Magyarország az EU szegénységi toplistáján

Az Európai Unióban 2013-ban az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe véve Belső-Londonban volt a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke, míg a legkevesebb bruttó hazai össztermék Bulgária északnyugati régiójának lakosaira jut. Magyarország is szerepel a legalacsonyabb húszas listán, méghozzá hatból négy régiójával, közülük a legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország van, ahol 2013-ban az egy főre jutó hazai össztermék az uniós átlag 40 százalékát tette ki.

A leggazdagabb régió az unióban Belső-London, itt az EU-átlag több mint háromszorosa (325%) a fejenkénti GDP, de Luxemburg (258%) és Brüsszel (207%) régiója is több mint a dupláját termeli az EU28 átlagnak.

Eltekintve az Afrika és Madagaszkár között fekvő francia Mayotte szigetétől, az unió három legszegényebb régiója Bulgáriában található. Ezeken a területeken az egy főre eső GDP az uniós átlag 30-32 százalékát teszi ki. A bolgár régiók közül egyébként csupán a fővárosé nincs rajta a legalacsonyabb húszas listán.

Magyarország is a hétből négy régiójával a legszegényebbek között szerepel.

Észak-Magyarországon (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) az uniós átlag 40 százaléka a megtermelt egy főre eső GDP, ami a 8. legalacsonyabbnak bizonyul az unión belül. Azonban Észak-Alföldön (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg), Dél-Dunántúlon (Baranya, Somogy, Tolna) és Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) sem éri el az uniós átlag felét az egy főre jutó bruttó hazai össztermék.

A Budapestet is felölelő közép-magyarországi régióban az eu-s átlag 108 százaléka az egy főre jutó termelés – bár megjegyzendő, csak Budapestet nézve ez a szám 150 százalék körül van.

Ezzel szemben az ország többi területén az egy főre eső GDP igen messze van az uniós átlagtól, a legrosszabbak között nem szereplő Közép-Dunántúlon (59%) és Nyugat-Dunántúlon is (67%).

(portfolio)

Az álnok amerikai kígyó saját farkába harapott!

Oroszország maximálisan igyekezni fog, hogy kielégítse Irak és Szíria fegyverszállítások iránti igényeit, hogy kiűzhessék a terroristákat területükről – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Moszkvában, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Haider al-Abádi iraki miniszterelnök találkozója előtt.

A külügyminiszter kijelentette, hogy szemben néhány más országgal, amely hajlandó fegyvert szállítani Iraknak, Oroszország nem támaszt ehhez semmilyen feltételt. Moszkva ugyanis abból indul ki, hogy Irak, Szíria és Egyiptom a terrorizmus elleni küzdelem frontvonalában vannak – tette hozzá a RIA Novosztyi állami hírügynökség jelentése szerint.

A világgazdasági és az iraki térségben lévő nehézségek ellenére Oroszország és Irak kapcsolata kifejezetten jól fejlődik – jelentette ki az orosz elnök a találkozón. Mint mondta, Irak “régi és megbízható partnerünk”, s bár a fegyverkereskedelem forgalma a két ország között jelenleg még nem olyan jelentős, az elmúlt két évben a tízszeresére nőtt. Putyin emellett további támogatásáról biztosította az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű szélsőséges szervezett elleni harcában az iraki kormányt.

Al-Abádi a találkozó során közölte: országa arra fog törekedni, hogy minden irányban – egyebek közt a beruházások terén is – elmélyítse az együttműködést, kedvező körülményeket teremtsen a területén működő orosz cégek számára.

Moszkvai látogatásán a Lukoil, Gazprom Nyeft és a Rosznyeft orosz olajtársaságok vezetőségével is találkozni fog az iraki politikus. A három orosz konszern közül a Lukoil és a Gazprom Nyeft jelenleg is tevékenykedik Irakban.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…Moszkva ugyanis abból indul ki, hogy Irak, Szíria és Egyiptom a terrorizmus elleni küzdelem frontvonalában vannak…”-amely frontot az Amerika és latorszövetsége szabadította-bátran kijelenthetjük-a világ nyakába.

A McCain szülte torzó-az IÁ-már kezd kellemetlenné válni szülei számára is, de tenni nem sokat akarnak ellene. Európa viszont rádöbbent az IÁ által reá leselkedő veszélyre, és Oroszország ezt azért mesterien felismerte. Mint ahogyan az amerikaiak tessék-lássék “harcát” az iszlám szélsőségesek ellen felismerte Európa politikai elitje is, és felismert még valamit! Az IÁ ellen, amely már végzetes veszélyt jelent az öreg kontinensre-NEM SZÁMÍTHAT AZ USA-ra!

SEGÍTSÉGET EURÓPA CSAKIS OROSZORSZÁGTÓL REMÉLHET!

E kettős európai felismerés pedig bátran állíthatjuk, hogy alapjaiban kezdte ki Európa nyugati felének és az USA-nak a kapcsolatait, illetve Nyugat-Európa Amerikába vetett bizalmát.

Az USA mesterkedése, amely csakis és kizárólag Oroszország meggyengítését szolgálta-szolgálja szerte a világban, európai szövetségesei előtt is lelepleződött. Most pedig Oroszország előtt megnyílt a pálya! Amerika szövetségeseit segíti meg, (pl. Irak) akik már-már kilátástalannak tűnő harcot folytattak a muszlim fundamentalistákkal.

Joggal feltételezhető, hogy rövid időn belül alapvető változások fognak bekövetkezni az IÁ elleni háborúban. Beleértve Szíriát is. Az EU pedig-saját, jól felfogott érdekében-hajlandó végre FEL-ÉS ELISMERNI: Oroszország ismét gazdasági, politikai, diplomáciai nagyhatalommá vált, amelynek szerepe a világban többé nem kérdőjelezhető meg, és respektálandó!

Az EU-hajlik a respektre, amivel fordított arányban értékelődik le mind a világban, mind pedig Európában az USA szerepe.

Az utóbbi két-három hét pedig számtalan látványos jelét adta mindkettőre.

Az álnok amerikai kígyó saját farkába harapott! De még mesterkedik!

Felbomlik az EU Keleti Partnerség programja

Az Európai Unió vezetői ma Lettországba utaznak egy kétnapos találkozóra, ahol az úgynevezett “keleti partnerség” országainak küldötteivel tárgyalnak. Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök Rigába utaznak, ahol Ukrajna, Grúzia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és Belorusszia képviselőivel folytatnak megbeszélést.

A találkozó azonban feszültségekkel indul, mivel a “keleti partnerség” eleve egy céltalanná vált projekt; Örményország és Belorusszia mostanra az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai. Így a találkozó kezdetén a nyugati vezetők egy közös nyilatkozatot akartak aláíratni a résztvevőkkel, Örményország és Belorusszia képviselői azonban bejelentették, hogy nem hajlandók aláírni egy olyan dokumentumot, aminek a megfogalmazásában a Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozása illegális annektálásként, és megszállásként van feltüntetve.

Az Európai Unió Keleti Partnerség programjának eredetileg az lett volna a célja, hogy egészen Oroszország határáig valamennyi országot beolvasszon az Európai Unió szervezetébe, és így rákényszerítse Oroszországot, hogy maga is az Európai Unió tagjává váljon, de facto a nyugati szövetségi rendszer rendelkezésére bocsássa természeti kincseit. Amennyiben a Keleti Partnerség célkitűzései sikerrel járnak, Oroszországnak nem lett volna életképes külpolitikai alternatívája az EU-tagsággal szemben.

A Keleti Partnerség program azonban semmilyen látványos eredményt nem tudott produkálni. Az utóbbi évek során összesen egy országot tudtak az EU-tagsághoz közel juttatni, azt is a demokratikusan megválasztott, legitim kormány hatalomból való eltávolításával, erőszakos módon.

Legutóbb akkor tartottak a Keleti Partnerség vezetői csúcstalálkozót, amikor Ukrajna közel volt az EU társulási egyezmény aláírásához. 2013 végén azonban Viktor Janukovics, Ukrajna utolsó legitim államfője napokkal az aláírás kitűzött időpontja előtt úgy döntött, hogy felvállalja a konfliktust a nyugati országokkal, és mégse írta alá az egyezményt. Később az ukrán tárgyalódelegáció egy tagja nyilvánosságra hozta azt a több mint 900 oldalas dokumentumot, amit a társulási egyezmény mellékes irataként kellett volna aláírniuk, és végül az aláírás visszamondásának kiváltó oka volt. Ez a dokumentum gyakorlatilag az ukrán nemzetgazdaság egészének lebontását szabta meg az EU-tagság feltételéül. Az aláírás visszamondását követően Ukrajnában atlantista hatalomátvétel történt, a nyugati országok a belföldi szélsőjobboldal felfegyverzésével és amerikai magán katonai vállalatok részvételével eltávolították a hatalomból a legitim ukrán kormányt. A puccsot követően a kormánynak 8 hónapig nem volt demokratikus legitimitása, ebben az időszakban az atlantista kormány aláírt mindent, amit Janukovics nem volt hajlandó.

A puccsot követően most először szervezték meg a Keleti Partnerség csúcstalálkozóját. A jelenlegi felállás azonban egészen más, és előre vetíti az Európai Unió bővítésének végső kudarcát. Egy országban tudtak eredményt elérni; Ukrajnában, ahol jelenleg saját embereik ülnek kormányon, és a puccsal hatalomra juttatott csoport mostanra előidézte az államcsődöt. Másik két ország – Örményország és Belorusszia – már az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai. Ez a két ország nem írhat alá társulási egyezményt az Európai Unióval anélkül, hogy arról az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetői döntést hoznának, és az általuk alkotott unió egészére vonatkozna. A Keleti Partnerség fennmaradó országaiban néhány hónapos időközökkel változik a helyzet annak kapcsán, hogy épp az EU felé húz-e a kormány, annak függvényében, hogy a korrupt politikusok épp melyik féltől kaptak jobb ajánlatot. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az Európai Unió bővítése nem lehetséges egy újabb fegyveres puccs, vagy intézményesített korrupció nélkül.

Adott a helyzet; a Keleti Partnerség országai egyikében eltávolították a legitim kormányt az Európai Unió kiterjesztésének előremozdítása érdekében, és ez a konfliktus végleg éket vert a térségi hatalmak közé. Belorusszia és Örményország nem írja alá a nyugati országok által ajánlott közös nyilatkozatot, amit így az Európai Unió külügyminiszterei ma este felül kell vizsgáljanak és át kell fogalmazzanak. Ennek eredménye azonban azt jelenti, hogy nem az Európai Unió integrálja a keleti partnerség országait, hanem épp ellenkezőleg; a keleti partnerség országai állítják kész helyzet elé az Európai Uniót, amit az el kell fogadjon. A fentiek miatt ez a találkozó kétféleképpen érhet véget; vagy szembe fordítják az Eurázsiai Gazdasági Unióval annak két tagállamát (ennek minimális esélye sincs), vagy a nyugati vezetők módosítják a közös nyilatkozatot, vagyis de facto elismerik a Krím-félszigetet Oroszország részeként.

Ez a lépés azonban azt jelenti, hogy az integráció visszájára fordult, és az Európai Unió kénytelen hasonulni a moszkvai hatalmi pólushoz. Mindezeknek messzemenő következményei lesznek, ez a hasonulás ugyanis az Európai Unió külpolitikájának egészét új irányba fordítja, és újabb löketet ad a Washington elleni függetlenségi törekvéseknek, ami mostanra szemmel látható a német fővonalú médiában.

http://hidfo.ru/2015/05/felbomlik-az-eu-keleti-partnerseg-programja/

Rigában a “Keleti Partnerség” nevű dzsemborin nem okozott derűs perceket Angela Merkel Maradék-Ukrajna delegáltjainak.

Sőt! Nagyon is kellemetlen két “munkanappal” áldotta meg őket azzal a bejelentésével, hogy NEM KAP EU-s vízummentességet Valcman birodalma. Ez aztán kellő módon le is lombozta a mostanság sok örömben nem igazán részesülő egykori kijevi kedvencek amúgy sem vidor hangulatát.

Vélhetőleg még az sem derítette föl hangulatukat, hogy “a szomszéd tehene is megdöglött”-azaz Grúzia sem nyert vízummentes bebocsájtást az EU-s “paradicsomba”!

De hogy még rosszabb legyen a valcmani delegáció rigai közérzete, váratlanul azzal a ténnyel kellett szembesülniük, hogy elkezdték őket faggatni a kollégák. Olyan dolgokról, amikről ők amúgy nem szívesen beszélnek.

Megkérdezték ugyanis Klimkin kijevi külügyért, hogy igaz-e a hír, miszerint Maradék-Ukrajna szárazföldi katonai erőinek valamivel több mint 60 százaléka Donyeck és Mariupol térségébe lett átcsoportosítva és összevonva. És hogy tud-e arról, hogy ez bizony “Minszk-2.0″ rendelkezéseivel ellenkező dolog!

Klimkin nyeldekelt, majd jelezte, hogy nincsenek információi a dolgot illetően. Ám kiderült, hogy a hír igaz. Így vált aztán a rigai dzsembori mai napja “Maradék-Ukrajna” napjává. Ami miatt Valcmanék nem boldogok.

Ma már a negyedik napja folytat éhségsztrájkot Kijevben húsz ukrán devizahiteles. A problémájuk nem nagyon ismeretlen a magyar sorstársaik előtt sem.

Szóvivőjük elmondja az alábbi videon, hogy nagyon sok ukrán család valamelyik családtag betegsége okán vett fel amerikai dollár alapú hitelt, hogy az orvosi vagy kezelési számlákat fizetni tudják.

Igen ám, de a tavalyi Majdan “sikere” után egy 2008-ban felvett dollárhitel alaposan megdrágult. A Majdanig egy dollár árfolyama 5,05 és 8 griveny között változott. Mára a dollár árfolyama már elérte a 22 grivenyt.

A béreket, nyugdíjakat, szociális ellátásokat Nyalókakirályék semmiképp sem hajlandóak indexálni, az árak is elszabadultak.

A kijevi udvar pedig még arra sem hajlandó, hogy a bankokat rákényszerítse valamiféle hitelátsruktúrálásra.

Az ukrajnai devizahitel-válság milliókat súlyt. Napirenden vannak a kilakoltatások. Az elkeseredett hitelesek már igen komoly fenyegetést jelentenek a kijevi juntára.

https://balrad.wordpress.com/2015/05/21/a-kijevi-junta-nehez-napjai/

MI VÁR ARRA AZ ORSZÁGRA, AHOL A LAKOSSÁG CSUPÁN EGYHARMADA KÉPES ÁTVÉSZELNI EGY SÚLYOSABB BETEGSÉGET?

Félünk a daganatos megbetegedésektől, mégsem gondolkodunk előre – tudatta az NN Biztosító.

A cég egészség-kutatása szerint a magyarok 70 százaléka anyagilag nem felkészült egy súlyos, hosszantartó betegségre. A felmérésben résztvevők 13 százalékának volt egészségügyi magánbiztosítása, pedig minden második aggódik az egészségéért, saját egészségi állapotát nem tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos betegségektől (72 százalék) tartanak, a nők a mellrák miatt aggódnak a legtöbben (65 százalék).

Egy komoly betegség kezelése tetemes összegekbe kerül, amin csak kissé enyhít a táppénz. Az érvényes szabályozás szerint egy éven át, a jövedelem 50-60 százaléka, de maximum havi 217 ezer forint jár elhúzódó betegállományban. Egy súlyos, daganatos megbetegedés, amelynek teljes gyógyulási ideje 5 év, az egyébként is alacsony megtakarításokkal rendelkező családokat teljesen ellehetetlenítheti.

Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma. Ma 300 ezerre tehető a rákbetegek száma, évente több mint 65 ezer új megbetegedést regisztrálnak. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan egyre többen és nagyobb arányban gyógyulnak ki, de ez a jelentős állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül.

A betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is. Sokat segíthet a megelőzés, a szűrővizsgálat és a megfelelő életmód, de egy komoly betegség anyagi terheire is érdemes felkészülni – emlékeztet az NN, amely a 100 ezer forintnál magasabb nettó jövedelemmel rendelkezőkre nézve végezte reprezentatív mintán felmérését.
(hir24)

Kirgizisztán csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz

Almazbek Atambajev kirgiz államfő aláírta az ország Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozását deklaráló törvényt, – ezzel lezajlott a csatlakozási szerződés ratifikációjának folyamata, Kirgizisztán ténylegesen is az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjává vált. Az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai Oroszország, Örményország, Belorusszia, Kazahsztán, és az újonnan csatlakozó Kirgizisztán.

Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly év végén felajánlotta a csatlakozási lehetőséget valamennyi térségi országnak, valamint az Európai Uniónak. Szergej Nariskin, az Állami Duma elnöke szerint most jött el az ideje annak, hogy a két unió egyesítéséről megkezdődjenek a tárgyalások, és az Európai Uniónak kell jelzéseket adnia arra vonatkozóan, hogy része akar-e lenni az új szövetségnek.

Az Eurázsiai Gazdasági Unióval kialakított közös gazdasági térség a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény alternatívája, az erre alapuló politikai szövetség pedig lehetővé tenné, hogy a résztvevő országok együttesen, külső hatalmak által nem befolyásolva, független cselekvőként lépjenek fel a globális politikában, vagyis belpolitikájukat a résztvevő országok igényei mentén formálják.

Az Európai Unió összes gazdasági teljesítménye nem tette lehetővé, hogy a politikai szövetség az Egyesült Államoktól független politikát folytasson, így az Európai Unió eddigi működését egyetlen hatalmi pólus – Washington – határozta meg, miközben a brüsszeli és strasbourgi fórumok megadták ennek a demokrácia és közös döntéshozatal látszatát. Az eurázsiai hatalmak együttes fellépése esetén a térségi politikát egy Moszkva-Berlin-Ankara tengely fogja meghatározni.


http://hidfo.ru/2015/05/kirgizisztan-veglegesitette-az-eurazsiai-csatlakozast/

Környezetbarát bicikliút

Életkép az egyik, heti szinten – kényszerűségből – használt útvonalunkról, a szentendrei bringaútról. Amit azért kell használnunk, “mert a főút a kerékpárosok számára veszélyes”. Szerencsére ez a bringaút maximálisan biztonságos. A kátyúzás kibírt kb 3 hónapot. Bele sem merünk gondolni, hogy még 3 hónap múlva hogyan fog kinézni.

(Forrás: https://www.facebook.com/coffeerideteam/photos/a)

Elvándorlás: a helyzet mára rosszabb, mint valaha

Míg tavaly óta ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya, elérve a 2011. évi értékeket, addig a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja – állapítja meg a Tárki 2015. áprilisi adatfelvétele alapján. A folyamatos kivándorlásnak legsúlyosabb következményei a magyar egészségügyben lehetnek: a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint, ha minden így folytatódik, tíz év múlva 4,5 millió embernek, azaz a lakosság közel felének nem lesz megfelelő alapellátása.

Az egészségügyben lassan senki nem marad: már most 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. És hogy hogyan próbálja a kormány visszacsábítani azokat a fiatalokat, akik az elmúlt években tízezer számra léptek le Magyarországról? Az április végén elindított Gyere Haza Fiatal! elnevezésű programmal. Erről az egy hónapja indult programról mondta éppen a minap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, Czomba Sándor, hogy óriási siker. Czomba szerint a programra már 40 ezer fiatal regisztrált. Az államtitkár vagy tudatosan félrevezet, vagy fogalma sincs, miről beszél: munkahelye, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis csupán 581 regisztrált személyről tud.

Összehasonlításul: a hvg.hu számítása szerint a felcsúti arénában vagy a stadionépítési program keretében megújult Fradi-pályán másfél, egyébként kihasználatlan nézőtéri férőhelyre jutott annyi pénz, amennyit egy-egy fiatal hazacsábítására szán a kabinet. Ez az a „jelenség”, amely tökéletesen bemutatja a jelenlegi „Orbán-rendszer” prioritásait: jelenleg a kormánynak úgy tűnik, sokkal inkább fociszurkolókra van szüksége, mintsem többségében képzett, fiatal munkaerőre.

Újabb felmérés az elvándorlásról – szomorú eredményekkel

Bár a KSH csak pár hete jött ki a sokkoló statisztikával – e szerint egy év leforgása alatt 46 százalékkal nőtt a külföldre költöző magyarok száma; 2014-ben legalább 31,5 ezren hagyták el az országot minimum egyéves külföldi tartózkodás szándékával –, máris itt az újabb riasztó adatsor: a Tárki kutatói számoltak be arról, hogy a kivándorolni akarók aránya az utóbbi húsz évben mért legmagasabb értékre szökött.

A kivándorolni szándékozók aránya 2015 áprilisában magasabb, mint eddig valaha volt – derül ki a Tárki kutatóintézet 2015. áprilisi adatfelvételéből. 1997-ig viszonylag alacsony volt a szaknyelven szólva halmozott migrációs potenciál, de 2005-ig gyorsan nőtt. Utána ingadozás következett: 2010-ig valamelyest visszaesett, aztán az Orbán-kormány hatalomra kerülése, 2010 után 2012-ig a migrációs potenciál nőtt, utána 2014-ig valamelyest csökkent. Tavaly óta azonban ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya, elérve a 2011. évi értékeket, addig a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja.

Eddig is Ausztriába, Németországba, Nagy-Britanniába akartak menni a legtöbben. Nincs ez másként most sem, de ezen három domináns ország súlya valamelyest mérséklődött. Az is látható, hogy az Egyesült Királyság súlya – különösen, mint a kivándorlás és a hosszú távú munkavállalás célországa – az osztrák–német duóhoz képest kisebb lett.

A felmérés megállapítja, hogy a migráció gondolatával az átlagosnál nagyobb mértékben játszadoznak a férfiak, a munkanélküliek, a fiatalok, a szavazási hajlandóságot nem mutatók, a bérelt lakásban élők és a roma származásúak.

Azok, akik egyelőre hezitálnak, de gondolkodnak például huzamosabb idejű külföldi munkavállaláson, az Európai Bizottság által készített felmérés szerint a magyarok körében 32 százaléknyian vannak, szemben a más tagállamokban élők – az évtized elején még 28, ma már csak – 25 százalékos arányával. Ezen kívül sajnálatos az, hogy a Németországban és Angliában letelepedettek közel negyede nem hiszi, hogy visszaköltözne a szülőföldjére.

Nagy bajban az egészségügy

A folyamatos kivándorlásnak a legsúlyosabb következményei a magyar egészségügyben lehetnek. Egy döbbenetes jóslat szerint tíz év múlva 4 és fél millió embernek, azaz a lakosság közel felének nem lesz megfelelő alapellátása.

Már most 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. Ha a tendencia nem változik, ez 2025-ra a tizenötszörösére nőhet […] A szakemberhiány már veszélyezteti a betegbiztonságot, az elvándorlás és a kiöregedés ezt fokozni fogja – mondta dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke a Blikk-nek.

Az alacsony fizetések miatt nemcsak az orvosok, hanem az ápolók is megélhetési gondokkal küzdenek. Az ápolók közül is egyre többen mennek, vagy mennének külföldre, az elvándorlás pedig olyan terheket ró az itthon maradókra, ami már komolyan veszélyezteti a betegellátást.

Mit tesz kormány?

Több ezer külföldön dolgozó fiatalt csábítana haza a magyar kormány az április végén elindított Gyere Haza Fiatal! elnevezésű program keretében. A kísérleti projekt első körben az Egyesült Királyságban dolgozó ötven fiatal hazahívását célozta meg, erre mintegy 100 millió forintot költenek.

Erről az egy hónapja indult programról mondta éppen a minap az NGM államtitkára, Czomba Sándor, hogy óriási siker. Czomba szerint a programra már 40 ezer fiatal regisztrált, ami valóban nagyon magas szám lenne, ha igaz lenne. Valójában azonban szó nincs negyvenezer fiatalról, mindössze a minisztérium programjának hivatalos Facebook-oldalán a fizetett hirdetésnek köszönhető elérések száma volt negyvenezer. A programra valójában 581-en regisztráltak eddig az NGM szerint.

A kivándorlás, illetve az „agyelszívás” mértéke természetesen nem csak Magyarországon jelentős. Az aggasztó méreteket öltő szlovákiai „agyelszívás” enyhítése érdekében „Hazatérés” néven a magyaréhoz hasonló projektet indított a pozsonyi kormány. Juraj Draxler oktatásügyi miniszter közölte, hogy két részletben, összesen tízezer eurós vissza nem térítendő állami támogatást kapnak azok a diplomás szlovákiai fiatalok, akik jelenleg külföldön élnek, ott dolgoznak, és hajlandók hazatérni. Pozsony évente mintegy egymillió eurót (több, mint háromszázmillió forintnak megfelelő összeget) szán a hazaédesgetésre.

Ha összehasonlítjuk a két ország tervét, akkor láthatjuk, hogy kinek és mennyivel fontosabb a külföldön lévő állampolgárok hazacsábítása:

Magyarország első körben 50 főt vár haza, és erre 100 millió forintot különít el. (2 millió forint/per fő)

Szlovákia első körben 100 főt vár haza, és erre 1 millió eurót (kb. 300 millió forintot) különít el. (3 millió forint/per fő)

Befejezés:

Korábban a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Orbán Viktor azt mondta, az EU-s tagállamokon belül szabadon lehet mozogni munkavállalóként, így nem beszélhetünk sem bevándorlásról, sem kivándorlásról, hiszen „egy, közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozgunk”. A kormányfő abszurdnak nevezte, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak Németországba vagy Londonba, hiszen nem vándorolnak ki, csak szabadon munkát vállalnak.

Ez persze nyilvánvalóan csupán kommunikációs húzás, hiszen egyébként nem indították volna el a Gyere Haza Fiatal! elnevezésű programot.

Az persze fontos előrelépés, hogy a kormány legalább elkezdett foglalkozni a problémával, ahelyett hogy a szőnyeg alá söpörné, mint eddig (még ha kommunikációs szinten továbbra sem ismerik el a problémát). Azonban 100 millió forint, valamint 50 fiatal „hazahozatala” édeskevés lesz, ha a képzett, a munkaerőpiacon keresett fiatalok tömegeit akarja hazacsábítani a kormány. Mindenesetre addig, amíg fontosabb a felcsúti arénában a nemlétező szurkolók komfortérzete, mint kivándorolt fiataljaink hazacsábítása, nem kell meglepődnünk azon, hogy többen mennek külföldre, mint valaha a harmadik köztársaság fennállása óta.
(tenytar)

Büntetnék a gyógyszerek továbbértékesítését

A jövőben akár 500 millió forint pénzbírsággal, sőt, a gyógyszertár működtetéséhez nélkülözhetetlen személyi jog megvonásával is sújthatják azt a patikust, akiről bebizonyosodik, hogy külföldre juttatott olcsóbb hazai gyógyszerekből. Az orvosságok patikusokon keresztüli reexportja is okoz ugyanis időről időre átmeneti vagy tartós készlethiányt, ami a betegek biztonságos ellátását is veszélyeztetheti - írja a vg.hu.

Míg korábban egyes gyógyszer-nagykereskedők űzték nagy tételben az illegális export igen nyereséges, ám a hazai piacon nem egyszer termékhiányt generáló játékát, mára egyes patikák váltak a külföldre irányuló gyógyszerszállítmányok fő beszerzési forrásává – állítja a Gyógyszertár című lap egyik cikke. E szerint hiába hoztak néhány éve jogszabályt a nagykereskedelmi reexportról, „maradt egy rés a legális gyógyszer-kereskedelem falán”. Ez pedig nem más, mint hogy a diplomás gyógyszerész saját jogon kaphat recept nélkül, gyakorlatilag bármilyen gyógyszert a patikában, illetve külföldi vényre is kiadhat orvosságot. Ez önmagában nem lenne gond, de a hatályos jogszabályok alapján nem egyértelmű, mekkora mennyiségű gyógyszer adható ki külföldi receptre, illetve saját célú felhasználásra.

Mindez azért probléma, mert a kormány árleszorító intézkedései nyomán Magyarországon egyre olcsóbbak a gyógyszerek, amelyek külföldi továbbértékesítésével tetemes haszonra tehetnek szert kereskedők. Mint a szaklap cikke is fogalmaz, sok esetben a kereskedelem szereplői kihasználják az országok közötti árkülönbséget, és az olcsóbb piacokról elviszik a gyógyszert a magasabb árfekvésű országokba. Ezzel kettős kárt okozva: egyrészt gyógyszerhiányt generálva az egyik helyen, másrészt anyagi veszteséget okozva a gyártó cégnek.

A patikai reexport valóban egy létező probléma – erősítette meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója. Pozsgay Csilla hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy patikusok tucatjai élnek orvosságok illegális továbbértékesítéséből, inkább az a jellemző, hogy egy közvetítő több patikának is felajánlja ezt a plusz jövedelemszerzési lehetőséget. Így jobban eloszlik az a mennyiség, amire neki szüksége van, és elvileg a patikus sem hívja fel magára azonnal a hatóságok figyelmét.

A főigazgató szerint ennek a gyakorlatnak két módon, szabályozással és ellenőrzéssel/szankcionálással lehet megálljt parancsolni. Az OGYÉI már megkezdte az egyeztetést a Magyar Gyógyszerészi Kamarával arról, hogy – várhatóan az őszi törvénykezési időszakban – egyértelműsítik a jogszabályokat, pontosítják a saját szükséglet fogalmát. Emellett a főhatóság radikális fellépést szeretne azokkal a gyógyszerészekkel szemben, akikről bebizonyosodik, hogy a reexporttal tudatosan sértettek jogszabályt, közvetve betegek egészségét veszélyeztetve ezzel. Ez esetben – mondta Pozsgay Csilla – elképzelhető, hogy a súlyos, akár 500 millió forintos pénzbírságon túl a hatóság akár a patikus személyi jogát is megvonhatná, ami egyet jelentene azzal, hogy nem működtethetne gyógyszertárat.

A főigazgatótól megtudtuk: a reexportban érintett készítmények között az allergia elleni gyógyszerektől az onkológiai szerekig széles a merítés, nyilvánvalóan a hazai és a külföldi árak közötti nagy árkülönbség a domináns választási szempont.

Haiman Éva
Expedialo

Izrael több tízezer bombát kap “védelmi célokra”

Az amerikai szenátus elfogadott egy újabb tervezetet, miszerint 1,87 milliárd dollár értékben adnak el fegyvereket Izraelnek. Az új fegyverüzlet részeként 750 bunkerromboló bombát, 3000 Hellfire rakétát, 250 közepes levegő-levegő rendszert és 4100 GPS-irányítású, ún. sikló-bombát adnak el, emellett az üzlet részét képezi 14500 rakétavezérlő rendszer, amivel az izraeli haderő korszerűtlen rakétáit GPS-vezérlésűvé tudják átalakítani. A fegyverüzletet bonyolító Defense Security Cooperation Agency közleménye szerint a bombákat “védelmi célokra” adják.

A DSCA szerint Izrael kezdeményezte az új fegyverüzletet, és az “csak olyan fegyvereket tartalmaz, melyekkel az ország már rendelkezik”. Ugyanakkor az izraeli sajtó szerint az üzlet közvetlen köthető az Iránnal az atomenergetika terén folytatott tárgyalásokhoz. Benjamin Netanyahu állítólag nyomást gyakorol az amerikai kormányra annak érdekében, hogy F-35-ös vadászgépeket és más, korszerűbb fegyverrendszereket is kapjanak. Izraeli sajtóorgánumok szerint a kormány azzal számol, hogy amint Iránnal megszületik a végső megállapodás és a nyugati országok eltörlik a szankciókat, megrendülhet a Közel-Keleten Izrael eddig betöltött szerepe, vagyis, hogy az ország az Egyesült Államok és a nyugati országok elsődleges támogatottjaként működhet, és ezzel monopolhelyzetet tarthat fenn a térségi országokkal szemben.

A helyi sajtó arra is felhívja a figyelmet, hogy minél tovább húzódik az Iránnal folytatott tárgyalás, annál nagyobb mértékű fegyverkezési verseny alakulhat ki a térségben. Oroszország légvédelmi rendszereket szállít Iránnak, mert a tárgyalások végső eredményét nem valamiféle nemzetközi jogi norma, hanem a résztvevő hatalmak közti katonai erőegyensúly fogja meghatározni. Oroszország emiatt igyekszik javítani Irán tárgyalási pozícióján, az Egyesült Államok pedig egyre nagyobb arányú katonai erővel jelenik meg a térségben, hogy ezt ellensúlyozza. Az izraeli kormány a tárgyalássorozat kezdete óta magát az Iránnal folytatott tárgyalásokat ellenzi, mivel úgy értékeli, hogy az energetikai együttműködésen felül Irán éveken belül elsődleges felvásárló piaccá válhat a fegyveripari cégek számára is, ami viszont Izrael pozícióit gyengíti.

Az újabb amerikai-izraeli fegyverüzlet kapcsán szakértők a Gázai-övezet elleni újabb “háborúra” (amennyiben az egyoldalú pusztítást lehet annak nevezni) is hivatkoznak. Eszerint a kormány amiatt kell kierőltessen egy újabb fegyverüzletet, mert Izrael kezd kifogyni a modern fegyverzetből. A Gázai övezet szétbombázása során ugyanis olyan mértékű “hiány” keletkezett, amit a saját ipar nem tud pótolni, és időközben az Iránnal folytatott tárgyalások is a megállapodás irányába mutatnak.

Eközben az amerikai kormánynak szintén érdeke a Izraelnek történő fegyvereladás. Miközben Irán orosz légvédelmi rendszerekhez jut, Washington az Izraelnek történő fegyvereladások fokozásával gyengíti Irán tárgyalási pozícióit. A bunkerromboló bombák eladása szintén arra vezethető vissza, hogy Washington a mélyen a föld alatt található iráni nukleáris létesítmények elérését akarja lehetővé tenni Izrael számára, hogy így keményebb elvárásokat fogalmazhasson meg az Iránnal folytatott tárgyalássorozat lezárásaként.

http://hidfo.ru/2015/05/izrael-tobb-tizezer-bombat-kap-vedelmi-celokra/

Maradék-Ukrajna te csodás!

Valcman Nyalókakirály № 274/2015 számú elnöki rendelete. Eszerint a nyár közepén már katonai szolgálatra vezényelhetik 57 éves korukig Maradék-Ukrajna férfi alattvalóit is.

A Nyalókakirály által nyárra vizionált “orosz lerohanás” idején már a vének zászlóaljai védenék birodalmát. Indoklás (hivatalosan) az öregek általában rendelkeznek katonai képzettséggel. (Nem hivatalosan: a nyugdíjfolyósító-közvetve a kincstár-tehermentesítése.)

Ma aztán a díszes kijevi bagázs átruccan Rigába, az EU “Keleti Partnerség” című kétnapos főnöki bulijára. Pavlo Klimkin-Valcman külügyére-már jelezte is az elvárásait: ADJON JELET az EU Rigában, hogy Maradék-Ukrajna vízummentességet fog kapni az Uniótól.

Donald Tusk meg is adta tegnap este. Benyögte, hogy-utalva mintegy Nyalókakirálynak a BBC-részére adott interjújára- miszerint “van egy álmom…”- az álmodozás joga a Keleti Partnerség programba bevont Grúzia, Moldova és Ukrajna vezetőit és polgárait megilleti. Ám az ilyen vízummentességről, csatlakozásról, meg egyéb marhaságokról addig fölösleges még álmodozniuk is, amíg a FELTÉTELEKNEK ELEGET NEM TESZNEK! (Valcman “álmáról” pedig a lényeg: azt makogta a BBC-nek, hogy olyan álma van, hogy miután leköszön Maradék-Ukrajna trónjáról, EU-s parlamenti UKRÁN képviselőként fogja majd múlatni az idejét a Brüsszel-Kijev-Strasbourg bűvös háromszögben.)

Ezenközben pedig Valcman birodalma “őrületes iramban” építgeti az Európai Unió vélt keleti határainak rá eső szakaszán az Ukrán Nagy Fal névre keresztelt védművet.

A Medve rohamát feltartóztatni hivatott “erődítmény” létesítési munkálataira az idei esztendőben egymilliárd grivenyt fordítana Maradék-Ukrajna, az amúgy üresen kongó kincstárból. Egymilliárd hrivnya amúgy nem egy hatalmas összeg lenne, de annak jó ha harmada-negyede “hasznosulna a nemes cél” érdekében, de hát vannak a Nagy Falnál magasztosabb célok is. A politikusi zsebek.

https://balrad.wordpress.com/2015/05/21/maradek-ukrajna-te-csodas/

Megelégedni az élettel

Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel.

Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.

Wass Albert