúra” (amennyiben az egyoldalú pusztítást lehet annak
nevezni) is hivatkoznak. Eszerint a kormány amiatt kell kierőltessen
egy újabb fegyverüzletet, mert Izrael kezd kifogyni a modern
fegyverzetből. A Gázai övezet szétbombázása során ugyanis olyan mértékű
“hiány” keletkezett, amit a saját ipar nem tud pótolni, és időközben
az Iránnal folytatott tárgyalások is a megállapodás irányába mutatnak.
Eközben
az amerikai kormánynak szintén érdeke a Izraelnek történő
fegyvereladás. Miközben Irán orosz légvédelmi rendszerekhez jut,
Washington az Izraelnek történő fegyvereladások fokozásával gyengíti
Irán tárgyalási pozícióit. A bunkerromboló bombák eladása szintén arra
vezethető vissza, hogy Washington a mélyen a föld alatt található iráni
nukleáris létesítmények elérését akarja lehetővé tenni Izrael számára,
hogy így keményebb elvárásokat fogalmazhasson meg az Iránnal folytatott
tárgyalássorozat lezárásaként.
Valcman Nyalókakirály № 274/2015 számú elnöki rendelete. Eszerint a nyár közepén már katonai szolgálatra vezényelhetik 57 éves korukig Maradék-Ukrajna férfi alattvalóit is.
A Nyalókakirály által nyárra vizionált “orosz lerohanás” idején már a vének zászlóaljai védenék birodalmát. Indoklás (hivatalosan) az öregek általában rendelkeznek katonai képzettséggel. (Nem hivatalosan: a nyugdíjfolyósító-közvetve a kincstár-tehermentesítése.)
Ma aztán a díszes kijevi bagázs átruccan Rigába, az EU “Keleti Partnerség” című kétnapos főnöki bulijára. Pavlo Klimkin-Valcman külügyére-már jelezte is az elvárásait: ADJON JELET az EU Rigában, hogy Maradék-Ukrajna vízummentességet fog kapni az Uniótól.
Donald Tusk meg is adta tegnap este. Benyögte, hogy-utalva mintegy Nyalókakirálynak a BBC-részére adott interjújára- miszerint “van egy álmom…”- az álmodozás joga a Keleti Partnerség programba bevont Grúzia, Moldova és Ukrajna vezetőit és polgárait megilleti. Ám az ilyen vízummentességről, csatlakozásról, meg egyéb marhaságokról addig fölösleges még álmodozniuk is, amíg a FELTÉTELEKNEK ELEGET NEM TESZNEK! (Valcman “álmáról” pedig a lényeg: azt makogta a BBC-nek, hogy olyan álma van, hogy miután leköszön Maradék-Ukrajna trónjáról, EU-s parlamenti UKRÁN képviselőként fogja majd múlatni az idejét a Brüsszel-Kijev-Strasbourg bűvös háromszögben.)
Ezenközben pedig Valcman birodalma “őrületes iramban” építgeti az Európai Unió vélt keleti határainak rá eső szakaszán az Ukrán Nagy Fal névre keresztelt védművet.
A Medve rohamát feltartóztatni hivatott “erődítmény” létesítési munkálataira az idei esztendőben egymilliárd grivenyt fordítana Maradék-Ukrajna, az amúgy üresen kongó kincstárból. Egymilliárd hrivnya amúgy nem egy hatalmas összeg lenne, de annak jó ha harmada-negyede “hasznosulna a nemes cél” érdekében, de hát vannak a Nagy Falnál magasztosabb célok is. A politikusi zsebek.
Gondolj
arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle
vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt
hoztál és elviszel.
Gazdag,
aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a
fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik
benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője
és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el
tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga
szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a
virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az
ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne:
szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a
bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg
örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van
napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj
meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ
szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai
mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak,
hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.